Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

SZOMBAT. 1970. NOVEMBER 21. 3—I I—l«i i I n«ll min—i unni II.'DE ] eii SZE GED 44 cirokseprü karrierje A régi szegedi Moszkvai körúti seprű manufaktúra húsz esztendővel ezelőtt merész vállalkozásba kezdett. Néhány seprűkötő mester HZ akkori vezetőkkel együtt, elhatározta. hogy az elavult technológiát fejlesztik, s a külföldi piacon ls megpróbálják eludnl a szegedi cirokseprőket. Annak Ideién még a gyáron belül ls sok ellenzője akadt a tervnejt, mondván, mit akarhat a seprű a XX. században, a porszívó korszakában? Az első exportszállítmány 1850-ben. került a külföldi piacra, s az elmúlt két évtized alaposan rácáfolt a tamáskodókru. A seorü nemcsak biztos valuta„beszerző" lett. hanem világhírű termék, amelyet a szegedi gyár szinte kizárólag a külföldi vevőknek gyárt 1070ben. A cirokseprű tehát rövid idő alatt karriert csinált, A cirokseprőt, két fontos anyagból cirokból és bükkfából készítik. A rugalmas, szép színű cirok Békés megyéből — Mozőkováosháza környékéről származik: a gyár egy földműveeszövetkezettől, s a mezökovácsházl CITÉV Vállalattól vásárolja. Osztályozottan, bálákba préselve. Ha a hazai termés kevésnek bizonyul, az utánpótlásról görögországi megrendeléssel gondoskodnak. A cirok négv fajtáját husznállák. az A, B, C. D minősítésűt. A másik ke}lék a nyél, amelv görcsmentes hazai bükkfából esztergagépen készül. A szegedi seprűgyár azonban az elmúlt években nagyobb mennyiségű úgynevezett kockalécet és kész nyelet Importál Ausztriából, mert a hazai erdőgazdaságok nem tudtak mindig megfelelő mennyiséget •szállítani, Üjabban műanyag. Uletve műanyag bevonatú n.véllel kísérleteznek. A két alkotórész érdeken munkafolyamatok sorozatán át egvesül jól seprő szegedi seprűvé. Az üzembe érkezett cirokbálát szétbontják újból osztályozzák, méretre vágják, majd a fejet a kötőmesterek a nyélre kötik. Az eljárás újabb gépeken folytatódik, a felet végső formára alakítják, varrják, szárítják, megtisztítják a cirokmagoktól — a seprűnyelet közben fehérítik —. s a terméket végül csomagalják. A több mint két ev óta működő úi Cserzv Mlhálv utcui seprűgvátban ma már a világon egyedülálló színvonalú seprűg.vártó technológia működik. A gépesítettség mintegy 95 százalékos. Az elkészült seprű — amelyből 1070 végéig 2 millió 750 ezer darab kerül kl a gyárból — Ausztriába, az NSZK-ba, Svájcba, Svédországba, az USA-ba, Kanadábu. Finnországba és Afrikába jut. Az export minden évben növekedett. 1068-ban 2 millió 230 ezer. 1067-ben 2 millió 600 ezer. 1069-ben 2 millió 038 ezer seprűt adtak el, Mivel minőségi kifogás úgyszólván nem érkezik a gyárba, s a vevők elégedettek — a szegedi seprű világszínvonalú terméknek mondhutó. A gvár készleteit az ÁKTEX azonnal megvásárolja. és érte készpénzzel fizet. majd külföldre küldi. A külföldi piacokon mindössze egyetlen versenytársát tartják számon: a Jugoszláviában. Petrovácon működő gyár seprűit. A jugoszláv gyár szakemberei ls eltemérlk azonban, hogv a szegedi seprűk szebbek s jobbak. A világ városai A városok megjelenése egyidős a kézművesség, az Ipar és a kereskedelem kialakulásával. Az ipari forradalom, majd korunk tudományos és technikai forradalma, az Ipari termelés nagyurányú növekedése, valamint koncentrálódása következtében a városi lakosság gyors szaporodását Idézte elő. Jelneleg Földünk lakosságának több mint fele városi jellegű településekben él, á nagyvárosi (100 ezernél nagyobb lélekszámú település) népesség aránya pedig napjainkban már meghaladja az összlakosság egynegyedét. A szakemberek előrejelzése szerint az elkövetkező évtized végére ez az arány eléri az egyharmadot. A nagyvárosi lakosság döntő többsége — körülbelül 95 százaléka — Eurázsiában és Észak-Amerikában él. Ezen belül Nyugat-Európában, Távol-Keleten ós az Egyesült Államok északkeleti partvidékén alakultak ki nagyvárosi körzetek. A prognózisok szerint évezredünk végére például Boston, New York, Washington térsége egybefüggő, 40 milliós őrlés várossá alakul. Jelenleg a világ legnagyobb városai — Tokió és New York — 10 milliós nagyságrendűek. A világvárosok száma az elmúlt évtizedben meghaladta a százat. A városiasodás foka területenként eltérő értéket mutat:, az össznépességből legnagyobb a városi lakosság aránya a ritkán lakott Ausztráliában (négyötöd rész), valamint az Egyesült Államok és Kanada területén (kétharmad rész), Nyugat-Európában 30, Kelet-Európában ós Latin-Amerikában 40 százalék körüli ez uz arány, A mezöguzdaság és Ipar alacsony fejlettségi foka okozza azt, hogy Ázsiában ez az érték a kevés nagyvárossal rendelkező Afrikával azonos szinten van (20 százalók), Hazánkban 1O40 és 1070 között a városi lakosság aránya 38-ról 45 százalékra emelkedett, Budapest és a vele agglomerációt alkotó települések lélekszáma pedig meghaladja a kétmilliót. Világszerte gondot okoz, hogy a városi lakosság gyors gyarapodásával nehezen tart lépést a lakásépítés és a városi közlekedés. ÜJ problémát jelent a környezet védelme, aminek szükségességére a világvárosok felett egyre gyakrabban megjelenő smog (füstköd), a vizek elszennyeződése és más ártalom figyelmeztet. (TERRA) Ciceró jelentkezik 15. Mojzisch végül arra a következtetésre jutott, hogy Cicero nem egyedül készíti a fényképfelvételeket, A két ujj mindenképpen két ember jelenlétére utal.. Eszerint tehát Cicero hazudott ... Mojzisch máris a követség távírászszobájába rohant, és diktálta a Berlinbe küldendő szöveget: „Megállapítottam, hogy Cicero nem egyedül fényképezi az okmányokat. Az egyik kópián két ujj, a mutató- és középső ujj látható. Korábban azt mondta, hogy mindent egyedül csinál. Utasítást kérek." Rövidesen megérkezett a válasz: „Számonkénti Cicerótól, hogy mért hazudott. Az okmányok valódinak látszanak, a führer mindegyiket külön-külön te látni akarja." Mojzisch azt már nem tudhatta, hogy Hitler ezeknek az okmányoknak olvasásában gyönyörűségét lelte, mert bizonyos alapkoncepcióit látta Igazoltnak ... S bár kétségtelenné vált, hogy Cicero becsapta az összekötőjét, az továbbra te sürgette nála az újabb és újabb anyagokat. Sőt, odáig ment a dolog, hogy Mojzisch utasította az angol nagykövet inasát, viasz segítségével készítsen lenyomatot a nagykövet széfkulcsairól, másolat készül róla. S mindjárt át is adott neki egy különleges viaszt, majd megfelelő használati utasítással látta el. hogyan készítse el a lenyomatot, s hogyan helyezze el a speciális dobozban. Ennek során kérte számon Mojzisch a legutóbbi filmanyagnál tapasztalt „különlegességet": Cicero két ujját... De az inas ezzel ütötte el a dolgot: — Elhiheti nekem, hogy egyedül csinálom ... Amikor felállítom a gépet az asztalra, az okmányt pedig egy megdöntött könyvnek támasztottam, a két ujjammal meg kellett fognom, hogy le ne csússzon. S bár eléggé hihetetlennek hangzott Cicero válasza, Mojzisch — Berlinből kapott utasításra — kénytelen volt elfogadni. Az inas rövidesen elkészítette a kulcs lenyomatát, amely néhány óra múlva Berlin felé repült. A német fővárosban gyorsan megcsinálták az ankarai nagykövet széfjének kulcsmásolatát, s visszaküldték Ankarába. Cicero el volt ragadtatva, amikor megkapta, s kipróbálta a kulcsokat. Szerinte pontosan úgy működött, mint az eredeti... — Így sokkal biztonságosabban csinálhatom, különösen, amikor a nagykövet úr távol van... — mondta Mojzlschnak. Ezzel az egész kulcshistóriával Schellenbergnek az volt a szándéka, hogy ellenőrizze Cicero igazmondását. Ugyanis, ha hamis kulcsot készítenek, s Cicero esetleg nem használja fel, hanem továbbra te gyártja a kópiákat, meg tudják állapítani, hogy becsapja-e őket. Tanácsadói azonban naivnak tartották a hamis kulcs ötletét, mert arra mindenképpen számítani lehetett, hogyha valamelyik elhárító szerv áll Cicero mögött, a Berlinben készült kulcsot már szórakozásból te kipróbálják. így aztán megmaradtak a valódi kulcs elkészítésénél, s azt juttatták vissza Ankarába. Sehellenberg gyorsan feledte tanácsadóinak kissé arcpirító szavait együgyűségéről, amikor Cicero legközelebbi anyagában egy Igen fontos információt talált, mégpedig a franciaországi partra szállás tervezetét, valamint Sir Hu éghesse nagykővetnek szóló két Ínformációt: egy jelentést az 1942 novemberében Kairóban megtartott Roosevelt— Churchill—Csang Kaj-sek közötti konferenciáról, valamint a teheráni konferenciáról szóló anyagot, amelyeket 1943. november 28 és december 2 között tartottak Roosevelt, Churchill és Sztálin részvételével. Az SD központjában lázas izgalom lett úrrá. Mert a Cicero által megszerzett okmányok, sok egyéb — szerintük rendkívül fontos tény mellett — világossá tették számukra azt a különleges státust, amelyet a szövetséges erők Törökország számára biztosítottak, s amiről így előre értesültek. Az egyik okmány azt bizonyította, hogy Törökország semlegessége rövid életűnek ígérkezik, lépésről lépésre közeledik a szövetséges táborba. S a török diplomácia valóban olyan óvatosan és tervszerűen járt el, ahogyan az ankarai angol nagykövet jelentelte a külügyminisztériumnak. Az okmányok ezerlnt a Törökország megnyerésére irányuló intézkedéseknek J944. május 15-re kellett befejeződnie. A németek úgy értékelték, hogy ezt követően lehet számítani a szövetséges haderők általános támadására. Az te Ismertté vált előttük, hogy a teheráni konferencián megegyezés született, mely szerint Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Jugoszlávlát a szovjet hadsereg szabadítja fel. Mindebből világosan kirajzolódtak Németország vereségének napjai, és kétségtelen, hogy ezek az okmányok megdöbbentő hatást váltottak kl a náci vezérkarból. De Hitler és Ribbenlrop még most ls a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti tartós feszültség jelelt vélte kiolvasni az okmányok sorai között. Hitler ekkor jelentette, hogy sokkal inkább mint korábban, szükség van a totális háború összes erőinek összefogására, s így „könnyen el tudják pusztítani az ellenséget", A Ctcero-féle Jelentések a legmegdöbbentőba hatást viszont a hóhér Hlmmterre gyakorolták. Milliók teljhatalmú ura. a véres kezű Gestapovezér, mintha bizonytalanná vált volna. Schei"mberg háború után megjelent naplója szerint ezt követően utasította őt Hlmmler, hogy vegye fel a kapcsolatot Roosevelt Svédországban tartózkodó különleges megbízottjával. Abrotan Steven Hewlttal, s próbáljon meg célozgatni arra, hogy hajlandó tárgyalásokat folytatni Németországnak a szövetségesek, de elsősorban az Egyesült Államok hadserege előtti kapltuláláaról s az SD vezető ügynökein keresztül meg ls kezdte a tárgyalásokat Hewlttal. Ez az akció teljesen összevágott Churchlllnek azzal az elképzelésével, hogy 1943 végéig kierőszakolja a balkáni angol Inváziót, amely messzemenően a délkelet-európai angol érdekeknek kedvezett volna. Sehellenberg és Hlmmler számításai szerint ez a tervezett ungol Invázió felszakította volna Németország délkeleti védelmi vonalút, s így lehetővé vált volnu. hogy Németországot amerikai és angol csapatok foglalják el. Hlmmler ég Sehellenberg egyformán a Jövő politikai tőkéjét próbálták maguknak kikovácsolni ezzel az akcióval, de aztán a Szovjetunió határozott fellépése, valamint a szovjet hadsereg előretörése megakadályozta a manővert. Cicero 1944 elején befejezte tevékenységét, s rövidesen eltűnt Áprilisban Törökország megszakította kapcsolatalt a náci Németországgal, és nyíltan a szövetségesek táborába lépett. Sehellenberg naplója arról már nem szól, hogy mi lett Ciceróval, de hosszan elemzi tettének inclítóokait, amelyek között szerepel a kapzsiság, a gyűlölet, a kalandvágy, s egy olyan feltételezés, hogy Cicero mögött az Intelllgence Service, vagyis az angol kémelháritó szolgálat állt. (1950-ben még egy alsóházi Interpelláció ls elhangzott Londonban, a Cicero-ügyben: igaz-e, hogy az eset njiegtörtént? A válasz azonban annyira kitérő volt, hogy csak alátámasztotta a feltételezést,) Ugyanis, mint ez jóval később kiderült, ez 1043 végén átadott fotókópiákat megelőző dokumentumok zömükben csak nagy általánosságban fedték fel a valóságot, bér néhány konkrét adatot te tartalmaztak. Viszont mindazok a dokumentációk, amelvek arról szóltak, hogy Churchill bőiként angol Inváziót akar indítani, igazak voltak- Minden valószínűség szerint az angolok így akarták a náci Németországot puhatolózó tárgyalásokra késztetni, s még inkább arra, hogy felhívják t figyelmüket: rövidesen elérkezik a hitlerizmus teljes pusztulása, s ez ellen egyetlen menekülési mód van: ha angol és amerikai csapatok foglalják el a nácik Németországát,,. így a náci ve. zérek talán még túlélhetik az összeomlást,., A Szovjetunió rendkívül határozott fellépése azonban keresztülhúzta Churchill számításait, s így kútba esett az a lehetőség is. amelyre Hlmmler és Sehellenberg légvárait építette. Cicero — eredeti nevén Eleysa Bazna —. túlélte p második világháborút, s még ma is bead. vénvokat pvért q bonni kormányhoz, hoev becsapták R hamie FONTTAL. « követeli S/OLOGTETBInak „th/tssséges" klepvaniftését •.. Hasonlókénnen túlélte a háborút Ludwlg Molziseh is, aki Ausztriában telepedett le, s textilkereskeriést "vitott. Megírte emlékiratait — s í«v derült fény a Cicero-ügyre. * (Folytatjuk.) Segít o számítógép A Szovjetunió egyik Legnagyobb gázkitermelő terűlétén, a Kizll-Kum sivalagban fekvő Gazliban elektronikus számítógépek segítségével állapítják meg a földgáz kiaknázásának legkedvezőbb feltételeit, Az Üzbég Tudományos Akadémia kibernetikai intézetének tudósai olyan adatokhoz jutottak, amelyek lehetővé teszik, hogy Gazli vidékén a gázt maximálisan kiaknázhassák. Geológusok megállapították, hogy a földgáz készletel több trillió köbméterre rúgnak. A több évre szóló előszámitások mellett a számítóautomaták információkat szolgáltattuk a gazdasági beruházásokról és a fúrórudazat erejéről. Ezt u módszert a földgázlelőhelyek lervezósénel a tízuvjeiunio többi területein te felhasználják, így például az egyik elektronikus számítógép 20 000 változat közül a legjobb megoldást találta meg a nyugatszibériai Tyumeny környékén felfedezett íöldgázlélőhely kiaknázására, (MTI) NAPI KISLEXIKON Kivel nem történt már baleset? Mármint olyan, hogy az étteremben a leves ruhájára csöppent. Vagy ha nem a leves, a kávé, a faevlalt, vagv éppen munkahelyén a tinta. Meglehetősen gyakori az ilyesmi, éppen ezért a Patyolat gyorstisztító szalont nyitott a városban. • A gyorsaság? Legfőbb jellegzetessége, hogy a megrendelt munka elkészülte megvárható. Az azonnalra beadott ruhanemüket fél-egy órán belül kitisztítva adják vissza a várakozóknak, Sokan élnek ezzel a lehetőséggel legfőképpen éppen azok. akiket llven balesetek értek. Sokan járnak vidékről a szalonba. Reggel, amikor Szegedre érkeznek, beadják a tisztítandó ruhát, és néhány 6tn múltén, amikor dolgaikat elintézték, mér elhozhatják a tiszta öltönyt, vagy kabátot. • A módszer? A ruhaneműi kímélő eljárással tisztítják. Mindenekelőtt klkefóllk belőle a dohánvtörmeléket és a hasonló szennyeződést. azután az automata tisztítógépbe teszik. A gép rendszerint fél óra alatt készül el a munkával. A kabátok, öltönyök szárazon, szinte hordható állapotban kerülnek ki a gépből, Ezután következik n vasalás. Gőzvasa lón ŰRV simítják ki a szövetet, hogy g ruha anyaga nem fényesedik, A vasaló, deszkába beépített berendezés pedig a eőzt te elszívja. • A foltok? A ruhát gyakran nem vegvtteztításra, csak folt. kezelésre adják be. Az te megtörténik, hogv a gépből kivett ruhán még marad egy-két folt. Ilyenkor kerül sor a foltkezelésre. A szalonban vegyszerekkel aszövetből kl tudják venni a tinta-, a rozsda-, az étel- és a kévéfoltokat egyaránt. Legkönnvebben a folttisztítés akkor sikerül, ha még friss a ruha szennyeződése, A legnehezebb akkor eltüntetni a foltot, ha a tulajdonos már maga sem tudja hogv a folt mitől származik.