Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

z KEDD, 1970. OKTÓBER 89. Falusi pillanatképek Amikor benyitottam a termelőszövetkezet irodájába, javéban kiabált az elnök a telefonba. Felháborodott nagyon. Aztán amikor letette a kagylót, hozzám fordult. — Írjad, hogy tönkretettük a téeszt! Évek óta jól ismerem. Ha már Ilyeneket mond, akkor tudom, nem lesz nagyobb baj a gazdaságban, jóra jön az esztendő, az alapok a tervezetthez viszonyítva nem változnak. Vagy jobbak Tiszának. Mára már kötéllel sem könnyű fogni az embereket. Végül, nagy nehezen lesznek. Az említett szövetkezetben is. M Betartás" Egri tanácskozás a hazafiságról Három évvel ezelőtt rendezték meg Egerben először a korszerű hazafiság témakörével foglalkozó országos tanácskozást, amely azóta hagyományt teremtett a történelmi városban. Az idén ismét tanácskozásra készülnek Egerben. A kétnapos találkozó október 28-án délelőtt a város közpohtjában, a Dobó téren, katonai fogadással kezdődik, délután pedig megnyitják a tahácskozást. A fő referátumot Kárpéti ....... , - - ,- „„ „ Sándor, a KISZ Központi megoldódott a munkaerő, de rajuk. Kihasználják. S hogy Bizottságénak titkára tartja. erőt. A faluból az istennek se jelentkezett senki. Pedig jó pénzt ígértek a „vfzi munkásoknak", óránként 10 forintot. Havonta 300 óra után 3 ezer forintot. Ez pedig már összeg.- Igen-igen megbecsülendő. Néhány esztendővel ezelőtt a faluban, mikor még három termelőszövetkezet működött, ha valakinek enynyi pénzt ígérnek, így ősz tájon, mezítláb nekifut a Iák. Nem elég, hogy „kisütik" a gyárakban, felrakják a hatalmas szekerekre őket, megválogatják, hogy hová mennek, kit boldogítsanak. Némi ellenszolgáltatásért. Az építkezők kapva kapnak az alkalmon, s nem bánják azt a pár százast, amivel többe kerül egy-egy fuvar. Csak jöjjön a tégla, minél hamarabb érkezzen a gyárból. A fuvarosok meg nem szívbajosok, megszerzik és házhoz, azaz a házhelyhez szállítják az építőanyagot. Konjuhklúra jár Azért igaza volt az elnöknek a „telefonvitában". Ugyanis a kereskedelmi Vállalat képviselőivel akaszkodott össze krumpliügyben. Előző napon még az átvételnél a szabváhynak megfelelő árut, a szerződéses kötelezettségnek megfelelő áron vásárolták a közös gazdaságtól. Másnap ugyanez az áru már olcsóbban kelt el. Ezen mérgeskedett az elnök. Érthető, hiszen az ilyen „betartásokkal" a futballban sem mennek semmire. A ke* reskedelem és a gazdaság kapcsolata sem javul. Nem lehet sokéig büntetlenül CBÍnální. Ugyanis a futballban, ha valakinek betartanak, az felbukik. Mindenképpen elveszíti előnyös helyzetét. De a betartó játékos sem ÚBZsza meg. Jó, jó, tudom én, hogy ezen az „apróságon" nem múlik a szóban forgó termelőszövetkezet és a felvásárló vállalat viszonya. De azért bosszantó. Sokszor megismétlődik, feleslegesen. Hídügyek Tápén találhatók. Mert oda van a híd. Régi ügy már ez, s a nagy víz idején kezdődött, amikor elvitték hídjukat a Kőrösökre. Azóta is keresik. De nem találják. Legalább annyit beszélnek róla, mint a kompról. Pedig szerepelt sok értekezleten, sok megbeszélésen e vízijármű sorsa. Mert, hogy nem kaptak hozzá munkaakkorra a komppal lett hi ba. „Megbetegedett" a nagy komp. így aztán most a más vidékről Ideszállított kis kompoh közlekednek a tapéták. Ez is valami. Bár a régi.,. ugye a réginek sehol sincsen párja. Milliomos fuvarosok No, nem kell a szó igazi értelmét elfogadnunk. Füvarosok között is ritka a milliomos, az igazán tehetős ember, Igaz viszont, hogy mindenfelé a legjobban keresők között találjuk a fuvarosokat. A termelőszövetkezetekben igen-igen megbecsülik őket, általában a legjobb keresők között vannak. Megdolgoznak érte, Szükség van a munkájukra. Nyilvánvaló, hogy a maszek fuvarosok munkája is nélkülözhetetlen, hiszen Virágoznak, boldogulnak napjainkban is. Legyen. Akiknek szükségük Van rájuk, megalkusznak egy-egy fuvarra, kész az üzlet, boldogulnak. A nagy víz óta különösen fellendült e szorgalmas vállalkozók „becsülete". Többfelé hordják a téglákat. Nagy kincs az építőanyag. Már a gyárakban, a téglagyárakban is nagy kincs, mert nehezen kapható. Hét, amíg a tetthelyre, az építkezés színhelyére érkezik. Bizony pénzbe kerül a tégla. És minden v ellenkező híresztelés ellenére ravaszkodnak is ezek a piros tégegyszer ők is kerülhetnének hasonló helyzetbe? Arra keveset gondolnak. A pénznek nincs szaga. Az üzlet üzlet, mindenképpen megéri. De meddig?... Sz. Lukács Imre Az idei tanácskozás egyik érdekessége, hogy október 27-én az ország különböző részeiből érkező mintegy 50 fiatallal szekció üléseken ls megvitatják majd a tanácskozás napirendjére kerülő témát. Kecsegék Tokiéba Háromfalú pvc-zsákokban klórmentes vízben helyezték és duplafalú kartondobozok- el, s a víz fölé egyharmadban két tucat élő kecsegét résznyi sűrítettlevegőt és küldött a budapesti állat- kétharmad tiszta oxigént rékert Tukioba, a korábban tegeztek. A kecsegék az kapott aranyhalak viszonzá- Északi-sarkon ét 24 óra saként. A rendkívül értékes, alatt tették meg a 15 000 s nagyon kényes halakat in- kilométeres utót és — amint éheztették' m^kTelje-' * ^ sen üres gyomrú halakat le- távírat igazolta — kitűnő het szállítani. A kecsegéket egészségben érkeztek meg. Könyvek útja K

önyv... Könyv ... Az információk tömege árad felénk a betűrengetegben. tanulnlvalók és tudnivalók soha nem látott hulláma ér el hozzánk a könyvlapokon. Bizonyos, hogy elér. van akkor felhajtó ereié a tudományos technikai forradalomnak hogy minden gyárba, intézménybe, tanterembe eljuttassa a legúlabbakat. — tehát legfontosabbakat. Előbb vagy utóbb mindenhova eljutnak. De miért vagylagos ez? Miért nem beszélhetünk kizárólag ae élőbbről? A műszaki köhyVhónapot méltató cikkben olvastam, hogy az utóbbi két-három évtyeti csökkent a kiadott műszaki könyvek terjedelme. Arról nincs adat. hogy mindezeken felül nem nőtt-e az átfutási idejük ls. De figyelemre méltó ebből a szempontból az a tény. hogy a nyomdák szívesebben vállaliák egyéb, nyereségesebb kiadványok készítését, mint a könyvnyomtatást. Marad tehát az előbb vagy utóbb dilemmája. Késik az olvasás, a hasznosítás. Veszteség ez? Mihdehképpen az. és nem is csekély. Aminthogy a tankönyvgyártásban is akadtak, s akadnak ilvenféle veszteségek. A szakmunkásképzésről szóló törvény után ídén őszszel úgv kezdődött meg az új tanév, hogy nélHelVik osztályban hiányoznák égVes tankönyvek. Az ibalá tanulók diákok tejtek. arirták mihden kedvezményével — és ez jó. De közülük saámosan tankönyv nélküli diákok. Meglntcsak hiba Van a tudományok továbbításában. A tanulnlvalók. tudnivalók — nem is szólva a szépirodalomról amelynél ugyancsak neuralgikus pont az átfutási idő — nem akkor kerülnek a polcra, tanulóasztalra, amikor Itt az Ideje. Jókor vagy késve érkezni nagy különbség. A kétszer ad. ki gyorsan ad igazsága vonatkozik — sőt különösképpen áll — a könyvkiadásra is. A legsürgősebben meg kell vizsgálni mindazokat a gátló tér"ezőket. amelyek miatt ..legszebb éveiket" a nyomdában töltik manapság a könyvek. Az átfutás — milyen illuzórikus szó ez. esetenként dtvánszorgás volna találó — akadályait el kell távolítani. Ha elavultak a gépek, akkor az elavult gépeket fölcserélni. Ha egyéb tényezők állnak a könyvek útjába, azokon kell változtatni. Mindenesetre érdekeltebbé tenni az üzemeket a könyvek gyors elkészítésében, mert a jelenlegi helyzet nemcsak nem felel meg céljainknak. de egyre inkább ellentétes irányban hat. A

könyvek sorsa nagyon szorosan összefügg fejlődésünkkel. lövőnkkel. A könvvkiadás gvorsftása pedig a nyomdaipar fejlesztésével. Olyan könvvgvárak kellenek ma mór, amelyek — tébést táftvá a világ lendületével — öntiák á szükséges információt. Minderre, igaz. áldozni kell. de áZ ls bizonyos, hogy megéri. 8, M. m Lucernaszárító Levelényben HÉTKÖZMAPOK Homok vagy piszok ? Gyerekkoromban állítólag nagyoh szerettem a homokot ehni. Csak ügy faltam letiyérből a Jó Drávaparti ropogóst, s a doktor azt mondta anyámnak, hogy ne ijedjen meg ettől a rebellis szokástól, mert a tiszta homok úgy sem árt. Eszik azt a kacsák is. sőt híznak tőle. A szegedi játszóterek homokozóiban — a Móraparktól Tarjánig — sok mindent lehet látni, de kacsákat nem. Fel is fordulnának attól a homoktól, amiben tavasztól őszig a gyerekek hancúroznak. Hiszen — amint a büszon mesélte Valaki — az egyik tarjám homokozóban esö után azt vették észre, hogy az építkezésről visszamaradt hulladék >•• ott volt. Ha meg nincs benne elég piszok, hál szórnak bele A játszó gyerekek ágakat, a sétáltatott kutyák... szóval azok is, nem is szólva az éjszaka vándorairól. Egyre gyakrabban lehet látni tehát szülőket, akik inkább a sétányra szórt kavicsot ajánlják gyerekeik figyelmébe. Az lén még tisztább. Hova dobjam? Tessék mondani, hova is dobhatnám ezt az összegyűrt zacskót, amit. kispolgári gondolkodásmódom jeleként cipelek fél városon ét? Mert. Ugyebár, ha kicsit lezserebb lehnék, akkor már régen behajítottam Volna valamely ablakon, beledobtam volna a fűbe, vagy éppen hanyagul elhajítottam volna. Majd felsöprik. Am én csak hoztam, hoztam tehetetlenségem bizonyítékét, al-ra emlékezvén, hogy valaha akadlak ebben a városban szemétgyűjtők, amelyek sZlVesen fogadták be az almacsutkát, a villamosjegyet, a megunt szerelmeslevelet. Aztán: jöttek a huligánok — állítólag —, akik kicsavarták, lecsavarták, becsavarták — tehát tönkretelték őket. Néhány ilyen muzeális értékű, megcsonkított szemétgyűjtőt itt-ott ma is lehet látni. Azt már hallotta az ember, hogy keresik a módját, miképp lehetne maradandóbb szemétgyűjtőket terveztetni, olyanokat, amelyek keményen állják az Időjárás és az erős emberek ostromát. De amíg megszületik a prototípus, hova dobjam? Tessék mondani, hova dobjam azt a közhellyé vált igazságot, hogy azért nem lehet mindent az Idő vasfogára bízni. És most, tessék csak elfordulni egy pillanatra: most repül a kismadár, azaz az összegyűrt zacskó. Átalakítás és átalakulás Milyen szép rend van a Horváth Mihály utca végén. Ott a Fáklya mozi körül. Az ember megáll, megdörgöli a szemét, mert azt hiszi, hogy délibábot lét. Pedig már délután van. S tűnődni kezd. hogy valami nincs rendben errefelé. Valami szokott itt lenni, ami most hiányzik, azaz. dehogy is hiányzik. A titok nyitja — mint mér annyiszor — az. hogy a sarki — egyébként nagyon népszerű, s a Széchenyi tér felől igencsak rendes, takaros — önkiszolgáló bolt átalakítás miatt zárva. Kirakatját halálfejes szalagcsikok zárják le, jelezve, hogy gyász érte Ismét egy szegedi bolt bogórnemzedékét. Ezért hiányoznak, kérem, a ládák a Horváth Mihály utca végéről. De nem kell