Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

4 szerda, 1979. AUGUSZTUS 5, Lengyelországi pillanatképek .. Munkahelyük az országút Varsó: egy kozpont a többi kozul Semmiképpen sem számít rendkívüli vállalkozásnak, ha valaki napjainkban Len­gyelországba Indul és né­hány napot tölt ott. Mégis, nagyon ürültem, amikor meg­tudtam. hogy tagja leszek egy háromtagú külpolitikai újságíró-delegációnak, amely tanulmányutat tesz Len­gyelországban, hogy megis­merkedjék a testvérország közvéleményének külpolitikai gondolkodásmódjával, a kül­politikai újságírás ottani vo­natkozásaival. Tíz napot töltöttünk ott el. Ez természetesen igen rö­vid idő. Mivel azonban száz­nál több közéleti személyi­séggel volt alkalmunk hosz­szabb-rövidebb ideig tartó eszmecserét folytatni és igye­keztünk nyitott szemmel jár­ni, kialakultak előttünk azok a pillán taképek, amelyek, azért jellemzik a mai len­gyel életet, közgondolkodást. E képekből szeretnék felvá­zolni néhányat három város: Varsó, Krakkó és Wroclaw „keretei" között. Nézzük a lengyel sajátos­ságokat, mindenekelőtt Var­só, a főváros vonatkozásá­ban. Ez a csaknem másfél milliós város ugyan központ­ja a lengyel életnek, de hoz­zá kell ehhez tenni, hogy csupán az egyik központja. Lengyelországban — eltérő­en Magyarországtól — né­hány félmilliós lélekszámú város ls található, s szinte „tájegységenként", egyenle­tesen" elosztva: Lódz, Krak­kó, Wroclaw — hogy csak néhányat soroljunk közülük fel. Ezek a városok kultu­rális. közigazgatási, ipari központok is. Érdekes, hogy Varsó, mint ipari centrum, csak a harmadik helyen, Ka­towicze és Wroclaw után következik és az autógyártás, valamint az élelmiszeripar központja. A dolgok lénye­géhez tartozik, hogy a len­gyel gazdasági élet fejleszté­sét is ennek a kategorizá­lásnak megfelelően hajtják végre. Vagyis: Katowicze a nehézipar, Wroclaw a pre­cíziós és a számológépipar, Lódz a textilipar. Varsó pe­dig az autógyartás és az élelmiszeripar "központja. illetve méginkább azzá fejlődik. Varsóból egyébként javában folyik és az elkö­vetkező egy-két éven belül befejeződik a más jellegű gyárak, nagyüzemek kitele­pítése. Kevés olyHn metropolis­ban jártam, amely annyira nyugodt, kiegyensúlyozott életű és arculatú lenne, mint Varsó. Nagy, széles, parkosí­tott utcáin u sokszor szédü­letes méretű közúti forgalom ellenére is kellemes a járás, kevésbé zajos, mint Buda­pest. * Köztudott, hogy a vá­rost a náci hordók szinte a földig rombolták s a felsza­badulás után 1955-ig újjá­épült. Az óváros részt az eredeti tervek szerint állí­tották helyre. Talán ebből, az egyidőben végrehajtott építkezésből adódik, hogy építészetileg a város megle­hetősen egysíkúnak tűnik. A kirakatok — a mieink­hez viszonyítva — szerények és az árak is drágábbak. A kenyér, a tej, a cukor, az étolaj körülbelül annyiba ke­rül, mint nálunk, de már egy pár jobb minőségű férficipó 400—500, egy nagyképernyős televízió 13—14 ezer, egy jobb minőségű férfi konfek­cióruha 2500, egy kiló disz­nóhús 50—60, egy kiló zsír­szalonna 36—40, 10 deka pörköltkávé 40. egy közepes ebéd (hadd tegyük hozzá: francia konyha előírásai sze­rint készítik és számunkra bizony nem jelent. élveze­tet az elfogyasztása) 50—60. egy valamire való reggeli pedig 20—30 zlotyba kerül (egy zloty 85 fillér). Egy csésze feketéért — amit egyébként törökösen főznek — 5—6 zlotyt is elkérnek. Még