Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
CSÜTÖRTÖK. 1970. OKTÓBER 1. „ A kommunista és munkáspártok képviselőinek falálkazója Budapesten 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antlimperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősitésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyen,logúság alanján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. . A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) SZEGEDI MUNKASELET © Víztorony épül r » Újszegeden Szeged növekvő vízszükségletének kielégítésére egymás utón épülnek az új vízművek és víztornyok a városban. Az űj Tarján negyedi iker víztorony után most hasonló alapozáshoz fogtak Újszegeden. Ennél is alkalmazzák majd a Swenson— Thoma-féle svéd—magyar szabadalom módszereit. A szakemberek számításai szerint a város jelenlegi, 40 000 köbméteres napi csúcsfogyasztása 2000-ben 120 000 köbméterre növekszik, ezzel a fejlődéssel igyekeznek lépést tartani vízművek, víztornyok építésével. Gabonatermesztési tanácskozás Gabonatermesztési konferencia volt tegnap, Arpádhalmán. Mezőgazdasági szakemberek, termelőszövetkezeti gazdák népes csoportja találkozott, hogy dr. Székács Elemér neves búzanemesítőnk születésének 100. évfordulója alkalmával megbeszélje azokat a fontos tennivalókat. amelyek időszerűek a hazai gabonatermesztésben. Dr. Erdei Péter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tartott előadást a hazai kalászos gabonatermesztés időszerű kérdéseiről. Az előadást hasznos vita követte melynek során dr. Fazekas Lajos, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a gabonatermesztés megyei tapasztalatairól és feladatairól beszélt. A konferencia résztvevői márványtáblát lepleztek le dr. Székács Elemér egykori lakóházának falán. Nasszer temetésére Megérkezett Kaie-őlba a magyar delegáció Szerdán délben a Ferihegyi repülőtérről Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanácselnökének vezetésével elutazott Kairóba Gamal Abdel Nasszernak. az EAK elhunyt elnökének temetésére a magyar párt és állami delegáció. A küldöttség tagja Czinege Lajos honvédelmi miniszter. valamint dr. Randé Jenő. hazánk kairói nagykövete: a magyar küldöttség megérkezett az EAK fővárosába. Kairóban megkezdődtek a mai naevszabású temetés előkészületei. Na66zer elnököt katonai díszpompával helyezik örök nyugalomra. A temetésre az orazág vezetőin ós számos külföldi vezető politikuson kívül mintegy 5 millió embert várnak. Nasszer holttestét ma reggel helikopteren szállítják a Kairó közepén fekvő Gezira sziget egvik félreeső helyére. oda. ahol az elnök és harcostársai. az egykori „szabad tisztek" Faruk király korrupt és imperiallstabarát rendszere megdöntésének tervét kidolgozták. Gezirán az elnök holttestét tartalmazó koporsót ágyútalpra helyezik, s egy. 12 kilométer hosszúságú útvonalon szállítják át a végső nyughelyre, a Nasszerről elnevezétt. újonnan épült mecsetbe. Gamal Abdel Naszszert a mecset márvánvpadlója alatt levő sírhelven helyezik örök nyugalomra. Budapest Fock Jenő. a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke üdvözlő táviratot küldött a Kínai Népköztársaság megalakulásának 21. évfordulója alkalmából Csou Enláj-nak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének. Nyugat-Berlin Háromórás tanácskozás után szerda délután véget érj Nyugat-Berlinben a négy nagyhatalom hetedik tanácskozása Nyugat-Berlin helyzetéről. A következő hivatalos tanácskozást október 30án tartják. Belgrád Nixon amerikai elnök, felesége és kísérete — többek között Rogers külügyminiszter és Kissinger. az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója — szerdán nem egészen két napig tartó hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. Moszkva Szerdán Moszkvában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a szoviel—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelvet iúlius 7-én írtak alá Bukarestben. A román fővárosban szintén ratifikálták a szerződést. Megáll a villamos. Gyors léptek az esőtől szikrázó járdán, s már előttem is a Kapu: az Öntödei Vállalat szegedi gyárának bejárata. Jegyzetfüzetem még üres, de tele vagyok kérdésekkel. Ki válaszomat rájuk? A vasasoK mindig ott voltak a munkásosztály legszervezetteob, legnarcosabb osztagában, hozták az „Ember öntött- csillagát" formázták, mint az öntvényt, a történelmet is. Hozzáiuk fordul az újságíró: mondanák el, miként érzik a mai munkások, hogy ők tulajdonképpen az uralkodó osztálv tagjai? Miiven a közérzetUK? Mit jelent ma a munkásosztály tagjának lenni? A forgácsolóműhelybeli csoportvezető, Fodor József egyben a szakszervezeti bizottság elnöke is Negyvenöt éves, barnaarcú, feketére dolgozott kezű, acélfngású. — Most húsz ipari tanuló van a kezem alatt — mondja a hajdani vasesztergályos inas, és ez a mondat korszaknyi változást ölel fel. Mit is jelent a szamára? Hatalmon lenni, ez manapság szár. talan motívumból tevődik össze. Fodor József idesorolja annak a sokféle anyagi és erkölcsi megaláztatásnak a megszűntét is, aminek ő és társai annak idején ki voltak téve. Például az igazgatónak bokátcsattogtató, a munkással szakadat.anul, ordítozó főgépész eltűnését a történelem színpadáról Neki van összeha sonlítási alapia, „mérőműszere" a fejlődéshez, ahhoz, amit a keze alatt tanulók már készen kapnak. — Nagvon fontosnak tartok egy tényt: a vezetők jórészt közülünk kerü'tek ki. Hogy mást ne mondjak, én annaK idején együtt dolgoztam a mostani igazgatónkkal, Bódi Lávló országgyűlési Képviselővel. Egyszerű esztergályosként. Szívesen beszél a demokratizmusról, a kollektív szerződésről, arról, hogy maguk a dolgozók is részt vehetnek a tervkészítésben, hisz rendre ismertetik velük a rájuk váró feladatokat. Termelési tanácskozásokon maguk is fontos döntések részesévé válnak. — Mit jelent ma a munkásosztály tagjának lenni? — Nagyon sokat — állapítja meg — az öntudatot, az emberi méltóságot, meg a gazda jóleső érzését is. De: s ez talán a leglényegesebb — önmagunkkal szembeni igényt is. Szőke, világos bőrű fiatalember a KISZ-titkár, Fábián József. Huszonhat éves, elektroműszerész. Mint többektől, tőle is megkérdezem: van-e kisebbségi érzése manápság a munkásembernek. A fiataloknak, úgymond, különösképp nincs. Büszkék arra, hogy öntők. De bizonyos „lekezelést" éreznek időnként a hivatalos érintkezésben, az ügyfélszemléletben. — Egy fiatal munkásunknak például azt mondták a lakáshivatalban: barátom, maguk ezekből a lakásokból nem esznek — idéz föl egy esetet. — Ki volt az, aki így járt? — Nevet nem szeretnék mondani. Csak annyit, egyik itt dolgozó segédmunkás Nős, családos, már a második gyereket várják, olyan körülmények között, hogy heten laknak két helyiségben. Épp a napokban mondta nekem: most jártak náluk hatodszor felmérni az igénylogosultságot. — Tehát ez a hatodik mintegy ellenőrizte az ötödik megállapításait? — És az ötödik a negyediket. Így valahogy... Az előzményekből annyit tudok meg: az üzem javasolta dolgozóját, be is hívták őket a lakáshlvatalhoz. De azután hiába vártak újabb értesítést. Az ominózus mondat akkor hangzott el, amikor ismét bementek, érdeklődtek, hogysmint áll az ügyük, hol, milyen lakásra számíthatnak. Kónya József a formázó műhelyben dolgozik. Ott, ahol az öntőformák születnek, amikbe aztárt az olvasztott vas került. Kemény munka ez, s egy éve ennek is egy