Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

3 CSÜTÖRTÖK. 1970. NOVEMBER 19. Az életszínvonal építőkövei Magyar Szocialista ki tekinti életszínvonal- egyik egy nyugdíjas házast pár, ahol megvan minden Az emberek ritkán gon- ami kell: lakás, ruha. bú­dolnak arra is, hogy az tor, televízió, háztartási gé­A Munkáspárt X. Kong- emelkedés velejárójának, resszusának irányelve külön fejezetben foglalko­zik az életszínvonal téma- életszínvonalat nem egyedül pek stb. A másik egy fia­körével. A IV. ötéves terv- a munkabér, a jövedelem tal házaspár, akiknek jö­ben is sokkal nagyobb a sú- határozza meg. Pedig érde- vedelmük viszonylag türhe­lya ezeknek a kérdéseknek, mes elgondolkodni azon, tő, de nincs lakásuk, s egy mint amilyen az előző öt­éves tervekben volt. A társadalom elismeri, liárd forint körüli, ugyan- módnak, hogy bútort, tele­hogy az elmúlt 25 év alatt akkor az állam évente kö- víziót vegyenek. Belátható a lakosság életszínvonala je- rülbelül 50 milliárdot költ a időn belül esetleg a lakás­lentős mértékben nőtt, de ezt szociális, kulturális, oktatá- hoz szükséges pénzt sem ké­a növekedést az emberek si, egészségügyi célokra, va­hogy amíg az éves kiskeres- ötszáz forintos albérletben kedelmi forgalom 120 mii- laknak. Arról nem is ál­pesek összegyűjteni, mert az nem egyformán ítélik meg. lamint a fogyasztói árakat albérleti díj éppen a meg­i Ennek bizonyára egyik oka olcsóbbító úgynevezett ár­az, hogy egyes rétegek, csa- kiegészítésekre. Végered­ládok életszínvonala nem ményben ide kell számítani azonos méretekben és ütem- a termelés költségvetési tá­ben emelkedett. Nehezíti az mogatásának azt a részét. Indul a hídfő Somogyi KArolyné felvétele Rég várt és ritkán látott pillanatoknak vagyunk szem­tanúi két r.apja: megkezdték a hídépítők az előre elké­szített új vasbeton hidfő betolását Újszegeden. Ahogy ar­ról már értesülhettünk, december végéig kell a közúti igazgatóságnak befejeztetnie a munkát, de senki sem ha­ragudna. ha karácsonyi ajándékként végre zökkenőmen­tessé válna a forgalom egyetlen hidunkon. lehetne. Viszont ily módon a lakosság kiadása lényege­sen megnőne, ennek követ­keztében a jövedelme ösz­szességében változatlan ma­radna. Sőt, a szerényebb családoké — különösen a többgyermekeseké — bizo­nyosan csökkenne. Ez pe­dig összeférhetetlen szocia­lista elveinkkel. Szocialis­ta vívmány az, hogy aki be­0 tanácsok negyedik ötéves tervének főbb beruházásai A* negyedik ötéves terv lózatot 390 tanterem és 230 napi szakorvosi óraszám esztendeiben 70 százalékkal mühelyterem megépítésével 6200-zal emelkedik, s a ta­tóbb pénzt fordítanak beru- bővítik, s a tervidőszakban nácsi beruházásból csaknem házásokra a tanácsok, mint újabb 12—13 ezer középis- 9 ezer új bölcsődei hely lé­a most záruló tervidőszak- kolás kaphat helyet diákott- tesül. A gyermek-egészség­ban. A tetemes summa több honokban. ügyi ellátást 900 új csecse­mint. 70 százaléka a lakás- A terv a tanácsi, egész- mőotthoni és 500 egészség­építésre. 10 százaléka köz- ségügyi és szociális beruhá- ügyi-gyermekotthoni hely se­müfejlesztésre jut. 5,3 szá- zásokra fordítható pénz kö- gíti majd. Az idős és mun­zaléka a kulturális. 4,9 szá- rülbelül kétharmadát kór- kaképtelen emberek intéze­zaléka az egészségügyi és házépítésre, felszerelésre irá- ti elhelyezésének lehetőségei szociális szolgáltatások szín- nyozza elő. A tervidőszak- is bővülnek a tervbe vett 3 vonalának emelését szolgál- ban a tanácsi gyógyintézeti ezer új szociális otthoni ja. A fennmaradó összeget ágyak száma valamivel több hely megépítésével, pedig a helyi közlekedés ja- mint hatezerrel növekszik, Meggyorsul — országosan vitására, a sütő-, a nyomda- s így a tízezer lakosra jutó — a meglevő úthálózat kor­ipar és a lakossági szolgál- gyógyintézeti ágyszám az szerűsítése. a vidéki váro­tató hálózat bővítésére köl- idei 83-ról 1975-ben 88-ra sokban mintegy 260 kilomé­tik. emelkedik. Fejlesztik a já- ter új út építésével és 1200 Tanácsi beruházásként 1971 róbeteg-ellátást is: 250 új kilométernyi út korszerűsité- . , .. . „ — — —1975 között 160 ezer lakás általános orvosi, s 300 gyer- sével számol a tanácsok j sunyl novekeae.se emeszti a étkeztetési lehetőségeket, az épül fel, kétszer annyi, mint mekorvosi körzet létesül. A népgazdasági terve. (MTI) I pénzt, de ezt nem minden­a harmadik ötéves terv esz- —— ———­takarítható pénzüket viszi eL Vagyis: nem mindegy, hogy ki hol áll, honnan in­dul. Aki most alapít csa­ládot, annak gyakran hosz­érzékelést az is, hogy az amely kihat a fogyasztói SZabb-rövidebb ideig lénye­emelkedés általában éven- árakra, s ez szintén jelen- gg^en alacsonyabb az élet­ként egyenletesen szerény tős — legalább 20 milliárd- színvonala, mint aki már mértékű léptekkel, s nem ötévenként ugrásszerűen megy végbe. A gazdasági fejlődéshez igazodó folya­matos emelkedést a lakos­ság nem érzékeli eléggé. nyi — összeg. igazán nem nehéz el­ismerni, hagy az in­gyenes oktatás, egész­„egyenesben" van. Ha a fia­talok lakáshoz akarnak jut­ni, havonta minimálisan egy ezrest félre kell tenniük. Közvetlenül felhasználható Furcsa dolog az, amikor ii_ xvuAvcuciiui ivriiicuazuiaiiiciLtj segugyi ellátás, a nyugdíj, a irtvpriplrniik tphát PEV _dott családi nőtiékv a evermek- JOVeaeimuK tenat egy aaott gondozási segély stb. mind­mind tényezői az életszínvo­nalnak. Ha az állam he­a valósághoz szigorúan ra­gaszkodó statisztika sok-sok tény felsorakoztatásával ki­mutatja az életszínvonal­emelkedést, de ezt az em­berek saját környezetük­* valóság- V^csökkenésé'révén életezínvona 1 -emelkedés -unkabér jóval magasabb esetben nem 3000 forint, ha­nem csak 2000. Egy főre nem 1500 forint jut, hanem gáltatást, aki éppen igény­be veszi, az állami kiadá­a mértékét vitatva. gyakran még a jobbmódúak is úgy vélekednek, hogy most ke­vesebb a szabadrendelkezé­sü pénzük, mint 5—10 évvel ezelőtt. Ez csakugyan elő­fordulhat. Hiszen — hála a termelés és a kereskedelem fejlődésének, no meg a jö­vedelmek növekedésének — azóta vettek autószifontól kezdve televízión keresztül, esetleg hűtőszekrényig, au­tóig sok mindent. Lehet, Sbr4aftSUÖ1vSŰépÚí vezményes gyógyszerellátás­pen rászoktak a konyakra. ban részesüljön Akinek televíziója van, an- vívmany az, hogy az alap­nak fizetnie kell a havi öt- es kdzepfoku oktet^ mgye­ven forintot, és időnként a nes- az üdültetés, az üzemi javíttatás költségeit. Akinek etkezes kedvezményes stb. autószifonja van, annak Lehet, hogy ez olykor nem vennie kell a patront. tetszik azoknak, akik soha lyett minden esetben annak csak 1000 Hiába keresnek vi­kellene űzetnie egy sorszol- szonylaS tiu-hetoen, a keny­szerű takarekossag miatt nem élhetnek valami jóL Az életszínvonal meghatá­rozó tényezője tehát a fo­lyó jövedelmek és a társa­dalmi juttatások mellett az eltartottak száma, a csa­lád ellátottsága lakással, bú­torral, ruhával, az élet tár­gyi feltételeivel. A legna­életkörülmények között élő gyobb életszínvonal-különb­ségek talán éppen ebben mutatkoznak. Ezért került egyik fő célkitűzésként a IV. ötéves terv számai kö­zt a 400 ezer lakás felépí­tése. Ennek a fele állami teg, ingyenes kezelésben, költségen épül, hiszen só­kórházi ápolásban és ked­A modern lakásba, modern szobabútor kell. Egyik ki­adás hozza magával a má­sikat. A kiadásoknak ez a kan saját erejükből soha nem tudnának lakást, házat Szocialista építeni, de ehhez valamivel hozzájárulni igen. Az életszínvonal további tényezői is jelentősek, de ezeket nem mindig értékeli megfelelően a lakosság. munka­nem voltak betegek, akik Ilye" tényezők: • nem jártak közép- vagy fő- ldo hossza- a -unkakorul­iskolába és nem veszik menyek cmlizáltsága, a te­igénybe az üdülési, üzemi Változik uőlloloti jöiiedel@ivi< is bérszabályozás Buda István miniszterhelyettes előadása Szegeden Közérdekű témáról tartott tői függetlenül a termelői nál megmarad ugyan a 60 szánt összeg, nács vb meghívásának ele- —2 százaléknál. Részletesen helyezés kötelező aránya, moffvorióf fnr_ , - n i t. r—1.. 11 a, _i.k„ A L/Ái'cvi ni.-nn o 1 — 1 „Lri lln cá A bérszínvonal alakulását is új alapokra helyezik. Vagyis, a vállalati bérszín­tendeiben. A terv szerint nö­vekszik a korszerű technoló­giával épített lakások szá­ma, a lakások felszereltsé­génél tartják a már kiala­kult magas színvonalat. Több mint 12 milliárd fo­rint jut a vízellátás javítá­sára, a csatornahálózat nö­velésére, korszerűsítésére. A negyedik ötéves tervben biz­tosított anyagi lehetőségek országosan napi mintegy 780 —800 ezer köbméter vízter­melő kapacitás. csaknem 5000 kilométer vízvezeték- ___ _ = és mintegy ezer kilométer előadást ""—" "az MSZMP árváltozások nem számot te- százalékos adb. de a koráb­csatornahálózat építését te-. Csongrád megyei bizottsága vőek. s összességükben sem bi 10 százalékról 12,5 szá­szik lehetővé. Ugyanakkor a és a Csongrád megyei ta- lesz nagyobb az ingadozás 1 zalékra nő a tartalékalapba fejlesztésre szánt összeg1 ~ —' * • • - ' . —c több mint egynegyedét for­dítják az elavult közművek teljes felújítására. A városi és falusi közműfejlesztések eredményeként a közműves vízzel ellátott lakosok szá­ma a jelenlegi 5.6 millió fő­ről a tervidőszak végére vár­hatóan 6.7 millióra növek­szik. a csatornával ellátot­také pedig a mostani 2,9 millió helyett 3,5 millió lesz. Jelentős összegeket áldoz­nak a tanácsok a körzeti is­kolahálózat bővítésére — mindenekelőtt a tanyás és aprófalvas megyékben, vala­mint. az általános iskolák felsőtagozatosainak elhelye­zésére szolgáló diákotthonok létesítésére. A terv összesen mintegy 2500 új általános iskolai tanterem és több mint 9 ezer diákotthoni hely megépítésével számol. A fej­lesztés elsősorban a legrosz­szabbul ellátott vidékek — így mindenekelőtt Bács. Borsod. Fejér. Hajdú. Pest. Szabolcs és Veszprém me­gye — helyzetének javítását célozaa. A középiskolai há-. óvodákat, bölcsődéket. Min­denkinek — ugye — nem lehet igaza. Az köztudott, hogy az életszínvonal alapja: mek­kora a munkából szárma' megközlekedés, a kiskeres­kedelmi áruellátás színvona­la, a munkahely távolsága, az oktatás- és az egészség­ügyi ellátás szintje, a to­vábbképzés, a kulturálódás és a sportolás lehetősége, a kommunális ellátás állapo­get téve — Buda István foglalkozott előadásában az munkaügyi miniszterhelyet- állami szubvencióval. Hang­tes. A megyei tanács épüle- súlyozta, hogy fokozatosan tének nagytermét zsúfolásig tovább csökkentik az állami vonal emelése elsősorban az megtöltötték az érdeklődő támogatást, arra késztetve a egy dolgozóra jutó nyereség szakemberek, elsősorban vál- termelővállalatokat, hogy nö- és bér összegének növekedé­lalati igazgatók és munka- véljék gazdálkodásuk haté- sétől függ. Közismert már a ügyi előadók Különböző fó- konysógát. Marad persze ál­rumokon többször hangzott lami dotáció a jövőben is, és zó jövedelem. Ehhez járul ta- a létbiztonság, a mun­a nyugdíj és a családi pót- kalehetőseg. lék, elsősorban azért, hogy ^ életszínvonalnak ezek azokban a családokban, ahol építőkövei csak akkor a keresőkhöz viszonyítva sok az eltartott, ne legyen az életszint igazságtalanul