Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

SZERDA, 1970. OKTOBER 21, 3 SiBSijSíí MTI-fOtÓ Kácsor László felvétele „Mini" reaktor A Budapesti Műszaki Egyetem udvarán szakemberek már szerelik az oktatási célokat szolgáló reaktort. A 10 kw teljesítményű berendezés az oktatási célok mellett Izo­tópok előállítására is alkalmas. Az épülő reaktort meg­tekintették a Szovjetunió Felsőoktatás; Minisztériumának hazánkban tartózkodó küldöttei is Kutatás, tervezés, kivitelezés Áz újítástól a licencig — Csak „kapun belül"? A megújulásért nem lehet eleget tenni — mondta az egyik üzem mérnöke, mikor az újítómozgalom kérdései kerültek szóba. Mert az újí­tómozgalom is örökösen megújulásra vár, aminthogy gazdasági életünk egész gé­pezetében nagyban növel­hetjük „a fordulatszámot" az újítók, feltalálók, a „nehéz emberek" segítségével. A vállalati teljesítményt javítani, a termelékenységet növelni mindig újra töre­kedve lehet a legeredménye­sebben. Igen érdekes kezde­ményezés például a ruha­gyáriaké. itt a szocialista brigádok tevékenységére építve igyekeznek szélesebb alapokra helyezni az újító­mozgalmat. Ami azt illeti, az intenzív fejlesztéshez va­lóban szükség is van erre. Minél többen és minél szer­vezettebben kapcsolódnak be az alkotó tevékenységbe, an­nál nagyobb sikerrel kecseg­tet. A szocialista brigádok­ban erre a szervezett, kö­vetkezetesen végigvitt mun­kára a napi termelési fo­lyamatban jó lehetőség nyí­lik. Hisz akár az anyagellá­tásra, szállításra, akár a munkavégzésre, gépalakitás­ra, vagy új célgép alkalma­zására javaslatot tehetnek, éppen azok, akik a legilleté­kesebbek, akik közvetlenül észlelik, mi a jó, s mi a hi­ba. A hibát meglátni és „jobbat tudni" persze nem ugyanaz. De minden javas­lat gondolatébresztő lehet, a hozzáértőbb szakembereket, a közép- és felső vezetőket kezdetleges ötlet is inspirál­hatja a technikailag legkor­szerűbb megoldásokra. Ezért célszerű még azoknak az újítóknak is megköszönni az igyekezetét, akik „nem használható" javaslatokkal álltak elő. ÚtkelőhelY-pszichózis A fejlődő, alakuló Szeged­nek immár szerves tartozé­kaivá válnak a csíkos zeb­rák, a gyalogátkelő helyek. Létrejöttük értelemszerűen következik a fokozódó gép­járműforgalom támasztotta követelményekből és a gya­logosok „még mindig" jelen­tós táborából. Közlekedő ember és gya­logos egyaránt vagyok. Így aztan még géperejű jármű­ből nézve is megértem a gyalogosokat — ha nem is mindenkor. Többnyire érté­kelni tudom az útburkolati jelek által teremtett több­íetbiztonságot is. De egy valamit képtelen vagyok megérteni. Mivel nem értem, kénytelen vagyok a jelensé­get egy terminus technikus­sal felruházni. Ez pedig: „az átkelőhely-pszichózis". Mert mi történik, ha a gyalogos szabálytalan helyen megy át az úttesten? Általában körülnéz. Ha nem észlel ve­szedelmet, kapja magát és átszalad a túlsó járdára. Veszedelmet, azaz nagyon közel levő autót vagy rend­örposztot. És jegyezzük meg!: átszalad, vagy leg­alábbis átsiet. Előtte pedig körülnéz. Mi történik viszont a gya­logátkelő helyen? Nem egé­szen ugyanez. Ott, a zebrán, a gyalogos túlontúl is tuda­tában van gyalogos mivoltá­nak. Ebből aztán többféle — az egyéniség érettségétől és sajátosságaitól függő — vi­selkedésmód következik. 1.: Elmarad a körülnézés. 'A gyalogos halált megvető bátorsággal nekivág a zebrá­nak, és még csodálkozik, ha a kórházban tér magához. Mert ugye egyetlen jármű sem állhat meg féktávolsá­gon belül. De ez a ritkább eset. 2.: Éppen mert tudatában van annak, hogy ő most „át­kel", óvatos lesz. Hosszasan körülnéz, azután körültekin­tően lelép az úttestre. Ha mégis jön valami — nem, nem szalad át. Még véletle­nül sem, hogy a szerencsét­len vezető kiszámíthassa, mit is fog csinálni. Nem, előre-hátra indul, - hogy vé­gül is szerencsésen találkoz­zon a gépkocsival. De hagyjunk fel a típusok sorbavételével. Tény az, hogv a gyalogosok, ha sza­bálytalanul közlekednek — főként ha tudatosan teszik — sokkal értelmesebben és célszerűbben viselkednek. Nem tétováznak az úttesten, hanem sietnek. A vezetőnek nem kell csikorgó fékezéssel életet menteni, csupán a gyalogos egyenletes mozgá­sára számítva kissé mögé szedi a kormányt. Mi mindebből a levonható tanulság? Ne fessünk zebrá­kat? Azokra szükség van, legalábbis a forgalmasabb helyeken. Inkább talán az lenne a megszívlelendő ta­nács, hogy a gyalogos a zebrán is tekintse magát gyengébbnek és csak félig odavalónak. Mert ő a gyen­gébb fél. És a KRESZ őt ls csak féktávolságon kívül vé­di. Ezt nem ártana alapo­sabban megtanulni. Sz. L S talán ez is a legfonto­sabb a mozgalom számára: a változtatás igényének ál­landósítása, ösztönzése. Fent és lent, irodában és műhely­ben egyaránt. Így az egysze­rű észrevételektől a külföldi szaklapokban található új­donságok elemzéséig-felhasz­nálásáig nagyon széles ská­lán játszhat az újító szán­dék. A dologhoz persze az is hozzátartozik: nem lehet mindent, sőt, nagyon sok mindent nem lehet „kapun belül", saját erőből megol­dani. Ritkán sikerülhet — például egy gépcsoport ese­tében —.jobb megoldást produkálni, mint a berende­zések gyártására specializá­lódott szocialista vagy tőkés vállalatok. A külföldi licenc­vásárlások éppen az ilyen gond orvoslására valók: a kutatásnál,- tervezésnél, kivi­telezésnél tetemes összeget lehet megtakarítani általuk. — Van-e olyan, ami nekünk kell, s ha igen, érdemes-e megvásárolni? — ezt a kér­dést ma már egyre többször felvetik a gazdasági szakem­berek. S ha műszakilag megfelelőbb, gazdaságilag célszerűbb, inkább a „járt utat" választják, — a gyor­sabb előrehaladás érdeké­ben. Az Országos Találmányi Hivatalnak egyébként igen hasznos irodája — Újításo­kat Értékesítő Iroda — mű­ködik azzal a céllal, hogy az újítások adásvételét szervez­ze, segítse. Nemcsak a hazai gyárak közt vállalnak köz­vetítő szeriepet. mást is tesz az újért az ÚJÉRT. A BNV pavilonjában be is mutat­ják a külföldi találmányok, eljárások egy részét, végzik a szellemi termékekre vonat­kozó piackutatást. Mindezek ma már szerve­sen hozzátartoznak az újító­mozgalomhoz, élni kell a bennük rejlő lehetőségekkel. S. M. Kongresszustól kongresszusig A párt vezető és ellenőrző tevékenysé- , géröl, a megyei pártbizottság elemző munkájáról Rózsa Istvánnak, a megyei ,,A következfi évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módsze­reinek, formáinak a társadalmi fejlődés­sel összhangban álló tökéletesítése." (Az MSZMP IX. kongresszusának lialározataból.) pártbizottság titkárának tettünk fel kér­déseket. A pártvezetés erősítése, a társadalmi kérdések elemzése © A part tevékenysé­gében a IX. kongresszus óta tovább erősödött a tudományos elemzést igénylő munka, a politi­kai megvalósítására mozgósító szervező te­vékenység, a politika végrehajtásának biztosí­tása és cilcnörzése. A megyei pártbizottság mi­lyen nagyobb elemző feladatokat végzett el? — A megyei pártbizottság az elmúlt években a IX. kongresszus követelményei­nek megfelelően fokozta az elemző tevékenységet. A gazdaságirányítás reformjá­nak bevezetése során fel­mérte és elemezte a pártbi­zottság megyénk káderhely­zetét, összegezte a káder- és személyzeti munka legfőbb tapasztalatait. Ezzel össze­függésben értékelte az ipari és mezőgazdasági vezetők helyzetét, szakmai és poli­tikai tevékenységét. Széles körű felmérés alapján fog­lalkozott a pártbizottság megyénk munkásainak hely­zetével. Elemezte a munkás­osztállyal foglalkozó pártha­tározat végrehajtásának me­gyei tapasztalatait, megjelöl­te a további tennivalókat. Áttekintette megyénkben az ifjúság és a nők helyzetét, értékelte az ifjúsági és nő­mozgalom legfontosabb ta­pasztalatait. Az állásfogla­lásban a tapasztalatokat és a megye sajátosságait figye­lembe véve határozta meg a párt állami, társadalmi és gazdasági szervek ezzel ösz­szefüggő feladatait. Kiemel­ten foglalkozott a szénhid­rogén-kutatás helyzetével, a földgázhasznosítás kiszélesí­tésének kérdéseivel, a har­madik ötéves terv megyei feladatainak végrehajtásával, a lakosság élelmiszerellátá­sának helyzetével és felada­taival. — Az említettek mellett foglalkozott a megyei párt­bizottság további olyan nagy jelentőségű kérdések elemzésével, mint: a párt tudománypolitikájának me­gyei érvényesülése; a töme­gek körében végzett politi­kai munka továbbfejlesztésé­nek elvi és gyakorlati kér­dései; a pártszervek irányító munkájának, a munkamód­szer és munkastílus fejlesz­tésének kérdései, s ezzel összefüggésben a pártalap­szervezetek munkájának to­vábbfejlesztése; a megye iparosításának és iparfej­lesztésének kérdései; a gaz­dasági mechanizmus szabá­lyozóinak megyénk gazdasá­gára gyakorolt | hatásának elemzése, vagy a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek megerősítését segí­tő javaslatok kidolgozása. — A fentiekkel párhuza­mosan foglalkoztunk több országos jelentőségű kérdés vizsgálatával és a megyei tapasztalatokkal, hozzájárul­tunk a központi állásfoglalá­sok és határozatok kialakí­tásához. Ez a néhány ki­emelt példa is jól szemlélte­ti a megyei pártbizottság rekord A pártkongresszus tiszte­letére kibontakozott mun­kaverseny eredményeként meggyorsult a munka a vi­sontai Thorez külfejtéses bányaüzemben. A meddő eltakarításán dolgozó két óriás géplánc teljesítménye elérte a napi 50 000 köb­métert. Ez kiemelkedő hazai rekordnak számít, ilyen ka­I pacitású gépek még soha i-nem dolgoztak a magyar szénbányászatban. Két óriás földkotrógép valósággal nye­li a szénmező fölött elhe­lyezkedő 30—40 méter vas­tag földréteget, s hatalmas hegyeket formál az eltávolí­tott földből. A Gagarin Hőerőmű igé­nyeinek megfelelően e hé­ten már nagyobb ütemű a széntermelés is. í Naponta 6—3 ezer tonna fűtőanyagot szolgáltatnak az új energiaközpontnak. (MTI) elemző, irányító es ellenőrző munkájának fejlődését. A Korábban gyakori volt, hogy párt- és álla­mi szervek, társadalmi és löniegszervezetek párhuzamosan és lénye­gében azonos módon foglalkoztak azonos po­litikai, gazdasági és kul­turális témákkal. A fel­adatok megoszlásának célkitűzése milyen ta­pasztalatokat hozott Csongrád megyében? — A megyei és a területi pártszervek munkamódszerei fejlesztésének egyik alapve­tő kérdése volt az elmúlt években a munka helyes megosztása, az állami és társadalmi szervek munkáját koordináló tevékenység javí­tása. Általános tapasztalat, hogy a célkitűzés megvalósí­tásában sikerült jelentős mértékben előrelépni. Ered­ményként növekedett a te­rületi pártszervek és ezzel párhuzamosan az állami, társadalmi szervek önállósá­ga. Ez jó alapot biztosított arra, hogy a területükkel összefüggő politikai, gazda­sági és kulturális kérdések­kel a fontosságuknak megfe­lelő mértékben foglalkozza­nak és hozzanak benne dön­téseket. — Ezzel együtt javult a tudatosság és a munkákat összehangoló tevékenység. Általában korszerűbb lett a munkák tervezése. Mind jobban érvényesül ennek ér­dekében az az elv, hogy a megyei pártbizottság éves programja és munkaterve készül elsőnek és azt figye­lembe véve tervezik az al­sóbb pártszervek, valamint az állami és társadalmi szervek a munkájukat. Ez segíti a munkában a párhu­zamosságok kiküszöbölését. — Persze sok kérdéssel továbbra is foglalkoznak párhuzamosan párt, állami és társadalmi szervek. A fej­lődés a korábbiakhoz képest abban van, hogy a különbö­ző szervek egyes témákkal és feladatokkal nem azonos módon foglalkoznak. Példá­ul a megyei pártbizottság az elmúlt években megvizs­gált több nagyfontosságú, gazdasági, politikai és kul­turális kérdést és állást fog­lalt. határozatot hozott. (If­júság nevelése, gazdaságpo­litikái és tudománypolitikai állásfoglalás stb.) Az állami és társadalmi szervek ugyancsak megvizsgálták ezeket a kérdéseket, de olyan módon, hogy az állás­foglalásban megjelölt fel­adatok megvalósulásához hogyan kapcsolódnak a sajá­tos eszközeikkel és lehető­ségeikkel. — Kedvező tapasztalatot hozott és csökkentette a párhuzamosságot az ls, hogy esetenként egy-egy több szerv munkájával ösz­szefüggő kérdést — például a negyedik ötéves terv cél­kitűzéseit — az illető párt­és állami szervek együttes ülésén tárgyalják meg. Az összegezett tapasztalat az egyes területeken még meg­levő kedvezőtlen jelenségek ellenére is feltétlen pozitív. Jobban elhatároltak a fel­adatok a területi szervek kö­zött és kevesebb a párhu­zamosság is. Űgy ítéljük meg, hogy a feladatok ilyen megosztása segítette az eredményesebb munkát, erő­sítette a párt irányító és el­lenőrző tevékenységét. © A sazdasásii'ánj'iíás üj rendjének bevezetése óla gyakran lehet hallani olyan véleményt, hogy a termelő munkahelye­ken csőkkent a párt­szervezetek befolyása, nem tudják kellőképpen képviselni a politikai szempontokat a terme­lésben. Valóban vannak Ilyen tapasztalatok is? — Az a vélemény, hogy a gazdaságirányítás reformjá­nak bevezetésével csökken a pár-t befolyása a termelő munkahelyeken, különösen a reform előkészítésének és a működésének első idősza­kában volt gyakoribb. Az utóbbi években a gyakorlati tapasztalatok hatására már ritkábban hangzanak el ilyen megjegyzések. Általában si­került eloszlatni azokat az aggodalmakat is, hogy a szakszervezet jogkörének bővítése a pártszervezetek szerepének csökkenésével jár. A lezajlott párttaggyü­lések és üzemi pártértekez­letek beszámolói és tanács­kozásai szinte egyértelműen igazolták, hogy a gazdasági szervek önállóságának növe­kedésével párhuzamosan nö­vekedett a pártszervek sze­repe a gazdaságpolitikai feladatok meghatározásában és érvényesítésében. — Erősödött az üzemi pártszervezetek hatásköre a kádermunkában, a vezetők kiválasztásában, általában a személyzeti munka pártel­lenörzésében. Növekedett a szerepe a tervezésben, a ter­melési és fejlesztési elvek kialakításában, a helyi és a központi érdekek egyezteté­sében és érvényesítésében, a gazdasági irányítási rendsze­rünk ösztönzőinek a társa­dalmi és a gazdasági szük­ségletekhez történő igazítá­sának kezdeményezésében, a termelőhelyek gazdaságpoli­tikai célkitűzéseinek meg­valósításáért folyó politikai szervező és ellenőrző mun­kában. — Általános, hogy a na­gyobb üzemi pártszervezetek elemzőbben foglalkoznak a gazdaságpolitikai kérdések­kel. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a pártszer­vezetek befolyása a helyi körülményektől, a pártveze­tőségek felkészültségétől függően különböző színvona­lon érvényesülnek a termelő helyeken. Sajátos és feltét­lenül nehezíti a pártszerve­zetek hatékonyabb munká­ját, hogy megyénkben je­lentős a gyáregységek, te­lephelyek száma. Ezeken a helyeken minimális a gaz­dálkodási önállóság, így a pártvezetőségek elemző és ellenőrző politikai tevékeny­sége szűkebb körben mozog. — Van olyan tapasztalat is, hogy egyes üzemekben a gazdasági vezetők nem tá­maszkodnak eléggé a párt­szervezetekre, nem igény­lik megfelelően a pártvezető­ségek véleményét és ellen­őrző tevékenységét. Ezzel összefüggésben elmondhat­juk, persze azt is, hogy a gazdaságvezetők egy jelentős része kezdettől fogva helye­sen látja és jól érvényesíti azt az elvet, hogy az új körülmények között is csak a párt- és a tömegszerveze­tek véleményére és segítsé­gére támaszkodva lehet a termelő hely jelentősebb gazdaságpolitikai célkitűzé­seit eredményesen megvaló­sítani. — Kihat a párt helyi irá­nyító munkájára az is, hogy igen gyakori megyénk­ben a kislétszámú üzemi alapszervezet és vezetőség. Ezeknél az alapszervezetek­nél a gazdaságpolitikai tevé­kenység komoly nehézségek­kel és gyengébb szinten va­lósul meg. Ezeket a nehéz­ségeket és negatív tapaszta­latokat ismerjük és megol­dásukat folyamatos feladat­nak tekintjük. Ezt a célt jól szolgálták most a vezetőség­választások. amelynek hatá­sára kedvezően alakult a ve­zetőségek összetétele. Ezzel párhuzamosan segíti a haté­konyabb gazdasáspolitikai munkánkat az is, hogy ez évtől kezdve a megyei párt­iskolán jelentős számú párt­vezetőségi tagot tudunk fel­készíteni a színvonalasabb vezetői tevékenységre.

Next

/
Thumbnails
Contents