fontos posztján őrködik a szabályos arcú, magas férfi: a minőségellenőrzés a dolga. • Szerinte a képzetlenek, a segédmunkát végzők még kevésbé érezhetik, hogy a társadalom uralkodóosztályának tagjai. Ügy vélekedik: tanulás kérdése is ez a tudatosodás, a tájékozottabb, a képzettebb munkás emeltebb fővel jár, át tudják fogni tekintetével az új horizontokat. ö — a gyufagyári munkás fia — a maga sorsán, szakmai és emberi emelkedésén legalább is ezt méri le. Homlokra tolt védőszemüveg, svájcisapka, markáns munkásarc. Kruzslicz Mihály öntő. Parasztgyerekből — szülei még a csanádi püspök uradalmán robotoltak — lett munkássá. Az öntődébekerülés, a betanulás egyben a közösségretalálást is jelentette neki. Ott dolgozik, ahol az olvasztott vasat formákba öntik. Most éppen hajólámpák tárcsák készülnek ebben a forró-sistergő birodalomban. — Mit érez legfontosabbnak? — Hogy magunkénak tekinthetjük a gyárat, s hogy munkája gyümölcsét ki-kl érdeme szerint szüretelheti. Az utóbbiban azért sok még a tennivaló. — Azt kell alaposabban megnézni, ki mennyit ad a társadalomnak — fejtegeti. Akár kőműves, akár öntő, akár pedagógus az illető, ez legyen a legfontosabb a keresetnél. Kis gondolkodás után példát is mond: „Két öntvénykihordó van nálunk, azok napi 15—20 tonnát mozgatnak meg. Roppant nehéz munka. Szerintem az ilyen kihordók sokkal többet érdemelnének, mint a havi keresetük, mert az csak 21002200 forint. Egyiknek szövőnő a felesége, a 2300-2700-at Is megkeres a textilművekben. A disztinkciót egyébként valamennyi beszélgetőtársam követendő — még inkább követendő — elvnek vallja. De az ügyeskedőkről, a harácsolókról is szó esik. — Olvasunk a sajtóban ilyenekről — mondják —, legutóbb a Népszava írt a ceglédi lakásvisszaélésekről, hogy protekciósoknak adták, meg hogy némelyik vezetőember egymás után csinálhatta a minőségi cseréket. Aki felsőbb poszton ilyesmibe keveredik, akivel elszalad a csikó - attól meg kell vonni a bizalmat, — ítélkeznek a munkások. Mi azt várjuk. íria is meg az újság, akár kiről legyen szó — teszik hozzá. A lakáskérdésről a megoldási módokra terelődik a szó — haraoós téma ez az új lakástörvény, sokat beszélünk róla — mondja Kruzslicz Mihály —, ezt szerintem lehetne még finomítani. — És milyen irányban? — Hát... ez a nehezebb dolog. Csak valahogy úgy. hogy minél kedvezőbb legyen a munkásembernek. Rövid beszélgetések voltak ezek, s csak vázlatuk a riport. Mikor elmegyek, a notesz már tele van vázlatokkal. De a kérdések tovább gyűrűznek, ezekből is. Simái Mihály Befejezőit! a neveiésíiiyi konferencia Szerdán reggel az Országház kongresszusi termében smét plenáris ülésre jöttek össze az V. nevelésügyi kongresszus küldöttei. A tanácskozást az elnöklő dr. Ortutay Gyula akadémikus, egyetemi tanár nyitotta meg, majd Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Bevezetőben a Központi Bizottság nevében köszöntötte a küldötteket, általuk az egész magyar pedagógustársadalmat. Beszédében egyebek közt hangsúlyozta, hogy ónrtsj feladatok várnak a magyar nevelésügyre. a magyar pedagógustársadalomra. Beszélt az eddigi eredményekről. Kifejtette azt, amikor azt mondjuk; Magyarország kultúrában, művelődésben a legfejlettebb országok közé emelkedett, tulajdonképpen százezernyi pedagógus munkájáról mondott elismerő szavakat — nem véletlenül beszélünk a marxizmus—leninizmus vezető szerepéről — hangsúlyozta — azon munkálkodunk, hogy az emberek mind nagyobb része olvan legyen, aki az élet nagy kérdéseiben szocialista módon gondolkodik. A továbbiakban az iskola megnövekedett szerepéről beszélt. A kongresszus befejezésül azokat az ajánlásokat fogadta el, amelyeket a munkabizottságok már előre elkészítettek, s amelyeket a szekciók ülésein megvitattak. Sok módosító indítvány is elhangzott. Az ajánlások állami és társadalmi szervezetekhez, intézményekhez szólnak, hogy bizonyos intézkedéseket hozzanak, .'Uetve vizsgálatokat folytassanuk. Kinevezés Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára dr. Alföldi Lajost, az orvostudományok kandidátusát nevezte ki a Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai központja genetikai kutatóintézetének igazgatójává. Magyarországon először: Élelmiszeripari főiskola nyílt Szegeden Új felsőoktatási intézménynyel gyarapodott Szeged: tanévnyitó ünnepi nyilvárfos üléssel megkezdte munkáját hazánk első élelmiszeripari főiskolája. A Szabadság Filmszínházban tegnap délelőtt 11 órai kezdettel megtartott nyilvános ülés vendégeit — köztük Török Lászlót, a Csongrád megyei tanács vb elnökét, dr. Ágoston Józsefet, a Csongrád megyei pártbizottság titkárát, dr. Ozvald Imrét, a Szeged városi pártbizottság titkárát, Szögi Bélát, a KISZ KB tagját, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkárát, dr. Csikós Ferencet, a Szeged m. j. városi tanács vb titkárát, dr. Ny. F. Gatyilint, a moszkvai élelmiszeripari egyetem rektorát, a társintézmények, az iparvállalatok, a kutatóintézetek vezetőit és képviselőit — dr. Horváth Károly főigazgató köszöntötte, majd dr. Lénán Lajos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben hangsúlyozta a dinamikusan fejlődő élelmiszeriparnak mind több jól képzett szakemberre van szüksége; olyan technikusokba és üzemmérnökökre, akik a kor szintjén álló szaktudás birtokában, kellő gyakorlattal irányítani és fejleszteni tudják az egyre fontosabbá váló iparágat. Az új főiskola — amely a budapesti és a szegedi felsőfokú élelmiszeripari technikum összevonásával jött létre — élelmiszertechnikai és üzemgépészeti mérnököket képez majd. A magas szintű oktatás feltételei — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — adottak Szegeden, hiszen a most megnyíló főiskola tanárai olvan kiváló szakemberek, akik felkészültségüket eddig mintegy 200 szakmai és tudományos publikációval bizonyították. Az oktatóknak mintegy fele az élelmiszeripari szakképesítés mellett tanári diplomával is rendelkezik. A főiskola szegedi jogelődje főképp a sütőipar 'automatizálása, valamint a gabonatárolás, -szárítás terén muí. tátott fel figyelemre méltó, a gyakorlatban jól hasznosítható eredményeket. Gazdagok és tovább bővíthétők a főiskola nemzetközi kapcsolatai is. amelyek keretében a moszkvai, az odesszai és a dahleni (NDK) társintézménnyel folytatnak együttműködést. A miniszterhelyettes után dr. Szűcs Kálmán kandidátus, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője beiktatta hivatalába dr. Horváth Károly főigazgatót. aki három évre kapott megbízatást a főiskola vezetésére. Tanévnyitó beszédében dr. Horváth Károly többek között elmondotta, hogy az in1 mény nappali tagozatán 474, esti és levelező tagozatán pedig 153 hallgatót képez majd az új főiskola. A tanítás és nevelés munkáját összesen 145 oktató és alkalmazott látja el. A képzés ideje három év. Dr. Ny. F. Gatyilln lépett ezután a mikrofonhoz és a fél évszázados moszkvai társintézmény tanárainak, hallgatóinak üdvözletét tolmácsolta. Köves Béla, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója az élelmiszeripart üzemek képviseletében köszöntötte a most megnyílt főiskolát, mint olyan intézményt, amely a tröszt üzemei számára képez szakembereket. Sebestyén Sándor főiskola' KlSZ-tltká" b"széde után az elsőéves halleatók letették az esküt, majd dr. Horváth Károly zárszavával véget ért Szeged új főiskolájának tanévnyitó ünnepi nyilvános ülése.