Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

SZERDA, 1970. OKTOBER 21, 3 SiBSijSíí MTI-fOtÓ Kácsor László felvétele „Mini" reaktor A Budapesti Műszaki Egyetem udvarán szakemberek már szerelik az oktatási célokat szolgáló reaktort. A 10 kw teljesítményű berendezés az oktatási célok mellett Izotópok előállítására is alkalmas. Az épülő reaktort megtekintették a Szovjetunió Felsőoktatás; Minisztériumának hazánkban tartózkodó küldöttei is Kutatás, tervezés, kivitelezés Áz újítástól a licencig — Csak „kapun belül"? A megújulásért nem lehet eleget tenni — mondta az egyik üzem mérnöke, mikor az újítómozgalom kérdései kerültek szóba. Mert az újítómozgalom is örökösen megújulásra vár, aminthogy gazdasági életünk egész gépezetében nagyban növelhetjük „a fordulatszámot" az újítók, feltalálók, a „nehéz emberek" segítségével. A vállalati teljesítményt javítani, a termelékenységet növelni mindig újra törekedve lehet a legeredményesebben. Igen érdekes kezdeményezés például a ruhagyáriaké. itt a szocialista brigádok tevékenységére építve igyekeznek szélesebb alapokra helyezni az újítómozgalmat. Ami azt illeti, az intenzív fejlesztéshez valóban szükség is van erre. Minél többen és minél szervezettebben kapcsolódnak be az alkotó tevékenységbe, annál nagyobb sikerrel kecsegtet. A szocialista brigádokban erre a szervezett, következetesen végigvitt munkára a napi termelési folyamatban jó lehetőség nyílik. Hisz akár az anyagellátásra, szállításra, akár a munkavégzésre, gépalakitásra, vagy új célgép alkalmazására javaslatot tehetnek, éppen azok, akik a legilletékesebbek, akik közvetlenül észlelik, mi a jó, s mi a hiba. A hibát meglátni és „jobbat tudni" persze nem ugyanaz. De minden javaslat gondolatébresztő lehet, a hozzáértőbb szakembereket, a közép- és felső vezetőket kezdetleges ötlet is inspirálhatja a technikailag legkorszerűbb megoldásokra. Ezért célszerű még azoknak az újítóknak is megköszönni az igyekezetét, akik „nem használható" javaslatokkal álltak elő. ÚtkelőhelY-pszichózis A fejlődő, alakuló Szegednek immár szerves tartozékaivá válnak a csíkos zebrák, a gyalogátkelő helyek. Létrejöttük értelemszerűen következik a fokozódó gépjárműforgalom támasztotta követelményekből és a gyalogosok „még mindig" jelentós táborából. Közlekedő ember és gyalogos egyaránt vagyok. Így aztan még géperejű járműből nézve is megértem a gyalogosokat — ha nem is mindenkor. Többnyire értékelni tudom az útburkolati jelek által teremtett többíetbiztonságot is. De egy valamit képtelen vagyok megérteni. Mivel nem értem, kénytelen vagyok a jelenséget egy terminus technikussal felruházni. Ez pedig: „az átkelőhely-pszichózis". Mert mi történik, ha a gyalogos szabálytalan helyen megy át az úttesten? Általában körülnéz. Ha nem észlel veszedelmet, kapja magát és átszalad a túlsó járdára. Veszedelmet, azaz nagyon közel levő autót vagy rendörposztot. És jegyezzük meg!: átszalad, vagy legalábbis átsiet. Előtte pedig körülnéz. Mi történik viszont a gyalogátkelő helyen? Nem egészen ugyanez. Ott, a zebrán, a gyalogos túlontúl is tudatában van gyalogos mivoltának. Ebből aztán többféle — az egyéniség érettségétől és sajátosságaitól függő — viselkedésmód következik. 1.: Elmarad a körülnézés. 'A gyalogos halált megvető bátorsággal nekivág a zebrának, és még csodálkozik, ha a kórházban tér magához. Mert ugye egyetlen jármű sem állhat meg féktávolságon belül. De ez a ritkább eset. 2.: Éppen mert tudatában van annak, hogy ő most „átkel", óvatos lesz. Hosszasan körülnéz, azután körültekintően lelép az úttestre. Ha mégis jön valami — nem, nem szalad át. Még véletlenül sem, hogy a szerencsétlen vezető kiszámíthassa, mit is fog csinálni. Nem, előre-hátra indul, - hogy végül is szerencsésen találkozzon a gépkocsival. De hagyjunk fel a típusok sorbavételével. Tény az, hogv a gyalogosok, ha szabálytalanul közlekednek — főként ha tudatosan teszik — sokkal értelmesebben és célszerűbben viselkednek. Nem tétováznak az úttesten, hanem sietnek. A vezetőnek nem kell csikorgó fékezéssel életet menteni, csupán a gyalogos egyenletes mozgására számítva kissé mögé szedi a kormányt. Mi mindebből a levonható tanulság? Ne fessünk zebrákat? Azokra szükség van, legalábbis a forgalmasabb helyeken. Inkább talán az lenne a megszívlelendő tanács, hogy a gyalogos a zebrán is tekintse magát gyengébbnek és csak félig odavalónak. Mert ő a gyengébb fél. És a KRESZ őt ls csak féktávolságon kívül védi. Ezt nem ártana alaposabban megtanulni. Sz. L S talán ez is a legfontosabb a mozgalom számára: a változtatás igényének állandósítása, ösztönzése. Fent és lent, irodában és műhelyben egyaránt. Így az egyszerű észrevételektől a külföldi szaklapokban található újdonságok elemzéséig-felhasználásáig nagyon széles skálán játszhat az újító szándék. A dologhoz persze az is hozzátartozik: nem lehet mindent, sőt, nagyon sok mindent nem lehet „kapun belül", saját erőből megoldani. Ritkán sikerülhet — például egy gépcsoport esetében —.jobb megoldást produkálni, mint a berendezések gyártására specializálódott szocialista vagy tőkés vállalatok. A külföldi licencvásárlások éppen az ilyen gond orvoslására valók: a kutatásnál,- tervezésnél, kivitelezésnél tetemes összeget lehet megtakarítani általuk. — Van-e olyan, ami nekünk kell, s ha igen, érdemes-e megvásárolni? — ezt a kérdést ma már egyre többször felvetik a gazdasági szakemberek. S ha műszakilag megfelelőbb, gazdaságilag célszerűbb, inkább a „járt utat" választják, — a gyorsabb előrehaladás érdekében. Az Országos Találmányi Hivatalnak egyébként igen hasznos irodája — Újításokat Értékesítő Iroda — működik azzal a céllal, hogy az újítások adásvételét szervezze, segítse. Nemcsak a hazai gyárak közt vállalnak közvetítő szeriepet. mást is tesz az újért az ÚJÉRT. A BNV pavilonjában be is mutatják a külföldi találmányok, eljárások egy részét, végzik a szellemi termékekre vonatkozó piackutatást. Mindezek ma már szervesen hozzátartoznak az újítómozgalomhoz, élni kell a bennük rejlő lehetőségekkel. S. M. Kongresszustól kongresszusig A párt vezető és ellenőrző tevékenysé- , géröl, a megyei pártbizottság elemző munkájáról Rózsa Istvánnak, a megyei ,,A következfi évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése." (Az MSZMP IX. kongresszusának lialározataból.) pártbizottság titkárának tettünk fel kérdéseket. A pártvezetés erősítése, a társadalmi kérdések elemzése © A part tevékenységében a IX. kongresszus óta tovább erősödött a tudományos elemzést igénylő munka, a politikai megvalósítására mozgósító szervező tevékenység, a politika végrehajtásának biztosítása és cilcnörzése. A megyei pártbizottság milyen nagyobb elemző feladatokat végzett el? — A megyei pártbizottság az elmúlt években a IX. kongresszus követelményeinek megfelelően fokozta az elemző tevékenységet. A gazdaságirányítás reformjának bevezetése során felmérte és elemezte a pártbizottság megyénk káderhelyzetét, összegezte a káder- és személyzeti munka legfőbb tapasztalatait. Ezzel összefüggésben értékelte az ipari és mezőgazdasági vezetők helyzetét, szakmai és politikai tevékenységét. Széles körű felmérés alapján foglalkozott a pártbizottság megyénk munkásainak helyzetével. Elemezte a munkásosztállyal foglalkozó párthatározat végrehajtásának megyei tapasztalatait, megjelölte a további tennivalókat. Áttekintette megyénkben az ifjúság és a nők helyzetét, értékelte az ifjúsági és nőmozgalom legfontosabb tapasztalatait. Az állásfoglalásban a tapasztalatokat és a megye sajátosságait figyelembe véve határozta meg a párt állami, társadalmi és gazdasági szervek ezzel öszszefüggő feladatait. Kiemelten foglalkozott a szénhidrogén-kutatás helyzetével, a földgázhasznosítás kiszélesítésének kérdéseivel, a harmadik ötéves terv megyei feladatainak végrehajtásával, a lakosság élelmiszerellátásának helyzetével és feladataival. — Az említettek mellett foglalkozott a megyei pártbizottság további olyan nagy jelentőségű kérdések elemzésével, mint: a párt tudománypolitikájának megyei érvényesülése; a tömegek körében végzett politikai munka továbbfejlesztésének elvi és gyakorlati kérdései; a pártszervek irányító munkájának, a munkamódszer és munkastílus fejlesztésének kérdései, s ezzel összefüggésben a pártalapszervezetek munkájának továbbfejlesztése; a megye iparosításának és iparfejlesztésének kérdései; a gazdasági mechanizmus szabályozóinak megyénk gazdaságára gyakorolt | hatásának elemzése, vagy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megerősítését segítő javaslatok kidolgozása. — A fentiekkel párhuzamosan foglalkoztunk több országos jelentőségű kérdés vizsgálatával és a megyei tapasztalatokkal, hozzájárultunk a központi állásfoglalások és határozatok kialakításához. Ez a néhány kiemelt példa is jól szemlélteti a megyei pártbizottság rekord A pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményeként meggyorsult a munka a visontai Thorez külfejtéses bányaüzemben. A meddő eltakarításán dolgozó két óriás géplánc teljesítménye elérte a napi 50 000 köbmétert. Ez kiemelkedő hazai rekordnak számít, ilyen kaI pacitású gépek még soha i-nem dolgoztak a magyar szénbányászatban. Két óriás földkotrógép valósággal nyeli a szénmező fölött elhelyezkedő 30—40 méter vastag földréteget, s hatalmas hegyeket formál az eltávolított földből. A Gagarin Hőerőmű igényeinek megfelelően e héten már nagyobb ütemű a széntermelés is. í Naponta 6—3 ezer tonna fűtőanyagot szolgáltatnak az új energiaközpontnak. (MTI) elemző, irányító es ellenőrző munkájának fejlődését. A Korábban gyakori volt, hogy párt- és állami szervek, társadalmi és löniegszervezetek párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkoztak azonos politikai, gazdasági és kulturális témákkal. A feladatok megoszlásának célkitűzése milyen tapasztalatokat hozott Csongrád megyében? — A megyei és a területi pártszervek munkamódszerei fejlesztésének egyik alapvető kérdése volt az elmúlt években a munka helyes megosztása, az állami és társadalmi szervek munkáját koordináló tevékenység javítása. Általános tapasztalat, hogy a célkitűzés megvalósításában sikerült jelentős mértékben előrelépni. Eredményként növekedett a területi pártszervek és ezzel párhuzamosan az állami, társadalmi szervek önállósága. Ez jó alapot biztosított arra, hogy a területükkel összefüggő politikai, gazdasági és kulturális kérdésekkel a fontosságuknak megfelelő mértékben foglalkozzanak és hozzanak benne döntéseket. — Ezzel együtt javult a tudatosság és a munkákat összehangoló tevékenység. Általában korszerűbb lett a munkák tervezése. Mind jobban érvényesül ennek érdekében az az elv, hogy a megyei pártbizottság éves programja és munkaterve készül elsőnek és azt figyelembe véve tervezik az alsóbb pártszervek, valamint az állami és társadalmi szervek a munkájukat. Ez segíti a munkában a párhuzamosságok kiküszöbölését. — Persze sok kérdéssel továbbra is foglalkoznak párhuzamosan párt, állami és társadalmi szervek. A fejlődés a korábbiakhoz képest abban van, hogy a különböző szervek egyes témákkal és feladatokkal nem azonos módon foglalkoznak. Például a megyei pártbizottság az elmúlt években megvizsgált több nagyfontosságú, gazdasági, politikai és kulturális kérdést és állást foglalt. határozatot hozott. (Ifjúság nevelése, gazdaságpolitikái és tudománypolitikai állásfoglalás stb.) Az állami és társadalmi szervek ugyancsak megvizsgálták ezeket a kérdéseket, de olyan módon, hogy az állásfoglalásban megjelölt feladatok megvalósulásához hogyan kapcsolódnak a sajátos eszközeikkel és lehetőségeikkel. — Kedvező tapasztalatot hozott és csökkentette a párhuzamosságot az ls, hogy esetenként egy-egy több szerv munkájával öszszefüggő kérdést — például a negyedik ötéves terv célkitűzéseit — az illető pártés állami szervek együttes ülésén tárgyalják meg. Az összegezett tapasztalat az egyes területeken még meglevő kedvezőtlen jelenségek ellenére is feltétlen pozitív. Jobban elhatároltak a feladatok a területi szervek között és kevesebb a párhuzamosság is. Űgy ítéljük meg, hogy a feladatok ilyen megosztása segítette az eredményesebb munkát, erősítette a párt irányító és ellenőrző tevékenységét. © A sazdasásii'ánj'iíás üj rendjének bevezetése óla gyakran lehet hallani olyan véleményt, hogy a termelő munkahelyeken csőkkent a pártszervezetek befolyása, nem tudják kellőképpen képviselni a politikai szempontokat a termelésben. Valóban vannak Ilyen tapasztalatok is? — Az a vélemény, hogy a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével csökken a pár-t befolyása a termelő munkahelyeken, különösen a reform előkészítésének és a működésének első időszakában volt gyakoribb. Az utóbbi években a gyakorlati tapasztalatok hatására már ritkábban hangzanak el ilyen megjegyzések. Általában sikerült eloszlatni azokat az aggodalmakat is, hogy a szakszervezet jogkörének bővítése a pártszervezetek szerepének csökkenésével jár. A lezajlott párttaggyülések és üzemi pártértekezletek beszámolói és tanácskozásai szinte egyértelműen igazolták, hogy a gazdasági szervek önállóságának növekedésével párhuzamosan növekedett a pártszervek szerepe a gazdaságpolitikai feladatok meghatározásában és érvényesítésében. — Erősödött az üzemi pártszervezetek hatásköre a kádermunkában, a vezetők kiválasztásában, általában a személyzeti munka pártellenörzésében. Növekedett a szerepe a tervezésben, a termelési és fejlesztési elvek kialakításában, a helyi és a központi érdekek egyeztetésében és érvényesítésében, a gazdasági irányítási rendszerünk ösztönzőinek a társadalmi és a gazdasági szükségletekhez történő igazításának kezdeményezésében, a termelőhelyek gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításáért folyó politikai szervező és ellenőrző munkában. — Általános, hogy a nagyobb üzemi pártszervezetek elemzőbben foglalkoznak a gazdaságpolitikai kérdésekkel. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a pártszervezetek befolyása a helyi körülményektől, a pártvezetőségek felkészültségétől függően különböző színvonalon érvényesülnek a termelő helyeken. Sajátos és feltétlenül nehezíti a pártszervezetek hatékonyabb munkáját, hogy megyénkben jelentős a gyáregységek, telephelyek száma. Ezeken a helyeken minimális a gazdálkodási önállóság, így a pártvezetőségek elemző és ellenőrző politikai tevékenysége szűkebb körben mozog. — Van olyan tapasztalat is, hogy egyes üzemekben a gazdasági vezetők nem támaszkodnak eléggé a pártszervezetekre, nem igénylik megfelelően a pártvezetőségek véleményét és ellenőrző tevékenységét. Ezzel összefüggésben elmondhatjuk, persze azt is, hogy a gazdaságvezetők egy jelentős része kezdettől fogva helyesen látja és jól érvényesíti azt az elvet, hogy az új körülmények között is csak a párt- és a tömegszervezetek véleményére és segítségére támaszkodva lehet a termelő hely jelentősebb gazdaságpolitikai célkitűzéseit eredményesen megvalósítani. — Kihat a párt helyi irányító munkájára az is, hogy igen gyakori megyénkben a kislétszámú üzemi alapszervezet és vezetőség. Ezeknél az alapszervezeteknél a gazdaságpolitikai tevékenység komoly nehézségekkel és gyengébb szinten valósul meg. Ezeket a nehézségeket és negatív tapasztalatokat ismerjük és megoldásukat folyamatos feladatnak tekintjük. Ezt a célt jól szolgálták most a vezetőségválasztások. amelynek hatására kedvezően alakult a vezetőségek összetétele. Ezzel párhuzamosan segíti a hatékonyabb gazdasáspolitikai munkánkat az is, hogy ez évtől kezdve a megyei pártiskolán jelentős számú pártvezetőségi tagot tudunk felkészíteni a színvonalasabb vezetői tevékenységre.