Varsóban is kevés az ét­terem, de népbüfét, illetve „talponálló", önkiszolgáló ét­kezőt Varsóban egyet sem találtam. A szállodai szoba a lengyel fővárosban még inkább hiánycikk, mint ná­lunk. Az előbbiekhez hozzá kell tennem, hogy a keresetek zloty-összegben hasonlóak a miélnkhez. S ami talán job­ban lengyel specialitás, mint magyar, az a — másodállás. Mindenki, aki teheti — or­vos, tanár, mérnök, újságíró, szakmunkás — másodállást vállal. Nem próbáltam fel­deríteni, hogy e „másbdik műszakkal" mennyit tudnak hozzákeresni a nyugodtan — sőt, néha túl nyugodtan — elvégzett „első műszak" jö­vedelméhez. Abból azonban, hogy hóvégi anyagi problé­máik (a miénkhez hasonlóan) két műszak után is fennáll­nak, gondolom, nem túlságo­san sokat. Természetes tehát, hogy a legfőbb társalkodás! témát ezekben a napokban Lengyel­országban az új gazdasági ösztönzők bevezetése után várható anyagi javulás lehe­tősége jelenti. A LEMP KB májusi plénumán hozott ha­tározat értelmében 1971 ja­nuár elsejétől a fizikai mun­kások -jövedelmét öt eszten­dőn át évi 15 százalékkal, vagy ennél többel növelik, ha a kitűzött.-feladatokat az ed­diginél kisebb létszámmal és szervezettebben tudják elvé­gezni (Ebben az esetben a megtakarítás is a dolgozóké marad.). A szellemiek számá­ra az úgynevezett prémium­növelést irányozták elő, vagyis az a prémium, amit eddig rendszeresen, néha azonban csak különféle mate­matikai bűvészmutatványok után (annak bizonyításául, hogy legalább 95 százalékig teljesítették a tervet) kaptak meg, most már végérvénye­sen is törvényes tartozéka lesz fizetésüknek. Méghozzá úgy, hogy az fez évben kapott prémiumokat 40—80 száza­lékkal emelik, öt át egyenlő arányban, s úgy, hogy legalább annyi legyen a jövedelememelkedési többle­tük, mint a munkásoknak. A gyárak, üzemek, intézmények most készítik el az erre vo­natkozó részletes végrehajtá­si tervet, s a kialakulni lát­szó kép biztatónak tűnik. Természetesen csak úgy, hogy az árak csökkenése is arányos lesz az évenként el­érhető jövedelemtöbblettel. Házszám nincs. A tele­fonban azt mondták, Buda­pesten, a X. kerület Makk utca 8. számmal szemben ta­lálom meg őket. Tágas, poros udvar, kétol­tolt férfiról. Onódi István, Szalai László, Mészöly Sán­dor és Scherer Miklós: mind régi, tapasztalt camionosok. Kérdésemre, hogy miért sze­retik ezt a fáradságos mun­dalt apró, régi, földszintes kát, egymás szavába vágva épületek. Ez lenne a telep? mondják el — lényegében De meglátom az udvar végé- mind — ugyanazt, ben a jólismert hűtőkocsikat, — Az általanos művelt­rajtuk a nagybetűs felirat: ség nálunk jóval ma­Hungarocamion. gasabb, mint más fuvarozó Fiatal a vállalat. 1906. ja- vállalatoknál. Hogy mást ne nuár elsejével hozták létre és említsek, mindenki beszél bízták rá az újfajta, korsze- németül — ez alapkövetel­rű szállítmányozást. A ca- mény. A meglevő tudós és mionkocsik gyorsak, háztól érdeklődés pedig állandóan házig szállítanak, az áru sé­rülése, romlása kizárt. És mégegy szempont: míg a MÁV — a különböző nemzet­közi vasútegyezmények ér­űjabb ismeretek megszerzé­sére ösztökél. — Nem egyszerű, gépko­csivezetők vagyun, hanem képzett speditőrök, szállítási telmében devizában számolja szakemberek ls. Ismerjük el a fuvardíjat, a Hungaro­camion — forintért szállít. Sivatag, homokdűnék. Hosszú sor teve, elöl szamárháton a hajcsár. Mel­lettük Hungarocamion