alacsony. Végül alapelem: a társadalmi juttatás számos formája. Döntő részben at­tól függ tehát az életszín­tűnnek a szemünkbe, ha baj van velük, tehát ha piszkos a munkahely, nehéz az el­helyezkedés, zsúfoltak a vo­natok, az autóbuszok, kilo­méterekre van a legközeleb­bi bolt, hiányzanak az ol­szükségleteinket milyen mér tékben és milyen szinten tudjuk kielégíteni közvet­len jövedelmünkből és a társadalmi juttatásokból. , , , 'Egyszerű számtani műve­gazdasagi szakemberek előtt , .,,.., egy tört szám, amely így I lettel bizonyithato, hogy az vonalunk, hogy folyamatos csóbb termékek az üzletek­ből, nincs járda és nem ég a villany a mellékutcában, már el előadás, vita a válla- bizonyos formában támogat- néz ki: nyereség+kifizetett: ugyanolyan nagyságú csalá­íati jövedelem- és bérszabá- ják azokat a területeket, lyozás változásairól és a jő- amelyek például a lakossá­vő esztendő elején beveze- gi igények közvetlen kielé- mérleg szerinti nyeresége és j csak akkor eredményez tésre kerülő új rendszeréről, gítését szolgálják. — Mégis érdekes volt „első kéz- Kitűnik a vállalati jőve bérek/foglalkoztatott létszám. , di jövedelem, azonos kö­A számlálóban a vállalat j rülményeket feltételezve, mindenfajta bérjellegű ki- , ....... , ,, ,, . _ . _ fizetés, a nevezőben pedig a megkozelitoen hasonlo elet­ből" hallani mindazokról a delem, és bérszabályozás új foglalkoztatott létszám. Az | színvonalat az egyes csalá­vérható változásokról, ame- rendszeréből, hogy az élő­lyek 1971-től érvénybe lép- és a holtmunka jobb ará­nek a jövedelem, és a bér- nyának kialakítására törek­szabályozósban. szik. így például felemelik Elmondta a miniszterhe- az illetményadót, ugyan­1967-es bérszínvonal helyett január 1-töl már az 1970-es tényszámokat kell figyelem­be venni. A törtből is ér­zékelhető. hogy a nyereség lyettes. hogy jövőre is foko- akkor csökkentik az eszköz- függvénye marad ugyan a zatosan. a negyedik ötéves lekötési járulékot. A válla­terv idején néhány termelői latoknál a már bevezetett bérszínvonal, de szorosan ta­pad a gazdálkodás hatékony­ár is megváltozik. Így pél- nyereségfelosztás rendszere ságához. A vállalati jöve­dául az energiahordozók kö- nem változik meg. de a be- delem- és bérszabályozás új zül a szénhidrogének terme- lőle képzett alapok aránya rendszerét részletesen köz­readja a Magyar Közlöny következő. 99. száma, amely valószínű sokat forog majd a gazdasági szakemberek lói ára csökkenni fog. míg a igen: bővül a • részesedési és színesfémek és a hőre lá- szűkül a fejlesztési alap. Je­gyuló műanyagok termelői lentősen módosul a nyere­ára viszont emelkedik. Et- segadózás^ A fejlesztési alap- keze ben. dok számára, ha azonos az eltartottak száma is, más­szóval az egy főre jutó jö­vedelem. Gyakran més ez is kevés a reális összeha­sonlításokhoz. mert megtör­ténik, hogy két családban azonos az egy főre jutó jövedelem, mégis különbö­ző az életszínvonal. Miért? Tegyük fel, hogy mindkét család egy családtagra jutó •jövedelme 1500 forint. Az drága pénzen albérletbe kell adni a gyereket a távoli városba, hogy elvégezhesse a középiskolát, a munkahelyen nincs szabad szombat, a la­kásból hiányzik a gáz-, a vízvezeték, és még lehetne sorolni ki tudja meddig. A z életszínvonal tehát igen összetett dolog. És nem csekély gon­dot okoz az állami és a tanácsi szervelvnek, vállala­toknak és szövetkezeteknek, hogy nagyjából minden élet­színvonal elem fejlődjék, ne maradjon el egyik a má­siktól. A párt- és az állam gazdaságpolitikájának egyik fő alkotóeleme éppen ezért az életszínvonal-politika. Mert mindent, amit tesz, az emberért teszi. Pirityi Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents