Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-02 / 205. szám
2 SZERDA. 1970. SZEPTEMBER 8. A politika folyamatossága Uj csarnokban A Székesfehérvári Ikaruszban július ele.ién költözött a végszerelde az új. húszezer négyzetméteres csarnokban végleges helyére, az ötödik „hajóba". A gyártás azonban még nem fejlődött, mert sok kooperációs hiányosság fékezi a szerelök munkáját. Ez az oka annak, hogv sok „féllábú" autóbusz álldogál a gyárudvaron, első vagy hátsó „híd" helyett bakokon, állványokon, vagy pedig motor nélkül. A kooperáló vállalatok késnek a szállítással Áz ÁKÖV mindent megpróbál a jobb szállításért Alig fél hónapja, hogy aGazdasági Bizottság határozata érvénybe lépett, az autóközlekedési vállalatok élete azonban máris átalakult. A szegedi X. sz. AKÖV műhelyeiben, garázsaiban, irodáiban, a gépkocsik és erőgépek vezetőfülkéiben mindenki gyorsabban igyekszik elvégezni feladatait. Ennek ellenére a megszokottnál jóval többet fizet a vállalat kocsiálláspénz miatt. Amint az AKÖV két vezetője elmondotta. minden igyekezetük ellenére előreláthatólag több millió forint veszteséget. okoznak a késedelmek. A közlekedés dolgozói mögött megerőltető hónapok vannak; a szokatlanul erős téli forgalom, valamint az árvízvédelmi munka. Amint Benedek Tibor forgalmi osztályvezető elmondotta, a szegedi gépkocsivezetők nemcsak a környéken, hanem a felső-tiszai árvízvédekezésben is részt vettek, az őszi feladat most ezért nehezebb minden eddiginél. A GB-döntés bizony készületlenül találta a vállalatot. A GB-határozatot követően az AKÖV felmérte helyzetét, s ebből kiderült, hogy az árvízi szolgálat nemcsak az embereket, hanem a gépeket is alaposan megviselte. A gépkocsikból, erőgépekből mostanában sokszor kétszerannvi várakozik javításra. niint máskor, s a karbantartók. a szerelők munkáját rendkívül megnehezíti az alkatrészhiány. A forgalomba állítható gépkocsik és erőgépek ezért kevesebbek. Ráadásul nincs elég ember, rakodó, így naponta átlagosan 40 ezer forintot fizet az AKÖV a késedelem miatt. Vagyis jóval többet, mint régebben. Az alkatrészhiány nagyon sújtja a vállalatot, ezért érdemes róla külön említést tenni. Juhász J. Béla műszaki igazgatóhelyettes ugyanis a nehéz helyzet egyik okát ebben látja. Elmondotta, hogy a rakodáshoz nélkülözhetetlen markolókhoz nincs vezérlő tömb, az AKÖV-nél legjobban foglalkoztatott Skodákhoz. IFÁ-khoz nincs motor és jó néhány fődarab, az OGV Cordatic gumigyára elmaradt a gumiabroncsok szállításává?, s emiatt gépkocsik kényszerpihenőn vesztegelnek. Az AKÖV műhelyei ugyan megpróbálkoznak házilagos alkatrészgyártással, ez a módszer azonban kezdetleges. s nem is hozhat jó eredményt. Az ily módon készült alkatrészek élettartama sokszorosan alulmarad a gyári alkatrészek élettartamának. azaz a javítások nem tökéletesek. A már egyszer megjavított kocsik hamarosan újból visszajönnek a műhelybe, anélkül, hogy hosszabb ideig dolgoznának. Például az IFÁ-k javítási ideje ötszörösére emelkedett, s ez egymagában 2,5 millió forint többletkiadást jelent az AKÖV-nek. Ráadásul az IFÁ-k feljavított, motorja az előírt 80 ezer kilométer helyett mindössze 10—12 ezer kilométerig képesek mozgatni a kocsikat! A vállalat ezeken a gondokon egyelőre aligha tud úrrá lenni, hiszen az alkatrész-utánpótlás országosan rossz. A lehetőségek szerint azonban mindent megtesz az AKÖV: vezetői ügyeletet szerveztek, azaz a vállalat vezetőit tnost rendkívüli feladattal is megbízták. Minden vasarnap és ünnepnap egyikőjük