Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LA ? 1 A 60. évfolyam, 233. szám 1910. OKTÓBER 4., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon, ARA: 1 FORINT Az országgyűlés elfogadta az ötéves tervet és a választójogi törvény módosítását Befejeződött a parlament őszi ülésszaka Az országgyűlés tegnap, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Focfc Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehcr Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bízottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a törvényjavaslathoz újabb hozzászólók nem jelentkeztek. A vitát az ötéves tervről lezárta, s megadta a szót Párái Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének, aki válaszolt a népgazdaság negyik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat háromnapos vitájában elhangzott felszólalásokra, észrevételekre. Kiemelte, hogy a kormány minden képviselői észrevétellel, javaslattal érdemlegesen foglalkozni fog. Hangoztatta a termelésben meglevő sok tartalék feltárásának fontosságát. A beruházásokkal foglalkozó és további eszközök megszavazását javasoló képviselői felszólalásokra válaszolva az országgyűlés fi-> gyeimébe ajánlotta az eszközök elosztásában történt változásokat. A következőkben többnyire névreszólóan válaszolt azoknak a képviselőknek, akik felszólalásukban az ipar, a mezőgazdaság vagy a kultúra egy-egy fontos kérdéscsoportját érintették. A továbbiakban Bognár József a terv- és költségvetési bizottság nevében ismertette a módosító javaslatokat. Ezután az 1971—75. évre szóló negyedik ötéves népgazdasági tervel az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés' ezt követően áttért a második napirendi pont. az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1966, évi III. törvény módosításáról szóló javaslat megvitatására. A javaslatot dr. Korom Mihály igazságügyminiszter ismertette.Dr. Varga Péter képviselő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében mondott előadói beszédet. Felszólalt a vitában Sarlós István budapesti, Csapó Ernő budapesti képviselő. Korom Mihály válasza után az országgyűlés a választójogi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot,— a megszavazott módosításokkal — elfogadta, törvényerőre emelte. Geiszbühl Mihály Győr-Sopron megyei képviselő interpellált ezután az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez a nagypaneles lakóépületek konyháinak energiaellátásáról. Bondor József miniszter válaszát az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés őszi, idei negyedik ülésszaka dr. Beresztoczi Miklós zárszavával ert véget. Dr. Korom Mihály beszéde a választójogi törvény módosításáról Csaknem négv esztendő telt el azóta — kezdte beszédét dr. Korom Mihály —. hogv országgvűlésünk megalkotta az országgyűlési képviselők es tanácstagok választását szabályozó 1966. évi III. törvényt. Mindenki előtt ismeretesek azok a sikerek, amelyeket az elmúlt-években hazánkban elértünk. _. • , E sikerekben számottevő. 6zerepe van az 1967-ben megválasztott országgyűlésnek. a különböző szintű tanácsoknak. illetve a demokratikus képviseleti szerveinkben dolgozók tíz- és tízezreinek. A munkásosztály hatalmát megtestesítő népi demokratikus államszervezetünk hatékony eszköz volt és lesz a jövőben is a szocialista társadalom építésében. Amikor az államélet. és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseivel kapcsolatosan a Központi Bizottság és a kormány áttekintette választási rendszerünket — figyelembe véve az 1967. évi általános választások tapasztalatait is —. arra a következtetésre jutottunk, hogy választási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, jól szolgálja társadalmi fejlődésünket. Ugyanakkor űgy ítéljük meg. hogy több pontos lehetséges továbbfejleszteni. a szocialista demokrácia irányába* szélesíteni választási rendszerünket. A demokratizmust erősíti Miben foglalható össze a törvényjavaslat lényege? Hangsúlyozni szeretném, hogy változatlanul fenntartjuk választási rendszerünk olyan bevált alapelveit, mint az általános. egyenlő választások elvét, a szavazás titkosságát, a választások népfront jellegét, valamint, az egyéni választókerületi rendszert. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetlenül hagyjuk a közvetlen választások elvét, csupán a fővárosi és megyei tanácsok létrehozásánál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. Választási rendszerünk továbbfejlesztésénél és ennek megfelelően az 1966. évi III. törvény javasolt módosításánál a következő célok megvalósításából indultunk ki: erősítsük tovább a választások demokratikus vonásait, a törvény a választópolgárok jelölő gyűléseit hatalmazza fel tényleges jelölési joggal; biztosítsunk — jogi garanciákkal is — nagyobb lehetőséget a két vagy több jelölt indulásának, és adjunk számukra egyenlő esélyeket a választásokon; egyszerűsítsük és korszerűsítsük képviseleti rendszerünket. és mai négyszintű képviseleti rendszerről térjünk át a hármas tagozódásra; a helyesen felfogott területi érdekek jobb kifejezése, a helyi tanácsok önállóságának fokozottabb érvényesítése céliából — a lakóterületi elv fenntartása mellett — a fővárosi és mégyei tanácsoknál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. A benyújtott törvényjavaslat a kitűzött feladatokat, a következő módon valósítja meg: A . választások demokratikus vonásainak 'továbbfejlesztésére a jelölés iogát közvetlenül a választók jelölő gyűléseire bízza az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak választásánál. Ismeretes, hogy jelenleg a jelölő gyűléseknek csak javaslattételi ioguk van. A ielölést a népfront illetékes bizottságai végzik a gyűlések által előterjesztett személyi javaslatok alapján. A jelölő gyűlések szerepének jelentősége téhát lényegesen növekszik. jellegük megváltozik, a választásoknak fontos politikai és jogi intézményei lesznek. Ezért kell maid nagy figyelmet fordítani lő megszervezésükre. arra. hogy a gyűléseken a választásra jogosult állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt, már ott éljenek demokratikus jogaikkal és cselekvő részesei legyenek a jelöltek jó kiválogatásának. A törvényjavaslat, szerint a jelölő gyűléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront, szervei, a társadalmi szervezetek, a dolgozók kollektívái, továbbá bármely választópolgár is. A jelölő gyűlésen részt vevő választók a jelöltek indulását nyílt szavazással támogatják. Népünk erős szocialista egysége, a párttagok és pártonkívüliek testvéri szocialista közössége, az elmúlt negyedszázad nagy politikai, gazdasági, ideológiai sikerei, a dolgozó tömegek közéleti aktivitása, politikai érettsége és felelősségtudata olyan garancia, amely biztosítja: a választópolgárok a jelölő gyűléseken, és a titkos szavazás során is azokat a jelölteket támogatják, akiket politikai. közéleti és emberi tulajdonságaik. szocialista jellemvonásaik alapján a legméltóbbaknak tartanak arra. hogy ügyüket, érdekeiket a társadalmi érdekekkel összhangban képviseljék mind az országgyűlésben, mind pedig a tanácsokban. Ügy vélem, hogy a jelölő gyűlések jellegének megváltoztatására előterjesztett módosítás elvi-politikai jelentősége nyilvánvaló. Országgyűlési képviselőink és tanácstagjaink ma is az MSZMP politikájának, a Hazafias Népfront programjának gyakorlati megvalósításán fáradoznak. Nálunk egy párt-rendszer van. az MSZMP társadalmunk kipróbált politikai vezetője. Politikája kifejezi és képviseli valamennyi dolgozó osztály és réteg érdekeit. Az új társadalom építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem minden becsületes magyar hazafié. Az MSZMP politikáját a széles dolgozó tömegek, összefogásával, aktív közreműködésével valósítja meg. Ezért minden becsületes magyar állampolgárt mozgósít, harcba hív a szocialista célok megvalósításáért. Azt akarjuk, hogy még sikeresebben építsük az új társadalmi rendet a magunk és a következő nemzedékek számára. Ezt szolgálja választási rendszerünk is, amelynek keretében népünk legjobbjait küldi az országgyűlésbe, a tanácsokba, olyan megbízatással, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a szocializmus teljes felépítéséért. Ebben az értelemben szeretném hangsúlyozni választási rendszerünk népfrontjellegének azt a válto'zatlan alapelvét, hogy mind az országgyűlési képviselők, mind a tanácstagok továbbra is a Hazafias Népfront programját, politikáját képviselik, és ezért jelölésük politikai előfeltételének- kell tekinteni a népfront programjának elfogadását. Abból a célból, hogy ez a fontos (Folytatás a 2. oldalon.) Ma érkezik hazánkba Giri "sr. Losonezi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására ma, vasárnap hivataloj látogatásra hazánkba érkezik Varahagiri Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke. (MTI)' Országgyűlési küldöttség utazik Lengyelországba A Lengyel Népköztársaság Szejm-je elnökségének meghívására október 5-én baráti, hivatalos látogatásra magyar országgyűlési küldöttség utazik Lengyelországba. A küldöttséget Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezeti. > Épülnek az árvízkárosultak új otthonai A Csongrád megyei ta- több mint 200 lakóház tető nács építési osztályának legT alá került — ezekből 26 beújabb értékelése szerint az költözhető —. 250-re ezekben építőanyag-ellátási nehézsé- a napokban kerül fel a zöldgek ellenére remény van ar- ág. ami azt jelenti. hogy ra, hogy az idén mind a 660 'ezekre is rövidesén felkerül család beköltözhet új ottho- a cseréptető. A további mintnába azok közül, akik a leg- egy 200 családi ház sorsa súlyosabb árvízkárt szenved- egyelőre a hazai, illetve a ték. Ennyi családot ugyanis külföldi épitőanyag-szállitideiglenesen középületekben helyeztek el, s a terv szerint olyan ütemben kívánják felépíteni az új otthonokat, hogy legalább egy szoba beköltözhető legyen. Az ehhez szükséges építőanyagból nem érkezett meg a szeptemberre előirányzott 13 és fél millió tégla egy része, elsősorban a Békés megyei téglagyárak elmaradása miatt. A cementhiányon enyhítettek, a Törökországból Jugoszlávián át érkezett szállítmányok. A további szállításokat veszélyezteti a Tisza alacsony vízállása. Az anyagellátási nehézségek ellenére a 660-ból Kilátás az algyői* olaj mezőre Tóth Béla feiveMle mányok gyorsaságától függ. ü holdtalaj vizsgálata A Luna—16 szovjet automata űrállomás visszatérő egysége által szeptember 24én a Földre szállított holdtalaj alapjában véve apróslencsés ásványi részecskékből áll. Az anyag szine: tömegben: szürke. A Termékenység. tengerének körzetéből a Földre érkezett holdtalaj külső képe arra mutat, hogy felépítése szivacsos, a részecskéket jelentős kohéziós erő fogja össze. A vizsgálatok során nem mutatkozott olyan tény, hogy a holdtalaj gammasugárzásának intenzitása meghaladná az olyan földi kőzetek gammasugárzásának intenzitását, amelyek kis mennyiségben természetes radioaktív elemeket tartalmaznak. További részletes tanulmányozás végett a holdtalajt különleges tartályokba helyezik és szakintézeteknek, valamint laboratóriumoknak adják át. A toxikológiai és biológiai vizsgálatok eredményének megállapításáig a holdtalajt átmenetileg karanténba helyezték egy kamrában. A továbbiakban kerül' sor a holdtalaj radioaktív, vegyi, fizikai, mechanikai és egyéb tulajdonságainak beható vizsgálatára. Ennek eredményét a tudmányos sajtó közli majd.