Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

SZERDA. 1970. AUGUSZTUS 3. 3 Több olcsó áru kellene SZEGEDI (SÍ ÜNNEPI HETEK Nemigen lehet a szegedi üzletekben háromforintos félbarna kenyeret kapni. Vajon miért? A sütőipar szerint azért nem készítenek többet, mert nincs rá keres­let. S mi a közönség véle­ménye? Általában az, hogy vennék szívesen, hiszen 60 fillérrel olcsóbb a fehérnél, de sajnos külleme, s külö­nösképpen íze korántsem olyan, mint kellene. Sőt, mint volt, akar három év­vel ezelőtt ls. A félbarna kenyér csak egy az olcsóbb népélelme­zési, közszükségleti cikkek közül. Hogy mennyire le­het vagy nem lehet kapni ezeket, azt vizsgálta a kö­zelmúltban a városi tanács vb kereskedelmi osztálya az SZMT közgazdasági osztá­lyával közösen. A vizsgá­latban részt vett a keres­kedelmi felügyelet és a ke­reskedelmi állandó bizottság is. összesen 52 társadalmi aktivista. Hetvenhárom élel­miszer- és 11 illatszer- és háztartási boltban jártak, mégpedig legtöbben két­szer is. A Szegedi Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat, a Szegedi és Vidéke Áfész, a Csemege Vállalat, a Városellátó Szövetkezet, a Delta Kereskedelmi Válla­lat üzleteit és a Centrum Áruházat vették szemügyfe. Az élelmiszerüzletekben a félbarna kenyér, a kanná­ból kimért tej, a kenyér­szalonna, a 40 forintos ki­lónkénti árnál olcsóbb hen­tesáruk és a kilónként 30 fo­rintnál olcsóbb tejtermékek, a sovány- és félsovány saj­tok, a kéttojásos gyári szá­raztészta, a háztartási keksz, a kimérhető vegyes gyü­mölcsíz, és a pótkávé "áru­sítását, illetve készletét vizs­gálták. Ugye Ismerősek ezek a cikkek? Általában onnan is­merősek, hogy hiányoznak a boltokból. Például a 135 élelmiszerbolti ellenőrzés csupán 19 esetben talált fél­barna kenyeret az üzletek­ben. A legtöbb helyen gyü­mölcsízt sem árusítanak. Megállapíthatóan kevés a forgalomba kerülő kannás tej és a kenyérszalonna is. A háztartási és illatszer­boltokban azt vizsgálták, hogy kapható-e • olcsóbb árú borotvapenge, pipereszap­pan, fogkefe. fogkrém és csecsemőnadrág. A legkirí­vóbb hiányt a ecsetnél ta­lálták. Szappanból általá­ban 6—8. fogkrémből 4—6 félét tartanak a boltok, fog­keféből legtöbb boltban csak egyfajta kapható. Az üzletek tizedrészébein nem foglalkoznak olcsó borotva­penge vagy csecsemőnadrág árusításával. Az érdekelt kereskedelmi és szállítóvállalatokat teg­nap, kedden összehívta a ta­nács vb kereskedelmi osztá­lya, hogy a vizsgálat tapasz­talatait megbeszélje velük. A megbeszélésen nem túlsá­gosan rózsás kép alakult ki. Igen sok „objektív" aka­dályt soroltak fel az illeté­kesek. Ömlesztett sajtot azért nem lehet kapni, mert a budapesti gyár átmeneti­leg megszüntette termelé­sét; az időnként fellépő tej­felhiánynak az az oka, hogy a szegedi üzemnek egyelőre csak egy töltőgépe van, mely időnként elromlik; a ve­gyesiz árusítása nem üzlet az üzleteknek; a sütőipar szerint a félbarna kenyér minőségével nincs semmi baj, csupán a fogyasztók nem szeretik, örvendetes bejelentés volt viszont, hogy a húsipar garantálja a^ ol­csó felvágottat és a ke­nyérszalonna szállítását még az őszi hónapokban is; szin­tén jó volt hallani az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat ígéretét: saját eszközei­vel is igyekszik elősegíteni, hogy üzleteiben az olcsóbb j árucikkek is folyamatosan . kaphatók legyenek. A megbeszélés azzal a ta- j nulsággal zárult, hogy a | gondoskodás a kisebb vásár- j lóerejű lakosság ellátásá­ról nem kampány, hanem | olyan állandó feladat, mely- ; nek érdekében az ipar és a i kereskedelem vezetőinek és j dolgozóinak egyaránt többet> kell az eddigieknél