Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

12 VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER 22. A XGSÍ atomenergia békés felhasználásává! foglalkozó állandó bizottságának ülése Jegyzőkönyv aláírásával Az 1971-től 1975-ig terjedő feiezödött be Moszkvában a időszakban tervbe vették az KGST atomenergia békés új sugárterápia-készülék ki­felhasználásával foglalkozó dolgozását. hangsúlyozva, állandó bizottságának ülése, hogy a témakörben Magyar­Munkájában Bulgária. Cseh- országnak kiemelkedő szere­szlovákia. Lengyelország, pe van. Magyarország, a Német De- A bizottság intézkedéseket mokratikus Köztársaság. Ro- hozott, amelyek a reaktor­mánia és a Szovjetunió kül- technikai és az atomenerge­döttsége vesz részt. tika. a sugárzási folyamatok. A szocialista országok valamint a sugárvédelem te­ezakemberei megkezdték az rületén biztosítják a KGST­atomenergia-termelés fejlő- tagállamok együttműködésé­dési távlatainak együttes nek további kiszélesítését, körvonalazását. Előirányoz- Az ülésről kiadott közie­ták a reaktorok és atomerő- mény szerint, a bizottság so­mü vekkel kapcsolatos tudo- ... , ...... ... , mánvos-kutató és kísérleti- ron Vetkező uleset « jövő konstruktőri munka koordi- év nyarán Magyarországon nálását. rendezik meg. (MTI) Magyar siker Irakban Az iraki—magyar gazdasá­gi kapcsolatok keretében a zalai olajkutatók is részt vesznek Irak nemzeti olaj­iparának megteremtésében. A szerződés szerint 4 nagy tel­jesítményű olajkutat fúrnak a zalaiak az iraki sivatag­ban. A távoli országból most érkezett híradás a zalai olaj­kutatók sikeréről 6zámol be. Az elmúlt héten befejezték az első kút fúrását, e hét végén pedig megkezdik a második kút fúrási munká­latait. Az iraki partner elégedett a magyar kutatók munkájá­val. Ez kifejezésre jut ab­ban is. hogy ajánlatot tett további olajkutak fúrására a Bagdad és Kurkuk közötti, valamint, a szíriai határ kö­zelében levő területen. A tárgyalások megkezdődtek. Utcák születnek és halnak A kutatók szívesen jönnek Szegedre Beszélgetés Straub F. Brúnóval, az Akadémia alelnökével Három év múlva, 1973 végén. 1974 elejen. amikor az iránt, a megoldás módszere stb. —, amelyeknek másutt is, mondjuk egy mezőgazda­Akadémia szegedi biológiai központja teljesen felépül, összesen 500 ember dolgozik majd a biológiai kutatás leg­nagyobb hazai fellegvárában. A tudományos kutatók szú- sági nagyüzemben igen nagy ma 150 lesz. A kisegítő, kiszolgáló személyzet száma le- hasznát vehetik hát több mint a kétszerese a kutatókénak Ez a nagy kü­lönbség helyes és jó, az eredményes tudományos munká­nak egyik legfontosabb fetétele. Magatol ertetődik, a ki- ség? Szívesen jöttek-e a ku­segítő személyzet sem teljesen szakképzetlen emberekből tatók Szegedre? áll majd, hiszen műszerekkel, tudományos felszerelesekkel kell ilolgozniok. — A szervezésben jelent­kezett-e valamilyen nehéz­fii biológiai központ veze- komplexitását tehát, ameny­tőinek most, amikor az nyire tőlünk telik, igyek­egyik intézet néhány hónap szünk biztosítani. Arra, hogy múlva, a jövő áprilisban a 150 kutató között hányan megkezdi tevékenységét, lesznek kémikusok, orvosok, egyik legfontosabb munkája biológusok, matematikusok. a személyzet szervezése. Er- nem tűztünk ki keretszámo­ről beszélgettünk a napok ban Straub F. Bruno kétsze­res Kossuth-díjas egyetemi tanárral, a kat. Ezt elsősorban a munka követelményei szabályozzák majd. Nem is a végzettség, Tudományos