Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

VASÁRNAP, 1970. OKTÖBER 87. MagyarNDK napok Kedden magyar—NDK-barátsági napok kezdődtek Győr-Sopron megyében. Ebből az alkalomból a megyébe látogatott dr. Dieter Stropp. a Eerlini Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének tudományos munkatársa. Szaktanácsadás, a mezőgazdasági nagyüzemeknek Napjainkban a mezőgazj dasági nagyüzemekben egyre inkább tért hódít a tu| domány. Nemcsak a gépekre, a korszerű agrotechnikai eszközökre, a vegyszerekre gondolunk', hanem arra is, hogy a szellemi tőke egyre nagyobb rangot nyert, egyre inkább kamatozik a Egymillió tégla az árvízkárosultaknak Szolnok megye legmodernebb téglagyárában, a kisújszállási üzemben a munkások vállalták, hogy az árvízkárosultaknak terven felül egymillió darab téglát készítenek. Havonta a tervezettnél hét műszakkal többet dolgoznak le, hogy vállalásukat maradéktalanul teljesíthessék. Képünkön: az égetőkemencéknél. gazdálkodásban. Ezt szolgálja a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaság kebelében működő szakszolgálati állomás és laboratórium is; A .szakszolgálati állomás 1968. februárjában alakult, a már üzemelő laboratórium kiegészítéseként. Most is mint eddig, elég mostoha körülmények. adottságok között fejti ki eredményes munkáját, és ad hathatós segítséget a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságoknak és természetesen más gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek egyaránt. Túljutottak a kezdet nehézségein. 1968-ban Békés megyében 13, Csongrád megyében pedig hat állami gazdaságnak dolgoztak: így növényvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, közgazdasági, geodéziai témákban végeztek jelentős munkát: összesen 613 ezer forint értékben. Idegeneknek, termelőszövetkezeteknek 115 ezer forint értéket számoltak fel. Tavaly nőtt a szakszolgálati állomás teljesítménye. Tápanyag-gazdálkodásban és állategészségügyi témakörben bővült a szolgáltatás, ez azt jelentette, hogy a két megye állami birtokainak 1 millió 200 ezer forint értékű munkát végeztek. Nőtt az „idegen" szolgáltatások összege is. és a tavalyi mérleg végeredménye 1 millió 975 ezer forint. Napjainkban egyre több mezőgazdasági üzem keresi fel szaktanácsadás kérésétől kezdve a tapasztalatcsere látogatásig a szakszolgálati állomást. Az elmúlt időszak munkáját figyelembe véve, az állami birtokok részére 25 ezer holdra készítettek trágyázás: tervet, 47 ezer holdra területrendezést. 59 ezer holdra növényvédelmi technológiát, 7 ezer 815 holdon ellátták az erdőterület „kezelését", műszaki-ellenőri feladatot vállaltak' 18 millió forint értékű beruházásnál, szaktanácsadással szolgáltak 244 esetben és 803 esetben információközléssel. Igen komoly energiagazdálkodási tervet készítettek, valamint parkosítási tervet és egy beruházási döntési javaslatot. A laboratóriumnak is igen jó híre van. Az elmúlt esztendőben például csaknem 1200 alkalommal vizsgáltak gyorsszárított lisztet, 377 alkalommal Szálas takarmányt. 85-ször silótakarmányt és sok esetben különböző takarmánymintát. Ennek az értéke meghaladja az 1 millió forintot. Érdekes, hogy tavaly a laboratóriumi munkákat a Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok 37,9 százalékban, a környező szövetkezetek 62,1 százalékban vették igénybe, míg a szakszolgálati munkákat az állami gazdaságok 66,5, a téeszek pedig 33,5 százalékban. A Szeged környéki termelőszövetkezetek és a Szegedi Állami Gazdaság is jelentős segítséget kapott mind a szakszolgálattól, mint pedig a laboratóriumtól. Sz. ti. r. Lakva válik... Minőségi „mutatók" kérdőjelekkel Odessza 1.' épület. Lépcsőn megyünk le az alagsorba. Kulcs fordul a zárban. Az ajtón névtábla: Vida Endre. A lakás tulajdonosa panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Azért jöttem el otthonába, hogy egy kis „látleletet" készítsek a panaszokokról. Nem nehéz, hiszen a csinosan berendezett egyetlen szoba padozata olyan süllyedt, hogy tüstént kihat a belépő egyensúlyérzékére. Nem is igen kell hozzá a „vonalzó" — ezt a szerepet egy szál deszka tölti be —, hogy „mértanilag" is kimutassa: faltól falig mekkora medret képzett itt magának a_. De ugyan micsoda? Az idő vasfoga talán? 'A házat 1963. augusztusában adta át a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat. Hét esztendő — tudomásom szerint ezek a házak 11x7 évre, mintegy 77 esztendőre vannak „hitelesítve" — aligha tudható be efféle vasfognak. Különben is ez csak a panaszok egyik része. A szövetkezeti lakás gazdája fölemel egy mozaiklapot az előszobában, a fal mellett: be lehet nyúlni, kézzel is jól „tapintható" az üreg. Hát még az előre odakészített drótdarabbal. Egy másik mozaiklap kiemelése után az is bizonyossá válik: van ennek folytatása is, padozatszerte. . Egyébként a kongások-bongások már eleve is ilyesmire utalnak. Idejövet a tulajdonos megmutatta: az épületben jó néhány helyen — alagsori előtér, lépcsőházhoz vezető aszfaltutak — voltak ilyenféle hibák már az átadást követően. Ezeket a — véleménye szerint hasonló gyökerű — bajokat garanciális időben kijavította a vállalat. Egyik lépcsőházi előtérben különösen szembetűnő ma is a sülylyedés. A velük szomszédos lakásnál — sorolja tovább a tulajdonos — a talajsüllyedés miatt idén eltört a szennyvízlevezető cső. Ennek javításakor jól látszottak az okok — láttak az építővállalat illetékesei is mindkét lakást. A szomszéd saját erőből, s a lakásszövetkezet hozzájárulásával csináltatta meg, mert úgymond, túl vannak a garanciális időn. Ez persze nem a lakók érve, hanem az építővállalaté. ..A lakásomban levő talajsüllyedést, illetve padlósüllyedést ez év nyarán észleltem" — írták Vidáék szeptember 14-én keltezett levelükben a DÉLÉP igazgatójának. A férfi maga is építésztechnikus, szakszerű hibalajstromot állított össze otthonáról. „A feltáráskor megállapítható volt, hogy az alapozási terven jelölt, a tervező által betervezett, előregyártóit vasbeton kiváltógerendak nem kerültek beépítésre." A levél ehhez még hozzáteszi: a szomszéd lakásnál szintén hiányoznak. Márpedig ezeknek rendkívül fontos funkciójuk van a válaszfalak támasztásában. Vajon miből adódhat ez az „elspórolás"? De takarékoskodtak a minőséggel is a lakás építői: a talajtömörítés sem megfelelő, s a tulajdonosi szakvélemény szerint, gyenge minőségű az aljzatbeton is: így rosszabb esetben törés is bekövetkezhet a nagy terhelés miatt. Mindkét alagsori lakás szakszerű és azonnali javítást igényel — ezt a vállalat képviselői is átlátták. De csak annyira, hogy — ha a lakásszövetkezettől erre megrendelést kapnak — fizetségért -elvegzik ezt a munkát. A szövetkezet erre nem volt hajlandó. Viszont a tulajdonos sem képes ekkora terhek vállalására, hisz a siilylyedések, illetve a padlóburkolat helyreállítása becslések szerint a 20—25 ezer forintot is elérheti. Itt jutott holtpontra a dolog. Azért is .mert a Vida család panaszát hasztalan továbbította a városi tanács építési és közlekedési osztálya felsőbb fórumához. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Vállalatfelügyeleti Főosztálya még nem adott választ a július 27-i keltezésű, pártolóan állástfoglaló levélre. Pedig — s ez érthető —, a panaszosok egyre türelmetlenebbül várják az intézkedést. Arra is hivatkoznak, hogy a DÉLÉP, illetve a névváltoztatás előtt Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat — hasonló kései hibák javítását már több szegedi épületen elvégezte térítés nélkül is. Így a Bécsi körúti új házaknál — mint tavaly tudósítottunk is róla. Ha meggondoljuk, hogy a lakás rendeltetésszerű használatából ilyen hibák nem következhettek be, a tulajdonosokat nem terhelheti az anyagi felelősség sem. S ezért nem lehet elfogadni az építővállalat álláspontját; ilyesmiért, úgy érezzük, felelősek az építők a Earaneiális idő lejárta után is. Szeptember 28-i keltezésű levelükben mégis így foglalnak állást: „Az erre illetékesektől a műszaki átadás-átvételi eljárástól számított 3 éven belül kaphattunk volna igénybejelentést, azonban ilyen nem történt, így az ilyen igény elévültnek tekintendő. Simái Mihály Építésügyi tájékoztató Kedden délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be Kékesi Nándor, az Építésügyi Tájékoztatási Központ igazgatója. hogy szerdán az Építők Szakszervezetének székházában megrendezik a II.' Országos Építésügyi Tájékoztatási Értekezletet. E találkozón nyolc ország szakembereivel közösen beszélik meg az építésügyi információk megszerzésével, rendszerzésévl és továbbításával, tehát a tájékoztatással öszszefüggö legfontosabb feladatokat. Aratják a rizst Szolnok megye rizstermő tájain a Nagykunságban és a Tisza mentén a hét elejéig mintegy öt és fél ezer katasztrális holdról takarították le a „vízigabonát". A karcagi, mezőtúri, kisújszállási és más rizstermelő tsz-ek több mint négyezer katasztrális hold lábon álló j rizs vegyszeres szárítására j jelentettek be igényt. A vegyszerezés legalább másfél-két héttel lerövidíti a j rizs betakarításának idejét. ' n szocializmus a népnek épül S

okszor hangsúlyozzuk, hogy pártunk munkáspolitikát folytat. Döntéseiben, elhatározasaiban elsősorban a munkásosztály erdekeiből indul ki. Nem mond-e ez ellent annak a másik állításnak, hogy minden, ami ebben az országban történik, nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nép javát szolgálja? Hiszen a munkásosztály szűkebb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle ellentmondás nincs. A magyar munkásosztály a hatalom kivívása és megszilárdítása után is teljesíti nagyszerű történelmi hivatását — szövetségeseivel összefogva —. a szocializmus felépítését. Amint a X. pártkongresszus irányelvei is hangsúlyozzák: ,.A szocializmus építésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra." Tehát a párt és az állam minden tevékenységében a legfontosabb munkasérdek a szocializmus építése, felépítése. A szocializmus viszont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi, élet, mind az életszínvonal magas fokát — nemcsak a munkásosztálynak, hanem az egész népnek épül. Igy válik a munkáserdek valójában az egész nép érdekévé. Ugyanúgy nincs és nem is lehet szűken vett „pártérdek" sem. Emlékezetesek még sokak előtt azok a szavak. amelyeket Kádár János elvtárs ezzel kapcsolatban még a VII. pártkongresszuson mondott, amikor kifejtette, hogy pártunk a „munkásosztály akaratából, a munkásosztály harci céljainak megfelelően kormányozza az országot. De nem uralkodik, hanem szolgálja a népet!" Majd megfogalmazva a kommunisták jellemző tulajdonságait, kifejtette, hogy a kommunistának nem kell másnak lennie, mint a többi ember, nem különös, hanem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak ugy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog". A párt gyakran hivatkozik a kommunistákat, a munkásosztályt jellemző tulajdonságokra. Sőt. a kongresszusi irányelvek ki is hangsúlyozzák: „A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke". A párt tudatos munkáspolitikája viszont — amely egybevág az egész társadalom legalapvetőbb érdekeivel — felerősíti, tudatossá teszi azt a hatást, amit a munkásosztály létével, szemléletével, helytállásával. a szocializmus építésében betöltött vezetőszerepével társadalmunkban elfoglal. Persze sokszor beszélünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett, hogy ez valójában mit is jelent a nép számára. Igaz. hogy az ideológiai és a politikai terminológia pontosan körülhatárolta ennek a szónak a valódi értelmét, tartalmát. Az emberek többsége hzonban — különösen az egyszerű emberek, akik a többséget alkotják — valójában így teszik fel a kérdést: mit ad nekem ez a társadalom? Az egyszerű ember számára a számvitel roppant egyszerű, összeveti: jobb-e a maga és a családja mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most. kongreszszusra készülve, dicsekvés nélkül megállapíthatjuk, hogy nemcsak az egyes családok, de egész népünk jobban él, mint 10 vagy 5 évvel ezelőtt is. Ez vonatkozik az életszínvonalra éppen ugy, mint az emberségre és a megbecsülésre. A szocializmus szó ma már a mi hétköznapi nyelvünkben is állandóan ott szerepel. Mert a szocializmus nálunk nem egyszerűen társadalmi berendezkedés, nem egyszerűen a termelőeszközök tulajdonán nyugvó társadalmi forma, hanem ma már életforma. A szocializmus a központi helyre az embert állítja, mert a szocializmus maga a humánum — az ember, a felszabadult ember társadalma. A dolgozók tudják, hogy következetesen teljesítjük a szocializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésével arányban szüntelenül javulnia kell a dolgozó tömegek életszínvonalának. Persze egyik évről a másik évre ebben nem lehet látvónyös fordulatokat elérni. De már egy ötéves tervben — például a most befejeződő harmadik ötéves terv folyamán is — határozottan látszik, hol voltunk az életszínvonallal a tervidőszak kezdetén, és hova jutottunk el ennek az évnek a végéig. Hová akarunk haladni a következő öt esztendőben? Erre az országgyűlés nemrég befejeződött ülésszakán elfogadott negyedik ötéves tervtörvény világos választ ad. Egyik területen lassabban, máshol gyorsabban, előre megyünk. Ez a stabilitás és folyamatosság szintén a szocializmussal járó tulajdonság. A dolgozó milliók és az egyes családok maguk is bátran tervezhetnek előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista társadalom hagyatéka miatt — még ma is elmarad a gazdag államok fejlettségi szintjétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hamar — de történelmileg belátható időn belül a még meglevő elmaradásunkat is sikerül leküzdenünk. e E

s még valamit. A szocializmus nem egyszerűen a népnek épül, de egyszerűen nem is valósulhat meg a nép mindennapos alkotó tevékenysége nélkül. Ez is a szocializmus természetéhez tartozik RÁCZ LAJOS mm Oszi munkacsúcs Elérkezett az őszi munkák dandárja a földeken. A kiskundorozsmai József Attila Termelőszövetkezetben nyújtott műszakban minden percet kihasználva dolgozik Farkas István traktoros szocialista brigádja, hogy idejé ben elvessék az őszi ka'ászo sok magját. Kifogástalan, porhanyós magágyat készítenek. s a vetéssel egyidejűleg fertőtlenítik a talajt, hogy megakadályozzák a rovarkártevők elszaporodását.