Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

2 VASÁRNAP, 1970. OKTÓBER 35. (Folytatás az 5. oldalról.) ményeit figyelmen kívül hagyják. Közömbösen szemlélik a gyenge pártszervezetek tehetetlenségét. Akadnak szerénytelen életmódot folytatók, akik túlzásba viszik a reprezentálást. E jelenségekkel szemben a megyei pártbizottság mindenkor határozottan fellépett, mert e torz vonások gyengítik a párt tekintélyét. Éppen ezért minden területen erősíteni kell a kommunista vezetőkre kötelező szerénységet, ezzel is növelve a párt és politikánk iránti bizalmat. Ideológiai és tömegpolitikai munkánkról A beszámolási időszakban tovább javult pártunk eszmel-politikai tevékenységének hatásfoka. A párttagok ideológiai-politikai és cselekvési egysége ideológiai-tömegpolitikai munkánk mércéje is. Említést tett a megyei pártbizottság beszámolója arról, hogy a beszámolási időszakban hogyan foglalkoztunk a helyi, történelmi és forradalmi hagyományok ápolásával. Szóvá tette, hogy mielőbb létre kell hozni Szegeden a munkásmozgalmi múzeumot, s az eddiginél nagyobb ütemben kell feldolgozni és országos jelentőségűvé fejleszteni Pusztaszer hagyományait. A hagyomány ápolása mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a ma és 4 holnap kérdéseire. Többet kell foglalkozni termelési, az életszínvonallal kapcsolatos ideológiai, kulturális, tudományos. erkölcsi, etikai, esztétikai, közéleti kérdésekkel. A „Csongrád megyei politikai füzetek" néhány száma csak kezdet és inkább a gyakorlati oldaláról közelíti a kérdéseket. A jövőben a politikai szociológiát is szükséges kibontakoztatni és tudományos színvonalra emelni megyénkben. A beszámoló a óért propaganda fontos területeként említette a oártoktatáet. ahol elsősorban a politikai, gazdasági, állami vezetők ós a párttagság képzése történik. Az ideológiai propagandamunka fejlesztésének- lehetőségeit, növelte a megyei pártiskola megindulása, valamint a Megyei Oktatási Igazgatóság megszervezése. A továbbiakban foglalkozott a beszámoló a megve két napilapjával, és megállapította: 1ól segítették a párt politikájának terjesztését, az olvasók tálékoztatását. A kövekező ötéves tervben viszont előbbre kell haladni a városok lapellátásában. Helyteleníti azonban a beszámoló a Népszabadság előfizetőinek csökkenését. Elfogadhatatlanul alacsonynak tartja a Társadalmi Szemle és a Pártélet előfizetőinek számát is. Ezt követően a megyei pártbizottság beszámolója megállapítja: Javult az 1966-os pártértekezlet ót« mind a sajtóban, mind más formákban folytatott agitációs munkánk Jól bevált formák voltak a munkásgvűlésék. pártnapok és értelmiségi aktívaülések, összességében azonban nem foglalkoztunk eleget az emberek eevénl meggyőzésével, a viták és konzultációk szervezésével. Nem hasznosítottuk megfelelően a tudományos elemeket a közvéleménvkutatásban és az eszmei befolyásolásban. Éppen ezért a jövőben tovább kell iavjtanunk agitációnk módszereit, gyorsítani reagálását az eseményekre. Nagyobb figyelmet fordítottunk a Dórttagok írásos és szóbeli tájékoztatására. Ez nagymértékben növeli a párttagság politikát és cselekvési egységét. Fontosnak tartjuk, hogv erősödjék alaoszervezeteink önálló politikai tevékenysége. Ne várjanak mindenkor hivatalc® magyarázatra, törekedjenek önálló elemzésre, a tömegek politikai közhangulatának formálásán*. Ehhez nagv segítséget kaphatnak a' központi pártlapokból és folyóiratokból. A párt káderpolitikai elveinek megvalósítása A kádermunkát a vezetés szerves részének tekintjük. A kóderek kiválasztása, 1 evékenységük megítélése, a politikai megbízhatóság. a képzettség, a szakmai felkészültség. a vezetői képesség és nem utolsósorban a végzett munka é6 magatartás alapján történt. A kádermunkában a párts/.ervek elvszerűségre, a szublektivitás kizárására törekedtek. A megyei pártszervek hatáskörébe tartozó káderekkel rendszeresen foglalkoztunk, munkájukat figyelemmel kísérjük, és a határozatok 6zerint minősítjük őket. A megvel pártbizottság beszámolóla k&zülte a pártértekezlettel: az állami, gazdas''Sí. politikai-társadalmi testületek vezetőinek nagy többsége megfelel a növekvő követelményeknek. Nem volt igazuk azoknak. akik a gazdaságirányítás mechanizmusának megváltoztatásakor arról beszéllek. hogy C6ak teljesen úi káderek lesznek képesek Irányítani. Akadtak azonban olyan állami, gazdasági vezetők, akik önállóságukkal visszaéltek, és anyagiasságból. harácsolási váavból megsértették törvényeinket. vagv elnézőek voltak a törvénysértőkkel szemben, s emiatt, kellett felelősségre vonni, vagv leváltani őket. Egyes gazdasági vezetőknél a sikerek folytán elbizakodottság is tapasztalható. Az állami és gazdasági személyzet} munka a pártszervek irányításával sokat fejlődött. A szövetkezeti személyzeti munka kialakításában még csak a kezdetnél tartunk. Fontos, hogy politikailag, szakmailag megfelelő személyzeti felelősök kerüljenek a kisipari és a mezőgazdasági szövetkezetekbe is. A káder- és személyzeti munka páltellenőrzését több körülmény nehezíti. Egyes minisztériumok, főhatóságok figyelmen kívül hagyták a helyi pártszervek káderhatáskörét. Személyi döntéseikről nem, vagy utólag értesítették a pártszerveket. Problémát okozott, hogy egyes pártszervezetekben a személyi kérdésekkel nem a pártvezetőség, a taggyűlés, hanem egyedül a párttitkár foglalkozott. Kádermunkánk feladata, hogy társadalmi, gazdasági szerkezetünk sajátosságainak megfelelően biztosítsa a fizikai dolkozók megfelelő számarányát a párt-, állami és tömegszervezetek testületeiben. Fontosságuknak megfelelően kell a nőket és fiatalokat társadalmi, gazdasági tisztségekbe léptetni. Érvényt kell szereznünk a X. pártkongresszus irányelveiben javasolt követelménynek hogy a gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakemberek legyenek. Határozottabban kell számon kérnünk a vezetőktől a párt politikájának végrehajtását, az üzemi, szövetkezeti demokrácia megtartását, a demokratizmus fejlesztését. Fel kell lépnünk az intézkedéseikkel a közösségi tulajdont sértő, a fogyasztókat károsító gazdasági vezetőkkel szemben. A pártszervek megfelelően éljenek hatáskörükkel a káder- és személyzeti munkában. A pártélet kérdéseiről A pártélet lenini normái általában érvényesülnek a pártszervekben és szervezetekben. Szélesedtek a párton belüli demokrácia keretei. Különösen a választások formája és politikai tartalma fejlődött számottevően. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása, a titkár külön és titkos választása, a több jelölés lehetősége — mind a pártdemokrácia izmosodásának mutatói. A párttagság jobban megtanult élni demokratikus jogaival. Nyíltabb és őszintébb a légkör a párt különböző fórumain, bár még akadnak passzivitásba fulladt testületi ülések, formális taggyűlések. A párttagság egy része nem elég aktív a határozatok melletti kiállásban, a végrehajtásban. A párhatározatok melletti nyílt kiállást és a döntések megvalósítását a Jövőben jobban számon kell kérni minden kommunistától megyénkben. A pártélet demokratizmusának teljesebbé tétele együtt kell, hogy Járjon a centralizmus további szilárdításával. Jobban kell hangsúlyozni a párttagság nevelésében a jogok és kötelességek egységét. Előbbre haladtak a pártszervezetek a kollektív vezetés érvényesítésében is. Minden lényeges kérdésben kellő elemzés, sokszor szenvedélyes elvi vita alapján döntenek a párttestületek, a pártvezetőségek. A kollektivitás erősödésével együtt nem jelentkezik megfelelő következetességgel a pártvezetőségek tagjainak egyéni felelőssége a határozatok végrehajtásában. Szélesedett a párton belül a beszámolási kötelezettség. A végrehajtó bizottságok, pártvezetőségek mind alaposabban beszámolnak a választott testületeknek és a taggyűléseknek, bór a rendszerességben még további tennivalók vannak. Fejlődött a párton belül a kritika és önkritika, amelyet lemérhettünk a tagkönyvcsere, és most az augusztusi és szeptemberi