Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

178 VASÁRNAP, 1070. OKTÖBER 23. (Folytatás a 3. oldalról.) — fejleszteni kell a gyermekintézmény-ellátottságot; — a lakosság egészséges életmódra nevelésében, a véradás szervezésében számítunk a Vöröskereszt további hatékony munkájára. III. A társadalmi osztályok és rétegek helyzete, az ideológiai és kulturális élet tapasztalatai A munkásosztály — mint társadalmunk vezető osztálya — az elmúlt négy esztendőben ls legkövetkezetesebb támogatója és végrehajtója volt a párt politikájának megyénkben. A beszámolási időszakban tovább erősödött a munkás-paraszt szövetségen alapuló népi-nemzeti egység, a társadalom osztályainak és rétegeinek politikai érdekközössége. A dolgozók érdekei egybeesnek pártunk következetes internacionalista politikájával. Pártunkat a munkásosztály és a szocializmust építő magyar nép szolgálata vezette. A munkásosztályról Csongrád megye iparának dinamikus fejlődése a IX. kongresszus után is folytatódott. Ennek következtében tovább növekedett a munkásosztály létszáma, erősödött szocialista öntudata és a társadalom legnépesebb osztálya lett. A munkásosztály megyénkben is magáénak vallja a párt politikáját, teljesíti termelési és politikai hivatását. A beszámolási időszak bonyolult nemzetközi eseményei és sokszor éles feszültségei idején ezt éppúgy bizonyította, mint belső fejlődésünk számos ellentmondásának viszonyai között. A vietami műszakok, az izraeli agreszszió elleni tiltakozás, a szocializmus csehszlovákiai eredményednek megvédéséért jelentkező szolidaritás jól bizonyította munkásosztályunk politikai érettségét és ragaszkodását a szocializmus eszméihez. A munkások magatartása és helytállása megmutatkozott az árvízveszély elleni önfeláldozó védekezésben, a károsultak megsegítésében. A nemzeti Jövedelem ter, ven felüli egyszázalékos növelésének kezdeményezése megyénk Állami díjas szocialista brigádjától indult el a Szegedi Konzervgyárban. A munkásosztály politikai magatartását és érettségét jelző, egészében pozitív összkép mögött azonban számos ellentmondás is tapasztalható Az egyik legnagyobb gondunk a nagyarányú munkaerő-vándorlás. A nagyarányú munkásvándorlásban összetett. okok játszanak szerepet. A vállalatok gyakran ígérgetéssel jutnak szakmailag képzett munkaerőhöz. Kevesebb anyagi eszközt fordítanak saját szakgárdájuk képzésére és többet a munkaerők csábítására. A termelés növelésének egyik legolcsóbb módja az új munkaerő alkalmazása volt — a technika fejlesztésével szemben. A létszámadó bevezetése valószínűleg sokat változtat ezen a helyzeten. A munkahely-változtatás anyagi okai mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a dolgozók munkahelyi közérzetének számos negatív tényezőjét sem. Nem ritka a panasz az alsó- és középszintű vezetők gorombaságára. A munkahelyváltoztatás gyakori oka a jó szellemű kollektíva hiánya, az intrika, a laza munkafegyelem, a jogos kritika megtorlása. Sok munkás a fegyelem szilárdítására irányuló intézkedésekre ugyanakkor a munkaviszony megszüntetésével válaszol. A munkaerő-vándorlással csökkent az üzemi törzsgárda stabilitása. A „mozgó" munkások között nehezebb politikai munkát végezni, de termeléscsökkentő hatásuk is érezhető. A munkaerő-vándorlással szemben a politikai nevelómunkát tartjuk elsődlegesnek. A politikai munka fontosságának hangsúlyozása mellett helyeseljük azokat a tanácsi intézkedéseket is, amelyek a munkaerő-vándorlás csökkentését szolgálják. Lényegesebbnek tartjuk, hogy a vállalatok gazdasági pártós szakszervezeti vezetői üzemen belüli intézkedésekkel a szocialista elosztás elvének megfelelő bérpolitikával, az anyagi érdekeltség és erkölcsi megbecsülés törvényesítésével csökkentsék a munkásván-. dorlást. Sokat fejlődött az elmúlt években a munkások ideológiai műveltsége, világnézeti stabilitása. A pártnapok visszaállítása helyesléssel találkozott az üzemi munkásság körében Az üzemi demokrácia szélesedése