Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

4 6ZOMBAT, 1970. OKTÓBER 4. 3 Segítünk, de... Melyik diák ne szeretne így ősszel, különösen jó idő­ben, járni egyet a határ­ban, még akkor ls, ha dol­gozni kell, segíteni a terme­lőszövetkezeteket. Én is így vagyok vele. Már három év­ben egymás után kint vol­tam az osztállyal. Egyikszer ide hívtak bennünket, má­slkszor oda. Nagy szükség volt segítségünkre, ml meg azt az egy-két nap kiesést behoztuk karácsonyig. Igaz, a szüleim nem nagyon lel­kesedtek, akkor éppen borús idő volt. Mondogatták is, enyje, hát veletek szedetik a répát? Leszakad a cipőtök talpa, elkoszolódik a ruhá­tok, meglehet, hogy nem ér annyit az egynapi munká­tok, keresetetek. Az igazság, ml leginkább társadalmi munkában megyünk. Most is. Kivittek egyszer bennün­ket Deszkre. Jó korán jött a kocsi, vidámak voltunk, dol­goztunk is rendesen. Eltelt a nap. Nem igen nézett mife­lénk senki. Csináltuk, aho­gyan a tanár úr mondta, meg ahogyan gondoltuk. Nem szakadtunk bele. Ha­nem estefelé aztán kitört a hepaj. Mert indultunk volna haza, autó meg nem jött. Alltunk a tábla véginél, nagy jámborságunkban, de semmi. Egyikünk erre lődör­gött, másikunk amarra. Még azt sem mondták meg, mer­re van Szeged. Többen aztán gyalog indultunk az ország­úton. Jött egy-két autó, nem a termelőszövetkezetből, és szívességből felszedegetett bennünket. Nem mondom, örültünk is. Anyámék meg este felmondták a leckét; ezért kelletek ti a szövetke­zetnek? Se fizetés, se enni­való, még csak haza se hoz­nak benneteket? Micsoda dolog ez? Aztán jártunk Dorozsmán. Az közelebb van. Kiugrot­tunk kerékpárral, biciklivel, busszal, kinek mi volt a ké­nyelmesebb. A templomnál találkoztunk. Onnan men­tünk ki a földre, a sziksós­fürdőn túl. Gondoltuk, ké­nyelmes munka vár ránk, fűszerpaprikát szedünk. De amikor odaértünk, senki se várt bennünket. Álltunk, mint szamár a hegyen. Jó időre rá aztán megtudtuk, nem is ide kellett volna jön­ni, hanem másfelé. Megfor­dítottunk utunkat és átmen­tünk a falun, a Vadlibatele­pen túl. Jócskán eltelt az idő. Futotta estig. Most nehogy azt tessék hinni, hogy én ezt mindet csak viccből mondom. A hecc kedvéért. Nem, ezek té­nyek. Igaz, bele se pusztul­tunk, meg hát volt két ilyen napunk. Akkor mi van? Kimegyünk mi holnap is, holnapután is, segítünk, ha szükség van a munkánk­ra. Én amúgy sem nagyon csípem a négy falat. Csak valahogy törődhetnének is velünk. Sokszor csellengünk az út mellett, még jó, hogy kerék alá nem kerül vala­melyikünk. Aztán meg kér­dem én, micsoda nagy buz­góság ébredhet bennem ezek után? Naná. hogy nem a mezőgazdaságban keresem majd a kenyeremet. Ahol ilyen a munkaszervezés, ott sok mindenre gondolhat az ember, meg a tanuló is. Tu­dom én, hogy más egy gyár és más a szövetkezet. De azért, ha már elhívnak ben­nünket és szükség van a munkánkra, akkor gondol­hatnának, törődhetnének is velünk egy kicsit. Legalább megköszönnék és tisztesség­gel hazaszállítanának ben­nünket. Most külön öröm ez a jó idő. Holnap meg szüretbe megyünk. Csak attól félek, mi lesz, ha esetleg a kocsi nem este, hanem reggel fe­ledkezik meg rólunk. Igaz, ilyen még nem fordult elő. Sz. L. I. Anyakönyvi hírek TAppenz­meguonás K. L olvasónktól néhány napra megvonták táppénzét, mert a betcgellenőr az orvos által engedélyezett kijárási időn kívül nem találta ott­hon. illetve metl kocsmában Ivott. Ugyanakkor vállalata azt az időt, amelyre táppénzt megvonták, Igazolatlannak minősítette. Olvasónk mind­két eljárást túl szigorúnak tartja, szerinte a vállalat el­járása törvénysértő, mivel a táppénzt nem az fizeti. A társadalombiztosítási rendelkezések — az előfor­duló visszaélések megakadá­lyozása céljából — lehetővé teszik a táppénz megvonását A táppénzt általában akkor vonják meg, ha beigazoló­dik, hogy a biztosított (dol­gozó) betegségét maga okoz­ta, vagy gyógyulását szán­dékosan késlelteti. Továbbá: ha nem tartja be az előírt orvosi utasításokat, a beteg­ellenőr nem találja otthon, vagy bizonyítható, hogy táp­pénzes ideje alatt akár sa­ját, akár más részére mun­kát végez, kocsmába jár stb. Ha tehát a betegellenőr a dolgozót — a kezelőorvos által enptedélyezjett kijárási időn kívül — nem találja otthon, vagy más olyan kö­rülményt észlel, amely a táppénz megvonására okot ad, akkor jelentését a táp­pénzt folyósító szervnek el­küldi. A szerv a táppénz to­vábbi folyósítását felfüggesz­ti. A biztosított a terhére rótt helytelen magatartás, illetve mulasztás ügyében az üzemi társadalombiztosítási tanács­hoz fordulhat. A társadalom­biztosítási tanács az ügyet megvizsgálja, és dönt, majd a táppénzfolyósító szervet értesíti, hogy a felfüggesz­tést törli, vagy pedig intéz­kedik a táppénz megvonásá­ról. A táppénz megvonásának időtartama lehet rövidebb­hosszabb időre szóló, de sú­lyos esetben a táppénzt vég­legesen is meg lehet vonni. A táppénzfizetési szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a táppénzt — indokolt eset­ben — a biztosítottól meg­vonják. Ennek alapján lehet­séges az is, hogy a válla­lat a táppénzmegvonás idő­tartamát igazolatlan mulasz­tásnak minősítse, mivel a biztosított dolgozó munkából való távolléte a dolgozó helytelen magatartásának következménye. Az ilyen tá­vollét nem minősíthető jogos okból történő távollétnek. Olvasónk álláspontja té­ves, mert ügyében a társa­dalombiztosítási szervek is, a vállalat is törvényes ren­delkezéseknek megfelelően jártak el, s így törvénysértés nem történt. Dr. V. M. I. KERÜLET Házasság: Hegedű Imre és Ellő Ibolya, Rigó József és Koppány Márta, Kászony Attila és Tóth­Mádi Rozália, dr.. Tanács István és Emesz Margit, Balogi Dániel és Pócslk Anna. Borka Antal és Makal Katalin, Mezei Gyula és Kéri Irén, Csikós Zoltán és Dómján Irén, Lörlncz Mitlály és Babinszky Mária, Szilasi László és Budai Cecília, Kovács József és Zslkal Mária. Schelbel Sán­dor és Csurgó Anikó, Ördög Il­lés és Bóka Ilona. Sántha Pál és Izsák Anna, Tombácz József és Haldű Terézia házasságot kötöt­tek. Születés: Tóth Gyulának és Szögi Mariának Gyula György, Szepes Zoltánnak és Tornyal Ju­ditnak Zoltán Gábor, Batancs Imrének és Kőszó Irénnek Imre. Huszár Györgynek és Jenovai Margitnak Judit, Pintér Imrének és Ördög Gizellának Gábor, Szé­csi Zoltánnak és Király Irénnek Mónika, Dudás Mihálynak és Ma­darász Eszternek Szilvia, Pulai Istvánnak és Szekeres Ilonának Edit Aranka. Ferenczi Dávid­nak és Csukonyi Évának Éva, dr. Szolcsányi Jánosnak és Küp­ry Juditnak Judit, Mlcsik Zol­tánnak és Babilai Anicetnek Helga. Jankó Antalnak és Botos Katalinnak Antal, Balogh József­nek és Vass Juliannának Jó­zsef, Módra Gézának és Blczók Piroskának Marianna, Horváth Antalnak és Kapornyal Erzsébet­nek Antal. Horváth Antalnak és Kapornyai Erzsébetnek Rita, Ge­rti Istvánnak és Gyuránki Zsu­zsannának László János. Kiss Istvánnak és Ökrös Klárának Gyula, Miskolczl Istvánnak és Németh Évának Tünde. Simon Istvánnak és Semeniuk Máriá­nak Attila, Sárkány Mártonnak és Érdél Ágnesnek Judit, Rácz Pálnak és Csányi Erzsébetnek Anikó Erzsébet, Hebők János­nak és Bodor Juliannának At­tila, Molnár Józsefnek és Tanács Ilonának József. Dobozi Lajos­nak és Szabó Ilonának Ildikó Erzsébet, Ferenczi Imrének és Gonda Ilonának Imre, Bertényi Andornak és Joós Editnek And­rea Edit, Jenei Györgynek és Nagy Zsuzsannának György, Fl­csor Imrének és Szamosközi Ma­riának Tibor. Varga Sándornak és Tóth Gizellának Emese, Gyu­ris Vincének es Kódor Margit­nak Gabriella Margit, Bárány Jánosnak és Vágó Zsuzsannának Zsuzsanna, Balogh Ferencnek és Menyhárt Margitnak Margit, Csar­nai Józsefnek és Bálint Erzsébet­nek Andrea Katalin. Csáky Bélá­nak és Mlson Ágnesnek Edina, Papp Imrének és Borsos Etelká­nak Erika, Szécsi Antalnak és Huszka Jolánnak Csaba Antal, Dombi Andrásnak és Gulyás Zsófiának Andrea Zsófia. Kele­men Józsefnek és Szabó Julian­nának József Sándor. Gránási Péternek és Karácsonyi Máriá­nak Tibor László, Ereifej Nalm Aid Salamnek és Antallk Rózá­nak Heider. Ácsai Lajosnak és Antal Hedvignek Lajos János, Gercsó Sándornak és Pataki Margitnak Gabriella. Lakatos Pé­ternek és Kovács Ibolyának Zsuzsanna Ibolya, Csikós István­nak és Pusztay Blankának Er­zsébet Ilona, Csikós Istvánnak és Pusztay Blankának Katalin Anna, Mihályi Mihálynak és Lsntos Máriának Anikó, Németh Zoltánnak és Jójárt Teréziának László Zoltán, Kiss Zoltánnak és Dékány Editnek Zoltán Gábor. Dóralovszkl Istvánnak es Trám Etelkának Tamás nevű gyerme­kük született. Halálozás: Faragó Jenó, Bajza Antal, Monostori Imre, Szatmári Károly, Wolford János, Zakariás Ferenc. Stájer Géza, dr. Vlkor Ferencné Faragó Jolán, Papp Istvánná ördögh Piroska. dr. László József. Jankó Mátyás, Elő Lajos meghalt. II. KERÜLET Házasság: Nagy-Pál István és Bánfl Ibolya Magdolna, Csonka István László és Kapin Ibolya Margit, Koós László István és Máramarosl Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Csúri Mihály, Ka­pás Istvánná Nagymlhály Mária. Kondász Gvörsyné Dékány Ve­ronika meghalt. III. KERÜLET Házasság: Barna János és Czeglédl Jolán, Elek István Sán­dor és Kiss Emma, Szabó Ká­roly és Valda Zuszanna házas­ságot kötöttek. Születés: Nagy István László­nak és Berta Julianna Erzsébet­nek Julianna Katalin. Savanya Jánosnak és Huszka Ilona Viktó­riának Ildikó. Gábor Kálmán­nak és Bálint Piroskának Miv­lós Csaba. Tapodt Jánosnak ér Jakus Katalin Erikának Csaba Ábrahám Györgynek és Aradi Évának Csaba György, Nyári Pálnak és Fekete Máriának Emil, Pusztai Istvánnak és Kareos Ida Ilonának Katalin, Fischer Jenő­nek és Király Máriának Erika Kornélia, Gyuris Istvánnak és Tóth Hilda Juliannának Jó­zsef, Szalal Györgynek és Vig Irénnek Hajnalka, Temesvári Lászlónak és Nóvák Juliannának Ágnes Andrea, Kádár Jánosnak és Belovai Rozáliának János. Krelnlnger Antalnak és Szélpál Piroskának Anita Piroska, Pa­taki Imrének és Tóth Erzsébet­nek Mária. Eltér Antalnak és Vass Magdolnának Antal, Kál­mán Vencel Dánlelnek és Gyu­ris Máriának Gábor. Pintér Jó­zsefnek és Berényl Juliannának Anikó Ágnes, Szúcs Ferencnek és Dubeczki Klára Ilonának Fe­renc nevű gyermekük született. Halálozás: Sántha Lászlóné Volford Katalin, Abrahám-Fúrús Szilveszter. Nagy Jánosné Széli Anna, Gtlinger Lajosné Madár Etelka. ErdSsi György. Hegyközi Péterné Makra Éva. Katona Al­bert. Róth Ilona Kamilla, Far­kas Mátyás. Karityák Oyörgyné Zsiga Rozália. Szögi Antal. Ba­logh József. Malatlnszkl István, Balnok Jánosné Forgó Vikrórla. Nagy Mária. Bálint Sándorné Pálmai Mária, Sárosi Sándor. Klspéter Imre dr. Pálfy György József meghalt. Inaerlés Gerencsér Miklós 27. — A kötél és a hazaárulás között? — Látom, önkényesen bánik a fogalmakkal. Először is, lehet, hogy golyó általi haláLra ítélik. Másodszor semmi jelentősége nincs annak, hogy magának mi a privát véleménye a hazaárulás­ról, illetve a hazafiságról. Ezzel szemben sokkal mérvadóbb a hadbíróság véleménye a fogalmak értelmezésében. Arról, hogy szereti a kockáza­tot., volt szerencsém meggyőződni. Most viszont arról szeretnék meggyőződni, hogy az esze is a helyén van. Stelczer Lajos óvatosan a szék alá húzta a lá­bát.. — Miben lehetek a vizsgálat segítségere? Közömbösen siklott át az felett Demeter, hogy fordulóponthoz erkezett a beszélgetés. Mit sem változtatva léptei ritmusán, eltűnődve ma­gyarázta : — Lényegében csak a jó szándék, a megbá­nás jelét akarom látni. Mivelhogy hungarista államunk valamennyi ifjú jövőjét a szívén vise­li. A megtévedtekét is. Belátása esetén, tette elhamarkodott csínynek minősül, semmi más­nak. így fogjuk fel ügyét, ha radikálisan elha­tárolja magát a többiektől. Saját szorongásairól megfeledkezve hüledezett Faragó: így is eredményhez vezethet a vizsgá­lat? Elképzelhető, hogy a csodás Demeter min­denféle fizikai kényszer nélkül szóra tudja bírni a kommunistákat? Oda se nézett, hogyan vezetik el Stelcaer La­jost. Remélte Faragó, most hallani fog valami érdemlegeset a főhadnagytól elmondja neki, milyen céllal igényelte jelenlétét a kihallgatás­nál. — Szörnyen éhezem. Atugranál velem a Sár­kánylyukba? — Legyen meg az akaratod — állt fel fürgén Faragó a cserépkályah mellől. Már a Sárkánylyuk étterem boltívei alatt érezte magát Demeter, amikor a szobába lihe­gett Bede Antal csendőr zászlós, ö is civilben volt, szörnyű rosszul állt rajta a szélesen csíko­zott zakó! Mint akit őrök mozgáskényszer gyö­— Főhadnagy úr, elkészült az áramfejlesztő! tör, minden tágja vibrált. — Hol van? — kérdezte Demeter anélkül, hogy felbeszakította volna kalapja igazgatását. — Itt a íolyosón, a mérnökkel együtt. — Hát akkor lássuk a művet és alkotóját. Gyűrötten, nehéz szagot cipelve jelent meg a nyilasok között Geiger Aladár munkaszolgá­latos elektromérnök. Készítményét az íróasztal­ra állította és ügyefogyottan várakozott. Tömör kis szerkezet, volt az áramfejlesztő, autómágnesből fabrikálva. Geiger Aladár ké­nyelmesen kezelhető tekerőkart szerelt a forgó­részre, a dinamótestből pedig két huzal ágazott ki. A huzalod csipeszekben végződték. — Nagyon csinos — szemlélte meg Demeter a masinát. — De arra is kíváncsi lennék, hogy müködik-e. — Hozok valakit az alagsorból! — rohant volna el rögvest Bede Antal zászlós. — Minek — fintorított unottan a főhadnagy — Elég nekünk az Aladár is. Amióta megbízták Geiger mérnököt az áram­fejlesztő elkészítésével, szerette volna tudni, mire kell a csendőrönék a szokatlan szerkezet. Amit gyanított, most egyszerre bizonyossá lett előtte. Rémülten mosolygott, nem akarta elhin­ni, hogy rajta akarják kipróbálni a szerkezetet. De a zászlós nem sok időt hagyott a kételke­désre. — Nyélvet kinyújtani, Aladár! — Nem úgy — helyesbített a főhadnagy. — Ne kínozzuk fölöslegesen. Az egyik csipeszt a nyakára, a másikat a füle mögötti ideggócra. Mohó buzgalommal teljesítette Bede Antal a parancsot. A csipeszek felillesztése után még mohóbban vetette magát a hajtókarra. — Majd Faragó testvér megforgatja — intet­te le a főhadnagy. — Béla, próbáld kl. Geiger Aladár rongyai máris rázódtak a test didergésétől, pedig a kísérlet el sem kezdődött. Lehullott a fültőre erősített csipesz. Bede An­tal gyorsan visszaerősítette. Közben forgatni kezdte Faragó a hajtókart. Szemrebbenés nélkül, majdnem unatkozva ta­nulmányozta Demeter a hatást. Sebes vibrálás torzította el a mérnök arcát, szája szederjesen remegett, szeme kancsalra torzult, lábujjhegyre állt, test hullámzón vonaglott, majd ordítva le­lépte magáról a huzalokat. — Kitűnő a masinája, Aladár — igazította meg végképp a kalapját Demeter. — Mára két adag ebédet engedélyezek. De mi ts menjünk máraSárkánylyukba, mert éhen halok. Hagyta, hogy Faragó rásegítse raglén ujjú fel­öltőjét (Folytatjuk.) Ez iskola? A legérdekesebb amerikai iskolának egyetlen tanterme sincs. Arról a philadelphiai kísérletről van szó, amely a túlnépesedett városi gimná­ziumok problémáját kívánja megoldani. Az autószerelést autóműhelyekben, az újság­írást szerkesztőségekben, a vietnami háborúval foglalko­zó társadalomtudományi sze­mináriumot a kvéker paci­fisták székházában tanítják. Orvos vezeti az egészség­ügyi témájú foglalkozásokat, művészettörténész tanítja az esztétikát. Valamennyi elő­adó önként jelentkezett taní­tásra és az iskola vezetősé­gét valósággal elárasztják a különböző tanfolyamok ren­dezésére vonatkozó ajánla­tok. Az iskola három auto­nóm egységre oszlik: mind­egyik hetente egyszer meg­rendezi a tanulóik és tanárok találkozóját. A programot közösen beszélik meg. Osz­tályzatok nincsenek, de a tanárok írásban értékelik az egyes tanulók előmenetelét. A foglalkozásokon való részvétel nem kötelező Szá­mos tanuló, akire más isko­lában sok panasz esett, Itt nagyszerű eredménnyel ta­nul. NAPI KISLEXIKON az alkotói díjakról Felszabadulásának év­fordulóján ismét városi díjaltkai fejezi ki elis­merését művészeinek, íróinak, újságíróinak Szeged. 4 Alapítványok? Az irodalmi, film, stb. díjaknak az a dzsungele, amelyben manapság még a tájékozottak is elté­vednek, a kapitalizmus korában alakult ki. A híres magánalapítvá­nyok közül elég csak a Nobel-díjat említeni, de felsorolhatatlanul sok könyvkiadónak, város­nak vannak dijai. A leg­furcsább talán az Olasz­országban minden évben az újságírók által jelké­pesen megítélt Citrom­díj, amelyet a legundo­kabb sztárnak adomá­nyoznak. # Állami dijak? Nálunk minden év áp­rilisában számos állami­lag adományozott díjat osztanak kl. A legismer­tebb a Kossuth-díj, az Állami díj, irodalmi dí­junk, a József Attila­díj. képzőművészeinké a Munkácsy Mihály-díj, színművészeink neve mellett az szerepel leg­többet. hogy Jászai Mari­díias. a fimművészet ki­válóságai a Balázs Béla­díjban részesülnek, két zenei díjunkat Erkel Fe­rencről. illetve Liszt Fe­rencről nevezték el. # Szegedi története? A városi alkotói díjak, amelyeket újabban a (elszabadulás évforduló­in adnak át, több mint eev évtizedes múltra te­kintenek vissza. Azóta bővült azoknak az alko­tóknak a köre, akik ezt mepkaohaf iák: nemcsak az írók, költők, festők, szobrászok, színművé­izek. de építészek is. iőt idén már másodszor idtak oubliclsztikai dí­iat úlsáeírónak. Az öt­jzer forintos díiak mel­é a ki Hin tote't»k két >V ó?a mewVnrdíiV a Kiss Vai*v Apdrás tervezte !m!ókr)avettei; ls. ame'z­íek e<rVlk oldalát a Tl­za-szimbólum. a mási­«cst Szeged címere dí­szíti.

Next

/
Thumbnails
Contents