Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

KEDD, 191(1. AUGUSZTUS M. Olajrekord x- Pártkongresszus előtt A szegedd szénhidrogén­medencében az elmúlt hét végén olajrekordot ertek el: az algyői, valamint a kisebb lelőhelyek kútjaiból egy nap alatt több mint 3 ezer ton­nát hoztak a felszínre, illet­ve juttattak a tankállomá­soknak. A jó eredmény az olajbányászok áldozatkészsé­ge, s új kutak bekötese ré­vén született meg. Országos gázkonferencia Vasúti Taggyűlés a Vlll-asj kocsifordulók alapszervezetben Szegeden A földgázfelhasználás ak­tuális kérdései címmel há­romnapos előadássorozat kezdődik holnap, szerdán Szegeden, az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesü­let gázszakosztályanak ren­dezésében. A téma — amelyről hazai és külföldi szakemberek tartanak elő­adást, manapság különösen időszerű. Hiszen, az energia­hordozók felhasználásában előrelépni, az olaj- és föld­gázkincset minél gyorsab­ban, s minél teljesebben hasznosítani napjaink egyik legfontosabb gazdasági tö­rekvése. A szegedi gázkon­ferenciának külön jelentő­séget ad az a körülmény is, hogy időpontjában már is­mert a kormány által jóvá­hagyott gázprogram és élet­be lépett a gáztörvény. A konferenciát 12-én dél­előtt 10 órakor a megyei ta­nács előadótermében — dr. Lőrinc Imre nehézipari mi­niszterhelyettes nyitja meg „A földgáz, mint energia­hordozó, szerepe az ipari országokban és reális sze­repe hazánkban" című elő­adásával. A további beszá­molók többek közt foglal­koznak a gáztörvénnyel és végrehajtási utasításával is. A gondos és nagyarányú előkészítésre, s érdeklődés­re jellemző, hogy tegnap délelőtt Budapestén sajtótá­jékoztatót tartott a gazkon­ferencia szervező bizottsá­ga. A konferenciára 580 szakembert várnak, ez is mutatja az érdeklődés nagy­ságát. Az előadássorozattal egyidőben Szegeden hazai és külföldi vállalatok részvéte­lével kiállítást is rendez­nek, amely képet ad a gáz­készülékgyártás helyzetéről. A Szegedi Kenderíonógyár VIII-as számú pártalapszer­vezetének tagjai taggyűlést tartottak, hogy meghallgas­sák a vezetőség beszámoló­ját: az elmúlt két év mun­kájáról. Ez a taggyűlés nagyban különbözött a meg­j szokottról, hiszen a követ­j kezö pártkongresszusra fel­j készülés jegyében zajlott le. , Munkabizottságokat is vá­lasztottak a legközelebbi ve­zetőségválasztó taggyűlésük­re, amikor megvitatják a kongresszus irányelveit és az előterjesztésre váró új szervezeti szabályzatot, s megválasztják tisztségvise­lőiket és küldötteiket a fel­sőbb pártszervek értekezle­teire. A beszámoló A VIII-as pártalapszer­vezetnek régóta titkára Nyá­ri Antalné. A beszámolót azonban nem ő tartotta, ha­nem a vezetőség egyik tag­ja, Vörös Konstantin. Mi­lyen volt a beszámoló? Ha egy mondatban kellene érté­kelni, azt mondaná rá az ; ember, hogy a felszín felett mozgó megállapításokat ösz­szegezett a 17 gépelt oldalon leírt summázat. Persze ne­héz ítélkezni ebben. A szegedi kenderfonógyár­nak ez a pártalapszervezete exponált munkaterületeket fog át és azok dolgozóit tö­möríti soraiba. A terme­lés utolsó fázisán állnak, ..végén" vannak a techno­lógiai sornak. Ami azt is jelenti, hogy kezük mun­kája közvetlenül érzékelteti vevőikkel a gyár eröfeszíté­i seit. Erről részletesen szó j esett, a pártvezetöség beszá­molójában, sőt azt is hang­súlyozták, hogy manapság megváltoztak a körülmé­nyek, a rossz terméket ne­hezen lehet eladni. A pártmunka stílusa mennyire követte ezeket a i változásokat? Sajnos. ezt már nem taglalta a beszá­moló. Beleesett abba a hi­zat, a számok, a tények ma­gyarázata, vagv ha úgy tet­szik. a termelési tanácsko­zások kritikája. A pártépítés gondjai A vezetőség beszámolójá­ban is, de a hozzászólások­ban is jelentős helyet ka­pott a pártépítés. A vezető­ségi beszámolóból idézek: „Ötszázan dolgoznak azo­kon a munkahelyeken, amelyre alapszervezetünk épül. A dolgozók közül 37­en tagjai a pártnak. Az-^1­múlt két esztendő során mindössze három új tagot vettünk fel. Ez nagyon ke­vésnek tűnik. Több esetben megtörtént, hogy a felvéte­lei kérő munkatársunkat más üzembe helyezték, de olyan is előfordult, hogy egyszerűen kiléptek a gyár­ból." Ha nem ls külön fejezet­ként, de az ifjúmunkások helyzete viszonylag nagy te­ret kapott a beszámolóban és a vitában. Érdekes példát mondott a vezetőség: a párt­tagsági felvétel akadálya az volt, hogy a fiatal munkás­nő, aki előzően felvételét kérte, visszalépett, indoka tömör és rövid volt, a férj­hez menés miatt mondott le szándékáról. Furcsa indok, nem vitás. A vitában felszólalt az ifjúság képviselője is, aki bizony csak panaszkodni tu­dott korosztályára. Kettős dologról van szó a kender­gyári ifjaknál: a gazdasági feladatokat kiválóan telje­sitik, szakmailag helytáll­nak. Különféle akciókban ott találni őket az elsők kö­zött. Példákat említett: ár­vízi műszak. szolidaritási műszak a vietnamiak mel­lett. Lenin születésének cen­tenáris évfordulójára kom­munista szombatot szervez­tek. és így tovább. Ugyan­akkor „érthetetlen", hogy az oktatásban, a kulturális munkában közömbösek, po­litikai tanfolyamokra nem szívesen járnak el. sőt leg­utóbb ingyenes kirándulás­ra invitálták a gyár fiatal­jait, de még így sem na­gyon „akaródzott' nekik a részvétel. Hogy mi az oka? Az a fiatal párttag sem tud­ta megmondani, aki a fiata­lokkal foglalkozik. Feladatok, elvárások A beszámoló minden bi­zonnyal segítséget ad majd az új vezetőségnek, de a le­gépelt sorok önmagukban kevés támpontot nyújtanak. Ami hiányzott belőle, azt kell majd „odaadni" a leen­dő tisztségviselőinek: névre szólóan, s nem általánosság­ban. Kár, hogy a taggyűlé­sen csak egy-két kritikai mondat hangzott el, nem azért, mert annak is „len­nie kell", hanem azért, mert ennél az alapszervezetnél lett volna helye a kritiká­nak is. Valaki emiitette, hogy ta­lán a nagy gazdaságcentri­kusságban kevesebbet tö­rődnek a pártszervezetek a pártépítéssel, a politikai munkával. Lehet, hogy van ebben valami igazság, bár nem lehet a két területet egymástól elválasztani. Öröm volt viszont hallani a gaz­dasági vezetőktől, hogy a VIII-as alapszervezet tagjai mindenkor élen jártak a vállalati tennivalók végre­hajtásában, s a kongresz­szus tiszteletére indított munkaversenyük is gyümöl­csözően segíti a termelés mindennapjait. A feladato­kat és az elvárásokat ösz­szegezték a taggyűlésen, s remélhefően a kenderfonó­gyár VIII-as pártalapszerve­zete lesz olyan erős. hogy annak szellemében dolgo­zik majd az elkövetkezendő időkben. Gazdarh István : bába a pártszervezet veze­tősége, hogy megelégedett a szürke számok tömkelegével, amelyet negyedévenként I egyébként 3s hallanak a ter­melési tanácskozásokon. Na­tgyon hiányzott a magyara­Nagy választék - nagy forgalom Elhüiodik : idei Ujabb kényszerpihenő a földeken Minden üzletben nagy a nyári ruházati vásár forgal­ma. így van ez a Centrum Áruházban is, ahol majdnem 8 millió forint értékű áru vár vevőjére, 30—40 százalékkal olcsóbban. Nyilván a nagy választéknak és a szerencses időpontnak köszönhető, hogy a vásár első öt napján a forgalom a tavalyihoz viszonyítva mintegy egymillió . fo­rinttal volt nagyobb. Újra pihenőt parancsolt az aratásban dolgozó embe­reknek és gépeknek az idő­járás* Sokszor leírtuk mái-, hogy nehéz az idei aratás, most hozzátehetjük: hosszú i is. Még a szezon elején mondták a kombájnosok, bármennyire furcsa is, ak­kor megy jól az aratás, ha porzik a gabona, mert ak­kor száraz. Közbejött egy esős szakasz, nehezítette a munkát. A vasárnap esti viharos szél kíséretében érkezett eső parancsolta az újabb pihe­nőt. Deszken a Maros Tsz­ben 20(1 hold búzát talált még lábon, 200-at rendre vágva, Kübekházán 110 vár még aratásra — csak az em­lített kétmenetes aratás jö­het már számításba, újabb eső esetén a teljes haszna­vehetetlenség veszélye fe­nyeget — a dorozsmaiaknak sikerült kibújniok az újabb áldás alól, előtte befejezték az aratást, mindössze 8—9 napig tartó csépelnivalojuk van még a kövekötő-arató­gépek munkája nyomán, de egyelőre a csépléssel is le kellett állniok. Röszkéről azt a hírt kaptuk, hogy csu­pán más kultúrák közé be­szorult kisebb parcellákon van még néhány holdnyi búza lábon. A nálunk zömmel ter­mesztett bezosztája búzafaj­ta előnye, hogy a kénysze­rűségből elhúzódott aratás : nem növeli a szemvesztesé­í«get, a kalaszok sokáig meg­őrzik a megtermett magot. Ez a körülmény természete­sen nem nyugtatja meg me­zőgazdasági üzemeink veze­tőit, elkövetnek mindent, hogy minél hamarabb befe­jeződjék az aratás. Vasár­nap is dolgoztak mindenütt. A nehéz és elhúzódó ara­tás következményei a kom­bájnszérűkön is érezhetők: a szárítás és tisztítás szin­tén olyan többletmunkát jelent, amire a korábbi évek nem szolgáltattak példát. Elhúzódik a fölvásárlás is, emiatt, és az igazsághoz tar­tozik, hogy gyengébb mi­nőségű az idei búza. H. D. E két betű — GB — a kormány Gazdasági Bizottságá­nak közismert rövidítése mindig valamilyen fontos, a népgazdaság egészét érdeklő kérdés elhatározá­j sánál kerül szóba. A gazdasági csúcsszerv intézkedéseit általába két csoportba lehetne osztani, egyrészt a nagv beruházások, az ország pénzügyi mérlegét meghatározó építkezések, modernizálások, elképzelések alapos megvi­tatása, és utána azok jóváhagyása, másrészt pedig nagyon­is mai, a jelenhez kapcsolódó tennivalók elhatározása. A Gazdasági Bizottság legutóbbi szigorú intézkedésed­nél mindkét tényezővel találkozunk. Célja: a vasúti ko­csifordulók meggyorsítása. A határozat augusztus 15-ér. lép életbe és a tervek szerint 1971 február utolsó nap­jáig lesz érvényben. Ez az intézkedés az ország szállítási érrendszerét érinti és a hosszú ideje húzódó és egvre jobban halmozódó gondok után indokolt a szigorú utasí­tással kötelezni a vállalatokat gazdasági képességeik jobb kihasználására. A kormány legutóbbi ülésszakán az Országos Anyag­és Árhivatal elnöke megállapította, hogy: „az elmulasztott és késedelmes rakodások miatt mind nagyobb nehézségek­be ütközik az áruszállítás zavartalan lebonyolítása, a fu­varoztatók igényeinek kielégítese". Régi igazság, hogy az egykori őszi csúcsforgalom már egész éves csúcsforgalom­má vált, amely megfeszített munkát követel elsősorban az államvasutaktól. Mind több és több tehergépkocsira, vasúti kocsira és gyors kirakodásra lenne szükség. Mégis: az eddigi vizs­gálatok sorozatosan azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló kocsiparkot sem használják ki eléggé vállalataink. Hosszú napokon át vesztegelnek a vagonok, kirakodásra vár az áruk garmada. Túlnyomórészt — állapítja meg a GB — a vasúti kocsikba kedd és penlek között, a nappali órákban rakodnak. Ezért a kocsipark kihasználása egyen­lőtlen. A rnegnövekedett feladatok azonban nem engedik meg ezt a pazarlást, hiszen mi más lenne, ha nem pazar­lás a „pihenésre" ítélt vagonok végtelen sora. Különösen élesen jelentkezik ez most. amikor megkezdődött a föl­dekről a termés betakarítása, ugyanakkor ezzel egyidő­ben megfeszített ütemben folyik az árvíz okozta károk helyreállítása is. Sokan nem ismerik fel. hogy — a közösségen tűi — önmaguknak is ártanak akkor, amikor nem rakják kl a lehető leggyorsabban és szabadítják fel mielőbb a vasúti kocsikat, ugyanis a mai kocsivisszatartóból könnyen lehet holnap kocsira váró. S akkor viszont mindenki felháboro­dik, hogy miért nem kap időben és elegendő vagont! Természetesen eddig is kellett a visszafogott vasúti járműért büntetést fizetni, sajnos — keveset...! így meg­' érte a fuvaroztató vállalatoknak, hogy a lassúbb kézi ra­kodással végezzék el a munkát, mintsem, hogy gépesít­senek. Pedig a jövő: mindenképpen a gépesítésé!..! A MÁV már régen felismerte, hogy a rakodás gépesítésében nagy tartalékok rejlenek. Tett is ennek érdekében. De a modern ipar egyik jellemzője éppen az, hogy csak akkor igazán hasznot hozó, ha valamennyi érdekelt azonosan gondolkodik és főleg azonosan cselekszik. A Gazdasági Bizottság mostani szigorú intézkedése — •>a gazdasági ösztönzőkkel, illetve szankciókkal — a régi szemlélet megváltoztatására törekszik. A jövőben nem lesz kifizetődő a fuvaroztatóknak „üdültetni", raktárként használni a vagonokat, mert minél többet állnak kihasz­nálatlanul a vasúti kocsik, annál többet kell fizetni. Meg­hozza hatványozottan. Így az érdekeltek gazdasági ered­ményeit, most már a nyereségét, prémiumát és megha­tározva, hogy milyen gyorsan tudják útjára bocsátani a nagyon várt vasúti jármüveket. A progresszíven növekvő kocsiálláspénz, a nehezen megszerezhető és egyre többet követelő segédmunkás az egyik oldalon, a gépesites a másik oldalon. A képlet meg­oldása. természetesen, bármennyire is magától értetődő, nem könnyű feladat. De minél később kezdünk hozzá, an­nál nehezebb lesz. Hazánkban jelenleg több mint egy­millió ember foglalkozik anyagmozgatással. A rakodás, az anyagszállítás gépesítése — figyelembevéve az orszá­gos munkaerő-mérleget — nem egyszerűen részkérdés, hanem az ország egészére kiható gazdasági tényező! S bár a szigorú intézkedést pillanatnyilag átmeneti­nek szánták, csak egy fél esztendőre szól. mégsem árt a jövőbe pillantani, mert ennek az intézkedés­nek a hatása is figyelemreméltó lehet. A fegyelmezett áru­rakodás megszokása, a gépesítés megkezdése, az árufor­galom zavartalan lebonyolítását szolgáló gazdasági ösz­tönzők érvényesítése a jövőre is kihat, elősegítheti a kö­vetkező évek kevesebb gonddal járó, mindig többet köve­telő áruszállításának végrehajtását. Bán János Katolikus papok kitüntetése Á Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a béke­mozgalomban kifejtett, ered­ményes munkájuk elismeré­seként katolikus papokat tüntetett ki a Munka Ér­demrend ezüst, illetve bronz fokozatával. A kitüntetése­ket tegnap délelőtt Prant­ner József államtitkár, az Egyházügyi Hivatal elnöke adta át a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában. Ugyancsak itt nyújtotta át dr. Réczei Lász­ló professzor, az Országos Béketanács elnökhelyettese a magyar békemozgalom ki­tüntető jelvényét a béke­mozgalomban hosszú ideje eredményesen tevékenykedő katolikus papoknak. A ki­tüntetést 21-en kapták meg. Az ünnepségen a kitünte­tettek nevében Máté János c. apát és Vitányi György c. prépost mondott köszöne­tet (MTI) Magyar gépbemutató Moszkvában Hétfőn ünnepélyesen meg­nyitották a szovjet főváros magyar kereskedelmi ki­rendeltségén a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat kereskedelmi és vendéglátó­ipari gépbemutatóját. Az érdeklődők 200 különböző gépet, berendezést tekint­hetnek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents