Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

VASÁRNAP, 1970. OKTÖBER 18. (Folytatás a 3. oldalról.) ben: Kiskundorozsmáról 4 ezer 283-an. Szőrééről 2 ezer 138-an. Tápéról 1800-an,Sándorfalváról 1630-an és Kistelekről 1113-an járnak más helységekbe dolRozni. A következő években törekedni kell — különösen a nagyközséeekben — az eljárók szánva nak csökkentésére. Az életszínvonal emelkedése és a kor technikai szintié meRköveteli, hoRy a közséeekben a városihoz hasonló kommunális ellátás valósulion mee. Tíz közséeben fejeződött be — 1966-tól 1969-ÍR — a vízmű építése. Ez év véRére 23 közséRnek lesz törpe vízműve és vízliálózata. MÓR 7 közséR várja a vízellátás korszerűsítését. melyre a következő években sor kerül. Az esészséRÜRV területén a személyi feltételek kedvezően alakultak. JelenleR eRy körzeti orvosra 2634 lakos jut. KözséRenként a helyzet naRyon változó. Például Szatymazon csak eRy körzeti orvos tevékenykedik. Hat közséRben épült új körzeti rendelő, többet felújítottak, de sok helyen iRen rossz állapotban levő épületben gyóR.vítanak az orvosok. A járási szakrendelő intézet építésének meRRyorsítása szükséRes. A lövőben — a pórt politikájának szellemében — többet kell tenni az eRves réteRek életszínvonalának emeléséért, életkörülményeinek javításáért. Ennek gazdasági feltételeit a termelőegységek teremtsék meR. Az életkörülmények „városiasodásáért" sokat tehetnek a közséRi tanácsok és a helybeli tsz-ek. üzemek. A társadalmi szerkezet változásai a járásban hét! —. és valamennyi közséR naRyobb önállósáRot kapott, nőtt a hatás- és jogkörük, s ezzel együtt felelősségük. Tovább javul a pártszervezetek és a dolRozó törneRek kapcsolata. Kezd kialakulni a vezetők és a dolgozók közötti „párbeszéd". Mind több vezető érti. hogy az irányítás nemcsak rendelkezésekből és utasításokból áll, szükséRes az emberek — munkatársak, beosztottak — tájékoztatása. véleményük kikérése és meRhallRatása. Az elmúlt időszakban megfelelő hangsúlyt kapott a párt káderpolitikájának értelmezése. érvényesítése és véRrehajtása. Legtöbb vita a hármas követelmény — politikai. szakmai, vezetési — értelmezése ós alkalmazásának lehetőségei kapcsán bontakozott ki. Végül is 6ikerült a viták zömét megnyugtatóan rendezni, és a párttagokkal megértetni. Mégis lassú fejlődós tapasztalható a pártszervezetekben a káderpolitikai elvek végrehajtását nezve. Nem mindenütt tisztázták a vezetőségek ós a tagggyűlések jogkörét, illetve nem élnek ezzel a jogkörrel. A beszámolási időszakban a pórtoktatás középpontjába a gazdaságpolitikai kérdések kerültek, összességében eredményesen fejlődött a pártoktatás. Az elmúlt oktatási évben — az oktatás különböző formáiban — a párttagok 75 százaléka vett részt. A propagandisták többsége alkalmas e feladatok jó ellátására. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak szervezésében folyó politikai oktatás is színvonalasabb lett. A jövőben a pórtpropagandát — különösen a pártoktatást! — korszerűbbé kell tenni! Az legyen a cél. hogy a pártoktatás váljék a hallgatók politikai vitafórumává. Kapcsolódjék jobban az ideológia és az elmélet a napi politikai kérdésekhez. Ezenkívül a taggyűlések, a pártnapok és a tömegszervezeti politikai oktatások is a pártpropaganda fórumává fejlődjenek. A pórt szervezetileg is erősödött 1966 óta. Minden jelentősebb guzdaságl egységben és intézményben tevékenykedik pártalapszervezet. Négy év alatt 30 új pártalapszervezet alakult. A taglétszám alakulása és összetétele is fejlődést mutat. Négy év alatt 536 párttagot vettek fel ebben a járásban. A párttagok 27,2 százaléka nő. Ez az arány nem kielégítő, örvendetes, hogy mind több fiatal kéri a felvételét a pártba. A leRutóbbi pártértekezlet óta 141 huszonhat éven aluli került a pártba. A KISZ-alapszervczetek 87 fiatalt ajánlottak felvételre. A fiatalok körében p pártépítésnek ennél jóval nagyobb lehetőségei vannak! A következő években következetesebben és módszeresebben kell a pártépítéssel foglalkozni! A beszámoló részletesen, gazdag adatanyag ós példa felhasználásával foglalkozott a négvesztendős munka főbb területeivel: értékelte az eredményeket 6 megjelölte a hibákat. Az élet összetettebb é6 boavolultabb. mint ahoRy azt a beszámoló tükrözhette. Az elért eredmények a járás valamennyi dolgozójának közös munkájával valósultak meg. A felvázolt, reális és átgondolt. célok sem érhetők el enélkül. A szegedi járj* mezőgazdasági jellege meghatározza P tarsudalmi életet is. A lakosság többsége mégsem a mezőgazdaságban dolgozik. Az olajbányászat jelenléte mind a gazdasáRi. mind a társadalmi életben változásokat hozott. Mivel az olajbányászatban viszonylag magasabbak a kereseti lehetőségek. ezért a járás lakosságának egv. nem jelentős része ezt választotta munkahelyéül. Néhány községben — Ki6kundorozsmán. Kisteleken. Szőregen, Sándorfalván és Tápén — a lakosság túlnyomó többsége az Iparban dolgozik. Tagadhatatlan, hogy a munkások pozitív hatással vannak környezetükre de ez a hatás ma áttételesebben jelentkezik, mint régen. A politikai rendezvényeken a munkások, parasztok és a más dolgozó rétegek együtt vesznek ré6zt. de ebben kevés a tudatosság. A munkások mindenekelőtt helytállásukkal gyakorolják a legnagyobb hatást. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a parasztság forradalmi változáson ment át. Ezt a folyamatot gyorsítani kell. és a meglevő ellentmondások, feszültségek megszüntetésére törekedni. A volt. kistulajdonosi szemlélet csökkenő hatással, de még el és munkálkodik a parasztság tudatában. Ez a szakszövetkezetekben. s azokban a tsz-ekben érezteti erősebben hatását, ahol gyümölcsés szőlőterület dominál, ahol a háztájinak szerepét — a helves arányokat megbontva — túlzottan előtérbe helyezték. Politikai feszültséget okoz a parasztság körében a járásban tapasztalható viszonylag nagy jövedelmi különbség is. Az értelmiség — mely jelentős szerepet tölt be a falu közéletében —. valamint a munkások és parasztok közötti társadalmi és emberi kapcsolat alapvetően jó irányba fejlődik. Az értelmiségiek, elsősorban a fiatalok. együttéreznek a kétkezimunkás emberek gondjával Megváltozott a járásban élő nők társadalmi helyzete is. Annak ellenére, hogy politikailag és közjogi értelemben egvenjogúakká váltak, ezek eredménye a gyakorlatban ellentmondásosan érvényesül. A nők — részben a csalódj leterheltsége miatt — kevesen töltenek be állami. gazdasági és politikai funkciót, és keresetben is a férfiak mögött maradnak. A jövőben a nőkérdésnek a pártmunka szerves részévé kell válnia, és a nők élet-és munkakörülményeit indokolt javítani minden lehetséges módon. Az ifjúságpolitikai tennivalókkal a pártszervezetek tevékenyen foglalkoznak, de azt is szükséges leszögezni: az ifjúság neveléséért az egé6z társadalom felelős, és e téren minden politikai, állami. gazdasági szervnek megvan a sajátos feladata és felelőssége. A KISZ úgy tudja betölteni feladatát, ha az erkölcsi támoRatás mellett anyagilag is segítik a községi tanácsok és a helybeli gazdasági egységek vezetői. II pártértekezlet vitája Oktatás és közművelődés Az ideológiai és a kulturális élet — a fejlődés ellenére — nincs összhangban az igényekkel és a követelményekkel. .A tartalmasabb és a gyakorlatban is érvényesülő ideológiai egvséget meggyőzéssel és az egészséges vitaszellem kifejlesztésével tovább kell erősíteni. Az elmúlt időszakban a párttagság és a pártonkívüliek körében a gazdaságpolitikai kérdések és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, q békés egymás mellett élés és a nemzetközi munkásmozgalom egységével összefüggő kérdések voltak a legvitatottabbak. Az oktatási reform céljai csak részben valósultak meg a járásban. Néhány területen lassú az előrelépés. Javult a nevelői közösségek egysége, az iskolavezetés színvonala. A tanyai iskolák csökkentésével é6 körzetesítésével viszont nem tartott lépést a hétközi kollégiumok létesítése. Jelenleg tanyai iskolákban tanul az általános iskolások 30 százaléka, ahol az oktatás tárgyi feltételei minimálisak s nincs szakrendszerű oktatás. A gimnáziumokbq évről évre kevesebben jelentkeznek. az általános iskolások 5—6 százaléka, s ezek között kevés a fizikai dolgozók gyermeke. A járás három középfokú intézménye közül kettőt visszafejlesztenek. Ez nagv gond. Ugyanis a szegedi középiskolákba — túljelentkezés és kollégiumi férőhely hiánya miatt! — nagyon nehezen jutnak be a Iárásból. 6 ez főként a tanyán és Szegedtől távolabb eső községekben élőket érinti. A közművelődés terén szép eredményeket lehet találni, ha a megtett utat nézzük, de a gyorsan változó mai igényekhez nehezen alkalmazkodik. Egyre lobban a politizálóbb népművelést szükséges erősíteni. Természetesen a mai követelményekhez igazodó közművelődéshez korszerűbb intézményekre is szük6ég van. Ehhez pénz kell! Az a reális cél. ha q helyi szervek összefognak és együtt megteremtik a közművelődés anyagi é6 személyi feltételeit. A politikai munka gazdái Erősödött a párt vezető szerepe és érvényesült politikája az eltelt négy esztendőben a szegedi járásban is. A községi oártszervek lassan Dolitikai gazdáivá válnak területüknek. A nagyobb önállóság kialakítása mindenképp lénveges és sürgető feladat — többek között azért is —. mert az állami élet demokratizálódási folyamatában jelentős szerepet kell betölteniük. Ösztönözni kell ebben a munkában q helvi tanácsokat. A párt és a kormány meghatározta a tanácsrendszer továbbfejlesztésének útját, az állami munka egyszerűsítésének módját. Ennek értelmében jöttek létre a nagyközségek — ebben Az írásos beszámoló ismeretében é6 a két szóbeli előterjesztés után a küldöttek véleményt mondtak a járás eddigi gazdasági fejlődéséről, körvonalazva a következő évek feladatait tennivalóit. NIESZNER FERENC országgyűlési képviselő, tiszaszigeti tsz-elnök a nagyüzemi gazdaságok gondjairól szólt. Az idén a mezőgazdaságot igen nagv kár érte. A továbbiakban q Tisza és a Maros mentén .levő tsz-ek gazdasági fejlődésének, a termelés biztonságossá tételének érdekében hangsúlyozta a belvízrendezés megoldását. TAKÁCS PÉTERNÉ deszki iskolaigazgató elmondotta, hogy a társadalmi munka megosztása még mindig nem teljes. Községükben 26 pedagógus közül 10 lakik helyben. 