Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

6 SZOMBAT, 1970. OKTÓBER 17. (Folytatás az 1. oldalról.) kritikai észrevételek megöl drótos munkájában viasza kell majd térni. A továbbiakban ismertette a szeptemberi taggyűléseken és a Dártértekezleteken lezajlott vezetőségválasztás eredmenveit. Elmondotta, hogy 321 alapszervezeti. 20 csúcsvezetőség és 9 pártbizottság újraválasztása történt meg. A 341 alapszervezeti os csúcstitkárból 256 férfi és 85 nő. A vezetőségekben a férfiak és nók arányának megoszlása 08,0, illetve 31,4 százalék. A titkárok és a vezetőségi tagok 09 százalékát újraválasztották. Az alapszervezeti és csúcstitkárok 15,2 százaléka, a vezetőségi tagok 22,6 százaléka fizikai dolgozó. Az üzemi, kereskedelmi. közlekedési és ktszulapszervezeteknél és csúcsvezetőségeknél a titkároknak 27 százaléka, a vezetőségi tagoknak 33 százaléka kerül ki ebből a dolgozó kategóriából. A fenti számok alapián megállapíthatjuk, hogy a nők és a fizikai dolgozók a pártban képviselt számaranyuknak megfelelően kerültek be a vezetőségekbe. A taggyűléseken a ielenlcvő párttagoknak mintegy egynegyede szólt hozzá a kongresszusi -irányelvek és a Szervezeti Szabályzattervezet vitájához. Mindent egybevetve. az idei vezet ősé g\alasztások tapasztalata abban summázható, hogy az ú.i vezetőségek erősebbek és képesek az előttük álló feladatok végrehajtására. A városi pártbizottság első titkára a továbbiakban a párt vezető szorepéröl es az ezzel kapcsolatos téves nézőtökről beszélt, maid a szóéi allata nemzeti egység erősödéséről szólott. Céljaink megvalósításának fontos feltétele — mondotta —, hogy tovább erősödjék a munkásosztály vezetésével népünk szocialista nemzeti egysége. Pártunk egyik legfontosabb feladata a lenini szövetség) politika helves értelmezése és alkalmazása. A megtett út tapasztalatai bizonyítják. hogv milyen hatalmas erő rejlik a nemzeti egységben. Az elmúlt Időszakban tovább erősödött munkásosztályunk. fejlődött szövetsége a termelőszövetkezett parasztsággal, az értelmiséggel és más dolgozó rétegekkel. Erre a szövetségre mind nagyobb hatással van munkásosztályunk. E hatás megfigyelhető értelmiségünkön is, amely mind nagyobb mértékben vesz részt, társadalmunk életében, a közös gondok-bajok megoldásában. A párt helyes szövetségi politikája mind nagyobb mértékben kovácsolja egybe a társadalom különböző rétegeit a szocializmus építésének nagy munkájában. E szövetségben kimeríthetetlen alkotóerő és energia rejlik. Tartalma pedig abból táplálkozik. hogv mind közelebb visz bennünket nagv nemzeti célunk, szocialista társadalmunk megteremtéséhez. Továbbra is kövessünk el mindent e szövetség erősítéséért. az egész dolgozó magyar nép érdekében. Kiegészítéseket fűzött a pártbizottság első titkára az ideológiai munkáról szóló értékeléshez is. Különösen kiemelte a párttól idegen Jobb- és baloldali nézetek elleni harc fontosságát és időszerűségét. Mint mondotta, a marxizmus—leninizmus alapelveinek védelme állandó feladatunk, mert naponta találkozunk jobbról és balról jövő támadásokkal. Társadalmunk átmeneti jellege, a változás és fejlődés ideológiai tükröződései, továbbá az imperializmus fellazítást törekvései szükségessé teszik, hogy élénken reagáljunk minden revizionista vagy dogmatikus megnyilvánulásra, minden torzításra. Különösen nagy figyelmet szentelt bevezetőjében Sípos Géza a gazdasági reform eredményeinek, alkalmazása eddigi tapasztalatainak. Kifejtette, hogy a reform teljes kibontakoztatása érdekében még szép számban akad tennivalónk. Gazdaságunk kiegyensúlyozottabb és gyorsabb fejlesztéséhez növelni kell a gazdasági munka hatékonyságát és mindenekelőtt a munka termelékenységét. A termelékenység mutatói viszonylag kedvezőtlenül alakultak és ennek okait a kővetkezőkben kell látni: nem fordítottunk kellő figyelmet a normák karbantartására; lazult a munkafegyelem és növekedett a munkaerővándorlás; nem alkalmazták szélesebb körben a-z ösztönző bérformákat; a kapun belüli létszámtartalékok" feltárására nem fordítottak kellő figyelmet a vállalatok; a munkaidő-csökkentésnek nem voltak meg mindenütt a megfelelő gazdálkodási tartalékai, sok helyen hiányoztak a kellő műszaki és szervezési intézkedések; az élő- és a holtmunka között meglevő feszültség nem ösztönzött a munkaerővel való takarékoskodásra és végül: a bérszínvonal megkötöttsége kedvezett a nugyooó létszám fenntartásának. Mindezeknek az a legfőbb tanulsága, hogy meg kell találnunk azokat az ösztönző bérformákat; amelyek a munka termelékenységének növelésére hatnak. De meg keli oldanunk a beruházási piacon kialakult feszültség feloldását is, s e téren legsürgősebb az építődpari kapacitás bővítése. Különösen nagy figyelmet szánt a pártbizottság első titkára szóbeli bevezetőjében a lakáskérdósnek: az életkörülmények javításának egyik fontos feltétele a lakásépítés bővítése — fejtegette. Lakásépítési előirányzatunkat, sajnos, erőfeszítéseink ellenére sem tudtuk teljesíteni. Nem teljesítette az építőipar az 1870-re előirányzott lakásépítést sem, így a szerződéssel lekötött 1474 lakásból csak mintegy ezer darab készül el. Ez azért is renkivül sajnálatos, mert információink szerint hasonló dolog az egész országban kevés helyen fordul elő. Megengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy helytelen építési sorolás miatt a lakótelepi építkezéseknél — mint például Tarján — a tömege.* beköltözés idejére nem készülnek el az üzletek, vendéglők, iskolák, bölcsődék. Ennek hátrányát nap mint nap érzik a larjántelepiek. Élénken foglalkoztatja a közvéleményt a lakáselosztás is. Ebben az esztendőben a technika segítségével sikerült pontos és mindenre kiterjedő felmérést végezni a lakásigényekről. A számítógép a lakásigények sorolását is elvégezte. Minden emberi vonatkozást és problémát nem lehet ugyan a számítórendszerbe táplálni, mégis nagy előnye ennek a feldolgozási módnak, hogy naprakész Ismereteket ad a lakásigénylökről, segíti az igazságosabb besorolást. Ezt a rendszert is tökéletesíteni kell, mert az ember nem kapcsolható ki a végső, a legigazságosabb elosztásból. , A lakáselosztás nagyon fontos, de ennél is lényegesebb, hogy megépüljenek a tervezett lakások, amelyekre fedezetünk van. Minden lakásért harcolni kell, s ezért a legfájdalmasabb az építkezési lemaradás. Az újonnan megválasztandó pártbizottságnak mindent el kell köve Lnie, hogy ezt a lemaradást pótoljuk, s egvben kérjük a párt Központi Bizottságát és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy adjanak segítséget Szeged nagy gondjának megoldásához. Részletesen beszélt még Sípos Géza tudományos és kulturális életünk egyes kérdéseiről, az embert magatartás, a kommunista erkölcs normáiról, majd arról a nemzetközi körülményről, melyben pártunk nagy eseménye, a vávosi, megyei pártértekezletek és a X. pártkongresszus végbemegy. Befejezésül arra kérte a Szeged városi pártértekezletet, hogy sokoldalúan vitassa meg, majd hagyja jóvá a városi pártbizottság beszámolóját. Ezután dr. Varga Dezső ismertette a városi pártbizottság megbízásából azt az állásfoglalást, amelyet a testület az MSZMP Közporíti Bizottságának a párt X. kongresszusára kibocsátott irányelveiről es a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetéről elfogudott. Elmondotta, hogy a városi pártbizottság mindkét dokumentummal egyetért, ugyanakkor számos javaslattal egészítette ki ezeket. Észrevételeit — a pártértekezlet jóváhagyása után — u Központi Bizottsághoz továbbít- vitatták a szeptemberi tftgja. Azt is elmondotta, hogy gyűléseken, hanem társadala két fontos pártdekumen- mi és tömegszervezetek vezctum iránti érdeklődés messze . .... . . . . túlhaladta a pártelet köreit, tö testületet es a lakossag mert nemcsak kommunisták széles körei is. Szeged városi pártbizottság beszámolója A Szeged városi pártbizottságot négy évvel ezelőtt választotta meg a városi pártértekezlet. Ennek megfelelően a párttestület az elmúlt négy esztendő pártszervező, mozgósító tevékenységéről, gazdasági építőmunkánkról, a kultúra, a tudomány, az oktatás és a nevelés eredményeiről adott számot az 1970-es városi pártértekezletnek beszámolójában. Szege d ipara dinamikusan fojiödött Az írásban kiküldött beszámoló — melyet kivonatosan ismertetünk — első helyen gazdasági építőmunkánk helyzetét és feladatait tárgyalja. Megállapítja, hogy a gazdaságpolitikai határozatok döntő többsége megvalósult, városunk gazdasága tovább fejlődik. A szocializmus teljes felépítésének folyamatában a nagy tettek közé soroljuk a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetését, amelyről egyértelműen megállapíthatjuk, hogy Szegeden is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A jól megalapozott munka biztosította a reform viszonylag zökkenőmentes bevezetését. Hatására előtérbe került a gazdaságosságra, a minősége törekvés, gazdálkodó egységeink igen nagy gondot fordítottak a végzett munka szerinti bérezésre, jól lehet u hatékony bérezési formák bevezetése még nem általános. Bérrendszerünk legnagyobb problémájú, hogy nem ösztönöz kielégítően az élő munkával való takarékosságra. Szeged ipara az eltelt négy évben dinamikusan — az országos átlagot meghaladó ütemben fejlődött. 1969-ben a termelés növekedési üteme bizonyos mértékig lelassult, a termelékenység viszszaesett. Ez összefüggésben van a munkaigényesebb termékek gyártásával, a munkaerőhelyzet romlásával, a kereskedelmi készletek csökkentésével, de a 44 órás munkahét bevezetésével is. Az 1970-es évet várhatóan pozitív eredménnyel zárjuk: a termelés növekedése előreláthatóan mintegy 8 százalókkal haladja meg az előző évit, a termelékenység pedig eléri a növekedés 70—75 százalékát. Az ipar szerkezetének módosulása során a nehézipar aránya jelentősen növekedett. Különösen nagy változást hozótt a kőolajipari kutatás, beruházás és termelés. A város közigazgatási határán belül aránytalanul kicsi a mezőgazdasági müvelésre alkalmas terület. Ezen is visszatérően komoly gondot okoz a magas belvíz és talajvíz. Termelőszövetkezeteinkben a termésátlagok az utóbbi években jelentősen növekedtek: a kenyérgabona 17, az őszi árpa 67, a kukorica 6, a fűszerpaprika 10 százalékkal. Jelentősen növekedett a termálvízzel fűtött üvegházi termelés, azonban a kedvező energiafeltételeket még korántsem használta ki városunk mezőgazdasága- Különösen fontos a primőráruk termelésének, a város zöldségellátásának javítása és a hústermelés fokozása. A harmadik ötéves tervben a beruházások az elképzeléseknek megfelelően alakultak. Az űj objektumok határidőre történő kivitelezését azonban nagymértekben gatolta a beruházási piac feszültsége, az építőipari kapacitás szűkössége. Az építőipar fejlesztése Szegeden is elmaradt a követelményektől. Mindezek ellenére nagy gondot fordítottunk és fordítunk a város gazdasági, társadalmi fejlődésére közvetlenül ható beruházások, felújítások megvalósítására. Ilyenek: a kőolaj- és földgázipari létesítmények, a lakásépítkezések, a szegedi házépítő kombinát, a biológiai kutatóintézet, a komplex gépkocsi telep, a tejipari vállalat, a tisztítóüzem. Sajnálatos, hogy szinte minden beruházás határidőkésedelemmel készült el. Ennek legszembetűnőbb példája a tisztítóüzem ós tejüzem megépítése volt. A beruházások kivitelezése közben sajnos találkoztunk árfelhajtó törekvésekkel, sőt tudatos túlvállalásokkal és olyan esetekkel is, amikor a megvalósítás reális reménye nélkül „erőszakoltuk" bizonyos beruházások programba iktatását. Az életkörülmények Javításénak egyik fontos feltétele a lakásépítés bővítése. Előirányzatainkat azonban komoly erőfeszítésekkel sem sikerült teljesíteni. A harmadik ötéves tervben mintegy 800 állami és rrrngánepítésű lakás felépítésével maradtunk adósak. A lemaradás oka a házgyárak késedelmes panelszállítása ós a kivitelező és a beruházást bonyolító szervek munkájának gyengesége. Nem sikerült határidőre megépíteni egyebek között a tarjéntelepi iskolát, óvodát és az új lukónegyed kereskedelmi hálózatát sem. Az elmúlt években munkaerőhiánnyal küszködtek a szegedi üzemek, főleg a nehéz fizikai munkát igénylő és a háromműszakos munkahelyeken. A vándorlás elsősorban olyan üzemek felé irányul, ahol rövidített munkaidőben dolgoznak és a nyereségkilátások kedvezőbbek. Jobb lenne a helyzet, ha vállulatalnk legalább akkora gondot fordítanának a meglevő munkaerő stabilizálására, mint az új munkaerő megszerzésére, nemegyszer csábításra. E helyzetből eredően romlott a munkafegyelem. Pártunk IX. kongresszusa célul tűzte kl a munkaidőcsökkentés feltételeinek megteremtését, azt, hogy 1968—70-ben az ipar és az építőipar egy részében meg kell oldani a 44 órás munkahét bevezetését. 1968. január 1. után vállalataink több ütemben tértek át a csökkentett munkaidőre Szegeden, s igy összességében 1970 végére várhatóan mintegy 40 ezer ipari és építőipari dolgozót foglalkoztatunk 44 órás munkahéten. Az általános munkaidőcsökkentést nem alkalmazó vállalatok egy része — a 48 órás munkahét fenntartása mellett — kéthetenkénti szabad szombatot vezetett be. tgy jelenleg mintegy 46 ezer dolgozó számára minden második héten biztosított a több pihenő idő. Mindezt elképzeléseinknek megfelelően, keresetcsökkenés nélkül hajtották végre. A megváltozott munkaidőhöz szolgáltatóiparunk csak részben alkalmazkodott, a kieső munkaidőt pedig nem pótolták mindenütt műszaki vagy technológiai intézkedésekkel, ezért a termelékenység alakulására kedvezőtlenül hatott. Gazdasági munkánk eredményességének fontos része volt a szocialista munkaverseny, melynek jeles állomásait képezte a IX. kongresszus, a KMP és a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának, illetve kikiáltásának 50. évfordulójára és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére indított mozgalom. A felajánlásokban jól tükröződött az a szemléletváltozás, amely egész gazdálkodásunkban végbement. A dolgozók a gazdulkodás hatékonyságára, a minőség javítására, a veszteségidő csökkentésére törekedtek. Pártunk gazdaságszervező tevékenysége eredményes volt Szegeden: gazdaságunk dinamikus fejlődése igazolja, hogy helyesen határoztuk meg a fejlesztés irányát, ütemét és gazdaságpolitikánk időszerű feladatait. Pártszervezeteink ellátták a megnövekedett feladatokat, figyelmüket mindinkább érdemi kérdésekre fordították. Agitációs és propagandamunkájukban előtérbe került a gazdasági építőmunka feladatainak sokoldalú ismertetése és magyarázata. Gazdaságpolitikai feladataink A gazdasági építőmunkával kapcsolatos feladatokat a beszámoló alapján summában a következőkben foglalhatjuk össze: Pártszervezeteink továbbra is az össztársadalmi érdekeket képviseljék gazdasagszervező munkájukban és adjanak meg minden segítségét negyedik ötéves tervünk kidolgozásához. Keressék a pártel lenőrzés új* és hatékony módszerelt. Fordítsanak különös gondot a termelékenység növelésére, lépjenek fel a túlzott, nyereségtörekvések ellen, biztosítsák az egyéni és csoportérdekeknek az össztársadalmi érdekekkel való harmóniáját, ítéljék el a vállalati ügyeskedést, a tisztességtelen haszonszerzésre irányuló törekvéseket. A város iparának további fejlesztésére nagv gondot és figyelmet kell fordítani. A termelés növekedését elsősorban a munka termelékenységének emelésével, új és korszerű termékek gyártásával érjük el. Azoknak az iparágaknak a fejlesztésére kell törekedni, amelyeknek megfelelő tradíciói és báziBai vannak, ugyanakkor kevésbé munkaigényesek. A tudomány eredményeinek felhasználása a termelésben minden eddiginél fontosabb. ugyanúgy a korszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása. Elő kell segíteni az építőipar kapacitásbővítését elsősorban a korszerű technológiai ellárróok bevezetésével és a gépesítettség fokozásával, szorgalmazni kell. hogy mielőbb mélyépítő vállalatot telepítsenek Szegedre. A város mezőgazdaságában a hústermelés bővítése, az ipari jellegű húselőáliítás megvalósítása az egyik legfontosabb feladat. Termelőszövetkezeteink fokozzák a gépesítést és a kemizálást. növeljék a termelési eszközök műszaki, technikai színvonalát. Mielőbb el kell készíteni az évenként ismétlődő természeti csapás, a belvíz elleni védekezési rendszert. Szegeden és környékén nagyobb gondot kell fordítani a szénhidrogének mezőgazdasági felhasználására, az üvegházi primőrkultúrnk termelésében és az állattenyésztési telepek fűtésében. A lakosság életkörülményeinek fejlődése Részletesen elemzi a városi pártbizottság beszámolója a lakosság életkörülményeinek alakulását is. Az elemzésből kiderül, hogv a várcs fejlődése következtében évenként mintegy 3— 3500 fővel növekedett az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben foglalkoztatottak száma. Négy év alatt a növekedés 12—13 ezer főre tehető. A foglalkoztatottság színvonala ezzel meghaladja az országos átlagot. Ezen belül is kiemelkedik Szegeden a nők foglal koztatottsági uráava, ami eléri az 52 százalékot. A lakosság jövedelme a tervezettnél kedvezőbben alakult. pénzbevételei elérték a 12 százalékos növekedést. Az átlagkeresetek növekedése eléri az évi 4—5 százalékot, s ugyanakkor mérséklődött az águzatok közötti különbség, csökkent az ország és a szegedi jövedelmi viszonyok közötti eltérés. A mezőgazdasági lakosság jövedelmének növekedési üteme az utóbbi években meghaladta a munkásokét és alkalmazottakét., egyes kisipari szövetkezetekben pedig kiugróan magas lövedelmek alakultak ki. A jobb vállalati gazdálkodás hatására — különösen az utóbbi két esztendőben — a béren kívüli iuttatúsok is emelkedtek. A IX. kongresszus határozatainak megfelelően számos szociálpolitikai intézkedés segítette az életviszonyok javítását — igy: u gyermekgondozási segély bevezetése, a téesz társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer kiszélesítése, az alacsony nyugdíjak emelése. A kiskereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődött, és meghalad ia a többi meg.vei jogú város növekedési ütemét. Az élelmiszer-forgalom 1969-ben 113 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban A ruházati boltok forgalma 55 százalékkal nőtt. a vegvesiparcikk-forualorív pedig 155 százalékkal huladta meg uz 1960. évit. Kétszeresére növekedett a vendéglátóipar forgalma. Mindez úgy ment. végbe, hogv u bolthálózat alapterülete nem nőtt a forgalomnövekedéssel arányosan. Különösen súlyossá vált u nagykereskedelmi vállalatok raktárellátottsága, a kiskereskedelmi hálózatban pedig a külső városrészek ellátottsága hiányos. Egyes városrészek kereske-