Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

VASÁRNAP, 1970. OKTÓBER 18. Z2 DON JÜAN Állítólag Casanova is ott ült 1787­ben Prágában aDonGiovan­tii ősbemutatóján, de nyug­talan lélekkel távozott. Da Ponté szövegét túl szolid­nak találta, s hagyatéká­ban némi módosítást írt az utókornak. Amelynek per­sze mit sem mond a hölgy­bálvány szakmai ítélete — a Don Jüan Mozart zseniális, felkavaró élményű muzsi­kájától időn túli értéke ma­radt az operaszínpadoknak. Semmi esetre sem véletlen, hogy a szívtolvaj és halott­gyalázó lovag 17. századi el­6Ő irodalmi feltűnése óta, a számtalan kisebb és na­Opera bemutató Szegeden szakos. A nő számára „az étel, a lélegzetvétel", ne­ki nincsenek gátjai. Csupán a finálé előtt kerül kisebb zavarba, a rendezés túl misztikusnak találta, hogy mennydörgések közepette, süllyesztővel húzzák le a képzeletbeli pokolba (mint általában szokás), inkább ne­ki kell elrohannia a szín­padról. Ki látott még em­bert így sietni a kárhozat­ba? (Ez a másik pont, ahol vitatkoznék Versényi Ida különben stílusos rendezé­sével.) Gyimesi Kálmánról Gyimesi Kálmán: Pezsgőária még annyit, pályájának méltán volt nagy pillanata a gyobb sikerű adaptációkat egy az „ezer és háromból;, megisméteit pezsgőária. messze maga mögé utasítja ^^^^tfl" Nem ismételtették viszont a mozarti. Vele kapcsolat- en ifisoroi, s tseraainai upi- . ban annyit érdemes megje- kusabb zenei-színpadi jel- Sinkó György regtszterariá­gvezni inkább kultúrhistó- lemzést nehéz elképzelni, ját, de az is megérdemelte riai adalékként, hogy az ős- Meglepetés viszont, kellemes, volna; pompásan ráérzett az bemutató évében Európa- Börcsök István felszarvazott ^telomra, mikor Leporelló­szerte tetozo Don Juan-laz és leforrázott Masettója. másik premiert is elért: ra végre rásüt a rivalda. Si-GSa operáját' Akik tudtak róla, hogy ^ ^ kakaskodó> Ez, a néhány esztendővel elete elso szerepet énekli, korábbi Gíuck-balett. illet- máris kész szólistának hal­ve Moliere drámájának El- lották. Nem teljes viszont virája szolgált torzómintá- Halmi László kormányzója, rak Mozart szamara. A szto- ,, , . ,, M rí spanyol, de a mögöttes ha- A szereP sulyát erzekelteti zugerkölcsű, elfáradt színek- ugyan a színpadon, de enek­ben csillogó feudális kör- lésében még sok a nehezék, r vezet sírrajza sokkal több. darabosság, s ez szövegki­B mának is atűzeno tartal- ..... , ... ^ . rnat ad az operának. e^teset 18 korülmenyesse Számolt ezzel a Szegedi „ ' . _ .,, . Nemzeti Színház péntek esti Anu az egyebkent is ma­premierje is. Székely László gas színvonalú előadást vi­sülizált díszletábrája, mi- szi: Gyimesi Kálmán és közben gondosan figyel a sinkó György Juam-Lepo­kepek közötti zokkenomen- „ , „ • . , _. tes folytonosságiba, szolidkék rello kettőse. Gyimesi eleme­tónusával betakarja és a ben van, érzi, hogy a figu­kontrasztokra nyitva hagyja rát neki találták ki, tündök­a színpadot. Szerencsés kom- lő ^ kisdumás, gáláns ponálási felületet bocsátva Gombár Judit jelmezeinek — a szereplők jellemzésére. Seria vagy buffa, komoly vagy vígopera a Don Jüan? A mű születésével körülbelül egyidős vitát nem kerülheti ki a mai előadás sem. Vaszy Viktor tévedhetetlen ízlése, friss, dinamikus zenei veze­tése tulajdonképpen egyedül eldönti, ahhoz az általánosan elfogadott szemlélethez sora­koztatja a szegedi premiert, amely szerint mindkettő. Az erkölcs félreérthetetlenül tragikus ítéletet mond az ördöngös lovagra, ám aki azért felhőtlenül éli. meri élni könnyű életét, bátran vállalja következményeit is. Amennyivel bűnösebb, gát­lástalanabb figurája környe­zetének. annyival irigylésre méltóbb, színesebb, csodála­tosabb. Egyszerre nagystílű és kicsivel beérő vadász, aki nélkül a darab más szerep­lői sem kapnának tartást, je­lenlétük elképzelhetetlen Egyedül Donna Anna egyé­nisége tudná nélkülözni, s Horváth Eszter zeneileg kul­turált, magas mércével mér­hető szerenformálása dacá­ra is vele kapcsolatban van vitám — tulajdonképpen Versényi Ida rendezővel. el­hallgatja, mi történt Anna és Jüan között a nyitány alatt. Attól a pil­lanattól. hogy femegy a füg­göny, Anna konok ellensé­géül szegődik a szoknyape­cérnek, mert megölte apját, s mert feldúlta zárdavilágát. Anna a legharciasabb fekete alak, akiben sokkal több az elszántság, a bosszúkedv, mint akár a támasz nélküli, kicsúfolt, és becsapott Elvi­rában, vagy a Réti Csabától a hagyományosnál markán­sabbra fogott (két szénen kivitelezett áriával megtöl­tött). de gyengevázú, ígérge­tő Ottavionál. Mégis hármó­juk egymás mellettisége nem elég kontrasztos. Anná­ból a céltudat felhangjai. E'virából a kompromittált nő kétségbeesése hiányzik. I.ehet, ez elsősorban alkati kérdés: Ezért tűnne — talán — szerencsésebbnek Karikó Teréz és Horváth Eszter sze­reDCseréje. Máskülönben igazán nem panaszkodha­tunk: raayonó Mozart-énekes garnitúrával rendelkezett az előadás. Karikó Terézről. akit távolabbnak hittem a mozarti világtól, kiderült, nemes hanganyagát itt is kamatoztatni tudja. Berdál Valéria kikapós Zerlinája tulajdonképpen és nyers, udvarias és durva, kellemkedő és erő­folyton elégedetlen Leporel­lója a Sacho Panzák, Sgana­rellek úrifényben sütkérező, pánzért mindenre kapható házsártos szolgáiból is sej­tetni tudott valami általá­nost. len­ne megfeledkezni a kitűnően sikerült premier tükrében arról, hogy a Szegedi Szim­fonikus Zenekar telt hang­zással, tömören és tisztán szólt; s hogy milyen ügyesen igazít el a szünetekben la­pozgatott műsorfüzet, Kulka Eszter öszeállítása. Nikolényi István Mozarí dte*reten meg Szűcs Ferenc riporter­társainak segítségével — egészen este 10 óráig, ami­korra aztán kiderült, hogy a két vetélkedő országtáj kö­zül melyik az ügyesebb, az okosabb, a sebesebben gon­dolkodó, a telefont gyorsab­ban kapcsoló jobb sajtot, szalámit kenyeret, kakaót áruló, jobb paródiát író, ta­lálóbban viccelő, jobban daloló megye. Méltó büszkeséggel lehet bevallani, hogy a számtalan feladat közül a csongrádiak oldottak meg többet. Igaz, csupán két ponttal — 83:81 — arányban előzték meg el­lenfelüket, de mégiscsak megelőzték, s így jogot nyertek, hogy a november 13-ára kitűzött következő nem meglepetés. Figurája elődöntő részesei legyenek. Tiszán innen, Dunán tál - az l-es stúdióból Mikrofonok, kicsi és nagy A forgandó szerencse jó­fejjel; mikrofonállványok, voltából ezúttal Vas megye kicsi és nagy lábbal; rem- lesz a bizonyára hasonlókép­dezők és asszisztensek, idő- pen felkészült ellenfél, mérők, gongcsapdosók kicsi Hogy végülis a kicsi és és nagy kiabálással — ez a nagyfejű mikrofonok, kicsi Magyar Rádió l-es stúdió- és nagylábú mikrofonállvá­ja ... nyak tövéből milyennek tűnt Legalábbis ez volt pén- ez a jól szerkesztett, sok teken este fél 8 tájban, szellemes kérdést, feladatot, amikor a „Tiszán innen, magában foglaló vetélkedő? Dunán túl" című vetélkedő Nagyjából olyannak, mint Csongrád—Somogy össze- amilyennek az egyes vidé­csapásának utolsó előkészü- ki adáshelyeken tűnhetett, leteit tették. de mégsem egészen olyan­Az alkalmi vendég még nak, mert a zsűri közvetlen 19 óra 34 perckor — egyet- közelében ülve, a teljhatal­len minutával a műsor- mű ítészek egy-egy pont­kezdés előtt — megeskü- megvonó pontajándékozó sze­dőit volna, hogy a sza- mevillanását figyelve, még bott időben el nem kezdő- több ok volt a zsebkendők dik az adás. Ám csodák gyúrására, a széktámlák csodája, amikor a jólismert szorongatására. szignál a stúdió hangosító- Meg persze alkalom nyí­jában — s persze, az or- i0t arra is, hogy a meghívot­szág valamennyi, Kossuth- tak lássák: egy ilyen kicsi adóra állított rádiójában — szoba, hogy meg tudja moz­elhangzott, minden szalad- gatni az országot, hogy né­gáló, kiabáló al- és főköz- hány gépelt lapról micso­reműködő megtalálta a he- da, majd két és fél órás lyét, s Szepesi György el- műsort lehet rögtönözni. kezdhetett beszélni. igaz, ehhez a majd két Elkezdett, s beszélt is — és fél órás rögtönzéshez egy Gulyás Gyula, Kapusi Rózsa, Szepesi György kell, meg Kovalik Károly, Radnóti egy olyan hibátlanul mű­László, Rapcsányi László, ködő műszaki apparátus, Szilágyi János, SzéU Júlia amelyre az élö _ de_ még Ma nyílik a Szegedi Galéria Városunk kulturális éle­tének jelentős eseményére kerül sor ma. vasárnap dél­ben: a Móra Ferenc Múze­um központi épületében meg­nyílik a Szegedi Galéria. A Szegedi Galériát Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese adja át a közönségnek. milyen élő! — adást rábíz­ták. A. L. Válaszol az illetékes Fény derül Olvasóink írják rovatunk­ban október 7-én, Derüljön fény címmel foglalkoztunk a tarjániak panaszával. Az áramszolgáltató válla­lat igazgató-helyettese, Hö­römpő József levélben vála­szolt „A tarjáni 305/A számú ház mellett a közvilágítást a DÉLEP Vállalat kiépítette, de annak műszaki átadása és üzembehe­lyezése, valamint vállalatunknak üzemeltetésre való átadása még nem történt meg. Cikkük kap­csán tárgyalást folytattunk a DÉLEP Vállalat illetékeseivel. Ígéretet tettek, hogy az üzemel­tetéshez szükséges tennivalókat néhány napon belül elvégzik. Igy várhatóan két héten betül a kért közvilágítást üzembe fogjuk he­lyezni." Értékelések Szeptember 2-án. Bonyo­dalmak egy leértékelés kö­rül címmel jelent meg cikk az AMFORA ÜVÉRT Vál­lalat akciójáról, melybe a Centrum Áruház is bekap­csolódott, a Delta Kereske­delmi Vállalat viszont nem. A Delta Kereskedelmi Vállalat­nál, amint válaszukból kiderül, nem helyesen „értékelték" ezt a cikket. Azt írják: A tudósítás elmarasztalja vállalatunkat, hogy nem vett részt a leértékelési ak­cióban. Az 6 részükről a leérté­kelés árucikkeik minősége és mennyisége miatt a vásárlókö­zönség félrevezetése lett volna. A levél szerint a szegedi Centrum Áruház sem kapcsolódott be az árleszállításba. A mi válaszunk: a cikk nem marasztalja el a válla­latot, sőt eljárását egészsé­ges jelenségként értékeli. A szegedi Centrum Áruház ak­ció hirdetése nélkül árulta olcsóbban cikkeit. Ismét a helypénzről Lapunk szeptember 23-i számában az Olvasóink ír­ják rovatban Hej az a hely­pénz! címmel foglalkoztunk egyik makói olvasónk leve­lével. A piaci helypénz be­szedőire panaszkodik. A szolgáltató üzem veze­tője, Babinszki László a cikkre a következő választ adta: ..Akadnak olyan árusítók is, akik igyekeznek kijátszani a helypénzbeszedőket, tagadják a piacra felhozott áruk tényleges mennyiségét, illetve csak több­szöri felszólításra hajlandók a pénzt megfizetni". Igaza alátá­masztására egy ilyen esetről is tájékoztat bennünket, névvel el­látva. A továbbiakban a hely­pénzbeszedők hasznos munkájá­ról. a termelőkkel való jő embe­ri kapcsolatokról ír. valamint ar­ról. hogy igyekeznek a tanácsi rendeleteket helyesen végrehaj­tani. ,,A makói termelők több­ségét Ismerjük — folytatódik a levél —, tudjuk, hogy nem fél zsák vöröshagymával érkeznek a piacra, hanem több mázsa ter­méket hoznak árusítás céljábó' Jelen esetben elvártuk volna, hogy a panaszos sérelmével fel­keresse a piacrendészetet, vagy a rendszerint a piacon tartózko­dó kerületi tanács kereskedelmi felügyelőjét." Á kért mi szenvedjük el M indig voltak és jelen- egyes ügyintézőknek „mel­leg is vannak olyan lékfoglalkozás" címén pénzt emberek, akik a gaz- fizetett Márpedig ez az dasági élet változása során kialakult helyzetet igyekez­nek a maguk javára kihasz­nálni. Ez történt az 1968. január 1-ével életbelépett új gazdaságirányítási rend­szer következtében is. Az új irányítás nagyobb önálló­ságot biztosított az üzemek­nek, vállalatoknak, ktsz-ek­nek; a vezetőket érdekel­tebbé tették a nagyobb nye­reség elérésében. Egyes gazdasági vezetők és ügy- natkozó rendelkezéseit rend intézők azonban a gazdálko­dó szerv részére biztosított „ajándékozás" olyan gazda­sági vesztegetés, amely a népgazdaság fejlődése szem­pontjából rendkívül veszé­lyes! Lényegében ilyen gaz­dasági vesztegetés miatt in­dult eljárás Baungartner László és társai ellen, a kö­zelmúltban. Sajnos, a Munka Törvény­könyvének a másodállásra és a mellékfoglalkozásra vo­nagyobb nyereség mellett a saját zsebükre dolgoztak, kihasználva a szabadabb gazdálkodási lehetőségeket. 1968. január 1-ét követő­en feltűnően sok, jelentős bűncselekményt követtek el a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek mellett szer­vezett ipari segédüzemágak működése ürügyén. Szegeden és Szeged környékén is szeresen megsértik a válla­latok, intézmények, szövet­kezetek. Nem kémek válla­lati engedélyt a másodállás vagy mellékfoglalkozás léte­sítésére és ilyen címen lé­nyegesen nagyobb munkabé­reket fizetnek ki a megen­gedettnél. A jelenleg kiala­kult helyzetet nagymérték­ben „köszönhetjük" ennek a gomba módra szaporodtak törvényszegő nagyvonalúság­az ipari segédüzemágak, a nak_ termelőszövetkezetek vezetői így reméltek nagyobb jö­vedelmet elemi a közös A szegedi járásbíróságon jelenleg is napirenden van a gazdaságoknak A nem kellő szóregi Egyetértés Tsz ve­korultekintéssel létrehozott ipari segédüzemágak meleg­ágyai lettek és jelenleg is azok a társadalmi tulajdont károsító és népgazdaság el­leni bűncselekményeknek. Pedig az ipari segédüzem­ágaknak azt a célt kellene szolgálniok, hogy egyes he­lyeken hiányzó ipari kapa­citást pótolják és — főleg a téli időszakban — munkaal­kalmat teremtsenek a ter­melőszövetkezet tagjainak. Az ipari segédüzemágak lét­rehozására csak ezért lenne helyes engedélyt adni! Ez­zel szemben több termelő­szövetkezet alakított úgy se­gédüzemet, hogy csak a ne­vét adta, de felszerelést és dolgozókat már nem biztosí­tott. Igy szervezett kútfúró regédüzemágat az algyői Napsugár Termelőszövetke­zet. A működéshez szükséges munkaerőt máshonnan csá­bították el, magasabb jöve­delmet ígérve. Más esetekben a megala­kult segédüzemágak nem tudták kihasználni kapaci­tásukat A megrendelések megszervezéséért bűncse­lekményeket követtek el. Ez történt az újszentiváni Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. Itt létrehozták a lakatos segéd­üzemet, de munkájuk nem volt; kapcsolatba léptek hát a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz volt vezetőjével, Vébe.r Ferenccel, aki hajlandó volt bérmunkát adni a termelő­szövetkezetnek. A termelő­szövetkezet ennek ellenében „mellékfoglalkozásban" ha­vi 2500 forintért alkalmazta Véber Ferencet. Valójában azért fizettek neki, mert a termelőszövetkezet részére bérmunkát adott. Nemcsak ebben, hanem más bűn­ügyekben ugyancsak tapasz­taltuk, hogy másodállás vagy mellékfoglalkozás lep­le alatt követik el a kor­rupciós bűncselekmények sorát. Ha valamelyik gazdál­kodó szervnek anyagra, gépre, vagy valami másra volt szüksége, a soron kí­vüli megszerzés érdekében Iskolai előkészítők Megjelent a művelődés- akik ősszel lépnek az álta­ügyi miniszter utasítása az lános iskola első osztályába, iskolai előkészítő foglnlko- s óvodába nem jártak, zások megszervezéséről, ve- Az előkészítés célja, hogy zetéséről. Az intézkedés felkészítsék a kicsiket az is­alapján a következő év áp- kolai életre, megkönnyítsék rilis 1-től a tanévzáró érte- beilleszkedésüket a tanin­kezletig 12 héten át, heten- tézeti keretekbe, megismertes­ként kétszer három-három sék velük leendő második órában ingyenes előkészítő otthonukat, foglalkozásokat szerveznek Éppen ezért foglalkozáso­tartják majd, annak a peda­gógusnak a vezetésével, aki a gyerekeket szeptember el­sejétől tanítani fogja. Az előkészítők legfőbb pedagó­giai módszere: a játék. A beíratást követően az iskola igazgatója gondosko­dik a jelentkező gyerek nyil­vántartásba vételéről, vala­mint az előkészítő megszer­azoknak a gyerekeknek, kat az általános iskolákban vezéséről. (MTI) zetőinek bűnügye. A terme­lőszövetkezet vezetői Ábra­hám Józsefet mellékfoglal­kozásban tervezőként alkal­mazták és 8 hónap alatt a számára, a vádirat szerint 475 ezer forint munkabért fizettek ki. A termelőszövet­kezet vezetői — így Bódog Gyula elnök — nem törőd­tek azzal, hogy ilyen módon Ábrahám József részére, mellékfoglalkozásként ha­vonta közel 60 ezer forin­tos jövedelmet juttattak! Ugyancsak most állt a szegedi járásbíróság előtt a tápéi Tisza táj Mg Tsz tégla­gyártó segédüzemágának ve­zetője és a téesz főkönyve­lőjének bűnügye. Ebben a termelőszövetkezetben Sípos Sándor, mint a téglagyártó segédüzemág vezetője főál­lásban dolgozott. Legálisan havi 9—10 ezer forint jöve­delme lett volna, azonban a vádirat szerint különböző bűncselekményekkel négy éven keresztül átlagosan havi 37 ezer forint körüli jövedelemre tett szert. Ezt az összeget a termelőszövet­kezet ki is fizette Sípos Sán­dornak. A népgazdaság és a tár­sadalmi tulajdon elle­li bűnügyek szinte ki­vétel nélkül azt mutatják, hogy a szükséges ellenőrzést elmulasztják; a kötelező fi­gyelem hiánya tette lehetővé a cselekmények elkövetését. A legtöbb ügyben az a sze­mély is a vádlottak padján ül, aki ellenőrzési kötelezett­ségeit elmulasztotta. Így ke­rült a vádlottak padjára a tápéi Tiszatáj Tsz volt fő­könyvelője, Rapcsányi Ár­pád és a szőregi Egyetértés Mg Tsz volt főkönyvelője, Ábrahám Géza. A népgaz­dasági irányítási rendszer fokozatos megszilárdulása lassan kihúzza a talajt a korrupcióra, nyerészkedésre hajlamos emberek aló! De a tendenciát mindenkinek se­gíteni kell a saját lehetősé­gei szerint: valamennyiünk összefogására szükség van! Azért, hogy a népgazdaságot, tehát mindannyiunk tulaj­donát károsító bűncselek­ményeket megelőzzük. Dr. FEDOR ATTILA, a szegedi járásbíróság elnökhelyettese

Next

/
Thumbnails
Contents