a diploma a legdöntőbb eb­ben a tekintetben. Kutatóink Akadémia alelnökével, a bio lógiai központ igazgatójával. — Milyen alapelvek sza­bályozzák a kutatógárda foglalkozó tudós, aki egyéb­— Igen. Intézetünk nagy vonzóereje, hogy a biológiai kutatások számára Magyar­országon a legjobb' feltétele­ket biztosítja. Azok számá­ra vonzóerő ez, akiknek a kutatás, a munka jelenti életük fő tartalmát, tehát a legjobbaknak. Ha csak nem merült fel valamilyen le­küzdhetetlen családi vagy más probléma, a kutatók, éppen emiatt a vonzóerő miatt, szívesen jöttek Sze­gedre. Hat évvel ezelőtt, között van például egy vég- amikor a központ létesítését zettsége szerint növénytannal elhatároztuk, valóban felve­szervezését? — Arra törekszünk, hogy a lehetőségek szerint fiatal kutatók dolgozzanak intéze­tünkben. Ismeretes, hogy a tudományos kutatóknál a nagy alkotó korszak általá­ban 35—40 év között követ­kezik be. Ennek megfelelően az a célunk, hogy intéze­tünkben ennek az alkotó | korszaknak a képviselői le­gyenek az irányítók, ők döntsék el a kutatások trá­ként kitűnő elméleti fizikus. Magától értetődőleg, rá mint fizikusra is szeretnénk tá­maszkodni. Ki mihez ért — tődött, hogy éljönnek-e majd hozzánk, azok a kuta­tók, akikre elsősorban szá­mítunk. Időközben ez a kér­dés szerencsére és szeren­elképzeléseink szerint ez esésen megoldódott. Kilátis a Csillag térről: egy, három, tíz. Napról napra emelkednek a panelházak falai Bontjók a Szigligeti utcát, megtudhatja az ember hogy sem. ahol a gyermeki kíván­Gerendák dőlnek, régi falak Tarján lakóinak egy része csiság titkokat sejt. omlanak. Napok alatt tűnnek hol is dolgozik: apróbb és van már viszont piac. ahol el a házak, az ólakkal han- nagyobb teherautók sorakoz- minden drágább, mint. ott. gos udvarokat fölveri a nak az út mindkét oldalán. ahol helvpénzt is kell fizetni, gyom. Eltűnik ez az utca is. köztük legfeljebb q motoros és két áruház. A MÉK-é az ahogy a többi, újjá alakítja fér el kényelmesen, a váro6. Könyörtelen az idő. Zsalus ablakok pislognak a szomszéd sorról, nem hiszik még. hogy rájuk is ez vár. A Sétáló város Tarján lenne a döntő dolog, s nem a diploma. — Feladatának tekinti-e a biológiai központ a tudomá­nyos utánpótlás nevelését? — Intézetünk, a Magyar Tudományos Akadémia in­tézménye és ezért a tudomá­nyos kutatáson kívül egyik nyát, ók szabályozzák a vég- aíapvető feladatának tekinti rehajtást. E hataskörrel kap- a kutatóképzést. Méghozzá csoiatban hangsúlyozni sze retném a felelősséget is. Károsnak tartom ugyanis, ha nem kizárólag a mi céljaink­ra, a biológiai központ szá­mára, hanem más intézetek­egy intézetben az irányítás nek is Azt tervezzük példá­diktatórikus. Ezért a hatás­kör és a felelősség egyensú­lyának megteremtésére tö­rekszünk. — A modern tudományos munka feltételezi a tudomá­nyok együttműködését. Ho­gyan biztosítják ezt a bioló- dolgoznak "májd. A tudomá- rvár közepétől kezdve érkez­-j-j í.u "•—•> nek és állnak munkába. Az intézet valamivel több mint kétszáz emberre] kezdi meg ul, hogy a fiatalon hozzánk került kutatóknak három­négy évnél tovább nálunk csak mintegy a fele marad­jon. A többiek, magától ér­tetődőleg nem azok, akik itt — Eddig a kutatókról volt szó. Mi a helyzet a kisegítő személyzettel? A kisegítő személyzet ma­gától értetődőleg majdnem teljes egészében Szegedről kerül ki. Nyilvánvalóan nincs értelme, hogy erre a munkára Budapestről vagy máshonnan hozzunk embere­ket. A