Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

KEDD, 1970. OKTÓBER 20, 3F SZEGEDI MUNKASELET Könyvre jut forint O

ahogy mondják — épp elég munkát segítő tanácsokkal, a tevé. utasításokkal. Nagyobb kö— LS a minden esti adá- tetcsoport aztán altalában az Kinyitom az egyik sze- soitrox esik-e szo? ismeretterjesztő és politikai mem, hegyezem az egyik — LSIA, esne, ue azokról kiadványok gyűjteménye, fülem; ezt látom, ezt hal- már keveseoo. Maja min- Nagyon népszerűek, s szinte lom: a legszívesebben reggel ueiuú laita, maja nunueniu mindenfelé láthatók az Vnikezdve, este végezve öblo- nauoua owet — a KrimiKen sersum-sorozat darabjai, getnek torkukat a munkások, meg a Kiuss-iele sorozato- Csakúgy azok a hasonlóképp Mindennapi szórakozásunk- Kon KIVUI mineut azokat em- puhatáblás könyvecskék, amenak ez a legfőbb, egyszerre legetni... lyek a mostam világ egyegészségrontó és pénzpusztí- _ színház? egy nagyobb eseményéről tó foi-mája. Reszelnék, kala- — Anogy utána számolok, szólnak, több képpel, mint pálnak annyit, hogy család- a mi nyuicvan aoigozonit betűvel. Novellák, regények? jukat — persze az asszonyi közül csapun kettonea van Azok már kisebb számban, s kereset támogatásával együtt bérlete. OK, úgy tudom, jár- inkább egy szobadekoráció— úgyahogy eltartsák, meg nak. Megnéznek minden nak sem rossz, szépkötesű ilyen és olyan raadasmun- előadást, űe a többiek... sorozat darabjaiként. Kivékakkal annyit, hogy napon- — Muzeum> tel persze e műfajoknál is ta, s kedvük szerint kortyol- Szó neiKuu, félreérthetet- akad. Főképp két magyar gassanak. Könyv, jó ha egy- len kartáras. író nevéhez kapcsolódó kikettő porosodik otthonuk _ Mit lehet beszédtéma- vétel... pplcain; az ajándékul felkí- ként kerdezni még. Ja, a Igen, helyes a tippelés: nált színházjegyet elutasít- könyv? Berkesi András és Szilvási .iák; a mozinezesről leszok- Váratlan jó kedvvel, s Lajos neve még a legkisebb tak. Rádiójuk, ha felkattint- szinte jegyezhetetlenül hosz- könyvgyűjteményekből is .iák, magyarnótát bömböl, s szan szól most a válasz: elővillan. örökösen fénylő tévéjüket is _ igen, a könyv! Evek óta soczó Kornél szerint is, S^f nttli^l^a f^Syelem, tudom, hogy egy- meg mások ^rint is azért, A^ití egy munkf . Pénztárcájából mert tárgyilagos, őszinte kévarazsszó: krimi. Az ujsa- mennyi forint ment el Det adnak a mai fiatalokról gokbó a sporthíreket olvas- könyvre. Van egy kis házi- TmtálírnaT-Tmt^k. sak el; s csak koi-so sorok, statisztikám is; e szerint . .. , nagyfröccsök társaságában is legalább 80 forintot költenek , mal"01 lraak ~ a ma~ érthető vicceikért, képeikért szakkönyvekre, egyéb köte- aak • '' vesznek néha egy-egy heti- tekre a műhelytársak. De ha Alighanem itt, ezzel a valaP°t- a részletfizetési bejegyzése- lódinak vélt, de már sokalt Kinyitom a másik sze- ket nem tudnám, ezt a meg- által és sokféleképpen konyul em, hegyezem a másik fü- növekedett könyvszeretet „„-„ , . ,-,.„ , " , , lem; ezt látom, ezt hallom: akkor is a szemembe tűn- nyunek talalt. "Raggal le" a legszívesebben reggel kezd- ne. Megyek ide, megyek oda, hetne megtalálni a munkáve. este végezve tudósköny- gyakran mutatkoznak meg sok művelődésének archimeveket forgatnának a mun- előttem a munkáslakások. desi pontiát S valahogy úsv kások. Jegyzetelnének, vitat- Egyet sem láttam még köny- „ . . . .. , , , koznának, s gyűjtenék ha- vespolc nélkül! A legkisebb bogy az arra hlvatottak kel" lomra a sok diplomát. Kocs- szobákban is ott sorakozik lo tapintattal, de kellő szíma, toroköblögetés? Nagy negyven, ötven, száz két- vóssággal megértetnék, hogy eredményeként^* MozTSm száz kötet & a sP°rt' 62 a Szenvedélyesebben ház? Az viszont hétről hétre, ~ ÚSY hiszem, úgy tudom - szeretett irodalom még minhónapról hónapra, lankadat- egy-egy új olvasmány, a leg- csak félirodalom, s 'an rendszerességgel. Csak- többször visszatérő beszéd- hogy a szokássá vált olígy a könyvvásárlás, amely- — . „ vasgatásban is mindenki előtt ott magasodnak a megmászható — sőt, saját érdekből megmászandó — grádicsok. Azok a grádicsok, amelyek felsőbb fokairól körülnézve, már nemcsak a könyvek hatalmas birodalma tűnik szebbnek, csali danem bizony minden olyan tartomány ls, amelyet az emberi szellem a történelem során kiépített, felvirágoztatott. Nem elképzelhetetlen ez nek részletei nőnek, 'nőnek, s téma" Mondom, a könyv, a dehogy is akarnak apadni, könyv, a könyv... A rádióból csak klasszikus muzsikát hallgatnak a mind iskolázottabb fülek, és a televízió is, ha a megszabott időben kinyitják, csak drámákat sugároz, valamint észcsiszoló vitaműsorokat. No, eddig igazán érdemes volt eljutnunk! Miképp érdemes volt a Egyszerre nyitom ki mind mondottak hitelesítéséül a két szemem; egyszerre he- megfaggatnl _ igaz> gyezem mind a két fülem: no bizony, mi lehet itt az igazság? néhányat a -gyűjtők @ futtában — könyvvásárlók, táborából. Hogy miféle kötetek sorakoznak azokból a boltokból ~ Mi lehet itt az igazság? való politúroS; meg otth()n most amikor már a leglaVn/ioici u rvtm a n V T/in/Jd i * U.,1r.r.',r. b Ur.l , .. mmrl Mérlegen a forráskűti népművelés Soczó Kornél, a Szegedi .. , Asztalos Ktsz asztalos szak- barkacolt, lakkozott polcomunkása — egyben városi kon? ifjúgárda parancsnok, egy- Többségükben szakkönyben üzemi könyvbizományos vek. „Népszerű" kiadásban forint... — bizony a vállát vonogatja, persze, de a mindennapi — Nem nagyon lehet a szórakozás, a munka utáni időtöltés dolgában biztosan ítélni — mondja. — Ki így, ki úgy csorgatja el a maradék forintokat. Van, akinek tényleg a sör meg a fröccs az első, de azért szép számmal akadnak már olyanok is, akik az értelmesebb dolgokra is bőven költenek. — Jó, biztosan ítélni tényleg ' lehetetlen, de a mindennapi tapasztalatok alapján egy-két következtetés mégiscsak levonható. Kezdjük talán ott, hogy miről folyik legtöbb szó két megszakíthatatlan mozdulatsor között. Tűnődés nélkül hangzik a válasz: — A sportról! Nálunk legalábbis a sportról. Hosszú lenne elsorolni, hogy mi mindent vállalnak egy-egy " jó meccsért a nálunk dolgozók. Kelnek kora reggel, átbiciklizik a vasárnapokat, csak el ne szalasszanak egyetlen mérkőzést sem. — No, jó! Első a foci, meg ami velejár. De a leggyakoribb beszédtémák közül a második? A homlokráncolás most már hosszasabb. — Talán a mozi. Mármint a fiatalabbak között. Azok ugyanis még hétről megveszik azt az egy-két jegyet. Az idősebbek viszont szép csendesen leszoknak róla; az ő szemük rongálására — posabb bukszákból is majdminden családban rendszeresen jut könyvre néhány Akácz László Egy árleszállításKÉPÉRNYÖ margójára Talán nem is maga a tény a legfontosabb abban, hogy az Éliker a burgonya árát kilónként 40 fillérrel leszállította. Kilónként 40 fillérrel, ami mázsánként 40 forintot tesz ki. Igaz, maga a tény is fontos a vásárlók számára. Nevezetesen az, hogy ősszel, abban az időszakban, amikor sok háztartás egyszerre vásárolja meg téli krumplikészletét, mázsánként 40 forinttal olcsóbban kapja azt meg. Tehát a tény is fontos. Már csak azért is, mert a burgonya az egyik legfontosabb népélelmezési cikk. A tényen túl azonban a szemléletről is szólni kell. A szemléletről, amely arra buzdít egy vállalatot, hogy éppen a szezonban, abban az időszakban, amikor a legkeresettebb egy cikk, leszállítsa az árát. Méghozzá nem is kampány jelleggel, egy-két napra, hanem december 31-ig. És ez a szemlélet javarészben az árak mostani szabadabb mozgásából és gazdálkodási érdekekből táplálkozik. Nem mindegy ugyanis, hogy a vállalat 200 vagy esetleg 50 vagon burgonyát tart-e raktáron. Nem, mert a nagyobb mennyiség más áruk elől foglalja el a. helyet, és így lassítja azok forgalmát is. Ennek kárát látja a vállalat és a vevő is. Hogyan lehet segíteni ezen? Olcsóbban adják a burgonyát, érdekeltté téve a vásárlót abban, hogy most szerezze be a télire szükséges mennyiséget. Segítsen a vállalat raktározási gondjain. Így aztán mindkét félnek megéri az olcsóbb ár bevezetése. Sz. I. írás és eklézsia A szegedi színházközönség abban a szerencsés helyzetben fogadta képernyőről vasárnap este Németh László tévédrámáját, az Eklézsiamegköveíést, hogy nem is olyan régen színpadon láthatta párját. Merész vállalkozás friss élményt melegében kronologikus vagy irodalmi-esztétikai skatulyákba dugni, de aligha vetjük el a sulykot, ha a Misztótfalusi Kis Miklós tipográfus mester sorsából történelmi-nemzeti konzekvenciákat drámává sűrített művet az írás ördöge Semmelweisének drámájával rokonítjuk. Németh László újrafogalmaz: a tragikus hősben azt keresi, amitől a legjobb törekvése is rosszra fordul. Terjedelmi szempontok szűkében csak néhány szembetűnő párhuzam, melyek az, „apostolpörkölő ország apostolainak": Kis Miklósnak és Semmelweisnek Németh László-i drámáit oly hasonlatossá teszik. Az eszmei harcostársak, Markusovszky, illetve Pápai-Páriz Ferens és Bethlen Miklós; a két asszony, Zsuzsi és Semmelweisné, akik kifelé azonosak férjeik küzdelmével, befelé, a családban a józanságot, a gyakorlatais mértéket jelentik; a főhősök, Miklós és Ignác barátokat is megriasztó konoksága, fanatikus hite; végül maga az írás ördöge, a vajúdó igazságérzet elkiáltásának viszszavonhatatlan vágya: ténye, ami egy ellentmondásokkal terhes társadalomban halálos bűn, kizárja a frontok békés kiegyezését, a megalkuvásokkal vállalható túlélést. Mit akar a XVII. századi Erdélyben a „szélmalmok földjéről poklok malmai közé" hazajött Misztótfalusi Kis Miklós? Egységes helyesírást, szép és okos könyveket, világosságot, műveltséget. Olyan társadalomban, melynek polgárai „inkább hajdúnak, mint mesterembernek" valók, ahol ha vízbe fullana, a konzisztórium utasítása nélkül alig számíthatna mentőövre. Sorsa akkor fordul tragikusra, mikor a magas rangú patrónus és barát, Bethlen Miklós tanácsára kényszeredetten belemegy az eklézsiamegkövetés kegyetlen szertartásába. Elbillen a lélek egyensúlya, a megtört, beteg ember még övéiben is csalatkozik. „Éget engem az engesztelésük" — suttogja az utolsó monológot, amivel a szerző kissé váratlan berekeszti a drámát. Váratlanul? Látszólag igen. Valójában nyilvánvaló, Németh Lászlónak mór nincs mit hozzátennie. Hogyan tetszett a darab? Lakonikusan leírhatom: a színházban is Németh László-párti vagyok. Könyvdrámástól, a konfliktusokat eszmei síkon hagyó dramaturgiájával, az intellektus mögött lemaradó cselekménybonyolítás, színpadiatlanság ismételten felemlíthető kívánságlistája ellenére is. De az lehet a rendező Hajdúfy Miklós is, hiszen a szavak súlya mögé oly nesztelenül hívja vissza és teszi készenlétbe színházruhás hadseregét, hogy ne zavarja a szép .szavak poétájának izgalommal lesett gondolatmenetét N. I. Szabolcs után itthon... építettük Nem hiszem, hogy a népművelés Csongrád megyei történelmében egyetlen művelődési ház munkatervét — és az ebből látható, népművelési munkát — ennyi szakértelemmel, ennyire alaposan, minden apróságra kiiérve, ennyi jóindulattal bírálták volna. Vasárnap délelőtt a megyei módszertani központ különjáratú autóbusszal vitte Forráskútra a megyei főhivatású és tiszteletdíjas népművelőit, vegyék számDa a jövő évi tervük elkészítése előtt még egyszer, mit kell szem előtt tartamok már most, hogy a következő esztendő munkája még eredményesebb legyen. Megállás nélkül záporoztak fél napon át , a kérdések, újabb és újabb vitatémákkal váltakozva. Az első terebélyesebb vita akörül támadt, hogy elegendő-e néhány számadat ismerése — és ismételgetése — a község életéről, lakóiról, szövetkezetéről, vagy meg kell rajzolnunk a helység lehető legteljesebb ábrázolású szellemi arculatát. Az igazgatók gyülekezete. bár sokszor saját gyakorlatuk sem ezt követte eddig, arra az álláspontra jutott. hogy műveltségterjesztö és emberformáló munkánkban ezt az arcképet nem nélkülözhetjük. A legkisebb változásokat is érzékelnünk kell. tudnunk kell minden szellemi áramlatról, hogy a jónak azonnal helyet adjunk a művelődés házában, a társadalmunktól idegen hajtások nyesegetésére pedig fölkészülhessünk. Sokáig időztünk a szakkörök, művészeti csoportok és klubok — az úgynevezett Mint régről maradt törzsi szóval mondanak a gyere- — Az ő házukat varázsló, úgy áll rohamöltö- kelc. Ez a kiállítás így. „han- föl először, zetében egy diák a sátor aj- gosítva" teljes. Jönnek az emlékek sortajában az egyik képen. Hi-, Igazság szerint korábbi idő- ban. Hatvankét házra került deg volt. akkor, eső esett, vei kell kezdenünk az írást, föl kezük munkája nyomán szél fújt. Hogy mi volt még? Amikor a víz jött, a mi di- a zöldág, több mint nyolcEgy másik kép alá azt írták: ákjaink azonnal mentek ho- vanba segítettek be alapozásAki nem tud úszni, ne men- mokzsákot tölteni. Először sal. betonozással, ajtóval, abjen Szabolcsba! csak műhelygyakorlatok ide- lakokkal, válaszfalakkal. A szegedi Vedres István jében. aztán máskor is. Barátkozóbb természetű a Építőipari Technikum eme- Szabolcsba akkor mentek, diákféie. mint a felnőtt. Itt leti klubjában rendeztek vi- amikor a víz is menőben pedig szükség volt a tragésélt dolgaikról, a szabolcsi volt már. Most a kiállítás diákban megroppant lelkeképítkezésekről kiállítást a képei között idézgetjük föl az nek a barátságos, biztató diákok. Beszélnek a képek, ottani napokat. szóra. M; csak a tévéből tude érdemes arra is figyelni _ j\jem fogadtak bennün-" dunk néhány szót. milyen a képek nézése közben, amit ket kjtörő örömmel. az biz- görcsös hullámokat vert. egytos — mondja az egyik diák. intézkedés. Jött a tufaAz Igazgató is közbeszól, az- blokk. Ebből házat építeni? zal kezdi hogy amikor elő- Azt már nem! Ide nem! szőr látogatóba ment a diák- H°K.v télen meg kifagyjunk jaihoz. a minisztérium embe- belőle? És a diákok építhetrei így bocsátották útiára: ne ték- nekik elhitték, hogy nem lepődjön meg lehet, hogy ,esz hideg. Oreg bácsira emolvan hangulatot talál ott, lékezik az egyik: — Ne teamire innen gondolni sem le- g.vétek be azt a rettenetes het. Igazuk volt. a miniszté- nagv ablakot, inkább csak rium embereinek, valóban a régit. Ki győzi tüzelővel úgy fogadták a gyerekeket, télen? A gyerekeit győzték hogy minek jöttek. Építeni türelemmel, szép. világos, tudó felnőtteket. ígértek, nem napos szobát építettek a bágyerekeket. Mire az igazgató csinak. odaért, akkorát fordult még- Kétszer voltak a techniis a világ, hogv a miniszté- kum diákiai Szabolcsban, riumi útrabocsátónál is na- Másodszor már úgy fogadgyobb meglepetésben voltré- ták őket Nagyaron és Császsze. így fogadták a íalube- lón: jönnek a szegediek! — liek: áldja meg a jó isten és versenyeztek, kihez mena gyerekei minden lépését, lenek. Mert a diák még nem Ahogy szaporodtak a kiásott tanulta el a hebehurgya épíárkok. a betonozott alapok, tést. pontosan oda teszi a ahogy emelkedtek a falak, úgy változott a hangulat egészen az isten áldásáig. Nézzük a következő képet. Segít a család. Aztán Ilyen képek jönnek sorban. Mindre azt mondják a gyerekek: minden háznál segítettek. A diákok összes tudásukkal szakiparosként dolgozhattak, a segédmunkás minden fölkiscsoportos népművelési formák — gondjainál. Az egész népművelési tevékenység alapjáról, a nevelés talpköveről, a hétről hétre történő rendszeres ráhatás lehetőségéről van szó a kérdés feszegetése közben. A kiscsoportos formák minden előnyét nem használja ki népművelésünk. Évről évre ugyanazt végzik sokszor szakköreink, és várjuk, hogy aki iskoláit ismétlés nélkül nagyszerűen elvégezte, az a népművelés áramkörébe kerülve minden évben újra tanulja, amit tavaly megtanult már, Szigorúan vett tervezési probléma ez. hiszen a folyamatosságot évekre előre kell látnunk. Nagyon élesen vetődött föl viszont — évek dia ki tudja hányadszor —, hogy rendelet ls akadályozza ennek a munkának a kibontakozását. Módosításra szorul az a bizonyos 105-ös rendelet. Minden illetékes fórumon elismerték régen, hogy sürgős változtatásra van szükség, csak éppen módosulni nem akar a rendelet. Nem vizsgázott jelesre a forráskúti művelődési ház a szakértők népes tábora előtt, de a jobbak között kell számon tartanunk. Még átgondoltabb, összetettebb, sokrétűbb népművelési munkára van szükség. Öröm hallani viszont — ez is ritka eset —, hogy ehhez az igényes munkához itt az anyagi források nyitva vannak. A vendégként érkezett népművelők a falubeli hagyományos népi ünnepek egyikét, a népi kupeckedés minden fortélyával teletűzdelt bő humorú szüreti got tekintették meg délután. téglát, ahova kell. és úgv. ahogyan kell. Minden szavukat elhiszem, azt is. hoav az egész falu búcsúztatta őket csirkepörkölttel, szóval és szótlanul, azt is. hogy most is leveleznek fiatalokkal, öregekkel. Most Tápéra járnak. A műhelygyakorlatok óráit itt építik be szobákba és konyadatát a családbeliek látták h^kba- A. lelkes munkát a el. Adták kézbe a téglát, maltert, mindent, hadd nőjön a fal. Mutatják a gyerekek azt a képet is, amelyiken egy nénike maga is rak, ia a falat. Eltanulta a gyerekektől. Egy másik kép a mulatsá- . Népszabadságból van. aláírva semmi. — Nagy Józsefné H. D. | — mondják kórusban a fiúk. minden áron való segítés szándékát Szabolcsban tanulták. Ha a képek sora közül azt kérdezem, lesz-e Tápéról is ilven kiállítás, bizonytalan választ kapok. Itt nem adják kézbe a téglát, nem segít a család maguk vannak, és az éaítők. Horváth Dezső