félni, ha a bogarak nem is. a ládahegyek visszatelepülnek. Csak türelem. Csak türelem. Veress Miklós Milyen drága „olcsó" szálloda 7 Ezerholdas lucernatábla termését szárítják majd és darálják azonnal lucernallsztté a most épülő gázolajtüzeléses berendezéssel a Felgyői Állami. Gazdaság levelényl üzemegységében. A hatalmas szárltóközponlot idén már más termények — főleg kukorica — szárítására ls föl akarják használni. Ezzel a kérdéssel fogadott a niült hét végén külföldi vendégem, miután kifizette szállodaszámláját. Értetlenül bámultam rá — tehát megmutatta a hivatalos papírt. Sajnos saját szememmel is elolvashattam, hogv a Szegedi Móra Szálló egy éjszakáért és délutánért 21H forintot szérttolt. Tévedés ne essék: a szóbanforgó szálloda szobái aligha nyújtanak annyit, mint mondjuk a Tisza hotel vendégmarusztaló apartmanjai — jogos a szokatlanul magas díjszabás miatt érzett csalódás. Bevallom belepirultam a Kiveszőben levő kép. Jobbára már csak a gyermekkor emlékei közül bukkan fel a piac környékén kuporgó koldus. akinek a kalapjába zavart, szégyenkező örömmel ejtettük bele az anyánktól kapott hüszfillérest. Akkor érték volt. az nekünk is. a kolduló öregnek is. Mostanában koldust nem nagvon látni Ölvkor a falusi búcsúk temblomkapujában bukkan fel múlt idők rekvizitumaként. Szokvány mozdulattal tartja kalaplét. mankóiét lói előre téve. „Az isten fllölösleges filléreink zesse meg'" — mondja unottan monoton hangon, melvbe ös"k a szakmai rutin visz némi életet. • Pe ma mér nem is filléreket. inkább forintokat kap. És nem ls e\ eset. De mi lett filléreinkkel? Az embernél összegyűlnek néha. és nem tud Velük mit kezdeni. A villamoskalauz is külön sorakoztatja őket a pulton. Ha lön egy balek, aki nagyobb pénzzel fizet dagadt lesz a zsebe. Igaz, a kalauzt is ló néhányan nézzük baleknek. fölös filléreinktől megszubadítótlák Vallluk be, nem szerettük a filléreket. Degeszre tömik zsebünket, pénztárcánkat, Már a gyerekeknek is csak tréfára kellenek. Hetyke mozdulattal marékszámra csaont a mozipénztáros pultjára: ..Számolj. bolond!" És a szerencsétlen számol, megűtálVa a Váltópénz kitalálólát is. Morognak a sorbanéllök. Ég amikor kiderül, hogy a fillérhalomból hibádzlk 30 a iegyhez. a látszadozó tizenéves zsebéből mégiscsak elővándorol a zöld banklegv. Kissé dühösen rakja et filléreit. Nem sikerült megszabadulni tőlük! A tréfához több kellett volna 30 fillérrel. SZ. I. dologba, hiszerj én ajánlottam a „szolid" helyet, mondván, vendégem legalább takarékoskodik, másra jobban jut pénz. A pirulás után gondosabban szemügyre vettem a számlát, sőt ellenőriztettem szakértővel is. Kiderült, hogy a Móra szálloda olyanért Is megfizettette a gyanútlan vendéget, amiért ma hazánkban más szállodákban nem kérnek pénzt. Rendelet kimondja, hogy „a kiadott szobában elhelyezett pölágyakért ha azt nem veszik Igénybe — külön költséget felszámítani nem szabad." Barátom egymaga került a négy férőhelyes (azaz pótágyas) szobába s vele fizettették meg a pótágyak bérét is. Hogy milyen drágán számolt a szálloda — azt maga a számlát kiállító alkalmazott is elismerte. Megnyugtatásul „közölte": „Ezért nagyon leszidták — ámbár én csak azt hittem, hogy új szokás Van — azért számoltam így". Bizonyítékul a-t üzleti könyvet említette, ahol mint mondta — előzően nem egy ilyen elszámolás található. Az ügy lehat néni egyeli. Annál szomorúbb. miattuk a szálloda illetékesei ugyancsak pirulhatnak .. Nem dsirtéltak jó reklámot sem a szegedi vendéglátás hírének, sem saját maguknak. Matkő István