munkábalépőket elő­zetesen f elkészít j üli. Máris folyik az asszisztensképzö tanfolyam a Radnóti gimná­ziumban és több egyetemi intézetben. — Mikor kezdődik a tudo­mányos munka? — Az intézet első részle­gét 1971. április 2-án avat­nem felelnek meg, másutt íuk Dp a kutatók már feb­giai központban? — Intézetünkben a bioló­gusokon kívül orvosok, ké­mikusok, matematikusok is dolgoznak. A kutatások nyos kutatásban való részvé­tellel ugyanis olyan tulaj­donságokat szerezhetnek meg a munkát, közöttük 70—80 — érzékenység a problémák kutatóval. Veszélyes játékok újabb, a szebb, a gazdagabb: mindig teli polcok, modern kávédarálók csalogajták át az Éliker paneláruházából a meg vevőket. városszéli falura: disznóólra, gyerekváros. S ha a gépko­kükoricagóréra. megtöppedt házacskákra. Elfelejtődik a rév is. a jövő a számoké. El­mosódnak a régi színek, a jövő a panelfalaké. csi-tulajdonosokra nem is gondoltak a tervezők vala­miféle nagyobb garázzsal, a gyerekekre annál inkább. Az egész városban nincs annyi hinta, mint már most Tar­Városrész a kirakatban Füvek és utak rak arról, hogy melyek a legsikerültebb ..városrészek", s most a legtöbbjük úgy ta­A szegediek közül sokan azt se tudják, hol i6 van Tar ián sejtelmük sincs ará­., , , . , nyairól szépségeiről. Az ér­janban. ahol egy ház. egy deklödöket és leendő tar.iá­játszótér a jelszó. S aki on- niakat — hiszen a lakás­nan kiszorul, az talál helyet igénylők javarésze egyelőre A tariániak sokat vitatkoz- a töltésen vagy éppen a töl- oda igyekszik — most na­tés aljában. Talán túl so- gy0n helyesen, a Szegedi kan i6, akiket nem tud az is- Tervező Vállalat makettje kola napközi otthonába föl- tájékoztatja a Virág cuk­lálja hogy a tízemeletesek venni. rászda kirakatában arról, környéke, mások úgy vélik. Veszélyes játékok is van- hogy milyen is lesz Tarján: hogy a több lépcsőházas tíz- nak. Tarjáni sport például a mi épül. mibe költöznek be emeletesekkel tarkálló. most töltésmászás a meglehetősen mostanában, épülő negyedet bámulja meredek téglaoldalon, vagy a De ha őstarjáni áll meg a maid felnövő gyerekeink biciklizés át a mesterséges tó kirakat előtt, akkor nagyot nemzedéke. Pedig szép na- partjain. Nincs őr. aki elza- sóhajt, és azt kívánja, hogy gyón a száza6 számú ha- varná a betonozott falon le- ahogy az iskolára, úgy a zak szinte már teljesen kész robogókat akik nagynehezen szolgáltató házra és az óvo­területe. amelybe dohogva felkapaszkodnak aztán a még dára is kerülne mar oda a Növekedett az ipari dolgozók, csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya igyekszik éket verni a ce­mentkeverő telep. Itt már látszik, mennyire a nyugalomé lesz ez a vá­rosrész. Alig néhány hét alatt a szemnek kedves zöld­del futotta körül a házakat a fű. lombtalan, fiatal fák ígérkeznek a nyárra. Szebb a fű Tarjánban. mint a Szé­chenyi téren vagy bárhol a városban. Pusztíthatatlan. Pedig az utak keskenyek, so­kan taposnak a pázsitra. Hát igen. az utak. Azok próbára teszik a sofőrök Ide­geit Különösen este. amikor gyepes túloldalon. S nincs jel: őre néhány félkész épületnek elkészült. Veress Miklós Az 1970. január l-l nép- ború számlálás teljes anyagából előállott egyszázalékos mintavétel — lényegében százezer lakosra kiterjedő adatgyűjtés — alapján részletes feldolgo­zást készít a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Ez a kö­fo­következményeként (nyugdíjasok, járadékosok, „nőtöbblet" az segélyezettek stb.) együttes száma megközelíti az 1 400 000-et. A száz kereső­re jutó eltartottak száma e tíz év alatt 100-ról 78-ra csökkent. A lakásállomány összeté­utóbbi negyedszázadban kozatosan csökkent. 1960—1970 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata: a gyermekkorú­ak száma 14 százalékkal tet az év végére készül el. csökkent, az öregkorúaké 28 felére vonatkozó adatok ja­Ennek fontosabb — főleg százalékkal nőtt. Ami a csa­a népesség demográfiai és ládi állapot változását illeti, foglalkozási összetételére, a házasok aránya mindkét valamint a lakáshelyzetre nemnél kisebb mértékben vonatkozó — adatait azon- csökkent, az elváltak szó­ban most külön közzétették. A jelentés szerint az or­szág 10 316 000 főnyi lako­sából — a január 1-i álla­pot szerint — 5 millió 5 ezer a férfi, és 5 millió 311 ezer a nő. Az ezer férfira jutó nők száma 1061, tehát 12-vel kevesebb, mint tíz év­vel ezelőtt volt. A világhá­Szállítási rekord Az Autóközlekedési Tröszt, a Volán­vállalatok szántára az őszi csúcsforgalom tulajdonképpen folytatása volt a feb­ruár óta tartó erős ütemű mun • kának. A vállalatok dolgozói a ter vezett 230 ora helyett átlagosan 260 órát teljesítettek havonta, s nem egy vasár­napjukat is munkával töltötték. A folya­matos, megerőltető munka, a fáradtság el­lenére a Volán dolgozói helytállnak most össze) is. Tíz hónap alatt 94.1 millió tonna árut fuvaroztak, 5 millió tonnával többet, mim tavaly ugyanebben az időszakban. Októ­berben rekordot döntöttek, a múlt évinél csaknem 1 millió tonnával nagyobb teljesít­ménnyel, összesen 11.8 millió tonna aru fuva­rozásával. A torlódó szállítási feladatok közepette a zöldség- és a gyümölcsfuvaro­zást szinte zavartalanul bonyolították le. Jelenleg a legfontosabb a cukorrépa szál­lítása. ma jelentősen növekedett. Az iskolai végzettség szín­vonala tovább javult az utóbbi évtizedben: az általá­nos iskola nyolc osztályát, végzettek aránya több mint másfélszeresére emelkedett, s az érettségizettek, illetve a felsőoktatási intézmény­ben oklevelet szerzettek szá­ma is tovább nőtt. A gazdasági tevékenység szempontjából is jelentősen változott a népesség összeté­tele. Az aktiv keresők szá­ma a 60-as évek elején ta­pasztalt átmeneti csökkenés után eleinte lassú ütemben, az utóbbi években jelentő­vulást tükröznek: az egyszo­bás családi otthonok ará­nya 61 százalékról 47 száza­lékra csökkent: a kétszobá­soké 32 százalékról 43 száza­lékra, a három- és több­szokásoké 7 százalékról 10 százalékra emelkedett. A komfortos lakások aránya tíz év alatt 13 százalékról 24 százalékra, a félkomfor­tos lakásoké 7 százalékról 10 százalékra nőtt; a kom­fort nélkülieké 80 százalék­ról 66 százalékra csökkent. Tíz évvel ezelőtt 483 000 für­dőszobás. illetve mosdófül­kés lakást írtak össze, ez az arány jelenleg meghaladja az egymilliót. Végezetül kiderül a jelen­tésből, hogy a lakások 68 százalékát tulajdonosi, 28 százalékát főbérleti, egy szá­sen emelkedett, s számuk az zalékát társbérleti. 3 száza­idén elérte az 5 milliót; a nyugdíjasok. járadékosok száma csaknem meghárom­szorozódott, s mivel több mint 140 000 nő részesül gyermekgondozási segély­lékát szolgálati és egyéb jogcímen használják. Az or­szág lakásállományának egynegyede — 821 000 csalá­di otthon — az állam tulaj­dona, háromnegyede ben, ilyen módon az úgyne- 2 324 000 lakás — személyi vezett inaktív keresők tulajdonban van. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents