Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

CSÜTÖRTÖK, ím SZEPTEMBER 34. 3 SZEGEDI MUNKASELET jönni, mert. május óta se ra raknák, fel sem érnék a tudtam semmit csinálni a tetejét. lakással. Csak a koszt va- Papiron Ferencziék összkartuk fel, erre megint ez- komfortot kaptak. Irigyelt reket kellene rákölteni. De gazdagok lettek. A valóságHEIVRÓ A HÁVÉ A ~«RE.NET azt mondják, a házat úgyis ban még fürdőszobájuk ^dro vihar T^nSStto f€l kel1 üiítani- mert van S111CS- Ha az -ajándékba" aooro vinar, a gerenoaKaris benne életveszélyes lakás is, kapott lakást rendbe akarí SSSdé pSaftr iSS nü,cs az íanekOZnÍ' arra tizezrek keli u u i , ,. iKV-nak penze ra. lenek. Lra a -r aVl/rtn/tl a ocalaHa a «, i Honnan kaptunk volna se- Ferenczi a falemezgyargitséget? A férjemnek mar ban dolgozik. Anyagmozgarégen meghaltak a szülei, tó. Ha sokat túlórázik, nekem is csak anyám él, de 2400-at is megkeres. Vállaö, szegénykém, beteges. Nem latától ő sem vár segitséis kellett nekünk soha se- get. Nem várhat. A költögítség, beosztottuk a pénzt, zéshez sem adtak kocsit, nem rösteltük a munkát. Akkor éppen nem volt. FeSzakszervezeti segélyt azt renczi István egyébként öt kaptunk, két-háromszáz fo- éve munkásőr. Nem is vár rintot, de hát idén mi ket- ezért ellenszolgáltatást. De szer költöztünk, innen a la- amikor bajban voltak, so„m-ai kó elvitte a gáztűzhelyt, kat töprengett azon is, hogy megbrronyosodha tek erről, nekünk keUet vennj kétezer üy€smit is figyelembe leforintért ujat. meg a be- hetne venni, vezetési dijat is fizetni. A Vöröskereszttől kaptunk háromezer forintot, az nagy segítség volt, mert a. , , , ,, amikor a kicsi született, a kora erőtartalékkal kell ren- mosokonvhaban nem tud. dfelkezme egy csaladnak. ha t k kj fözni két hét szaritoban laktak. - * kezet is igény- f6iéltük m^den tar- ;1ok ™ltak hozzájuk az em T Tnt€ nundent talélcunkat Az aekünk sze- berek- A gyerekeknek sojenesére mindig volt, spo- sem volt annyi játékuk, mint noltunk, gyújtottunk. ELLENSÉGEK. A vetésé a fagy. a jég, a bogár. Meg a ka. az alkohol, a családé a betegség, a baleset. És a belvíz. Még szerencse, hogy évszázadok alatt a család akklimatizálódott, hozzászokott mindenfajta kártevőhöz. A vetést védi gazdája, a házat, aki lakja. A családot a társadalom. De eléggé-e? Melléjük áll-e. ha betegség, baleset, belvíz sújtja őket? Ezen a nyáron azok is ket, becsukták szemüket, hogy ne kelljen elismerniük a társadalom egységét. De aki kinyitotta a szemét, az azt is meglátja. Hogy mek «5ra> keil kezdenie. KONYHÁBAN" Ft renczi Istvanék most az Április 4. útján laknak a 48. számú házban, egy kétszobás lakásban. Azelőtt az Odessza próbában'" 22-ben laktak egy szárítóhelyiségben, eredetileg pedig a Nádas utca 5-ben. Nem lehet régi házasoknak nevezni őket: 1962-ben kerültek össze. De már négy gyei-ekük van; Albérletben kezdték az eletet, majd kiverekedtek maguknak, hogy ideigleneEz a ház más. Itt nem sze rétik a gyerekeket, azt mondják, tőlük potyog a SZOBÁBAN. Bejön a há- vakolat. Halálraítélt ház. zigazda is, kinyitják a té- Nincs egy ép porcikája, vét. Más nincs is igen a Ferencziné reménytelenül csak a kettős mondja, magyarázza azélenagy ágy. egy gyerekheve- tűket. Az életet. A karő, szőnyeg. A vitrines szek- nyarban villamos sikolt, körény a másikban van. Az nyörtelenül egy szobára való bútor eb- Visszanézek. Két apró emben az egy szobában el- ^ án a paradicsom kapu. veszne. A falak koszosak, ... . repedtek, az ablakok kere- Jaban- amit v«§r€ megkaptéről pereg, szanaszét mere- t&k. s amit most lakhatóvá dezik a. festék. A két szoba kellene tenni. Szegény gazElsősorban a vezetőktől függ H

osszú éveken át kampányokon gondolkodtunk. A gazdálkodás mindenkor legszembeötlőbb visszásságainak felszámolására összpontosítottuk a figyelmet, az erőket, az ösztönzési eszközöket. S ha némely területen sikerült is előbbre jutni, kiéleződtek a nehézségek másutt. Emelkedett például a munka termelékenysége, de növekedtek az elíekvőkészletek, a termelés, a beruházás fellendülése külkereskedelmi egyensúlyunkat veszélyeztette, stb. Napjainkban a vállalatok önállósága és egyértelmű nyereségérdekeltsége — az összes veszélyeivel és hibalehetőségeivel együtt — megóv az egyoldalúságtői, a szélsőségektől, szükségessé teszi a gazdálkodás különböző tényezőinek arányos, összehangolt, optimális fejlesztését. A fejlesztés összetettségét fejezi ki a hatékonyság követelménye. Előrehaladásunk üteme a negyedik ötéves terv időszakában attól függ, milyen mértékben növekszik majd a társadalmi munka hatékonysága. Intenzív fejlesztessel az ipar termelésének és a nemzeti jövedelemnek a tervben előirányzott — és sokak által alacsonynak ítélt — növekedési ütemét is meggyorsíthatjuk. Az előző két írásban már részletesen szóltunk a munkaerő és az anyagi eszközök hatékony hasznosításának lehetőségeiről. Most a vezetés színvonalának emeléséből adódó további tartalékokkal foglalkozunk. Ha vállalataink helyzetét, lehetőségeit a fejlett tőkés üzemekhez viszonyítva vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mindenekelőtt három fő területen, a műszaki-tudományos eredmények gyors üzemi hasznosításában, a belső szervezettség, illetve a hazai, s a nemzetközi szakosítás . és kooperáció színvonalában lényeges az elmaradás. Az első helyen említett tennivalókra a X. pártkongresszus irányelveiben a következő utalást találhatjuk: „Növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományt* kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzet „™ hpW/vnrvetottaL- hrvTváink •» közi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazasat." Ez a ház^más. Itt n^ sze- ! nem kötött' ugynevezett sza" Fontos vállalati feladat az új termékek és eljárások beve Baráti találkoző a Csehszlovák Kultúrában A csehszlovák sajtó nap, valamint a Csehszlovák Kommunista Párt központi lapja, a Rudé Právó megalapításának 50. évfordulója alkalmából dr. Michal Rábek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetségének másod titkára szerdán baráti találkozót rendezett a Csehszlovák Kultúra székházában. A baráti beszélgetésen — amelyen részt vettek a magyar sajtó vezető munkatársai — jelen volt Zdenek Horeni, a Rudé Právó helyettes főszerkesztője is. KAPUBAN: Amikor a Ujabb siabad iparok akkor, egy kis sütemény' nyel kínálnivalóval minden A Könnyűipari Értesítő legutóbbi száma ismerteti a Könnyűipari Minisztérium kisipari főosztályának közcm. . iemdly^t az újabb szabad iparok gyakorlására kiadható iparjogosítványokról. Harmincöt olyan mesterséget soroltak a képesítéshez bad iparok közé, amelyek eddig bizonyos képesítéshez kötött iparok résztevékenységei voltak. Kizárólag erre szóló iparjogosítvány alapján — képesítéshez nem kötött iparként — gyakorolható többek között néhány szolgáltató és javító szakma, sen. csak egy hónapra elfog- táncteremnek éppen jói ha dagok. l&Ihassanak egy lomtárát. A vizes, egészségtelen lomtár remi behozására, ráköltöttek, ami pénzük volt. öt évig laktak ott. Evepte 1500 forintot Törlesztettek, meg fizették a kömüvesmtrrrkat, ha legalább a falakat rendben akarták tudni. Zolika most elsős. Boüka 64. januárjában született. Magdolna óvodás volt. Az uj körzetben nem vették föl. Magdolna 65. februárjában Bzületett. Klárika galambot simogat. Pipi — mondja, ö jövőre lesz óvodás. Klárika 68. szeptemberében született. Rita a legszerencsésebb. Csak néhány napot töltött egészségtelen lakásban. Rita 69. novembereben született. Mindezt a konyhában meséli el Ferencziné. A konyhatérkép: szakad a fal a plafonról. Három, és fél méter magasból. a. gyerekeket egymás vállámint például a sportszerjavító, lakástakarító, falradírozó. esernyő javító, bőrkabáttászítító. hordár; az új cikkek előállítói közül a fonottszék-készítő, a facipőkészítő, a bűtorrugó-készítő, a textilhulladék-feldolgozó és néhány más szakma. Veress Miklós FERENCZINÉ. 62-ben 26 éves volt. Most többnek latszik koránál. Fogait megették a gyerekek. A négy szülés. Egy ici-picit slikk, lánykorában ez lehetett a szekszepilje. — Tizennégy éve jöttem Szegedre tanulni, dolgozni, nekem a tanulás volt az életem meg a munka. Két évig gyors- és gépírást tanultam. aztán meg dolgoztam a kendergyárban, ott is elvégeztem a szakmunkásképzőt, büszke voltam nagyon. mert minisztériumi aranyéremmel, de ott kellett hagynom a gyárat Zolika miatt, három műszakban dolgoztunk. Az Élikernél lettem büfés, nem mondhatom, nem kerestem rosszul, szeretnek a vállalatnál, visszavárnak, vissza is megyek jövőre, ha a két nagyobb iskolába megy, a Klárika óvodába, Rita meg bölcsődébe. Mert igaz, hogy így ezerkétszázat keresek, de az üzletben néha a kettőt is meg lehetett kapni, kihoztam én azt belőle. Valahogy Mikor költöznek? Iparnegyed a belvárosban A Virágtól öt percre van. Megy az ember a Kárász utcán egy sarkot, és befordul jobbra. Ott van Szeged legbelvárosiasabb iparnegyede. Mert hol is lehetne a vegyesiparcikk kereskedelmi vállalat javítóműhelye, vagy a dohányelosztó? S az utcát méltóképp zárja a bőrdíszmű ktsz zakatoló műhelye az egyik, a női szabók ktsz kattogó varrógép-terme a másik oldalon. metlen dolgok kerülnek szóba. mint ez a három évig húzott-halasztott költözkö-y dés. S hogy azért nem mindegyik. azt mutatja az is, hogy van már a városon kívül is iparnegyed. Tessék oda költözni! Még a legszigorúbb lokálpatrióták is meg fogják bocsátani a varosképi jelentőségűvé vált szövetkezeteknek, ha nem a Kölcsey utcában hirdetik dő iparunkat. A varrógépek mellett 140 állóságot emlegetik! Tessék nő ül. Figyeli a kanyargó csak elképzelni, milyen szeanyagot. Jobb is. ha nem gény lenne nélkülük a belnéz föl. Ott gerendák van- váro6. ha komolyan is vennak. Három éve már vészé- nék a felszólításokat. A női lyessé vált a műhely. Há- szabó ktsz is arra számit. ékesszó]ó katt0gással fejlőrom eve ala van ducolva. hogv' amikor hat-nyolc hoA szövetkezet negyvenmii- nap múlva helyreállítják a lió forintos értéket mond- szétkattogtatott műhelyt, hat magáénak ebben az év- visszaköltözik a belvárosi iparnegyedbe. Hiszen szegénynek nincs pénze, mert a dúcok alatt is önfeláldozóan fejlesztette önmagát, s arról nem is álmodott, hogv V, M. zetésével kapcsolatos műszaki és piaci kockázat vállalása, a korszerű termékek gyártási arányának növelése, a kutatóintézetek, a helyi fejlesztők és kivitelezők céltudatos anyagi ösztönzésének növelése. Ami a vállalat belső szervezettségét illeti, a különböző termelési tényezők (munkaerő, anyag, szerszámgép, stb.) területi és időbeli összehangolását kell elsősorban biztosítani. Ezzel minimálisra csökkenthetők a jelenleg még olyan nagy veszteségidök. A belső szervezettség azonban nem vizsgálható a vállalatok külső kapcsolataitól függetlenül. Jelenleg ugyanis erős az önellátásra törekvés a vállalatoknál, mivel bizonytalan és gyakran drága a kooperáció, A szakosítás, a kooperáció hiánya pedig az erők szétforgácsolására, a részfeladatok kisüzemi végrehajtására vezet, nehezíti a korszerű és termelékeny megoldások alkalmazásai. A vállalati ötéves tervek készítése alkalmat kínál a kooperációs kapcsolatok hosszabb távú renclezesére, a szállítók és felhasználók érdekeinek egyeztetésére. A szakosítás, a kooperáció fejlesztését többféleképpen is kezdeményezhetik helyileg. Esetenként több hasonló alkatrészt, anyagot, tartozékot, szerelvényt felhasználó vállalat gazdasági társulása, korszerű közös kis- és középüzemek létrehozása célszerű. Máskor a monopolhelyzetével visszaélő kooperációs partnert az importverseny kezdeményezésével lehet jobb belátásra bírni. A nemzetközi szakosítás és kooperáció szervezése természetesen nem lehet esetleges és alkalomszerű. A vállalatoknak körültekintő elemzéssel, tudatosan törekedniök kell széles gyártási profiljuk szűkítésére. A hazai adottságoknak leginkább megfelelő cikkeket, amelyek exportja is gazdaságos, célszerű idehaza gyártani nagy sorozatokban. Ha viszont az importtermék az olcsóbb, a jobb, nem szabad, de nem is lehet térhódítását akadályozni. A vállalatok fejlődő piackutatása és növekvő külföldi kapcsolataik lehetővé teszik, hogy tervezzék és kezdemenyezzék a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció körének bővítését. ár lenne tagadni, a munkáskollektivák és a dolgozók nagyon sokat tehetnek azért, hogy vállalatuk minél kedvezőbb helyezést érjen el a fokozódó hazai és nemzetközi versenyben. De erőfeszítéseik csak akkor járhatnak eredménnyel, ha a vezetés helyesen vázolja fel a távlati feladatokat és rövidebb távon is kellő szinyonalon képes a tennivalókatx a változó követelményekhez, az új körülményekhez igazodva megszabni. KOVÁCS JÓZSEF K >'ben. 1951-ben. amikor tizenhatan elkezdtek fehérneműt varrni, bizonyára nem is gondolták, hogy valaha enynyi pénzzel gazdálkodnak. Arra. persze gondolhattak volna. hogy előbb-utóbb , , , . meg kell állni a saját lá- « Penzí. se cserelakást nem bukón. Ha előbb nem. ak- kap a várostól azért, mert kor legalább a gazdasagi létezni méltóztatik, reformok szelét megérezve Még ^ a sétáló von. Csakhat: büszkeségük csak , ... . , . . azt veszi számításba, hogy Ja Jtotsegbe. hogy a űelva az utóbbi három évben hat- rosban kelletlenkedo szövetvan százalékkal növelték ár- kezetek fontos munkát vébevételüket. Így aztán a fej- geznek, aki a Kölcsey utcán lesztési alapot 1973. első ne- jártában a szállítások időgyedéig lekötötték a meg- szakában ládák, szerszámok, növekedett eszközigényre. S rakodók és autók között most, mert ki kell költözni, botladozik. De arról már mert életveszélyes ez a Köl- hallott félfüllel valamit, csey utca sarki műhely — hogy voltak valamiféle gazde csak azért! — kénytele- dasági reformok, amelyek nek telket venni, s ideigle- többek közt azt eredményeznesen egy MODUL faépülqt- lék, hogy a vállalatok és ben elhelyezkedni... szövetkezetek növelték beMilyen nehéz is szegény vételüket. Csakhogy míg a vállalatok. szövetkezetek gazdasági életben alapos táélete itt a belvárosban' Nem- jékozottságot árulnak el. a hogy békében hagynák őket, lehető legmélyebb naivitást most már rendbe kellene-i folyton a kiköltözést, az ón- tanúsítják, ha olyan kényeiJavul az olajbányászok fizetése (Tudósítónktól)) , Természetesen ez hatalmas A napokban tanácskozott feladatot jelentett a születoaz alföldi olajipari párt- félben levő Szeged környéki hogy a vállalatok saját eszközükkel, természetbeni szociális juttatásokkal kedvevégrehajtóbizottság, Szolno- olajbányászoknak, amit mi zőbbé teszik a munkahelyet. kon. Az olajbányászok életkörülményeiről, az alföldi olajkutatás és termelés fejlődéséről érdekes vélemények, összegzések hangzottak el. Az Alföldön, a Nagyalföldi Kutató- és Feltáróüzem merten igyekezett ötesztendős tervének leg- az olajbányászok , fontosabb célkitűzése a sze- helyzetét. Az alföldi olajbá! gedi szénhidrogén-medence nyászatban az elmúlt négy gyors feltárása, a Nagyalföl- évben 21—25 ezer forintos di Kőolaj- és Földgázterme- átlagjövedelemről 1970-re sem bizonyít jobban, mint az, hogy 1960-as évi 1 milliárd forintos árbevétel helyett 1970-ben már 3,1 milliárd forintos bevétellel számolnak. Az olajipar lehetőségéhez 1970-ben kétszer annyi, azaz 2490-en kapnak propán-bután gáz juttatást az 1967. évi 1190 fővel szemben. Ma már kétezer olajbányász lakik a jól felszerelt munkásszállásokon, s évente a fejjavitani lesztésre, korszerűsítésre szociális 7—8 millió forintot fordítanak. Az elmúlt 4 esztendőben 550 lakást építettek, s adtak át az olajbányászoknak az Alföldön, zömmel lő Vállalatnak pedig a meg- 26—30 ezer forintra emelke- Szeged környékén. Az olajtalált szénhidrogén kincs in- dett az olajbányászok átlatenziv felszínre hozatala, gos keresete. A béremelések illetve az olajtermelés meg- azonban nem oldották meg kezdése, megnövelése volt. A korábbi terveket módosították. s ennek alapján 1970ben mint ismeretes. 1 millió tonna olaj és 1 milliárd köbméter gazt termelnek. teljesen a munkaerőgondokat. Sajnos a mun,kaerő-vándorlás az Alföldön meghaladja a vállalatok létszámának mintegy 30—40 százalékát. Örvendetes viszont. bányászok bizhatnak abban, hogy a következő években — az irányelvekben lefektetett elképzelések szerint — 16—18 százalékkal tovább növekszik reálbérük. Fekete Imre