Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

4 KEDD, 1910. OKTÖBER 20. Az utolsó fotó Víz és panasz Szőregen — Barátságos rck... arcot ké­Nem először foglalkozunk lapunkban a szőregi vízzel. Megírtuk már azt is, hogy milyen előnyöket jelent a szegedi víz bevezetése a szőlőieknek, beszámoltunk panaszaikról is. Azóta újabb panaszos sorok érkfeztek szerkesztőségünkbe, igaz, névtelenül. Így aztán nem is foglalkoznánk velük. De ha a névtelenül panaszkodó so­rok nem ls érdemlik meg azt, hogy utána nézzünk igazságuknak, a község la­kói közt terjedő hírek és tő szőregi lakók közt terje­dő hírek, pletykák lényegé­ben megegyeznek a névte­len, E. F. monogramos le­vélben foglaltakkal. Csak a legfontosabbat: el­terjedtek a hirek, melyek szerint hamarabb kötik be a portára a vizet, ha a tu­lajdonosa már befizetett 1300 forintos bekötési díjat, még két-háromszáz forint borravalóval is megtoldja. Ugyanakkor úgy is véleked­nek jó néhányan, hogy bár kifizettették velük a bekö­maguk a tények igen. És az tések árát, azzal mégis kés­igazságukat és jogaikat fél­Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házassái;: Gion Márton és Flnta Julianna, Kurucsal János és Györgyi Rozália, Rigö György és Szekeres Piroska, Szekeres István Balázs és Slmondán Er­zsébet Julianna. Kis Szilveszter és Marton Olga, Turáni Tibor László és Hajducsr.k Erzsébet, Borbola Jenő és Szabó Mária. Kovács Sándor és Gyuris Ildi­kó Elvira. Szabó László ós Csá­szár Márta Magdolna, Sárándl László éá Miskolci Anna, Bod­nár Péter és Böröcz Ágnes. Ró­nyal Lajos és Garat Erzsébet, Hatvani János és Hankó Mária, lílchner József es Martocsán Erzsébet házasságot kötöttek. Születés: Sári Sándornak és Vlrgoncz Juliannának Róbert Ti­bor, Bóka Imrének és Szécsi Irénnek Edit. Talmácsl László Istvánnak és Nagy Ida Rozá­liának Andrea, Nagypál Miklós­nak és Hévízi Eszternek Eszter. S/óráth Andrásnak és Horcsnyl Mariának C'saba Loltán, ltétl­Szabn Tamásnak és Piri Kata­linnak Gábor, Kenyeres Pál Györgynek és Italint Veroniká­nak Tamás Pál, P.nrna Vilmos­nak ós Gyuris Erzsébetnek Ka­talin. Erdélyi Jnnosnak és Má­nlk Erikának Erika Ágnes, Kő­nk Jánosnak és Papfalvl Ka­talinnak I'dikó, Benyó István­nak és Vldovles Máriának Anet­té. dr. Szeles Jenőnek és dr. Csaba. A csal Mihálynak és Tóth Magdolnának Tamás. Varró Lászlónak és Tóth Katalinnak Ildikó, Kecskeméti Sándornak és Kovács Annának Szilvia Gyöngyi nevű gyermekük szü­letett. Halálozás: Sárost József, Da­rázs Ferenc, Piszturi Tivadar. Németh István, Petrovitás Milo­rád, Sállal György, Gatder Fe­renc, Bába Zsolt, Csík Imre, Dénes Istvánné Apró Mária, Péczka Lóránt, Szabó Ferenc. Acs Mihályné Erhardt Piroska, Moór Jánosné Sárecz Erzsébet. Hulmann László, Mózes András­né Mészáros Etelka, Bajusz La­jos, Szabó Mihály, Varga Mi­hályné Szabó Rebeka. Lehotzkl Konrád. Marton Bálint, Nagy Istvánné Csík Erzsébet, Juhász­Szeles Ferenc meghalt. II. KERÜLET Házasság: Szabó István és Ja­ni Gizella. Bodó Ferenc Mihály és Szántal-Kts Ilona. Eperjest György Mátyás és Csillag Irén Margit, Gyurik Sándor László és Fenyvesi Zsuzsanna házassá­got kötöttek. Halálozás: Szili Hona, Gál Istvánné Kosztin Katalin, Zvo­lenszkl István, Doktor Lajos, Jankov Blagoja, CsányJ Antalné Miklós Mária. Dombal Julianna meghalt. III. KERÜLET Házasság: Hódi Imre és Bö­Vlrág Erzsébetnek Csaba. Pap ködi Mária. Sutka Pál és Cseri Lajosnak és Péter Erzsébetnek Margit házasságot kötöttek. Csaba. Márta Lajosnak és Tö­rök Rozáliának Gabriella Zsu­zsanna, Kol Ferencnek és Tö­rök Margitnak Ferenc, Szabó Sándornak és Balogh Piroská­nak Szilvia Edit. Fenyvesi Fe­rencnek és Szabó Erzsébetnek Mária, Miktós Péternek és Ba­kos Rozáliának Péter Zoltán. Tandart Jánosnak és Busa Ju­liannának Ildikó Ilona, Jekl Fe­rencnek és Gavllk Máriának Il­dikó, Csiszár Andrásnak és Csá­szár Veronikának Ilona Gabriel­la, Dorka György Péternek és Zaszlavlk Editnek György, Sut­ka Ferencnek és Farkas Irén­nek Eva Irén. Turcsik Sándor­nak és Sutus Máriának Sándor, Manga Mihálynak és Andó Ilo­nának Szilvia Judit. Dóczi Já­nosnak és Papp Etelkának Aran­ka Klára. Pintér Istvánnak és Farkas Franciskának TStván Zol­tán. Szűcs Andrásnak és Rácz Máriának Ferenc. Kálmán Hen­riknek és Horváth Valériának Anikó, Simon Lászlónak és Sö­men Gizellának Csaba, Tóth Pálnak és Szabó Annának Zsolt, Vörös Árpádnak és Blczók Ilo­nának Árpád, Zádori Mihály­nak és Koczák Erzsébetnek Születés: Bertényi Gábor De­zsőnek és Mutsay Nórának Andrea, Gárgyán Istvánnak és Nagy Julianna F-telká /Már­ta. Kerepesi Ferencnek és Mol­nár Zsuzsannának Zsuzsanna Kis Ferencnek és Szabó Erzsé­betnek Tamás. Papp Antalnak és Király Piroskának Erika, Elek Tibor Ferencnek és Minkó Irén­nek Irén, Zádori Nándornak és Soós Magdolnának Csaba Gyula, Fehér Jánosnak és Kocsis Er­zsébetnek János, Vargá Árpád Szilveszternek és Mlg Magdolna Katalinrak Attila László, Nagy Tibornak és Hadi Kalalinnak Tibor, Tisza Mihálynak és Bénák Gizellának Mihály Gábor, Ab­ranov Sándornak és Csorna Ro­záliának Sándor nevű gyerme­kük született. Halálozás: Dr. Dely Károly Takács Róbert. Schuld Józsefné Juhász Erzsébet. Hódi Ferenc Osváth József, Babós Sándorné Horváth Margit, dr. Csfky László. Szűcs Kálmán, Halász Sándorné Ponta Zsófta, Sümegi Ferenc, Máté Miklós. Vtg Istvánné Áb­rahám Aranka, Kecskeméti Mi­hályné Zsoldos Erzsébet, György János meghalt. nek és így pénzüket a víz­műtársulat jogtalanul hasz­nálja. ' Hírek, panaszok, melyek nyomón nem éppen jó köz­hangulat keletkezett. Pedig a velük szemben álló tények máshogyan festenek. Tények, melyeket a híreknek hitelt adók úgy látszik nem is­mernek és a hírek terjesztői láthatóan nem vettek ma­guknak annyi fáradságot, hogy utána nézzenek. Nézzük először a beköté­seket! Nyolcszáz portáról van szó. A vízmű a szőregi hálózatot szeptember 1-ével vette át, és kezdett hozzá a bekötésekhez. Átlagosan ha­vi szózat vállalt. Ennyit ké­pes megcsinálni. Szeptem­berben valóban kevesebb, csak nyolcvan készült el. Azért, mert a felvonulás is időt igényelt De a százas havi átlagot az egész mumka során mindenképpen igye­keznek tartani. Így aztán egészen meglepő az a hí­resztelés, melynek alapján sokan úgy vélik, hogy a be­kötéseket majd csak évek múltán fogják befejezni. Mivel nyolcszáz porta vár vízre, a munkával jövő év tavaszára várhatóan elké­szülnek. Természetesen minden te­lektulajdonos elsőnek sze­retne vízhez jutni. Ez sajnos lehetetlen. Éppen ezért bor­ravalókkal kísérleteznek, hátha úgy előbb sikerül. Pe­dig nem. Ugyanis a vízmű­vek dolgozói a vízműtársu­lás listája alapján dolgoz­nak, attól semmiképpen sem térhetnek el. A sorrendet pedig területenként, az ak­nák elkészültének figyelem­bevételével határozzák meg. Hiszen a harminc kilométe­res vezetékhálózaton nem lehet a befizetések sorrendje szerint pendlizni. Rengeteg időt venne igénybe éppen a szőregi ek kárára. Ugyancsak komoly vád, hogy a vizműtársulat koráb­ban befizettette a bekötések árát és használja a pénzt. Csak egy dolgot a tények közül: a bekötésekért por­tánként 1300 forintot fizet­tek. Ugyanakkor az a tár­sulatnak 1900 forintba kerül. A különbséget megtakarí­tásból és állami dotációból fedezik. Tehát egyetlen sző­regi sem jár rosszul. Már csak azért sem, mert ezer liter vizet kap majd 90 fil­lérért. Magasnyomású, jó vizet, melynek előnyeit nyilvánvalóan mindenki él­vezheti majd a jövő nyáron. Nyugodtan locsolhatja kert­jét, a szomszédban nem apad ki a víz a csapból. Csak néhány tény a hírek­kel szemben. Előfordul ugyan, hogy a szerelő jog­talanul, munkaidőben plusz­munkát végzett egy-egy por­tán, de mihelyt a vízmű tu­domására jutott, leváltották. De ha valaki kételkedik ab­ban, hogy a szerelők az elő­re meghatározott sorrend szerint végzik munkájukat, a vízműtársulat irodájában szívesen megmutatják neki a listát. A sorrendet, melyet a tanács és a vízmű társulat éppen a munka gyorsítása érdekében területenként, az aknák elkészültének figye­lembevételével határozott meg. Sz. I. A jóltápláltság átka BOfJUS — Tudtam, hogy egyszer rugótörés lesz a vége. Bevonulási segély M. F. olvasónk rövidesen szoljuk, hogy ha a dolgozót megkezdi tényleges katonai év közben hívták be sorka­szolgálatanak letöltését. Ezzel tonai 6Zolaálatra. s több fi­kapcsolatban ket dolgot sze­retne megtudni, azt. hogy ml­zetett szabadságot vett kl a lyen összegű ..bevonulási se- bevonulása előtt. mint gélyre" jogosult, és azt, hogy amennvi jár. akkor sem le­vissza kell-e fizetnie válla- het levonni tőle a különbo­latanak azt a • ket napot, . . amennyivel több fizetett sza- ze' összegét. Ha viszont ke­badságot vett kl, mint vesebb szabadságot vett ki. amennyi bevonulásáig meg- mint amennyi eltöltött ideie i,,eti? utón a vállalattól jár. akkor Ha a munkaviszonyban álló azt a munk4itató pénzben dolgozót tényleges katonai ..... _ szolgálatra hívják be. egy- kottleö megvaltam, szeri bevonulási segélyre jo- Olvasónknak bevonulási 6e. gosult. A segélyt a vállalat gély címén az átlagkere6etó­a bevonulás előtt köteles kl- nek 50 6zázaléka jár A be­fizetni. Ha a behívott dol- .. . . . .. , , . gozó a sorkatonai szolgálat vonulásig kivett szabadság, a alól — bármi oknál fogva — Jogosult. 6 a különbözet öez­halasztást kap. vagy igénybe szegét levonni nem szabad. vételére nem került sor, a bevonulási segély visszafize­tésére nem kötelezhető, újabb behívás esetén azonban be­vonulási segélyre már nem jogosult. A segély összege a munka­viszonyban állóknak, vala­mint a kisipari szövetkezeti tagoknak havi átlagjövedel­mük 50 százaléka. Ha a be­vonulónak olyan gvermeke van. akinek eltartásáról be­vonulása előtt maga gondos­kodott. akkor bevonulási se­gélyként havi átlagkeresete 100 százaléka illeti meg. A mezőgazdasági termelőszövet­kezet tagja a bevonuláskor 450 forintot kap. s ha gyer­meke is van. 900 forintot. A hadköteles a behívást a behívóparancs felmutatásával köteles igazolni. A munka­bért terhelő egvéb tartozá­sait — ideértve a jogerős bí­rósági ítélettel megállapított éB a munkabérből letiltott tartozásokat is — a bevonu­lási segélyből nem lehet le­vonni. A rendelet szerint a sor­katonai szolgálatot teljesítő dolgozó hozzátartozóját a meghatározott körben és mér­tékben családi segélyben kell részesíteni, ha: a hozzá­tartozót a sorkatonai bevo­nulást megelőzően a dolgozó saját keresetéből tartotta el. és munkaképtelen, vagv el­tartásra szorul. A fenti há­rom feltétel együttes meglé­te esetében ts csak akkor jár segély, ha a sorkatona a bevonulás előtt két éven be­lül összesen legalább egy éven át munkaviszonyban állt. Másik kérdésre azt véla­Dr. V. M. Gerencsér Miklós 32. Kísértésbe ejtették Bogdanovot a szirénhan­gok, kacérkodott a lehetőséggel, hogy enged a íábeszélésnek. Már tegnap sem verték volna püffedtre a két kezét, ha elszánja magát a val­lomásra. Ma talán megúszhatná — kísértette a remény. Féktelenné fajult a rettegése a csend­őröktől és a maga gyávaságától is megrémült. — Szerintem egyszerűbb lenne válaszolni a kérdésekre. — De milyen kérdésekre?... — Például arra, hogy személy szerint kiktől kaptak utasítást röpcédulák készítésére. Aztán az is érdekelne, hogy melyikük faragta a klisét. Lényegében ennyivel meg is elégednék. Fölrémlett Bogdanov István előtt á cella bor­zalmas képe. A felismerhetetlenségig összevert Juhász Lajos, Balogh Mihály, Kurella Mátyás, meg a többiek. Legyen az árulójuk? Tudta, hogy a klisét Juhász Lajos, a csoport legidősebb tag­ja faragta Palma-gumitalpból. Azt is tudta, hogy»a röplapokat Balogh Mihály nyomta ácsi lakásán. Jutassa őket a hóhér kötelére? — Nem tudom... erről semmit nem tudok, főhadnagy úr.., , Elnyújtva sóhajtott dr. Demeter Zoltán, Saj­nálkozástól ráncolódott alacsony homloka. — Kar. Azt hittem, segíthetek magán. Min­dent elkövettem, hogy meg ne ismétlődjön a tettlegesség, de hát muszáj folytatni. Na, terít­se gyorsan a kabatját a padlóra. Szavaira mozgolódás támadt a szobában. Dob­rai őrmester felpúpozta roppant hátát, gumi­botját hajlítgatta, Faragó előbbre parancsolta a kutyáját, Bede Antal zászlós jobbról. Csiba Sán­dor főtörzsőrmester balról fogta közre a foglyot. — Cipőt, zoknit levetni — rendelkezett a fő­p= jói tud^ — bátran teperte szőnyegre az ellenfeleit. Ha ve­rekedésre kényszeritették. akkor sem tért ki az ökölharc elől. félelmet soha nem érzett. Most értette meg, rni az oka. példátlan rettegésének. Nem védekezhet, nem üthet vissza, kiszolgálta­tott helyzetében valósággal megsemmisíti aka­raterejét ez egyoldalúság. — Nem bírom a verést... inkább lőjenek agyon... — mondta dideregve. Demeter főhadnagy kissé elmélázott az orvos szokott betegéhez beszélni a rendelő­ben. Még a vonakodáshoz sem volt bátorsága Bog­danov Istvánnak. Ö. a jókötésű, délszlávosan kreol fiatalember reszketeggé öregedve és sár­gára rémülten állt mezítláb a padlóra terített felöltőjén. — Hasra feküdni! — rúgott a Csiba törzsőrmester. réstől vastagra dagadt társakat, hiába szenvedte el tegnap a tenyerére mért ütéseket, nem akar­ta elhinni, hogy rá is egyenlő mértékkel sújtja a megpróbáltatást a kegyetlenség. Iszonyú szégyen kínozta gyávasága miatt, nem tudta fellogni, miért félhet jobban a kínzástól, mint a törékeny Stelczer Lajos, a félszegnek látszó és ugyancsak vékony dongájú Németh László János, vagy a nagyon halk, őszülő munkás. Juhász Lajos, meg a többiek, égytől egyig, mind a tízen, az ő ki­vételével. Rettegett, hogy mindjárt az első ütések szét­zúzzák az akaratát. Mégsem Dobrait választotta Demeter főhad­nagy a gumibotozó szerepre. Ezt a jogot megtar­totta magának. Intésére hárman ugrottak a ha­son fekvő Bogdanovra. Dobrai István őrmester Gólem súlyával a fogoly lapockuira térdelt, medvemancsaival pedig Bogdanov karjait szorí­totta a padlóhoz. A fogoly két lábához egy-egy csendőr jutott. Csiba törzsőrmester balról. Bede zászlós jobbról térdelt a combjára, alsó lábszá­rait pedig függőleges helyzetbe kényszeritették, erősen markolták bokáját, hogy talpát el ne ránthassa majd az ütések alól. Faragó a pó­rázt tartotta, mig kutyája Bogdanov fejéhez ha­salt. A precíz előkészületek után feljebb igazította zubbonyujjait Demeter és gumibotjával hatal­mas ütést mért a fogoly bal talpára. Borzalmas erő lobbant Bogdanovban a fájda­lomtól, felszökkent, messzire szórva magáról a csendőröket az ütést követő pillanatban. Első­nek a kutya ugrott neki. majd a csendőrök. Fa­ragó gyorsan megfékezte farkaskutyáját. de Dobrai, Csiba és Bede annál dühödtebben ök­lözték a foglyot. Bogdanov elalélt az ütésektől, lábikrájába könnyűszerrel teperték le kabátjára, újra a ve­réshez szükséges pózba rángatták tagjait. Deme­Miközben engedelmeskedett, valószínűtlennek rier pedig folytatta a lalpalást a gumibottal, érezte az egészet. Hiába látta cellájában a ve- (Folytatjuk.) NUPI KISLEXIKON a kisiparosokról A szolgáltatómunka fontossága a világ min­den fejlett és fejlődő országában egyre nő. A szolgáltatások nagy ré­szét nálunk csakúgy, mint másutt, többnyire kisiparosok látják el. Így van ez Szegeden is. © Hányan? A városban 1097 kis­iparos van. Közülük 195­en munkaviszonyuk megtartása mellett fog­lalkoznak iparral is. A lakosság számára fonto­sabb szakmákban: 17 autószerelő. 65 lakatos. 17 órás. 30 műszerész. 10 rádió- és tévészerelő, öli asztalos. 177 férfi- és női szabó. 93 cipész. 39 kő­műves, 31 szobafestő. 44 villanyszerelő. 18 vízve­zeték-6zerelő és 48 fod­rász dolgozik. • A fejlődés? 19Ü5. június 30-án Sze­geden 955 kisiparos volt. 1970-nek uRyanebben az időszakában 1087. A kis­iparosok száma öt év alatt, tehát szinte alig emelkedett. Inkább az arányok módosulását fi­gyelhetjük meg. ugyanis a technikai szakmákban dolgozók- száma emelke­dett. Kevesebb cipész, fodrász és asztalos dol­gozik ma. mint öt évvel ezelőtt, de dupla annyi lakatos, háromszor any­nyi rádiószerelő. Mint­egy kétszeresére emel­kedett a villanyszerelők, a kőművesek és műsze­részek száma is. Az or­szágos helyzethez és a város lakóinak számához viszonyítva Szegeden a kisipari ellátottság jó­nak mondható. © Hiányok? Bár a technikai szak­mákban dolgozók száma növekedett, a szükséges­nél még mindig keveseb­ben dolgoznak az építő­ipari karbantartó-javító, cserépkálvhás és vil­lanyszerelő szakmákban. Nem is beszélve a köz­ponti fűtés- és gázsze­relőkről., mely szakmák­ban egyre több kisipa­rosra lenne szükség. Te­tőfedőből is csak kettő van. pedig a rengeteg régi és újonnan éoüló családi házhoz jóval többre lenne szükség. Számolni kell a szak­mák elöregedésével is. A kisiparosok átlaeéletko-. ra ugyanis 60 év körül van. A mostani 200 ipa­ri tanuló többsége is aligha marad meg a kis­iparban. A tapasztalatok szerint többnyire az ál­lami, vagv szövetkezeti iparban vállalnak mun­kát a szakmunkásvizsga után.

Next

/
Thumbnails
Contents