16 viszont Szegeden. A pedagógusok többsége — 21 -en — nő. s 95 százalékuk családanya is. E körülményekből adódik, hogy a társadalmi. közéleti munka a helyben lakókra vár. s a pedagógustól el is váriák. hogy részt vegyen a falu társadalmi életében. Szóvá tette, hogy a falusi értelmiség más rétegeit nemigen lehet látni a községi rendezvényeken; miért nem kapcsolják be őket is a társadalmi munkába? A továbbiakban arról szólt, hogy az utóbbi években egyre több felszerelést kaptak az iskolák, megvan a lehetőség a színvonalasabb oktató-nevelő munkához. ROVÓ JÓZSEF ktsz-elnökhelyettes a sándorfalvi társadalmi viszonyok elemzéséből kiindulva a politikai munka nehézségeiről szólt. Községükben az ipari szektor aránvq már nagyobb, mint a mezőgazdaságé s ez azt jelenti, hogy a politikai munka színvonala nőtt községükben. Céljuk az, hogy a mezőgazdaság üzemeiben dolgozókkal és az eljáró munkásokkal is foglalkozzanak. Például az építőipari dolgozók részére klubot létesítettek, és az ott megrendezésre kerülő politikai előadások. viták elősegítik a tudatformálást. KARSAI ARPADNÉ, A KISZ járási titkára az ifjúsági mozgalom problémáiról szólt. Beszámolt, arról, hofv a legutóbbi pártértekezlet óta nőtt a KISZ befolyása a fiatalok körében, a létszám emelkedett. Problémát okoz. hogy a községi KISZ-«zervezetekben — miután a fiatalok elsősorban munkahelyükön tagjai az alapszervezetnek — csökkent a 20 év feletti fiatalok aránya. Miután egy-egy alapszervezet „fiatalodik". a KISZ-munkában inkább a tömegszervezeti ielleg dominál, s nem a politikai. Fontosnak tartja, hogy minden alapszervezet részére biztosítsák a megfelelő helvi6éget s úgy rendezzék be azokat hogv ott a fiatalok otthon érezzék magukat. OCSKÓ IMRE kisteleki áfész-elnök a fogyasztási szövetkezetek gazdasági életben betöltött szerepével foglalkozott. A tagság és a lakosság édeke azt kíván ia. hogv a szövetkezetek az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a kereskedelmi vendéglátói tevékenység mellett a szolgáltatások megszervezésére. Ma már a falun élő nők is igénylik az üzemi étkeztetést. elváriák, hogv háztartási munkájuk (mosás, takarítás) megkönnyítése érdekében szolgáltatásokat végezzen a szövetkezet. Hangsúlyozta. hogy — még ráfizetés esetében is — szövetkezetük törekszik a tanyai lakosság helyben történő ellátására. PAPDI JÁNOS tápéi tszpárttitkár. — kapcsolódva Nieszner Ferenc felszólalásásához. elmondotta: megértik, hogy az idei nehéz esztendő a tsz-tagság jövedelmére is kihat, vállalniok kell a természet okozta károk következményeit. Azzal érvelt azonban, hogy a termelőszövetkezeteknek jelentős értékű tiszta vagyonuk van — a Tiszatáj esetében 75 millió forint —. és ez biztosíték arra. hogy az államtól kapott hiteleket kígazdálkodnák. visszatérítenék; nincs szükség a hitelezési, bérfizetési megkötöttségekre. Dr. ÁBRAHÁM ANTAL, a járási tanács vb elnökhelyettese a tanácsi munka eddigi eredményeit méltatta, majd q problémákról szólt. Hangsúlyozta: fékezi az előrehaladást. hogy igen vontatottan halad a hatáskörök leadása, a szakminisztériumok. főhatóságok részéről sok a huzavona, s ennek hatására a megyei szerveknél is hiányzik a kezdeményezés. Akkor válhat, a hatósági munka bürokráciamentesebbé. ha jogkört kapnak a helyi tanácsok, ahol az ügyeket intézni kell. Szólt arról is. hogy szükség van a tanácsapparátus fiatalítására. A 6—8 elemivel rendelkező tanácsi dolgozók, annak ellenére. hogy sok tapasztalatuk van. a mai követelménveknek már nem tudnak eleget tenni. Dr. BODÓ ISTVANNÉ. a tsz-szövetség nőfelelőse példákon keresztül bizonyította, hogy q járás területén nem egyformán értelmezik a nők helyzetéről 6zóló párthatározatból adódó feladatokat. Volt, ahol a tsz-ből kizárták a nőket — férjüket vették fel tagnak —. holott 20—30 kilométeres körzetben munkalehetőségük nincs. Máshol a gazdaságvezetés azt várja, hogy a nőbizottság oldja majd meg a problémákat, megint máshol úgy vélik, hogy csak a nőbizottságban levő nők élet- és munkakörülményeivel kell foglalkozniok. A nőmozgálom átszervezésével úgy tűnik a tsztapaszta latok alapján hogv a mozgalom politikai jellege háttérbe szorult. A nők életés munkakörülményein elsősorban munka- és lakóhelyükön lehet változtatni, s ezért igen fontos, hogy a gazdasági. állami vezetők meg is találják feladataikat. DOBÓ SZILVESZTER, a mórahalmi szakszövetkezeti elnök arról a nagy változásról beszélt, mely negyedszázad alatt Mórahalom községet átformálta, mely a mezőgazdaságban végbement. Már a helyi ipar is fejlődésnek indult. A kiterjedt tanyavilágban a szak-. szövetkezetek mind szebb fejlődést érnek el. A négyszáz éves múltú tanyavilág megszűnésének kezdetén vagyunk. Hangsúlyozta: lényeges a mezőgazdasági munkaerő összhangban tartása és a komplex, valamint a speciális gépesítés elérése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szőlőrekonstrukciókat nem szabad elhanyagolni, az öreg szőlőket pótolni kell időben. VARGA ANDRASNÉ, a népfront járási bizottságának titkára méltatta a népfrontmunka jelentőségét a szocializmus építésében. Feladatként jelölte meg a községi tanácsok és a népfrontbizottságok közötti kapcsolat erősítését, mely a község fejlődését és az emberek tudatának szocialistává válását egyaránt segítheti. Az elmúlt esztendőkben a szegedi járás községeiben sokan megmozdultak, hogy lakóhelyüket építsék és szépítsék, így milliós értékű társadalmi munkaakció bontakozott ki. Beszélt a nőbizottságok megalakulásáról, valamint arról, hogy vonzóvá kell tenni a népfrontmunkát a nők körében Is, segíteni kell a lányokat és asszonyokat, hogy bekerüljenek a tanácsba és több társadalmi tisztséget viseljenek. Dr. MICHAILOVITS LEHEL deszki igazgató-főorvos az egészségügyi dolgozók életszínvonaláról beszélt. Kifogásolta, hogy a szegedi járási rendelőintézet építése immár 6—7 év óta nem tud rendes kerékvágásba kerülni. Hangot adott annak is. hogy a rehabilitálandó betegek ügyét sürgősen rendezni kell, a mórahalmi intézet profilját esetlegesen megváltoztatni. Végül azt fejtegette, hogy az öregekről való gondoskodást is komolyabban kell venni és otthonossabbá tenni a szociális otthonokat. LINK MIHÁLY kiskundorozsmai iskolaigazgató a pártoktatás szerepéről, a községi vezetők konferenciájának sikeréről, valamint az iskolai oktatómunka nehézségeiről beszélt. Mint mondotta: néhány községi iskolában — például Algyőn, Bakson, Kiskundorozsman és Szőregen — nagy a zsúfoltság. Űj tantermekre és kollégiumi férőhelyekre van szükség, hogy a hátrányos helyzetű tanulók jobb körülmények között tanulhassanak és mind több iskolában váljon lehetővé a szakrendszerű oktatás. ÁBRAHÁM VINCE forráskúti fóagronómus a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek problémáival foglalkozott. Mint mondotta, rengeteg kétkezi munka fekszik abban, hogy a forráskúti Haladas Tsz viszonylag kiegyensúlyozott körülmények között gazdálkodhat. Az igényeknek jobban megfelelő gépek kellenének ahhoz — de ezeket többnyire nem lehet beszerezni —, hogy könnyebbé váljon a tsz-dolgozók élete, hogy a szocialista falu úgy fejlődjön, hogy legyen idő pihenésre és kulturálódásra egyaránt Az emberek falun is kényelmesebben és szebben akarnak élni. A munkakörülmények javítására ezért a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell mindenütt fordítani. KOVÁCS JENÖ. az Első Szegedi Járási Ktsz elnöke főként a kisipari ktsz-elc gondjairól, a javító-szolgáltató tevékenységről fejtette ki véleményét s hangsúlyozta: a lakossági szolgáltatás színvonalasabbá tételéhez, a szolgáltatóházak építéséhez a szövetkezetek összefogására van szükség. A szolgáltatásban az elmúlt négy évben jelentős előrehaladás volt, de ez az igényekkel még sincs összhangban. Ezt követően dr. Kovács József, a járási pártbizottság első titkára összefoglalta a vitát. Megállapította: valamennyi felszólaló nagy felelősséggel mondotta el véleményét és értékesen hozzájárult a tanácskozás színvonalához. A pártértekezlet az előterjesztéseket egyhangúlag jóváhagyta, majd megválasztotta a pártbizottságot, mely nyomban megtartotta első ülését. A pártbizottság megválasztotta a végrehajtó bizottságot, a pártbizottság első titkárát és titkárát, valamint a fegyelmi bizottságot 11 jarasi pártbizottság togfaí Arany János, Adók Istvánné, dr. Ábrahám Antal. Bóii János. Baranyai Éva. Barna Józsefné. Balogh Jánosné, Borcsök Szilveszter, dr. Bodó Istvánné, Balogh Sándor, Barcsai Géza, Bálán Miklós, Csevi László. Dobó Szilveszter. Farkas István, Farkas Lajosné. Gruber János, Hugyecz Andrásné, dr. Kovács József, Kovács Jenő. Kakuszi Imre. Kovács Sándor. Korsós Jánosné. Karsai Arpádné. Mátó László, Murányi György, Nieszner Ferenc. Ocskó Imre, dr. Rózsa József, Róvó József, Rácz Lajosné, Simon Lajos. Sárközt István. Szépkúti István Szeberényi Jenőné. Szabó Lajos Szécsi Béla. dr. Tóth Imre, Tanacs Imre. Takó Klára Tóth József, Tóth Károlyné, Tóth Ágnes, Tóth László, dr. Vratán György, Vörös Lajos. Vass Vilmos. Vass Lajos, Varga Andrásné, Váradi Józsefné, Veres József. A végrehajtó bizottság tagjai: dr. Kovács József. Gruber János. Bódi János. rfr. Ábrahám Antal. dr. Rózsa József. Váradi Józsefné Baranyai Éva, Ocskó Imre. Róvó József. Veres József, Csépi László, A járási pártbizottság első titkára: dr. Kovács József, a pártbizottság titkára Gruber János. A fegyelmi bizottság tagjai: Tóth József. Szakái Antal Zsótér András. Tóth Mihályné, Fülöp János, Takács Péterné, Szabó Ferenc. A fegyelmi bizottság elnöke: Tóth József.