Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

SZERDA, 1970. OKTÓBER 28. 7 J. fl. Furceva I «•«•!«• ha fagy hazautazott Négynapos magyarországi látogatását befejezve, keiden elutazott Budapestről J. A. Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere, aki a szovjet kultúra napjai alkalmából tartózkodott Budapesten. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniazter, dr. Orbán László, a miniszter első helyettese, Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes, Gyenes Aridrás külügyminiszter-helyettes és Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Furceva asszony elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren a többi között megállapította: — Jóllehet még nem fejeződtek be a szovjet kultúra napjainak magyarországi rendezvényei, itt-tartózkodásomnak néhány napja alatt szerzett tapasztalatok alapján úgy látom: rendkívüli sikerekről számolhatunk be. Minden bemutatónkat nagy érdeklődéssel kíséri a magyar közönség. (MTI) Elegendő szenet és fát ígér a TÜZÉP A radiátorok, olajkályhák mellett melegedők egyre népesülő táborán kívül sok esalád fával, szénnel védekezik a hideg ellen. Igaz ugyan, hogy számuk tavaly óta csökkent. a TÜZÉP bölcs előrelátással azonban figyelmen kívül hagyta ezt. A hagyományos, szilárd tüzelőanyag mennyiségét egyelőre nem csökkentette renj deléseiben. Mint erről korábban már hírt adtunk, a fűtési szezonnal együttjáró zsúfoltságot. sorbanállást úgy kívánták megakadályozni, hogy a nyári hónapokban kedvezményes tüzelővásárlást kezdeményeztek. Az akció elérte célját: hatására sokan korábban gondoskodtak a pincék megtöltéséről, így csökkent az öszi forgalom j a boltokban. Fagyoskodni nem fogunk a | télen — ígéri a TÜZÉP. i Míg tavaly, az utolsó három hónapban a különböző szénféleségekből (iszap, darabos, dió-, mogyorószén) 28 I ezer 133, az idén 28 ezer A TIT helye, szerepe, feladatai Kedden a Kossuth-klubban ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöksége. Dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke tájékoztatást adott az ismeretterjesztő társulatnak a legutóbbi elnökségi ülése óta végzett munkájáról, majd az országos elnökség megerősítette a funkciójában dr. Vonsik Gyulát, a társulat új főtitkárát. Ezt követően határozatot fogadtak el a TIT-nek a közművelődés rendszerében elfoglalt helyéről, szerepéről és feladatairól. A határozat hangsúlyozza: — Korunkban, amikor a tudomány közvetlenül termelőerővé válik — s kibontakozóban van a tudományos-technikai forradalom —, sürgető feladatként jelentkezik gondolkodás tudományos alapokra helyezése, a tudományok széles körben való megismertetése. Fokozott felelősség hárul mindazokra a szervekre és intézményekre, amelyek az iskolai oktatás után átveszik a felnőttek további képzésének feladatait. A TIT feladata a továbbiakban, hogy népszerűsítse a különféle tudományokat, közreadja — a társadalom egészére kiterjedően — a legfontosabb, legfrissebb információkat; ugyanakkor keltsen magasszintű tudományos érdeklődést az emberekben. Kiemelték a TIT elnökségi ülésén azt is, hogy maga az ismeretterjesztés voltaképpen szolgáltatás jellegű. Az ismeretterjesztésnek — tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt — bőséges választékot kell tehát kínálnia a különböző érdeklődési körű közönségnek. A jó szolgáltatás feltételezi a „piackutatást", az igény, a társadalmi szükséglet felmérését, a propagandát, ami végeredményben a szükséglet kielégítésének feltételeit jelenti. Szorgalmazták, hogy a TIT építsen ki szoros kapcsolatokat a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel. Síremléket állítottak a hősi halott rendőrnek 600 tonnát rendeltek. A brikettből 926, a kokszból 144, tűzifából 92 tonnával többet kapnak a szegediek, mint 1969 utolsó negyedében. Nehézségek azonban mégis akadnak. A berentei szén évek óta gondot okoz a TÜZÉP-nek, a boltoknak és a vásárlóknak. Igaz, hogy folyamatosan érkezik a szegedi pályaudvarra, de sajnos, soha nem elegendő. Ez nem jelenti azt, hogy bárkinek is emiatt a hideg kályha mellett kell ülnie a télen: brikett, komlói mogyorószén. koksz, lengyel haldex-szén állandóan kapható. Az utóbbi napokban az iszapra várók lehettek türelmetlenek, nem érkezett rakomány Szegedre. Pécsett megfelelő mennyiség vár elszállításra, és hogy mégsem ért ide, az az oka: a vagonrakodáshoz szükséges markológép fogaskereke eltörött. Onnan azt üzenték, hogy éjjel-nappal javítják, hogy mihamarabb szállítani tudják a szenet. A szokásos napi 5—6 vagon hét végére bizonyára hozzánk is megérkezik. A szállítás okoz nehézséget a tűzifa-ellátásban is. Noha elegendőt termelnek az erdőgazdaságok, folyamatos eladásukat akadályozza a vagonhiány. Végül egy ajánlat az egyedül, vagy albérletben levőknek: a kisebb TÜZÉP-boltokban mázsás tételekben is lehet kapni szenet és a begyújtáshoz karikafát. Az őszi munka rendkívüli helytállást kíván A

z ország egész mezőgazdaságát sújtotta a kedvezőtlen időjárás az év folyamán, de megyénket különösen. 1969 őszén előbb a szárazság, majd a sok csapadék és a tél igen korai beállta gatolta az ez évi termelési felkészülést. A sok csapadék, a gyors olvadás tavaszi belvizet okozott. Tavasz végi, nyári árvíz, esők, jégverések követték sorozatban egymást, rendkívül nagy károkat okozva a mezőgazdaságnak. A sorozat a szep| tember végi faggyal ért véget, illetve ezzel az idei növénytermelés be is fejeződött. A károkat felsorolni ls sok volna. Elég megemlíteni, hogy sok gazdaság anyagi helyzete megingott, a már évek óta megszokott gazdasági egyensúly jelborult. Ez az időjárási rendellenes sorozat különösen érinti megyénket, mert olyan év után következett be, mint 1969-es volt, amikor már határozottan megmutatkoztak az elmúlt időszak — a céltudatos, tervszerű megalapozó befektetések, harcos törekvések — eredményei. Csongrád megye mezőgazdasága az élvonalba küzdötte fel magát. A jelentős állami támogatások ésszerű felhasználásával az ipari méreteket elérő, helyenként túlhaladó alapberuházásokat valósított meg megyénk termelőszövetkezeti parasztsá•ga, de a beruházások jó része még befejezetlen, sok helyen hiányoznak az alapberuházások hatékonyságát növelő kiegészítő technológiai berendezések, előkészítő, tároló, feldolgozó, tartósító üzemrészek. Mindezek következtében érthető, hogy termelőszövetkezeteink nem rendelkezhettek olyan tartalékokkal, hogy az idei nagy termelési bevételi kieséseket megrázkódtatások nélkül átvészeljék. Az állam ugyanúgy, ahogy támogatta a termelőszövetkezeteket a gazdaságok megszilárdításában, a nagy beruházások megvalósításában, most is segíti a szövetkezeti parasztságot. Jóllehet, a felborult gazdasági egyensúlyt ilyen év végén, mint az 1970-es, egyszerűen a forgóeszközök meghitelezése, a munkabérek bizonyos szintig történő garantálása stb. útján nem állíthatja teljes egészében vissza, de a parasztságunk rendkívüli helytállása e rendkívüli időszakban garancia arra, hogy ebből a helyzetből is viszonylag gyorsan és győztesen kerül ki megyénk mezőgazdasága. A

z a megfeszített munka, melyet tavasz óta végeznek a termelőszövetkezeteink tagjai-vezetői, az állami gazdaságok dolgozói, a befejezés stádiumához közeledik. Talán éppen most a legnehezebb, és egyben legfelelősségteljeJó kezekben a hazai gabonaneme sítés A Csongrád megyei agrár- az intézetnek a takarmány- mánynövény világszerte szakemberek klubjának tag- gabona témában is. Például rendkívül nagy jövő előtt áll. jai tegnap délután tartották az új hazai őszi- és tavaszi A tudományos munkához első őszi találkozójukat a árpafajtáknak már komoly a feltételek igen jók. A hallotHazafias Népfront szegedi sikerük van külföldön, de a takból azt a következtetést bizottságának Vörösmarty hazai köztermesztésbe csak vonhattuk le, hogy jó kezekutoafszékházában. A rendkí- ezután fogjuk e fajtákat be- be került a hazai gabonatervül népes találkozón dr. Szá- vezetni. mesztés sorsa, jövője. Dr. niel Imre, a közelmúltban 3. Főosztályi szintű appa- Szániel Imre bejelentette, megalakult Gabonatermesz- xátus foglalkozik a hagyma- hogy a közeljövőben orszátési Kutató Intézet igazga- nemesítés továbbfejlesztésé- gos hatáskörű bizottság lát tója ismertette gabonater- vei. Ezzel összefüggésben munkához a földgáz mezőmesztésünk problémáit és megemlítette, hogy a közeli gazdasági hasznosításának azokat a soron levő és táv.o- években számos új — közöt- elterjesztése céljából. Az ellabbi feladatokat, melyek- tük egyéves — makói hagy- sók között kívánják megalanek a megoldását vállalta a mafajta kerül majd ki az kítani a bizottság szegedi, ilDMKI örökébe lépett új tu- intézetből. Ezek a fegjobb letve Csongrád megyei szekdományos kutató központ, külföldi fajtákkal is bírják cióját, mely a Szegedi AkaSzólott arról, hogy országos majd az összehasonlítást. démiai Bizottság keretében irányító szerveink nem vé- 4. Fontos vállalkozása az dolgozik majd. letlenül választották Szege- intézetnek a takarmánycirok A sokoldaW tájékoztatót hasznos vita követte. det a hazai kenyér- és ta- nemesítés, e kultúra általa, karmánygabona nemesítés, nos bevezetése a magyar általános fajtafenntartás, az mezőgazdaságban. E takar-agronómiai és ökonomiai Csépi József Somogyi Károlyné felvétele A kegyelet virágai a siron Tegnap délután 3 órakor a mórahalmi rendőrőrs épületében kegyelettel emlékeztek meg Börcsök András rendőr alhadnagy hősi haláláról. Ebből az alkalomból felavatták a rendőrőrs épületében elhelyezett emléktáblát. Börcsök András hőstettéről dr. Kovács Lajos, a Szeged városi-járási rendőrkapitányság vezetője emlékezett meg. A Csongrád megyei rendőr-főkapitányság nevében dr. Kelemen Miklós, a kapitányság vezetője, a Belügyminisztérium nevében pedig Bakk János rendőr alezredes tisztelgett az emléktábla előtt. Ott volt a megemlékezésen a hősi halott felesége, fia, édesanyja, a határőrség, a karhatalom, a munkásőrség több magas rangú képviselője, valamint dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, dr. Rózsa József, a mórahalmi pártbizottság titkára és Murányi György, a mórahalmi tanács vb elnöke is. Az ünnepségen a Belügyminisztérium, a Csongrád megyei és a szegedi rendőrkapitányság. a karhatalom a munkásőrség képviselői megkoszorúzták Börcsök András síremlékét. kutatások központjának. Szeged tudományos múltja, j jelene és az MTA biológiai kutató telepének jelenléte tette ezt mindenekelőtt lehetővé. Négy főbb pontba foglalta össze az intézet programját. 1. Űj hazai búzafajták kinemesítése .általános fajtafenntartás, az összes külföldi búzafajták hazai elszaporítésa. melyek előbbre vihetik a magyar búzatermesztés ügyét. 2. Hasonló céljai Folytatódott a DÍVSZ kongresszusa A DÍVSZ VIII. kongresz- DÍVSZ elnöke foglalkozott a szusa tegnap reggel meg- viláS ifjúsági szervézeteinek kezdte első munkanapját. fz(.ftnt'imperiali;Sta1 YY" .. . , betöltött szerepevei. Ezután vannak Eloszor Angelo Oltva, a Michel Jouet főtitkár értékelte a DÍVSZ tevékenyséIIIWWWMMW——gét, s javaslatot tett az j alapokmány módosítására, valamint új, hatékony módszerek kialakítására. A DIVSZ-küldöttek egy része tegnap megtekintette a Vármúzeumot és a Bartók-kiállítást. Egy másik csoport nagygyűlésen vett részt Gödöllőn a vietnami szolidaritás jegyében. Délután a küldöttek egy csoportja ellátogatott a Budapesti Csokoládégyárba, egy másik pedig a MÜM 15-öS) intézetébe. (MTH Művelhégvizsgdlat Hogyan művelődik, szóra- 169 szocialistabrigád-vezető kőzik egy szocialistabrigád- negyven kérdésre adott felevezető? — erre keresett vá- letét lyukkártyarendszer selaszt a pécsi szakszervezeti gítségével dolgozták fel neiskola és a szakszervezetek mek, korosztály, szakmai és elméleti kutatóintézete egy iskolai végzettség, valamint közös felméréssel. családi állapot szerinti -csoAz iskola hallgatói közül portositasban. (MTi) sebb. Még sok kint levő terményt kell megmenteni, hogy — a már így is tetemes károk ne növekedjenek. A betakarítással egyidöben a lehetőségekhez képest a legjobban meg kell alapozni a jövő évi termelést. 103 ezer katasztrális hold kenyérgabonát, 40 ezer katasztrális hold takarmánygabonát kell termelőszövetkezeteinknek elvetni, és 160 ezer katasztrális hold területet kell felszántani a tavaszi vetések alá. Nem maradhat ki a földből az istállótrágya és műtrágya sem. A feladat maradéktalan elvégzése normális körülmények között is jó szervezést, becsületes helytállást követel. Most pedig, amikor a megye területének nagy részén a talajszerkezet leromlott, tömödött, sok helyen még vizes, másutt igen száraz, a leromlott gépparkunkkal sokkal nehezebb a munka. Fáradtak, kimerültek az emberek. A munka azért halad. Sok helyen szinte hihetetlen küzdelemmel. D.r. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szabó István, a TOT-elnöke felhívása, valamint a megyében, a járásokban és városokban, a szövetségek és tanácsok által szervezett tanácskozásoi kétségtelenül segítettek t termelőszövetkezeteknek a helyzet felmérésében, értékelésében, a kölcsönös segítésre való mozgósításban ét sok, a munkát akadályozu probléma megoldásában, i. legnagyobb elismerés illet: azokat a szövetkezeti vezetőket, szövetkezeti tagokat, traktorosokat, gépkocsivezetőket, akik legyőzve a fáradságot, mindent megtettek eddig is, és ezekben a napokban is helytállnak a munka frontján. Ennek eredménye, hogy ma már az őszi árpa 85, a takarmánybúza 75, a rozs 70 és az étkezési búza 50 százalékát elvetették. Sok gazdaságban vasárnap is szervezetten folyik a munka. A múlt vasárnap például több mint ezer erőgép, nyolcszáz lófogat, száz vetögép, több mint kétszáz tehergépkocsi és több ezer ember dolgozott a határban. Jellemző, hogy ott szervezettebb a munka, ahol legsúlyosabbak voltak az időjárás hatásai, ahol az elmúlt években is megszokták a rendet. Ilyenek a makói, hódmezővásárhelyi közös gazdaságok, a Szentes városi-járási és a csongrádi tszek egy része és néhány Szeged környéki szövetkezet. S

ajnos még e kritikus helyzetben is vannak olyan gazdasági vezetők, akik saját felelősségüket másokra akarják áthárítani (például vetőmaghiányra hivatkoznak, holott a vetőmagellátás sehol nem akadályozza a vetést stb.). Vannak olyan felelőtlen vezetők is egyes homoki gazdaságokban, akik Pató Pá módjára gondolkodnak. Eze' szerint például a rozsveté' sel nem kell különösebber igyekezni, ráér az még. P A gondatlanságból sfcármaz veszteségek „pótlását" természetesen ezek a tsz-vezetők logikusnak tartják, sől általában követelnek is. Dr szerencse, hogy ők vannak kevesebben, s egyszer. re méljük rövidesen, el fogjá'' veszíteni a tsz-tagok bizalmát, mert előbb-utóbb azuk is rájönnek, hogy az ö sorsukkal játszanak felelőtlenül. A mezőgazdasági munka végzésének kritikus időszakát éljük tehát, de bizpink megyénk parasztságának felelősségérzetében, helytállásában. Bízhatunk is, mert mezőgazdaságunk sokk-' nagyobb katasztrófákat átvészelt már, pedig akk nem számíthatott senkire, csak saját magára. Most viszont van segítség is. DR. FAZEKAS LAJOS, a megyei tanács osztályvezetője