Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

KEDD, 1970. NOVEMBL*. li. 3 olaj, iparcikk Meggyorsult a vasúti rakodás A MÁV Szegedi Igazgató­ságának területén vasárnap mintegy másfélezer vasúti teherkocsit raktak meg ter­ménnyel és iparcikkel. Vál­tozatlanul az árvízkárosul­tak lakóházainak szükséges építőanyagok, valamint a cukorrépaföldek, s az algyői olaj mező „termésének" szál­lítása volt a legfontosabb va­sárnapi feladat. A Gazdasági Bizottság ha­tározatának eredményeként a dél-magyarországi válla­latok vasárnaponként is meggyorsították a rakodást, s ez annyit jelent, mintha naponta 200 vagonnal több lenne forgalomban a Dél-Al­földön. (MTI) Bővíti üzlethálózatát a szövetkezeti kereskedelem Mintegy negyven nagy iparcikk- és körülbelül száz­húsz ÁBC-áruházat építenek a negyedik ötéves terv idő­szakában a fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek. Ven­déglátó üzlethálózatuk öt év alatt több mint 80 vendég­lővel, 60 cukrászdával, 30 italbolttal, 70 büfé-falatozó­val és a tervek szerint hat­nyolc szállodával bővül. A tervezés során számí­tásba vették az országosan végbemenő városiasodást, a közlekedés fejlődését, a fo­gyasztói kereslet várható változásait. Városokban, városiasod ó településeken, nagyobb kör­zetet ellátó községekben hozzák létre az új áruháza­kat, általában több szövet­kezet együttes beruházásá­val. Fokozatosan koncentrál­ják az üzlethálózatot, főleg ÁBC-típusú üzletek létreho­zásával. (MTI) Jól halod a budai vár rekonstrukciója A budai vár rekonstruk­ciója során teljesen elkészült a második világháborúban súlyos károkat szenvedett müemlékkomplexum déli ré­sze, az úgynevezet E épület. Űj otthont talált itt a bu­dapesti történeti múzeum. A negyedik ötéves terv­ben újabb 500—600 milliót fordítanak az újjáépítésre. Ennek során rekonstruálják a dunai szárnyat, amely a B, C és D épületrészeket fog­lalja magában. Ide költözik idővel a Nemzeti Galéria. A továbbiakban sor kerül a Szent György tér felőli szárny — az A épület — va­lamint a Palota téri rész, az F épület újjáépítésére is. Az előbbiben a Legújabbkori Történeti Múzeum, az utób­biban pedig a Nemzeti Könyvtár kap elhelyezést. A budai vár teljes felépí­tése az ötödik ötéves tervben valósul meg — további 300 —400 milliós költséggel. (MTI) Több déligyümölcs érkezik Rögtönzött sajtótájékozta­tót tartottak tegnap Rákos­palotán a DÉLKER Vállalat vezetői, abból az alkalomból, hogy éjszaka befutott az idei legnagyobb déligyümölcs­szállítmány. A banán Ecua­dorból. a füge Görögország­ból érkezett. — Az idei déligyümölcs­ellátás jobb lesz. mint a múlt évi volt — közölte dr. Barta István igazgató. — Banánból mintegy 20—25 százalékkal rendeltünk többet. A ked­velt csemegét Ecuador és Kolumbia szállítja. Külön kell szólni a narancsról, mert elterjedtek olyan hírek, hogy j egészségügyi okok miatt az idén nem hozunk be naran­csot. Az igazság azonban az. hogy több lesz. mint tavaly volt. Az első szállítmányokat néhány nap múlva indítják Görögországból. november végén, de legkésőbb Miku­lásra az üzletekbe kerül a narancs. (MTI) SZEMCSÉSÍTÖ ÜZEM. Szolnokon, a Tiszamenti Vegyi Müvekben 480 ezer tonna szuperfoszfát műtrágyát gyár­tanak évente. Eddig termelésük felét tudták csakszem­csésitve. granulátumként szállítani. Mivel a szemcsés műtrágya gazdaságosabban használható, új — 240 ezer tonna kapacitasú — szemcsésitő üzemet létesítettek Tisztítják a belvizek csatornáit Tanulságokkal gazdagabban Irta: Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára Minden évben végigjárja a szegedi vízügyi igazgatóság néhány szakembere területé­nek belvizekkel fenyegetett részét ősz derekán, hogy el­lenőrizze, felkészültek e a tavaszi vizek elvezetésére, vagy éppen visszatartására az érdekelt vállalatok, tár­sulások, üzemek és taná­csok. Négynapos ellenőrzés, úgynevezett bejárás végén kérdeztük meg tapasztalatai­ról Kurucz Gyula mérnököt, vízrendezési csoportvezetőt. Bár évenként rendszeresen ellenőriznek, az idei bejárás­nak külön szempontokat is adott a tavaszi áradás. A Tiszába és Marosba csatla­kozó műtárgyak közül több megrongálódott az árvíz el­leni vedekezés közben, ezek­nek a helyreállítására, kibő­vítésére, egyúttal a korsze­rűsítésére természetesen nagy gondot fordítanak. összesen 5 ezer kilométer­nyi csatornahálózat szolgál­ja--az igazgatósághoz tarto­zó körzetben a belvíz leveze­tését. A csatornák tisztítása, gaztalanitása rendkívül munkaigényes dolog. Van ugyan néhány ilyen célra szolgáló gépük, de alkatrész­hiány miatt ezek többsége használhatatlan, marad tehát a hagyományos, nehézkes kézi munkaerő, vagy ahol lehet, az égetés. Kellemes meglepetés mégis — mondja Kurucz Gyula —, hogy a szokásos határidőre, decem­ber 15-re készen tudnak len­ni mindenütt a csatornák tisztításával. Szövetkezetek, gazdaságok kezelésében levő csatornákra is érti ezt a határidőt, de hozzáteszi, hogy többségük az elhúzódó őszi munkák miatt még nem tu­dott hozzá kezdeni. Hosszú az ősz és szárazabb volt eddig, mint a nyár, a talajvíz szintje még mindig magasabb, mint a sokévi át­lag. Ha csapadékos lesz a tél es a tavasz, ismét számíta­nunk kell vedekezesre. Éppen ezért már most kihelyezik azokat az esésnövelő szi­vattyúkat is, amelyek meg­gyorsíthatják a víz folyását. A Tisza—Maros háromszögé­ben már megtörtént ez a munka. Ezt a területet szinte minden évben meglátogatja a belvíz. Külön specialitása a környéknek, hogy a Ma­ros vízállásával közvetle­nebb kapcsolata van, mint más részeknek. A szöreg— deszk—kübekházi csatornán. Kiszomboron- és Tiszasziget határában helyeztek el ed­dig ilyen vízgyorsító szi­vattyúkat. Megalapozottnak látszik Kurucz Gyula bizakodása, hogy a jövő hónap közepéig minden csatornát kitisztíta­nak, elsősorban a gazdasá­gok biztatására leírjuk mégis azt a számítását hogy a ká­rok 60—70 százaléka elhárít­ható a meglevő csatornák és berendezesek szakszerű kar­bantartásaval. H.D. Az időszerű Pártunk kongresszusának előesté­I öl lUIIR jéhez érkeztünk. Az előké­szítés során a taggyűlések, vezetőségvá­lasztások után eredményesen elvégezték feladatukat a városi, járási, megyei párt­értekezletek is. Hazánk közvéleményének figyelme — mindenekelőtt a kommunistá­ké — a X. kongresszusra irányul. A legutóbbi években elért minden gaz­dasági, kulturális és társadalmi előrehala­dás kiindulópontja megyénkben az volt, hogy pártszervezeteink a IX. kongresszus határozataira támaszkodva igyekeztek he­lyesen megvalósítani a párt politikáját. A pártszervezetek jól mozgósították minde­nekelőtt a kommunistákat, akiket minden­kor ott láttunk az első sorokban a gazda­ságirányítás reformjának bevezetésénél éppúgy, mint más nagy társadalmi fel­adatoknál. Elmondhatjuk: a IX. kongresszus óta megyénk lakossága még összeforrottabb, még egységesebb lett társadalmi céljaink helyeslésében és támogatásában is. Pedig ezt az egységet többször próbára tették a négy év során a nemzetközi helyzetben keletkezett feszültségek és olyan váratlan erőfeszítést igénylő esemény, mint az idei nagy árvíz elleni küzdelem. Megyénk lakossága azonban jól vizsgázott, most is kiállta a próbát, s az összefogás sikerének jó érzésével jutott túl egy nem várt és nagy veszélyeket magában rejtő természeti csapáson. Ennek az egységnek megőrzése és további szilárdítása előrehaladásunk legfontosabb feltétele. A pártértekezleteken a IX. kongresszus óta megtett utunk elemzése mellett előre is tekintettünk. Elképzeléseket, terveket hagytunk jóvá, amelyeket majd úgy kell valóra váltanunk, hogy közben igazodunk a X. kongresszus útmutatásaihoz, határo­zataihoz. Addig is, amíg a X. kongresszus iránytűje a kezünkbe kerül, máris lépé­seket teszünk a taggyűléseken és a párt­értekezleteken elhangzottak megvalósítá­sára, megválaszolására. gazdasági és gazdaság­politikai feladatok kö­zött első helyen az év eredményes zárása — ezzel együtt a harmadik ötéves terv sikeres befejezésének és a negyedik ötéves terv jó előkészítésének feladata áll. Ami a következő ötéves tervvel való foglalkozást illeti, még a kongresszusi határozatokig sem kell várni, hiszen a Központi Bizott­ság vitája után már az országgyűlés is jóváhagyta, így a különböző szintű pártér­tekezleteken nagy teret kaphatott ez a té­ma, és a kommunisták tanácskozása jó alapot is nyújtott a megye ötéves tervé­nek elkészítéséhez. A most következő tervperiódusra első alkalommal készül te­rületi terv, amelynek kimunkálása me­gyénkben most folyik. Ehhez már figye­lembe vesszük a pártértekezleteken el­hangzott reális észrevételeket és javasla­tokat. Az idén súlyos elemi kár pusztított Csongrád megyében is. A negyedik ötéves terv céljait nem kell ugyan emiatt meg­változtatni, de az árvíz nem maradt hatás nélkül a megye gazdaságára. Mindenkitől megfeszített munkát követel a kiesések pótlása és az, hogy a károkból minél ke­vesebb negatív következmény húzódjon át a következő évre. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha minden órát. minden percet ki­használunk, ha teret adunk a kezdeménye­zésnek, az öntevékenységnek. Nagy gon­dot okoz és pontos munkaszervezést kíván az árvízkárok helyreállításával megnövelt őszi munkák szállításigényének, munka­erő-biztosításának, építőanyag-ellátottsá­gának megoldása. Mindezekben szűkek a lehetőségek és nagyok a feladatok. Ezt a feszültséget csak jobb munkával, az ön­magunkkal szemben támasztott követel­mények mércéjének magasabbra állításá­val lehet enyhíteni. Szinte valamennyi pártértekezleten ebben a szellemben fog­laltak állást. a pártértekez­leteken, a mező­gazdaság területén dolgozók felszólalása tükrözte azt # helyzetet, amely a rossz időjárás és az elemi csapások következté­ben megyénk mezőgazdasági üzemeinek jelentős részében kialakult. Több felszó­laló pesszimista hangot ütött meg, és még a tsz-mozgalomban megedződött, tapasz­talt harcostársaink egy részénél is érző­dött némi bizonytalanság abban: vajon maguk mögött tudják-e társadalmunk megértését és támogatását, s a párt, az ál­lami vezetés látja-e eléggé problémáikat? A legtöbben kifejtették; gondjaikat nem azért sorakoztatják fel, hogy minél na­gyobb állami támogatást kapjanak, velünk együtt úgy vélték azonban, hogy joggal számítanak olyan segítségre, amely saját erőfeszítéseiket még hatékonyabbá teszi és megakadályozza a termelőszövetkezetek hosszabb időre történő visszaesését. Ha a tényleges helyzet megyénk mező­gazdaságában a tavalyihoz képest kedve­zőtlenebb is. a túlzott sötéten látás ko­rántsem indokolt. A tavalyihoz képest kedvezőtlenebb időjárás és kisebb termés­átlagok. valamint az árvízkárok miatt mintegy tíz százalékkal kevesebb les« a termelőszövetkezetek bevétele és csökken a tsz-tagság jövedelme. Biztatónak szá­A cikket a Nepszabadsag vasárnapi számából vettük-at. (A-Szerk.» A taggyűléseken, mit viszont az, hogy kedvezően fejlődik az állatállomány és az állattenyésztés eredménye a legtöbb termelőszövetkezet­ben és így a növénytermesztésben történt kieséseket már sok helyen nagyrészt el­lensúlyozza* A közösből származó jövede­lem kiesését pótolja a háztáji gazdálkodás megélénkülése is. A megye mezőgazdaságában kialakult helyzet próbára teszi a tsz-parasztságot és a munkás-paraszt szövetséget is. örven­detes, hogy sok és szép példáját látjuk az őszi mezőgazdasági munkában az üzemek, intézmények, fegyveres testületek segítő­készségének. A kormány pedig különböző pénzügyi intézkedésekkel (forgóalaphitel­lel és más módon) teremt jobb feltétele­ket a jövő év előkészítéséhez. Ez a segít­ség a mezőgazdaság dolgozóitól, a terme­lőszövetkezetek vezetőitől, a tsz-ek gaz­dáitól is további szorgalmas helytállást kiván az őszi betakarítási munkák elvég­zésében, a gabonavetés teljesítésében, a jövő év előkészítésében. A munkás-pa­raszt összefogás már nagyobb erőpróbát is kiállt. Most sem csak politikai és morá­lis jelentőségű, hanem anyagi erővé is vá­lik. Nem szabad elhallgatni, hogy a rossz időjárás következményeit a termelőszövet­kezetek, általában a mezőgazdasági dolgo­zók anyagilag is megérzik, de ne feledjük, hogy máskor, jó időjárás esetén, viszony­lag kevesebb munkával és befektetéssel nagyobb bevételhez jutottak a-szövetkeze­tek és tagjaik. A taggyűléseken Lieí^^ szó esett az építőiparról, az építésről. Mindenütt kevesellték az építési lehetősé­geket, kifogásolták az építkezések határ­idejének elhúzódását. Az észrevételek jo­gosságát elismerve azonban világossá kell tennünk, hogy valamennyi építési igény maradéktalan kielégítése — főként az épí­tőipari kapacitás korlátozottsága miatt — nemcsak ma, de még jó ideig nem lehet­séges. Gondosan kell tehát mérlegelnünk, hogy sorrendben milyen építkezésekhez adhatunk építőanyagot és kapacitást. Az év hátralevő részében — kihasználva a kedvező időjárási viszonyokat —, minde­nekelőtt az árvizes lakóházak felépítését, általában .a lakásépítkezéseket kell a ter­veknek megfelelően megoldani. Nem ke­vésbé fontos a mezőgazdasági beruházások — elsősorban az állattenyésztés céljait szolgáló — építési feladatainak megoldása. A pártértekezletek hangulatát és tapasz­talatait számba véve máris előkészítjük a pártbizottság egyik soron levő ülésének napirendjére a negyedik ötéves terv la­kásépítéssel kapcsolatos feladatainak meg­vitatását. Időszerű feladataink között igen fontos­nak tartjuk azt, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken elhangzott javasla­tokra visszatérjünk, megválaszoljuk azo­kat. Az egyes kérdéseket jelentő­ségüknek megfelelően rangsoroljuk, meg­vizsgáljuk a megvalósítás feltételeit, ha­táridejét. A párttagság, a pártértekezletek küldötteinek bizalma arra kötelez bennün­ket: úgy dolgozzunk, hogy egyetlen segitö javaslat se kallódjék el. A taggyűléseken, pártértekezleteken sok, többségében jogos és indokolt kívánságot fogalmaztak meg. amelyek kielégítése össztársadalmi erőfeszítést és jórészt köz­ponti eszközöket igényel. Ezekre nagy fi­gyelmet kell fordítani, összegezzük, szá­montartjuk ezeket, és jelezzük az illetékes szerveknek is, hogy megfelelő intézkedése­ket hozhassanak. De még ezeknél is több figyelmet érdemelnek azok a hozzászólá­sok, amelyek nemcsak arról szóltak, mi­ben várnak fentről intézkedéseket a hely­zet javítására vagy megváltoztatására, hanem azt is megmutatták: nem várnak ölbe tett kézzel, hanem maguk is segíte­nek önmagukon. A Szegedi Kenderfonó munkásnője például a megyei pártérte­kezleten valóságos intézkedési programot fejtett ki, amellyel megkönnyítik vállala­tuknál a dolgozó nők munkakörülményeit, számolva azzal, hogy a textiliparban a harmadik műszakra. így az éjszakai mun­kára még jó ideig szükség lesz. Voltak olyan javaslatok, észrevételek, amelyek megoldásának anyagi feltételei még nem teremtődöttek meg. Az ilyen jel­legű kérdéseket sem kerüljük meg. vála­szunkban nemcsak igent, de nemet is tud­nunk kell mondani. Azt hangsúlyozzuk, amit a megyei pártértekezletünkön is egy­értelművé tettünk: elosztani csak azt é: annyit lehet, amennyit alkotó munkával létrehozunk. Az elmondottakon túl SS át szerű feladat megoldásával foglalkozunk, s mindezek során hasznosítjuk a taggyűlé­sek és a pártértekezletek tapasztalatait. A pártoktatási keretekben visszatérünk azok­ra a legfontosabb politikai és ideológiai kérdésekre, amelyek megvilágításában és megértésében a pártértekezletek tanúsága szerint nem értünk még el kellő eredmé­nyeket. Nincs tehát munkánkban a kong. resszusi előkészületek befejező szakaszá­ban sem valamiféle „politikai holtszezon' A X. kongresszus útmutatásainak és hat;' rozatainak végrehajtása minden bizonny; tovább növeli.és gazdagítja majd az el múlt hónapok és hetek aktivitását, a kö­zösség. ugyeert érzett felelősséget.

Next

/
Thumbnails
Contents