Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

\ VASÁRNAP, 1970. OKTÓBER 18. Z2 A szegedi járás kommunistáinak pártértekezlete Szombaton a szegedi Tiszaszálló koncerttermében tanácskoztak a szegedi járás kommunistáinak küldöttei, „Tovább a lenini úton" — e jelmondat fogadta a tanácskozásra érkező 194 küldöttet és a 26 meghívottat. Gruber János, a szegedi járási pártbizottság titkára megnyitója ulán a pártértekezlet megválasztotta az elnökséget, a munkabizottságok tagjait. A pártértekezlet elnöki tisztével Csápenszki Istvánt, a párt-végrehajtóbizottság tagját bízták meg, az elnökségbe pedig Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát választották — aki a vita során tolmácsolta a szegedi járás kommunistáinak a Központi Bizottság és Kádár János személyes üdvözletét —. továbbá Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját. a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát — aki szintén felszólalt a vitában —. Rózsa Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Kovács Jó7.sefet, a szegedi járási pártbizottság első titkárát, Gruber Jánost, a járási pártbizottság titkárát. dr. Rózsa Józsefet, a mórahalmi pártbizottság titkárát. Varga Andrásnét. a Hazafias Népfront járási titkárát. Dobó József mórahalmi nyugdíjast, Farkas Istvánt, a szegedi járási tanács vb elnökét, Hegy. vári Ferencné domaszéki pedagógust, Bálán Miklós kisteleki tsz-párttitkárt, Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselőt, zákányszéki tanácselnököt, dr. Ábrahám Antalt, a járási tanács vb elnökhelyettesét, Adók Istvánné algyői tsz-főkönyvelőt, Vass Vilmos gyálaréti tszpárttitkárt. Bodó Viola bordányi nyugdíjast. Kanalas Sándor deszki tsz-elnököt, Dudás Imre bordányi tsz-elnököt. A pártértekezlet a következő napirendet fogadta el: 1. Az MSZMP szegedi járási bizottságának beszámolója négyéves munkájáról. Előadó: dr. Kovács József. 2. Az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiről és a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetéről szóló vitaindító beszámoló. Előadó: dr. Kovács József. 3. Együttes vita a két előterjesztés felett. 4. A pártbizottság tagjainak és a felsőbb pártértekezlet küldötteinek megválasztása. A pártértekezlet a fenti napirend szerint kezdte meg tanácskozását. A pártbizottság írásban kiküldött beszámolójához dr. Kovács József mondott vitaindító referátumot. szakszövetkezeti mozgalom lehetőségének jó kihasználása, a termelőszövetkezetek eredményesebb munkájának biztosítása. — Az alapszervezeteknél más munkamódszerre van szükség, mint a felettes pártszerveknél — állapította meg. — Az alapszervezeteknél elkerülhetetlen, hogy a pártmunka eszközeivel segítsék a konkrét termelést szolgáló munkát. A pártszervezetek, a kommunisták egyrészt serkentsék, másrészt legjobb tudásukkal segítsék a gazdasági feladatoknak, a párt gazdaságpolitikájának érvényesülését. A tsz-ek elnökei, szakemberei pedig igényeljék a pártalapszervezet segítő munkáját. A továbbiakban arról szólt, — s ez a kialakult munkamódszerre jellemző —. hogy elmarad a párthatározatok végrehajtása, nincs elég következetesség a hozott döntések végrehajtásában. Ez nemcsak az alapszervezetek gondja, a járási bizottság munkájára is áll. Az alapszervezeti taggyűlések határozatainak végrehajtása azonban talán jobban el van hanyagolva, mint a felettes pártszervek határozatai. Mindebből következik, hogy nagyobb gondot szükséges fordítani e kérdésre. A továbbiakban a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatairól számolt be dr. Kovács József, majd ismertette a járás kommunistáinak véleményét a kongreszszusi irányelvekről, a Szervezeti Szabályzat módosítási javaslatairól, a pártértekezlet elé tárva e két pártdokumentummal kapcsolatos állásfoglaláshoz a pártbizottság javaslatait. II pártbizottság beszámolója Az elmúlt négy esztendőről. mely a szegedi járásban is jelentős változásokat hozott, nagyon reálisan, az eredmények és a sürgetően jelentkező tennivalók együttes összegezésével ad számot a beszámoló. Felgyorsult a szegedi járás fejlődésének üteme az elmúlt négy esztendőben. Különösen az utóbbi két évben mutatkozott meg ez a tendencia igen erőteljesen. Ismerétes: a járás természeti adottságai sokrétűek. Ebből is adódik az, hogy a járás gazdasági és társadalmi életét jó néhány ellentmondás feszíti még. Egészséges gazdasági fejlődés Dr. Kovács József: A gazdasági forradalom megvívása fontos feladatunk Referátuma elején a nemzetközi helyzet alakulásáról, pártunk és a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról szólt, hangsúlyozva: e külpolitika következetes és szilárd. Méltatta a továbbiakban. hogy a járás lakossága helytállt az árvízveszély elleni küzdelem nehéz napjaiban. Köszönetet mondott a védekezésben, a lakosság ellátásában, a rend és fegyelem fenntartásában közreműködőknek. — A járási pártbizottság maga mögött hagyott négy munkás esztendeje gonddal, problémával és felemelő eredményes munkával telt el — hangsúlyozta, majd szólt arról, hogy a szegedi járás gazdaságpolitikai kérdései közül ugyan az ipari tevékenység sem alábecsülendő, de meghatározó mégis a mezőgazdaság. A további gazdasági előrehaladás érdekében halaszthatatlan járási feladat a kialakult gazdálkodási rendszer felülvizsgálása és elemzése ahhoz, hogy a gazdaságok további fejlődéséhez iránj't tudjanak mutatni. — Sürgős feladat — mondotta — a termelőszövetkezeti pártalapszervezetek munkamódszerének továbbfejlesztése. Szinte minden termelőszövetkezetben indokolt továbbfejleszteni a pártszervezetek elvi. politikai irányító, ellenőrző és értékelő munkáját Az elvi irányító munka sok helyen csorbát szenved még és ez főleg a függetlenített párttitkár munkájára korlátozódik, amelynek gyakran nem elvi jellegű, hanem éppen gyakorlati szakmai jellege domborodik ki. Sőt. az sem ritkaság. hogy a függetlenített pártalaoszervezeti titkár a termelőszövetkezet elnökének akarata szerint vezeti az alapszervezet munkáját. A továbbiakban arról szólt, hogv a párt vezető szerepének gyakorlati alkalmazásával több alapszervezetben baj van. Az egyik: az alapszervezet vezetősége arra való hivatkozással, hogy a pártnak a politikai vezetés a feladata, egyszerűen ráhagyja a fontos termelési, gazdasági kérdések megoldásával való küszködést a gazdasági vezetésre. A másik véglet: a pártszervezetek vezetőségei vagy az alapszervezetek titkárai apró részletkérdéseket is maguk akarnak megoldani. Ez a módszer leggyakrabban bizalmatlansággal telített, nem is vezet eredményre. Hangsúlyozta: mindkét véglet káros. Az alapszervezeteknek a pártmunka leghatékonyabb eszközével kell elősegíteniük a gazdasági feladatok megoldását. Nem feledkezhetnek meg arról, hogy forradalmi mozgalmunk jelenleg a mai társadalompolitikában a gazdasági forradalom sikeres megvívása. Ezen belül napjaink legforradalmibb feladata a szegedi járásnak a mezőgazdaság fejlesztése, növénytermelés, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés korszerűsítése, az állattenyésztés fejlesztési, a A járás mezőgazdasága az 1966-os pártértekezlet óta egészségesen fejlődött. Különösen jelentős, hogy a tsztagság hangulata kielégítő, jó a termelési kedv. mind többen vesznek részt a közös munkában. Javult a mezőgazdaságban dolgozók életés munkakörülménye, s mind erőteljesebben bontakozik ki a tsz-demokrócia. Természeti adottságok tekintetében az országos és a megyei szint alatt marad a járás 274 ezer 486 holdnyi földterülete. Külön figyelmet, érdemel a szőlőterület. Még 1963-ban határozat született a szőlőés gyümölcstermesztés fellendítésére. mely szerint a járás gazdálkodási struktúráját átfogó terv alapján kell átalakítani. A tanulmányterv a gyenge homoki szántóterületeket szőlő- és gyümölcstelepítések céljára jelölte ki. A tervek 6zerint 1961-től az idei évig 9120 hold szőlőt és 8260 hold gyümölcsöst kellett volna telepíteni 1 Ez a harmadik ötéves terv irányelveinek módosulása miatt nem valósult meg. Szőlőt 3861 'holdon és gyümölcsöst 4426 holdon telepítettek. A fajtaösszetétel javítása érdekében indokolt lenne egy alaposan megtervezett és előkészített rekonstrukció. azonban a jelenlegi ösztönzők a tsz-eket erre nem serkentik. A szövetkezetek pedig saját erejüket elsősorban eszközellátottságuk javítására használják fel. A gyümölcsültetvényekkel is a szőlőhöz hasonlóan gondjaik vannak a gazdaságoknak. Kedvezőtlen a gyümölcsfajták összetétele. Ez pedig nem felel meg a kereskedelmi igényeknek. Kívánatos volna a meggy, a cseresznye és a bogyÓ6 gyümölcsök termesztése. A termőre fordult gyümölcsösök még ott sem hozták meg a várt jövedelmet, ahol mind a telepítés, mind az ápolás kifogástalan volt. A korszerűtlen termelés miatt gazdaságosság tekintetében a szövetkezetek nem versenyképesek. Ugyanakkor nem tudják megvásárolni a betakarításhoz szükséges válogató-, osztályozógépeket. amely a termelékenységet növelné, és az önköltséget csökkentené! Az állattenyésztés fejlesztése az utóbbi két esztendőben előtérbe került. Míg a szövetkezetekben az állatállomány mérsékelten fejlődik, addig a háztáji és egyéb gazdaságok állatállománya csökken. Az állattenyésztés üzemágsúlya az üzemeken belül nem emelkedett és jövedelmezősége sem javult az elmúlt esztendőkben. Az alaptevékenység árbevételének 41 százaléka származott állattenyésztésből 1967-ben. 1968ban 36,6 és tavaly pedig 34.7 százaléka. A fő probléma abban van. hogy az állattenyésztés nyeresége — a felvásárlási árak emelkedése ellenére! — egy év alatt 2 millió forinttal — azaz: 11 százalékkal — csökkent. Ebben a járásban — a sajátos természeti adottságokat figyelembe véve — az állati termékek mennyiségi és minőségi növelésének, az önköltség csökkentésének akadályát képezik azok a ..hagyományos" állattartási és takarmányozási módszerek is. amelyek a kisüzemben megfeleltek. s ezeket a szövetkezetek — sok esetben — fenntartás nélkül alkalmazzák. A régi módszerekhez való ragaszkodás gátja az állatállomány létszámbeli és minőségi fejlődésének. Az állati termékek nagv tömegű és olcsó előállítása csak korszerű és céltudatos tenyésztési. takarmányozási módszerekkel érhető el. tói eltekintve helyes a kiegészítő tevékenység további fejlesztése, elsősorban a mezőgazdasági termeléssel öszszefüggő területeken. Igen sokan hagyják ott a tsz-eket és a városi iparban helyezkednek el. Ez is gondot okoz. Főleg a fiatalok hagyják ott a szövetkezetet, akik az öregek helyébe léphetnének. Az igaz, hogy a jelenlegi helyzetben a tsz-ek olyan munkakörülményekkel és jövedelmi viszonyokkal rendelkeznek, mely nem tudja az ipar vonzását ellensúlyozni. Ennek a feszültségnek a feloldása a termelési technika fejlesztésével és a gazdálkodási struktúra módosításával lehetséges. Állandó probléma a beruházósok terén, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező tsz-ek nem jutnak hitelhez. A beruházáshoz szükséges saját erővel nem rendelkeznek és így az állami támogatást nem tudják igénybe venni. A tsz-ek elmúlt négyévi gazdálkodását értékelve megállapítható: az elért eredmények szerények, de biztatóak. A termelési érték és az árbevétel dinamikus fejlődése, a termelési érték és a termelési költség arányának kedvezőbb alakulása, a mérleg szerinti veszteség csökkenése, a munkadíjazás színvonalának emelkedése azt igazolja, hogy a tsz-vezetők éltek a gazdaságirányítási rendszer adta lehetőségekkel. A járás területén egy 10 ezer 400 holdas állami gazdaság is gazdálkodik, melynek a szántóföldi növénytermesztés a jelentősebb üzemága. s a szőlő- és gyümölcstermesztés érdemel figyelmet. Kiterjedt üzemága még a haltenyésztés is. E gazdaság 1965-től tervét minden évben 2—3 millió forinttal túlteljesítette. A halmozott termelési érték 1965höz viszonyítva 1969-ben 37.7 százalékkal növekedett. Jóllehet a gazdaság a kedvezőtlen adottságú állami gazdaságok közé tartozik. összegezésül megállapítható: a tsz-ek gazdálkodása a III. ötéves tervidőszakban pozitív irányban haladt. Az előírt 13—15 százalékos termelésnövekedést a járás mezőgazdasága — jelentős állami dotációval — négy év alatt elérte. A jövő feladatai: a IV. ötéves tervben a többtermelés alapja a termelékenység javulása legyen. Törekedni kell a munkafolyamatok komplex gépesítésére. A jövedelmezőség emelése érdekében társulásokat és közös vállalatokat ésszerű létrehozni. Folytatni szükséges — lassúbb ütemben — a homokteriiletek hasznosítására készült terv keretében a szőlő- és gyümölcstelepítést. Fontos a hústermelés növelése. mind a háztáji, mind a közös gazdaságban. Segíteni szükséges a szövetkezetek kooperációiát az állattenyésztés területén is. Erőteljesebb iparosodás Javuló vagyoni helyzet A szegedi járásban 16 szakszövetkezet gazdálkodik az átlagosnál gyengébb termőhelyi adottságok között. A szakszövetkezetek gazdálkodási eredményeit értékelve ielentős fejlődés tapasztalható. főleg a gazdasági reform hatására. Annak ellenére, hogy egyes ágazatok veszteségesek. vagvoni helyzetük 1966 évhez viszonyítva javult. A szakszövetkezetek közös és beruházott vagyona egy év alatt 5,5 százalékkal. a forgó vagyon 8 százalékkal és a tiszta vagyon 12 százalékkal emelkedett. A szakszövetkezetek közül azok fejlődtek erőteljesebben. amelyek felismerték a mezőgazdasági termelés mellett a melléküzemági tevékenységből adódó lehetőségeket. A szakszövetkezetek gazdálkodásában sok pénzügyi és gazdasipoolitikai probléma merült fel. Különösen a munkacsúcsok időszakában munkaerőhiány jelentkezik. Nagyobb arányú, korszerű, komplex beruházások megvalósításához még a jelenlegi nagyarányú állami támogatást figyelembe véve sem rendelkeznek kellő mennyiségű pénzeszközzel. Több szakszövetkezet és termelőszövetkezet összefogva egyszerű társulás vagv közös vállalkozás formájában képes csak nagyüzemi létesítmény megvalósítására. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége jelentősen növeli az összes termelési értéket. A helyenként tapasztalható túlzásokA járás ipara az elmúlt négy év alatt erőteljesen fejlődött. Az állami ipari üzemek 1965-ben 281 millió 852 ezer, tavaly pedig 346 millió 80 ezer forint termelési értéket állítottak elő. A dolgozók átlagkeresete ezidö alatt 1626 forintról 2024-re emelkedett. Az üzemek fejlesztették a technológiai eljárósokat és meggyorsították a gyártmányfejlesztést, de mindez csak kezdetnek tekinthető. A szöregi borpalackozó termékösszetételét tavaly bővítette. A tápéi hajójavító 1966-tól máig igen eredményesen tevékenykedett, melyet a MAHART vezetősége többször elismert. A sütőipari üzemek igen elhanyagoltak voltak 1966—67-ben. Ezt követően a kisteleki, sándorfalvi, üllési és pusztamérges! pékségekben rekonstrukciót hajtottak végre A szöregi Téglagyárban 1P69 őszétől — szerény mértékben — elkezdődött egyes mukafol.vamatok korszerűsítése. A teljes felújítás 1973— 74-ben fejeződik be. Munkaeröhíánnvpl küzdenek. Megerősödtök a ktsz-ek is. Egyes ktsz-ek 1965—66-ban rosszul álltak pénzügyileg, de 1967 végére a pénzüevi otTvcnsúV helyreállt. Nagvot léoett előre a szolgáltatási tevékenység terén az Első Szegedi Járási Ktsz, mely 19 községben, 19 szakmában, 86 helyen tart fenn üzemet. A háziipari szövetkezetek termelése számottevő, különösen a tápéi üzemben tapasztalható leggyorsabb fejlődés: termelésük 40 százalékát exportálják. Említésre méltó a sándorfalvi egység exportja is. K.ét jellemző adat: a háziipari szövetkezetek 1965-ben 15 millió 438 ezer, 1969-ben 31 millió 943 ezer forint értékű terméket állítottak elő. A lakosság ellátásáért az áfészek sokat tettek és tesznek. Helyesen valósult meg a kereskedelemben a párt és a kormány gazdaságpolitikája. A járás 9 áfészének összforgalma 1965-ben 539 millió 479 ezer, 1969-ben 733 millió 933 ezer forint volt, mely 36 százalékos növekedés. Ez a „felfutás" — a mai követelménveket figyelembe véve — kultúrált körülményeket teremtett. Jobb az áruellátás, bővült a választék, de vannak még hiánycikkek is. Megvalósításra váró feladat: a fogyasztási szövetkezetek egvmás közötti kooperációiának megteremtése. Nőtt az áfészek nveresége: 1965-ben 19 millió 818 ezer. tavalv 32 millió 968 ezer forint volt. A dolgozók átlagkeresete 1477 forintról 1799-re nőtt ez idő alatt. Növekvő életszínvonal A lakosság életszínvonala ebben a járásban is nőtt. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 25 százalékkal csökkent. A fiatalok viszszaáramlasa a mezőgazdaságban lassú. A iárasban 18 ezer 762-en járnak el lakóhelyükről dolgozni. Átlagban egy községből 625-en. De néhány községben ennél jóval töb(Folytatás a 4. oldalon.)