Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

2 SZERDA, 1970. OKTÓBER 28. csolódnak. Sokoldalúan Általában két kategóriába szokták sorolni ezt a tevé­kenységet: vannak országos vizsgálatok, amelyek egy-egy termék, termékcsoport, vagy szolgáltatás keresletét, for­galmi tendenciáit, a lakos­ság és a közületek várható igényeit fürkészik kl, s mind­Kiállítás, árubemutató „FÉL KÉZZEL" NEM 30 A piackutatás időszerű kérdéseiről A mai értelemben vett a mindenkori keresletet tük- sze kell gyűjtenie, amelyek az piackutatás története legfel- rözzék. Tipikus esete az eredmenyessséghez, az üzlet­jebb ötven évre nyúlik visz- egyszerűsítésnek: az úgy- politika alakításához és ki­sza, de már legalább száz mond primitivizált közvéle- alakításához szükségesek, fogalmi meghatározása szüle- nénykutatáson alapuló prog- fc'ppen ezért mindenkor tett. A sok vita ered- nézis. Ezt lóként termelöesz- komplex közgazdasági vizs­ményeként kikristályosodott közök piackutatásakor alkal- gálatnak kell lennie amely­egy fogalom: piackutatáson mázzák. Oly módon, hogy nek különféle megfi,>veié­értendő mindazon tények korábbi vasariokhoz, illetve összegyűjtése, feljegyzése, vevőként elképzelhető válla- sek csuPan mozaikjai. Ezí" elemzése és tanulmányba latokhoz kérdőívet küldenek, ket a mozaikokat gondosan foglalása, amelyek a térnie- amelyben tudakolják: milyen összeilleszteni elsődleges fel­lök és fogyasztók közötti igénye van a következőkben adat piackutató appará­szállítashoz, áruértékesítés- a vallalat termékei iránt. . . „ . .„. , hez és szolgáltatásokhoz kap- Ilyen - gyakran hiányosan. tU8nak' ba^nos- ez többnyire vagy nem is a legilletékeseb- csak egyetlen személyt je­bek által kitöltött, s csupán lent egy-egy üzemben, gyak­szórványosan visszaérkező — ran olyant> akit egyéb mun. kérdőívekre építenek keres- „ , ­leli prognózist. Ez a módszer kokkal 18 megbíznak. Pedig is rosszul informál, s nem a íelső vezetés és az egyes lehet kielégítő piackutatás- osztályok, illetve vezetők in­nak elfogadni. formációszükségleteit nem lehet csak úgy „félkézzel" megszerezni. Gyakran még a megszer­Hozzátehetjük: a nagy- és zett — illetve különféle kiskereskedelmi vállalatok kiadványokban, prospektu­ezek" révén a tervek iparpo- igen gyakran ugyancsak sokban szereplő — informá­lilikai. kereskedelempolitikai kózvéleménykutatás útján .-k követke/pf„„ fektoten célkitűzéseihez szolgáltatnak kívánják a várható keresle- C10k k°vetkezetes felcolgo­adatokat. A másik a vallu- tet meghatározni, általában zasa is hiányzik. Mindez ar­lati piackutatás, amelynek nem tartják be a reprezen- ra utal, hogy a vállalatoknál célja a vállalati döntések tatív vizsgálatok alapvető megalapozása. szabályait. Különösen a bú­Az alábbiakban a vállala- torszakmában terjedt el, fő­tok ilyen irányú tevékenysé- ként kiállításokon való meg­géről lesz szó. A vállalati kérdezés keretében ez az el­piackutatás örvendetes fej- járás, amely érdekes infor­lődést mutat az elmúlt esz- máclókat nyújthat ugyan, de tendőkben, egyre több az eredményeire mégsem lehet olyan vállalat, ahol fő köve- alapozni a vállalat felkészü­telménynek tartják, hogy a lését. tervezést és értékesítést ala- A kiállításokon, illetve pos piackutatás előzze meg. arubemutatókon rendezett Ahhoz viszonyítva. hogy közvéleménykutatások idén 1968 előtt szinte ismeretlen is gombamód szaporodtak, fogalom volt nálunk a piaci Sajnos, eredményei — mint „hírszerzés" jelentősen fej- az Országos Piackutató In­lődött a vállalatok ilyen tézet megállapította — több­munkája. nvlre rosszul Informálnak. Ezzel azonban korántsem Minden kötelezettség nél­lehetünk elégedettek. Sznk- kül. a kiállított tárgyak köz­avatottan tudományos mód- vetlen élményének hatására szerességgel kell végezni a könnyen nyilvánítanak a lá­vizsgálatokat. s e téren sok fogatok vásárlási szándékot, még a kívánnivaló. A hely- a kijelentés és annak va­ttlenül végrehajtott piackii- loraváltása között igen nagy tatás hamis információkat a különbség. Mindez nem ed. s károkat okozhat mond ellent annak, hogy a A legfőbb hiba: a piac bo- megkérdezések, különösen a nvolultsága, a keresletet be- r,Jházati szakmákban, bizo­íolyásoló tényezők sokféle- n-V°s képet adhatnak a fo­sége minden piackutató vlzs- fiyusztó értékítéletéről, gálattól sokoldalúságot, sőt Amellett, hogy az ilyen jel­teljességet követel. Ezzel kózvéleménykutatás jól szemben igen sok vállalatnál illeszkedik a vállalatok pro­leegyszerűsített gyakorlat Pasanda kelléktárába, alakult ki, aminek lényege, hogy megelégednek csupán Upn inhhqn! egy-egy vizsgálati eljárás al- lÜUUŰ"­kalmazásával. Pedig a k«ve- A vállalati piackutatásnak telmény az, hogy az adatok mindazon információkat ösz­szakmailag is, szervezeti­leg is — további erősítésre szorul a piackutatók mun­kája. S. M. Ötvenezer Polski Fiat Fennállásának nem egé­szen húsz esztendejében a varsói személyautógyár 400 ezer gépkocsit állított elő. A következő négyszázezer ko­csit a gyár négyszerte rövi­debb idő alatt: a legközeleb­bi ötéves tervidőszakban fogja előállítani. Mindenek­előtt jelentősen gyorsul a Polski Fiat. gépkocsik gyár­tási üteme. A tervek szerint a gyárat 1971-ben 50 000 Polski Fiat hagyja el. Ezen­kívül továbbra ls gyártani fogják a Syrena és a War­szawa személyautókat. Ez ideig a varsói személy­autógyár minden negyedik kocsija került exportra, je­lenleg azonban már a ter­melés közel 50 százaléka külföldi megrendelésre ké­szül. A varsói Zeran-negyedben működő személyautógyárat rendszeresen korszerűsítik. A Polski Fiatban ez ideig több száz változtatást hajtottak végre, amelyek egy részét az olasz Fiat-gyár ajánlotta, más részét a zerani gyár konstruktőrei dolgozták ki. Gondolatok Toxikológiai tájékoztató szolgálatot szerveznek Az egészségügyi miniszter mérgezést a végleges baj­rendeletet adott ki a mér- megállapítás után 48 órán gező hatású anyagok és ké- belül be kell jelenteni az szítmények bejelentéséről Országos Munkaegészségügyi szóló kormányrendelet vég- Intézetnek, rehajtásáról és a toxikológiai TÉÍIDLJFCU ÍJ tájékoztató szolgálat meg­szervezéséről. A szolgálat központi szer­ve az Országos Munkaegész­ségügyi Intézet. A rendelet hatálybalépésé­től, 1971. március 1-től hat hónapon belül be kell jelen­teni az Országos Munka­egészségügyi Intézethez egyebek között a különböző termelési ágakban használa­tos vegyianyagokat, alap-, adalék- és segédanyagokat, oldószereket, lágyítókat, hí­gítókat, stb., az ember- és ál­latgyógyászatban használt gyógyszereket^ a fertőtlení­tő-, rovar- és rágcsálóirtó, valamint riasztószereket, a mérgező anyagot tartalmazó kozmetikai szereket, az élel­miszerekhez adott kiegészítő­és segédanyagokat. A bejelentési kötelezettség vonatkozik a növényvédő­szerekre, a növényvédő vagy talajfertőtlenítő szerekkel kezelt műtrágyákra és más mező- és erdőgazdasági cél­ra használt vegyianyagokra, a gyermekjátékok készítésé­hez használt vegyianyagokra és minden olyan anyagra vagy készítményre, amely­nek egy grammnyi vagy an­nál kisebb mennyisége mér­gező, illetőleg egészségkáro­sító hatású lehet. A jövő év március elseje után készült vagy forgatómba hozott anyagokat, készítményeket 30 napon belül kell bejelen­teni. A bejelentési kötele­zettség alól mentesek a ku­tató intézetekben, laborató­riumokban felhasznált anya­gok és készítmények. Az or­szág területén előforduló bármilyen eredetű emberi Kétezer éves harcos A Kazah Tudományos Aka­démia régészeti múzeumában kiállítottak 4000 aranydíszt, amelyek több mint 2000 évig hevertek a földben. A törté­nettudományi. régészeti és néprajzi intézet tavaly lá­tott hozzá Alma-Atától 50 kilométerre egv nagv temet­kezési hely feltárásához. Az archeológusok uz egyik kur­gánban egy előkelő harcos mindmáig épségben maradt sírjára bukkantak. A harcos a hátán feküdt. Fejdíszét csodálatosan szép. finom öt­vösmunkával készített arany­lemezkék díszítették, s mind­egyik lemezkén valamilyen állat — ló. hegyikecske, ma­dár stb. — domborművű képmása látható. A fejdíszt aranylemezekből készült for­gó koronázza. A harcos nya­kában a régészek tömör arany nyakéket találtak, amelynek két vége egy-egy domborművű tigrisfejben vég­ződik. A harcos rövid bőr­kaftánját. figurális díszítésű aranylemezekkel varrták ki. Színarany lemezek díszítet­ték az idők során szétmál­lott finom anyagból készült buggyos nadrágját, csizmái­nak szárát is. s több más tárgyat. A tudósok szerint a párat­lan értékű leletek az időszá­mításunk előtti V—IV. szá­zadból származnak. 39. Gerencsér Miklós TZl Végre hallotta a döngő lépteket. Elsőnek a fe- merték valamennyi eperfát, melyiken milyen lesége jelent meg, sikerült elkapnia a tekintetét, gyümölcs terem: illatos hamvaslila, mézédes fe­Szép és hasznos galambok Impozáns, sok ábrával, napvilágot dr. Péterfi István színes képekkel is ellátott A házigalamb és tenyésztése szép könyvvel kedveskedett című munkája, második, át­a bukaresti Ceres Könyvki- dolgozott, bővített kiadás­adó ebben az esztendőben a ban. A korszerű adatok, va­galambtenyésztőknek és ál- lamint a szemléltetőanyag latbarátoknak. A magyar— összegyűjtésében igen érté­román könyvkiadási megál- kes segítséget nyújtottak a lapodás keretében látott szerzőnek a többi szakembe­rek is. mtJJ x R? Se szó, se beszéd, Demeter és Faragó rögtön a szekrénynek esett, az utolsó szálig mindent ki­szórtak belőle, majd a többi szekrény fiókjait kutatták út. Nem találtak semmit. — Mozgás kifelé! — ordított Demeter a sötét­hajú, kerek arcú fiatalasszonyra. Bede zászlós a szobában maradt a fogoly őr­zésére. Leült az egyik hokkedlire, csőre töl­tött pisztolyát az ölében tartotta. Óvatosan, hogy a zászlós észre ne vegye, Ba­logh Mihály a falnak támasztotta a hátát, kü­lönben összeesett volna. Fájdulmai és az Izga­lom kétszeresen próbára tették. Mi lesz, ha a kamrában, a padlásfeljúró alatti zugban meg­találják a bűnjeleket? Illegális munkáját any­nyiru tttokban tartotta, hogy még a felesége sem tudhatott róla. Valamit gyanított, de aztán •megnyugodott, amikor monda neki, hogy gye­rekes passzió az egész. Attól félt, szégyenszemre elájul, most, amikor senki sem bántja. Kibírhatatlan lassúsággal múltuk a percek. és ez csodát művelt vele. Öröm, nyugalom, erő szállta meg egy pillanatra. Ennyi jótétemény elegendő volt ahhoz, hogy ne érezze magát a végső elesettség legmélyén. Bizonyosságot szer­zett: nem találtak semmit a nyilasok. Ezt megállapíthatta Demeter és Faragó visel­kedéséből is. Dúltak-fúltak, a szokásosnál is go­rombábban bántak vele, úgy taszigálták ki a házból, mint a legutolsó gonosztevőt. Nem törő­dött vele. Most sokkal több rosszat is képes lett volna elviselni kínzói kudarcáért. Erősen alkonyodott, amikor visszatuszkolták a kocsiba. Sietni akartak a nyilasok, de a kivén­hedt Opel mélyre ült a sárba, várakozás közben. Hiába bőgette a pártszolgálatos sofőr a motort, egyhelyben pörögtek a hátsó kerekek. Balogh Mihályt kilökte Faragó a s$rba. ö is kiszállt. — Told meg, te nyavalyás! — rikácsolt hab­zó szájjal. Balogh Mihály bilincsbevert kezével feszüli a sárhányónak, arcába latyakot fröcskölt a kerék. Nagynehezen kikecmeregtek a kátyúból, sötét lett, mire elindultak vissza a városba. Gyilkos hangulat lett úrrá a nyilasokon. Üt­közben megállás nélkül ütötték a foglyot, s et­től a kutya hisztérikusan csaholt. — Szemét... elrontotta a karácsony estén­ket ... — sziszegte Faragó. Balogh Mihály tompultan gubbasztott a hátsó ülésen. Túl volt azon, hogy szívére vegye a po­fonokat, már azon is túl volt, ami elképzelhe­tetlen. És élt, még mindig élt — ezt értette a legkevésbé, amikor néha-néha felpislákolt ben­ne az öntudat parányi szikrája. Lesvárpusztán túl, az országút és a Rózsa­kanális között egy fácánkakas sétált a lucerna­tarlón. Ezzel a látvánnyal • búcsúzott Németh László János az Ismerős tájtól. A következő pereben átgurult a rozoga autóbusz a Rózsaka­nális hídján, és egyszerre szívszorítóan idegen lett minden. Gyermekkorában a hídig szokott cserkészni pajtásaival a költő. Külön-külön is­hér, avagy savanykás fekete? Tovább, Rábapa­tona felé már nem mertek engedni, a csábítás­nak, különben öreg estére vergődtek volna ha­za. Tervezték, elmennek majd Eneséig, sőt Kónyig ls, ha nagyobbak lesznek, és akkor vo­nattal utaznak vissza a városba. Elérkezett az ideje annak, hogy Németh László János megismerje a Rózsakanálison túl kezdődő, képzeletét oly sokszor foglalkoztató tá­jat. Régi pajtásai közül senki nem tartott vele. Űj barátokkal, életre-halálra hozzá tartozó tár­sakkal indult Sopronkőhidára, a győri MA­VAUT hatóságilag igénybevett különjáratán. A bilincs egyik karikája az ő bal csuklóján, a bi­lincs másik karikája Bogdanov István jobb csuklóján. Ugyanígy egymáshoz bilincselve a többi bajtárs, fejük alig látszott ki a magas üléstámlák közül, gondba, némaságba merülten dülöngéltek a rázódástól. Mindannyian magu­kon viselték a kínzások nyomait. Arcukat nyílt sebek, daganatok torzították el, szakadt ruháju­kat szenny- és vérfoltok borították. Hallgattak, mert ez volt a parancs, de ha megengedik a be­szélgetést, akkor sem lett volna kedvük hozzá. Hallgattak a csendőrök ls. Éberen, a fölény közérzetével. Számukra ünnephez hasonlított ez az út, egyenruhájukat simára kefélték, csizmá­jukat fényesre bokszolták, képüket gyulladásos­ra borotválták az alkalom kedvéért. Karabélyuk tusáját az autóbusz rácsos padlójához támasz­tották, úgy markolták a fegyvercsövet. Dr. De­meter Zoltán jól ápoltsága, kincstári eleganciá­ja bizarr tévedésnek tűnt az ócska buszon, a riasztóvá kínzott foglyok környezetében, öt csupán az unalom kínozta, mindig a szájához emelte kesztyűs kezét, ha ásított. Mégis kitar­tott a szótlanság mellett, kurtán válaszolt, ha Faragó mondott neki valamit. (Folytatjuk) Az alapos és elemző mun­ka egy évtized után lénye­gesen megváltozott formá­ban és bővített tartalommal ielenik meg a könyv lap­jain. Megőrizte az első ki­adás eredeti felépítését és alapanyagát, de a tartalma, előnyére. nagymértékben módosult. Az olvasó megismerkedhet a galambok szelídítésének és tenyésztésének történetével, végigkísérheti ezt a folya­matot az emberi civilizáció fejlődésének szakaszaiban. A könyv lényegében tíz feje­zetre tagozódik, és a házi­galambra jellemző biológiai sajátságokat tárgyalja itt dr. Péterfi István. Nem felejtkezik meg a könyv a fajták ismertetésé­ről, a galambok öröklésének és nemesítésének problémái­ról. és a hazai. valamint külföldi galambfajták ismer­tetéséről. Ez a rész lénye­gében tartalmazza az iroda­lomban eddig ismert és a szerző saját kutatási eredmé­nyei alapián azonosított há­zigalambfajtákat. Igen sok­fajta leírása először ebben a könyvben ielenik meg a nemzetközi szakirodalomban. Az elhelyezésre, gondozás­ra. takarmányozásra, érté­kesítésre is alaposan kitér ez a jeles könyv. Sőt. a könyv utolsó feiezetében röviden összefoglalja a nálunk leg­gyakoribb galambbetegsége­ket is. A munka hasznossága mel­lett formájával is. szép dí­szítésű borítólapjával ls ma­gára hívja a figyelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents