Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

SZOMBAT. 1970. NOVEMBER 21. 3—I I—l«i i I n«ll min—i unni II.'DE ] eii SZE GED 44 cirokseprü karrierje A régi szegedi Moszkvai körúti seprű manufaktúra húsz esztendővel ezelőtt me­rész vállalkozásba kezdett. Néhány seprűkötő mester HZ akkori vezetőkkel együtt, el­határozta. hogy az elavult technológiát fejlesztik, s a külföldi piacon ls megpró­bálják eludnl a szegedi ci­rokseprőket. Annak Ideién még a gyáron belül ls sok ellenzője akadt a tervnejt, mondván, mit akarhat a sep­rű a XX. században, a por­szívó korszakában? Az első exportszállítmány 1850-ben. került a külföldi piacra, s az elmúlt két évtized alaposan rácáfolt a tamáskodókru. A seorü nemcsak biztos valuta­„beszerző" lett. hanem világ­hírű termék, amelyet a sze­gedi gyár szinte kizárólag a külföldi vevőknek gyárt 1070­ben. A cirokseprű tehát rö­vid idő alatt karriert csinált, A cirokseprőt, két fontos anyagból cirokból és bükk­fából készítik. A rugalmas, szép színű cirok Békés me­gyéből — Mozőkováosháza környékéről származik: a gyár egy földműveeszövet­kezettől, s a mezökovácsházl CITÉV Vállalattól vásárolja. Osztályozottan, bálákba pré­selve. Ha a hazai termés ke­vésnek bizonyul, az utánpót­lásról görögországi megren­deléssel gondoskodnak. A ci­rok négv fajtáját husznállák. az A, B, C. D minősítésűt. A másik ke}lék a nyél, amelv görcsmentes hazai bükkfá­ból esztergagépen készül. A szegedi seprűgyár azonban az elmúlt években nagyobb mennyiségű úgynevezett koc­kalécet és kész nyelet Im­portál Ausztriából, mert a hazai erdőgazdaságok nem tudtak mindig megfelelő mennyiséget •szállítani, Üjab­ban műanyag. Uletve mű­anyag bevonatú n.véllel kí­sérleteznek. A két alkotórész érdeken munkafolyamatok sorozatán át egvesül jól sep­rő szegedi seprűvé. Az üzem­be érkezett cirokbálát szét­bontják újból osztályozzák, méretre vágják, majd a fe­jet a kötőmesterek a nyélre kötik. Az eljárás újabb gé­peken folytatódik, a felet végső formára alakítják, varrják, szárítják, megtisz­títják a cirokmagoktól — a seprűnyelet közben fehérí­tik —. s a terméket végül csomagalják. A több mint két ev óta működő úi Cserzv Mlhálv utcui seprűgvátban ma már a világon egyedül­álló színvonalú seprűg.vártó technológia működik. A gé­pesítettség mintegy 95 száza­lékos. Az elkészült seprű — amelyből 1070 végéig 2 mil­lió 750 ezer darab kerül kl a gyárból — Ausztriába, az NSZK-ba, Svájcba, Svédor­szágba, az USA-ba, Kanadá­bu. Finnországba és Afriká­ba jut. Az export minden évben növekedett. 1068-ban 2 millió 230 ezer. 1067-ben 2 millió 600 ezer. 1069-ben 2 millió 038 ezer seprűt adtak el, Mivel minőségi kifogás úgyszólván nem érkezik a gyárba, s a vevők elégedet­tek — a szegedi seprű világ­színvonalú terméknek mond­hutó. A gvár készleteit az ÁKTEX azonnal megvásá­rolja. és érte készpénzzel fi­zet. majd külföldre küldi. A külföldi piacokon mindössze egyetlen versenytársát tart­ják számon: a Jugoszláviá­ban. Petrovácon működő gyár seprűit. A jugoszláv gyár szakemberei ls eltemé­rlk azonban, hogv a szegedi seprűk szebbek s jobbak. A világ városai A városok megjelenése egyidős a kézművesség, az Ipar és a kereskedelem ki­alakulásával. Az ipari for­radalom, majd korunk tudo­mányos és technikai forra­dalma, az Ipari termelés nagyurányú növekedése, va­lamint koncentrálódása kö­vetkeztében a városi lakos­ság gyors szaporodását Idéz­te elő. Jelneleg Földünk la­kosságának több mint fele városi jellegű településekben él, á nagyvárosi (100 ezer­nél nagyobb lélekszámú tele­pülés) népesség aránya pe­dig napjainkban már meg­haladja az összlakosság egy­negyedét. A szakemberek előrejelzése szerint az elkö­vetkező évtized végére ez az arány eléri az egyharmadot. A nagyvárosi lakosság döntő többsége — körülbelül 95 százaléka — Eurázsiában és Észak-Amerikában él. Ezen belül Nyugat-Európá­ban, Távol-Keleten ós az Egyesült Államok északke­leti partvidékén alakultak ki nagyvárosi körzetek. A prognózisok szerint évezre­dünk végére például Boston, New York, Washington tér­sége egybefüggő, 40 milliós őrlés várossá alakul. Jelen­leg a világ legnagyobb vá­rosai — Tokió és New York — 10 milliós nagyságrendű­ek. A világvárosok száma az elmúlt évtizedben meghalad­ta a százat. A városiasodás foka terü­letenként eltérő értéket mu­tat:, az össznépességből leg­nagyobb a városi lakosság aránya a ritkán lakott Auszt­ráliában (négyötöd rész), va­lamint az Egyesült Államok és Kanada területén (kéthar­mad rész), Nyugat-Európá­ban 30, Kelet-Európában ós Latin-Amerikában 40 száza­lék körüli ez uz arány, A mezöguzdaság és Ipar ala­csony fejlettségi foka okozza azt, hogy Ázsiában ez az ér­ték a kevés nagyvárossal rendelkező Afrikával azonos szinten van (20 százalók), Hazánkban 1O40 és 1070 között a városi lakosság ará­nya 38-ról 45 százalékra emelkedett, Budapest és a vele agglomerációt alkotó települések lélekszáma pedig meghaladja a kétmilliót. Vi­lágszerte gondot okoz, hogy a városi lakosság gyors gya­rapodásával nehezen tart lé­pést a lakásépítés és a váro­si közlekedés. ÜJ problémát jelent a környezet védelme, aminek szükségességére a világvárosok felett egyre gyakrabban megjelenő smog (füstköd), a vizek elszennye­ződése és más ártalom fi­gyelmeztet. (TERRA) Ciceró jelentkezik 15. Mojzisch végül arra a következtetésre jutott, hogy Cicero nem egyedül készíti a fénykép­felvételeket, A két ujj mindenképpen két em­ber jelenlétére utal.. Eszerint tehát Cicero ha­zudott ... Mojzisch máris a követség távírászszobájába rohant, és diktálta a Berlinbe küldendő szöve­get: „Megállapítottam, hogy Cicero nem egye­dül fényképezi az okmányokat. Az egyik kó­pián két ujj, a mutató- és középső ujj látha­tó. Korábban azt mondta, hogy mindent egye­dül csinál. Utasítást kérek." Rövidesen megérkezett a válasz: „Számon­kénti Cicerótól, hogy mért hazudott. Az okmá­nyok valódinak látszanak, a führer mindegyi­ket külön-külön te látni akarja." Mojzisch azt már nem tudhatta, hogy Hitler ezeknek az okmányoknak olvasásában gyönyö­rűségét lelte, mert bizonyos alapkoncepcióit lát­ta Igazoltnak ... S bár kétségtelenné vált, hogy Cicero becsapta az összekötőjét, az továbbra te sürgette nála az újabb és újabb anyagokat. Sőt, odáig ment a dolog, hogy Mojzisch utasítot­ta az angol nagykövet inasát, viasz segítségével készítsen lenyomatot a nagykövet széfkulcsairól, másolat készül róla. S mindjárt át is adott neki egy különleges viaszt, majd megfelelő használati utasítással látta el. hogyan készít­se el a lenyomatot, s hogyan helyezze el a speciális dobozban. Ennek során kérte szá­mon Mojzisch a legutóbbi filmanyagnál tapasz­talt „különlegességet": Cicero két ujját... De az inas ezzel ütötte el a dolgot: — Elhiheti nekem, hogy egyedül csinálom ... Amikor felállítom a gépet az asztalra, az ok­mányt pedig egy megdöntött könyvnek támasz­tottam, a két ujjammal meg kellett fognom, hogy le ne csússzon. S bár eléggé hihetetlennek hangzott Cicero válasza, Mojzisch — Berlinből kapott utasítás­ra — kénytelen volt elfogadni. Az inas rövidesen elkészítette a kulcs lenyo­matát, amely néhány óra múlva Berlin felé re­pült. A német fővárosban gyorsan megcsinál­ták az ankarai nagykövet széfjének kulcsmáso­latát, s visszaküldték Ankarába. Cicero el volt ragadtatva, amikor megkapta, s kipróbálta a kulcsokat. Szerinte pontosan úgy működött, mint az eredeti... — Így sokkal biztonságosabban csinálhatom, különösen, amikor a nagykövet úr távol van... — mondta Mojzlschnak. Ezzel az egész kulcshistóriával Schellenberg­nek az volt a szándéka, hogy ellenőrizze Cicero igazmondását. Ugyanis, ha hamis kulcsot készí­tenek, s Cicero esetleg nem használja fel, ha­nem továbbra te gyártja a kópiákat, meg tud­ják állapítani, hogy becsapja-e őket. Tanács­adói azonban naivnak tartották a hamis kulcs ötletét, mert arra mindenképpen számítani le­hetett, hogyha valamelyik elhárító szerv áll Cicero mögött, a Berlinben készült kulcsot már szórakozásból te kipróbálják. így aztán megma­radtak a valódi kulcs elkészítésénél, s azt jut­tatták vissza Ankarába. Sehellenberg gyorsan feledte tanácsadóinak kissé arcpirító szavait együgyűségéről, amikor Cicero legközelebbi anyagában egy Igen fontos információt talált, mégpedig a franciaországi partra szállás ter­vezetét, valamint Sir Hu éghesse nagykővetnek szóló két Ínformációt: egy jelentést az 1942 novemberében Kairóban megtartott Roosevelt— Churchill—Csang Kaj-sek közötti konferenciá­ról, valamint a teheráni konferenciáról szóló anyagot, amelyeket 1943. november 28 és de­cember 2 között tartottak Roosevelt, Churchill és Sztálin részvételével. Az SD központjában lázas izgalom lett úrrá. Mert a Cicero által megszerzett okmányok, sok egyéb — szerintük rendkívül fontos tény mel­lett — világossá tették számukra azt a különle­ges státust, amelyet a szövetséges erők Török­ország számára biztosítottak, s amiről így elő­re értesültek. Az egyik okmány azt bizonyította, hogy Törökország semlegessége rövid életűnek ígérkezik, lépésről lépésre közeledik a szövet­séges táborba. S a török diplomácia valóban olyan óvatosan és tervszerűen járt el, ahogyan az ankarai angol nagykövet jelentelte a külügy­minisztériumnak. Az okmányok ezerlnt a Tö­rökország megnyerésére irányuló intézkedések­nek J944. május 15-re kellett befejeződnie. A németek úgy értékelték, hogy ezt követően le­het számítani a szövetséges haderők általános támadására. Az te Ismertté vált előttük, hogy a teheráni konferencián megegyezés született, mely szerint Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Jugoszlávlát a szovjet hadsereg szabadítja fel. Mindebből világosan kirajzolód­tak Németország vereségének napjai, és kétség­telen, hogy ezek az okmányok megdöbbentő hatást váltottak kl a náci vezérkarból. De Hit­ler és Ribbenlrop még most ls a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti tartós fe­szültség jelelt vélte kiolvasni az okmányok so­rai között. Hitler ekkor jelentette, hogy sokkal inkább mint korábban, szükség van a totális háború összes erőinek összefogására, s így „könnyen el tudják pusztítani az ellenséget", A Ctcero-féle Jelentések a legmegdöbbentőba hatást viszont a hóhér Hlmmterre gyakorolták. Milliók teljhatalmú ura. a véres kezű Gestapo­vezér, mintha bizonytalanná vált volna. Schei­"mberg háború után megjelent naplója szerint ezt követően utasította őt Hlmmler, hogy vegye fel a kapcsolatot Roosevelt Svédországban tar­tózkodó különleges megbízottjával. Abrotan Ste­ven Hewlttal, s próbáljon meg célozgatni arra, hogy hajlandó tárgyalásokat folytatni Németor­szágnak a szövetségesek, de elsősorban az Egye­sült Államok hadserege előtti kapltuláláaról s az SD vezető ügynökein keresztül meg ls kezdte a tárgyalásokat Hewlttal. Ez az akció teljesen összevágott Churchlllnek azzal az elképzelésével, hogy 1943 végéig kierőszakolja a balkáni angol Inváziót, amely messzemenően a délkelet-európai angol érdekeknek kedvezett volna. Sehellenberg és Hlmmler számításai szerint ez a tervezett un­gol Invázió felszakította volna Németország dél­keleti védelmi vonalút, s így lehetővé vált volnu. hogy Németországot amerikai és angol csapatok foglalják el. Hlmmler ég Sehellenberg egyfor­mán a Jövő politikai tőkéjét próbálták maguk­nak kikovácsolni ezzel az akcióval, de aztán a Szovjetunió határozott fellépése, valamint a szovjet hadsereg előretörése megakadályozta a manővert. Cicero 1944 elején befejezte tevékenységét, s rövidesen eltűnt Áprilisban Törökország meg­szakította kapcsolatalt a náci Németországgal, és nyíltan a szövetségesek táborába lépett. Sehel­lenberg naplója arról már nem szól, hogy mi lett Ciceróval, de hosszan elemzi tettének inclítóoka­it, amelyek között szerepel a kapzsiság, a gyű­lölet, a kalandvágy, s egy olyan feltételezés, hogy Cicero mögött az Intelllgence Service, vagyis az angol kémelháritó szolgálat állt. (1950-ben még egy alsóházi Interpelláció ls elhangzott London­ban, a Cicero-ügyben: igaz-e, hogy az eset njieg­történt? A válasz azonban annyira kitérő volt, hogy csak alátámasztotta a feltételezést,) Ugyan­is, mint ez jóval később kiderült, ez 1043 végén átadott fotókópiákat megelőző dokumentumok zömükben csak nagy általánosságban fedték fel a valóságot, bér néhány konkrét adatot te tar­talmaztak. Viszont mindazok a dokumentációk, amelvek arról szóltak, hogy Churchill bőiként angol Inváziót akar indítani, igazak voltak- Min­den valószínűség szerint az angolok így akarták a náci Németországot puhatolózó tárgyalásokra késztetni, s még inkább arra, hogy felhívják t figyelmüket: rövidesen elérkezik a hitlerizmus teljes pusztulása, s ez ellen egyetlen menekülési mód van: ha angol és amerikai csapatok foglal­ják el a nácik Németországát,,. így a náci ve. zérek talán még túlélhetik az összeomlást,., A Szovjetunió rendkívül határozott fellépése azonban keresztülhúzta Churchill számításait, s így kútba esett az a lehetőség is. amelyre Hlmm­ler és Sehellenberg légvárait építette. Cicero — eredeti nevén Eleysa Bazna —. túl­élte p második világháborút, s még ma is bead. vénvokat pvért q bonni kormányhoz, hoev be­csapták R hamie FONTTAL. « követeli S/OLOGTETBI­nak „th/tssséges" klepvaniftését •.. Hasonlókén­nen túlélte a háborút Ludwlg Molziseh is, aki Ausztriában telepedett le, s textilkereskeriést "vitott. Megírte emlékiratait — s í«v derült fény a Cicero-ügyre. * (Folytatjuk.) Segít o számítógép A Szovjetunió egyik Leg­nagyobb gázkitermelő terű­létén, a Kizll-Kum sivalag­ban fekvő Gazliban elektro­nikus számítógépek segítsé­gével állapítják meg a föld­gáz kiaknázásának legkedve­zőbb feltételeit, Az Üzbég Tudományos Akadémia ki­bernetikai intézetének tudó­sai olyan adatokhoz jutottak, amelyek lehetővé teszik, hogy Gazli vidékén a gázt maximálisan kiaknázhassák. Geológusok megállapították, hogy a földgáz készletel több trillió köbméterre rúgnak. A több évre szóló előszá­mitások mellett a számító­automaták információkat szolgáltattuk a gazdasági be­ruházásokról és a fúróruda­zat erejéről. Ezt u módszert a földgázlelőhelyek lervezó­sénel a tízuvjeiunio többi te­rületein te felhasználják, így például az egyik elektro­nikus számítógép 20 000 vál­tozat közül a legjobb megol­dást találta meg a nyugat­szibériai Tyumeny környé­kén felfedezett íöldgázlélő­hely kiaknázására, (MTI) NAPI KISLEXIKON Kivel nem történt már baleset? Mármint olyan, hogy az étteremben a le­ves ruhájára csöppent. Vagy ha nem a leves, a kávé, a faevlalt, vagv éppen munkahelyén a tinta. Meglehetősen gya­kori az ilyesmi, éppen ezért a Patyolat gyors­tisztító szalont nyitott a városban. • A gyorsaság? Legfőbb jellegzetessé­ge, hogy a megrendelt munka elkészülte meg­várható. Az azonnalra beadott ruhanemüket fél-egy órán belül ki­tisztítva adják vissza a várakozóknak, Sokan él­nek ezzel a lehetőség­gel legfőképpen éppen azok. akiket llven bal­esetek értek. Sokan jár­nak vidékről a szalonba. Reggel, amikor Szegedre érkeznek, beadják a tisz­títandó ruhát, és néhány 6tn múltén, amikor dol­gaikat elintézték, mér elhozhatják a tiszta öl­tönyt, vagy kabátot. • A módszer? A ruhaneműi kímélő eljárással tisztítják. Min­denekelőtt klkefóllk be­lőle a dohánvtörmeléket és a hasonló szennyező­dést. azután az automa­ta tisztítógépbe teszik. A gép rendszerint fél óra alatt készül el a mun­kával. A kabátok, öltö­nyök szárazon, szinte hordható állapotban ke­rülnek ki a gépből, Ez­után következik n vasa­lás. Gőzvasa lón ŰRV si­mítják ki a szövetet, hogy g ruha anyaga nem fényesedik, A vasaló, deszkába beépített be­rendezés pedig a eőzt te elszívja. • A foltok? A ruhát gyakran nem vegvtteztításra, csak folt. kezelésre adják be. Az te megtörténik, hogv a gépből kivett ruhán még marad egy-két folt. Ilyenkor kerül sor a foltkezelésre. A szalon­ban vegyszerekkel aszö­vetből kl tudják venni a tinta-, a rozsda-, az étel- és a kévéfoltokat egyaránt. Legkönnveb­ben a folttisztítés akkor sikerül, ha még friss a ruha szennyeződése, A legnehezebb akkor el­tüntetni a foltot, ha a tulajdonos már maga sem tudja hogv a folt mitől származik.

Next

/
Thumbnails
Contents