Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

4 SZERDA. 1970. OKTÖBER 1. m A háztáji is közös érdek A termelőszövetkezeti gaz- állattenyésztési akciókba gazdaságok Istállóiban 43 daságok és tagok kezelésé- kapcsol Idnak be, mivel van ezer 391 darab volt az év ben levő háztáji területek hozzá gazdasági épületük, de közepén, u háztáji birtoko­ezer 3Ü0 tartottak, hogy a tehénálló­együttmüködése, a közös is ugyanakkor az állattenyész- kon pedig 26 a háztáji szerves egysége téssel lekötik a szabadidejü- szarvasmarhát valójában most alakul ki. ket is. A fiatalabb falusi Feltűnő, Hírt adtunk már arról, hogy emberek, már nem az állat- mány szinte fele-fele alapon a Csongrád megyei és u sze- tenyésztéssel foglalkoznak a oszlik meg a közös és a gedl népi ellenőrök tizen- házuk tájékán, e helyett szí- háztáji birtokokon nyolc közös gazdaságot vizs- vesebben hasznosítják a ház­gáltak meg, hogy milyen táji területüket primőr zöld­kapcsolatot tartanak fenn a ségáruk termelésére, tagjaik kezelésében levő ház- £ táji gazdaságokkal. Érdemes A mezőgazdasági termelő Külön foglalkoztak a né­pi ellenőrök a háztáji gaz­daságok termékeinek értéke­bő vizsgálódásuk tapaszta- szövetkezetek általában se- sítési és felvásárlási kérdé­lataival részletesen ls foglal- gítik a háztáji gazdaságokat, kőzni. _ A támogatás és a szolgálta­tásuk igen sokféle. A meg­seivel. A megyében a ház­táji gazdaságok árutermelé­se a következő területeken ..jrfBjjjj"-:;. fllháríthalják-e a biztosítási járulékot? P. F. kétheti fizetés nél- ia, hogy a betegségi biztosi- | esetén a Iárulékokat az iga­küli szabadságot kért. tás költségeit a betegségi I zolatlan mulasztás, az előze­Munkáltatója a szabadná- biztosítási járulékokból kell | tes letartóztatás, a szabad­A mt környezetünk két vizsgált 18 gazdaságban a jelentős: zöldségféléikben különböző terület; más a kölcsönös anyagi érdekelt- gyümölcsben, borszőlőben és helyzet a Tiszán túli zárt ség a jellemző. A Forrás- borban, hízott sertésben, vá­nagyközségek, a feketeföl- kúti Haludás Tsz-ben u ser- gómarhában baromfiban, dek és megint más a helyzet téstenyésztő termelőszövet- tojásban és' tejben. A ház­a Duna—Tisza közi homok- kezeti tag például értékes!- taj( gazdasúgok az utóbbi vidék népes tanyarendszeré- téskor megkapja a teljes 5_6 esztendőben értékesítik ben, a szőlő- és gyümölcs- nagyüzemi felárat, és termékelkct közösön ke­termelő vidéken. Azok a amennyiben azt igényli. !\00 resztül Két évvel ezelőtt pél­szövetikezetek, amelyek gaz- négyszögöl tarlóburgonya- dául fl termelőszövetkezetek­daságilag már régebben földet is biztosítanak sza- től felvás)irolt 120 ezer da_ megerősödtek, szervezetileg mara. A szarvasmarhát te- rab hízott sertésböl 2& ezer szilárdak, hosszú idő ó.ta nyésztő szövetkezeti tag az . háztáii disznóólak magas részesedést biztosíta- alapáron felül a nagyüzemi ^ dbkeartJáz£J1 u^lSor nak tagjaiknak, ott mááként felárnak « fefet kapja. A SSST-.mfnthÓaZtÍÍ^: ?ESg*"SSELnSgZSi "lefiKÍ helyileg gyengébb - ^^niéaü^lőtlfSlT- « KS miTzt toz-ekntt.0 ATA "3! I^SSSŰ^ " ^lenti, hogy a háztáj, adta birtokokon elsősorban a kő- Kiderül az adatokból a tozog ^^"MIS ^er­zösre támaszkodnak és a hogy a termelőszövetkezeti Jelentős százalékát Mas ter­háztájlnak alárendelt a sze- tagok háztáji földterülete mékeknel is hasonló aihely­repe. A háztáji üzemág ki- igen jelentős. Az egész me- zet, az egyikből többet, a alakulása szorosan összefügg gyében összesen 66 ezer hold, másikból kevesebbet érté­a települési viszonyokkal is. amelyből 4—5 ezer hold a kesítenek. a közös utján, s \ szegedi járásban 15 ezer szőlő és a gyümölcsös. A ez függ a piaci helyzettől é3 tanya van, itt a feltételek háztáji földhasználatban ki- a piaci távolságoktól is. Osz­kedvezőbbek és élnek is a alakult gyakorlat is igen sok- szességében a háztáji gaz­lehetőségekkel. A közösből féle. A szőlő- és gyümölcste- daságok árutermelésének kö­származó jövedelem mérsé- rületek nagyobbik része rülbelü, negyedrésze a kö­keltebb és ez a tény ösztön- visszatartott terület, vagyis zőbben hat a háztáji meg- a tagok ezt állandó jelleg- zos utJa« ^nil forgalomba, tartására, sőt annak gyara- gel használják. Ugyancsak Megállapították azt is. a pítására. a Forráskút! Haladás Tsz- népi ellenőrök, hogy a ház­Természetesen sok minden nél alakult ki az a gyakor- táji gazdaság állatállomá­egyéb is közrejátszik abban, lat, hogy a háztáji földet a nyúnak elhelyezési, tartási hogy a közös birtok és a ta- tagok tanyájuk körül kapják körülményei hagyományo­gok háztáji gazdasága milyen meg, amelynek jelentős gaz- sak és a korszerűsítésre alig kapcsolatot tud teremteni dasági előnye van. Az állán- fordítanak valamit. A régi egymással. Kiderült, hogy a dóság lehetőséget biztosít, korszerűtlen férőhelyek ki­községek között ls lényeges hogy kisüzemi körülmények használása, ettől függetlenül, eltéréseket állapítottak meg között is megfelelően stabil teljesnek mondható a ser­aszerint, hogy régi település- gazdálkodást folytassanak a téstenyésztésben. Nem így ről vagy új településről van-e háztáji területén. A Szegedi van azonban a szarvasmar­szó. A régi községekben Üj Élet Tsz-nél is jó minősé- ha-, s a lótenyésztésben. Az nagy portákon 800—1600 gű földet, és a tagság lakó- utóbbi három évben mint­négyszögöles területen épül- helyéhez közel eső terűletet egy 1900 istállóban szűnt tek a lakások, és mindenütt osztanak ki. A népi ellen- meg a tehéntartás volt gazdasági épület is; is- őrök Által megvizsgált 18 tálló disznóól. baromflól termelőszövetkezetből 11 he- A népi ellenőrök összegez­stb Az új községek és új lyen van háztáji bizottság, ték tapasztalataikat, és ja­utcák lakóházal 2—400 két szövetkezetben pedig vaslatokat terjesztettek elő négyszögöles telkeken épül- függetlenített háztáji agro- az állami és tanácsi szer­nek, ahol istállót már sehol nómus is dolgozik. veknek, élelmiszeripari vál­sem találunk, legfellebb 1— Érdekes képet mutat a lalatoknak. Remélhetően se­2 férőhelyes disznóólat vagy háztájiban nevelt állatok gitséget nyújt az a sokrétű baromíióiat. Hasonló jelen- száma. Kiderül az adatok- tapasztalat közreadása, s hoz­séget figyelhetünk meg a ból, hogy a falusi udvarokon, zájárul ahhoz, hogy a ház­termelőszövetkezeti tagok s a tanyai portákon találjuk táji gazdaságokat is a közös kora és a háztáji gazdúlko- az összes állatállománynak érdek szemszögéből vizsgál­dás szerkezete között is. Az több mint a felét. Szarvas- ják, hiszen a kettő alig vá­idősebb tagok elsősorban az marhából például a közös lasztható el egymástól. got engedélyezte, de egy- fedezni. A betegségi biztosí­ben a szabadság idejére az tási lárulékot a munkáltató SZTK-hoz befizetett társa- fizeti azt a munkaviszony­dalomblztositási Járulékok ban álló dolgozótól levonni megfizetésére kötelezte. Ol- nem szabad. Tehát, a válla­vasónk előző munkáltató- lat által befizetett társada­Jőnál ls volt fizetés nél- lombiztosltási járulékok ösz­kiill szabadságon, de ott a szegének megtérítését a dol­blztosftásl járulékot nem gozótól nem követelheti még fizettették meg vele. Je- akkor sem. ha a dolgozó pél­lenlegi munkáltatója eljá- dául Igazolatlanul volt távol, rását sérelmezi, ezért kéri, A 6 1955. (XII. 31.) SZOT tájékoztassuk, hogy az el- számú szabályzat 133. pa­Járás jogos volt-e? ragrafus (1) bekezdése sze­A vállalat eljárása tör- rint a lárulékot a dolgozó vénysértő. Az 1955. évi 39. fizetés nélküli szabadságá­tvr. 27. paragrafusának (1) nak Idejére ls fizetni kell. bekezdése világosan kimond- A munkaviszony fenntartása Szerkesztői üzenetek „Egy ságvárltelepi olvasó" kifizetett túlmunkájával kap­leligére: A törvényes örök- csolatban. Ha a tájékozta tás­lés rendié szerint csak ak- sal nem elégszik meg. tor­kor örökölhet ha a telek- dúljon a szakszervezeti bi­könyvi adatok szerint az zottsághoz ügyének kivizsgá­örökhagyónak a tartási szer- lására és rendezésére, ződéssel terhelt Ingatlanán Fűzfa jeligére: Ha figyel ­kívül más ingatlana is ma- mesen olvassa az újságokat, radt hátra. az árvízveszély idején helyt­B. H. (Szeged): Túlóra- álló emberekről igen gyak­problémá.lával kapcsolatban ran írtunk. Név szerint ls. keresse fel a vállalat bérel- Sok tízezer ember nevét fel­számolási osztályát, és kér- sorolni sem más lapnak, sem jen felvilágosítást az eddig nekünk nem áll módunkban. ságvesztés-büntetés, az üzem időleges szüneteltetése, vala­mint az egy évet. Illetőleg gümőkóros megbetegedés ese­tében a két. évet meghaladó keresökéntelenség Ideiére ls meg kell fizetni. A fent ismertetett rendel­kezésekből következik, hogv a jogszabályok egyedül a munkáltatónak tették köte­lességévé a betegségi bizto­sítási lárulékok megfizeté­sét. Tehát a munkaviszony fennállása alatt a munkál­tató n dolgozóval szemben a fizetés nélküli szabadság idejére megtérítési követelés­sel nem léphet, fel. A munkáltató P. F. Jogos sérelmét köteles orvosolni. Ha pedig ezt nem tenné meg. olvasónk forduljon panasz­szal a munkaügyi döntőbi­zottsághoz. és kérje mentesí­tését a biztosítási lárulék megfizetésétől. Dr. V. M. Szöveg nélkül Gerencsér Miklós árnyékot, amit Baranyai Mihály elszalasztása kájuk is merő víz. Dögöljenek meg a betonon vetett az akcióra, elismerte. Demeter Zoltánból az ilyen pártszolgálatosoki szakmájához alaposan értő nyomozót gyúrtak