Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

2 SZERDA, 1970. SZEPTEMBER 30. Halnap temetik Nasszer einaköf (Folytatás az 1. oldalról.) biztonságának megőrzéséről volt szó. Miközben az egyiptomi ve­zetők tanácskozásukat foly­tatták. addig a palota körül, ahol a tragikus hirtelenség­gel elhunyt elnököt ravata­lozták fel, az egyiptomiak ezrei gyászmenetben vonul­tak föl. Mint a Reuter jelenti, az 1964-es alkotmány értelmé­ben az elnököt a nemzetgyű­lésnek kell kijelölni legalább kétharmados többséggel. A jelölést azután népszavazás erősíti meg. Amennyiben a jelölt nem kapja meg a sza­vazatok többségét, újabb je­löltet kell állítani. A félhivatalos A1 Ahram jelenti, hogy Nasser elhunyta után az egyiptomi hadsere­get teljes készültségbe 'he­lyezték a Szuézi-csatorna mentén. Az óvintézkedést ..minden eshetőségre való te­kintettel" foganatosították. Megbízható források sze­rint kedden készültségbe helyezték a Sinai-félszigeten és a Szuezi-csatorna mentén az izraeli hadsereg egysé­geit. A hadsereg szóvivője a hírt nem cáfolta és nem is erősítette meg. Jeruzsálem óvárosában több ezer arab lakos vonult fel spontán gyászmenetben az elhunyt Nasszer elnök ne­vét kiáltozva. Csaknem min­den arab bolt bezárt és a mecsetek megteltek hivők­Államférfit gyászol a világ R észvétet, megdöbbenést és nyugtalanságot keltett vi­lágszerte a Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök haláláról érkezett tragikus hír. özönlenek az egyip­tomi nép gyászában osztozó sürgönyök mindenfelől, VI. Pál pápától Pompidou elnökön, s Heath miniszterelnökön át Jahja Khán, Gorton ausztráliai miniszterelnök, s Ed­vard Hambro, az ENSZ jubileumi ülésszaka norvég el­nökének gyásztáviratóig. Még Nixon elnök is úgy nyilatkozott, hogy „megdöbbe­néssel értesült" Nasszer haláláról, akiben, mint mondta, „a világ olyan kiemelkedő vezetőt vesztett, aki fáradhatat­lanul szolgálta országa és az arab világ ügyét". Fulbright szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnö­ke kijelentette, sajnálattal értesült a halálhírről, mert az EAK elnöke „a legjobb szándéka szerint igyekezett előmoz­dítani a tárgyalásos rendezést". Schumann francia külügy­miniszter hangsúlyozta: „Nasszer a béke útját választotta". Bettencourt francia miniszter, aki nemrég személyesen ta­lálkozott Nasszerral, méltatta az elhunyt elnök lángoló ha­zaszeretetét és azt, milyen erőfeszítéseket tett a béke meg­őrzéséért a Közel-Keleten. A világ szinte valamennyi lapja hangsúlyozza egyéb­ként, hogy Nasszer bölcs, erélyes és mély felelősségérzett államférfiú volt. Az ENSZ székhelyén a diplomaták általában megdöb­benve és aggodalommal fogadták a szomorú hírt, mert úgy vélik, ez a tragikus esemény is hozzájárul majd a Jarring vezette tárgyalások elhúzódásához. Sok diplomata hangoz­tatja, hogy Nasszer hatalmas tekintélyét az arab világban jó ideig senki nem pótolhatja. Ilyen fiatalon, az alkotó munka teljében meghalni, mindenképpen tragikus. (Nasszer még 53 éves se volt.) Még tragikusabb, hogy a halál akkor következett be, amikor a közel-keleti feszültség egyik tűzfészkét — a tragikus jor­dániai polgárháborút — éppen csak sikerült (s nem tudni, tartósan-e?) kioltani, s e munkában is oroszlánrészt vál­lalt Nasszer. Fokozza a tragédiát, hogy a közel-keleti konf­liktus fő okát, az izraeli—arab konfrontációt még egyálta­lán nem sikerült lecsillapítani, sőt, a háromhónapos tűz­szünet is mind törékenyebbé válik. A reális, politikai ren­dezés, a békés megoldás egyik fő híve és kimunkálója pe­dig éppen Nasszer elnök volt. Halála ezért is pótolhatatlan vesztesége nemcsak az arab világnak, de az egész nemzet­közi életnek is. A tűzszünet betartása kel. Az izraeli biztonsági erők a város többi negye­deit lezárták a tüntetők elől. A gyász jeleként félárboc­ra engedték az ENSZ kék ' lobogóját. Az ENSZ székhá­za elől Ideiglenesen eltávolí­tották a tagállamok zászlóit. Egymásután jelzik a kül­földi állam- és kormányfők, hogy le akarják róni vég­ső tiszteletüket Nasszer el­nök sírjánál. Tunéziát a mi­niszterelnök képviseli. Bu­medien algériai elnök mar elindult Kairóba. II. Hasz­szán marokkói királyt Ba­lafredzs. az uralkodó szeme­lyes megbízottja képviseli. Guineát az ország alelnöke, Iránt miniszterelnöke Cip­rust Makariosz elnök, az Af­rikai Egységszervezetet Dial­lo Telli főtitkár képviseli. Nagy-Britanniát sir Alec Douglas-Home külügymi­niszter. Jugoszláviát Edvard Kardelj, Tito elnök szemé­lyes megbízottja képviseli. A francia kormányt Cha­ban-Delmas miniszterelnök képviseli a temetésen. Szer­dán indul Kairóba Demirel török miniszterelnök. Husz­szein jordániai király is részt vesz Nasszer elnök te­metésén. Erre az alkalomra Kairóba repül Bahi Ladg­ham tunéziai miniszterelnök is, aki az arab államfők áh tal kinevezett tűzszüneti el­lenőrző bizottságot vezeti Ammanban. Több más arab vezető mellett Kairóba vár­ják El-Szaban kuwaiti emírt Pompidou a Szovjetunióba látogat §t Párizs (MTI) A francia köztársasági el­nöki hivatal közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy Georges Pompidou köztársasági elnpk október 6—13 között hivatalos láto­gatást tesz a Szovjetunióban. A francia köztársasági elnök három ízben folytat majd megbeszéléseket a szovjet vezetőkkel. Ratifikációs javaslat ® Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztette ratifikálásra az ez év július 7-én Bukarest­ben aláírt szovjet—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házá­nak külügyi bizottsága in­dítványozta a Legfelső Ta­nács Elnökségének a szerző­dés ratifikálását. mvujfa mtímn Lakásépítés, lakáskultúra, egészségügy A lakásépítési gondok az abszolút száma azonban to­egé'sz világon a legnehezeb- ronymagasan kiugrik a lis­ben megoldható feladatok tán. Ez 1968-ban 2 millió 270 közé tartoznak. Óriási ütemű ezer volt, s az utána követ­, . , , . , . - kezo legnagyobb szam is épitkezesek folynak mind a csak 1 minió 548 ezer _ az szocialista, mind a kapitalista USÁ-é. 1956 óta minden év­országokban, s a mutatók ál- ben 2 millió fölött volt a talában emelkedő tendenci- Szovjetunió évi lakásépítése. ... , x ... „ , , , ,, Hazank a lakasepitesben ajuak — telítettseg tehát se- nem jeleskedik különöseb­hol sincsen. A Nemzetközi ben — 6,5 az ezer lakosra Statisztikai Évkönyv kimu- jutó új lakás 1968. évi mu­tatja. hogv ezer lakosra szá- tatója vagyis kisebb, mint , ,7 ...,., , . Ausztriáé, Finnországé, molva hany uj lakást épi- Franciaországé, Norvégiáé, tettek a különböző országok- Spanyolországé. A szociális­ban. A legutolsó adat 1968- ta országok között azonban ból származik. csak a Szovjetunió előz meg Svédország vezeti a listát be™ui™, , ' . . .,.,,, . „. .„ A lakások felszereltsegevel 13,4 lakással, Tlz íolott meg az Egyesült Királyság. íror­két országot jegyeznek: Ja- szág és Hollandia tűnik ki: pánt és Ausztráliát. A me- minden új lakást fürdőszo­zőnyben igen előkelő a bával építettek. A lakások Szovjetunió helye, ahol eze: vétffa Sző lakosra 9,5 új lakás jut az százalékokat látjuk: NDK és 1968. évi összehasonlításban. NSZK 99. Norvégia 98,8, Ezzel a tempóval az NSZK, Csehszlovákia 98,4, Magyar­Hollandia és Dánia tud lé- 67,3^A^^zpontiJ­pést tartani. A szovjetor- országban százszázalékos, ha­szágban megépült lakások zánkban 26 százalékos. Ez a kényelem 90 százalékban Tárgyalások Nyugat­Ahmed Helml egyiptomi dandártábornok (középén) és a tűzszü­net végrehajtását ellenőrző bizottság több más tisztje Amman­ban, az Intercontinental Szálloda halljában tanulmányozzák a térképet, mielőtt elindulnának az első ellenőrző körútjukra a jor­dániai fővárosban • Altimán (AP, TASZSZ) Az „elhagyott kísértetvá­ros" képét nyújtó Amman kissé megélénkült tegnap dél­után, a kijárási tilalom ideig­lenes feloldásának óráiban — írja helyszíni tudósításában az AP amerikai hírügynök­ség. Az arabközi megfigyelő bizottság jelentése szerint a fővárosban mindkét fél tartja magát a tűzszüneti megállapodás előírásaihoz, incidensek nem történtek. A A város legégetőbb problé­mája változatlanul a sebe­sültek ellátásának és a víz szolgáltatás helyreállításá­nak megoldása. Reggel 18 amerikai szállítógépen 50 ágyas katonai kórház érke­zett a városba, a Nemzetközi Vöröskereszt felségjelével. A TASZSZ jelentése szerint el­hallgattak a fegyverek az ország északi részén is. ® Genf (AFP) A Nemzetközi Vöröske­reszt genfi központjában hi­vatalosan bejelentették, ho;»y a Palesztinai Népi Felszaba­dítási Front elnevezésű szél­sőséges gerillaszervezet ked­den délután szabadon bocsá tutta az eltérített gépek túsz­ként fogvatartott utolsó hat utasát is. Szeptember 30-án a Szov­jetunió berlini nagykövete, valamint Anglia, Franciaor­szág és az Egyesült Államok bonni nagykövetei folytatják az ez év március 26-án meg­kezdett, és június 30-án el­napolt, Nyugat-Berlin hely­zetével kapcsolatos tárgyalá­saikat. A' tanácskozások szín­helye továbbra is Nyugat­Berlin, a volt szövetséges ellenőrző tanács egykori épülete. A tárgyalásokról eddig kiadott rövid közlemé­nyek csupán az ülések meg­tartásának tényére és a résztvevők felsorolására ter­jedtek ki. miután a négy nagyhatalom megállapodott, hogy a tárgyalásokat bizal­masan kezeli. Arra a kérdésre tehát, hogy ezek a tárgyalások meddig tartanak és várható­an milyen eredményekkel érnek véget, természetesen még "semmit sem lehet mon­dani. Márpedig az NSZK . kormánya a szovjet—nyugat­német szerződés augusztus 12-i aláírását követően több ízben is hangsúlyozta, hogy a megállapodás ratifikálásá­ra csak akkor kerülhet sor, ha közben „előrehaladás" történik Nyugat-Berlin hely­zetének rendezésében is. Mit vár tehát Bonn? Mi az NSZK Nyugat-Berlinnel kapcsolatos álláspontja? És ami a legfontosabb: mik a tények? Berlinre vonatkozóan a négy győztes nagyhatalom 1944. szeptember 12-én álla­podott meg Londonban, ak­kor, amikor Németország négy megszállási zónára va­ló osztását is elhatározták. Ez a megállapodás, kiegészít­ve egy 1945 május elején kö­tött egyezménnyel, egész Berlint a Szovjetunió által megszállt területnek nyilvá­nította. A Sztálin és Tru­man között 1945. június 14­én és 16-án sorra került le­vélváltás révén a Szovjet­unió hozzájárult ahhoz hogy Nyugat-Berlinben — a Németország állami egységé­nek és az antifasiszta koalí­ciónak békeidőben történő fenntartása érdekében, — angol, francia és amerikai rsanatok állomásozhassanak. 1949 tavaszán azonban, ami­kor a három nyugati hata­lom közzétette Nyugat-Ber­Berlin nyugati része a volt főváros 20 kerületéből ta-Bt foglal magában. Területe 181 négyzetkilométer, mlg a városnak az NDK-hpz tartozó része 400 négyzetkilométer. Három légifolyosó (amelyet csak a nyugati Hatalmak katonai repülőgépei hasz­nálhatnak), négy autóút, négy vasútvonal és két víziközlekedési útvonal köti össze az NSZK-val linre vonatkozó „kis meg­szállási statutumát", már nyilvánvaló volt, hogy Ang­liának. Franciaországnak és az Egyesült Államoknak nincs szándékában közös po­litikát folytatni a Szovjet­unióval Nyugat-Berlinnel kapcsolatban. Az NSZK, egészen a Brandt­kormány hatalomra jutásáig, igény tartott Nyugat-Berlln­re, azt a Német Szövetségi Köztársaság tizenegyedik szövetségi államaként tar­totta számon. (Az NSZK tíz szövetségi államból áll — a szerk.) Gazdaságilag is hoz­zája tgrtozó területnek tekin­tette, és Nyugat-Berlinben választották meg az NSZK mindenkori köztársasági el­nökét, sőt az NSZK képvise­lőháza, a Bundestag is több alkalommal ülésezett a „frontvárosban". ahogyan Nyugat-Berlint Bonnban nevezték. Az NDK kormá­nya 1961. augusztus 13-án a berlini fal felépítésével volt kénytelen szuverenitásának érvényt szerezni Berlin ke­leti részében és megakadá­lyozni a további NSZK-pro­vokációkat. Az NDK-val történt megállapodás alapján azonban továbbra is a Szov­jetunió narantálja a három nyugati hatalom fegyveres erői szómára a Nyugat­Berlinbe vezető összekötő­utak használatát. Az NSZK állampolgárai érvényes út­levéllel szintén közlekedhet­nek ezeken az utakon. Azt a tényt, hogy az NSZK Nyugat-Berlinre vonatkozó követelése alaptalan, a nyu­gati hatalmak is elismerik. Érthető tehát, hogy a Szov­jetunió Nyugat-Berlinről nem hajlandó az NSZK kor­mányával tárgyalni, igy ar­ról sem, hogy az NSZK-val megkötött szovjet egyezmé­nyek automatikusan Nyugat­Berlinre is vonatkozzanak. Természetesen a szovjet kor­mány kész arra, hogy a vá­rosrész sajátos helyzetéből ne származzanak hátrányok a 2 és fél millió nyugat-ber­linire, sőt a város gazdasági prosperitását is hajlandó elő­segíteni. Más vonatkozásban a Szovjetunió a nyugati nagyhatalmaknak azt az ál­láspontját sem fogadhatja el. hogy a négyhatalmi meg­szállási státuszt egész Ber­linre vonatkoztatva vitassák meg. A nyugat-berlini helyzet nagyon bonyolult. Mégis, ha a korábbi szövetséges hatal­mak, valamint az NSZK reá­lisan viszonvlanak a tények­hez, elérhető lesz olyan meg, állapodás. amely száműzi a feszültséget Nvue»t-R"rlin­től. Egész F.vróva erdeke ez. Perényi István adatik meg az NSZK-ban és Finnországban. 81 százalék­ban Csehszlovákiában, a töb­bi adat a miénkhez hasonló. Fontos az egészségügy „térképe" is. Tízezer lakosra legtöbb orvos a Szovjetunió­ban jut — 24,6. A további sorrend a statisztikában: Csehszlovákia 22,4. Bulgária 21,5. NSZK 21,1, Magyaror­szág 20,6. A kapitalista or­szágok általában messze hátrább járnqk ebben. Az európai országok között Por­tugália áll leghátul 8,9-del és Albánia 5.4-del. Vannak egészen elmaradt területek is. Indonéziában és Marok­kóban még egy orvos sem jut tízezer lakosra; Algériá­ban 1,2, Pakisztánban 1,7, Indiában 3,6. Az ezer lakos­ra jutó kórházi ágyak száma az egészségügy fejlettségé­nek másik fontos kifejezője. Száz ágynál többet tartanak számon a Szovjetunióban, az NDK-ban, Svédországban, Svájcban. Franciaországban, Finnországban, Janánban, Kanadában. Ausztráliában — a sor vége pedig: Spanyol­ország. Portugália. Jugoszlá­via, Görögország. Albánia. Hazánk az átlagba tartozik 77,9-del. Uiabb MoWla-1 # Moszkva (TASZSZ) Kedden a Szovjetunióban újabb Molnyija—1 típusú távközlési mesterséges hol­dat juttattak Föld-körüli pá­lyára. A szputnyik feladata, hogy biztosítsa a nagytávol­ságú rádiótelefon és távíró­rendszer működtetését, vala­mint továbbítsa a moszkvai televízió programját az „Or­bita" hálózat pontjaira: a magas északra, Szibériába, a szovjet Távol-Keletre és Kö­zép-Ázsia körzeteibe. A makói József Attila Tsz október 4-én 10 órakor az óíöldeókj üzemegységben lóárverést tart selejt lovakból. M. isi 353

Next

/
Thumbnails
Contents