Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970, OKTÖBER 1. —i A kémia és a haladás A bukaresti nemzetközi kémiai kongresszusról Szeptember 6 és 12 között Bukarest adott helyet a 39. Nemzetközi Ipari Kémiai í'ongresszHsnak, amelyen 22 országból mintegy 1200 résztvevő jelent meg. Leg­népesebb küldöttségekkel az NSZK, Franciaország. az EAK, Csehszlovákia, Török­ország, Jugoszlávia és Ma­gyarország képviseltette ma­gát, a rendező Románia mel­lett. A kongresszus, amelyen részt vettek a világ tudomá­nyos életének neves szemé­lyiségei mellett az ipar gya­korlati szakemberei, rendkí­vül jelentős tematikával, a kémia és a haladás kérdései­vel foglalkozott. Az elhang­zott előadások mind azt bi­zonyították. hogy a kémia, a tudományos tevékenységnek e korszerű ága milyen nagy­mértékben járul hozzá az alapvető kutatás és az el­méleti megismerés eredmé­nyeihez, a termelőerők töké­lesítéséhez; az ipar, a me­zőgazdaság és más tevékeny­ségi területek műszaki fej­lődésének meggyorsításához, s ezen keresztül a társada­lom számára szükséges anya­gi javak előállításához és vá­lasztékának növeléséhez. A kongresszus folytatta a Párizsban 1917-ben alapított Ipari Kémiai Társaság régi hagyományait, megvitatta az ipari kémiai kutatás és a gyakorlat legfontosabb irá­nyainak kérdését. Erre az adott külön lehetőséget, hogy a kongresszus a Tudomá­nyos Kutatás Országos Ta­nácsa. 6 szakminisztérium, a Román Tudományos Aka­démia és az Ipari Kémiai Társaság közös rendezésében zajlott le. A résztvevők kö­zött 780 előadót tartottak számon, akik 400 szakbizott­sági, szekció-plenáris és ple­náris előadást tartottuk. A magyar résztvevők közül — akiknek száma 25 volt — 15 előadó 8 előadást tartott, amelyek közül kettő 40 per­ces szekció-plenáris, hat pe­dig 15 perces szakbizottsági előadás volt. A magyar de­legáltak által tartott két szekció-plenáris előadás egyi­két dr. Mészáros Zoltán, a Chinoln Állami díjas fő­mérnöke, a másikat e sorok írója tartotta. A különböző szakbizottságokban elhang­zott további hat előadásunk a fenti kettővel együtt jó szolgálatot tett a kölcsönös megismerés elmélyítésében, szakmai véleménycserék ki­alakításában, és az esetleges további együttműködés lét­rehívásában. Örömmel és jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy előadásaink élénk érdeklődést keltettek, hogy az elhangzottak után termé­keny vita alakult ki, amit nem egy esetben intézet- és gyárlátogatás is követett. Az ilyen és hasonló rendezvé­nyeken létrejött kapcsolatok továbbfejlesztése egyben kö­telességünk is, mert napja­inkban a tudomány egyete­mes jelleget öltött, és el­képzelhetetlen az elszigetelt kutatómunka, a más orszá­gokbeli tudományos gondol­kodás fejlődésének és azok­nak az eredményekneK fi­gyelmen kívül hagyása. Leg­főbb kötelessége minden el­méleti és gyakorlati szakem­bernek, hogy a kutatás és a gyakprlat egyik vagy má­sik területén világviszonylat­ban elért eredményett a tár­sadalmi haladás szolgálatába állítsa. Ezért is szükséges, hogy a világ tudományos dolgozói és gyakorlati szak­emberei kapcsolataikat egy re szorosabbra fűzzék, . és egy-egy nemzetközi vagy vi­lágkongresszuson egymás eredmenyeit és problémáit az emberi gondolkodás és az alkotás kincsesházába vigyék. A magyar delegáció tag­jai között 12 főt találtunk, akik a petrokémia vala­mely területén dolgoznak. Ezeknek a küldötteknek Jcülön szakmai élményt; je­lentett a nem régiben él­hunyt Costin D. Nenitescu akadémikus, a bukaresti szerves kémiai intézet igaz­gatója és munkatársai ered­ményeiről elhangzbtt tájé­koztatás. Olyan szakmai szenzációról hallhattak töb­bek között, hogy a bukares­ti intézetben a telített szén­hidrogének alumíniumklorid hatására lérejövő izomerizá­ciójának tanulmányozása közben felfedezték a hidri­dion-átadást, amelynek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból óriási jelentősé­ge van. Szintén szép ered­ményről számoltak be a pi­testii kollégák, akik új poli­etllénfajtát kísérleteztek ki amelynek — igen kedvező tulajdonságai révén — nem­csak a román szakemberek, hanem mások is igen nagy jövőt jósolnak. A jelenlegi szakvélemények szerint fő­leg azokon a területeken lesz jó alkalmazhatósága, ahol a korróziónak és a mechanikai Igénybevételnek kitett ha­gyományos szerkezeti anya­gokat l'og helyettesíteni. Az a hét fő, akik a magyar gyógyszeripar különböző te­rületeiről érkeztek, gyógy­szergyártásunk nagyszerű eredményeiről adhattak be­számolót az önálló szakbi­zottságban érdeklődő kollé­gáik előtt. Érdekes volt megfigyelni, hogy az előadások zöme a petrokémia, a műanyagké­mia, a gyógyszeripar, a koz­metikumok és az élelmiszer­ipar tárgykörébe estek. Az is új színfoltja volt a kongresz­szusnak, amit az előbbieken nem tapasztaltam ilyen mér­tékben, hogy alig volt olyan szakbizottság, amelyben — szinte naponta — arab ké­mikusok előadást nem tar­tottak volna. A 24 főből ál­ló EAK-beli delegáció szin­te minden tagja igen aktívan vett részt, előadásaik szintje és a hozzászólásaikban ki­fejtett véleményük jó felké­szültségről tanúskodott. A 39. Nemzetközi Ipari Kémiai Kongresszus is bebi­zonyította. hogy a kémia kü­lönleges helyet foglal el a tudományok között, s ez el­sősorban széles körű alkal­mazhatóságának, valamint annak tulajdonitható, hogy eredményei a társadalmi ha ladás terén igen sokoldalú­an igénybe vehetők. Bátyai Jenő Szerelmi levelező Gorombáskodni nagyon sokféleképpen lehet, a Köz­lekedési Vállalat alkalma­zottai a napokban szinte gyűjteményét adták, hogy lehet egy embert szóban és írásban, nyíltan és burkol­tan, durván és „udvariasan" — vérig sérteni. Nagyon szerethetik, nagyon tisztel­hetik azt az utazóközönsé­get, melyből élnek! Lám. nemcsak szép szavakból le­het összeállítani „Szerelmi levelezőt". Örök téma a villamosokon, naponta tucatnyi veszekedés okozója az a bizonyos ajtó, melyhez ha netán odaáll va­laki, az ülőkalauz állítólag nem látja, hogy van-e még felszálló, s ezért nem tudja elindítani a kocsit. A mi esetünk is ezzel kezdődött. Valaki ott állt. s a kalauznő — ne szégyelljük ideírni nevét: özv. Nécin Györgyné — rászólt. Hogy mit mon­dott, eltérőek a vélemények. A fültanúk szerint azt, hogy ..tróger", a kalauznő írásbe­li vallomása szerint azt. hogy „barom"* Kitűnő ugye? Ez az első súlyos sértés. A megsértett ember hozzá­tartozója és még két tanú Danaszt tett. A panasz elju­tott kivizsgálásra a Közleke­dési Vállalathoz, ahol „A kalauznőt súlyos, sértő kije­lentéséért, önkritikája elle­nére is — az előzményektől függetlenül — írásbeli fi­gyelmeztetéssel, prémiumát ^rintő hibapontosai súltot­tuk..." - írja Tóth József igazgató. Látszólag meg­nyugtató eljárás. Lojális. De kivel lojális? Nem a sér­tett, hanem a sértő mellett, hiszen mint már Idéztük: „az előzményektől függetle­nül" kapott büntetést a kala­uz. Nyilvánvalóan neki hisz­nek. Ez a második sértés. De mindkettő eltörpül amellett, hogy a válaszlevél* hez mellékelték, s a pana­szosnak is elküldték a kala­uznő belső használatra szol­gáló jelentését, melyben az eset leírása utón ez olvasha­tó: „Erre nagyon ideges let­tem és azt mondtam az utasnak, úgy tetszik csinál­ni, mint a barom". S azután az „önkritika": „Azt belá­tom, hogy csúnya volt tőlem, de ő is ember és ha tud gon­do". -"ni, nincs baj." Értik ezt kérem? A kala­uznő először ott a helyszínen letrógerezi, lebm-mozza az utast, aztán vállalata mind­ezt írásba is adia neki. Most már tehát hivatalos levélben is tudomásul veheti, hogy bár ő is ember, gondolkozni nem tud. Tehát barom. S mindez az igazgató szerint önkritika! Nem. nem az! Ez fev ösz­szess^gében a sértegetés .•simborasszója. a gorombás­kodás olyan művészete, hogy még a kívfi'éiiónak is re­megni kezd tőle a svomra És ezt a nanaszos és mi. a szerkesztőség, akihez fordult veevük tudomásul, nyeljük le. leevíik ad aeta . . . Hát nem! Mi azt javasol­juk a panaszosnak, hoav menjen az üggyel bíróság — elé. Ott bizonyára nem ön­kritikának értékelik majd az esetet. S azt javasoljuk a a Közlekedési Vállalat ve­zetőinek, hogy az előzmé­nyektől függetlenül vizsgál­ják felül a panaszok intézé­sével kapcsolatos szemléle­tüket. Vegyék figyelembe, hogy a pártnak ezzel kapcso­latban jó irányba vivő út­mutatása, a kormánynak rendelete van. Az egyik min­den kommunistára, a másik valamennyi állami alkalma­zottra kötelező. Azt sem ár­tana fontolóra venniük — ők a szakemberek —, hogy vala­mi műszaki-technikai meg­oldását (tükör, korlát) talál­ják annak, hogy az ülőkala­uz helyéről minden ajtó lát­ható legyen, kívülről is, s ne kelljen az utasokat emiatt nap mint nap úgy terelgetni a villamosban, mint a bar­mokat! Fehér Kálmán Rizsszállítmányok A dévavónvai rizshánloló­ba a szarvasi és a körösi ál­lami gazdasagok, valamint a környékbeli termelőszövetke­zetekből befutottak az első rizsszállítmánvok. Az úi ter­més a rendkívül szeszélyes időjárás miatt igen nedves: a mérések 25 százalékos víz­tartalmat mutatnak. Éjjel, nappal dolgoznak a szárító­berendezések. hogy elvonják a rizsből a felesleges ned­vességet. s csak ezután ke­rül sor a hántolásra. Déva­vánván az idén ezerhárom­száz vagon rizst hántolnak, s csomagolnak. Az eddigi eredmények azt mutatják, az új szarvasi rizsfaiták kiváló minőségűek. Búcsúztatás Gerencsér Miklós 17. Egy nyúlánk, jó képű, fiatal tiszt lépett a szobábu. Nyilas regula szerint magasba lendítette jobb karját. — Kitartás. — Ha van miből — mérte végig ellenségesen Weinhoffer, mivel irigységből elszántan gyűlölte a hivatsos tiszteket, különösen, ha pompásan fes­tettek az egyenruhában. — Bemutatkoznék: Demeter főhadnagy — mosolygott rendületlen szeretetreméltósággal a jövevény. Szóra se méltatta Weinhoffer, ellenben kétes mókázással beszélt Faragóhoz: — Épp tegnap rugdaltam meg egy főhadna­gyot. Csalc azt nem Demeternek hívták, hanem Dömötörnek. A tiatal tiszt még mindig őrizte vidám lélek­jelenlétét. — De én doktor Demeter Zoltán csendőr fő­hadnagy vagyok. Még mindig nem akart felocsúdni részeg szó­rakozotlsagabo! a polgári felderítés megyei pa­rancsnoka. Annyit észrevett, hogy helyettesét szinte kicserélték a precízebb bemutatkozás után. — Parancsoljon, foglaljon helyet, főhadnagy úr. Ha megengedi: Faragó Béla. Weinhoffer testvér a felettesem. Tüskés humorának ne tes­sék túlzott jelentőséget tulajdonítani. Valami kezdett rémleni Weinhoffernek: — A Naphegyen is van egy Demeter l'őhaq.­nagy. Jelentést küldtem neki a múlt héten. — Megkaptam — bólintott barátságos ele­ganciával a csendőrtiszt. Kiteregette Weinhoffer szutykos íróasztalára a pompás merített papírra gépelt meghatalma­zást. A megyei felderítő parancsnoknak még az üvegszeme is tágra meredt a csodálkozástól. Lá­togatóját többé nem téveszthette össze akármi­féle főhadnaggyal. A kellemes, ápolt tiszt nem volt más, mint a Nemzeti Számonkérő Szék po­litikai osztályának személyes megbízottja Weinhoffer kirúgta maga alól a széket, vigyázz­állásba merevedet. — Főhadnagy úr. Weinhoffer Jenő. Győr— Moson—Pozsony egyelőre egyesített vármegyék polgári felderítésének parancsnoka, szolgálatára állok. — Pihenj — legyintett szívélyes hanyagsággal a csendőr főhadnagy. — Örülök, hogy önbizal­muk tökéletes. Remélem, ehhez joguk is van a végzett munka alapján. Befogadnak körükbe? — örülnénk, ha Ilyen megtiszteltetés érne bennünket — sietett Faragó megelőzni Wein­hoffert. % — Ugyanis van szerencsém a tudomásukra hozni, hogy osztályom Győrbe költözött a budai Napbegy utcából. Innen, ebből az épületből-foly­tatjuk tevékenységünket. Közvetlen munkatár­saimon kívül rendelkezésünkre áll egy harminc fős csendőrkülönítmény. Elhelyezésükről már gondoskodtam. Weinhoffer zsibbadt fejéről nem akart el­múlni a kábulat. — Mindenben számíthat ránk. főhadnagy úr — Köszönöm. Máris otthon érzem magam. Éppen ezért kezdjük mindjárt a munkával Weinhoffer testvér említette azt a levelet. Sze­retném az értésükre adni: engem a levélben jel­zett Ügy érdekel a legjobban Lássuk, miben ju­tottuk előre. — Egyenesen a végszóra érkezett, főhadnagy úr — nyerte vissza hangoskodó stílusát Wein­hoffer. — Már csak a felgöngyölítés van hátra. Homlokát kényesen ráncolva figyelt a főhad­nagy. — Hányan vannak? — Kilencen, jcfenlem tisztelettel — Név szerint Is meg tudná nevezni őket? — Természetesen? Németh János. Kiss István, Balogh Mihály, Kucsera László. Juhász Lajos, Baranyai Mihály. Kurella Mátyás. Osztermann László, Bogdanov István. Weinhoffer mohón várta az elismerést. Dok­tor Demeter Zoltán nem is tagadta meg tőle. — Igazán remek. Ahhoz képest, hogy amatőr . besúgó vezetett nyomra. Még sokra viheti ez a Nagy Rezső. Soványabb lett az elképedéstől az amúgy is cingár Weinhoffer. — Ismeri a főhadnagy úr? ... — Csak úgy, mellékesen ... Majdnem pontos a létszám. Mindössze három személy hiányzik ró­la, noha a három közül az egyik rendkívül fontos. Ez már sok volt Weinhoffernek. Ültében he­vesen az asztalra tenyerelt, aztán felpattant. — Szomszéd, ez képtelenség. Én csak tudom, hogy teljes a lista. Alig jelezte meglepettségét Demeter, a dühös­bizalmas „szomszéd" miatt. — Tessék elhinni, okkal hiányolom a további három nevet. Hiányzik a listáról Németh János, Stelczer Lajos és Nóvák Jánossi Péter. * — De hiszen Npmeth János,ott van a listán! — Az egyik — ellenkezett bocsánatkérő mo­sollyal Demeter. — Mert bizony két, azfez kettő Németh János van. ön valószínű Németh László Jánosra, a költőre gondol. A vagongyári öntöde írnokára. Én pedig a sima Németh Jánosról be­szélek, a munkásról. Ugye hisz nekem? Kellemetlenül hátrált, meg Weinhoffer, mo­gorva pofát vágva ült vissza a helyére. Faragóban viaskodott a káröröm a dermesztő félelemmel. Kedvére való volt főnöke felsülése, ugyanakkor a hideg futkosott a hátán doktor Demeter Zoltán kimert, szerényen fölényes tá­jékozottságától. Megint bebizonyosodott; a Ges­tapo mindent tud. Mert egy pillanatig sem ké­telkedett abbao, hogy a Nemzeti Számonkérő Szék kulcsembere a Gestapo besúgói jelentései­nek köszönheti jól értesültségét. (Folytatjuk.) NHPI KISLEXIKON a szállásról Szegednek meglehető­sen fontos szerepe vau a magvarországi idegen­forgalomban. Az ünnepi hetek és az Európán át­vezető tranzitforgalom következtében a Balaton és Budapest után való­színűleg a harmadik he­lyet tölti be. Idegenfor­galom szállás nélkül nem képzelhető el, • A szállodák? A városnak jelenleg összesen hat szállodája van. A Szőke Tisza 58 férőhelvével csak nyá­ron működik, a 94 ágyas Turista-szálló 25—30 ágyas szobái csak egé­szen kispénzűeknek. diá­koknak valók. A Sár­kány 18. a Móra Tsz szállodája mindössze 33 férőhelyes. A mai Igé­nyeknek legfeljebb a Ti­sza és a Hungária felel meg. Az előbbiben 204. az utóbbiban 94 ágy áll a vendégek rendelkezé­sére. Bár többnyire nem az idegenforgalom szá­mára. A váratlanul ér­kező külföldi és hazai turisták elől ezeket a he­lyeket már legtöbbször elfoglalták a kikülde­tésben levők vagy az ünnepi hetek közremű­ködői. # A fizető-vendéglá­tás ? Az idegenforgalmi hi­vatal és az IBUSZ szo­báinak száma nem éri el az ötszázat. Többnyi­re ezek a helyek Í8 fog­laltak. Emellett az Ide­genforgalom számára is nehezen vehetők igény­be. Ennek fő oka. hogy a csoportosan érkező tu­ristákat csak együtt le­het elszállásolni. A A kollégiumok? Ismét csak a nvári idő­szak szálláshelyei. Maxi­málisan 3670 férőhelyet tudnak biztosítani, de igazán megfelelő körül­ményeket csak mintegy 800 vendég számára. Há­rom-négyágyas szobák­ban ugyanis csak ennyi embert tudnak elhe­lyezni. A A kemping? Az idén egész évben használhatatlannak bizo­nyult. Különben 500 sze­mélyesre tervezték, de ..békeidőben" olvkor 700 lakója is volt. Jelenlegi helvén már nem is ér­demes újra megnyitni. Tehát a váróéban jelen­leg — az időszaki nyári helyeket is beleszámít­va — összesen mintegy i 2 ezer 200 vendégnek lehel viszonvlae megfe­lelő szállást adni. Ugyanakkor a szabadté­ri eev-egv szombati elő­adására 5 ezer ki.il- és belföldi idegen is érke­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents