Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

SZERDA. 1970. OKTÖBER 1. m Magyarázattal nem lehet fűteni Nem lehelne olajozollabban? Az ősz beköszöntét nem ls annyira a lombhullás, mint inkább az ÁFOR-kutak előtt kígyózó hosszú embersorok jelezték Szegeden. Hidegre fordultak a napok, „természetesen megszaporodtak a vevőink" — mondják a kútkezelők. A „természetesen" szó engem végtelenül lehangol, s elkeserít, mert ismét megtestesítve látom benne azt a szemléletet, amit az ÁFOR szegedi kirendeltségétől évek óta tapasztalunk. Még pontosabban: ha jön a hideg, sorba állhatunk a kutaknál, nézhetjük, amint előttünk utolsókat csöppen a csap, várhatunk újabb háromnegyed órát, vagy egy újabb délutánt, amíg ismét megtöltik a föld alatti tartályokat. Esztendőről esztendőre ilyen tájt kénytelenek vagyunk megállapítani ezt hivatalosan és magánemberként. De miért és meddig? Kifogás, magyarázat mindig akadt. Hol ez, hol az jött közbe. Szállítási nehézség, kilyukadt az autó kereke, beteg a kezelő stb. Az idei sorban állás okait, az olajkályha tulajdonosok néhány napos hidegre kárhoztatását előidéző körülményeket ez egyszer érdemes pontosabban megnézni. Ha másért nem, azért, hogy végre feleletet kapjunk arra a bizonyos „természetesen" szemléletre, meg arra, miért van évről évre „rendkívüli" helyzet a piros kutaknál. Íme a magyarázat: Csapó Béla, az ÁFOR-kirendeltség vezetője elmondta, hogy váratlanul a 42-es töltőállomásnál kilyukadt az egyik föld alatti tartály. Tehát az a berendezés, amelyet Csapó Béla elmondása szerint, legalább 20—30 esztendeje használnak. Szintén ő tőle tudjuk, hogy nehéz lesz megcsinálni; s a javítás meg sem kezdődött! A külső, 41-es számú kútnál, hogy hogy nem, véletlenül október 1-én végezték el a tisztítást. (Tehát akkor, amikor mindenki, akinek olajkályhája van, szeretett volna begyújtani.) És ugyancsak teljesen véletlenül szintén szeptember végére, 29-én állították át a Brüsszeli körúton dolgozó töltőállomást szuperbenziről gázolajra. A laboratóriumi vizsgálat bizony eltartott egy ideig. S az már igazán pechnek számít, hogy megint a csúcsforgalom kellős közepén, október 3-án délelőtt romlott el az Anna-kúti töltőállomás kézlszivattyúja... Balszerencse vagy nem? Miért éppen őszre maradtak a tisztítási munkák, miért nem vizsgálják meg rendszeresen a tartály állapotát, évtizedek elteltével miért a fűtési szezon kezdetekor derül ki, hogy lyukas; s miért a csúcsforgalomban kell átállítani egy tartályt, miért nem lehet erre mondjuk a tapasztalat alapján csupán egy-két héttel hamarabb felkészülni? A műegyetemen tanítják a közhelynek számító igazságot; „nincs üzemzavar, csak rossz technikai előkészítés". Az Idén ősszel úgy tűnik, az ÁFOR történetesen ezt a hibát követte el. És tavaly melyiket, vagy tavalyelőtt? Akkor is hasonlót. Persze, a majdról mindig biztató képet kapunk. Például a nyáron hallottunk a jó elkészületekről, most meg arról, hogy megoldják a gondokat „mobil-mecalor" eladóhelyeket létesítenek, több megállapodás született, tárgyalnak áfész-szel, kiskereskedelmi vállalattal stb. Miért nem lehetett ezt előbb megtenni? Furcsa cég az ÁFOR. A nagy baj. az árvízveszély idején néhány nap alatt megoldotta egy országrész zavartalan üzemanyag-ellatását. Csodálni való célszerűséggel. De évek óta képtelen megoldani egy nagyváros és környékének fűtőolaj-ellátását, legalábbis azt képtelen elérni, hogy amikor kell — ősszel — zavartalanul, sorbaállás nélkül vásárolhassunk fűtőolajat. S ezzel még nincs ls vége. Hiszen ki tudja, mi vár ránk a télen? A legfrissebb hír szerint a „szállítókapacitás továbbra ls szűk", azaz kevés a tartálykocsi, amely Kistelekről Szegedre hozza a gázolajat... Furcsa; ez a gond ls nagyon-nagyon ismerős. Már magyarázatként ls elfogadhatatlan! Matkó István Megbeszélés a békemozgalmi munkáról A Hazafias Népfront Csongrád megyei titkársága tegnap, kedden megbeszélésre hívta Szegedre a megyei városai, járásai, nagyközségei népfront elnökségeinek képviselőit valamint az Országos Béketanács megyebeli tagjait, hogy a békemozgalmi munka időszerű feladatairól tanácskozzanak. A népfront nemzetközi agitációs tevékenységéről Sándor István, az Országos Béketanács osztályvezetője tartott vitaindító előadást. A felszólalók több javaslatot tettek a propaganda további javítására. Felmerült annak Igénye is. hogy a népfront megyei titkársága mellett nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadói csoportot és klubot hozzanak létre. Mezőgazdasági patika lesz Szegeden Fejlődik Csongrád megye növényvédelme Négy évvel ezelőtt feleakkora földterületen védekeztek Csongrád megyében a mezőgazdaság kártevői ellen, mint mostanában. Különösen az elmúlt két évben fejlődött sokat a megye növényvédelme, az 1968-ban kiadott minisztériumi rendelet szellemében. A megyei növényvédő állomás ebben az évben új hatósági megbízást kapott: megkezdte munkáját a legkorszerűbb felszereléssel ellátott szermaradékvizsgáló laboratórium, amelynek legfontosabb feladata az, hogy a nagyközönséget védje az olyan élelmiszer fogyasztásától, amelyben a megengedett értéken felül szennyezett a vegyszer. Az Idei nyáron különösen erélyes intézkedésekre volt szükség, mert — ahogy a megyei tanács tegnapi vb ülésén elhangzott — a rendkívüli időjárás megnehezítette a védekezést. Az árvízhelyzet miatt 22 helység vegyszerkészletét kellett biztonságos helyre szállítani, s a veszélyeztetett területeken csupán a minimális védekezési munkákat tudták elvégezni. A kórokozók számára kedvező Időjárás megnehezítette a védekezést a peronoszpóra ellen is. Makó környékén a hagymatábláNovak András Errefelé szokatlan képek láthatók néhány napja a Sajtóház klubjában. Furcsa vízlók; álmokból előlépő tárgyak, alakok színes gomolygása. Az errefelé szokatlan képeket egy fiatal festőművész, Nóvák András festette, s miután első önálló tárlatán bemutatta őket a Móra Ferenc Múzeum látogatóinak, most egy házikiállítás darabjaiként a Sajtóházban működő Művészklub vendégei elé tárta. Hétfőn este került sor e tárlatnyitóra, amelyen — Cs. Pataj Mihály festőművész érdekes, a színérzékenységgel foglalkozó előadása után — Petri Ferenc költő-újságíró elemezte a festő munkásságát Mind ő, mind pedig a lassan kibontakozó vita részvevői hangsúlyozták, hogy Nóvák András művészete komoly nyeresége Szeged képzőművészeti életének. Az itt megszokottól némiképp elütő, modern hangvételű tábláival művésztársait bátrabb tájékozódásra — vagy éppen élesebb vitatkozásra — biztatja, az érdeklődőknek pedig újabb szellemi izgalmakat okoz. Többen is megemlítették — örvendetes példaképp —, hogy a modern képzőművészet képviselői eddig inkább elszármaztak Szegedről, most viszont az eredetileg ls idevalósi Pataki Ferenc után már a második fiatal és új utakat járó festő költözött le Szegedre a fővárosból. A. L. kon 30—40 százalékos fertőzöttség alakult kl, a gyümölcsösökben is sok kárt tettek az atkák, levéltetvek. A karantén felügyelőknek hat vasúti berakodóhelyet kellett zárlat alá helyezniük, elzárni a szövőlepkével fertőzött állomásokat az export elől. A vegyszerforgalom ebben az évben Ismét nőtt — a tavalyi 34 millióval szemben idén szeptemberig 41 millió forintra —, nagyüzemi növényvédőgépből az AGROKER minden igényt ki tudott elégíteni. A növényvédő állomás kialakította a megyei előrejelzési hálózatot, a megyei viszonyokhoz igazodó fontos kutatásokat végez, .a speciális növényvédelmi problémák megoldására, megszervezete a leendő növényvédelmi szakemberek beiskolázását. 1968-lg 210 alapfokú végzettséggel rendelkező szakembert képezett kl az állomás, 1969-ben 110et, 1970-ben 220-at. Ebben az évben 11 tanfolyamot szerveztek, s elérték, hogy az 500 nagyteljesítményű növényvédőgépre 520 szakmunkás illetve betanított munkás jutott. A megye az országban harmadik helyen ál a repülőgépes növényvédelem mennyiségét tekintve. Jelenleg 7 repülőgép dolgozik, de jövőre már 10 lesz. Az üzemi növényvédelem megszervezése, a megfelelő méregraktárak felépítése után az a legfontosabb feladat, hogy a hézikertek növényvédelmét is megoldják. A felvilágosító és propaganda munka mellett ezért szükség lenne társadalmi összefogásra és valamiféle újabb szolgáltatásra is. Ennek szellemében született meg az a terv, hogy Szegeden mezőgazdasági patikát állítanak fel, ahol szaktechnikus felügyeletével vásárolhatnak a kiskertek tulajdonosai növényvédőszereket, kisgépeket, szakkönyveket. Csak a pavilonban? A felsővárosiak nevében írt levelet Révész Antalné (Szt. László u. 20.). Napok óta hiába akarnak venni reggelenként péksüteményt. Az élelmiszerboltokba csak 8 óra után érkezik a friss kifli és zsömle. Akkor viszont a gyerekek már iskolában vannak, megfelelő reggeli és uzsonna nélkül. Levélírónk azt kérdezi, hogy ugyanakkor a sütőipari pavilonban miért tudnak már hajnali 5-kor friss péksüteményt árusítani? Inget és nyakkendőt is kapnak a MÁV dolgozói Nyolcvanezer vasutas dolgozó kap 1971. január elsejétől inget és nyakkendőt, mivel a két évvel ezelőtt bevezetett új, sötétszürke egyenruha egységét rontotta, hogy különböző inget és nyakkendőt viseltek hozzá. Körülbelül negyvenezer vasutas tiszt kap fehér és ugyanannyi vasutas szürke, műszálas inget, a nők pedig blúzt. A nyakkendő szintén műszál alapanyagú, egységesen fekete lesz. Üj formájú téli és nyári sapkát kapnak a nők az eddigi svájcisapka helyett. A divatos sötétszürke, kalapszerű sapkát négy modellből választották ki a vasutas lányok. HETBcmanpoK Füstölgés Beköszönt az ősz, már be-begyújtanak a kályhákba. S nemcsak hűvösebu. füstösebb ls lesz u város levegője. — Még ennél is?! — kérdezte barátom a minap, Újszegedről jöttünkben. A hídon ugyanis hatalmas füstcsóvát húzva maga után épp akkor iramlőtt át egy villamospótló autóbusz. „A levegőbe beszélünk?" címmel annak idején gloszszát, irtunk. Arról. hogv haszontalan volt a levegőtisztasági konferencia, bizony nem változott a helyzet, a helyi járatok és egyéb autóbuszok, gépkocsik — köztük nagy számban a 10. sz. AKÖV gépkocsijai — rendületlenül ontják a füstfellegeket. Nos, a levegőbe beszélünk cím mögül ma már elhagyhatjuk a kérdőjelet. A helyzet változatlan Itt | az ősz, s nincs az a városlakó. aki szeretné a „smo- I got". Ügy hisszük, jogos az , igény, amelyet képviselünk:' tenni kell valamit! Hogy! mit? Például a 10. sz. | AKÖV. mint a legtöbb gépjárművet üzemeltető vállalat, lelülvizsgálhatná, mi az j oka. hogy továbbra is „füst- ; gyárak" száguldoznak a | városban. Az Is nagyon érdekelné a szegedleket, mit tesznek majd a jövőben az ilyen egészségrontó tényezők megszüntetéséért. Persze, tudjuk nemcsak ennek a vállalatnak a járművei