Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

SZOMBAT, líHO. OKTÓBER 24. 3 Kongresszustól kongresszusig Interjúsorozatunkban befejezésül a szocialista közgondolkodás fejlődésére, a társadalmi erkölccsel összefüggő kérdésekre „Határozottabb fellépés szükséges, a I arton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulásai, a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen." (Az MSZMP IX. kongresszusának határozatából) kértünk választ. Sípos Gézától, a Szeged városi pártbizottság első titkárától. A közgondolkodás és a társadalmi morál Okos gép Somogyi Károlyné felvétele A József Attila Tudományegyetem számítástechnikai központját már az ország határain tül is ismerik. Itt dolgozik az az okos gep, a Minszk 22. amely sok hasznos munkát végez. Képünkön: programozzák a Minszk 22-tőt. Hatvanan nemet mondtak Mi történt egy lakásszövetkezet rendkívüli közgyűlésén ? Meghívást kaptam a Vedres utca—Torontál téri lakásszövetkezet rendkívüli közgyűlésére. Érdeklődésem felcsigázására késhegyre menő vitát helyeztek kilátásba. Elmentem. A ládagyár szűköcske, füstös kultúrtermében szorongott közel hatvan ember, három óra hosszáig. Ez a körülmény ez alkalommal azonban senkit sem zavart. Annál inkább minden elhangzott szó. A lakásszövetkezet elnöke épphogy ismertette a napirendet, máris újabb ponttal egészítette ki egy vállalkozó kedvű, harcias fellépésű „lakótársnő": válasszák újjá a vezetőséget. Ezután kezdődött a „harc". „Napolják el" Az első ütközetet a vezetőség nyerte: elnapolták a javaslat végrehajtását. Ezután .azonban fordulatot vett a szócsata. Az előbbi győztes az összes következő ütközetet elvesztette. A döntő vereséget a karbantartó részleg miatt mérték rá. Mi is ennek a lényege? Az elképzelések szerint Szeged tizenhárom lakásszövetkezetének összefogásából jönne létre, mint kifejezetten a tagság szolgálatában álló önálló szervezet. Békéscsabán, Debrecenben, Székesfehérvárott már bevált ez a kezdeményezés. A lakásszövetkezeteknek ez a kisebb szolgáltató szövetkezete egyelőre 11 embert foglalkoztatna, akik a házakban, adódó külső-belső munkálatokat elvégeznék. Tehát festenének, vízcsapot, villanyt javítanának, a szükséges kőműves munkákat ellátnák stb. És most jön az anyagi része a dolognak: tagonként 300 forinttal kellene a megalapításhoz hozzájárulni, ez összesen 33 ezer 900 forintot tenne ki. A javító részleg önköltséges alapon dolgozna. A munkákat folyamatosan (és alkalmanként) végeznék, így az épületek sem mennének olyan rohamosan tönkre. Előnyei szinte magától értetődők, hiszen köztudott az építőipar túlterheltsége. A kisiparosok, ha javítást vállalnak, borsos árat kérnek. Egy vállalkozó előkerltése — mint az eddigi közgyűlések panaszlistája mutatja — sokszor heteket, sőt hónapokat igényel. Nem egyszer a lakók végzik el a sürgős javításokat. lag leszavazta a javaslatot, hogy nálunk is akadnak köAz ellenszegülő hangulatot vetői, ha bár vannak, akik már az első hozzászóló (jo- még bizalmatlanok, talán a belső feszültségek, a nem elég pontos tájékoztatás miatt. Az induló összeg műhely, irodahelyiség, .szerszámok, anyagtárolás és kezdő fizetés céljaira kell. Később a ,„ . .. ... • ... , munkások megtermelik saját lo kozgazdasagi számítások munkabérüket. A MÉSZÖV gász) vádbeszéde konzerválta. Fő érve az volt, hogy haszon nélkül nem lehet fenntartani egy vállalatot. Javasolta: „Napolják el a tény megvitatását, megfeleután hozzák elő". A következő hozzászólók „beugratásnak" minősítették az egész ötletet. Kérdéseik: „Honnan szereznek munkásokat?", „Tetőszigeteléshez például elég ennyi ember?", „Mi lesz a szociális, nyereségi alappal?", „Ezer lakáshoz hogy lehet tizenegy embert felvenni? Halva született ötlet" stb. is hozzájárul az alaptőkéhez — 60 ezer forinttal. Ami kérdés A karbantartó részleg megteremtése ésszerű ötletnek látszik. Hogy miért ez a nagy ellenállás ennél a lakásszövetkezetnél? Az elnök és Szilágyi György, a MÉSZÖV műszaki előadójá# Hogyan ítéli meg a társadalmi tudat, a közgondolkodás fejlődését az utóbbi esztendőkben? Az elmúlt, években jelentős változás ment végbe a társadalmi tudatban, a közgondolkodásban. Ezt az élet : minden területén megfigyelhetjük. Elsősorban a munkásosztály. a parasztság, de az értelmiség soraiban is mind többen vannak olyanok. akik a társadalom érdekében fáradoznak. A köz javára végzett munka fontos mércéje a közgondolkodás változásának. Számtalan szép példát lehetne felsorolni a vietnami műszakoktól az árvízi helytálláson át a kongresszusi versenyben született eredményekig. A gazdasági reform bevezetése. annak eredményei szintén egyértelműen a közgondolkodásban végbement változást, mutatják. A reform elveinek gyakorlati megvalósítása segíti a közgondolkodás fejlődését is. Másképp a reform célkitűzései nem valósulhattak volna meg. De nemcsak a gazdasági életben, hanem a művelődésben. a tudományban is megfigyelhetők ezek a vonások. — A közgondolkodásban elért pozitív változás mellett azonban egyes társadalmi rétegekben negatív jelenségek, sőt bizonyos torzulások is megfigyelhetők. Ügy van ez. mint a természetben, hogy a kedvező időjárás a hasznos növények gyors fejlődését eredményezi, de a gyomok burjánzásával is számolni kell. Ha ezeknek a ieMegtermelik szándékuk azonban este 9 óra felé már hiábavaló volt: az elszabadult indulatok, a , . , . .. , , „v személyes ellentétté fajult t'l iir.fsn ^hee ^r nézeteltérések ezt megakatasra talált 60 ember koreben egy jónak igerkezo kezdeményezés. Debrecen- Kérdés, hogy az „úttörők", ben például 13-an alakítót- miután túlküzdötték maguták a szolgáltató szövetke- kat a kezdeti nehézségeken, zetet, ma már 40 tagot befogadják-e soraikba az számlálnak. Szegeden eddig „óvatos" társaikat? hét lakásszövetkezet megszavazta, kettő nem. Valószínű, Chikán Ágnes nak tájékoztatója valóban J lenségeknek a száma nem is hiányos volt. Kiegészítő j túlságosan nagy. jelentőségüknél fogva említésre méltók. mert elkövetőik a maguk nézete mellett, igyekeznek erőteljes hangulatot kelteni. Ök azok, akik mindent a saiat érdekük szerint vizsgálnak. egyéni hasznuk szempontjából értékelnek; akik passzivitásukkal, fegyelmezetlenségükkel komoly visszatartó erőt jelentenek. Sándor József látogatása Tegnap Szegedre érkezett Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB Irodájának vezetője. A déli órákban Tápéra látogatott, elkísérte dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első titkára és Gruber János, a járási pártbizottság titkára. A nagyközségben a Tiszatáj Termelőszövetkezet tagjaival találkozott Sándor József és ellátogatott a Háziipari Szövetkezetbe is, majd Forráskútra, a Haladás Termelőszövetkezetbe. Innen Mórahalomra ment, ahol a Haladás Szakszövetkezet tagjaival beszélgetett, este pedig pártaktiván találkozott a nagyközség kommunistáival. Ide elkísérte dr. Ágoston József, az MSZMP Ennek Csongrád megyei bizottsáellenére a tagság egyhangú- 1 ganak titkara is. Rendelet a lakásfelmérésről Az új lakbérrendszer be- sőbb. a lakásrendelet végrevezetésének előkészítéseként hajtási utasításában jelenik pénteken megjelent az épi- meg. A feljegyzett méretek tésügvi és városfejlesztési azonban lehetővé teszik, miniszter rendelete a bérbe- hogy a későbbi intézkedés adás útján hasznosított la- alapján is pontosan meghakások felméréséről. Az álla- tározzák azt a kategóriát, mi és a vegyes tulajdonban amelyhez a lakás tartozik, álló mintegy egymillió bér- Amennyiben a felméréskor lakást mérik fel és összeír- a bérlő nem ért egyet a ják a bérlők egyes adatait kérdőíven feljegyzett meg1971. március 31-ig. állapításokkal, akkor e lap A rendelkezés előírja, megfelelő helyén írásbeli hogy a felmérésről a lakás észrevételeket tehet. Egyébkezelője köteles gondoskod- ként ls aláírásával köteles ni. A bérlővel legalább há- igazolni, hogy jelenlétében rom nappal előbb kell kö- végezték el a felmerést, zölni a felmérés időpontját A felméréshez szükséges a lakónak pedig elő kell adatfelvételi lapokat nosegítenie a felmérést. A vember 1-től szerezhetik ba felmérést minden esetben a a tanácsi házkezelési szerbérlő vagy meghatalmazott- vek a fővárosi I. kerületi injának jelenlétében kell elvé- gatlankezelö vállalattól. A gezni. Az adatfelvételi lap nem tanácsi kezelőszervek 20 kérdése vonatkozik a la- és más bérbeadók pedig kás méreteire. Ezekből az 1971. január 15-e után kapadatokból állapítják meg, hatják meg ezeket a lapomilyen komfortkategóriába kat a lakások helye szerint esik a lakás. A kategóriákról illetékes tanácsi házkezelési i-reszletes intézkedés csak ké- szervektől. Sajnos, még kommunisták között is találkozunk ilyen nézetekkel. A kispolgári életszemlélet. az anyagiasság, az erkölcstelen életmód édestestvérek, ellenük mindig felléptünk. Értünk is el sikereket. azonban távolról sem sikerült e szemléletet megszüntetni. Mi az egyén boldogulását mindig fő kérdésnek tekintettük, de nem mások rovására, nem a társadalom kárára. A boldogság fogalmán mi nem a minden áron való haszonszerzést értjük. hanem elsősorban a mindennapos. jól végzett munka örömét, a közösség érdekében kifejtett mindennapos tevékenységet. Ezen a téren még sok a tennivalónk. A X. kongresszus irányelvei is arra hívják fel a figyelmet, hogy állandó, szívós közgondolkodást formáló tevékenységet. kell folytatnunk, olyan közhangulatot kell kialakítani. amely elítéli a kispolgári erkölcsi szemlélet minden megnyilvánulását. # Vannak, akik úgy látják, hogy a gazdasági életben bevezetett változások kedveznek közösségellenes törekvéseknek. jogtalan haszonszerzésnek, üzletelésnek. Mit tart erről? — A gazdasági életben bevezetett változások, a gazdaságirányítás új rendje általában nem kedvez a közösségellenes törekvéseknek. Bevezetése gazdaságunk gyorsabb fejlesztése érdekében történt. Kétségtelen, hogy a nagyobb önállóság, a szabadabb gazdálkodás, a kevesebb kötöttség több visszaélési lehetőséget is teremt. De ez az új gazdaságirányítás rendszerétől idegen. Az önállóság, a kevesebb kötöttség nem a jogtalan előnyökre. nem a tisztességtelen haszonszerzésre ösztönöznek, hanem a iobb gazdálkodásra. El kell mondanom: vállalataink többsége helyesen értelmezi a mechanizmus elveit. annak a szellemében dolgozik. De vannak olyanok, akik- akarva, akaratlanul tévesen értelmezik, vagy tudatosan félremagyarázzák a mechanizmus adta lehetőségeket. Igaz az. hogy a vállalati nyereség végső soron társadalmi érdeket szolgál, de az is igaz. hogy a nyereség mellett még számtalan más érdek is húzódik meg. amely nem elhanyagolható. A túlzott nyereségcentrikus gondolkodás — amely nincs tekintettel másra — veszélyeket is rejt magában. Az olcsó. ió minőségű gyártmányok termelésének megszüntetése — gazdaságtalanságra hivatkozva —. vagy fontos közszükségleti cikkek gyártásának elhanyagolása igen káros. A vállalati nyereség érdekében emelt árak csak egy kis szűk csoport érdekeit szolgálják de végső soron ez a kis csoport is rosszul jár. ha vásárol. A nyereség sokféleképpen növelhető, de legcélravezetőbb útja a korszerűbb. termelékenyebb, fegyelmezettebb munka, az önköltség csökkentése, és sorolhatnám még a lehetőségeket. Ez az út. természetesen nehezebben járható, de ez a legjobb, ez szolgálja a közösség érdekeit. — A vezetők többsége ebben a szellemben dolgozik. A vezetőknek azonban olyan feladatuk is van — s minden kommunistáknak —. hogy fellépjenek a jogtalan haszonszerzés, a fegyelmezetlen munka, a megengedhetetlen üzletelések ellen. Minden időszaknak megvannak a vámszedői akik azon mesterkednek, hogv elveinket hogyan tudják egyéni hasznukra fordítani. Még találkozunk ilyenekkel, az erélyes fellépés ellenére is. Továbbra is határozottan kell eljárni azokkal szemben, akik törvénytelen úton próbálkoznak előnyöket szerezni maguknak. És azok ellen is. akik nem sértik ugyan megszövegezett törvényeinket, jogszabályainkat, de súlyosan vétenek a szocialista erkölcs normái ellen. Szükségesnek tartom az adminisztratív intézkedést ezekkel a jelenségekkel szemben. — Olyan közszellemet kell kialakítani, amely elítéli az ilyen magatartást. Ehhez szükséges a kommunisták és a pártonkívüliek példamutató magatartása és elitélő véleménye. A vezetőknek a maguk területén példát mutatva kell segíteniük a közhangulat. formálását. Ez most annál is inkább könnyebb, mert a X. kongresszusra készülve minden pártszervezetünkben sürgették a fellépést a jogtalan haszonszerzők, a fegyelmezetlenkedők. az erkölcsi normákat 6Ülyosan sértők ellen. 9 A kommunistáknak nagy szerepük van a közgondolkodás, a közerkölcs formálásában. Hogyan ítéli meg e téren végzett munkájukat? — A kommunisták többsége a gyakorlati munkában, mindennapi szerénységgel, áldozatkészséggel, a társadalom érdekében rendszeresen végzett tevékenységgel vívta ki a megbecsülést, továbbá azzal, hogy fellép minden olyan megnyilvánulás ellen, mely sérti a párt és a társadalom erkölcsi normáit. Személyes példamutatással, a hibák bátor felvetésével járulnak hozzá a párt tekintélyének. a kommunista magatartásnak megbecsültetéséhez. A kommunisták többségének példája nyomán mind többen vannak, akik a szocialista társadalom erkölcsi elvei szerint élnek és dolgoznak. Nem kis számban találkozunk ma már olyan pártonkívüliekkel. akikben a szerénység, a nép ügye iránti odaadás, az emberek megbecsülése és tisztelete, a következetes. szilárd magatartásbeli vonások együttesen, harmóniában megtalálhatók. Vannak azonban. akikből még nem sugárzik a kulturált magatartás, akikben inkább az önteltség, a dolgozók ügyes-bai06 dolgai iránti közöny, a saját, érdek képviselete dominál. Az ilyen példák akadályozzák a bürokrácia megfékezését, a szocialista demokrácia feileszté6ét. a kulturált, szocialista emberi magatartás szélesebb körű kialakulását. — A jövőben növelni kell az erkölcseiben tiszta, a szocialista módon végzett munka becsületét. Jobban kell becsülnünk azokat az elvtársainkat, embertársainkat, akik a dolgozó nép érdekeit képviselő ügyekben, a közérdekben keresik fel pártszervezeteinket észrevételeikkel, javaslataikkal, s akik — ha mi keressük fel őket — ' fáradhatatlanul vállalnak társadalmi tevékenységet. Határozottabban kívánjuk formálni azt a közszellemet, amelyben a haszonélvezők helyett a szocialista elkötelezettségű magatartás, az alkotó ember kap megbecsülést, tekintélyt.