is tapasztalható megyénkben. A munkások jogos igénye, hogy a gazdaági vezetők, a pártszervezetek. a szakszervezetek adjanak rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket a munkásérdekeket szolgáló döntésekbe. A parasztságról Az elmúlt négy évben meggyorsult a mezőgazdaság fejlődése, és a parasztság soraiban megerősödtek a párt politikáját aktívan támogató erők. A falun végbemenő politikai, gazdasági és kulturális fejlődés a szocialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A párt kiegyensúlyozott agrárpolitikája a tsz-ek többségének erősödését, a tsztagság anyagi helj-zetének gyorsabb ütemű javulását eredményezte. A tsz-tagsúg átlagéletkora csökkent, az elöregedés veszélye kisebb a korábtrinál. A IX. kongreszszus határozata alapján a falu felemelése nemzeti üggyé lett. A tsz-mozgalom a megszilárdulás szakasza után eljutott a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu általános fellendülésének szakaszába. A tsz-ek megszilárdulását segítette a szövetkezeti földtulajdon rendezése, a tsztörvény életbe léptetése, a földtörvény humánus végrehajtása. A tsz-ek megerősödésével, termelésük és gazdálkodásuk javulásával lényegesen emelkedett a parasztság jövedelme. Ez a fejlődés azonban nem egyenletes. A tsztagság jövedelme általában megközelíti — esetenként túlhaladja — az iparban foglalkoztatottak jövedelmét. Az elmúlt években javultak a parasztság, a falusi lakosság életkörülményei. Tovább javult a mezőgazdasági dolgozók társadalombiztosítása és egészségügyi ellátottsága. A beszámolási időszakban tovább erősödött a községek és a tsz-ek alkotó együttműködése. A községpolitika egyre töb helyen a szövetkezetpolitika részévé lett.A szocialista gazdasági alapon tovább szilárdult parasztságunk eszmei-politikai egysége. E folyamat ütemével azonban nem lehetünk elégedettek, mert a parasztság ideológiai és világnézeti arculata még nagyon heterogén. Ennek egyik összetevője, hogy az anyagi-szociális helyzet javulásával nem tartanak lépést a kulturális fejlődés feltételei. Nem lehetünk elégedettek parasztságunk egy részének önművelési igényével sem. Ez különösen probléma a fiataloknál, a középgenerációnál. a tsz-vezetők egy részénél. A gazdasági reform növelte a tsz-ek önállóságát. A jövedelemelosztás ösztönző formái nagy szerepet játszottak belső viszonyaik konszolidálásában. A tsz-demokrácia, a gazdasági önállóság kiszélesítése ösztönözte a mezőgazdasági dolgozók társadalmi-közéleti tevékenységét. Erősödött a felelősségtudat a kisebb és nagyobb kollektíváért, valamint a társadalomért, politikai rendszerünkért. A mezőgazdaság, a tsz-ek gazdálkodásának fellendülésével tovább izmosodik az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának szocialista irányú fejlődési folyamata. A munkásosztály, az egész társadalom anyagi, erkölcsi és politikai támogatást nyújtott a szocialista mezőgazdaság megszilárdításához, a szövetkezeti életforma meggyökeresedéséhez. Az értelmiségről A tudomány és a technika rohamos fejlődése, a tömegeik növekvő művelődési igénye, a társadalom fejlődésének magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szerepét. Értelmiségi politikánk alapja, hogy a magyar értelmiség népünk részeként, a néppel együtt építi szocialista hazánkat. ' Az értelmiséget általában ugyanazok az ideológiai és politikai hatások érik, mint társadalmunk más rétegeit, ugyanakkor a nemzetközi osztályharcban az imperializmus az értelmiséget fontos célpontként kezeli. Nemzetközi kapcsolatai, felkészültsége, nyelvismerete és más tényezők következtében közvetlenebbül érik a fellazítási taktika támadásai, mint más osztályokat, rétegeket. Tapasztaljuk, hogy az értelmiség döntő többsége elutasítja e hatásokat és helyes politikai alapállásból reagál ezekre. Ugyanakkor vannak, akik későn vagy egyáltalán nem ismerik fel, vagy lebecsülik az ideológiai, a tudományos és kulturális életben folyó nemzetközi osztályharc változó elemeit módszereit. Az elmúlt években gyorsan növekedett a műszaki és az agrárértelmiség aránya, amelynek mindennapos termelési és politikai kapcsolata van a társadalom két alapvető osztályával. Ez a hatás kölcsönösen előnyös. Megyénkben az értelmiség nagy szellemi erőt képvisel. Éppen ezért a párt értelmiségi politikájára továbbra is nagy figyelmet kell fordítani. Megyénkben sok a magas képzettségű professzor, tanár és kutató. Tudósaink, kutatóink közül többen európai hírűek. Kiemelkedő írói és képzőművészeti alkotások születtek. Tovább növekedett az értelmiség társadalmi, gazdasági, tudományos és közéleti szerepe. Megyénk értelmisége egyetértéssel fogadta pártunk tudománypolitikai irányelveit, annak megvalósításából részt kér. Nem vagyunk azonban elégedettek, ahogyan a gyakorlati területeken dolgozó értelmiségiek többsége foglalkozik a tudománypolitikában meghatározott feladatokkal. A tudománypolitika nemcsak az oktató- és kutatóhelyek, hanem az ismeretovább tás területére is fontos tennivalókat határozott meg. Diplomásaink szervezett továbbképzését át kell gondolnunk és a körülményeknek megfelelően fejlesztenünk. Létszámának gyors növekedése során toKthasználva a kedvező időjárást, meghosszabbított műszakokban dolgoznak a földeken a maroslelei Rákóczi Tsz traktorosai. Bózsó József, Magony Pál, Nacsa József és társai .tápról napra sok bektár földet változtatnak magággyá, amelybe már vetik is a Jövő éyi kenyérnekvalót vább fiatalodott az értelmiség, és megyénkben egyes értelmiségi pályák aránytalanul elnőiesedtek (egészségügyi, pedagógus). Az értelmiség döntő többsége gazdasági lehetőségeinknek megfelelő anyagi körülmények között él, de egyes értelmiségi rétegek között feszültségek keletkeztek. Különösen élesen -vetődik fel a pedagógusok, a pályakezdő diplomások anyagi helyzete, de a probléma más területeken is jelentkezik. A IX. kongresszus határozata alapján intézményeink pártszervezeteinek hatásköre megnőtt, és egyre inkább megoldják feladataikat. Megfelelő politikai munkával a jövőben is oszlassanak el minden olyan tendenciát, antimarxista nézetet, amely megzavarná értelmiségünk alkotómunkáját, szemléletének pozitív alakulását. A nők helyzete Társadalmi fejlődésünk előtérbe állította a kereső lakosság mintegy felét képező nők gazdasági és politikai helyzetének elemzését. Pártunk nőpolitikája figyelembe veszi, hogy az általános fejlődés ellenére a nők társadalmi, anyagi megbecsülésében nem haladtunk olyan ütemben előre, ahogyan ezt a nők ipari és mezőgazdasági foglalkoztatása indokolja. Tarthatatlan a nők mellőzése vezetői munkakörökben. E helyzet oka az indokolatlan bizalmatlanság a nők funkcióba állításával szemben, másrészt a nők egy részének idegenkedése e tisztségek vállalásától. A nők nagyobb képviseletének biztosítása a politikai közélet egyes területein a pártvezetőségek újraválasztásával megkezdődött. Feladatunk azt a folyamatot a társadalmi élet más területein is elindítani. Jelentős gondok várnak megoldásra a dolgozó nők anyagi-szociális helyzetében. A kormányzati szervektől ls további intézkedéseket követel helyzetük javítása a helyi lehetőségek eddiginél jobb felhasználása mellett. Az ifjúságról A Központi Bizottság határozata nyomán megyei pártbizottságunk megvizsgálta ifjúságunk helyzetét, munkáját és nevelésének feltételeit. Megállapíthatjuk, hogy megyénk mintegy 80 ezer fiataljának többsége becsületesen dolgozik, vagy készül leendő életpályájára. Társadalmunkhoz fűződő kapcsolatukra jellemző, hogy életük természetes közegének tartják a szocialista viszonyokat. Pártbizottságunk és a KISZ mindenkor bírálta az ifjúság nézeteiben és magatartásában jelentkező hibákat, ugyanakkor visszautasított minden olyan véleményt, amely az ifjúságot egészétten elmarasztalta. A jövőben erősítenünk kell egyrészt ifjúságunk felelősségét saját jövőjéért, másrészt több lehetőéget szükséges biztosítani társadalmi, közéleti tevékenységükhöz, kulturális és sportéletükhöz. Az osztály szövetség kérdései A IX. pártkongresszuson megerősített politikánk alapján tovább fejlődtek a társadalmi osztályok és rétegek termelési, politikai és kulturális kapcsolatai. A szocializmus teljes felépítése politikai érdekazonosságot biztosít az osztályok és rétegek kapcsolatában. Megyénkben az anyagi viszonyolt változása alapján a társadalmi osztályok elrendezésének folyamata tovább folytatódott. A munkásosztály számbeli növekedése, szakmai és politikai műveltségének emelkedése, a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődése, a tsz-parasztság számarányának csökkenése, valamint az értelmiségen belül a műszaki és agrárszakemberek számának gyarapodása — jelzik a változás egészséges tendenciáját. A szocialista építés gazdasági eredményei szorosabbra fűzik az osztályok és társadalmi rétegek kapcsolatát, és mind elismertebbé teszik a munkásosztály politikai szerepét. A párt vezetése és a munkásosztály politikája az elmúlt másfél évtizedben kiállta a próbát. Államrendünk egészéges fejlődése következtében jól vizsgázott a munkás-paraszt szövetség. Ezen a bázison megy végbe a szocialista nemzeti egység izmosodása. A szocialista tartalmú népi-nemzeti egység abban a bizalomban es cselekvésben is jelentkezik, melyet a gazdaságirányítás mai rendszerére történő áttéréssel, a társadalmi demokrácia szélesedeésével megyénkben elértünk. A gazdaságirányítás reformja jól bevált, s ez növeli népünk bizalmát a párt politikája iránt, A pozitív fejlődés azonban új ellentmondásokat is felszínre hozott. A politikai érdekazonosságon belül anyagi ét. szociális érdekkülönbségek jelentkeztek uz egyes osztályok és rétegek között. Amíg a szocializmus ügye mellett társadalmi érdekazonosság alakult kl, addig az anyagiszociális kérdésekben nem ritkán még a csoport- és főleg az egyéni érdekek határozzák meg az emberek gondolkodását és cselekvését. Az anyagi érdekeltség helyes elve mellett gyakori az anyagiasság, vagy másik végletként az egyenlősdiség jelentkezik. Fel kell figyelnünk arra is hogy a végzett munka elismerésében az erkölcsi tényezők jelentősége indokolatlanul lecsökkent. E felíogással szemben sem a* pártszervezetek, sem a szakszervezetek nem lépnek fel kellő politikai következetességgel. Vitatkozni kell azokkal a véleményekkel, amelyek szerint „a párt parasztpolitikát folytat", a „párt héttérbe szorítja a munkásérdekeket". Eezk az emberek nem értik; a IX, kongresszus határozata alapján azért növekedett a parasztság jövedelme, hogy a társadalom két alapvető osztályának jövedelemkülönbsége kiegyenlítődjék. Ezt a politikai célt az elmúlt négy esztendőben sikeresen megoldottuk. Problémának tartjuk, hogy a két alapvető osztály tagjai gyakran nem ismerik eléggé egymás életét, helyzetének általános és sajátos elemeit. Politikai munkánk során mindezt figyelembe kell vennünk. Az irányító szervekben dolgozók mind nagyobb része rendelkezik egyetemi végzettséggel, s az értelmiségiek száma nőtt. Ebből táplálkozik az a téves szemlélet, hogy a „vezető szerep átcsúszik az értelmiség kezébe". IJJem számolnak azzal, hogy az egyetemi hallgatók többsége fizikai dolgozók, valamint munkásból és parasztból lett vezetők, értelmiségiek gyermeke; másrészt, hogy az értelmiség is a munkásosztály politikáját valósítja meg. E nézetek türelmes cáfolásával együtt intézményesen kell megoldani a vezetésre alkalmas fizikai dolgozók bevonását a társadalmi, politikai testületekbe. Képzéssel és továbbképzéssel fel kell őket készíteni a különböző funkciók betöltésére. A széles politikai ósztályszövetség keretében a legkülönbözőbb ideológiai és világnézeti felfogással találkozunk. így az utóbbi időben a nacionalizmus megélénkülésével. A megyei pártbizottság beszámolója a továbbiakban a pártunktól idegen nézetek elemzésével foglalkozott, majd megállapította : Társadalomépítésünk során együttműködünk — világnézetre való tekintet nélkül — mindazokkal, akik a szocializmus építé-