Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-02 / 205. szám

c 197(1. SZEPTEMBER 2.. SZERDA Áz őszi kalászosok termesztése Az őaziek vetésterületcn«k tekintélyes részét az Idei ár- ** belvíz elöntötte, mintegy 130 000 hektáron kipusztította. Ez az összes kalászos vetésterületének mintegy 8,8 százaléka. A termelési értekkiesés országosan és az érintett üzemek szempontjából is Jelentós. Nugyon sok termelőszövetkezet. tagságának évi Jövedelmét érzékenyen befolyásolta. Az ár- és belvíz, azonban nemcsak a növényzetet károsítja, pusztítja ki. hanem a talajszerkezet rombolásával. a tatai fontos tápanyagainak kimoss iával a talaj termékenységéi Is kisebbnagyobb mértékben lerontja. Végeredményben nemcsak egy adott esztendő terméskiesését Idézi elő, hanem a talajkároeodás mértékétől függően hosszabb-rövidebb Időn érezteti kedvezőtlen hatását. Az így előállott tornvékenysegcsökkenes több okra vezethető vissza: a) H hosszabb ideig tartó vízborítás a szántott talajok nagyfokú tömödöttaégét, öszazeiszupolódásál. szerkezetének leromlását Idézi elö. Ennek következtében a tulajok levegő- es vízguzdal-kodásl tulajdonsakat leromlanak. A tálul felszíne emsén cserepesed Ik, és nagy mésztartalom esetén káros cementálódást la okoz. b) A talaj hasznos mikroszervezetet Jelentős mértékben elpusztulnak, vagy életfeltételeik hiányában természetes tápláló anyugfeltáró tevékenységük lecsökken, akadozik, tartós vízborítás esetén átmenetileg meg ls szűnik. c) Az emelkedő szikes talajvíz folytán bizonyos mértékű átmeneti szikesedé* állhat elő. mely ugyancsak termékenységesökkentö. Az így klulakult. kedvezőtlen talajtulajdonságokat megtelelő mü velőssel, trágyázással és növénytermesztéssel javíthatjuk meg. Végeredményben a talajtermékenységet visszaállító agrotechnika alkalmazásával kell a talajok • segítségére sietnl. Az. ö«Nzeiszuposodott. erősen tömődött és természetes szerkezetű többé-kevésbé elvesztett tulajokat csak körültekintő és fokozatos beavatkozással vonhatjuk művelésbe. Kerülni kell a hirtelen végzett mélyebb talajforgutást. Ez az alapvető követelmény a talajok kötöttségével és tömöttsegével egyenes arányban áll. A mélyen kiforgatott barázda ugyanis — a talaj rossz, vízgazdálkodása miatt — a nyári meleg hatására rendkívül gyorsan kőkeménységüre kiszárad és mechanikailag tökéletesen elmunkálnl úgyszólván alig lehet Mivel az így megszántott talajréteg gyakorlatilag „élettelen", a gyors biológiai beérést nem segíti elő. Ehelyett HZ. úgynevezett „alkalmazkodó" művelést eljárás a célravezetőbb, melyet mind a kutatási, mind pedig a gyakorlati tapasztalatok megerősítenek. Ha a talaj mélyebb rétegeinek nedvességviszonyai lehetővé teszik, forgatus nélküli allulajluzitási alkalmazzunk. majd ezt követően fokozatosan mélyítve végezzük a különböző tala.iporhanyító műveléseket; tarcsa, dlszktlller vagy eke igénybevételével, ahogy ezt a körülmények megengedik, illetve megkívánják. Amenynyiben viszont a talaj vagy az altalaj n ed vessem állapota (nuíjy nedvességtartalom) nem teszi lehetővé az alta aJla/.ítuM. úgy a/.l mellőzzük és a felszíntől lefelé fokozatosan haladó, egyre mélyebb művelésekkel kedvező porhanyós talajállapotot teremtsünk. A lulajmúveléseket 8 lehető legkedvezőbb talajnedveascgi állapotban végezzük. Ezek a talajok ugyanis úgy viselkednek, mint a „pere talajok", igen rövid az az Időintervallum. amelyen belül viszonylag jobb mlnősegben müvelhetők. A talaj eredeti struktüfájának helyreállítása nagymértékben íüg^ a víznyomás okozta „szerkezetrontbolés" nagyságától. Megfontolandó nz olyan talajoknak n bevetése őszlekkel, amelyeknek szerkezetét a nyár folyamán nem sikerült többé-kevésbé helyrehozni, illetve beérlelni. Ezek ugyanis az őezl-téll csapadék hatására összetömődhetnek, felszínük elfolyósodhat, ennek következtében a rajtuk levő kalászos növény kipusztul. Mérlegelni kell a mélyebb fekvésű és rendszeresen belvízveszélyeztetelt talajoknak ősziekkel való hasznosítását. A kockázatvállalás mérséklésére észszerűbb az Ilyen talajokon tavasziakat termeszteni — különféle kapásokat, szálastakarmányokat. ipari növényeket stb. Ahol nz ősziek vetéséhez én termesztéséhez, szükséges teltételeket sikerül többékevésbé megteremteni, fokozottabb mértekben kell gondoskodnunk a táplálóanyagulánpótlásröl is. A talajok saerkezelének javítására — a táPHnyag visszapótlása mellett — elsőrendű fontosságúak a szerves trágyák. Az Istállói,rágván kívül a tőzegeit sertéstrágya — esetleg tözegfekál — Jöhet számításba. A rossz levegő-víz aniny miatt a lalajélet csökkent intenzitású, vagy stagnál én ez a talaj lápunyagkéazletének fel táródénál gátolja. Ezért n műtrágyákat is fokozottabban kell alkalmazni. E talajokon a legfontosabb növényi tápanyag a nitrogén, amelyet a fenii körülmények kőzött mindenképpen és elsősorban kell pótolni, Adagját a szokásosnál másfél-kétszeresére emelhetjük, többszöri megosztással (A velő-szántás előtt 80 százalék, a vetés előtt 25 százalék, tavaszi fejtrágyának 28 százalék). A foszfor- és kálium trágyák kevésbé mosódnak kl. ezért a szokásos adagjuk ebben ez esetben is elegendő. A giccstől felfelé E Az idei nagyfokú epidémiának nem kizárólag a nitrogén használata az oka. Ez fontos és nélkülözhetetlen táplálóanyag, amelyet a növények sem nélkülözhetnek, Bc ne aránytalanul és ne túlzott mértékben adagolják. A foszfor és kálium tartalmú műtrágyákkal megfelelő arányban együtt alkalmazzuk. Részben H taiHj táplélóanyag-készlete és táplálóanyag-szolgáltató képessége. részben pedig a növény fiziológiai Igénye alapján. Az egyoldalú — tehát aránytalan mértékben adagolt — nitrogéntrágya vitathatatlanul növeli a növények fogékonyságét és különböző betegségekkel szemben. Emel let! elősegíti H niogdőlést is. Víznyomott területeken. ahol csökkentett a talaj nitrogénszolgáltató képessége, műtrágya formájában kell — méghozzá növelt adagban — gondoskodni a növények nltrogénellátásáról. Á nitrogénműtrápyázásnak a további Jelentősége ezeken a területeken az, hogy a talalban levő viszonylagosan kisebb mozgékonyságú foszfor és kálium mobilizálását is elősegíti. Dr. Erdei Péler Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Valamikor nagyon egyszerű séma szerint képzeltük el a kultúrforradalmal. Azt gondoltuk, hogy ez a forradalom — vagyis a tömegek és a kultúra kapcsolatának radikális megváltozása — simán lezajlik, ha megnyitjuk azokat a zsilipeket, amelyek addig a néptől elzárlak a kultúra magasabb régtóit. A zsllipnyltás megtörtént. mégsem alHkult minden úgy, ahogyan valaha elképzeltük. Természetesen • sok minden megváltozott. Más nia az iskola, más a színház, s azok Is mások, akik alkotásaikat élvezik. Minden tényleges eredményünk ellenére azonban a tömegek és a művészet, általában a kultúra kupcsolataban viszonylag sok még a nyugtalanító elem, a megoldatlan kérdés. Erőfeszítések és eredmények Az egyik ilyen és fontosságában nem utolsó problémakör a tömegek és a művészet viszonya. Százezerszámra adtuk kl olcsón, elérhető áron az irodalom remekművelt. S az eredmények? Nem lehetünk elégedettek. Még mindig vonzó a ponyva, a hitvány, selejtes irodalom. Százezerszámra biztosítottuk a drámairodalom és a színházművészet nagy alkotásaihoz a bérleteket. Az eredmény? E tekintetben sem lehetünk elégedettek: itt is vonzó még a giccs. Általában okunk lehet a nyugtalanságra; a tömegek művészeti ízlése viszonylag keveset változott. Amit a mérleg bevétel oldalára írhatunk, nincs arányban erőfeszítéseinkkel. általán nem reménytelen. Azt hinni, hogy u kultúra, és a tömegek randevúja harmónikus lehet, sohasem utópia, Különösen nem az a szocialista társadalom körülményei között. Ezt a találkozást azonban meg kell szervezni. S ebben, tehát a szervezésben voltunk és vagyunk egy kissé Ügyetlenek. Valaha — emlékezhetünk rá — úgy képzeltük, hogy ha például azokat az embereket, akik addig nem Jártuk színházbH, elvisszük, mondjuk a Csárdáskirálynő előadására, s aztán még néhányszor más hasonló produkciókra. a nézők azután automatikusan fellépnek a színházkultúra magasabb lépcsőire, és egy-két Ilyen lépcső után eljutnak Burtókhoz és a Kékszakállú herceg várához. Nemcsak a színház, hanem a többi művészetek, az irodalom és a film tekintetében is így képzeltük ezt. Csakhogy nemsokára kiderült: a néző. aki nagy élvezettel tapsolta végig a Csárdáskirálynőt, nem akar tovább lépni. Teltek az esztendők, teljes erővel dolgozott az apparátus, a népművelők, a közönségszervezők. A ml nézőink azonban még hosszú évek után is ott ültek a Csárdáskirálynő előadásain és nem akartak jegyet venni a Kékszakállúra. Oj médszsr Nem utópia Hol a hiba? Maga az eredeti elképzelés lenne reménytelen? A tömegek alkalmatlanok a magasabb kultúrával való kapcsolat felvételére — mint sokan mondják. Vagy pedig a ml módszereink nem alkalmasak a feladat teljesítésére? Ha alaposan utánanézünk a dolgoknak, kimondhatjuk, hogy az utóbbiról van szó. Módszereinket kell tökéletesíteni. Maga a feladat egyBe kell vallanunk, ez az elképzelés, a tömegek művészeti nevelésének ez a módszere, megbukott. Ha tehát a tömegeket el akarjuk juttatni a Kékszakállú magaslataiba, más módszert kell követnünk. A Kékszakállúhoz nem az operetten át vezet az út, A giccs zárt világ. Aki ennek a világnak a vonzáskörébe kerül, nehezen szabadul; felfelé Innen nem vezet út. Mit tanácsolhatunk? A zenei nevelésben már kipróbálták és világraszóló sikerrel alkalmazták azt a Kodály Zoltán által kidolgozott módszert, amelynek lényege, hogy a zenei nevelést nem Kálmán Imrénél kezdi, hanem rögtön a csúcsoknál, A fokozatosság, amely nélkül magától értetődőleg nincs nevelés, ezen belül valósul meg. Az út tehát a giccstől Aszódi János: (I kriminalisztika kalandos története 26. „Igen! Az erőszakról akartam filmet készíteni — Jelentette ki Arthur Penn. — Az erőszak ugyanis Amerika egyik Jellemzője. Nem az ókori Görögországról, vagy a reneszánszról van szó, hanem uz amerikai társadalomról, amelyben az erőszuk uralkodik. Mintha valamiféle életre szóló szerződést kötöttünk volna az <srőszakkul. Ez Jellemzi a mai világot." A Le Monde a következő kérdést intézte Pennhez: „Nem gondolja ön. hogy filmjét bizonyos fiatalok a bűnözés dicséreteként, hogy ne mondjuk dicsőítéseként. értelmezhetik?" A Bonnié and Clyde alkotója vutlal vont: „Mindenki olvasta az angolszász meg francia mondákat és balladákat, amelyekből valósúggul árad az erőszak , Nem hiszem, hogy a művészet bizonyos tettekre sarkallná az Ifjúságot..." Ml sem akarjuk azt állítani, hogv azok a ftl.nzk vagy olvasmányok, amelyekben uz Ifjak (röszakkal találkoznak, közvetlenül és feltétlenül bünözeshez vezetnek, noha a fiatalkorú bűnözök nem egyszer beismerik, hogy valamelyik film halasára cselekedtek, vagy pedig egy tvlllm adta bűntettük ötletét. Azok. akik tudatában vunnak ennek a veszélynek, már régen felhívták a figyelmet rá, milyen káros hatásúak a rémfilmek, az erotikus és pornografikus kiadványok áradata, az erőszak bálványainak dicsőítése. Nem más ez, mint támadás a felnőttek és az ifjak érzékenysége ellen, hogy hozzászokjanak a halál gondolatához, áz erőszakhoz, s egyfajta közömbösség, nemtörődömség alakuljon ki bennük a rosszal, a bűnnel szemben. Az Interpol munkatársai szerint éppen ez a „közömbösség" a legnagyobb veszélyek egyiaa. Elsősorban a kiskorúak bűnözése szempontjából, amelyre ma ugyan panaszkodunk, de amely energikus Intézkedések nélkül tíz év leforgása alatt, éppen a mi nemtörődömségünk folytán, szörnyeteggé válhat. A szakértők túlnyomórészt pesszimista véleménye onnan ered. hogy a bűnözés okainak és forrásainak pontos mogismeresére, megmagyarázására és megelőzésére irányuló évszázados törekvés mindmáig is eredménytelennek bizonyult. „A bűnözés változatlan maradt, csupán más alakban, más külsővel Jelentkezik. Thoiwald megállapítása azonban nem teljes. Megfeledkezett arról, hogy a hatékony bűnüldözés a társadalom feladata. A rendőrség egymaga, bírósági Intézkedésekkel, körözéssel, letartóztatásokkal, nem tudja megszüntetni a bűnözést. A bűnözés társadalmi okait kell felszámolni, az a társadalom azonban, amely kibékíthetetlen ellentmondásokra épül, képtelen megoldani ezt a feladatot. „A jelent tanulmányozva lásd előre a Jövőt" — mondjak az Interpol szakemberei, akik a bűnözés megelőzésének vizsgálatát második számú feladatuknak tekintik. E célból különböző szinteken előadásokat, megbeszetéseket, tanácskozásokat és tanfolyamokat rendeznek, ezeken megvitatják a kriminalisztikai megelőzés kérdésének elméleti és gyakorluti vonatkozásait. Ugyanakkor azonban erélyesebb intézkedéseket köve- ' lelnek a bűnözés el Fojtására. „Kívánhatunk viszont a rendőrtől lendületet, odaadást feladata teljesítésében, amikor fáradozásai után azt kell látnia, hogy a bíró szabadon bocsátja nz elfogott tettest, aki folytathatja bűnös tevékenységét?" Hogyan engedhető meg. hogy a bűnözés 8—8szer gyorsabban növekedjék, mint a népesség? Ugyanakkor viszont az elítéltek száma, főleg a súlyos bűncselekményekért elitéltek száma csökken. Száz gyilkos közül csupán hatvanat ítélnek el, Simenon egyik regényeben ezeket mondatja híres Mnigret-jével: „Eszébe jutott-e valaha, hogy végiglapozza n Büntető Törvenykönyvet? Az ember elleni vétségekkel csak azután találkozik, miután eljutott a 177 oldalig. Valamikor, majd ha nyugalomba vonulok, pontoson kiszámítom. A törvénykönyv körülbelül háromnegyed, ha ugyan nem négyötöd része uz ingó es ingatlan javakkal fogInlkozlk, egyszóval, mind olyan dolgokkal, amelyek pénzzel függnek össze. Olyannyira, hogy a koldulásra vonatkozó szakasz a szándékos emberölé,st tárgyaló paragrafus előtt van .." (folytatjuk.) nem a művészetig, hanem a művészet egyszerűbb tormájától a bonyolultabb formákig és tartalmakig vezet. Ennek az útnak, ennek a módszernek nytlvánvaloan nagyon sok variációja lehetséges. A legjobbakat kell kidolgozni, hogy megvalósulhasson. antilt az MSZMP KB kongresszusi Irányelvei kimondanak: „Társadalmi, ideológiai életünk fontos kérdése a kultúra és a tömegek kapcsolatának további szélesítése. Kulturális intézményrendszerünk szolgálja jobban a tömegek szocialista fejlődését..." Ökrös Lásclá NAPI KISLEXIKON a csendrendeletről Sokat emlegetik éjszakánként a csendrendeletet, amely' egyébként a nappali órákra ls vonatkozik, azok akik szórakozóhely környéken laknak. Q Ki védi a csendet? Az irányadó jogszabályt 1947-ben adta ki a belügyminiszter a városok és községek csendjének biztosításáról 323.600'1947. szanvmai. Ez előírja, hogy tilos zavarólag ható és kellő gondossággal elkerülhető zajt okozni: nyílott ajtó vagy ablak mellett a köznyugalmat háborító módon rádiózni, zenélni, énekelni; rakodásnál egyébként elkerülhető zajjal dobálni az árut, lármával Járói ipari tevékenységet folytatni stb. A lakóházak rendjéről szóló tanácsrendelet a csend védelmét a lakók é« lakóházban tartózkodók külön kötelességévé teszi. # Engedélyezett zajongás? Előfordulhat, hogy a zajos munkát nem lehet elkerülni. Ilyenkor a munka szükségességét és a *a.) elkerülhetetlenségét az Iparhatósággal Igazoltatni, a városi rendőrhatósággal láttamoztatni kell. Este 22 és reggel 7 óra között zajos munkát csak elkerülhetetlen szükség cselén. rendőrhatósági engedéllyel lehet végezni. A zajos munkahelyek ellenőrzésével, a zajártalmak megszűntelésének módjaival a KÖJÁL foglalkozik. # Hogyan büntetik tnrgsz' gíilt? A 17T9rfR-aa kormányrendelet 23. paragrafusa a esendháborftást szabálysértésnek minősíti, 3900 forintig terjedő bírsáaital bünteti. A raendháboi'ltáal ügyekben Szetteden a kerületi tanácsok Igazgatási osztályai, községekben a közs'-gi tanácsok szakigazgatási szervei Járnak el s fellelentések alapján, a rendőrség közegei pedig szükség cselén a helyszínen 19—100 forintig terjedő bírságot szabhntnsit kl. Szegeden nem tu' sok az Ilyen szabálysértés, a csendháborítás! rendszerint más büntetendő eseleVmépnvei (earázdHM-iggal) együtt követik el