szolgálatot tart. hogy a váratlan és rendkívüli intézkedéseket követelő helyzetekben se álljon le a munka. Megszervezték a készenléti brigádokat. A vállalat közös erőfeszítéseket tesz néhány megrendelőjével, illetve partnerével; például a Delta Kereskedelmi Vállalat bármikor fogadja a számára címzett küldeményeket. Ugyanígy megszervezte éjjelnappali rakodómunkáját a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi • kendergyára, a Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatóság. A Magyar Kábelművek a vasúti forgalom csökkentése érdekében áruszállításainak egy részét saját gépkocsijaival közúton bonyolítja le, kihasználja valamennyi szállító járművét stb. Az AKÖV arra törekszik, hogy az elkövetkezendőkben tovább gépesítse munkáját, illetve partnereivel összefogva meggyorsítsa a pályaudvari rakodásokat, szállításokat. M. I. M int tégla a téglához, egymáshoz kötődnek immár másfél 'évtizede hazánkban a legfontosabb politikai határozatok és irányelvek. Mondhatnánk úgy is: egyik folytatása, továbbfejlesztése a másiknak; annak tükre és kritikája, hogy miként hajtottuk végre az előzőt; a változatlan politikai alapelvek megvalósításáért mi módon dolgozhatunk még eredményesebben. Egyenes és következetes tehát a párt politikája, nem kell vargabetűket korrigálni, nem sújtanak le meglepetések, nincs kapkodás. Ezt az érzést és meggyőződést most a párt X. kongresszusára megfogalmazott irányelvek is megerősítik bennünk. Akár a nemzetközi helyzet és külpolitikánk elemzését tekintjük, akár társadalmi fejlődésünk főbb jellemzőinek, államéletünknek, gazdasági épitömunkánknak vagy a párt helyzetének elemzését, a politika folytonosságát tapasztaljuk. A következetesség egymagában még nem volna erény, hiszen megértük mi már a tévedésekben való következetesség idejét is, láttunk már olyan politikai gyakorlatot, amely magasabb rangra emelte a presztízst, mint az elvet. Csakhogy pártunk tevékenységében ez a szemlélet régen a múlté. Az MSZMP politikájának következetessége és egyenes folyamatossága nem magatartás vagy stílus kérdése, hanem ideológiailag megalapozott: a marxizmus—leninizmus elméletének természetéből, alkalmazásának tisztaságából ered. Ha ezt végiggondoljuk, ilyenkor látjuk a forradalmi elmélet nagyszerűségét, s annak cáfolhatatlanságát, hogy ez az ideológia élő, társadalomformáló eszme; korszerűségéhez nem fér kétség. Ilyenkor látjuk, hogy egyetemes értelmű, mert hiszen kerete a forradalmi világmozgalomnak éppen úgy, mint a nemzeti forradalmaknak, a szocializmus építése országonként változó sajátosságainak. N agy figyelmet fordított mindig a párt arra is, hogy a szocializmus építése közben óhatatlanul felbukkanó ellentmondásokat a marxizmus— leninizmus szellemében oldjuk meg. Ez volt és lesz minden ideológiai harcunk célja. Meg is emlékezik róla az új pártdokumentum, amikor így fogalmaz: „A párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. Ez segítette a fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását, és kedvezően befolyásolta a szocialista közgondolkodás terjedését." A politikai következetesség, amelynek egész társadalmunk közvéleménye örül, ebben gyökeredzik. A marxizmus—leninizmus hegemóniájában. Hogy mindig erről a platformról közelitünk meg minden társadalmi kérdést; ehhez mérjük a világeseményeket: ez ihleti meg a társadalmi és politikai tervezést. Vagyis mércénk, mértékegységeink. viszonyítási pontjaink állandók. Mégsem változatlan a társadalom, bár a minőség, a szocialista jelleg azonos. A folyamatos politika ugyanis nem pangást jelent, hanem biztonságos fejlődést. A legutóbbi kongresszus például megállapította, hogy leraktuk a szocializmus alapjait, a X. kongresszus irányelvei pedig még nem mondják ki, hogy fölépítettük a szocialista társadalmat —, de (jinamikus fejlődésről beszélhet, a szocializmus építése meggyorsításának igényével léphet fel. A következetesség a minőség fejlődésében érvényesül és lel mély értelemre: ugyanannak a társadalmi korszaknak a magasabb fejlettségéről van szó. Bármelyik területét vesszük is a tái-sadalmí vagy a gazdasági életnek, az emelkedés, a növekedés folyamatosságát konstatálhatjuk. Amikor az MSZMP elhatárolta magát a korábbi pártvezetés hibáitól és marxista alapokra helyeztie a part egész tevékenységét, politikáját, így jellemezte a közvélemény: „Jó ez a RPlitika, helyesen fogalmazza meg a társadalmi érdekeket — csak továbbra is így maradjon!'1 Volt, aki pillanatnyi helyzetére gondolt csupán, amikor így fogalmazott, de az emberek mégis elsősorban a politikai alapok, az ideológiai következetesség mellett szavaztak. S hol van már az az aggódás, amit az effajta sóhajok hordoztak! Erről ismerik az emberek a pártot, úgyannyira, hogy szinte maguk is ki tudják számítani lépéseit, határozatainak célját, értelmét, kö-' vetkezményeit, ha ugyanarról az elvi alapról indulnak.' A folytonosság az egyik alkotórésze a társadalmi nyugalomnak, kiegyensúlyozottságnak, amely életünket és munkánkat jellemzi. Felmérve lehetőségeinket, ismerve saját erőnket és képességünket, még olyan kérdésekben is megértést és türelmet váltott ki ez a politika, amelynek megoldása pedig nagyon sürgető lenne, hiszen az erőfeszítések is ismertek meg a céloktól való távolságok is. És a politikának ugyanez az eleme táplálja az egyéni ambíciókat, az emberi boldoguláshoz szükséges személyi erőfeszítéseket is. L ehet, hogy voltak, akik bizonyos „fordulatokat" vártak a kongresszusi irányelvektől. Népünk egésze mégis éppen a folyamatosságnak örül: a szocializmus építésében tanúsított következetességnek, a gazdasági élet indokolt és lehetséges fejlesztésének, az életszínvonal állandó növelésének, a tarsadalmi demokratizmus megfontolt és tudatos szélesítésének, a párt vezető szerepe további növelésének. Ugyanazt folytatni — a szocializmus építését — évről évé re, kongresszusról kongresszusra magasabb fokon: ez a legnagyobb társadalmi várakozás, s ennek szelleme olvasható ki a X. kongreszszus irányelveinek minden sorából is. SZ. SIMON ISTVÁN Kitüntették az árvízvédelemben helytállt rendőröket A Szovjetunió napja a mezőgazdasági kiállításon Kedden a mezőgazdasági kiállításon a Szovjetunió napját rendezték meg. Az egybegyűlt szakembereknek M. A. Pusztigin professzor, a műszaki tudományok doktora nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Magyarországon jól ismert gabonakombájnokkal kapcsolatos műszaki kísérletekről. Az SZK—4-es kombájnokból hazánkban már 12 ezret alkalmaznak és a gazdaságok elégedettek velük. A neves szovjet konstruktőr élmondotta. hogy a rosztqvi kombájngyárban korszerűsítették a típust miután bej bizonyosodott, hogy teljesíI tőképessége még nincsen kij merítve. Viszonylag nem nagy változásokkal, a méreí tek és a súly növelése nélkül 25—30 százalékkal növelni lehet a kombájnok egvik fontos szerkezetének átbocsátó képességét. A tökéletesített megoldásokat az SZ—4-es egyik új változatán már bevezették és hasonló megoldást alkalmaznak majd a krasznojarszki gyár SZKD —5-ös kétdobos kombájnján, valamint a gyártásra előkészített Niva és Kolosz típusokon. A szovjet szakember hangsúlyozta: a többi szocialista országban szerzett műszaki tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az igényeknek megfelelő korszerű típusokat adhatnak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. A szovjet nap alkalmával változatos műsor szórakoztatta a vásár közönségét. Délelőtt a szabadtéri színpadon szovjet fúvószenekar adott műsort, majd szovjet lovasok adtak ízelítőt tudásukból a kiállítás lóversenypályáján. Később ének és táncegyüttesek léptek fel a szabadtéri színpadon és több mint kétórás pergő műsorral szórakoztatták az egybegyűlteket. Sokan keresték fel a több mint tízezer mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket bemutató szovjet pavilont. Az érdeklődőknek filmeket is vetítettek, ezek a korszerű élelmiszergazdasági technológiákkal, a szovjet mezőgazdasági üzemek életével és fejlődésével ismertették meg. a látogatókat; Tegnap délután a Csongrád megyei és Szeged városijárási rendőrkapitányságon ünnepségen emlékeztek meg az árvízvédekezés nehéz óráiról, s átadták a kitüntetéseket a védekezésben helytállt rendöröknek. A Csongrád megyei Rendőr-íőkapitanyság nagytermében dr. Oskó Lajos, a Csongrád megyei BM-szervek partbizottságának titkára mondott beszédet. Az ünnepségen ott volt dr. Kovács Lajos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője is. Dr. Czene Mihály, a főkapitányság helyettes vezetője nyújtotta át az Elnöki Tanács által adoi mányozott, Vörös Csilla? Érdemrendet és az Árvízvédelmi Érmet dr. Vincze Zoltán alezredesnek és Papp Gábor rendőr őrnagynak. A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet és az Árvízvédelemért Érmet Fekete Ferenc és Egyed Károly őrnagy, a Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozata kitüntetést és az Árvízvédelemért Érmet Gyvrkó Vince alezredes, Solymosi Ferenc alezredes és Katona János százados; a Haza Szolgálatáért Érdemrend ezüst fokozatát és az Árvízvédelemért Érmet Perje József rendőr őrnagy és Fazekas Ferenc őrnagy; a Haza Szolgálatáért Érdemrend bronz fokozatát és az Árvízvédelemért Érmet. Zlatniczky István és Elek Imre őrnagy; a Közbiztonsági Érem arany •fokozatát és az Árvízvédelemért Érmet Csiszler Elek őrnagy, Tanács Mátyás főhadnagy, Oláh Lajos alhadnagy, Molnár István főtörzsőrmester; a Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát és az Árvízvédelmi Érmet Szabó Sándor őrnagy; a Közbiztonsági Érem bronz fokozatát cs az Árvízvédelmi Érmet Kiss Ferenc rendőr főtörzsőrmester vehette át. Ezenkívül 4Pen kapták meg az Árvízvédelemért Érmet. 23-an dicsérő oklevélben részesültek. A Szeged városi-járási rendőrkapitányságon Tóth László őrnagy, a Szeged váíosi-járási BM-szervek partbizottságának titkára emlékezett meg a megfeszített védelmi munkálatokról. Ott volt az ünnepségen dr. Kovács József. az MSZMP Szeged járási bizottságának első titkára is. Dr. Kovács Lajos, a Szeged városi-járási rendőrkapitányság vezetője a Közöiztonsági Érem ezüst fokozata kitüntetést nyújtotta at Jójárt István őrnagynak. Az Árvízvédelemért Érmet 110 rendőr és öt önkéntes rendőr kapta meg; húszan dicsérő oklevélben részesültek. Az árvízvédelmi kormánybizottság elismerő oklevelét dr. Kovács József nyújtotta át dr. Kovács Lajosnak, a városi-járási rendőrkapitányság teljes személyzetének helytállásáért. Hasonló oklevelet kapott az l-es, Il-es. III-as, valamint a szőregi rendőrőrs is.