Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

2 SZERDA. 1970. SZEPTEMBER 8. A politika folyamatossága Uj csarnokban A Székesfehérvári Ikaruszban július ele.ién költözött a vég­szerelde az új. húszezer négyzetméteres csarnokban vég­leges helyére, az ötödik „hajóba". A gyártás azonban még nem fejlődött, mert sok kooperációs hiányosság fékezi a szerelök munkáját. Ez az oka annak, hogv sok „féllábú" autóbusz álldogál a gyárudvaron, első vagy hátsó „híd" helyett bakokon, állványokon, vagy pedig motor nélkül. A kooperáló vállalatok késnek a szállítással Áz ÁKÖV mindent megpróbál a jobb szállításért Alig fél hónapja, hogy a­Gazdasági Bizottság határo­zata érvénybe lépett, az autó­közlekedési vállalatok élete azonban máris átalakult. A szegedi X. sz. AKÖV műhe­lyeiben, garázsaiban, irodái­ban, a gépkocsik és erőgé­pek vezetőfülkéiben minden­ki gyorsabban igyekszik el­végezni feladatait. Ennek el­lenére a megszokottnál jóval többet fizet a vállalat kocsi­álláspénz miatt. Amint az AKÖV két vezetője elmon­dotta. minden igyekezetük ellenére előreláthatólag több millió forint vesztesé­get. okoznak a késedelmek. A közlekedés dolgozói mö­gött megerőltető hónapok vannak; a szokatlanul erős téli forgalom, valamint az árvízvédelmi munka. Amint Benedek Tibor forgalmi osz­tályvezető elmondotta, a sze­gedi gépkocsivezetők nem­csak a környéken, hanem a felső-tiszai árvízvédekezés­ben is részt vettek, az őszi feladat most ezért nehezebb minden eddiginél. A GB-dön­tés bizony készületlenül ta­lálta a vállalatot. A GB-határozatot követő­en az AKÖV felmérte hely­zetét, s ebből kiderült, hogy az árvízi szolgálat nemcsak az embereket, hanem a gé­peket is alaposan megvisel­te. A gépkocsikból, erőgépek­ből mostanában sokszor két­szerannvi várakozik javítás­ra. niint máskor, s a karban­tartók. a szerelők munkáját rendkívül megnehezíti az al­katrészhiány. A forgalomba állítható gépkocsik és erőgé­pek ezért kevesebbek. Rá­adásul nincs elég ember, ra­kodó, így naponta átlagosan 40 ezer forintot fizet az AKÖV a késedelem miatt. Vagyis jóval többet, mint régebben. Az alkatrészhiány nagyon sújtja a vállalatot, ezért ér­demes róla külön említést tenni. Juhász J. Béla műsza­ki igazgatóhelyettes ugyanis a nehéz helyzet egyik okát ebben látja. Elmondotta, hogy a rakodáshoz nélkülöz­hetetlen markolókhoz nincs vezérlő tömb, az AKÖV-nél legjobban foglalkoztatott Skodákhoz. IFÁ-khoz nincs motor és jó néhány fődarab, az OGV Cordatic gumigyára elmaradt a gumiabroncsok szállításává?, s emiatt gép­kocsik kényszerpihenőn vesz­tegelnek. Az AKÖV műhe­lyei ugyan megpróbálkoznak házilagos alkatrészgyártással, ez a módszer azonban kez­detleges. s nem is hozhat jó eredményt. Az ily módon ké­szült alkatrészek élettartama sokszorosan alulmarad a gyári alkatrészek élettarta­mának. azaz a javítások nem tökéletesek. A már egyszer megjavított kocsik hamaro­san újból visszajönnek a műhelybe, anélkül, hogy hosszabb ideig dolgoznának. Például az IFÁ-k javítási ideje ötszörösére emelkedett, s ez egymagában 2,5 millió forint többletkiadást jelent az AKÖV-nek. Ráadásul az IFÁ-k feljavított, motorja az előírt 80 ezer kilométer he­lyett mindössze 10—12 ezer kilométerig képesek mozgat­ni a kocsikat! A vállalat eze­ken a gondokon egyelőre aligha tud úrrá lenni, hi­szen az alkatrész-utánpótlás országosan rossz. A lehetőségek szerint azonban mindent megtesz az AKÖV: vezetői ügyeletet szerveztek, azaz a vállalat vezetőit tnost rendkívüli fel­adattal is megbízták. Minden vasarnap és ünnepnap egyi­kőjük szolgálatot tart. hogy a váratlan és rendkívüli in­tézkedéseket követelő hely­zetekben se álljon le a mun­ka. Megszervezték a készen­léti brigádokat. A vállalat közös erőfeszítéseket tesz néhány megrendelőjével, il­letve partnerével; például a Delta Kereskedelmi Vállalat bármikor fogadja a számára címzett küldeményeket. Ugyanígy megszervezte éjjel­nappali rakodómunkáját a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi • kendergyá­ra, a Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóság. A Ma­gyar Kábelművek a vasúti forgalom csökkentése érde­kében áruszállításainak egy részét saját gépkocsijaival közúton bonyolítja le, ki­használja valamennyi szállí­tó járművét stb. Az AKÖV arra törekszik, hogy az el­következendőkben tovább gépesítse munkáját, illetve partnereivel összefogva meg­gyorsítsa a pályaudvari ra­kodásokat, szállításokat. M. I. M int tégla a téglához, egymáshoz kötődnek immár másfél 'évtize­de hazánkban a legfonto­sabb politikai határozatok és irányelvek. Mondhatnánk úgy is: egyik folytatása, to­vábbfejlesztése a másiknak; annak tükre és kritikája, hogy miként hajtottuk végre az előzőt; a változatlan poli­tikai alapelvek megvalósítá­sáért mi módon dolgozha­tunk még eredményesebben. Egyenes és következetes te­hát a párt politikája, nem kell vargabetűket korrigálni, nem sújtanak le meglepeté­sek, nincs kapkodás. Ezt az érzést és meggyőződést most a párt X. kongresszusára megfogalmazott irányelvek is megerősítik bennünk. Akár a nemzetközi helyzet és külpolitikánk elemzését tekintjük, akár társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői­nek, államéletünknek, gaz­dasági épitömunkánknak vagy a párt helyzetének elemzését, a politika folyto­nosságát tapasztaljuk. A következetesség egy­magában még nem volna erény, hiszen megértük mi már a tévedésekben való következetesség idejét is, láttunk már olyan politikai gyakorlatot, amely maga­sabb rangra emelte a presz­tízst, mint az elvet. Csak­hogy pártunk tevékenységé­ben ez a szemlélet régen a múlté. Az MSZMP politi­kájának következetessége és egyenes folyamatossága nem magatartás vagy stílus kérdése, hanem ideológiai­lag megalapozott: a mar­xizmus—leninizmus elméle­tének természetéből, alkal­mazásának tisztaságából ered. Ha ezt végiggondol­juk, ilyenkor látjuk a forra­dalmi elmélet nagyszerűsé­gét, s annak cáfolhatatlansá­gát, hogy ez az ideológia élő, társadalomformáló esz­me; korszerűségéhez nem fér kétség. Ilyenkor látjuk, hogy egyetemes értelmű, mert hiszen kerete a forra­dalmi világmozgalomnak éppen úgy, mint a nemzeti forradalmaknak, a szocializ­mus építése országonként változó sajátosságainak. N agy figyelmet fordí­tott mindig a párt arra is, hogy a szocia­lizmus építése közben óha­tatlanul felbukkanó ellent­mondásokat a marxizmus— leninizmus szellemében old­juk meg. Ez volt és lesz min­den ideológiai harcunk cél­ja. Meg is emlékezik róla az új pártdokumentum, amikor így fogalmaz: „A párt báto­rította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. Ez segítette a fejlődés új kérdéseinek marxista meg­oldását, és kedvezően befo­lyásolta a szocialista köz­gondolkodás terjedését." A politikai következetes­ség, amelynek egész társa­dalmunk közvéleménye örül, ebben gyökeredzik. A mar­xizmus—leninizmus hege­móniájában. Hogy mindig erről a platformról közeli­tünk meg minden társadal­mi kérdést; ehhez mérjük a világeseményeket: ez ihleti meg a társadalmi és politi­kai tervezést. Vagyis mércé­nk, mértékegységeink. vi­szonyítási pontjaink állan­dók. Mégsem változatlan a tár­sadalom, bár a minőség, a szocialista jelleg azonos. A folyamatos politika ugyanis nem pangást jelent, hanem biztonságos fejlődést. A leg­utóbbi kongresszus például megállapította, hogy lerak­tuk a szocializmus alapjait, a X. kongresszus irányelvei pedig még nem mondják ki, hogy fölépítettük a szocia­lista társadalmat —, de (ji­namikus fejlődésről beszél­het, a szocializmus építése meggyorsításának igényével léphet fel. A következetesség a minőség fejlődésében ér­vényesül és lel mély érte­lemre: ugyanannak a társa­dalmi korszaknak a maga­sabb fejlettségéről van szó. Bármelyik területét vesszük is a tái-sadalmí vagy a gaz­dasági életnek, az emelke­dés, a növekedés folyama­tosságát konstatálhatjuk. Amikor az MSZMP elha­tárolta magát a korábbi pártvezetés hibáitól és mar­xista alapokra helyeztie a part egész tevékenységét, politikáját, így jellemezte a közvélemény: „Jó ez a RP­litika, helyesen fogalmazza meg a társadalmi érdekeket — csak továbbra is így ma­radjon!'1 Volt, aki pillanat­nyi helyzetére gondolt csu­pán, amikor így fogalmazott, de az emberek mégis első­sorban a politikai alapok, az ideológiai következetesség mellett szavaztak. S hol van már az az aggódás, amit az effajta sóhajok hordoztak! Erről ismerik az emberek a pártot, úgyannyira, hogy szinte maguk is ki tudják számítani lépéseit, határo­zatainak célját, értelmét, kö-' vetkezményeit, ha ugyanar­ról az elvi alapról indulnak.' A folytonosság az egyik alkotórésze a társadalmi nyugalomnak, kiegyensúlyo­zottságnak, amely életünket és munkánkat jellemzi. Fel­mérve lehetőségeinket, is­merve saját erőnket és ké­pességünket, még olyan kér­désekben is megértést és tü­relmet váltott ki ez a politi­ka, amelynek megoldása pe­dig nagyon sürgető lenne, hiszen az erőfeszítések is ismertek meg a céloktól való távolságok is. És a politiká­nak ugyanez az eleme táp­lálja az egyéni ambíciókat, az emberi boldoguláshoz szükséges személyi erőfeszí­téseket is. L ehet, hogy voltak, akik bizonyos „fordu­latokat" vártak a kongresszusi irányelvektől. Népünk egésze mégis éppen a folyamatosságnak örül: a szocializmus építésében ta­núsított következetességnek, a gazdasági élet indokolt és lehetséges fejlesztésének, az életszínvonal állandó növe­lésének, a tarsadalmi de­mokratizmus megfontolt és tudatos szélesítésének, a párt vezető szerepe további növelésének. Ugyanazt folytatni — a szocializ­mus építését — évről évé re, kongresszusról kong­resszusra magasabb fokon: ez a legnagyobb társadalmi várakozás, s ennek szelleme olvasható ki a X. kongresz­szus irányelveinek minden sorából is. SZ. SIMON ISTVÁN Kitüntették az árvízvédelemben helytállt rendőröket A Szovjetunió napja a mezőgazdasági kiállításon Kedden a mezőgazdasági kiállításon a Szovjetunió napját rendezték meg. Az egybegyűlt szakembereknek M. A. Pusztigin professzor, a műszaki tudományok dok­tora nagy érdeklődéssel kí­sért előadást tartott a Ma­gyarországon jól ismert ga­bonakombájnokkal kapcso­latos műszaki kísérletekről. Az SZK—4-es kombájnok­ból hazánkban már 12 ezret alkalmaznak és a gazdasá­gok elégedettek velük. A neves szovjet konstruktőr élmondotta. hogy a rosztqvi kombájngyárban korszerűsí­tették a típust miután be­j bizonyosodott, hogy teljesí­I tőképessége még nincsen ki­j merítve. Viszonylag nem nagy változásokkal, a mére­í tek és a súly növelése nél­kül 25—30 százalékkal nö­velni lehet a kombájnok egvik fontos szerkezetének átbocsátó képességét. A tö­kéletesített megoldásokat az SZ—4-es egyik új változatán már bevezették és hasonló megoldást alkalmaznak majd a krasznojarszki gyár SZKD —5-ös kétdobos kombájnján, valamint a gyártásra előké­szített Niva és Kolosz típu­sokon. A szovjet szakember hangsúlyozta: a többi szo­cialista országban szerzett műszaki tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az igényeknek megfelelő kor­szerű típusokat adhatnak a mezőgazdasági nagyüzemek­nek. A szovjet nap alkalmával változatos műsor szórakoz­tatta a vásár közönségét. Délelőtt a szabadtéri szín­padon szovjet fúvószenekar adott műsort, majd szovjet lovasok adtak ízelítőt tudá­sukból a kiállítás lóverseny­pályáján. Később ének és táncegyüttesek léptek fel a szabadtéri színpadon és több mint kétórás pergő műsorral szórakoztatták az egybegyűlteket. Sokan keresték fel a több mint tízezer mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket bemutató szovjet pavilont. Az érdeklődőknek filmeket is vetítettek, ezek a korsze­rű élelmiszergazdasági tech­nológiákkal, a szovjet mező­gazdasági üzemek életével és fejlődésével ismertették meg. a látogatókat; Tegnap délután a Csong­rád megyei és Szeged városi­járási rendőrkapitányságon ünnepségen emlékeztek meg az árvízvédekezés nehéz órá­iról, s átadták a kitüntetése­ket a védekezésben helytállt rendöröknek. A Csongrád megyei Rend­őr-íőkapitanyság nagytermé­ben dr. Oskó Lajos, a Csong­rád megyei BM-szervek partbizottságának titkára mondott beszédet. Az ünnep­ségen ott volt dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osz­tályvezetője is. Dr. Czene Mihály, a főkapitányság he­lyettes vezetője nyújtotta át az Elnöki Tanács által ado­i mányozott, Vörös Csilla? Ér­demrendet és az Árvízvédel­mi Érmet dr. Vincze Zoltán alezredesnek és Papp Gábor rendőr őrnagynak. A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet és az Árvízvédelemért Érmet Fekete Ferenc és Egyed Ká­roly őrnagy, a Haza Szolgá­latáért Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést és az Ár­vízvédelemért Érmet Gyvrkó Vince alezredes, Solymosi Ferenc alezredes és Katona János százados; a Haza Szol­gálatáért Érdemrend ezüst fokozatát és az Árvízvédele­mért Érmet Perje József rendőr őrnagy és Fazekas Ferenc őrnagy; a Haza Szol­gálatáért Érdemrend bronz fokozatát és az Árvízvéde­lemért Érmet. Zlatniczky István és Elek Imre őrnagy; a Közbiztonsági Érem arany •fokozatát és az Árvízvédele­mért Érmet Csiszler Elek őr­nagy, Tanács Mátyás főhad­nagy, Oláh Lajos alhadnagy, Molnár István főtörzsőrmes­ter; a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát és az Árvíz­védelmi Érmet Szabó Sándor őrnagy; a Közbiztonsági Érem bronz fokozatát cs az Árvízvédelmi Érmet Kiss Ferenc rendőr főtörzsőrmes­ter vehette át. Ezenkívül 4P­en kapták meg az Árvízvé­delemért Érmet. 23-an dicsé­rő oklevélben részesültek. A Szeged városi-járási rendőrkapitányságon Tóth László őrnagy, a Szeged vá­íosi-járási BM-szervek part­bizottságának titkára emlé­kezett meg a megfeszített védelmi munkálatokról. Ott volt az ünnepségen dr. Ko­vács József. az MSZMP Szeged járási bizottságának első titkára is. Dr. Kovács Lajos, a Sze­ged városi-járási rendőrka­pitányság vezetője a Közöiz­tonsági Érem ezüst fokozata kitüntetést nyújtotta at Jó­járt István őrnagynak. Az Árvízvédelemért Érmet 110 rendőr és öt önkéntes rendőr kapta meg; húszan dicsérő oklevélben részesültek. Az árvízvédelmi kormánybizott­ság elismerő oklevelét dr. Kovács József nyújtotta át dr. Kovács Lajosnak, a vá­rosi-járási rendőrkapitány­ság teljes személyzetének helytállásáért. Hasonló oklevelet kapott az l-es, Il-es. III-as, vala­mint a szőregi rendőrőrs is.

Next

/
Thumbnails
Contents