kocsi. A kép címe: Versenyben. Ca­esztendőn m ionosok készítették valahol Törökországban. — Mivel cserélné fel ezt'a munkát szívesen? — Nem cserélném én el ezt ö világon semmiért. Leg­feljebb egészségügyi okok miatt egyszer otthagyom, ha már nem leszek elég erős és szívós fizikailag. vg£y ha az idegeim nem bírják to­vább. Mert itt nem lehet se­lejtet csinálni. Ide egész em­beé kell... Érzik, hogy fontos. amit csinálnak. Ez sugárzik mind Perényl István a négy napbarnított, kispor­\ Ügyvédnél A Weltwoche karikatúrája — Férjhez mentem, mert esténként nem akartam egyedül lenni. Es most ugyanez okból válni szeretnék. mind a szállított áru sajátos­ságait, csomagolási és rako­dási szabályait mind pedig a partner-ország útviszo­nyait, szokásait, ünnepeit, vámkezelési szabályait a a nemzetközi fuvarlevelek fajtáit. — Miért említi pont az az ünnepeket? — Ez nagyon fontos akkor, ha például mohamedán or­szágba szállítunk. Ott ugyanis a vallási ünnepek alatt mtnden üzlet és hiva­tal bezár. — És hol szerzik ezeket az ismereteket? — A camionegyetemen. így hívjuk a vállalati tanfolya­mot, ahol az újoncokat ki­képzik. — A tanfolyam után mind­járt a „mélyvízbe" dobják az újoncot? — Nem. előbb egy öreg i camionos mellé adják né­hány útra, hogy a gyakor­latban is tanuljon. 4 — A szolidaritás írat­lan törvény közöttünk, ca­mionosok között. Másképp az élet az országúton elképzel­hetetlen. Nemcsak vezetőtár­sunknak segítünk, hanem minden felszólítás nélkül táviratozunk, telexezünk ha­za, hogy milyenek az útviszo­nyok, vagy milyen oltás köte­lező az adott országban. így könnyebb az utánunk jövők­nek. Az ember sohasem tud­hatja, mikor kerül ő bajba. Tavaly például Irakban jött velünk szembe egy magyar kolléga és mondta, hogy fenn a hegytetőn elakadt egy román camion és már né­hány napja ott van. Ml erre jócskán öszeszedlünk konzer­vet, kenyeret, vizet meg gyógyszert és odaadtuk a ro­mán kollégának. — Sok nehéz útjuk volt Aszódy János: fl kriminalisztika kalandos története 7. A daktlloszkópia hívei jól tudták, hogy a két férfi hüvelykujj-lenyomatanak egyszerű össze­hasonlítása azonnal tisztázta volna az ügyet, halomra döntötte volna a tanúk és szukértők vallomásait. Igen, egyetlen ujjlenyomat diadalt arathatott volna az egész elavult azonosítási rendszeren, amelyet, mint látni fogjuk, csak hosszú idö elteltével és ádáz küzdelem után szá­molt fel a tör vény s/ékl orvostan, szerológia, to­xikológia, vegyészet és ballisztika. A négy esztendeig dühöngő világégést a bű­nözés óriás méretű "fellendülése követte. A gyil­kosságok, a lopások, az. emberrablás, a szélhá­mosság. a bankjegyhamisitás szinte hétköznapi tényékké váltak. A háború az erkölcsök fella­zulásához vezetett, előmozdította a kábítószer­fogyasztás, az alkoholizmus, a prostitúció tér­hódítását. A nemzetközi bűnözés fokozódását ezenfelül serkentették a gyors közlekedési esz­közök is. Amikor 1923-ban Bécsben összeült a bűnügyi rendőrség második nemzetközi kongresszusa, a világ országútjain több mint 18 .100 000 gépko­csi közlekedett, s rendszeressé vált néhány kon­tinentális repülőjárat is. A kongresszus Mona­cóban leszögezett tételek alapján elhatározta, hogy Bécs székhellyel megalakítja a Nemzet­közi Bűnügyi Rendőrségi Bizottságot (Comité Internationale de la Polire Criminelle — CIPC). így tehát 46 esztendpvel ezelőtt megalakult és azon nyombanjpüködésbe is lépett az első olyan nemzetközi szervezet, amelynek céllcttézeseit — sűrítve — a következőkben foglalták össze: „Előmozdítani és biztosítani valamennyi bűn­ügyi rendőrségi szervezet messzemenő együtt­működését a különböző államokban érvényben levő törvények keretében. Előkészíteni, létre­hozni és megszervezni minden olyan intéz­ményt, amely alkalmas arra, hogy részt vegyen a köztörvényi bűnözés elleni hatékony küzde­lemben." A CIPC tehát munkához látott és csakhamar ki ls vívta első győzelmeit a nemzetközi bűnö­zök elleni harcban. 1930-ban harminc ország Ismerte el a CIPC szükségességét, és csatlako­zott hoZzó. A szervezetet egy Főtitkárság ve­zette, amelynek rendelkezésére állott egy köz­ponti nemzetközi iroda a hamisítók üldözésére, továbbá a nemzetközi gonosztevők ujjlenyoma­tait és fényképeit nyilvántartó osztály; a szer­vezetnek saját folyóirata is volt, a La Sécurité Publtque Internationale. 1934-ben kiépítették a CIPC saját nemzetközi rádióhálózatát is. Egy­szóval, a bizottság fokozatosan fejlődött, s idő­vel azzá az erős, független szervezetté alakult, amelyet ma Interpol néven ismerünk. Mirit már szó esett róla, a CIPC székhelye .kezdet­ben Bécs volt, s ezért — főleg az anyag! forrá­sok hiánya folytán — Ausztria Rendőrminisz­tériumától függött. Kötelező módon osztrák volt továbbá, egészen 1938-ig, a szerveezt elnöke is. A második világháborút, éppúgy mint az el­sőt, a bűnözés rendkívüli fellendülése követte. A háború befejezése után egy évvel, 1940 jú­niusának elején, a belga kormány kezdeménye­zésére Brüsszelben kongresszust tartottak s ez újjáalakította a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Bizottságot, ezúttal azonban Párizs székhellyel. „Visszamelékszem arra az 1946-os találkozásra — meséli Franssen, az Interpol volt elnöke —, amikor mint csak néhány órája megválasztott titkárnak mindössze egy írógép és egy háború­viselt sokszorosító gép állt rendelkezésemre." A „nemzetközi rendőrség" újjászülétését, és rohamos fejlődését három fontos tény jellem­zi. Ezek közül az első: a tagállamok számának növekedése. Az 1946. évi brüsszeli kongresszu­son mindössze 19 állam képviseltette magát, míg jelenleg öt világrész 102 országa tagja en­nek a bűnüldöző szervezetnek. A második tény az, hogy a „bizottság" elne­vezést 1956-ban a „szervezet" kifejezéssel cse­rélték fel. Ily módon. elejét vették mindennemű félreértésnek. A „bizottság" ugyanis valami ideiglenességet jelent, míg a „szervezet" állan­dó tevékenységet jelölő fogalom. Az új szer­vezet végleges összefoglaló elnevezése tehát Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (Or­gunisation Internationale de Pollce Criminelle — CIPC), röviden Interpol. A harmadik tény: az Interpol új alapszabálya határozottan kimondja, hogy a szervezet kizá­rólugos célja a köztörvényi bűncselekmények megtorlása, Illetve megelőzése. Szép számmal akadnak olyanok, akik úgy vé­lik, hogy a rejtélyes hangzású „Interpol" elne­vezés mögött valamiféle szuperrendőrség, a nemzetközi mesterdetektívek társasága vagy va­lami hasonló titokzatos dolog rejtőzik. Ha ez így lenne, akkor egy Ilyenszerű szervezet törté­nete rémhistórlákból épülne fel, amelyekben füstölgő csövű Colt pisztolyokkal hadonászó szuperdetektívek csatákat vívnak a világ szu­perbanditái ellen. A valóság azonban kevésbé izgalmas, ellenben annál eredményesebb. A szervezet alapszabálya az első fejezet 2. sza­kaszában meghatározza az Interpol lényegét, mint olyan közszolgálatét, amelynek rendelte­tése „a köztörvényi bűncselekmények megelő­zése és megtorlása". Ne tévesszük szem elől, hogy a „megelőzés" a „megtorlás" előtt áll, mert — mint a továbbiakban látni fogjuk — az Interpol munkájának homlokterébe helyezi a bűncselekmények megelőzésére irányuló nem­zetközi tudományos tevékenység megszervezé­sét. Ugyancsak ebben a vonatkozásban kell ki­térni arra, hogy az Interpol foglalkozik a nagy katasztrófák áldozatainak azonosítására szolgáló módszerek tökéletesítésével la, tekintet nélkül arra, hogy a szóban, forgó katasztrófa bűnös kezek müve avagy sem. (EotejtatiukJ már? — Szalui Lászlóra néz­nek. — Hát nekem volt egy cifra teheráni utam, ami 17 nap helyett 68 napig tartott. Még versben is megénekel­tem, min mentünk ott keresz­tül. Lerobbantunk a sivatag­ban és én ráadásul meg is betegedtem. tüdőgyulladást kaptam. Társam csak úgy nyomta belém a sok vegacil­lint. Persze repülőre ülhet­tem és hazajöhettem volna. De az emberben van egy „csakazértis" érzés, Végigcsi­náltam. — Sok gondot okozott az idei tél is. Kará­csonykor Mosónmagyaróvár közelében elakadtunk a hó­ban. Hollandiába indultunk egy tranzit mandarinszállit­mánnyal. A személygépkocsi­kat teljesen ellepte a hó. Az utasok átmentek a nagyobb járművekre. Hozzánk is be­szálltak vagy nyolcan. Hát mi aztán jól tartottuk őket. Fűtésünk volt, és én begya­logoltam a városba enniva­lóért. Harminchat óráig vesztegeltünk. Érzik, hogy fontos, amit csinálnak. A vállalatnak már 400 camionkocslja van, kö­zöttük számos Volvo, és Rá­ba-Mann. ősszel 25 Scani­avaabis érkezik Svédország­ból — ezek a világ legelis­mertebb camionkocsijal. És mindez salát devizabevéte­lükből. 1975-re 700 kocsit szeretnének. 700 magyar szál­lítókocsin lesz majd ott a nemzetközi rövidítés: TIR. — Jaj! — szólnak utánam búcsúzóul — írja meg: a TIR nem azt jelenti: Tirana, hanem azt: Transzport In­ternational Routier (vagy an­gol szóval: Road): Nemzet­közi közúti fuvarozás. Köszönjük. Mindig tanul az ember. Gerencsér Ferenc NAPI KISLEXIKON o lakás­komfort­kategóriákról A , rendeletileg rnég csak ezután szabályozás­ra kerülő lakáskomfort­kategóriák a következők szerint körvonalazhatók. 4 Összkomfortos? Az olyan, folyóvízzel ellátott lakás, amelyben WC és fürdőszoba van, ezenkívül egyéb kiegé­szítő helyiség — szobá­nak nem minősülő hall vagy öltöző, vagy sze­mélyzeti szoba, vagy zárt terasz stb. —. vagy ké­nyelrrti berendezés — beépített, konyha, vagy központi melegvízellátás stb. — is van. Továbbá ide sorolandó az egyéb­ként komfortosnak mi­nősülő lakás, amelyben nincsenek az említett ki­egészítő helyiségek, vagy kényelmi berende­zések, de központi fű­tésű. 4 Komfortos? A folyóvízzel ellátott olyan lakás, amelyben WC és fürdőkádas für­dőszoba ls van továbbá az a lakás, amely az elő­zőektől annyiban tér el, hogy fürdőkádas fürdő­szoba helyett csak mos­dó- (zuhanyozó-) fülke van benne, de központi fűtésű. 4 Félkomfortos? Az olyan lakás, amely­ben előszoba (zárt ve­randa) vagy WC. vagy folyóvízzel ellátott mos­dóhelyiség (zuhanyfül­ke). illetve folyóvíz nél­küli íüydőkádas fürdő­szoba van. 4 Komfort nélküli? Az olyan lakás, amely­ben sem ei&zobe. sem WC, sem pedig fürdő­szoba nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents