Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-16 / 243. szám

PÉNTEK, 1975. OKTÓBER 16. 3 delmi hálózata a falusi szín­vonalat sem éri el. Kedve­zőtlen a boltok területi el­helyezése is, mert a keres­kedelmi hálózat túlzottan centralizált. Az I. kerület­ben például az üzlethálózat 80 százaléka, a II. kerület­ben csupán 8. a III. kerü­letben pedig 12 százaléka helyezkedik el. 1960-hoz képest megkétsze­reződött a lakosságnak vég­zett javító- ós szolgáltató­ioari tevékenység. Mindez mégsincs arányban a szük­ségletek növekedésével, mert a lakosság igénye egyre na­gyobb a tartós fogyasztási cikkek iránt és a személyi szolgáltatásokban is maga­sabbak már a követelmé­nyek. A lakásépítés üteme külö­nösen az utóbbi két eszten­dőben gyorsult meg, de a magánlakás-építés a telek­hiány. az építési anyagellá­tás nehézségei és a szűk ki­vitelezői kapacitás miatt le­lassult. A jövőben törekedni kell a nagyobb alapterületű lakások arányának emelésé­re. A lakások felszereltsége ugyanakkor jónak mondható, mert 99.9 százalékuk vil­lannyal. 89,9 százalékuk víz­,zel. 91,2 százalékuk pedig fürdőszobával épült. A gáz­zal ellátott lakások aránya az 1965—69 közötti időszak­ban 76,7 százalék. A lakás­építésekkel összefüggő tevé­kenység súlyos hiányossága, hogy nem készültek el idő­ben az új lakónegyedek óvo­dái. bölcsődéi, iskolái, üzle­tei. A helyi közlekedés rend­kívül sokat, fejlődött, de zsú­foltságot okozott a Marx tér környékén a közlekedésszer­vezése. így a város különbö­ző körzetei nem kapcsolód­nak megfelelően a város­központhoz és az iparkörze­tekhez sem. Különösen prob­lematikus a külső nyugati iparkörzet és a várost kö­rülvevő telepek közlekedési ellátása, amit a járatok sű­rítésével kell javítani. A közművek nagyütemű fejlesztése ellenére sem meg­oldott a külső városrészek közvilágítása, és nem haladt kellő ütemben a földgáz ház­tartási hasznosítása. Tíz esz­tendő alatt a lakosság és az ipar vízfogyasztása két és félszeresére növekedett. Eh­hez a vezetékhálózat másfél­szeres növelésére volt szük­ség. Ugyanakkor máig meg­oldatlan Móraváros és a kör­töltésen kívüli területek víz­ellátása, ahol jelenleg is ala­csony nyomású víz van. Szeged úthálózata látszó,, lag sokat javult, de az utak ténylegesen elavultak ós kor­szerűtlenek. Tteljesen át kell építeni az 1900 előtt készült kutakat, és ennek megoldása igen sürgető. Kevés az asz­faltburkolattal ellátott járda nemcsak a külvárosban, ha­nem a belváros egyes részei­ben is. A jelenlegi csatorna­hálózat telies felújítása szükséges. Nem felelnek meg a követelményeknek a város úszóházai és csónakházai sem, mert befogadóképessé­gük szűk. Időszerű a szegedi gyógy- és tisztasági fürdő korszerűsítése, kapacitásának növelése. Az egészségügyi ellátás a IX. kongresszus óta Szegeden egyrészt mérsékelt fejlődést, másrészt további romlást mutat. A kulturált, egészség­ügyi ellátást gátolja az In­tézmények elavultsága és műszerállományának hiá­nyossága. Némi javulásról számolhatunk be a körzet­orvosi ellátottsággal, bár még mindig messze állunk attól a tervünktől, hogy egy or­vosra 2500 lakos ellátása jus­son. Jelenleg az egy orvosra jutó lakosok száma 3405. Ja­vult az üzemorvosi ellátás, a gyári rendelési órák száma, és 1966 óta néggyel több a gyermekorvosi körzet. Bőví­tették a csecsemő- és terhes­gondozást is. de nem javult a bölcsődei ellátottság. To­vábbra is nagy gond a iáró­betegek kezelése, a rendelő­intézet zsúfoltsága. Szeged lakossága nincs előnyös hely­zetben a kórházi ellátást te­kintve sem. mert. a klinikák országos feladatokat is ellát­nak. Ezért tartós megoldás­ként indokolt lenne Szegeden egy 400 ágyas kórházpavilon építése. A város szociális ellátott­ságát szolgálják az öregek szociális otthonai és nap­közi otthonai, melyek kö­zül a Mátyás térinek a hely­zete tarthatatlan. Az épület teljesen elavult és felújítá­sa műemlék jellege miatt nem kivitelezhető. Az újabb szervezésű napközi otthonok kulturált gondozást biztosí­tanak. a hálózat kiegészíté­se érdekében azonban indo­kolt lenne olyan nyugdíjas ház felépítése, ahol a jelen­legi szociális otthoni ellá­tásnál megfelelőbbet bizto­sítanának, magasabb térí­tésért. Nem megoldott a ta­nulók napközi otthonos ét­keztetése sem, ezért létre kell hozni Szegeden a gyer­mekétkeztetést szolgáló kor­szerű vendéglátó egységet. ségügyi intézményhálózat zamosan a hálózat bővíté- Ideológiai munkánk ered- érdekében. A középiskolai utóbbi rekonstrukcióját terveinkbe sét. Javasolja a városi párt- ményességét bizonyítja, hogy hálózatban csak az utóbbi g kell kez- bizottság nyugdíjas ház épí- sikeres volt a gazdasági re- évek erőfeszítéseivel sikerült kell iktatni és meg deni a felújításokkal párhu- tésót is. A város osztály­szerkezete, a párt ideológiai munkája önálló fejezetben tárgyal- a magyar társadalom tagjai ja a városi pártbizottság be- szocialista módon éljenek, számolója az osztályszerke- dolgozzanak és gondolkozza­zet alakulását és a párt nak. ideológiai tevékenységét. A Az ellenséges eszmeáram­téma elemzése során a be- latok közül a legélesebb számoló megállapítja, hogy küzdelmet a nacionalizmus form politikai előkészítése, néhány százalékos javulást célkitűzéseinek magyarázása elérni a fizikai dolgozók és elfogadtatása. gyermekeinek arányában. Társadalmi és gazdasági Szeged 13 középiskolájában életünkben fokozatosan szé- Jelenleg 6 es fel ezer fiatal lesedett a szocialista demok- oktatasa folyik Meg kell rácia. Városunk társadalma azonban allapitam, hogy az megértette, hogy ennek to- iskolareform vegrehajtasa vábbfejlesztése az általános akadozik gyakran országos fejlődés objektív szükséges- szervek hibájából. így pel­sége, a szocialista társada­lom építésének kulcsa. A kommunista eszmék térhódítása mellett a társa­dalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt jelen vannak. hatnak és részben újratermelődnek reakciós, nacionalista néze­dául nem sikerült előbbre jutni a tanulók túlterhelésé­nek csökkentésében, nem ki­elégítő az- idegennyelvű ok­tatás, zsákutcába jutott a középiskolai gyakorlati okta­tás és nem valósult meg a nevelési terv. Mindezek tanulsága az, munkásosztály számszerű hagyományos és űj megnyil- FS!*"03'aJXT hátráltatiák hogy távlati gazdasági, társa­növekedése tovább folytató- vánulásai ellen kellet vív- if^tTf„íílí£,Íf re dalmi céljaink megvalósítá­dott Szegeden. 1966-ban 39 ni. Fontos része a küzdelem- Srifk sát csak akkor szolgálja ezer, 1970-ben pedig már 44 nek a szocialista hazafiságra m",*mun közoktatási rendszerünk, ha ezer személy dolgozott az és az internacionalizmusra „ ,/^ r', a közeljövőben jelentős mi­iparban, építőiparban, közle- nevelés. Erre a jövőben na- " eacuginei xovet- nőségj változásokra kerül kedésben és kereskedelem- gyobb gondot kell fordítani kezetesebben kell harcol- sor. A szakmunkásképzés ben. Ezen belül a- nehéz- dolgozóink és ifjúságunk kö- nunk az idealista világnézet egységes rendszerét ugyan iparban foglalkoztatottak rében. száma változott a legdina­mikusabban. A számszerű növekedéssel egyidőben nőtt a munkásosztály szervezett­sége, öntudata, társadalmi aktivitása is. Társadalmi te­kintélyét erősítette a többi dolgozó osztályok és réte­gek körében, állásfoglalásai. a vallásosság ellen. Szocialista erkölcsi és világnézeti egységet törvény teremtette meg, amely felszámolia a magyar közoktatási rendszer utolsó zsákutcáját is, de a jelenlegi tárgyi feltételek között a vá­nos nagv létszámú szak­munkástanulójának kép­zése a törvény szellemé­ben nem megoldott. Na­„ , „.„, A párt ideológiai tevé- a szocializmus ügye iránt gyobb anyagi áldozatokat megnyilatkozásai az egész kenységének teljesebb kibon- önfeláldozóan tevékenykedők és összehangolt, intékedése­társadalomra hatással völ- takoztatása érdekében előt- anyagi és erkölcsi megbecsü- ket kíván ez a feladat a szak­tak és vannak Az osztály tünk álló legfontosabb fel- lését. Teremtsünk olyan lég- tárcáktól, politikai egységessége és adatok: kört, hogy a társadalom el- Az elmúlt években a dol­szilárdsága ellenére is fel- Továbbra is nagy gondot ítélje az ügyeskedőket, a ha- gozók iskolái eredményesen lelhetők azonban munkások kell fordítanunk eszmei, po- rácsotokat, a jogtalan ha- járulták hozza a lakossag al­között is a párt politikájától litikai tevékenységünkre. A szonszerzést. talanos es szakmai muveltse­idegen nézetek. Az elmara- szocializmus teljes felépíté- Fokozottabban kell fog- genek^emeiesehez, dottabb rétegek között pél- sének korszakában alapvető lalkoznunk a szocialista ha­dául az egyenlősdj szemié- feladat népünk szocialista zafiságra neveléssel, a pro­lete az uralkodó. Egy szű- erkölcsi és világnézeti egy- letárinternacionalizmus esz­kebb munkáscsoport nem ségének megteremtése, a méjének erősítésével. érez kellő felelősséget a szo­cializmus ügye iránt és munkáját hanyagul végzi. A szocializmus teljes fel sikerült lényegesen előbbre jutni az általános iskola nyolc osztályának megfelelő végzettség teljesebbé tételé­előrehaladásunk ben­Szegeden 1306 pedagógus dolgozik, számuk az óvónők­Tár­szocialista világnézettel sadalmi szemben álló áramlatok és fontos eszköze a szocialista eszmék leküzdése. A szo- demokrácia továbbfejleszté­mus lenes cialista gondolkodást, a se. Ideológiai munkánkban ke> együtt 1493. Ebből a let­énítéséhez elengedhetetlen szocialista embertípust csak továbbra is figyelmesen kell számból tobb mint ezer a no. feltétel a munkásosztály ve- i2-v tudíuk kialakítani. Az foglalkoznunk a munkásosz- Ezzel nincs aranyban a ve­zető szerepének további nő- önző kispolgári életszemlé- tály és a párt vezető szere- zeto beosztásban dobozó velése. ideológiai egységének lettel szemben erősítsük azt pének kérdéseivel, ennek er- nök szárny A pedagogusok erősítése. a meggyőződést, hogy az venysuleseert vegezzunk anyagi helyrete a legutóbbi A mezőgazdaságban bekö- egyén csak a társadalommal következetesebb politikai fizetésrendezés óta sokat vetkezett fejlődés hatására együtt boldogulhat. Növeljük munkát, lényeges változáson ment végbe a paraszti lakosság gondolkodása. Erősödött a közösség iránti felelősségér­zete és a szocializmus esz­méi iránti érdeklődése. Őszinte híve a nagyüzemi mezőgazdaságnak, amely Kulturális életünk fejlődésének kérdései Szociálpolitikai és város­fejlesztési tennivalók A lakosság életkörülmé­nyeinek további javításával kapcsolatban a városi párt­bizottság beszámolója a leg­időszerűbb és legfontosabb feladatokat a következőkben összegezi: A negyedik ötéves terv során növelni kell a már megkezdett városfejlesztési tevékenység ütemét. A la­kónegyedekre koncentrált építkezések mielőbbi befe­jezése mellett nagyobb gon­dot kell fordítani a város­rekonstrukció megvalósítá­sára. A tömeges lakásépítés biztosításához elő kell segí­teni a szegedi házépítő kom­binát mielőbbi üzembe állítá­sát. Az eddiginél nagyobb mértékben támogatjuk a ma­gánépítkezéseket. A város közműellátásának egységes koncepció szerinti kialakítására kell törekedni, s ennek keretében a föld­gázhálózat kiépítése, új fo­gyasztók széles körű bekap­csolása a cél. A régi víz- és csatornavezetékek cseréje, a csatornahálózat bővítése, a zártszelvényű csatornák ará­nyának növelése és az átfo­gó rendszerű belvízvédelmi hálózat kiépítése folyamatos feladatunk. A külterületek közvilágítási színvonalát to­vább kell javítani. Fontos feladat a helyi és helyközi közlekedés színvo­nalának emelése, a város általános közlekedési rend­jének felülvizsgálása, az át­fogó forgalomszabályozási rendszer kidolgozása. A kö­vetkező tervciklusban töké­letes megoldást kell keres­ni a tarjám új lakónegyed lakosságának közlekedésére. Forgalmi szempontból is rendkívül fontos a második szegedi Tisza-híd mielőbbi megépítése. Az 1970. évi ár­vízveszély tapasztalatai ar­ra figyelmeztetnek, hogy egységes megyei" és városi árvízvédelmi rendszert kell kialakítani. A közlekedésben és a hír­közlésben további fontos feladat a Marx tér zsúfolt­ságának megszüntetése. az ehhez szükséges közlekedési decentrumok kialakítása; a lakónegyedek ellátása alköz­pontokkal és a külső körze­teken nyilvános telefonállo­mások felszerelése. A keres­kedelmi hálózat feljesztésé­ben nagy alapterületű, kor­szerű élelmiszerboltok lét­rehozása szükséges a külső városrészek főközlekedési út­jain, az űj lakónegyedek­ben pedig ÁBC-áruházak építése célszerű. El kell járni, hogy Szegeden űj szálloda épüljön és olyan camping, amely a Tisza víz­állásától függetlenül üze­meltethető. Törekedni kell a Tisza jobb partjának kié­pítésére, e területen több korszerű fürdő- és csónak­ház elhelyezésére. Az elavult szegedi egész­rom'ott és helvzetiik anyagi rendezése feltétlenül indo­kolt. A közoktatás helyzetéről adott ismertetéshez hozzá­tartozik az is, hogy a gondok ellenére a harmadik ötéves terv időszakában jelentős fejlesztés történt. Az óvodai A kulturális politika kér- ményhálózat fejlesztése, kor- férőhelyek száma 275-tel szellemi és anyagi felemel- dései és feladatai igen nagy szerűsítése, az oktató-nevelő- szaporodott, az általános is­kedését eredményezi. Az el- jelentőségűek Szeged életé- munka tartalmi és módszer- kolai hálózatban az új intéz­múlt négy évben tovább erő- ben. A pártbizottság beszá- tani korszerűsítése, a pálya- mények száma 3, ami 44 tan­södött szövetsége a munkás- mólójának erről szóló feje- választási tevékenység javí- termet jelent. A napközis osztállyal. A két dolgozó osz- zete mindenekelőtt azt vizs- tása. Az óvodai nevelő mun- konyha három 600 adagos tály politikai és gazdasági gálja: a kulturális fejlődés kában előtérbe került az ér- főzőkonyhával gyarapodott, kapcsolatai tovább fejlőd- megfelelően tükrözi-e azt a telmi képességek fejlesztése, A felsőfokú oktatási in­tek, magasabb színvonalra szellemi potenciált, amellyel de föltélenül kívánatos a to- tézményekben dolgozó közel emelkedett a munkás-pa- Szeged, mint Délkelet-Ma- vábbi hálózatfejlesztés, első- ezer oktató, illetve tudomá­raszt szövetség. gyarország tájcentruma ren- sorban a fizikai dolgozók nyos kutató nagy szellemi Az értelmiség Szeged tár- delkezik? gyermekei szempontjából. erőt jelent. A városi pártbi­sadalmi életében igen je- A városi pártbizottság ok- 1969-től ugyanis romlanak zottság az intézmények irá­lentős szerepet játszik. Ez tatás- és tudománypolitikai városunkban az eddig jónak n-vít° szerveivel együtt nagy abból fakad, hogy Szeged irányító, szervező tevékeny- mondható óvodai ellátás mu- gondot fordít arra, hogy ez tudományos központ és tu- ségében érvényesültek a IX. tatói. Szeged 26 általános is- a tudományos bázis a lehe­dományos életében országos, kongresszus útmutatásai: le- kólájában jelenleg több mint tőségekhez mérten bővüljön, európai, sőt világhírű tudó- hetőségeinkkel élve segítet- tízezer diák tanul. Az utób- Az egyetemi oktatás közép­sok. kutatók és oktatók te- tük a tudomány eredményei- bi években a tanulólétszám oontjába az önálló gondolko­vékenykednek. Városunk ér- nek termelőerővé válását a jelentősen csökkent, a tan- óásra nevelés, a tudománvo­telmisége társadalmi tevé- szocialista társadalom és termek és a pedagógusok san megalapozott szemlélet népgazdaság igénveit megíkö- száma növekedett. A napkö- kialakítására került. A felső­zelítő szakemberképzést; az zi otthonos ellátás javítása- foikV intézményekben a hali­általános népművelési fel- ban lénveges változás sajnos eatók eszmei, politikai arcu­adatokat. nem történt, jóllehet politi- latát alapvetően a marxista A helyi oktatáspolitikai kailag is rendkívül indokolt, eszmékkel és a szocialista koncepció alapián megkezdő- elsősorban ugyancsak a fizi- társadalmi renddel kaocso­intéz- kai dolgozók gyermekeinek (Folytatás a 4. oldalon.) kenységével cselekvő része­se szocialista építőmunkánk­nak; politizáló, érdeklődő, a közéleti kérdésekre figyelő értelmiség dolgozik, tevé­kenykedik Szegeden. A város társadalmának dott a közoktatási szinte minden munkahelyről összetevődő rétege az alkal­mazotti réteg. Nagyobb ré­sze lelkiismeretesen, elköte­lezettséget vállalva dolgo­zik a szocializmusért. Tár­sadalmunk megbecsült tag­jai a hasznos munkát végző kisiparosok. kiskereskedők. Tevékenységüket támogat­juk. Ugyanakkor fellépünk bármely osztály és réteg kö­rében a harácsolás, a jogta­lan haszonsszerzés ellen; szembeszállunk a kispolgári felfogással, az önzéssel, az anyagiassággal. Az elmúlt négy évben ideológiai és politikai mun­kánkat a IX. kongresszus és a városi, illetve megyei pártértekezlet határozatai­nak szellemében folytattuk. Különösen nagv gondot for­dítottunk politikai tevékeny­ségünkben a munkásosztály és a párt vezető szerepének és szövetségi politikájának magyarázatára. A szocialista szellemű gondolkodás for­málásánál figyelembe vet­tük azt is. hogy a polgári és kispolgári nézetek nap mint nap újratermelődnek, ezért az ellenük folytatott harc­nak következetesebbnek kpll lenni. Pártunk célja .az, hogy Somogyi Káról yné felvételei Küldöttek a Szeged városi pár térte kczlclcn

Next

/
Thumbnails
Contents