Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

4 SZERDA. 1970. OKTÖBER 14. Vadhajtások nélkül A vezetőknek is vannak téveszméik. Nem mindnek, és nem mindnek ugyanaz, de miért éppen .nekik ne lenne. Emberek ők is, földönjáró, két lábon élö emberek. Olyan bölcs megállapítás ez, hogy árnyékában akár „sütkérezhetnénk" is. Tavaly az egyik termelőszövetkezet teljes vezetőségével hadakoztam az ottani asszonyok panasza miatt. Azt állította a vezetőség minden tagja, hogy a termelés érdekében megengedhető az elnök szájából a vastag hang és a durva beszéd ls. összehasonlítási próbának megkérdeztem egy másik jól működő szövetkezet elnökét, mit mond az ő gyakorlata. Meglepett, mert azt mondta, hogy ebben a szakmában nem boldogulhat másképpen az ember. Miután a harmadik példát ls kézhez kaptam a minap, beláthatnám, hogy nem nekem van Igazam. A kereset nem minden Nem voltam soha egyetlen téesznek sem elnöke, sem másfajta vezetője, tagja is csak lakásszövetkezetnek vagyok. El sem tudom képzelni, hogyan kormányoznék én egy nyolcszáz tagú szövetkezetet — mint például a dorozsmai József Attila — úgy, hogy minden tag ott találja minden évben a zsebében, amiért dolgozott. Márpedig számok bizonyítjuk, hogy ez a tsz évről évre jobban gazdálkodik. Ml kell ehhez? A tagok becsületes munkája mindenképpen. Céltudatos és hozzáértő vezetés ls kell hozzá, sok más mellett az elsők közejt. Most ne csak az eredményeket nézzük. Igaz, azért járnak az emberek a téeszbe dolgozni, hogy megéljenek. Becsületes munkájukból becsületesen. Megélnek. Hallom azonban, hogy ez ls kilépett a szövetkezetből meg az ls. Néhányan vannak csak. Máshol ls jönnekmennek a munkások, mégsem vonják keresztfára az Igazgatót. Csakhogy az egyik asszony ls azt mondja, hogy az elnökkel támadt összeütközése meg a másik ls. Megsértődtek. Megsértették őket. Komáromi Károlyné kilépett, mégis azt mondja: 13 évig voltam tag, megátalkodott rosszindulattal se tudnék rá rosszat mondani, de azt se tudom, ml történt vele mostanában. Azt mondta egyszer, hogy eleget loptam már, menjek dolgozni. A másik asszony, Kotogán Ferencné valahogy így beszél: Bántani nem bántottak, jól kerestem, csak az elnök szolgálati lakásáról beszélt mindenki ott a raktárban. Küldöttgyűlés előtt mondta aztán az elnök, hogy ilyen-olyan mocskosszájú asszonyok miket beszélnek. Bementem hozzá, tisztáztuk a dolgot, vártam, hogy visszaszívja majd a másik közgylésen. Én álltam föl aztán, hogy sértve érzem magam, és visszautasítom a rágalmaikat. Rémszól pilndjárt, hogy adjam be írásban. Beadtam, hogy kilépek. Tulajdonosok Ilyen ós ehhez haBonlé ügyekről van szó. Érdemes ezt egy mérlegre tenni a gazdasági eredményekkel? A község vezetői így fogalmaznak: jó szakember Szitás Ágoston, jó vezető, de az emberekkel valahogy nem tud bánni. Nem pályázik senki a helyére, nem fúrja senki, de a vadhajtások mellett nem mehetünk el szó nélkül. Baj az, ha valakinek a fejébe száll a dicsőség. Oka lehet az ls, hogy fölülről ls adták a tömjént, ha róla volt sző. Hiába harmadik a példa, mégsem győzhet meg. Nem lehet Igaza egyetlen vezetőnek se, aki azt hiszi, hogy a cél érdekében ezt ls lehet. Azt a célt más módszerekkel, emberségei, megértéssel és tántoríthatatlan következetességgel Is el lehet érni. A téesz mezőgazdasági nagyüzem. AlBpvető célja, hogy termeljen. De sötétben tapogat, aki csak ezt látja. A tagok társadalmi szervezete ls. És a tagok tulajdonosok. Hej, de nagy szó ez! Alapvető célja ennek a társadalmi szervezetnek, hogy a tagok jól érezzék magukat. Az ő szövetkezetükben. Könnyű az igét messziről hirdetni. Szóba kerül ez akkor ls, amikor Szitás Ágostonnal beszélek. Mert azért a tagok sem angyalok ám! Van közöttük ls nagyszájú, handabandázó, felelőtlenül gyanúsító, pletykahordogató. ilven is, olyan is. Itt, ötlik föl bennem teljes életnagyságban a gondolat: Ki tudna nyolcszáz embernek igazat adni úgy, hogy azért a termelés is menjen? Az emberekért Mégsem adhatunk igazgat egyetlen elnöknek sem, aki ha csak néhány percre ls tagjai fölött érzi magát anynyira, hogy meginog a talaj a lába alatt. — A tagok leválthatják az elnököt, ha nem tetszik nekik — mondja az én elnököm. Ennyire ne élezzük ki a kérdést. Arról van Inkább szó, hogy a korszerű nagyüzem vezetése nem nélkülözheti a korszerű vezetés tudományát. Ez pedig egy csomó gazdasági ismeret.. politikai jártasság mellett pszichológiát és pedagógiát ls jelent. Azért is mert a téveszmék ls anyagi erőkké válhatnak: visszahúzó erőkiké. Azért is, mert ez a mezőgazdasági nagyüzem szocialista nagyüzem. Az emberekért van, elnököstől, főagronómusostól, mindenestől. Arról győzött meg Inkább a három elnök, hogy jól tették a csongrádiak néhány évvel ezelőtt. Továbbképzést rendeztek külön az ipari és külön a mezőgazdasági vezetőknek, kimondottan pszichológiai és pedagógiai — mondjuk így: termeléspedagógiai — ismeretekből. Még a brigád vezetők is ott voltak, hiszen azok is embereket vezetnek. Tanfolyam közben láttáik be igazán, mennyire hiányzott az nekik azelőtt. Aki jól akar vezetni, ezt a tudományt meg kell tanulnia. Különben az történik, hogy tőle tanulják el a kisebb rangban levők a rossz módszert. Ez pedig olyan már, mint a fertőzés Horváth Dezső Ki az a jávor? A földszinti széksorok között valószínűtlen sötétben botorkálok valami támponthoz. A színpadi fénybői alig jut a nézőtérre; a homályban senki, ideális búvóhely. Az egész színpad kopasz díszleteivel, fakó szobaképével mint megelevenedő, érzékeny kulissza: elfecsegi titkait. Hauptmann Naplemente előttjének, a legközelebbi prózabemutatónak első színpadpróbál folynak. Két délelőtt lestem a stábot: a rendező-főszereplő Ajtay Andort és a többleket. * A színpad karéján, közel az orchester öléhez, középen ül Ajtay. Arányosan mellette az asszisztencia: segédrendező, súgók. Háttal a nézőtérnek, leheletnyire a még- civilruhás szereplőktől. A pá.r négyzetméteres műhely Intimitása befelé zárkózik. Nagy, nyomasztó csend terpeszkedik aló, odafönt alig hallhatóan, suttogva jár körbe a szó. Kevés mozgás-: sal is dinamikus a próba. Nincs elejtett mondat, félkész lendület, rebbenés, amihez ne lenne megjegyzése Ajtaynak: korrigál, helyben hagy, dicsér, biztat félszavakkal. Ültében, el nem mozdulna a kisasztaltól. Így tisztózza Bángyörgyi Károly és Vág Mari. mit is húzzanak a szövegből, Papp János lódul középre, de alig kezd hozza, a rendező leállítja: — Hallottad ezt a nevet: Jávor Pál? A várakozásteljes csendben benne az igenlés. — Nos, ő meg egy Szllassy Laci nevű fiú játszotta a figurát. Ennél a jelenetnél mindkettő nyíltszíni tapsot kapott. — Lehet, de azóta a közönség ls változott. — Jó, jó, ha nincs vastaps, nem mondom, hogy legyél öhgyilkos. Csak valahogy más Bzinű mondat kell ide. Ebben megegyeznek. » Két nappal később. A környezet kísértetlesen hasonlít: szolid féhy fent — veremsötét idelent, Az asaszlsztencia színpadsarokba húzódik, mint operáció előtt az orvosi konzílium. Ajtay le nem ülne egy pillanatra sem: most sűrűbb a koncentráció. A szöveg tán kevésbé pontos — a gesztus, a mozdulat, a kompozíció fontos. Ajtay rendez: Ajtay játszik. Csoda-e, ha máris súgó- és papírmankó nélkül mondja Clausen tanácsos szavait. Bevallom őszintén, valahányszor Ajtayt, a színészt láttam-hallottam, az az érzésem támadt, hogy improvizál a színpadon. Az a természetesség, ahogy a leírt szó beszéddé, köznapi dialektussá oldódik mozdulataiban, kissé valószínűtlenné tette, hogy ez a színész valami kötelező szöveget mond el, szerepet játszik. A sóhajnak, párás tekintetnék, vagy bölcs szózatnak nem színészmodora: emberprofilja van. Ilyen a rendező is. önmaga telj ess égi gény ét kéri, követeli vissza a partnerektől. Nehéz lenne ráfogni, hogy túlságosan megköti színészeit. Kovács Jánosnak elmagyarázza: „Ezt a szöveget nem mondhatod járás közben. Mondd el Itt, vagy menj oda, s ott kezdj hozzál" Egyénisége, Valami földöntúli nyugalmat áraszt. Vihar utáni csendet, szívós, hosszú békességet. Vagy mársem Ajtay Andor, önmaga? Talán máris Hauptmann Clausen tanácsosa? N. L Városnézés — Itt pedig láthatják Macsák Mancikát a Kanári utcából.., Gerencsér Miklós 28. Ujabb fordulat, ami növelte a szökött SS-katona zavarát. Nem tudott eligazodni felettese ellentmondásos viselkedésén. Eszes fickónak, remek helyzetfelismerőnek tartotta magát és most egyre Jobban meggyőződött, hogy nincs elégge tisztában értelmi adottságaival. Valósággal pánikba ejtette, mennyi modorbell finomság takarja el a főhadnagy alattomos kegyetlenségeit. Vonzotta és rettegésben tartotta ez az ember, képes lett volna arra Is, hogy megölje, s arra is, hogy minden parancsát teljesítse. A tegnapi kihallgatáshoz képest merőben más körülmények közé vezették elő Németh László Jánost. Akkor csak Demeter és Faragó tartózkodott a szobában, higgadt viselkedésükön elcsodálkozott, mondhatni egyenrangú félként kezelték. Hellyel és cigarettával kínálták, udvariasan magázták, amikot pedig hatástalan maradt minden fagguióxásuk. úgy látszott, türelmük változatlan marad Most viszont oroSzlártVerem közepén állt a költő és a-falak mentén várakozó csendőrök nem is titkolták, hogy fenevadnak érzik magukul. Németh László János egy-egy elővigyázatos, pillantása rosszat sejtőn Ismerkedett Dobrai István őrmesterrel, Bede Antul zászlóssal. Csiba Ferenc törzsőrmesterrel — mindegyik csendőr a fal mellől figyelt, s a költőnek az az érzése támadt, hogy csupa megfeszített rugó veszi körül. Faragó Béla a cserépkályha melletti zugba húzódott és egy farkaskutya ült a lába mellett. Dr. Demeter Zoltán ezúttal főhadnagyi egyenruháját viselte, de éppolyan kínosan nett volt, mint amilyen civilben szokott lenni. — Tegnap óta eszedbe jutott valami? — kérdezte félig-meddig szórakozottan. Weinhoffer lestrapált íróasztala mögött ült. tiszta papírlapok hevertek előtte, azokra firkálgatott japán löltőtollával. Mivel nem kapott választ kérdésére, kurtán a fogolyra dörrentett: — Süket vagy? A zömök, kerek arcú költő sápadtan állt a veszedelmes körben. Rajta is egyenruha volt, Viseltes honvédmundér, amiben Klsbodakon letartóztatták. Válasz nélkül hagyta a goromba kiáltást is. — Kíváncsi lennék a pesti elvtársaidra — mélyült el ismét a rajzolgatásban Demeter. — Ki volt a kapcsolatod? — önállóan működött a csoportunk. — Na ne kormozz, még Időben mondom. Valamit azért ml is tudunk. Szóval, ki volt a pesti kapcsolatod ? Jogászhallgatóként hallott valamit a költő a nyomozói kihallgatások természetéről, de annyira nem volt felkészült, hogy bátran vállalhassa a kísérteties párbeszédet. Annyit mindenesetre tudott, hogy a faggatásra kétféleképpen szabad csak válaszolnia: vagy tagadással, Vagy hallgatással. Természetesen, kapcsolatban álltak a fővárosi antifasisztákkal, Bíró Ernó gondoskodott az összeköttetésről, ám a letartóztatásuk előtt már hetekkel nem találkoztak. — Mondtam már tegnap is. Nem volt semmiféle pesti kapcsolatom. — Meséld be ahnak a klskunmajsai nagynénlkédnek. Utoljára kérdezem: melyik bünbandához tartoztatok? Az úgynevezett Békepárthoz,, az úgynevezett Magyar Fronthoz, vagy az úgynevezett Márciusi ifjúsághoz? — Egyikhez sem — válaszolt jámbor eltökéltséggel a költő. Vinnyogva nyugtalankodott Faragó lábénál a farkaskutya. Gazdája megcibálta a pórázt, erre lehasalt a padlóra. Demeter elősétált az íróasztal mögül. Megkerülte a foglyot, majd eléje állt. — Egy bicskát kérek! — parancsolt Dobrai őrmesterre. A Gólem termetű tiszthelyettes kinyitva nyújtotta át zsebkését. A főhadnagy Németh László János ádámcsutkája felé közelített a bicskaheggyel, szándékosan húzta az Időt, majd erélyesen a honvédzubbony gallérjának esett, fölfejtelte az egyik, majd a másik zöld parollnt. — Hazaárulókat nem Illet meg a fegyvernemi jelzés. — Ezzel letépte és a sarokba hajította A clbalás megtántorítotla a költőt. Feszesebbre húzta magát és kihasználta az alkalmat, hogy közvetlen közelről égesse gyűlöletét a csendőrtiszt szemébe. Demeter tudomásul vette a megvetést, válaszul a költő álla alá támasztotta a bicska hegyét. — Meddig szeretnél élni? — Még nem gondolkoztam rajta. — Akkor azon szíveskedj gondolkozni, hogy ml közötök van Kőbányához? — Semmi... — Pedig jobban szeretnék építeni a memóriádra. — Sajnálom ... — Na Hátha eszedbe jut egy kis szabotázs. Erősödött a bicskahegy nyomása, egyre kíméletlenebből fájt az a pont, ahová Demeter támasztotta. Érezte Németh László János, csak egy enyhe lökés kell még ahhoz, hogy az áll alatt: lágy húsba szaladjon a késpenge. Fejét mind magasabbra emelte, mígnem nyaka teljesen hátra merevedett. Elszánta masat a legrosszabbra is, akkor sem beszélhetett. Volt. igenis Volt kapcsolatuk Kőbányával. fi sörgyári pincékbe telepíteti repülőgép osztállyal, amelyet, a bombázások miatt költöztettek a föld alá, 1944 augusztusában. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON u üzemorvosokról Már az 1800-as évek elején orvosok ellenőrizték a munkások egészségét Angliában, Ausztriában ls 1845-ben alkalmaztak üzemorvosokat. Magyarországon 1872-ben volt szó először az üzemorvosi hálózat megszervezéséről, ténylegesen 1872-ben 6 — mérnöki diplomával rendelkező — taggal ipart felügyelőség kezdte meg munkásvédelmi tevékenységét Irányi Dánlel függetlenségi párti képviselő javaslatára. Az országos munkásblztosító pénztár 1907-től működött, s a mai üzemorvosi hálózat elődjének számítható Ipari orvosi felügyeletet 1935-re datálják# Mióta van Szegeden? Két üzemben heti 4 órás rendelési idővel mér 1938—45 között U volt. A felszabadulás után, 1945-ben a konzervgyárban — amely akkor még magánvállalat volt dr. Reich Olga kezdte meg üzemorvosi tevékenységét, ő volt az első, aki receptírási Jogot is kapott. Később a Közúti Villamos, Fűtőház. Kefe- é3 Ecsetgyár. Gázgyér, majd a Kendergyár és a Gyufagyár ls foglalkoztatott orvost, díjazásukat a szociális alapból fizették. A Polo. az Alföldi Cipőgyár és a posta orvosaként dr. Szűcs László dolgozott 1948től. Ök még az üzemek szervezésében létrehozott rendelőben dolgoztak, az állami üzemi egészségügyi hálózatot egy 1090-es egészségügyi miniszteri rendelet alapján 1951-ben szervezték meg. Szegeden 1964-től tanácsi hatáskörben dolgoznak az üzemorvosok, régebben — és az országban sok helyen ma is — a rendelőintézethez tartoztak az üzemorvosok # Jelenleg? Szegeden jelenleg napi 107 órában 9 főfoglalkozású és 17 részéllésú orvos dolgozik. 19 főfoglalkozású asszisztenssel (emellett több űzetni asszisztenssel). Üzemorvosi rendelés minden nagyobb üzemben van. A nagy gyáraknak kitűnően felsze- i relt rendelőjük van. a legtöbb az újszeged! kendergyáré és a textilmüveké. Táppénzre három vállalat üzemorvosa írhatja ki a járó betegeket. # Szakrendelések? Minden nagyobb üzemben szakrendelés is Van; fogászat, a nagyrészt nőket foglalkoztató gyárakban nőgyógyászati rendelés, de a sajátos (izeml ártalmakat figyelembe véve még speciális rendeléB Is van. például az Újszeged! kendergyárban rheumatológial szakrendelés. A szocialista országokban — csakúgy mint hazánkban — államilag szervezett orvosgárda őrködik a munkások egészsége felett. Ami még újdonság néluhk, de Igen hasznosnak bizonyulj,. s az orvosi gyógyításhoz mérhető fontosságú: az üzemi pszichológus alkalmazása. Szegeden a két kendergyárban dolgozik pszichológus nagy haszonnal.