taggyűlések során. A kritika elvlbb és kevésbé szélsőséges, helyenként azonban még határozatlan és általános. A bírálók olykor — több helyen joggal — félnek a megtorlástól. Az üzemekben, szövetkezetekben és hivatalokban ért már hátrány párttagokat azért, mert nyíltan felvetette a gazdasági vagy hivatali vezető hibáit, mulasztásait. A párttagság, de főleg a vezető beosztásban dolgozó elvtársak egy része hamar megsértődik a kritika miatt, a helyes bírálatot sem tekinti elvtársi segítségnek. Az is probléma, hogy a jogos kritikát gyakrari nem követi az önkritika és — ami a legrosszabb — elmarad a hibák kijavítása. A jövőben fejleszteni kell a pártban a bírálatot, önbírálatot. és a bírálókat a Szervezeti Szabályzatban foglaltak szerint meg kell védeni. E követelmények megsértőivel szemben szigorúan kell eljárni. A IX. kongresszuson elfogadott Szervezeti Szabályzat megyénkben is erősítette a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét, segítette politikánk megvalósítását. Helyes volt a tagjelöltség megszüntetése. Egészségesen növekszik a párt taglétszáma. Javult a párttagok kiválasztása. bővül az ajánlók köre a párton belül, és a KISZ-szervezetek is mind jobban élnek ajánlási jogukkal. A megyei pártbizottság beszámolója megállapította: a pártszervezetek a szocialista építés első vonalában dolgoznak. Ezért a IX. kongresszus és a megyei pártértekezlet is az alapszervezetek további erősítését szabta meg egyik leglényegesebb feladatként. Jelentette, hogy az alapszervezetek egészségesen fejlődtek az elmúlt években. Egyre több az olyan pártvezetőség, amely alkalmazni képes a párt határozatait, jól szervezi a párttagokat és a párton kívüliek politikai tevékenységét. Foglalkozott a továbbiakban a megyei pártbizottság beszámolója az egyes pártszervezetek között mutatkozó színvonalkülönbségek okaival, majd megállapította. hogy a megyei-városi-járási pártapparátus eredményesen segítette a választott pártszervek munkáját. A pártélet továbbfejlesztése érdekében adta feladatul a pártértekezlet: A Szegedi Orvostudományt Egyetem l-es számú belklinikájának Izotóplaboratóriumában egy kísérlet ellenőrzése folyik — Továbbra is egyik legfontosabb feladat az alapszervezeti munka színvonalának emelése; — nagy figyelmet kell fordítani a párttagság létszámának és összetételének fejlesztésére; — a centralizmus fejlesztése érdekében fokozni kell az alsóbb pártszervek, a választott testületek tagjainak felelősségét a párthatározatok, a közösen hozott döntések egységes értelmezéséért és végrehajtásáért; — a pártdemokrácia szélesítése érdekében még nagyobb figyelmet kell fordítani a párttagság véleményének kikérésére a döntések megszületése előtt. A párt munkastílusának fejlődése a további követelmények A párt munkamódszerel együtt formálódtak a változó körülményekkel. E változások máris gazdag formákban jelentkeznek. A párt munkastílusának fejlődését jelzi, hogy a megyei-városi-járási pártbizottságok és vb-k többet foglalkoztak területi kérdésekkel. A korábbinál átfogóbban elemezték területük gazdasági, kulturális, szociális helyzetét. Rendszeresebbé vált a területi pártszervek közbeeső pártbizottságokat, csúcsvezetőségeket irányító munkája. A megyei pártbizottság növelte az alsóbb szervek és az alapszervezetek önállóságát arra törekedve, hogy a kérdéseket ott döntsék el, ahol a legjobban ismerik a körülményeket. A területi pártszervek csúcs-'és alapszervezeti vezetősége irányító, szervező munkájának továbbfejlesztése. a következő években ls fontos feladat. A pártélet kérdéseinél foglalkozott a megyei pártbizottság beszámolója munkásőrségünk fejlődésével és erősödésével. A tömegszervezetek és tömegmozgalmak A tömegszervezetek és -mozgalmak áz elmúlt időszakban átfogták a megye lakosságának többségét, erősítették a párt tömegkapcsolatát, mozgósították a dolgozókat a társadalmi, gazdasági, politikai feladatok megvalósítására. A tömegszervezetekben és -mozgalmakban dolgozó kommunisták szívesen vették a munka jobb elosztását, a teendők pontosabb elhatározását.. a végrehajtásban növekvő önállóságukat. A tömegszervezetek szervezetileg és politikailag egyaránt megerősödtek az elmúlt években. Vezető testületeik, munkájuk fejlődött, az alapszervezntakben színesebb, sokrétűbb lett a tagság tevékenysége. A pártszervek támaszkodni tudtak a társadalmi és tömegszervezetekre, az ott dolgozó kommunistákra. A tömegszervezetek jól közvetítették pártunk politikáját a dolgozók körében. A tömegszervezetekben és -mozgalmakban dolgozó kommunistáktól azt kérjük, hogy fó figyelmüket a Párt és a dolgozó tömegek közötti politikai kapcsolatok további erősítésére fordítsák. A továbbiakban a megyei pártbizottság beszámolója bírálta egyes szakszervezetek tevékenységét, mert elmarad a követelményektől a munka termelékenységét elemző üzemi munkájuk. Szóvá tette, hogy a KISZ munkájában a kedvező változások ellenére sem sikerült differenciáltan kielégíteni a fiatalok igényeit. A testnevelési és sportmozgalomban aa eredmények további növelése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a minőségi és a tömegsportra. A sportszervek és a vezetők szakmai tevékenységük mellett törődjenek a sportolók eszmei, politikai nevelésével. A beszámolóban foglaltak csak egy része mindannak az erőfeszítésnek, melyek a IX. pártkongresszus és 1966-os pártértekezletünk határozatainak végrehajtásáéit megyénk kommunistái folytattak. Sikereink számottevőek és bizakodással töltenek el bennünket. Hibák, fogyatékosságok is voltak munkánkban. Nem mindig tudtunk olyan eredményességgel dolgozni, ahogy megterveztük. Olykor váratlan események ls — mint az árvízveszély — megzavarták munkánkat. Megyénk fejlődése bizonyítja pártunk politikai vonalának helyességét. Munkánk, fáradozásunk nem volt hiábavaló. A sikerek új és még nagyobb feladatok megoldására lelkesítenek mindannyiunkat. Haladjunk tovább az eddig kipróbált, helyes úton. A megye fejlődése a statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatósága a megyei pártértekezlet küldöttei számára „A megye társadalmigazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái" címmel kiadványt szerkesztett, amely rendkívül gazdag tényanyaggal egészítette ki a megyei pártbizottság beszámolóját. Az első fejezetben a megye demográfiai helyzetét és településhálózatát mutatják be, kitérnek a városok és községek népességének alakulására, a lakóhely-változtatás Irányaira, valamint a születések számának hullámzására. Legrészletesebben a megye gazdasági helyzetét mulatják be a szerzők, amiből kiderül, hogy a megfelelő gazdasági feltételek alapján a megye ipara már elérte a fejlett Ipari megyék szintjét, a mezőgazdaság pedig mindössze egy megyében fejlettebb, mint Csongrádban. A megye lakosságának életkörülményeit tárgyaló fejezet azt bizonyítja, hogy, a fejlett gazdasági háttér alapján a megye lakosságának életkörülményei jobbak az országos átlagnál, bár ami az egyes iparágakat illeti — s erről szó esik a pártértekezleti beszámolóban is — még van lemaradás. Érdekes tendenciákat mutat a megye lakosságának ún. fogyasztási összetétele is. Az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás összetételében azonban nem kedvező. hogy 1964-hez képiest csökkent az egészségügyi vonatkozású áruk beszerzésére, valamint a kultúrára fordított hányad. A számok azt jelzik — s ez más vonatkozásban viszont pozitív —, hogy jelentősen növekedett a lakásfenntartás és -építés aránya. A kötet összefoglalása végül is reálisan állapítja meg, hogy olyan hatalmas változások, mint amelyeit hazánkban 25 év alatt bekövetkeztek, ritkán történnek egy nép, egy ország életében. A kötet — amelyet Pásztor Jakab szerkesztett, munkatársai: Klonkai László, Virág József, Szalay Dezső, és Bácsfalusi Ernőné közreműködésével — igen hasznefe segítség annak áttekintéséhez. hogy a számok alapján is világosan lássuk fejlődésünket, valamint a megoldandó problémákat.