Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

12 VASÁRNAP, 1970. NOVEMBER 22. HADÉ II! SZEGED tyitágjáró női cipők Szeged a cipőgyártásáról is híres; a bocskorok, papucsok készítésén túl a cipészmesterek tudásáról is. Végeredményben azt is mondhatjuk, jelenleg nem egy, hanem két cipőgyára van a városnak, hisz az Április 4. Cipész és Papucskészítő Ktsz már jelentős középüzemmé nőtte ki magát az utóbbi évtizedben. Azt is hozzátehetjük: ez a szövetkezet nagy tételeket exportál, a náluk gyártott férfi cipők jó néhány országban elkerülnek, sok külföldi utat „bejárnak" — a Szovjetuniótól Angliáig. Ezútal azonban azt a nagyobb arányú exporttevékenységet vesszük nagyító alá. amelyet a Minőségi Cipőgyár szegedi gyára folytat. Néhány adat a nacionálébői. 1905 óta van Szegeden cipőgyár. Közelebb jár még az igazsághoz, hogy úgy mondjuk; cipőüzem, hisz a felszabadulásig mindössze 70 -80 főt foglalkoztattak itt, í'érfi- és női cipőket gyártottak, napi 100—120 pár volt a termelés. 1949-ben államosították a gyárakat, s 1963 áprilisában alakult meg mai formájában a Minőségi Cipőgyár szegedi gyára. A gyár azóta kimagasló eredményeket ért el, jelenleg is birtokosai a Minisztertanács és SZOT Vörös Vándorzászlajának, de ez már szinte hagyománynak számít náluk, hiszen 1966 óta minden évben elnyerték. Az államosítás évében 211 ezer pár volt a termelés, ekkortájt ls főként női ctpőf, kis mennyiségben gyermekcipőt gyártottak a szegediek. Innen számíthatjuk a kivitel kezdeteit, a termelésnek akkor még nem egészen tíz százaléka ment exportra, a szocialista országokba. Jól érzékelhető, a kivitel növekedése az alábbi adatokkal: jelenleg napi 6 ezer párat állítanak elő a cipőgyári szalagokon, a az évi export aránya 65—60 százalék. Különösen az utóbbi 10—12 évben volt jelentős az exporttevékenység. 1969-ben 1 millió 362 ezer pár női cipő került kl a szegedi gyárból, ebből 866 ezer párat a hatórokon túlra szállítottak. A kivitel nagy része — 80 százaléka — a szocialista országokba utazik: a Szovjetunióba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, az NDK-ba, Romániába, BuLgáriába és Mongóliába. Nemcsak a szocialista országokban, hanem a tőkés piacon is megtalálható termékeik, jóformán egész Európában, Az utóbbi években állandó megrendelőként jelentkeznek olyan tőkés országok vállalatai is, ahová korábban soha sem szállítottak. Így például Finnországban, Dániában, Norvégiában, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban és Hollandiában sikerült kapcsolatokat kialakítani, piacot hódítani, A felsoroltakon kívül, kevésbé rendszeresen, de exportálnak Kanadába, Közép-Amerikába, s afrikai államoknak is. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyára a női cipők gyártására rendezkedett be, ezt igyekeznek tökéletesíteni, fejleszteni, és — a divat irányzatokat követve — idényenként megújítani. Női félcipőket, úgynevezett pums cipőket és a legkülönbözőbb szandálokat készítenek az üzem dolgozói, akiknek nagy része, mintegy 78 százaléka nő. A gyártmányok kivitele igen változatos, a divatigények mellett igyekeznek kelégíteni a partnerek speciális kívánságait is. A cipőfelsőrészek változatos anyag- és színösszetételnek. A borjú- és marhabokszok mellett egyre többet „szerepeltetik" a lakkböröket. és a műlakkféleségeket. Fekete, fehér és barna alapszíneken kívül a legkülönfélébb pasztelszínekben készülnek a csinos exportcipők. Évről évre növekszik a modellek száma — tavaly 78-ról 133-ra ugrott ez a szám—, eképpen is igyekeznek növelni a kínálatot, s ezzel fokozni a versenyképességet Változatos fazonban, különféle sarokfajtákkal, s emellett új, meg új díszítőelemekkel gazdagodik a gyártmánylista. Az utóbblak — masnik, díszpántok, csatok, díszrózsák, dfszgombok — alkalmazása szintén a divathoz való alkalmazkodás jegyében történt. Nyilván ennek a sokirányú tevékenységnek köszönhető, hogy állandóan bővülnek a rendelések. Ami, ha meggondoljuk, mennyire terített a világpiac, elismerésre méltó eredmény. Hétezer gépgyá rtö vállalat A különböző profilú hatalmas üzemek sokaságával és kitűnő szakképzettségű kádereikkel rendelkező szovjet gépgyártás Európában az első, a világon a második helyet foglalja el. Az atomreaktorokat es az űrtechnikát, a vízi erőművek turbináit, a fémkohászati és bányaipari berendezéseket, a traktorokat és mezőgazdasági gépeket, a Diesel-vontatókat, a villanymozdonyokat, a repülőgépeket megemlítve még távolról sem soroltuk fel azokat a termékeket, amelyeket a szovjet gépgyártás állít elő. A szovjet gépgyártás több mint 7 ezer vállalatot foglal magában, ahol munkások, mérnökök, technikusok és tisztviselők tízmilliós serege dolgozik. A szovjet gépgyártók a népgazdaság valamennyi ága számára a gépek és gépcsoportok ezreit készítik, igen bonyolult automata gépsorokat hoznak létre,; j programvezérlésű munkagé' peket konstruálnak. Így járunk színházba Van, aiki Fecskét szív, van, aki a dupla fekete helyett esküszik a citromos teára, és van, akinek bokáján soha nem látni mást, mint fekete zoknit... Szoká: ink vannak. Például színházbajáró szokásaink. így bizony: jegyváltó rítusaink, előadáls-kiválasztó megrögzöttségeink. A teátrumbarát egyetemisták négyötöde például jó előre megváltott bérlettel biztosítja helyét; egy-egy előadás közönségének minden harmadik tagját a fellépő színészek személye készteti jegyváltásra; a balett egyelőre még csak 14 százaléknyi érdeklődőt vonz a tisztelt publikumból. r r Oszi szakmai konferenciák Érdekes témákkal folytatódik az agráregyesület megyei szervezetének őszi konferenciasorozata. Kedden, november 24-én délelőtt, Hódmezővásárhelyen a város lakosságának élelmiszerellátásáról tanácskoznak Kovács Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének közreműködésével, Cserebökényben pedig a juhtenyésztésről Németh Jánosnak, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetőiének irányításával. Szerdán délután a . mezőgazdaság munkaerő-elíátottsága, a gépesítés jelenlegi helyzete és a várható változás tendenciája szerepel napirenden, Ezt a tanácskozást Szegeden, a megyei tanács épületében rendezik, a vita vezetésére dr. Szániel Imrét, a gabonatermesztési kutatóintézet igazgató iát kérték meg. Kettős konferencára kerül sor pénteken, 27-én is: Szentesen, a vásárhelyihez hasonlóan a város lakosságának élelmiszer-ellátása adja a témát — vitavezető Szőke Mátyás, a MÉM-kiállítási iroda igazgatója —, Makón pedig Pál János, az országos lótenyésztési felügyelőség igazgatója vezeti a lótenyésztés mostani problémáit tárgyaló tanácskozást. Szokásaink, így színházbajáró szokásaink is vannak, 8 ezekről egy alapos' és tudományos vizsgálat készült nemrégiben Szegeden. A nagyszabású faggatódzás jó féléve, még április 11-én kezdődött, amikor is Mocsár Gábor Mindenki városa című darabjának premierjén, majd e darab újabb kilenc előadásán kérdőívek várták a Szegedi Nemzeti Színház közönségét; zöld kartonlapok, kicsoda-micsoda, kit szeret—mit szeret-féle kérdésekkel. (Osztották, szedték az íveket néhány Fidelio-, meg Sakk-matt-előadáson i».) A válaszadásra több ezer szegedi színházlátogató vállalkozott, s közülük 500-nak a válaszából vontak le a fenti példákhoz hasonló következtetéseket. így megtudták többek között, hogy elsősorban a fiatalok járnak a szegedi színházba. A 25 éven aluliak, akik a teljes publikumnak pontosan 54 százalékát adják. S ha ehhez az arányhoz még hozzászámítjuk a külön vizsgált egyetemisták számát, csak még nyilvánvalóbb lesz a fiatalok érdeklődése. Inkább a nők, mint a lérliak Érdekes az a megállapítás is, amely a férfiak—nők arányára vonatkozik. Eszerint Szegeden 40 százalékban férfiak, 60 százalókban viszont nők alkotják a közönséget. A nők — akik inkább bérlettulajdonosok — főképp az alkalmazotti rétegből kerülnek ki, s színházszeretetük, -barátságuk valamiféle illúziókereséssel, „meneküléssel" magyarázható. Azt keresik a színpadi illúziókban, amivel nem ajándékozta meg őket a bársonyszékeken, kulisszákon túli élet. Akár így is mondhatjuk: sok női néző számára „happening", illúziókeltő történés a színház. A férfiakról más bizonyítványt állít ki az elemzés, ök inkább alkalmi jegyvasárlók, s számukra egy-egy bemutató, előadás inkább társadalmi esemény. Első helyen az nperett Dr. Szentirmay László, az Egyetemi Könyvtár tudományos főmunkatársa, az országosan is ritkaságszámba menő szociológiai vizsgalat végzője még számos más konklúziót is levonhatott. Ami az egyes műfajok kedvelését illeti: még mindig tartja megdönthetetlennek látszó első helyét az operett. Főképp az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében népszerű ez a zenés műfaj, de a megkérdezett diplomások 34 százaléka is kedveli. E „verseny" második helyén jelenleg az opera áll — a közönség jelentős százaléka erre a komolyabb, zenés műfajra szavazott. Főképp a szervezők, jegyárusítók számára lehetnek erdekesek a publikum toborzásával kapcsolatos tapasztalatok. A bérleteknek, jegyeknek több mint a fele talál még mindig gazdára a különböző munkahelyeken. A közönség 16 százaléka baráti ajánlásra néz meg egy-egy előadást (főképp az üzemi dolgozók, kétkezi munkások kedvelik a csoportos színházlátogatásokat). „Kódolt" lapok A szazalékokban, szakembereknek sokatmondó tanulságokban gazdag vizsgálódás eredményeit egyébként a legkorszerűbb módszerekkel, gépi úton számították ki. A zöld kartonokat — amelyeknek kérdéseit dr. Szentirmay László Kulka Eszternek, a Szegedi Nemzeti Színház lektorának segítségével állította össze — kódolták, majd az adatok átkerültek a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat lyukszalagjaira. A tanulságok levonása a gépi összegezés után persze még tovább folyik. Reméljük: a színházi koponyákban éppúgy, mint a téma iránt érdeklődő kutatók fejében. Akácz László Biztos, a taxiállomást hívtad? Canarls, az Abwehr főnöke. Hitler főhadiszállásara igyekezett. Rossz előérzetei voltak. Már sejtette, hogy Ribbentrop külügyminiszter „eláztatta" őt a führernél. Alig egy órája kapta az értesítést, hogy kihallgatásra kell jelentkeznie helyettesével, Lahousen ezredessel. 1941 nyarát írták, Lahousen erről a napról a következőket jegyezte be később előkerült naplójába: „Hitlei dührohammal fogadott bennünket. Kiabált és szitkozódott. Szinte hisztériásnak tűnt. A roham csúcsán azt követelte Canaristól, magyarázza meg, hogyan kerülhetett sor az árulásra." — Magyarázza meg. admirális úr. hogyan történhetett ilyesmi?! — kiabált a íührer. — Hogyan? Követelem, hogy magyarázatot adjon. És minél hangosabban ordítozott Hitler. Canaris tengernagy annál mélyebbre hajolt. Kivárta amíg lecsillapodik a führer első dühe. hiszen az Abwehr főnöke jól Ismerte vezérének lobbanékony, könyörtelen természetét. Amikor Hitler már csak dadogni tudott a kimerültségtől, megszólalt; — Mein Führer — kezdte nyugodt hangon. — Bizonyosra veszem, hogy emlékszik még azokra a nehézségekre, amelyekkel a múltban szembetalálkoztunk az Egyesült Államok területén. Bi, zonyára emlékszik még arra ls, hogy amikor átvettem az Abwehr parancsnokságát, megállapítottam és közöltem önnel, hogy mindenekelőtt teljesen át kell szerveznünk amerikai hálózatunkat. Azt is tudja, führerem. hogy az FBI már fényt derített egyszer tevékenységünkre, és ébersége azóta sem csókkent irántunk. Hiába volt minden ellenintézkedésünk, vereséget szenvedtünk. Most viselnünk kell ennek a csapásnak minden következményét... Hitler alig kapott levegőt a hallottaktól, csupán egy lesújtó pillantást vetett a tengernagyra. Hogy elakadt a szava, annak nem utolsósorban az volt az oka. amit Canaris. bár a legnagyobb tisztelettel, de a lejére olvasott.. . A führer még arra sem pazarolt szót, hogy elbocsassa beosztottjait, csak egy kézlegyintéssel adta Canaris és Lahousen tudomására, hogy távozhatnak. E rövid beszélgetés előzményeit Hitler is ismerte. Amikor Canaris 1935-ben az Abwehr, vagyis a német katonai hírszerző szolgálat élére került, a német kémszervezet tevékenysége rendszertelen. sőt zűrzavaros volt. A náci párt tagjai — Hitler hatalomra kerülése után — két év alatt beszivárogtak a kémszolgálatba, és Canarisbak tudomására hozták, hogy a német kémhálózat csak a Gestapóval együttműködve dolgozhat . .. Pedig Canaris tudta, hogy Heydric'n biztonsági szolgálata — a Sicherheitsdienst, vagyis a Gestapo hírszerző és kémelhárító szolgálata — harcot kezdett az Abwehr ellen, és ennek a harcnak a jegyében saját szakállára kezdett kémkedni az Egyesült Államokban. Az Abwehrnek bele kellett tehát nyugodnia, hogy munkáját tulajdonképpen kompromittálták. Tény, hogy a náci hírszerzők annak idején egészen „amatőr" módon dolgoztak az Egyesült Államokban, és Canarlsnak később sem sikerült megtudnia, vajon az FBI emberei milyen mértékben épültek be a náci kémszervezetbe. A harmincas évek vége felé azonban Canaris értésére adta Hitlernek, hogy a német kémszolgálat tevékenységét megnehezítik, sőt megbénítják az ilyen egyéni akciók Canarisék számára a helyzet akkor vált tarthatatlanná, amikor Hitler utasította őket, hogy kezdjenek tárgyalni egy Rumrich nevű szudétanémettel, aki állítólag az Egyesült Államokban kitűnő kapcsolatokat tartott fenn az ottani náci párttal, s vonják be őt a hírszerző szolgálatba. Utólag kiderült, hogy ez a Rumrich kissé hóbortos, vagyis gyengeelméjű, s nyilván ennek tudták be az akcióit is, amelyekkel azonban óriási károkat okozott az Abwehrnek. Rumrich ugyanis a berlini központ tudta és beleegyezése nélkül rábeszélte az Abwehr egyik ügynökét, hogy kezdjenek együttes vállalkozásba, amelybe belevonják az USA hadseregének egyik tábornokát. Olyan tervet akartak végrehajtani, amely eleve nem kecsegtetett sok sikerrel: az USA hadseregének egyik tábornokát akarták meggyőzéssel vagy rászedéssel arra kényszeríteni, hogv adja át nekik az USA hadseregének mozgósüási tervét. Kétségtelen, hogy Rumrich meg is szerezte a mozgósítási terv hivatalos másolatát, és ennek birtokában hívta találkozásra a tábornokot egy vendéglőbe, ahelyett, hogy a tervet eljuttatta volna Berlinbe. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON az amatőrfilmezésről Sokaknak vált szenvedélyévé a filmezés anélkül, hogy pecséttel ellátott. képesítést szereztek volna. A tanulóévek után nem egy ember ezt a hobbyját egész magas szintig tudja fejleszteni. • Művészet-e? A filmnek, mint művészetnek művelői nem csupán a hivatásos filmesek. Azt. hogy melyik filmalkotás művészi, a mondanivaló mikéntje, belső tartalma és kidolgozása határozza meg. A hivatásos és az amatőrfilm művészetet kizárólag az anvagi lehetőségek • bemutatás és a forgalmazás módozatai választiák el egymástól. • Mi kell hozzá? A technikai követelményeken kívül elsősorban az ötlet és az ennek nvomán kialakított filmtörténet. (A hivatásos filmtől eltérően az amatőr filmnek nem feladata az általános tömegízlést kielégíteni.) El kell döntenie a film készítőjének. kiknek kívánja majd bemutatni alkotását és milyen hatást akar elérni. Ennek szolgálatába kell állítania a film műfaiát. mely lehet dokumentáló film, filmköltemény, oktató-, ismeretterjesztő-, tudományos és játékfilm, trükkfilm, valamint az avantgarde. szürrealista irányzatot képviselő kísérleti film. Végül pedig a kívánt hatás érdekében ki kell választani a legalkalmasabb művészi és technikai eszközöket. 4 Közönsége? A szűk családi körtől a világfesztivál közönségéig. A nyilvánosságra lehetőséget adnak » nagyobb városokban működő helyj és országos szervek. Szegeden a szakszervezetek Csongrád. megyei amatőrklubja működik a Juhász Gyula Művelődési Központban. ahol kezdők részére tanfolyamot is indítottak. A filmklubnak, mely 1963-ban alakult, országos sőt világhírű alkotói ls vannak. Dr. Németh András például részt vett filmiével az UNICA világfesztiválon. Számos kül- és belföldi fesztivál győztese filmjeit gyakran kérik külföldi bemutatókra.