Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

CSÜTÖRTÖK. 1970. OKTÓBER 1. „ A kommunista és munkáspártok képviselőinek falálkazója Budapesten 1970. szeptember 28-tól 30-ig 45 kommunista és mun­káspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erő­feszítéseket tesznek a kommunisták és más antlimperia­lista szervezetek, erők összeforrottságának megerősitésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyen,logúság alanján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. . A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) SZEGEDI MUNKASELET © Víztorony épül r » Újszegeden Szeged növekvő vízszük­ségletének kielégítésére egy­más utón épülnek az új víz­művek és víztornyok a vá­rosban. Az űj Tarján negye­di iker víztorony után most hasonló alapozáshoz fogtak Újszegeden. Ennél is alkal­mazzák majd a Swenson— Thoma-féle svéd—magyar szabadalom módszereit. A szakemberek számításai sze­rint a város jelenlegi, 40 000 köbméteres napi csúcsfo­gyasztása 2000-ben 120 000 köbméterre növekszik, ezzel a fejlődéssel igyekeznek lé­pést tartani vízművek, víz­tornyok építésével. Gabonatermesztési tanácskozás Gabonatermesztési konfe­rencia volt tegnap, Arpád­halmán. Mezőgazdasági szak­emberek, termelőszövetkeze­ti gazdák népes csoportja ta­lálkozott, hogy dr. Székács Elemér neves búzanemesí­tőnk születésének 100. évfor­dulója alkalmával megbe­szélje azokat a fontos tenni­valókat. amelyek időszerűek a hazai gabonatermesztés­ben. Dr. Erdei Péter, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa tartott előadást a hazai kalászos gabonater­mesztés időszerű kérdéseiről. Az előadást hasznos vita követte melynek során dr. Fazekas Lajos, a Csongrád megyei tanács mezőgazda­sági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője a gabona­termesztés megyei tapaszta­latairól és feladatairól beszélt. A konferen­cia résztvevői márványtáb­lát lepleztek le dr. Székács Elemér egykori lakóházának falán. Nasszer temetésére Megérkezett Kaie-őlba a magyar delegáció Szerdán délben a Ferihe­gyi repülőtérről Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanácsel­nökének vezetésével eluta­zott Kairóba Gamal Abdel Nasszernak. az EAK elhunyt elnökének temetésére a ma­gyar párt és állami delegá­ció. A küldöttség tagja Czi­nege Lajos honvédelmi mi­niszter. valamint dr. Randé Jenő. hazánk kairói nagykö­vete: a magyar küldöttség megérkezett az EAK főváro­sába. Kairóban megkezdődtek a mai naevszabású temetés elő­készületei. Na66zer elnököt katonai díszpompával helye­zik örök nyugalomra. A te­metésre az orazág vezetőin ós számos külföldi vezető politikuson kívül mintegy 5 millió embert várnak. Nasszer holttestét ma reg­gel helikopteren szállítják a Kairó közepén fekvő Gezira sziget egvik félreeső helyé­re. oda. ahol az elnök és har­costársai. az egykori „szabad tisztek" Faruk király kor­rupt és imperiallstabarát rendszere megdöntésének ter­vét kidolgozták. Gezirán az elnök holttes­tét tartalmazó koporsót ágyú­talpra helyezik, s egy. 12 ki­lométer hosszúságú útvona­lon szállítják át a végső nyughelyre, a Nasszerről el­nevezétt. újonnan épült me­csetbe. Gamal Abdel Nasz­szert a mecset márvánvpad­lója alatt levő sírhelven he­lyezik örök nyugalomra. Budapest Fock Jenő. a Magyar Nép­köztársaság forradalmi mun­kás-paraszt kormányának el­nöke üdvözlő táviratot kül­dött a Kínai Népköztársaság megalakulásának 21. évfor­dulója alkalmából Csou En­láj-nak, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsa elnöké­nek. Nyugat-Berlin Háromórás tanácskozás után szerda délután véget érj Nyugat-Berlinben a négy nagyhatalom hetedik tanács­kozása Nyugat-Berlin hely­zetéről. A következő hivata­los tanácskozást október 30­án tartják. Belgrád Nixon amerikai elnök, fe­lesége és kísérete — többek között Rogers külügyminisz­ter és Kissinger. az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója — szerdán nem egészen két napig tartó hivatalos látoga­tásra Jugoszláviába érkezett. Moszkva Szerdán Moszkvában a Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége ratifikálta a szoviel—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelvet iúlius 7-én írtak alá Bukarestben. A román fővá­rosban szintén ratifikálták a szerződést. Megáll a villamos. Gyors léptek az esőtől szikrázó jár­dán, s már előttem is a Ka­pu: az Öntödei Vállalat sze­gedi gyárának bejárata. Jegyzetfüzetem még üres, de tele vagyok kérdésekkel. Ki válaszomat rájuk? A vasasoK mindig ott vol­tak a munkásosztály legszer­vezetteob, legnarcosabb osz­tagában, hozták az „Ember öntött- csillagát" formázták, mint az öntvényt, a történel­met is. Hozzáiuk fordul az újságíró: mondanák el, mi­ként érzik a mai munkások, hogy ők tulajdonképpen az uralkodó osztálv tagjai? Mi­iven a közérzetUK? Mit je­lent ma a munkásosztály tagjának lenni? A forgácsolóműhelybeli csoportvezető, Fodor József egyben a szakszervezeti bi­zottság elnöke is Negyven­öt éves, barnaarcú, feketére dolgozott kezű, acélfngású. — Most húsz ipari tanuló van a kezem alatt — mondja a hajdani vasesztergályos inas, és ez a mondat kor­szaknyi változást ölel fel. Mit is jelent a szamára? Hatalmon lenni, ez manap­ság szár. talan motívumból tevődik össze. Fodor József idesorolja annak a sokféle anyagi és erkölcsi megaláz­tatásnak a megszűntét is, aminek ő és társai annak idején ki voltak téve. Pél­dául az igazgatónak bokát­csattogtató, a munkással sza­kadat.anul, ordítozó főgépész eltűnését a történelem szín­padáról Neki van összeha sonlítási alapia, „mérőmű­szere" a fejlődéshez, ahhoz, amit a keze alatt tanulók már készen kapnak. — Nagvon fontosnak tar­tok egy tényt: a vezetők jó­részt közülünk kerü'tek ki. Hogy mást ne mondjak, én annaK idején együtt dolgoz­tam a mostani igazgatónkkal, Bódi Lávló országgyűlési Képviselővel. Egyszerű esz­tergályosként. Szívesen beszél a demok­ratizmusról, a kollektív szer­ződésről, arról, hogy ma­guk a dolgozók is részt ve­hetnek a tervkészítésben, hisz rendre ismertetik velük a rájuk váró feladatokat. Termelési tanácskozásokon maguk is fontos döntések részesévé válnak. — Mit jelent ma a mun­kásosztály tagjának lenni? — Nagyon sokat — állapít­ja meg — az öntudatot, az emberi méltóságot, meg a gazda jóleső érzését is. De: s ez talán a leglényegesebb — önmagunkkal szembeni igényt is. Szőke, világos bőrű fiatal­ember a KISZ-titkár, Fábián József. Huszonhat éves, elekt­roműszerész. Mint többektől, tőle is megkérdezem: van-e kisebbségi érzése manápság a munkásembernek. A fiata­loknak, úgymond, különös­képp nincs. Büszkék arra, hogy öntők. De bizonyos „le­kezelést" éreznek időnként a hivatalos érintkezésben, az ügyfélszemléletben. — Egy fiatal munkásunk­nak például azt mondták a lakáshivatalban: barátom, maguk ezekből a lakásokból nem esznek — idéz föl egy esetet. — Ki volt az, aki így járt? — Nevet nem szeretnék mondani. Csak annyit, egyik itt dolgozó segédmunkás Nős, családos, már a máso­dik gyereket várják, olyan körülmények között, hogy heten laknak két helyiség­ben. Épp a napokban mond­ta nekem: most jártak náluk hatodszor felmérni az igény­logosultságot. — Tehát ez a hatodik mintegy ellenőrizte az ötö­dik megállapításait? — És az ötödik a negyedi­ket. Így valahogy... Az előzményekből annyit tudok meg: az üzem javasol­ta dolgozóját, be is hívták őket a lakáshlvatalhoz. De azután hiába vártak újabb értesítést. Az ominózus mondat akkor hangzott el, amikor ismét bementek, ér­deklődtek, hogysmint áll az ügyük, hol, milyen lakásra számíthatnak. Kónya József a formázó műhelyben dolgozik. Ott, ahol az öntőformák szület­nek, amikbe aztárt az olvasz­tott vas került. Kemény munka ez, s egy éve ennek is egy fontos posztján őrkö­dik a szabályos arcú, magas férfi: a minőségellenőrzés a dolga. • Szerinte a képzetlenek, a segédmunkát végzők még kevésbé érezhetik, hogy a társadalom uralkodóosztá­lyának tagjai. Ügy véleke­dik: tanulás kérdése is ez a tudatosodás, a tájékozottabb, a képzettebb munkás emel­tebb fővel jár, át tudják fogni tekintetével az új ho­rizontokat. ö — a gyufa­gyári munkás fia — a maga sorsán, szakmai és emberi emelkedésén legalább is ezt méri le. Homlokra tolt védőszem­üveg, svájcisapka, markáns munkásarc. Kruzslicz Mihály öntő. Parasztgyerekből — szülei még a csanádi püspök uradalmán robotoltak — lett munkássá. Az öntődébeke­rülés, a betanulás egyben a közösségretalálást is jelen­tette neki. Ott dolgozik, ahol az olvasztott vasat formákba öntik. Most éppen hajólám­pák tárcsák készülnek eb­ben a forró-sistergő biroda­lomban. — Mit érez legfontosabb­nak? — Hogy magunkénak te­kinthetjük a gyárat, s hogy munkája gyümölcsét ki-kl érdeme szerint szüretelheti. Az utóbbiban azért sok még a tennivaló. — Azt kell alaposabban megnézni, ki mennyit ad a társadalomnak — fejtegeti. Akár kőműves, akár öntő, akár pedagógus az illető, ez legyen a legfontosabb a ke­resetnél. Kis gondolkodás után pél­dát is mond: „Két öntvény­kihordó van nálunk, azok napi 15—20 tonnát mozgat­nak meg. Roppant nehéz munka. Szerintem az ilyen kihordók sokkal többet érde­melnének, mint a havi kere­setük, mert az csak 2100­2200 forint. Egyiknek szövő­nő a felesége, a 2300-2700-at Is megkeres a textilművek­ben. A disztinkciót egyébként valamennyi beszélgetőtár­sam követendő — még inkább követendő — elvnek vallja. De az ügyeskedőkről, a ha­rácsolókról is szó esik. — Olvasunk a sajtóban ilyenekről — mondják —, legutóbb a Népszava írt a ceglédi lakásvisszaélésekről, hogy protekciósoknak adták, meg hogy némelyik vezető­ember egymás után csinál­hatta a minőségi cseréket. Aki felsőbb poszton ilyesmi­be keveredik, akivel elsza­lad a csikó - attól meg kell vonni a bizalmat, — ítél­keznek a munkások. Mi azt várjuk. íria is meg az újság, akár kiről legyen szó — te­szik hozzá. A lakáskérdésről a meg­oldási módokra terelődik a szó — haraoós téma ez az új lakástörvény, sokat beszé­lünk róla — mondja Kruzs­licz Mihály —, ezt szerin­tem lehetne még finomítani. — És milyen irányban? — Hát... ez a nehezebb dolog. Csak valahogy úgy. hogy minél kedvezőbb legyen a munkásembernek. Rövid beszélgetések voltak ezek, s csak vázlatuk a ri­port. Mikor elmegyek, a no­tesz már tele van vázlatok­kal. De a kérdések tovább gyűrűznek, ezekből is. Simái Mihály Befejezőit! a neveiésíiiyi konferencia Szerdán reggel az Ország­ház kongresszusi termében smét plenáris ülésre jöttek össze az V. nevelésügyi kongresszus küldöttei. A ta­nácskozást az elnöklő dr. Ortutay Gyula akadémikus, egyetemi tanár nyitotta meg, majd Aczél György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott be­szédet. Bevezetőben a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szöntötte a küldötteket, ál­taluk az egész magyar pe­dagógustársadalmat. Beszé­dében egyebek közt hangsú­lyozta, hogy ónrtsj feladatok várnak a magyar nevelés­ügyre. a magyar pedagógus­társadalomra. Beszélt az ed­digi eredményekről. Kifej­tette azt, amikor azt mond­juk; Magyarország kultúrá­ban, művelődésben a legfej­lettebb országok közé emel­kedett, tulajdonképpen száz­ezernyi pedagógus munkájá­ról mondott elismerő szava­kat — nem véletlenül beszé­lünk a marxizmus—leniniz­mus vezető szerepéről — hangsúlyozta — azon mun­kálkodunk, hogy az emberek mind nagyobb része olvan legyen, aki az élet nagy kérdéseiben szocialista mó­don gondolkodik. A további­akban az iskola megnöveke­dett szerepéről beszélt. A kongresszus befejezésül azokat az ajánlásokat fogad­ta el, amelyeket a munkabi­zottságok már előre elkészí­tettek, s amelyeket a szek­ciók ülésein megvitattak. Sok módosító indítvány is elhangzott. Az ajánlások ál­lami és társadalmi szerveze­tekhez, intézményekhez szól­nak, hogy bizonyos intézke­déseket hozzanak, .'Uetve vizsgálatokat folytassanuk. Kinevezés Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára dr. Alföldi Lajost, az orvostudományok kandidátu­sát nevezte ki a Magyar Tu­dományos Akadémia szegedi biológiai központja genetikai kutatóintézetének igazgató­jává. Magyarországon először: Élelmiszeripari főiskola nyílt Szegeden Új felsőoktatási intézmény­nyel gyarapodott Szeged: tanévnyitó ünnepi nyilvárfos üléssel megkezdte munkáját hazánk első élelmiszeripari főiskolája. A Szabadság Filmszínház­ban tegnap délelőtt 11 órai kezdettel megtartott nyilvá­nos ülés vendégeit — köztük Török Lászlót, a Csongrád megyei tanács vb elnökét, dr. Ágoston Józsefet, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Ozvald Im­rét, a Szeged városi pártbi­zottság titkárát, Szögi Bélát, a KISZ KB tagját, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkárát, dr. Csi­kós Ferencet, a Szeged m. j. városi tanács vb titkárát, dr. Ny. F. Gatyilint, a moszkvai élelmiszeripari egyetem rek­torát, a társintézmények, az iparvállalatok, a kutatóinté­zetek vezetőit és képviselőit — dr. Horváth Károly fő­igazgató köszöntötte, majd dr. Lénán Lajos, a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter helyettese mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben hangsúlyozta a dinamikusan fejlődő élel­miszeriparnak mind több jól képzett szakemberre van szüksége; olyan technikusok­ba és üzemmérnökökre, akik a kor szintjén álló szaktudás birtokában, kellő gyakorlat­tal irányítani és fejleszteni tudják az egyre fontosabbá váló iparágat. Az új főiskola — amely a budapesti és a szegedi felső­fokú élelmiszeripari techni­kum összevonásával jött lét­re — élelmiszertechnikai és üzemgépészeti mérnököket képez majd. A magas szintű oktatás feltételei — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — adottak Szegeden, hiszen a most meg­nyíló főiskola tanárai olvan kiváló szakemberek, akik felkészültségüket eddig mint­egy 200 szakmai és tudomá­nyos publikációval bizonyí­tották. Az oktatóknak mint­egy fele az élelmiszeripari szakképesítés mellett tanári diplomával is rendelkezik. A főiskola szegedi jogelődje főképp a sütőipar 'automati­zálása, valamint a gabona­tárolás, -szárítás terén muí. tátott fel figyelemre méltó, a gyakorlatban jól hasznosít­ható eredményeket. Gazda­gok és tovább bővíthétők a főiskola nemzetközi kapcso­latai is. amelyek keretében a moszkvai, az odesszai és a dahleni (NDK) társintéz­ménnyel folytatnak együtt­működést. A miniszterhelyettes után dr. Szűcs Kálmán kandidá­tus, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője beiktatta hivatalába dr. Horváth Károly főigazga­tót. aki három évre kapott megbízatást a főiskola veze­tésére. Tanévnyitó beszédében dr. Horváth Károly többek kö­zött elmondotta, hogy az in­1 mény nappali tagozatán 474, esti és levelező tagoza­tán pedig 153 hallgatót ké­pez majd az új főiskola. A tanítás és nevelés munkáját összesen 145 oktató és alkal­mazott látja el. A képzés ideje három év. Dr. Ny. F. Gatyilln lépett ezután a mikrofonhoz és a fél évszázados moszkvai társ­intézmény tanárainak, hall­gatóinak üdvözletét tolmá­csolta. Köves Béla, az Allat­forgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója az élelmi­szeripart üzemek képvisele­tében köszöntötte a most megnyílt főiskolát, mint olyan intézményt, amely a tröszt üzemei számára képez szakembereket. Sebestyén Sándor főiskola' KlSZ-tltká" b"széde után az elsőéves halleatók letették az esküt, majd dr. Horváth Károly zárszavával véget ért Szeged új főiskolájának tanévnyitó ünnepi nyilvános ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents