Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Az állami szervek munkája és a továbbfejlesztés kérdései használásáért. Ebben a munkában helyileg a párt választott testületei orientálják a tanácsokban dolgozó párttagokat. A tanácsi vb-kben dolgozó kommunisták az országos és a helyi érdekek összhangját biztosítják, élni tudnak a kapott önállósággal. Ez az önállóság a párt és a tanác3 testületi munkájában a párhuzamosságot erősen csökkentette és erősítette a párt ellenőrző tevékenységét. A megyei pártbizottság beszámolója foglalkozott a legutóbbi országgyűlésen törvénybe iktatott új választási rendszerünk jelentőségével, megállapítva, hogy a törvény a demokratizmust erősíti és összhangban van társadalmi céljainkkal. A képviseleti rendszert egyszerűsítette és korszerűsítette, a jelölő gyűlések szerepét és jelentőségét erősítette. A tanácstörvény módosítására a közeljövőben kerül sor. Mindezekből következik: az a közvetlen tennivalónk, hogy a tanácsrendszer továbbfejlesztésének megoldására felkészüljünk. A tanácsi önállóság fokozódása feltételezi a helyes pártirányítást, segítés és ellenőrzés erőteljesebb megvalósítását, rendszerességét, valamint a pártszervezetekben és a tanácsban dolgozó kommunisták közötti jobb együttműködést. A járási, kerületi tanácsok átszervezéséből, általában a változtatásokból eredő bizonytalanságot, esetenként jelentkező nyugtalanságot, a minimálisra kell csökkenteni az érintettek körében. A tanácsi munka továbbra is nélkülözhetetlen a hagy tapasztalatokat szerzett dolgozók munkája. hozzáértése, éppen a tanácsrendszer továbbfejlesztése érdekében. A megyei pártbizottság beszámolója a továbbiakban megállapította, hogy a megyénkben működő belügyi szervek az érvényben levő párt- és kormányhatározatok, törvények, belügyi parancsok alapján dolgoznak. Megyénkben a közrend és a közbiztonság szilárd, az állampolgárok többsége törvénytisztelő és a szocialista együttélés szabályait betartva él és dolgozik. Az állami területen folyó pártirányító és ellenőrző munka színvonalának emelése érdekében a megyei pártértekezlet javasolja: — Az állami szervek pártirányitásának fő módszere továbbra is az elvi-politikai irányítás legyen; — folyamatos feladat a közrend és a közbiztonság, a bűnmegelőző jogi tevékenység fokozása, a szocialista törvényesség betartása, az állampolgári fegyelem erősítése. A bűnözők gyors felelőségre vonása és a jogpolitikai elvek szerinti ítélkezés; — a szocialista demokrácia hatékonyabb érvényesítése érdekében tovább kell fejleszteni és erősíteni a tanácsok és a tanácsi szervek tömegkapcsolatát; — a tanácsrendszer továbbfejlesztése érdekébeen szükséges a funkciónak és hatásköröknek az eddiginél világosabb meghatározása is pontos elhatárolása egymástól. Biztosítani kell a választás demokratizmusának szélesítését; — biztosítani kell a községi-városi tanácsi szervek káderhelyzetének javítását. A párt helyzete és fejlődése 2 VASÁRNAP, 1970. OKTÓBER 35. sében közreműködnek. Ez nem jelenti a marxista és az antimarxista nézetek békés egymás mellett élését. Következetesen harcolunk a vallásos és más idealista nézetek ellen. A szocializmus teljes felépítésének feltétele a szocialista módon élő és gondolkodó ember felnevelése. Ez kétségtelenül hosszú folyamat. Az emberek többsége becsületesen dolgozik és elítéli a társadalom közerkölcse ellen vétőket. De nem talajtalan nálunk az ügyeskedő, önző, nyüzsgő kispolgártípus, aki a köznormák szerint parazita módon él. Az élet minden területén növelni kell azok tekintélyét és megbecsülését, akik szocialista módon élnek és dolgoznak. Ennek érdekében fokoznunk kell ideológiai, politikai, erkölcsi, etikai agitációnkat, propagandánkat. A szocialista népi-nemzeti egység erősítését jól segítette az elmúlt négy esztendőben a Hazafias Népfront-mozgalom. A népfrontbizottsági tagok mellett lakosságunk tízezrei vesznek részt a különböző akciókban, jelentős eredményeket értek el a gazdaságpolitikai agitációban, a politikai évfordulók szervezésében, a béke és barátság gondolatának hirdetésében. Tovább kell növelni a Hazafias Népfront aktivitását, közreműködését a társadalmi és a politikai életben; Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakosságot közvetlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A kulturális élet tapasztalatai Közoktatás: A beszámolási időszakban továbbhaladtunk az oktatási reform megvalósításában: erősödött az iskola' és a gyakorlati élet kapcsolata. Korszerűsödött az oktatásunk, előbbre léptünk az oktató* nevelő munka egységének fejlődésében, javultak az oktató-nevelő munka objektív feltételei. Hatékonyabban kibontakozott a szocialista nevelőmunka, az iskolai élet demokratizmusa, a szocialista tanár—diák viszony. Csökkent az ellentmondás a gazdasági és társadalmi igények és a tanulók pályairányulása között. A hazafias, a honvédelmi és a világnézeti nevelésben történt erőfeszítések kezdeti eredményei érezhetők. Mindezek mellett nem lehetünk elégedettek közoktatásunk jelenlegi állapotával: — Az elmúlt évtizedben a közoktatásban gyakran történtek szervezeti átalakítások; az alapdokumentumok gyakori változásai fásulttá tették pedagógusaink egy részét; — különösen az általános, de a középfokú oktatásban sem lehetünk megelégedve az iskolai demokrácia színvonalával; — a beszámolási időszakban nem csökkent, sőt növekedett az oktatók és tanulók túlterhelése; — az egyes iskolák között indokolatlan szintkülönbségek vannak felszereltségben, munkafeltételekben és az oktatói kar összetételében; — a felsőoktatásban dolgozók kivételével alig javult a beszámolási időszakban a pedagógusok anyagi helyzete. Felsőoktatás: A beszámolási időszakban jelentős előrehaladás történt a megye felsőoktatási intézményeinek munkájában. Az egyetemek új működési és vizsgaszabályzata, ösztöndíjrendszere hatékonyan segítette az egyetemek belső demokráciájának növekedését. Jelentős haladás történt az egyetemi oktatók tudományos és oktató-nevelő munkájának egységes értékelésében. Az egyetemeken folyó politikai és oktató-nevelő munka is hozzájárult ahhoz, hogy az egyetemisták és főiskolások döntő többsége helyesen ítéli meg mind a nemzetközi, mind a hazai eseményeket. Oktató-nevelő munkánk célja a szocialista tartalmú, teljesítményképes ismeretanyag elsajátíttatása olyan színvonalon és hatásfokkal, ahogyan azt a társadalmi-termelési követelmények igénylik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felkészítés és az elvárás között gyakori az ellentmondás. Pártbizottságunk és a felsőoktatási intézmények politikai és munkakapcsolata tovább erősödött. Jelentősen fejlődött oktatási intézményeinkben a pártmunka. Kedvezően fejlődött az oktatási intézményekben a KISZ-munka pártirányítása. A felsőoktatás pártszervezeteiben a hallgatók közötti pártépítés változatlanul lassan fejlődik. Tudományos élet: A budapesti után a szegedi tudományos élet a legjelentősebb az országban. Fejlődött tudományos életünk káderhelyzete. Amíg 1966-ban 11 akadémikus. 28 tudományok doktora és 118 kandidátus dolgozott intézményeinkben. addig ma 9 akadémikus és akadémiai levelező tag. 44 tudományok doktora és 159 kandidátus tevékenykedik. A párttagok száma 380. A Szegedi Akadémiai Bizottság a párt tudománypolitikai irányelvei megvalósításának fontos tényezője. A közelmúltban elfogadott megyei tudománypolitikai állásfoglalás számos gondot és problémát is megfogalmazott, amelyek megoldásra várnak. Mindenekelőtt szükséges az anyagi feltételek javítása, a „vidékiség" számos hátrányának felszámolása. Előbbre kell jutnunk a tudományt* kutatásban és a gyakorlatban dolgozó szakemberek egészséges cseréjének kibontakoztatásában. A fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása: A beszámolási időszakban mind élesebben jelentkezett a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának politikai problémája. Egyetemeinken — ahová az ország különböző részeiből jönnek fiatalok — a fizikai dolgozók gyermekeinek csökkenése számottevő. Szükségesnek tartjuk, hogy a művelődésügyi kormányzat tegyen hatékonyabb intézkedéseket e probléma megoldására. Ezzel együtt helyi erőfeszítéseinket is fokozni kell anyagi és politikai, pedagógiai téren egyaránt. Fontos feladataink vannak a szülők és gyermekek helyes szemléletének alakításában is. A párt elvárja, hogy a munkások, a parasztok gyermekeit mindenki az ügy társadalmi jelentőségéhez méltóan, a dolgozó osztályok iránti tisztelettel támogassa a továbbtanulásban. Alkotóművészet, közművelődés: A megyei pártbizottság beszámolója az alkotóművészet, közművelődés kérdéseinek elemzése során megállapította, hogy művészeti fórumaink, alkotóművészeink tevékenysége mind szervesebb és jelentősebb részét alkotja az ország művészeti életének. Művészeti életünk eredményei igazolták művészetpolitikai céljaink helyességét. A párt irányításában támaszkodtunk művészeti szerveink és intézményeink ideológiai, politikai és szakmai felelősségére, munkánkban az elvi viták, az eszmei meggyőzés eszközeit alkalmaztuk. A beszámoló megállapította, hogy eredményesen dolgoztak állami, társadalmi és tömegszervezeti szerveink, népművelési intézményeink az emberek politikai, világnézeti, általános és szakműveltségének fejlesztésében. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy közművelődésünk tartalma és szerkezete a fejlődés ellenére sem felel meg napjaink és még inkább a jövő társadalmi. gazdasági, tudományos követelményeinek. A beszámoló azt javasolja, hogy a meA IX. kongresszus és a Központi Bizottság által meghatározott feladatokat a tanácsok és a tanácsokban dolgozó kommunisták eredményesen oldották meg, s ezzel jól szolgálták a lakosság érdekeit. A tanácsok tevékenysége kedvezően hatott a városok és a községek fejlesztésére, a gazdasági életre, erősítette a munkáshatalmat. A tanácsokban dolgozó kommunistákon keresztül jól érvényesült a párt politikája. A tanácsok megyénkben is a szocialista építés hatékony megvalósítói. A tanácsok összetétele egészében megfelelő, emelkedett a nők aránya is, bár é tekintetben még sok a tennivaló. A tanácsok többsége jól ellátja népképviseleti feladatát. Fejlődik a tanácsok, a tanácstagok kapcsolata a lakossággal. Ezt igazolja a tanácstagi beszámoló iránti érdeklődés, a végzett társadalmi munka értéke. A tanácsoknak kielégítő a kapcsolatuk a társhatóságokkal és a felügyelet alá nem tartozó szervek vezetőivel. A hatáskörök decentralizálása során növekedett az alsófokú tanácsi szervek hatósági jogköre. A kettős alárendeltség megszűnésével fokozódott az önállóság, a hatósági munka felügyelete. Javult az ügyintézés színvonala, tovább csökkent az ügyiratforgalom tanácsainknál. A tanácsok önállóságának növekedésével a tanácsi vb-k felelősek az ágazati feladatok helyi ellátásáért, a helyi gazdaságpolitika kidolgozásáért, végrehajtásáért, a rendelkezésre álló anyagi eszközök tervszerű felgyei pártértekezlet e kérdések vizsgálata alapján adja feladatul: — Pártbizottságunk a jövőben is elsősorban a munkásosztály politikai aktivitására támaszkodjon tevékenységében. Szélesíteni kell az üzemi demokráciát, a fizikai dolgozók bevonását az üzemek belső életének irányításába. A munkaerő-vándorlás mérséklésével erősíteni kell a törzsgárdát; — fejlesszük tovább a mezőgazdaságban a szocialista tulajdonviszonyokat, vonjuk be parasztságunkat a közélet különböző fórumainak munkájába; — építsünk következetesen az értelmiség munkájára a tudományos-műszaki haladásban, a tömegek kulturális színvonalának emelésében; — pártunk nőpolitikái határozatának szellemében segítsük a nők alkotmányos egyenjogúságának gyakorlati megvalósítását. Az eddiginél nagyobb arányszámban vonjuk be őket a vezetésbe; — fokozzuk a felnőtt társadalom felelősségét az ifjúság neveléséért, az ifjúság társadalmi-közéleti tevékenységéért; — szilárdítsuk a munkásosztály vezette, a munkás-paraszt szövetségre épülő, szocialista tartalmú népi-nemzeti egységet. A Hazafias Népfront fejlessze tovább tömegpolitikai munkáját; — oktatási és nevelési rendszerünk hatékonyabban elégítse ki társadalmi igényeinket. Szélesedjen az iskolai élet demokratizmusa. Erősítsük megyénk tudományos bázisait. Különös gonddal foglalkozzunk az oktatásban és a tudományos utánpótlásban egyaránt a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának támogatásával; — növeljük a művészetek társadalmi bázisát a magas szintű alkotómunka és a marxista kritika egységében. A közművelődésben javítsuk az intézményi ellátottságot és a személyi feltételeket. Pártunk vezetésével folyik megyénkben is a szocialista építőmunka. A tapasztalatok birtokában jelentheti a megyei pártbizottság beszámolója, hogy — ha nem is minden területen azonos hatásfokkal —, de érvényesül pártunk vezető szerepe. Ezt hangsúlyozták a X. kongresszus irányelveinek vitája során megyénk kommunistái is. Ezt igazolja az ls. hogy a IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatait végrehajtottuk. A Központi Bizottság az elmúlt években tovább növelte a területi pártszervek hatáskörét, felelősségét. amelynek igyekeztünk megfelelni. Pártbizottságunk helyesen szabta meg a szocialista építés megyei feladatait. A gazdasági eredmények, valamint az emberi életviszonyok javulása növelte a párt tekintélyét, a part politikája iránti bizalmat. Az erősödő demokratizmus során elevenedett megyénkben a politizálás, a kritikai légkör, s így mind a helyes, mind pedig a „balos" és jobboldali nézetek nyíltabban kerültek felszínre. Ez megkönnyítette a téves nézetek elleni kétfrontos ideológiai és politikai küzdelmet. Négy évvel ezelőtt a párttagság helyenként élesen szóvá tette politikánk — főleg gazdaságpolitikánk — végrehajtásának fogyatékosságait. s most a párt ellenőrző, beszámoltató szerepének erősítését igényli elsősorban. , A pártszervezetek befolyást gyakoroltak a munkásosztály hatalma, a szocialista építés szempontjából fontos pozíciókban dolgozó káderek kiválasztására, nevelésére. Mindez sokoldalú politikai munkát igényelt a pártszervektöl pártszervezetektől. Tisztáztuk és a gyakorlatban is bizonyítottuk, hogy a mai gazdasági mechanizmusban a párt vezető szerepe nem csökken, hanem növekszik. Az üzemekben el kellett oszlatnunk olyan aggodalmakat. hogy a szakszervezetek jogkörének bővítése az üzemi pártszervek tekintélyének csökkenését okozza. A területi pártszervek és az alapszervezetek bátrabban támaszkodtak az állami szervekre, a tömegszervezetekre és tömegmozgalmakra. Növelték szerepüket a döntésekben és a határozatok végrehajtásában. A feladatok ilyen megosztása erősítette a párt irányító tevékenységét, csökkentette e szervek munkája közötti párhuzamosságot, több idő jutott a pártszervezeteknek az elemző munkára, az ellenőrzésre. A párt vezető szerepe érvényesülésének legfőbb mutatója a párt politikájának végrehajtása amelyet egészében elfogadhatónak tartunk. Szóvá kell tenni azt a jelenséget, hogy egyes gazdasági és állami vezetők nem hajtják végre következetesen a párt határozatait, igyekeznek kivonni magukat a párt ellenőrzése alól. Nem képviselik a párt álláspontiát. gyakran megkerülik azt. Sokan kivonták magukat a rendszeres politikai munkából. Többen rendszertelenül vesznek részt pártalapszervezetük rendezvényein. Nem támaszkodnak az üzem, a gazdaság, a hivatal pártszervezetére, a kényes kérdéseket viszont a pártszervezetekre hantiak. Meggyengül kapcsolatuk a dolgozókkal, az üzemi, szövetkezeti demokrácia követel(Folytatás a 6. oldalon.) Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán törvényerőre emelt neg- edik ötéves tervben kiemelt feladatként szerepel a ruházati ipar fej'esztése. A Szegedi Kuli agyár szemesi üzemében ennek megfelelően máris megkezd d'Ut az új, nagy teljcsí'ménvű t.épck Elszerelése. Az utóbbi néhány hét alatt számos sisii!1' célg-'pet, gvorsvarró gépeket és kors-erű gom'-p-ukkőtőket állítottak üzembe a gyárban. K'pünkön a Japá"ban vásárolt „Jukl" tipusú, automatikus fonalorszerkezettel ellátott gomb lyukkötő gépen dolgozik a gyár fiatal dolgozója, Varga Anna