Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

VASÁRNAP, 1970. OKTÓBER 25. 3 Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának beszámolója A négy esztendővel ezelőtt, 1966. november 4-én megválasztott megyei pártbizottság fő feladatának tekintette, hogy végrehajtsa a IX. pártkongresszus határozatait és a megyei pártértekezleten megfogalmazott feladatokat. A megyei pártbizottság előterjesztésében beszámol megyénk fejlődésének négy esztendejéről: — jelentést tesz a IX. pártkongreszszuson elfogadott politikai irányvonal Csongrád megyei megvalósításáról; — beszámol a Központi Bizottság elmúlt négy évben hozott határozatainak végrehajtásáról; — számot ad az előző pártértekezlet állásfoglalásainak, döntéseinek realizálásáról; — összefoglalja megyénk területén működő pártszervek, pártszervezetek, állami és tömegszervezetek, tömegmozgalmak munkáját; — beszámol arról, hogy megyénk lakossága, a dolgozó tömegek a párt vezetésével hogyan küzdöttek szűkebb hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális életének fejlesztéséért; — áttekinti négyéves munkájának eredményeit, gyengeségeit és felvázolja a következő évekre szóló feladatainkat. A beszámoló megállapítja: Megyénk munkásosztálya, tsz-parasztsága, az értelmiség, a kommunisták és pártonkívüliek, az idősebb nemzedék és ifjúságunk — megállták helyüket. Sikereink mindenekelőtt nekik köszönhető. Pártbizottságunk, pártszerveink és szervezeteink e négyéves társadalmi, politikai tevékenység elismert irányítói voltak. I. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai tevékenysége Az elmúlt négy év alatt a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak szellemében dolgoztunk. Gazdaságpolitikai tevékenységünk eredményeként e határozatok döntő többsége teljesült; megyénk gazdasága továbbfejlődött, egyes — korábban iparilag elmaradott — területek gazdasági fejlődése az átlagosnál gyorsabb volt. E határozatokat a gazdasági reform viszonyai között, a közgazdasági környezet megváltozása közben kellett végrehajtani. A harmadik ötéves terv feladatait úgy segítettük, hogy közben jelentős erőt összpontosítottunk az új gazdasági mechanizmus bevezetésének politikai és gazdasági előkészítésére, a folyamatos átmenet biztosítására. E kettős feladat a pártbizottság irányításával teljesült A beszámolási időszakban nagy figyelmet fordítottunk a gazdaságpolitikai munkára és néhány kérdéssel — jelentőségüknél fogva — kiemelten is foglalkozott a megyei pártbizottság. A harmadik ötéves tervben megjelölt gazdaságfejlesztési célokat alapvetően elérjük, számos területen túlteljesítjük. Megyénk gazdaságának fejlődése Megyénk gazdaságának fejlődését az alábbi adatok illusztrálják: — Az ipari termelés az elmúlt öt év alatt több mint 40, a mezőgazdasági 20 százalékkal emelkedett; — a beruházásokra a harmadik ötéves tervben várhatóan 15,4 milliárd forint kerül felhasználásra; — a harmadik ötéves tervben új üzemek, üzemrészek épültek fel. A megyei pártbizottság beszámolója számadatok alapján ismertette az ipar és a mezőgazdaság fejlődését, majd megállapította, hogy az exporttermelés — a pártértekezlet határozatának megfelelően — jelentősen emelkedett. Az évenkénti növekedés üteme az iparban 14 százalék, a mezőgazdaságban lényegében változatlan maradt. Lényegesen megváltozott — főleg az utóbbi két-három évben — az export szerkezete. Az ipar exportjából a nehéziparé megkétszereződött. Ennek ellenére a legnagyobb arányt továbbra is az élelmiszeripari termékek képviselték. Megyénk ipari fejlődése jelentősen növelte a munkalehetőségeket. Gazdaságpolitikai feladataink A megyei pártbizottság beszámolója ezután a munkaerő-gazdálkodás és termelékenység kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a munka termelékenysége a harmadik ötéves tervben kedvezőtlenül alakult. A megye gazdaságának továbbfejlesztésével és a negyedik ötéves terv teljesítésével kapcsolatban javasolja, hogy a pártértekezlet az alábbi gazdaságpolitikai feladatokat határozza meg: — A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a gazdasági hatékonyság és a termelékenység növelése az egyik legfontosabb feladat. Vállalataink és szövetkezeteink a munkaszervezés javításával, a gépi kapacitás jobb kihasználásával, az érdekeltségrendszer tökéletesítésével, a műszaki kultúra és a szakképesítés emelésével, modernebb berendezések üzembe állításával javítsák munkájuk hatékonyságát, biztosítsák, hogy a termelés növekedésének 70 százaléka a termelékenység emelkedéséből származzon; — a vállalatok termelési feladataik során vegyék figyelembe a piaci mechanizmus hatásait; — területünk gazdasági szerkezetéből adódóan és a népgazdasági igényeknek megfelelően, néhány ágazatban az átlagosnál gyorsabb fejlődést érjünk el; — iparfejlesztési és beruházási politikánkkal biztosítani kell, hogy iparunk műszaki-technikai színvonala a tervidőszakra jelentősen emelkedjék; — a viszonylag alacsonyabb műszaki színvonallal dolgozó tanácsi és szövetkezeti iparban az átlagosnál nagyobb ütemű műszaki fejlesztést kell megvalósítani. Figyelembe véve megyénk adottságait és a harmadik ötéves terv eredményeit, i a negyedik ötéves tervben az országos átlagnál dinamikusabb fejlődést kell elérnünk. Ezért: — A mezőgazdasági üzemek fö feladata a termelőkapacitások hatékonyabb felhasználása; — a megye mezőgazdasági üzemeinek jelentős szerepet kell vállalniok az ország húsellátási gondjainak megszüntetésében; — gyorsabb ütemben kell folytatni a mezőgazdaságban a korszerű, nagy teljesítményű géprendszerek alkalmazását; — a negyedik ötéves tervben bátrabban kell fejleszteni a földgázra és termálvíz-energiára épített zöldségtermesztést; — a tudományos kísérleti és oktatási intézmények segítségével ki kell alakítani a szakpropaganda jelenleginél hatékonyabb rendszerét; — a nagy kiterjedésű szikes és homokterületeken olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, hogy az állami támogatás és a saját eszközök felhasználásával. jobb gazdálkodási szerkezet kialakításával, a veszteségforrások csökkentésével növelni lehessen a közös gazdaságok termelési színvonalát; — törekedni kell arra, hogy az ár- és belvízkárok, valamint a kedvezőtlen időjárás miatt keletkezett árbevételi és jövedelemkiesés ne okozzon törést a mezőgazdaság fejlődésében; A lakosság életkörülményeinek alakulása a harmadik ötéves tervben vezeteink. állami és gazdasági szerveink segítettek megvalósítani. Törekvéseinket a dolgozó tömegek atívan támogatták. A foglalkoztatottság és a jövedelmi viszonyok alakulása A foglalkoztatottság és a jövedelmi viszonyok alakulásának elemzése során a pártbizottság beszámolója megállapította, hogy az előző pártértekezlet óta jelentősen nőtt a foglalkoztatottság. Lényegében megszűnt a munkanélküliség, egves területeken már munkaerőgondok jelentkeznek. A kereső családtagok számának növekedése viszont kedvezően hatott a lakosság jövedelmére. A népesség foglalkoztatottsági színvonala területünkön magasabb az országosnál. A nők foglalkoztatása az iparban és kereskedelemben meghaladja az 50 százalékot. A kedvezőbb foglalkoztatási és kereseti viszonyok következtében megyénkre már nem az elvándorlás, hanem a visszavándorlás a iellemző. A lakosság 1 vedelmi viszonyai a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Ezt bizonyítja, hogv a lakosság készpénzbevételei az elmúlt négv évben évenkénti átlagban 9 százalékkal emelkedtek. Mérséklődtek a különböző ágazatok közötti bérezési feszültségek is. A paraszti lakosság részére történt kifizetések növekedési üteme az utóbbi négv évben meghaladta a munkás- és alkalmazotti bevételek növekedését. Ennek következtében a mezőgazdasági lakosság átlagjövedelme eléri a bérből és fizetésből élők jövedelmét. A lakóhelyi körülmények, a szociális és kulturális ellátásban, és néhány más területen azonban még fennáll a parasztság hátránya. A munkás átlagkeresetek ielenles megközelítik a kétezer forintot, az építőiparban viszont már meghaladják. Nőtt a négyezer forint feletti keresettel rendelkező munkások száma is. Ugyanakkor még mindig elég magas — a könnyű- és élelmiszeripar ielentős volumene miatt — az alacsony keresetűek aránya. Néhány vállalatnál. kisipari szövetkezetnél ós egyes tsz-eknél indokolatlanul magas iövedelmek realizálódnak, ami politikai feszültséget okoz a lakosság körében, főleg azért, mert nem mindig áll mögöttük megfelelő munkateljesítmény. Továbbra is gondot ielent a nagycsaládosok és az alacsony nyugdíjasok helyzete. A iavuló iövedelmi viszonyok egyik mutatója a növekvő takarékbetét-állomány. Az életszínvonal-javulás hatása tükröződik a kiskereskedelmi forgalomban is. amely évenként 9 százalékkal emelkedett. A iövedelmek növekedésével módosult az áruvásárlás szerkezete. Az olcsó és ió minőségű termékek kínálata elmaradt a szükséglettől. A megyei pártbizottság beszámolója kitért a iavító-szolgáltatás egves kérdéseinek elemzésére is. A lakó- és munkahelyi körülmények javítására. szociális és kommunális célokra az összes beruházások 20 százalékát fordítottuk. Évről évre több lakás átadására került sor. Az 1966. évi 1957 lakással szemben 1969-ben 3 ezer 277 lakás készült el. A negvedik ötéves terv időszakában ez a folyamat a házgyár belépésével meggyorsul. A lakó- és munkahelyi körülmények szám szerinti vizsgálata után a pártértekezlet a lakosság életkörülményeinek további javítására törekedve feladatként szabia meg: — A megye gazdaságában rejlő lehetőségek kiaknázására kell törekednünk, mindenekelőtt a lakásellátásban és egyes területeken az ipari átlagkeresetekben; — a kereskedelmi hálózatot, az árualapok és a választék bővítését a lakosság jövedelmének növekedésével összhangba kell hozni; — kiemelten kell kezelni a javítószolgáltató hálózat kapacitásának fejlesztését; — a lakásépítés és közműellátás érdekében bővíteni kell a meglevő kivitelezési kapacitásokat; — a munkahelyi körülményekre a gazdasági vezetők, a párt- és szakszervezetek fordítsanak mindenütt nagyobb figyelmet; — az idegenforgalomban és a gazdasági külkapcsolatokban fokozottabban kell érvény szerezni a gazdasági és politikai érdekeinknek, erősíteni a pozitív tendenciákat, csökkenteni a negatív hatásokat. A megyei pártbizottság beszámolója az egészségügyi és szociális helyzet elemzése során megállapította, hogy az élet- és munkakörülményekkel párhuzamosan javult a lakosság egészségügyi helyzete. A jövőben azonban nagyobb gonddal kell foglalkozni a betegségek megelőzésével. A beszámolási időszakban 34 millió forinttal emelkedett megyénkben a kórházon kívüli gyógyszerforgalom értéké, ugyanakkor sok gyógyszer veszendőbe megy a kialakult „házipatikákban". Megállapította a beszámoló a továbbiakban: eredményes az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi hálózat működése, megyénk 42 bölcsődéjének kihasználtsági foka 121 százalék, a művi vetélések száma évenként eléri a 10 ezret. Az egészségügyi és szociális helyzet javítása érdekében feladatként határozza meg a megyei pártértekezlet: — Tovább kell fejleszteni a lakosság kulturált egészségügyi ellátását, az egészségügyi szakemberek képzését és továbbképzését; — új építkezésekkel és rekonstrukciókkal biztosítani kell az egészségügyi és szociális ellátás objektív feltételeit; — nagyobb mértékben hasznosítani kell a megye területén fellelhető és gyógyító célra felhasználható természeti adottságokat; — javítani kell a munkahelyek egészségügyi és szociális felszereltségét, a munkából kiöregedett dolgozók szociális ellátását; (Folytatás a 4. oldalon.) Pártunk célkitűzéseinek megfelelően a lakosság életkörülményeinek állandó javítására törekedtünk — hangzott a beszámoló. — A megyei pártbizottság figyelemmel kísérte a szolgáltatások helyzetét, az áruellátást, a fogyasztói árak alakulását, a lakáshelyzetet, a bérek és munkahelyi körülmények változásait, a nagycsaládosok és nyugdíjasok életkörülményeit és ezek javítására irányelveket, fogadott el. E fenti célkitűzéseket oártszer veink és szerHét 10 emeletes lakóház épült Szexed JJ negyedében, Tarjánte lepcn. Az egyenként 50 lakásos épületeket a dunaújvárosi há 'gyár epliletelcmeiböl szereli élt össze. A toronyházakba megkezdődtek a beköltözések