Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-11 / 187. szám

KEDD, 191(1. AUGUSZTUS M. Olajrekord x- Pártkongresszus előtt A szegedd szénhidrogénmedencében az elmúlt hét végén olajrekordot ertek el: az algyői, valamint a kisebb lelőhelyek kútjaiból egy nap alatt több mint 3 ezer tonnát hoztak a felszínre, illetve juttattak a tankállomásoknak. A jó eredmény az olajbányászok áldozatkészsége, s új kutak bekötese révén született meg. Országos gázkonferencia Vasúti Taggyűlés a Vlll-asj kocsifordulók alapszervezetben Szegeden A földgázfelhasználás aktuális kérdései címmel háromnapos előadássorozat kezdődik holnap, szerdán Szegeden, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület gázszakosztályanak rendezésében. A téma — amelyről hazai és külföldi szakemberek tartanak előadást, manapság különösen időszerű. Hiszen, az energiahordozók felhasználásában előrelépni, az olaj- és földgázkincset minél gyorsabban, s minél teljesebben hasznosítani napjaink egyik legfontosabb gazdasági törekvése. A szegedi gázkonferenciának külön jelentőséget ad az a körülmény is, hogy időpontjában már ismert a kormány által jóváhagyott gázprogram és életbe lépett a gáztörvény. A konferenciát 12-én délelőtt 10 órakor a megyei tanács előadótermében — dr. Lőrinc Imre nehézipari miniszterhelyettes nyitja meg „A földgáz, mint energiahordozó, szerepe az ipari országokban és reális szerepe hazánkban" című előadásával. A további beszámolók többek közt foglalkoznak a gáztörvénnyel és végrehajtási utasításával is. A gondos és nagyarányú előkészítésre, s érdeklődésre jellemző, hogy tegnap délelőtt Budapestén sajtótájékoztatót tartott a gazkonferencia szervező bizottsága. A konferenciára 580 szakembert várnak, ez is mutatja az érdeklődés nagyságát. Az előadássorozattal egyidőben Szegeden hazai és külföldi vállalatok részvételével kiállítást is rendeznek, amely képet ad a gázkészülékgyártás helyzetéről. A Szegedi Kenderíonógyár VIII-as számú pártalapszervezetének tagjai taggyűlést tartottak, hogy meghallgassák a vezetőség beszámolóját: az elmúlt két év munkájáról. Ez a taggyűlés nagyban különbözött a megj szokottról, hiszen a követj kezö pártkongresszusra felj készülés jegyében zajlott le. , Munkabizottságokat is választottak a legközelebbi vezetőségválasztó taggyűlésükre, amikor megvitatják a kongresszus irányelveit és az előterjesztésre váró új szervezeti szabályzatot, s megválasztják tisztségviselőiket és küldötteiket a felsőbb pártszervek értekezleteire. A beszámoló A VIII-as pártalapszervezetnek régóta titkára Nyári Antalné. A beszámolót azonban nem ő tartotta, hanem a vezetőség egyik tagja, Vörös Konstantin. Milyen volt a beszámoló? Ha egy mondatban kellene értékelni, azt mondaná rá az ; ember, hogy a felszín felett mozgó megállapításokat öszszegezett a 17 gépelt oldalon leírt summázat. Persze nehéz ítélkezni ebben. A szegedi kenderfonógyárnak ez a pártalapszervezete exponált munkaterületeket fog át és azok dolgozóit tömöríti soraiba. A termelés utolsó fázisán állnak, ..végén" vannak a technológiai sornak. Ami azt is jelenti, hogy kezük munkája közvetlenül érzékelteti vevőikkel a gyár eröfeszítéi seit. Erről részletesen szó j esett, a pártvezetöség beszámolójában, sőt azt is hangsúlyozták, hogy manapság megváltoztak a körülmények, a rossz terméket nehezen lehet eladni. A pártmunka stílusa mennyire követte ezeket a i változásokat? Sajnos. ezt már nem taglalta a beszámoló. Beleesett abba a hizat, a számok, a tények magyarázata, vagv ha úgy tetszik. a termelési tanácskozások kritikája. A pártépítés gondjai A vezetőség beszámolójában is, de a hozzászólásokban is jelentős helyet kapott a pártépítés. A vezetőségi beszámolóból idézek: „Ötszázan dolgoznak azokon a munkahelyeken, amelyre alapszervezetünk épül. A dolgozók közül 37en tagjai a pártnak. Az-^1múlt két esztendő során mindössze három új tagot vettünk fel. Ez nagyon kevésnek tűnik. Több esetben megtörtént, hogy a felvételei kérő munkatársunkat más üzembe helyezték, de olyan is előfordult, hogy egyszerűen kiléptek a gyárból." Ha nem ls külön fejezetként, de az ifjúmunkások helyzete viszonylag nagy teret kapott a beszámolóban és a vitában. Érdekes példát mondott a vezetőség: a párttagsági felvétel akadálya az volt, hogy a fiatal munkásnő, aki előzően felvételét kérte, visszalépett, indoka tömör és rövid volt, a férjhez menés miatt mondott le szándékáról. Furcsa indok, nem vitás. A vitában felszólalt az ifjúság képviselője is, aki bizony csak panaszkodni tudott korosztályára. Kettős dologról van szó a kendergyári ifjaknál: a gazdasági feladatokat kiválóan teljesitik, szakmailag helytállnak. Különféle akciókban ott találni őket az elsők között. Példákat említett: árvízi műszak. szolidaritási műszak a vietnamiak mellett. Lenin születésének centenáris évfordulójára kommunista szombatot szerveztek. és így tovább. Ugyanakkor „érthetetlen", hogy az oktatásban, a kulturális munkában közömbösek, politikai tanfolyamokra nem szívesen járnak el. sőt legutóbb ingyenes kirándulásra invitálták a gyár fiataljait, de még így sem nagyon „akaródzott' nekik a részvétel. Hogy mi az oka? Az a fiatal párttag sem tudta megmondani, aki a fiatalokkal foglalkozik. Feladatok, elvárások A beszámoló minden bizonnyal segítséget ad majd az új vezetőségnek, de a legépelt sorok önmagukban kevés támpontot nyújtanak. Ami hiányzott belőle, azt kell majd „odaadni" a leendő tisztségviselőinek: névre szólóan, s nem általánosságban. Kár, hogy a taggyűlésen csak egy-két kritikai mondat hangzott el, nem azért, mert annak is „lennie kell", hanem azért, mert ennél az alapszervezetnél lett volna helye a kritikának is. Valaki emiitette, hogy talán a nagy gazdaságcentrikusságban kevesebbet törődnek a pártszervezetek a pártépítéssel, a politikai munkával. Lehet, hogy van ebben valami igazság, bár nem lehet a két területet egymástól elválasztani. Öröm volt viszont hallani a gazdasági vezetőktől, hogy a VIII-as alapszervezet tagjai mindenkor élen jártak a vállalati tennivalók végrehajtásában, s a kongreszszus tiszteletére indított munkaversenyük is gyümölcsözően segíti a termelés mindennapjait. A feladatokat és az elvárásokat öszszegezték a taggyűlésen, s remélhefően a kenderfonógyár VIII-as pártalapszervezete lesz olyan erős. hogy annak szellemében dolgozik majd az elkövetkezendő időkben. Gazdarh István : bába a pártszervezet vezetősége, hogy megelégedett a szürke számok tömkelegével, amelyet negyedévenként I egyébként 3s hallanak a termelési tanácskozásokon. Natgyon hiányzott a magyaraNagy választék - nagy forgalom Elhüiodik : idei Ujabb kényszerpihenő a földeken Minden üzletben nagy a nyári ruházati vásár forgalma. így van ez a Centrum Áruházban is, ahol majdnem 8 millió forint értékű áru vár vevőjére, 30—40 százalékkal olcsóbban. Nyilván a nagy választéknak és a szerencses időpontnak köszönhető, hogy a vásár első öt napján a forgalom a tavalyihoz viszonyítva mintegy egymillió . forinttal volt nagyobb. Újra pihenőt parancsolt az aratásban dolgozó embereknek és gépeknek az időjárás* Sokszor leírtuk mái-, hogy nehéz az idei aratás, most hozzátehetjük: hosszú i is. Még a szezon elején mondták a kombájnosok, bármennyire furcsa is, akkor megy jól az aratás, ha porzik a gabona, mert akkor száraz. Közbejött egy esős szakasz, nehezítette a munkát. A vasárnap esti viharos szél kíséretében érkezett eső parancsolta az újabb pihenőt. Deszken a Maros Tszben 20(1 hold búzát talált még lábon, 200-at rendre vágva, Kübekházán 110 vár még aratásra — csak az említett kétmenetes aratás jöhet már számításba, újabb eső esetén a teljes hasznavehetetlenség veszélye fenyeget — a dorozsmaiaknak sikerült kibújniok az újabb áldás alól, előtte befejezték az aratást, mindössze 8—9 napig tartó csépelnivalojuk van még a kövekötő-aratógépek munkája nyomán, de egyelőre a csépléssel is le kellett állniok. Röszkéről azt a hírt kaptuk, hogy csupán más kultúrák közé beszorult kisebb parcellákon van még néhány holdnyi búza lábon. A nálunk zömmel termesztett bezosztája búzafajta előnye, hogy a kényszerűségből elhúzódott aratás : nem növeli a szemveszteséí«get, a kalaszok sokáig megőrzik a megtermett magot. Ez a körülmény természetesen nem nyugtatja meg mezőgazdasági üzemeink vezetőit, elkövetnek mindent, hogy minél hamarabb befejeződjék az aratás. Vasárnap is dolgoztak mindenütt. A nehéz és elhúzódó aratás következményei a kombájnszérűkön is érezhetők: a szárítás és tisztítás szintén olyan többletmunkát jelent, amire a korábbi évek nem szolgáltattak példát. Elhúzódik a fölvásárlás is, emiatt, és az igazsághoz tartozik, hogy gyengébb minőségű az idei búza. H. D. E

két betű — GB — a kormány Gazdasági Bizottságának közismert rövidítése mindig valamilyen fontos, a népgazdaság egészét érdeklő kérdés elhatározáj sánál kerül szóba. A gazdasági csúcsszerv intézkedéseit általába két csoportba lehetne osztani, egyrészt a nagv beruházások, az ország pénzügyi mérlegét meghatározó építkezések, modernizálások, elképzelések alapos megvitatása, és utána azok jóváhagyása, másrészt pedig nagyonis mai, a jelenhez kapcsolódó tennivalók elhatározása. A Gazdasági Bizottság legutóbbi szigorú intézkedésednél mindkét tényezővel találkozunk. Célja: a vasúti kocsifordulók meggyorsítása. A határozat augusztus 15-ér. lép életbe és a tervek szerint 1971 február utolsó napjáig lesz érvényben. Ez az intézkedés az ország szállítási érrendszerét érinti és a hosszú ideje húzódó és egvre jobban halmozódó gondok után indokolt a szigorú utasítással kötelezni a vállalatokat gazdasági képességeik jobb kihasználására. A kormány legutóbbi ülésszakán az Országos Anyagés Árhivatal elnöke megállapította, hogy: „az elmulasztott és késedelmes rakodások miatt mind nagyobb nehézségekbe ütközik az áruszállítás zavartalan lebonyolítása, a fuvaroztatók igényeinek kielégítese". Régi igazság, hogy az egykori őszi csúcsforgalom már egész éves csúcsforgalommá vált, amely megfeszített munkát követel elsősorban az államvasutaktól. Mind több és több tehergépkocsira, vasúti kocsira és gyors kirakodásra lenne szükség. Mégis: az eddigi vizsgálatok sorozatosan azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló kocsiparkot sem használják ki eléggé vállalataink. Hosszú napokon át vesztegelnek a vagonok, kirakodásra vár az áruk garmada. Túlnyomórészt — állapítja meg a GB — a vasúti kocsikba kedd és penlek között, a nappali órákban rakodnak. Ezért a kocsipark kihasználása egyenlőtlen. A rnegnövekedett feladatok azonban nem engedik meg ezt a pazarlást, hiszen mi más lenne, ha nem pazarlás a „pihenésre" ítélt vagonok végtelen sora. Különösen élesen jelentkezik ez most. amikor megkezdődött a földekről a termés betakarítása, ugyanakkor ezzel egyidőben megfeszített ütemben folyik az árvíz okozta károk helyreállítása is. Sokan nem ismerik fel. hogy — a közösségen tűi — önmaguknak is ártanak akkor, amikor nem rakják kl a lehető leggyorsabban és szabadítják fel mielőbb a vasúti kocsikat, ugyanis a mai kocsivisszatartóból könnyen lehet holnap kocsira váró. S akkor viszont mindenki felháborodik, hogy miért nem kap időben és elegendő vagont! Természetesen eddig is kellett a visszafogott vasúti járműért büntetést fizetni, sajnos — keveset...! így meg' érte a fuvaroztató vállalatoknak, hogy a lassúbb kézi rakodással végezzék el a munkát, mintsem, hogy gépesítsenek. Pedig a jövő: mindenképpen a gépesítésé!..! A MÁV már régen felismerte, hogy a rakodás gépesítésében nagy tartalékok rejlenek. Tett is ennek érdekében. De a modern ipar egyik jellemzője éppen az, hogy csak akkor igazán hasznot hozó, ha valamennyi érdekelt azonosan gondolkodik és főleg azonosan cselekszik. A Gazdasági Bizottság mostani szigorú intézkedése — •>a gazdasági ösztönzőkkel, illetve szankciókkal — a régi szemlélet megváltoztatására törekszik. A jövőben nem lesz kifizetődő a fuvaroztatóknak „üdültetni", raktárként használni a vagonokat, mert minél többet állnak kihasználatlanul a vasúti kocsik, annál többet kell fizetni. Meghozza hatványozottan. Így az érdekeltek gazdasági eredményeit, most már a nyereségét, prémiumát és meghatározva, hogy milyen gyorsan tudják útjára bocsátani a nagyon várt vasúti jármüveket. A progresszíven növekvő kocsiálláspénz, a nehezen megszerezhető és egyre többet követelő segédmunkás az egyik oldalon, a gépesites a másik oldalon. A képlet megoldása. természetesen, bármennyire is magától értetődő, nem könnyű feladat. De minél később kezdünk hozzá, annál nehezebb lesz. Hazánkban jelenleg több mint egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással. A rakodás, az anyagszállítás gépesítése — figyelembevéve az országos munkaerő-mérleget — nem egyszerűen részkérdés, hanem az ország egészére kiható gazdasági tényező! S

bár a szigorú intézkedést pillanatnyilag átmenetinek szánták, csak egy fél esztendőre szól. mégsem árt a jövőbe pillantani, mert ennek az intézkedésnek a hatása is figyelemreméltó lehet. A fegyelmezett árurakodás megszokása, a gépesítés megkezdése, az áruforgalom zavartalan lebonyolítását szolgáló gazdasági ösztönzők érvényesítése a jövőre is kihat, elősegítheti a következő évek kevesebb gonddal járó, mindig többet követelő áruszállításának végrehajtását. Bán János Katolikus papok kitüntetése Á Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a békemozgalomban kifejtett, eredményes munkájuk elismeréseként katolikus papokat tüntetett ki a Munka Érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatával. A kitüntetéseket tegnap délelőtt Prantner József államtitkár, az Egyházügyi Hivatal elnöke adta át a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Ugyancsak itt nyújtotta át dr. Réczei László professzor, az Országos Béketanács elnökhelyettese a magyar békemozgalom kitüntető jelvényét a békemozgalomban hosszú ideje eredményesen tevékenykedő katolikus papoknak. A kitüntetést 21-en kapták meg. Az ünnepségen a kitüntetettek nevében Máté János c. apát és Vitányi György c. prépost mondott köszönetet (MTI) Magyar gépbemutató Moszkvában Hétfőn ünnepélyesen megnyitották a szovjet főváros magyar kereskedelmi kirendeltségén a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat kereskedelmi és vendéglátóipari gépbemutatóját. Az érdeklődők 200 különböző gépet, berendezést tekinthetnek meg.