Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

io VASÁRNAP. 1970. OKTÓBER 4. Dr. Keront Mihály beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) lenne a több jelölt szorgalalapelv a törvényjavaslat in- mazása. dokolásában is markánsab- A szavazás jelenlegi renelbán jusson kifejezésre, azt a szere a két vagy több jetehát a fővárosi kerületi, a hozzák létre saját felettes városi és községi tanácsok képviseleti szervüket, válasszák meg. a lakóterületi elv fontosA helyi tanácsok önállósá- sága jut kifejezésre abban a következő mondattal egészí- lölt esetén objektíve előnyt, gának, felelősségének növe- javasolt rendelkezésben is. tem ki: „Az országgyűlé- kivételezett helyzetet ad az kedése, önkormányzati jel- hogy e tanácsok tagjait túlsi képviselők és tanácstagok első helyen szereplőknek. jegük erősítése is indokolja, nyomórészt a helyi tanácsok továbbra is a Hazafias Nép- mivel a törvény szerint az hogy a fővárosi és megyei tagjai közül kell jelölni, ilfront politikáját képviselik, érintetlenül hagyott szava- tanácsokba a tanácstagokat a let ve megválasztani. A törezért jelölésük politikai elő- zólap a sorrendben első he- választópolgárok ne közvet- vényben százalékos arányt feltétele a Hazafias Népfront lyen álló jelöltre adott sza- lenül, tehát választókerüle- természetesen nem lehet programjának elfogadása." vazatnak számít. A törvény- tenként, hanem maguk a meghatározni — ez túlzott A választások népfront- javaslat ezen változtatni kí- helyi képviseleti testületek merevséghez vezetne —. de jellegével összefüggésben a ván. Ezt úgy oldja meg, válasszák titkos szavazással, arra gondolunk, hogy a heminiszter utalt arra, hogy hogy több jelölt esetén meg- gz a változtatás a helyi taná- lyes arány körülbelül 75—80 a törvény olyan rendelkezé- szünteti ezt a kivételezést, csok képviseletét erősíti, mi- százalék a helyi tanácstagok seket is tartalmaz a nép- és a választónak a szavazó- vei a fővárosi és a megyei javára. a jelöltek közül kire szavaz. A javaslat szerint érvénytelen lesz az a szavazat, amelyen több jelölt esetén nem jelöli meg a váfront jogairól, amelyek nem lapon meg kell jelölnie, hogy módosulnak. Tisztelt Országgyűlés! Választási rendszerünkben a két vagy több jelölt indulásának eddig is megvolt a lehetősége. 1967-ben erre sok példa volt, különösen a helyi tanácstagi választások során. A két vagy több jelölt állításával összefüggésben Ko- zömbösség, a rom Mihály a következőket megszokottság voksát. Politikai felvilágosító munkát kell végezni az eddigi sablonosság, esetleges kömechaníkus leküzdésért, mondotta: és pontosan meg kell maA két vagy több jelölt in- gyarázni a szavazás módját, dúlása esetén az egyenlő Több jelölt indulása eseesélyek jogi garanciáinak tén lényeges annak hangtanácstag a jövőben egy-egy A javasolt változtatásoktól választókerület helyett az őt azt várjuk, hogy a fővárosi, megválasztó tanácsot, illető- illetve megvei tanácstagok és leg magát a várost, községet, a ^elvi tanácsok között a jefővárosi kerületet képviseli, lenleginél sokkal szorosabb tscLci. ucm jciuii o. »«- n kéttótwxi hnev fnkn és eredményesebb kapcsolat lasztópolgár, hogy kire adja "ej"em ^etseges^ nogy ioko- alaku] kj Mindez tovább "MM' dezódik a helyi tanácsok fele- erősíti állami életünk lőssége is, hiszen ők maguk mokratizmusát is. A képviselők és a tanácstagok választása A törvényjavaslat nem kíván változtatni azon a beTiszteit Országgyűlés! megteremtése nem jelenti súlyozása is, hogy közülük vdit elven." hogy az általános Az országgyűlési képviseazt, hogy minden választó- az lesz a megválasztott kép- választásokra a jövőben is lők és a tanácstagok válaszkerületben két. vagy több viselő, vagy tanácstag, aki a négyéves időközökben kerül- tásáról szóló 1966 évi III. jelöltet kell indítani. Fel- leadott érvényes szavazatok- iön sor Az eddiRi tapaszta- ^ tehető azonban, hogy ezzel nak több mint a felet meg- latok azonban arra figyel- toneny moaositasaroi Dea lehetőséggel több helyen kapta. Tehát nem a szava- meztetnek. hogv az ország- nyújtott törvényjavaslathoz élnek majd, és a követke- zatok relatív aránya a dön- gyűlés, képviselők és a ta- és annak írásbeli indoklátó•ö általános választásokon tő. Ha pedig egyik jelölt nácstagok választását időben hoz az elmondottakat kívántovább növekszik a kettős, nem kapja meg a szavaza- célszerű egymástól elkülönívagy többes jelölések szá- tok több mint 50 százaié- tenl (A közvetett választás- nozzaiuzm. ma anélkül, hogy azt bár- kát, akkor pótvólasztást kell létrehozandó fővárosi és A törvényjavaslat öeszhol is erőltetnék. Ahol tartani, amelynek során új megyei tanácsoknál ez egvéb- hangban van nagy társadalugyanis egységes megnyilat- jelölt vagy jelöltek is állít- ként is törvényszerű. Mivel mi céljainkkal Nem kétsékozással jelölnek, formális hatók. azokat a helyi tanácsválasz- h javaslat s elfotásokat követő egy hónapon ' . belül kell megtartani.) Az Sadasa utan a törvény renorezággyűlési és helyi taná-, delkezései szerint megválaszcsi választások időponti ának tott képviseleti Bzervek. az elválasztása azzal az előny- azokban dolgozó onszággvűnuf nö Jeli f Ll^ vállltó: lési képviselők és tanácstaSSS"^ SSblÍ -k ieleSőségét ^g^makkor Sok nagymértékben hozzájáKépviseleti rendszerünk egyszerűsítése és korszerűsítése Tisztelt Elvtársaki A törvényjavaslat tartaltartalmilag világosabb arcú- rulnak majd e célok sikeres maz^ a képviseleti rendsze- sításával P^am^ ,^ — megvalósításához. A törvényünk egyszerűsitésere és kor- a helyi, tehát a városiba ^^ mind a hely. taná. ^^ ^^ ^ esi választás. szerűsítésére vonatkozó el- községi tanácsok hatáskörét, gondolásokat is. A hangsúlyt hogy ott intézzék az ügyea korszerűsítésre helyezzük, ket, ahol azok felmerülnek, Az eddigi tapasztalatok alapján tettük meg javaslatunkat, amelynek elfogadása ez hasznos lesz az állampolesetén a következő választá- gárok számára. Az országgyűlési képviselő- eszköze lesz a közügyekben . . . , „. 0 1ooinhha„ ,, választások során az eddigi- való részvétel fokozásának. mSk Nem kétséges^ ^íogy nél nagvobb han^úM kap tovább erősiti a Szocialista nak az országos kérdések, a demokráciát, amely egyik helyt tanácsválasztásoknál fontoe feltétele a szocializ_ sokon már nem választunk Áttérve a közvetett vátanácsot és végrehajtó bi- lasztások részleges bevezetézottságot, azaz testületi kép. viseleti szerveket. A járási tanácsok és végrehajtó bisére vonatkozó pedig jobban lehet majd kon- , centrálni a valóban községi, teljes- felépítésének, városi problémákra, a most E meggyőződésemtől vezetu javaslatJa; már nagyobb hatáskörrel és tetve teriesztem a jelen törKorom Mihály hangsúlyozta: lehetőségekkel rendelkező , . , , , J , _ _ A szocialista államépí- STnlSok eredményeire vényjavaslatot az orezággyuzottsagaik az elmúlt ket tesben es a kepviseleti rend- ^ további feladataira. les elé. A kormány nevében évtized sorén sok nagy fel- szer létrehozásában nem is- Ezén tartalmazza a tör- kérem megvitatását, és az adatot oldottak meg. de ma meretlen a közvetett válasz- vényiavasiat átmeneti ren- országgyűlés jogi. igazgatási — - főleg a. mezőgazda- tás. Ennek az elvnek alkal- delkezéseként. hogy az 1971- & ~ ' mazasat nem altalaban. ha- ^n esedékes országgyűlési nem csak a fővárosi és me- képviselői és helyi tanács- zottsága altal tett modoeito mar ság szocialista átszervezését követően —• betöltötték törállamszervezetnek, de az állampolgároknak sem. A járósok, mint közigaz- „ .. .„„. gatási egységek, természete- löléseknll volt a legnagyobb alkotmánymódosítás közeli aktivitás, itt volt a legtöbb jd6pontiára való tekintettel kettős, vagy többes jelölés. a kormány azt javasolja. is szükség lesz a járásokban. A közigazgatás tehát nem távolodik el a helyi lakosságtól. Ellenkezőleg: arra tősen a jövőben is megmaradnak. Közigazgatási apparátusra, bíróságra, ügyészség- Ez is mutatja, hogy a válasz- , ,. . , re. rendőrkapitányságra, né- tópolgárok legfőképpen a hogy a valasztoiogi törvény pi ellenőrzési szervekre, képviselőktől és a helyi ta- módosítása kapcsán mostkühank^':^ekre_ ?t^Jova5bIa nócstagöktól várják munka- lön alkotmánymódosító torhelyük, lakóterületük vagy vényj avaslat előterjesztésétől egyéni problémáik megoldá- az országgyűlés tekintsen el. sában a segítséget. A jelen törvényjavaslatban foglalt megoldási mód, amelyet a 21. paragrafus (2) bekezdése tartalmaz, államjogilag teljesen kielégítő, törvényes és alkotmányos. A — Változtatni kívánunk a életének vezetése, fejlesztése most beterjesztett törvényközeljövőben a fővárosi és a — a helyi, a megyei és az -javaslat jellege és az alkotmegyei tanácsok jellegén és országos érdekek egyezteté- mármyftl összefüggő rendelfeladatkoren is, Önállóságuk se utján. ' . , ... — a demokratikus centraliz- — A tanácstörvény módo- Kössél azonban megkivanmus elveinek hangsúlyozott sítására készülő törvényjafenntartásával — minden vo- vaslat tartalmazza majd a natkozásban növekedni fog. működési és hatásköri vélTevékenységükben jobban t.oztatésokat. A mostani torelőtérbe kerül majd a fővá- vényjavaslati csak azt írja ros, illetve a megyék társa- elő, hogy a fővárosi és a me- gyűlés a kormány eloterjeszdalmi, gazdasági, kulturális gyei tanácsok tagjait a helyi, tését elfogadja. A fővárosi és a megyei tanácsok jellege, feladatköre iák. hogy az országgyűlés kétharmados többséggé] fogadja el. Meg vagyok győződve arról, hogy az orszásténelmi küldetésüket. Az új gyei tanácsok megválasztásé- taKÍ választásokat még egy- javaslatokkal való elfogadóhely zetben egyre nehezeb- nál javasoljuk A tanácsok 8zerre tartsuk meg. s a he- tót - fejezte be expozéját ben találjak helyüket a me- vá asztásának és működésé- lyi tanácsok megbízatása két dr K Mihálv, eyek es a kozsegek kozott. nek 20 esztendős tapasztala- évre Bl:óljon Így megváló- orom mlnalVj Felmerül a kérdés: vannak-e tai arról tanúskodnak, hogy s{tható a váiasztások időbeli a járási tanácsok által kép- a választópolgárok főleg két elkülönítése ~^ visélhető olyan érdekek, fórum, az országgyűlés, va- ~ amelyek kizárólag járási lamint a helyi tanácsok - Az ®af^RvmÍT11SZter ez" szinten jelentkeznek; van- illetve az e testületekbe vá- nmn alanuztanak-e a tanácsi szervezetben lasztott képviselők és ta- ~ Valasztásx rendszerünk Olyan feladatok, amelyeket nácstagok — tevékenységét javasolt módosítása az alkizárólagosan a járási taná- kísérik figyelemmel. Á vá- kotmányban rögzített, legfonosok vagy azok végrehajtó lasztók velük tartanak rend- tosabb alapelveket változatbizottságai oldhatnak meg, szeresebb kapcsolatot, őket lanu* hagyía- A iarasi, , aT és lehet-e a járásoknak ön- ismerik leginkább. A fővá- csóknak, mint kepviseleti kormányzati funkciójuk, rosi, illetve megyei tanácsok szerveknek megszüntetése. Mindhárom kérdésre ható- tagjaival a választóknak ál- valamint a közvetett válaszrozottan tagadó a válasz. Te- talában nem alakult ki szo- tások részleges bevezetése vékenységükben ma már sok rosabb kapcsolatuk E ta- azonban érinti az alkotmany a formális vonás, ez pedig nácstagok közvetlen megvá- rendelkezéseit. Ismeresoha, sehol nincs hasznára az lasztásában sok volt a for- tes a tisztelt országgyűlés maiizmus. Nem véletlen. elött- hogy napirenden van hogy 1967-ben a képviselő, az 1949-ben elfogadott alapilletőleg a helyi tanácstagié- törvényünk modositasa. Az Terveink alapja „Ezt a tervet aztán jól mai csakúgy, mint az elmegforgattuk!" — mondót- osztás, a fogyasztás, az ta egy honatya a Parlament egyéni, családi boldogulás folyosóján a tanácskozás biztató adatai harmadik napján, amikor megközelítőleg az ötvenedik képviselő szólt hozzá a törvényjavaslathoz. A kedélyes megjegyzésnek komoly alapja volt: az országgyűlés vitája lehetővé Mégis azt kell ismételnünk, amit a tanácskozáson is többen hangoztattak, hogy a nagy valóságérzékkel kimunkált adatoknak, tényeknek ez a valóban gazdag és érdekes tárháza tette, hogy a következő öt sem foglalhatja magában esztendő, szakemberek és mindazt, amit. az öt év elektronikus gépek által alatt változó emberi élet és szinte tudományos alapos- társadalmi kép a legtárgyisággal elkészített és az or- lagosabban megítélve is szággyűlési bizottságokban magán visel majd. A fomár sokoldalúan mégtár- gyasztas, a kereskedelmi gyalt népgazdasági tervja- forgalom csupán egyik vaslat. még egyszer vizs- megnyilvánulása a létnek, gázzék. Ezúttal nem annyira de ezen is le lehet mérni „szakszempontból" — noha hogy a számok mennyire a hozzászólók között mér- nem mondanak el mindent, nőktől a mezőgazdászig, A negyven százalékkal nöfonónőtől az orvosprofesz- vekvő kínálat csupán keszorig, mindenfajta hivatá- rete a fogyasztás, jobban sú akadt —. hanem min- mondva a felhasználás denekelőtt annak kitapin- gyors tartalmi és aránytására, vajon mennyire fe- változásának, ezáltal nemlel meg a dolgozó emberek csak a vásárlási szokások, kisebb és nagyobb csoport- hanem az életmód, az élet jai, széles rétegek, nemze- várható, figyelemre méltó dékek, az egész nép érde- változásainak, keinek. És ez még csupán az A képviselők véleménye egyik „keret", hiszen az számos részletkérdésben egészségügyi és szociális megoszlott, érdemleges ellátás fejlődése, az isko észrevételekben, javasla- láztatás és a művelődés tokban nem volt hiány, megnyíló új lehetőségei, a abban azonban, hogy az szórakozás és a pihenés időközben már törvényerő- bővülő tere, s nem utolsóre emelkedett népgazdasá- sorban a korszerűsödő, ha gi terv igen jó hatásfokkal tékonyabbá váló munka, hangolja össze szükséglete- mind-mind életünk jólinket és lehetősége- rosszul megszokott meneinket. abban mindenki tén kíván változtatni jaegyetértett. Senki sem hall- vítani Hogy egyre ' több gatta el szűkebb szakmá- . , „ jának. körének, pátriájá- joggal mondhassuk: szónak és különösen válasz- cialista társadalomban tóinak sajátos érdekeit és élünk, jogos kívánságait, de a Öriási feladat ez. milllárrészt mégsem tévesztette dókban számolva is, hát össze senki az egésszel, még erkölcsi-politikai kösém a •háttt vopzer^V, a . vetélményékben. Ám az hosszabb" tSüú érdekeltség- alap, amire építünk, meggél.-' *-fV-:"' 'bízható: a jelenlegi, harA terv főbb célkitűzéseit, madik ötéves terv teljesítéamely átalakítja a terme- se, sőt — ma már látnilés és a fogyasztás mai való — egyben-másban szerkezetét, megbízhatóbb túlteljesítése, valamint az egyensúlyt teremt a gazda- ország politikai helyzetéság számos területén, a nek kedvező alakulása. Intanácskozás alapján meg- nen az országszerte tapaszismerhette az egész ország, talható nyugodt, bizakodó Adatai, előirányzatai ma légkör. És ezért vállalkozmár köztudottak, a terme- hatunk újabb, nagyobb lés, a nemzeti jövedelem tervek teljesítésére, gyarapítás tekintélyes szá- B. J. Szociológusok világkongresszusa Bulgária világhírűvé vált piai fejlődést reprezentáló lönböző felfogásmódokat, fekete-tenger-parti városá- előadásokat tartottak mind Világossá vált — ezt nemban, Várnában zajlott le az empirikus, mind az álta- csak a szocialista és fejlőszeptember 14—19 között a lános szociológiai probléma dő országok képviselői, haszociológusok VII. világ- köréből. Ezzel is érzékeltet- nem a tőkésországok seokongresszusa. A szegedi Jó- ték azt a jelentős fejlődést, ciológusai is hangoztatták —, zsef Attila Tudományegye- amely az utóbbi 10 évben a hogy a szocialista országok temről négy küldött között marxista szociológiában vég- tervgazdasági és általános e sorok írója is fül- és be ment. tervezései jelentős lépést jeszemtanúja volt a világ min- Méltán beszélhetünk a lentenek a jövő tudományos den részéről összesereglett magyar szociológiai front si- megtervezésében. három és fél ezer szocioló- kereiről is. mert több mint A plenáris ülésen' kívül gus tanácskozasanak. 20 tanulmánnyal, előadással számos szekcióban folytak A kongresszusnak az adott léptek fel magyar szocioló- tanácskozások. A teljesség különlös jelentőséget, hogy gusok a különböző szekciók igénye nélkül, néhányat felelőssör rendezte meg szocia- és munkabizottságok ülése- sorolva: politikai, ifjúsági, lista' ország; a küldöttek kö- in, s ezek az előadások álta- város, falu, kultúr. művészezött nagy számban vettek Iában elismerést váltottak ti, család, jog, katonai, munrészt a marxista szocioló- ki. ka, nyelv, életmód stb. szekgusok — Magyarországot a kongresszus fő témá- <--iókban folytak előadások és mintegy kilencven küldött ja az emberiség számára viták a legkülönbözőbb kérképviselte. Közismert tény, igen fontos probléma: A je- désekről. Sajnos, ezekben a hogy a marxizmus tudomá- ien és jövő társadalma — infekciókban a sok felszólaló nyán belül a szociológia előrelátás és társadalmi ter- és a korlátozottan rendelkehosszú időn keresztül „mos- vezés volt. Ezt a fő téma- zésre álló idő miatt (5—15 toha gyerek" volt, sőt volt kört elsősorban a plenáris Percet kapott egy felszólaló), időszak, amikor egyesek a ülés tárgyalta, ahol egy- ha voltak is viták, az igazi, szociológiát ferde szemmel aránt szóhoz jutottak a az igazság kikristályosodásánézték és valamiféle bur- szocialista, a kapitalista és hoz szükséges viták nem zsoá mesterkedésnek tekin- a fejlődő országok képvise- bontakozhattak ki. A túlsút.ették, Várnában nemcsak az lői is. Az elhangzott elő- gosan sok szekció, a túlzotbizonyosodott be, hogy a adások jelentős része a gaz- tan széles problémakör és a marxizmus és a szociológia dasági tervezés, a társadalmi túl sok küldött, kissé „szétszorosan összetartoznak, ha- változások, a városiasodás folyóvá" szétszórttá tette a nem a szocialista országok témájához kapcsolódva, ér- kongresszus munkáját. ' képviselői jelentős szocioló- dekesen érzékeltette a kü- A leginkább látogatott ese-