a Közben Faragót szurkálta kárörvendő plllan­nagyváradi csendőrtiszti iskolán. Szomorúan tása. A főhadnagy észrevette ezt, mindjárt ér­gondolta. talán még Demeternél is többre vl- tésére adta Weinhoffernek, hogy nem osztozik hette volna, ha a németek helyett a magyarok- kárörömében. nál próbál karriert csinálni. A sikerét élvező — Azonnal Indulunk Kisbodakra Faragó test­főhadnagy mellett csak hallgatni tudott a ko- vérrel. Letartóztatjuk Németh László Jánost, a esiban. hosszan gurultak már. mire rászánta ma- szervezkedés vezetőlét. Bede zászlós ugyancsak gát a hízelgő dicséretre: ma éjszaka tartóztatja le Stelczere Lajost. De — öntő Igazán sokat lehet tanulni, főhad- mielőtt Indulnánk, arra kérem Faragó és Weln­nagv úr. hoffer testvért, hogy belátásuk szerint leckéz­— Ne hozzon zavarba — szerénykedett a po- tessék meg a két pártszolgálatost. Én addig ha­litlkat nyomozófőnök. Űtjuk eredményét megérkezésükkor azonnal leolvashatta arcukról Weinhoffer. ök viszont arról győződhettek meg. hogy a megyei felderí­tésvezető részegre itta magét, amíg távol vol­tak. Demeter Zoltán nem tette szóvá, beérte a finnyás orrfintorítással. rapok néhány falatot. Faragó is. Weinhoffer ls gumibotot választott a falifogasról és elszántan indultak a pincébe. Demeter Zoltán és Bede Antal szintén távozott. Dobral István őrmester magára maradt a szo­bában. I finnyás orrfintorítással. A hatalmas termete ellenére Is mindig észre­22. — Remélem, van már lakó a kiürített cel- vétlen őrmester egvszerre felélénkült. Közöm­— Jó estét köszönt a görnyedten elsiető sváj- 'ákban — célzott a Szabadhegyről behozott fo- bös kifejezéstelen, buta képe átazínesedett az cisapkás munkás. Egyedül a csoportvezető fo- golyra-.f, , „ .. .... Izgalomtól. Vastag száját megnyalta hirtelen k ­— Sőt! — kancsalított unnepelyesen Wein- rántotta a sarokból Weinhoffer demizsonját. Mi­hoffer —, lakókról beszélhetünk! » helvt. a szálúhoz emelte. Izgalma elszállt, önfe­— Hogy értsem ezt? ledt és kiadós kortyokat nyelt, mint a szom­A részegek Jellegzetes mimkájával mozgatta 1as ökör. Szuszogva tette vissza rejtekhelyére a állát a polgári felderítés megyei parancsnoka, demizsont. ő ls választott egy gumibotot, és fé­Üvegszemét elégedetten meresztette Faragóra, lelmetes. nehéz léDteivel elindult a pincébe, maid ismerkedő kíváncsisággal nézegette a Mire leért. Faragó és Weinhoffer félig mar csendőröket, hol Dobra! őrmesteren, hol Bede el is fáradtak. Közéjük nyomakodott ellenállha­zászlóson legeltette zavaros tekintetét. A cellák tatlan súlyával, hátraszorította őket és vere­kulcsatt játékosan megcsörgette. kedni kezdett. Egyetlen ütéssel a betonpadlóra gadta köszönését: — Jó estét... — majd durván rárivallt: — hol késett? Takarodjon gyorsan a géphez, kü­lönben kiköttetem a gyárparancsnokkal! A lóhalálában engedelmeskedő munkás — Ba­ranyai Mihály volt. Tetszetet a művezető szigora Demeter Zoltán­nak. Nyomban megenyhült iránta. Dobral őr­mester haladt el mellettük tjesztő termetével, kí­sérte az udvarra a letartóztatott Balogh Mihályt. - Rendben van, majd megtaláljuk Baranyai ~ a ké'V^Némt^ mibot kemény zuhanásaitól víz spriccelt a pórt­„elvtársat" - mondta a főhadnagy. - örülje- oknál fogva mert Németh János nélkül szpl^latosok feket eByenruhá1ából jetién verte Pirit! Józsefet, maid Pásztor Tibort. A gu­nek velünk együtt, hogy mától tisztább itt a 1öttek vlssza Szabadhegyről. — Nem találták otthon?! — pattogta haragos rongvkupacnak látszott a két nyilas. levegő. Viszontlátásra. mealeörttaéaeeíT főhadnagy Faragó még azt az örömét is elfelejtette, hogy Barnulta Faragó a csendőr főhadnagy könnyed meglepettseggel a főhadnagy. ^ ^ Demeter főhadnagy nagylelkűen megvédte Weln­fölényét. cetcskésa hatalmába, és lassan belátta, hogy nem ok nél- nirteien ueieioicce iwserou a vizzei ien Dompaioi- .rug(jaló őrmestert kül adtak a nvilasok és a németek ekkora ha- csérbe, aztán elfutott a sötétben. Ez a két sze­talmat Demeter kezébe. Leszámítva azt a kis rencsétlen. hülye meg beállít ide, még a sap- (Folytatjuk.) a raragu a csenuui luiiaunanv nuiuijrcu —• Demeter főhadnagy nagylelkűen megvédte Weln­S/.aporán lépkedett utána, mintha a — Ellenkezőleg. Le is tartóztattak. De amikor , ff rosszmálú célozhatásával szemben. Döb­lett volna. Kisebbségi érzés kerítette a ^ab-gyar melle 1 vadaskertbe f ek a fogoly bentre deJ^vt nézte a ?ekete ronRykupacot a. és lassan belatta. hogy nem ok nél- hirtelen belelökte kísérőit a vízzel teli bombatöl- .„„„j-ia NAPI KISLEXIKON az állat­védőkről Az állatok szinte min­den korban nagy szol­gálatokat tettek az em­bernek. Nemcsak azok a kutyák, melyek a hó alól kaparják kl. melen­getik életre a téli Al­pok áldozatait, hanem például a macskák is. Az állatok tehát megérdem­lik védelmünket, szere­tetünket. • Az állatmenhely? A szegedi állatvéde­lem . múltjának emléke. A háború előtt működő Szegedi Állatvédő Egye­sület külföldi támoga­tással vett egy külvárosi emeletes házat, melyben menhelyet rendeztek be. Elhagyott állatoknak biztosítottak otthont, táplálkozást. Munkáju­kat. hirdetik a parkok­ban Itt-ott még megma­radt. táblák: Ne bántsd a madarat! A háború után Szegeden nem mű­ködött állatvédő egyesü­let. de Pleskó Józsefné, aki addig ls gondozta a menhelyi állatokat to­vábbra is mellettük ma­radt. Élelmet szerzett, menedéket adott szá­mukra. • A Jelen? Károlyi MIhélyné 1988­ban állami és külföldi támogatással életre hív­ta az Országos Állatvé­dő Egyesületet, melynek 1969-ben mintegy 90 tag­gal helyi. Csongrád me­gyei csoportja ls meg­alakult. Többek közt fi­gyelemmel kísérik az ál­latok sorsát, a törvény adta lehetőségekkel élve közbelépnek, ha valaki bántalmazza a tulajdo­nában levő állatot. Fel­lépnek a lopások ellen. ü.1 tulajdonost szerez­nek a gazdátlan ku­tyáknak és macskáknak. Segítenek a madárvéde­lemben. • Védelem? Az állatok védelme mindenképpen az em­ber erkölcsi kötelességei közé tartozik. Hiszen rengeteg szolgálatot, tet­tek nekünk. És ha az emberiség már túl is ju­tott azon a korszakán, melvben az állatok se­gítsége életfontosságú volt. ma is hasznukat látjuk. A vakot vezető kutya a rovarokat irtó madarak mind az em­ber érdekében is élnek.

Next

/
Thumbnails
Contents