füstölögnek. Ezért az is kívánatos volna, hogy a közlekedésrendészet fokozottabban ellenőrizze, s ha kell, bírságolja ezt a fajta — szerintünk büntetendő — felelőtlenséget. Revansot kérek „És pengeti, pengeti sírván ..." Ha egy vetélkedőn feltennék nekem a kérdést, mire lehet manapság alkalmazni ezt az idézetet, habozás nélkül rávágnám: egy magyar pengefajtára. Arra, amelyik bizonyos kapitánynak köszönheti nevét, de mindmáig nem derült kl, miféle elnézésnek köszönheti azt, hogy még nem törölték a forgalombahozható áruk listájáról. (Talán mert borítójára rá van írva: törölni nem ajánlatos?) Történt, hogy kifogyván a Szabadkáról Importált Silver pengéből, egyik reggel csak magyar pengét tudtam venni a sarki boltban. Voltak ugyan homályos rosszérzéseim, felötlött bennem az a régi vrtlámtréfa is: a férj búcsúlevelet ír hitvesének, sorra csókolja apósát, anyósát, gyerekeit. hivatalosan végrendelkezik, majd bevonul nagy sírás-rívás közepette a fürdőszobába — mindezt azért, mert magyar pengével kell borotválkoznia. No, de — legyintettem aggályaimra —, hol vannak már azok az Idők! Hát, kérem, itt vannak. Az én pengém nyúzott, húzott, csak ráncigálta a szakállt, de metszeni valahogy nem volt ereje. Mindez persze fokozódó fájdalmak kíséretében. Ügy, hogy végül abba kellett hagyni az önkínzást. se idővel, sem idegekkel, sőt szinte már tlmsóval sem bírtam a dolgot. Azóta is minden vágyam: revansot venni. Visszavágni — például nagy műélvezettel borotválnám meg reggelente, akár társadalmi munkában is, azt aki az ilyen pengét nem Belzebubnak küldi, hanem a kereskedelemnek. Simal Mihály Ki a hibás Bosszús hangulatban fogalmazott, levelet nekünk M. Rezsőné (Attila u. 3.). Azt írja, hogy szept. 29-én óraszíjat vásárolt az egyik Marx téri pavilonban — ajándékba. Férje, a megajándékozott. másnap panaszkodva tért haza. mondván. majdnem elveszítette az óráját, mert a szíjról hiányzik a patent (?!). A levélíró felháborodik azon. hogy mikor visszavitte az eladónak az óraszíjat, az kétségbe vonta jó emlékezőtehetségét, mert biztos nem ott. vásárolta az ajándékot. Közben előkerült több óraszíj ls. egyik sem volt ló. Az övét sem cserélték ki. így kénytelen volt a rosszal távozni. A levél alapján ítéletet mondani nehéz, de kedves olvasónkhoz lenne pgy kérdésünk: ha az az óraszíj már akkor rossz volt. amikor a pénzt, odaadta érte. miért nem akkor reklamált? Derüljön fény Ábrahám Lajosné (Tarján rekekkel —. nem biztonsA305/A) arról ír. hogy már gos a közlekedés. Arra kér egy éve lakik Tarjánban. de bennünket, világítsuk meg azóta sincs villanyvilágítás a t ftt^t 11ov„. Mi m-_ ház előtti udvari részen. So- ® böt®t U*yet' meK kan járnak jiaza késő este. világítottuk. A többi nem a sötétben — különösen gye- rajtunk múlik. Fojtogató hiba! A helyesírást szívén viselő olvasónk. Lányi Pál. megdöbbenve állt meg egy plakát előtt, melyen ez állt: Bostoni folytogató. Így. lynal. Ezt írja: „Nekem nem kell bostoni „folytogató". nekem eléggé fojtogató légkör az. hogy a kultúrát nem mindenütt kultúremberek „csinálják". Nem óhajtok rosszindulatú végletességgel általánosítani a MOKÉP-ről. de a tévé után a legszélesebb néprétegekhez szóló művelődési eszköznek ítélem. Megkövetelném. hogy ekkora népréteg iránti tisztelettel és felelősséggel dolgozzanak ott. is. még ilyen formai vonatkozásban is!" Küldöttség az NSZK bél A SZÖVOSZ meghívására kedden négytagú szövetkezeti küldöttség érkezett hazánkba az NSZK-ból. A delegáció tagjait fogadta Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. (MTI)