törődni. F. K. Dávid Ohanesian Külföldi vendégművészeink Dávid Ohanesian, a buka­resti opera baritonistája leginkább az olaszokat jut­tat ja az ember eszébe, örók­vidamsagával, széles gesztu­saival és emberi közvetlen­ségével. Olyan típusú ember, akivel "már az első találko­záskor barátságot lehet köt­ni... Ohanesian mindkét operá­ban föllép a téren. A Pa­lasztbecsületben Alfiót, a Bajazzókban Toniót énekli. — Negyedszer járok Ma­gyarországon — mondja a művész —, de Szegeden most először. Nagyon tetszik a város. Szép és fenséges. A napfény is tetszik; a város­nak még a köveiből is tény árad. — ön több szabadtéri szin­— Ez a fajta szabadiéri színpad páratlan Európában, hiszen a jelentősebbek min­denütt köralakúak, aréna­szerúek. A szegcdi színpad­nak a szinházszerüségc a leginkább megragadó, és az, ahogyan a hangkésleltetést megoldották. Ezen a zárt té­ren valóban ragyogó akuszti­kai körülményeket tudtak teremteni. Ohanesian húsz éve éne­kel a világ különböző ope­raszínpadain. Negyven opera baritonszerepei jelentik a repertoárját. S főleg a ro­. . , ,, . mantikus müvekben arat padon énekelt mar szerte ., . „ ,, Európában. Milyennek talál- naBy slkert erőteljesen zen­ja városunk szabadtéri szín- 8Ö. széP fényű hangjóval. padiít? g,. l Segítőkészség: elégtelen Tegyünk többet a vásár látogatóiért Hozzászólások a Szegedi Ipari Vásár értéke című cikkhez Gázos ügy Kerekes Lászlóné (Szőreg, József Attila u. 17.) új lakás­ba költözött. Konyhájában nem tud főzni, mert az épü­letnek nincs kéménye és tűz­helyet nem tud beállítani. Május 22-én vásárolt egy gáztűzhelyet és elküldte pa­lackigényét a DÉGÁZ-hoz. Onnan azt a választ kapta, hogy csak a negyedik évne­gyedben tudnak eleget tenni kérésének. Azóta a szabad ég alatt főz, sógornőjével egy tűzhe­lyen. Ha netán esik az eső, kénytelen rezsón kivárni, amíg elkészül az ebéd. Fél­éves kislánya pedig nincs te­kintettel a gazos bácsik ki­fogásaira. Fenyvesi József (Kígyó u. 1.) családjával gondtalanul élvezte a nyár örömeit vasár­nap, mígnem elérkezett az öltözködés ideje. A kabin­kulcsnak csak hűlt helyét találták. Gondolták, a hama­rabb távozott egyik család­tag vitte magával. Mit tesz egy telefontulajdonos Ilyen esetben? Keres egy készülé­ket — és ha talál —, felhívja a szórakozott családtagot, aki lóhalólával hozza vissza a kulcsot. A levélírónak azon­ban nem volt szerencséje. Valóságos kálváriát járt: a partfürdőről az uszodába küldték, ahol az Irodában tartózkodó férfi közölte vele, hogy ott nincs telefon, lesze­relték és a partfürdőn levő fülkét ajánlotta. Valójában jelenleg csak az uszodában van telefon. Olva­sónk joggal sérelmezi annak a férfinek a viselkedését, aki megtagadta a segítséget. Hosszú huzavona, lakatre­szelés után sikerült csak' ru­hástól távoznia a Fenyvesi családnak. Zúg a motor hajnalban aramszunet Az Áramszolgáltató Vál­lalat közli, hogy 1970. au­gusztus U-én 6—15 óráig: Petófitelep területén. az Irinyi J. u.-tól a Dolgos u-.ig, valamint a Tápel sor, Retek u., I,ugas u. által hatarolt területen áramszünet lesz. Álmatlanok a Tímér utca lakói. Ébrentartásukról a mihályteleki Üj Élet Tsz te­lephelyén gondoskodnak. Rendszerint már éjfélkor el­kezdődik a rakodás, csapko­dás, motorjáratás — és a Tí­REDONY-, ROLETTA­JAVÍTÁST ÉS SZERE­LÉST VÁLLALOK Rácz Gyula asztalos, Bc­ketelep 74. S. 153 052 már utcaiak virrasztása. Le­velükbői kiderül, hogy a té­esz elnökének már panasz­kodtak, aki ígéretet is tett az éjszakai zajok megszünteté­sére. Az ígéret önmagában nem tompítja a zajokat! Betanított kőműves, vagy ács-állványozó segédmunkások legalább hároméves szakmai het tízhónapos gyakorlattal jelentkez­siakmunkasképiő tanfolyamra. ' . Gvakorlati oktatás kb két hónapig (okt. 15-ig). Na­gyar községben (Szabolcs megye), Fehérgyarmattól 12 km-re, az árvízkárosultak lakóházainak felépítési munkáin, továbbiakban gya­korlati es elméleti oktatás a dolgozó kivansaga sze­rint Kecskeméten vagy Baján. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, mun­kásszállást. ebédet, és munkaruhát biztosítunk. Kü­lönélési pótlékot, idenypótlékot, szerszámhasználati dijat és utazási hozzájárulást fizetünk. A helyreállí­tási munkákon tíz nap munka után négy szabód nap. Jelentkezés személyesen vagy levélben: Építésvezetőség Nagyar, vagy Munkaügyi Osztály, Kecskemét, Klapka utca 34. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Hív, vár Szeged? Esti főprogrammá vált a városnéző séta Kiss Nándor­né és vendégei számára. Hat után vették nyakukba a vá­rost, hogy néhány üdvözlő­lapra forintos bélyeget keres­senek. De trafikot sehol sem találtak nyitva, az automa­ták kiürültek. A Marx tér, Attila utca, Kárász utca, Du­gonics tér érintése után út­juk a Centrum Áruháztól a főpostához vezetett. Hosszú sorbanállás után ott végre portóveszélytől mentesen ad­hatták fel a lapokat. Levélírónk kérdése jogos: „mivel hív, vár Szeged?" A Szegedi Ipari Vásár egyik kiállítója, a Magyar I Likőripari Vállalat képvise­I lóiéként, örömmel olvastam i azokat a cikkeket, melyek a ' vásár jelentőségéről, tovább­fejlesztéséről szóltak. Két­I ségtelen. hogy a Szegedi Ipari Vásár országos. sőt nemzetközi jellegű árubemu­tatóvá vált. A fejlődés szem­beszökően nagy. és ez ter­mészetesen problémákkal 16 jár. Az első, hogy milyen jellegű legyen a rendezvény, fogyasztási cikkekkel foglal­kozzon-e elsősorban, vagy iparcikkekkel, esetleg gépek­kel, vagy pedig maradion meg jelenlegi vegyes arcula­tánál. Véleményem szerint a vá­sár látogatói leginkább a fo­gyasztási cikkekkel szeret­nek találkozni és ebből kí­vánnak vásárolni. Szeged iellegenél fogva az élelmi­szeripar és kereskedelem, a textilipar egyik központja hazánkban, s ezért ennek a következő években jobban ki kellene domborodnia a va­sár jellegében. Ez mindjárt felveti a szűkös helyiségkér­dést. Ismeretes, hogy jelen­leg a közintézmények helyi­ségeiben és udvarain állíta­nak ki a kiállítók. Az első feladat szerintem az lenne, hogy az egyes „házakat" to­vább szakosítsuk. Így pél­dául a jövőben elkerülendő, hogy egy házon belül a hír­adástechnikai ipar és a ruhá­zati ipar együtt legyen, vagy az élelmiszeripar és a koz­metikai ipar. El kell érnünk, hogy a közintézmény vala­mennyi termében, ne csak néhányban — például köz­gazdasági technikum — le­gyen kiállítás. Az ökonomi­kusabb helyiséggazdálkodást elősegítené, ha a jelenlegi te­rületet jobban szakosítjuk, s így is tisztább képet ad­nánk a látogatóknak. Nem helyes, hogy egy teremben kozmetikai cikkeket, illatsze­reket állítanak ki. s az elő­térben a malactápot is be­mutatják. Gondolni kell ar­ra is, hogy az illatok, sza­gok. a hatások keverednek, s ezek a látogatókra, főleg a hölgyekre zavarólag hat­nak. Helyeslem, hogy távlatban nagy kiállítási pavilont, vagy ha mód lesz rá, pavilonokat szükséges építeni. De figye­lembe kell venni, hogy az építőipari kapacitás rendkí­vül lekötött, és azt Is. hogy már jó előre biztosítani kell a pavilonok egé6z évbeni ki­használását. Érdemes megfi­gyelni ezzel kapcsolatban, beleértve a többi magyar vá­ros kiállítási tevékenységét, a budapesti kiállításokat Is. A látogatók ugyanis, amen.v­nyiben idejük van, bárme­lyiket megnézhetik, s így a sok rendezvény között válo­gathatnak. Ügy érzem, hogy vannak még tartalékok a vásár elő­zetes. ismertető propagandá­jában. A szakosítás már em­lített témájáról kell itt szól­ni. Ugyanis, ha eRy vagy több iparág szakosított vásá­rává lenne a Szegedi Ipari Vásár, akkor ezen iparágak üzemeinek teljes létszámú megjelenésére számíthat­nánk, s vele együtt a jugo­szláv és más szocialista or­szágok kiállítóinak jelenlé­tére is. Erre törekedni he­lyes. mert a kiállítást még nem ismerők elsősorban a hozzájuk beérkezett ismerte­tő nyomtatványok színvona­lából — s itt nem kell saj­nálni a pénzt — következ­tetnek a felkészültségre. Fontos az ls: egy helyi vállalat, vagv szövetkezet olvan üzemégat. teremtsen, hogy a kiállítók megrendelé­sére elvégezze a szükséges munkálatokat. Jelenleg so­kan foglalkoznak az Itt fel­használt és kiállított instal­lációk elkészítésével, és ez is fokozza a vegyes jelleget. Az azonos kivitelező, gyártó, elő­készítő természetesen nem jelenthet uníformizálódást. csak azt, hogy minden te­remben vagv kiállítási he­lyen a megrendelők ízlésé­nek és elképzeléseinek meg­felelő. de azonos vagy egy­mást megközelítő színvonalú „berendezés" mutatjfti be az árukat. Ugyancsak gondos­kodni kellene arról is. hogy ezeket az installációs eleme­ket a helyszínen — értve Szegedet — raktározhassak a berendezők, és fgv minden évben felhasználhassák, mó­dosításokkal. A vásárrendezőségnek : rá­dió és a tévé közismert tö­megkommunikációs helyzetét jobban ki kellene használ­nia. a látogatottság növelé­séért. Ez természetesen bizo­nyos anyagi áldozatokat Is kíván, de ezek a látogatók számának növekedésében, s ezzel egvütt az Idegenfor­galom fejlődésében jól reali­zálódhatnak. Igen fontos, hogv a jövő­ben több helyen árusítsunk, ahol széles választék van — kiállítóhelyiségektől függet­lenül —.sa látogatók vá­sárolhassanak. Ez azért Is célszerű, mert a vasárban vett dolgok emlékeztetik a látogatót mindarra, amit a vásárban tapasztalt. Ez von­zóerőt ad arra. hogy újra el­jöjjön a vásárbu. Természetesen szükség van a sokat emlegetett szállodai és egyéb férőhelyek szamá­nak növelésére is. Ezzel a fejlesztéssel egvütt kell jár­nia mindannak, ami érde­messé teszi a látoeatást ide. a Tisza-parti városba. Ezért is írtam e sorokat. Kassai András Szívesen közreműködnénk egy közös vállalkozásban Téeszek és háztáji gazdaságok A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok kapcsolatát vizsgálják majd, mind a 19 me­gyében a népi ellenőrök. Az országos vizsgálat indító ér­tekezletét tegnap, kedden délelőtt tartották a Központi kért ellenőrré*' fw-ns-m-x* Időszerű, aktuális feladat a Szegedi Ipari Vásár új he­lyének kialakítása. Nem is­merem a varos rendezési ter­vét. de ugy vélem: nem len­ne akadálya az E 5-ös útvo­nal mentén a mui óllatvá­sártéren kialakítani az ipari vásár új helyét. E hely elő­nyére szolgál, hogy közel van a Rókusi pályaudvarhoz. Mivel a nemzetközi főközle­kedési út mentén fekszik, felhívhatja a külföldi turis­ták figyelmét is. Én csak e vásárterület előnyeit igye­keztem felsorolni, bizonvára hátrányai is vannak a hely­nek. Annyi azonban bizo­hsi' Mknlmsc lenne egy olyan vállalati összefo­gással készülő vásárcsarnok építésére amelvet Árvái Je­nő. a HóDIKÖT igazgatója javasolt. Én is helyeslem a társulás gondolatát, bár tisz­tába vagyok azzal, hogy ez a vállalkozás kezdetben nem lenne gazdaságos. A kocká­zat nagyobb fele a vállala­tokra hárulna. A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat szívesen közreműködik egy ilyen vál­lalkozásban. hogy a vásár komplettebb ellátása való­sulhasson meg. Szabó József, a Csm. Vendéglátó Váll. lgs-'gatója

Next

/
Thumbnails
Contents