Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

io VASÁRNAP. 1970. AUGUSZTUS 30. Hegjelent az új Tíszatáj Érdekes szépirodalmi anyaggal nyitja lapjait a szegedi írók folyóiratának szeptemberi száma: Déry Tibor hat fiatalkori versét közli. Verseket közöl a lap új száma ezenkívül Király Lászlótól, Keszeli Ferenctől, Polner Zoltántól és Farkas Árpádtól. A széppróza rovatban Ördögh Szilveszter és Kocsis István írásait olvashatjuk. A Hazai Tükörben két érdekes írás jelent meg. Komócsin Mihály Árvíz Csongrád megyében című tanulmánya részletes elemzését adja a nyár elején a Tisza körül kialakult veszélyhelyzetnek. Szeged és a biológia címmel Straub F. Bruno akadémikussal folytatott beszélgetését közli Pünkösti Árpád. Az Örökség rovatban Bartók első kecskeméti hangversenyéből ír Bónis Ferenc. Kovács Sándor Iván, a nemrég elhunyt Fábry Zoltánra emlékezik. A Figyelőben Ferenczi Imre; a romániai magyar népköltészet kutatásáról ír, llila Mihály Kapuállító címmel, a romániai magyar irodalomról értekezik. Kritikát, recenziót olvashatunk az új számban Weöres Sándor verseiről, Ladányi Mihály új kötetéről, Bari Károly indulásáról és Mesterházi Lajos Vakáció című regényéről. A Művészet rovatban közli a lap az egy esztendeje szegedi színész Nagy Attilának A színész és a nyilvánosság című esszéjét Nagyon tanulságos I. Szvetlov szovjet műkritikus véleménye a vásárhelyi őszi tárlatról, amelyet Erdei Mihály összefoglalásában ad közre az új Tiszatáj. A szövetkezetek szerepe népgazdaságunkban Dr. K Nagy Sándor, a 40 milliárd forint értékű forTOT főtitkára, dr. Kovács galmat bonyolítanak le a foSándor, a SZÖVOSZ elnök- gyasztási szövetkezetek. Fő helyettese és Kelenhegyi tevékenységük mellett küEmil, az OKISZ elnökhelyet- lönféle kiegészítő feladatokat tese szombaton a mezőgaz- is ellátnak. A kiállításon 523 dasági kiállításon saltótáié- téesz szerepel, koztatón ismertette a szövet- A kisipari szövetkezetek kezetek munkáját. Elmon- 1970-ben az ország ipari terdották. hogy a szövetkezetek melésének 6—8 százalékát nagy részt vállalnak a ter- adják, s a lakosságnak nvúimelésben. A mezőgazdaság tott szolgáltatások mintegy termelési értékének mintegy kétharmadát teljesítik. A la70. az építőiparénak 13. és kások csaknem 20 százalékát néhány iparcikkkeknek és is a kisipari szövetkezetek szolgáltatásnak 50—30 száza- -ítik A tfthh . t ki lékát a szövetkezetek adják. epitlk- A tobb m'nt eze^ kis" A belkereskedelmi forgalom 'Pari szövetkezet csaknem egyharmadát, évente kereken 310 ezer embert foglalkoztat. A tanácsok gazdálkodásának továbbfejlesztése A pénzügyminiszter tájékoztatója A Kormány Tájékoztatá- rületük gazdasági fejlődésé- lami hozzájárulást a leginsi Hivatala szombaton saj- ben a következő években dokoltabb célokra fordíthattóértekezletet tartott, ahol tovább bővül. 1968 óta nem ják. Ilyen állami hozzájáVályi Péter pénzügyminisz- egyik évről a másikra „él- rulást kapnak a tanácsok a ter a tanácsok gazdálkodá- nek", hanem középtávú ter- jövőben lakások, kórházak, sának továbbfejlesztéséről vekben több évre előre iskolák építéséhez, a legeitájékoztatta az újságírókat, meghatározzák gazdasági maradottabb területek fejElmondotta egyebek feladataikat, s az ezekhez lesztésére. Továbbra is renközött hogy a gazdasági szükséges anyagi eszközö- delkezésre áll az iparfejleszreform nyomán a tanácsok ket Mivel azonban a gaz- tési alap, egyes fővárosi jóval szabadabban gazdái- dasági reformot a harmadik üzemek vidékre telepítését ötéves terv közepén vezet- szolgáló kitelepítési alap, s kodnak, mint azelőtt, s önték be, Változások a buszmenetrendben Új útvonalak, új buszok szeptember l-től , első ízben csak állami támogatást nyújtanak állóságuk, érdekeltsegük, te- most, a negyedik ötéves a tanácsoknak egyes széntervidőszakra készíthetnek bányavidékeken az ipar és a teljes öt évre szóló pénz- kereskedelem struktúrájának ügyi tervet. A továbbiak- megváltoztatására, ban leglényegesebb változások két területen várhatók: egyrészt bővülnek a tanácsok bevételi forrásai, másrészt nagyobb hatáskört kapnak pénzük felhasználására. Szeged—Tarján a középpontban: a 10. számú AKÖV alaposan megjavítja szeptember l-től az új lakónegyednek és környékének közlekedését. A legnagyobb érdeklődéssel — riportunk megjelenése óta — a ll-es új járat indulását várják, a legtöbben annak útvonaláról érdeklődnek, A 11-es busz. akárcsak az eddigi kettő, a Tarján 105-ös épület elől indul, érinti a 115ös épületet, a víztornyot Képernyő Lengyel József nyitott könyve Jelképes száma van Banicza Istvánnak: ő a 945-ös rab. Régi rab, ügyes, egészséges: túlélő, kommunista. Nem ellentmondó jelzők egy alpesi nemzetközi koncentrációs tábor politikai elítéltjéről 1945-ben? Típus, miként az Trend Richárd belefáradása, lemondása az életről, vagy a fiatal Sofia is, aki önként vállalta a sárga csillagot. Lengyel József Üjra a kezdet című kisregényének oldalait péntek este a tévé Nyitott könyv című műsora lapozta fel. A műsorvezető Dersi Tamás, két jeles kritikus: Almási Miklós, Ungvári Tamás — és természetesen a szerző jelenlétében. Lengyel Józsefnek ez a kevésbé Ismert könyve idén került a kirakatokba — a Magvető gondozza, adja ki a teljes életmüvet, a már meglevőket és a még születendőket. Az Üjra a kezdet mozaik, miként Lengyel József egy-egy munkájában a következetesen áthaladó hősök csak részben futják le a nekik szánt teljes pályát. Rész az egészből, az életműből. Jellegzetes rész: a műsorban megszólalók rámutattak a mű vázlatszerűségében is balladisztikus áttörtségére, a lírától sem mentes tényirodalom azon értékeire, melyek a viszonylag későn beérkezett írót gyorsan népszerűvé tették. Lengyel József tud haladni az időben nélkül, hogy az olvasó lihegő tempót, darabosságot, kényszerű felgyorsítást érezne (az Újra a kezdet is jóval túlszalad eseményanyagával a felszabaduláson) — a képernyő azonban kényesebb. Cseppet sem csodálható, ha a Nyitott könyv változtatott természetén. Eleddig jobbára az olvasati élmény feltételezésének mellőzésével is élvezhetőre szerkesztették, éppen az olvasókedv felkeltésének szándékával: n>ost a nézőnek kevésbé lenne izgalmas a kritikusi-írói párbeszédeket nyomon követni a mű ismerete nélkül. Kár, hogy a szűk műsoridő nem adott még lehetőséget más epizódok bemutatására. Timo Stuhr és Strümer lágerorvos akciója a tetovált jellembélyeg eltüntetésére, vagy Stuhr kórházi kalandja feltétlenül idekívánkozott volna a dramatizált szeletek mellé. Ha jól emlékszem, egyszer már ideírtuk: a Nyitott könyv kitűnő, hatásos akciója az Olvasó Nép mozgalomnak. Egyre biztosabbak lehetünk benne... N. I. és a Csillag teret, majd a Szilléri sugárúton megy a Nagykörútig. Ottani megállói az eddigi, jelzett buszmegállóknál lesznek. A Nagykörúton megáll a járat ott, ahol a 25-ös, a Marx tér után pedig a Londoni krt. 1. előtt a Tolbuhin és Petőfi sugárútnál illetve a Bécsi krt. 8. előtt. A végállomás a vasútállomás lesz. A 11-es első és utolsó járata Tarjánból 4,40-kor, illetve 21.15-kor, az állomásról 5.10-kor. illetve 22.30kor indul. A buszok általában félóránként járnak majd. harmincegy járatpár lesz. A menetidő: negyed óra. Növekszik a menetideje a 9-esnek, mert a Tápéi soron — tulajdonképpen a 312-os épületnél — újabb megálló lesz a hamarosan felépülő házak lakosságának kiszolgálására. Az is új a 9-es történetében, hogy elsejétől a jelenlegi három helyett r.égy kocsi lesz. A menetrend úgy módosul, hogy 5.30-tól. 22.30-ig általában húsz percenként járnak a buszok, munkanapokon pedig 5 és 7.50, valamint 12.10 és 17.50 között tízpercenként. A ruhagyár riak kérésére a 25-ös vonalon reggel 5-kor is indul egy busz. Ismét javul valamelyest Ez újszegedi közlekedés is. A 6/a vonalon, tehát Újszegeden és a Széchenyi tér között eddig két csuklós járt. most újabb kapcsolódik be az utasszállításba. Így a két újszegedi körjáratban rnár hat kocsi vesz részt. Ez azt jelenti, hogy csúcsidőben ötpercenként tudnak indítani. A várost vidékével összekötő helyközi járatok menetrendjeit már olvashatták az érdeklődők korábban is. Most a már kibocsátott menetrendek fölé odakerülhet az „Érvényes 1970. szeptember l-től" felírás. A Sándorfalva—Szatymaz—Szeged vonalon munkanapokon hét járatpár lesz. a Szeged— Makó között pedig két új járatpár. Az utóbbi vonalon újabb lehetőséget kapnak a Tótkomlósra utazók: 16.10kor i-dul Szegedről. 17.05kor érkezik, 17-kor indul Tótkomlósról és 18.55-kor érkezik az új busz. Zákányszékre is egy autóbusszal több jár, hogy a munkások, tanulók, pedagógusok hamarabb jussanak munkahelyükre. illetve haza. így öt járatpárral több lesz ezen a vonalon. ősszel újabb tervek megvalósításán fáradozik az AKÖV. Már kész van a 24es szegedi járat, a Tarján— Központi Egyetem vonal menetrendje, csak buszok hiányoznak hozzá. Ez a nagyon népszerűnek ígérkező járat a H. kerületi tanácsig a 11-es. onnan pedig a Dugonics térig a 9-es útvonalán haladna, és 13 perc lenne a menetideje. Csúcsidőben tíz. máskor húsz percenként járna. Újságírók kérdéseire a pénzügyminiszter elmondotta, hogy a vállalatok adózásából nem egyforma mértékben részesednek a tanácsok, nagyobb részt kapnak az iparilag fejletleBevételeik most a lakos- nebbek, s kisebbet az anyaság, a helyi tanácsi válla- gilag erősebb, fejlett mélátok és a szövetkezetek gyék. A tanácsi pénzeszközök adóiból, valamint a kommunális adókból szármáz- Vadabb" felhasználásáról nak. Ez a reform bevezeté- szólva vályi péter bejeiense utan jelentós előrelépés tette h a központi eló_ volt a kotott koltsegvetés irások köre ezúttal minimá_ idoszakahoz képest, mert a Usra A tanácsi tanacsok erdekelttevaltak a fejlesztési alap feihasználáhelyi vallalatok fejlődésé- sát án ^y^ kötik ben, nyereségük növekedémeg, hogy a lakásépítkezésében Ez azonban csak fél- sek ' a 4 kórházak megoldás volt: a mmiszté- szakközépiskoiák « a szak_ középiskolákhoz közvetlenül kapcsolódó intézmények fejlesztési előirányzatait szabják meg, a fenntartási költségek közül pedig csupán a béralapot és az útfenntartásra fordított összegeket írják elő. Minden egyéb öszriumi vállalatok fejlődésében, nagyobb jövedelmezőségében továbbra sem voltak érdekeltek, mivel e vállalatok adójából nem részesültek. Az új jogszabályok kimondják, hogy 1971. január l-től nemcsak a lakosság szeggel szabadon gazdálkodós a helyi ipar, illetve ke- nak. reskedelem, hanem a mi- Az önálló gazdálkodáshoz nisztériumi vállalatok adói- most már nemcsak a helyi ból — illetményadójából, üzemek, hanem a minisztéeszközlekötési járulékából riumi vállalatok gazdálko— is részesednek. Döntöttek dását. terveit is jól kell isarról is, hogy az adókat merniük, és maguknak a nem a vállalati központok, tancásoknak jól átgondolt, hanem azok telephelyei' sze- több évre szóló gazdasági és rint fizetik be a tanácsok- pénzügyi koncepciót kell nak. így a helyi közigazga- kialakítaniok, hogy a terütási szervek mindenütt ér- Jetükhöz tartozó vállalatodekeltek lesznek a terüle- kat, szövetkezeteket ennek tűkön működő üzemrészek alapján is megfelelően önfejlődésében. A többletbevé- entálhassák. Érdekük lesz, tel nyomán az állami tá- hogy egész területükön fornogatás aránya termesze; kozzák a pénzügyi ellenőrtesen mérséklődik, s az ál- zést. Drága a tojás, olcsóbb a dinnye 12.00—15.00 12.00—14.00 db 0.80— 1.00 3.00— 5.00 4.00— 6.00 3.50— 4.00 Cigánymeggy, kg 10.00—12.00 A szegedi piacokon még gább. kilójáért 2—5 forintot Zöldborsó, kg mindig 1,30—1,40 a tojás ára. kértek, míg nálunk 1.40—2.00 Fokhagyma, kg míg Szolnokon. Békéscsabán, forint az ára. Csemegekukorica, Kecskeméten. Győrött. Buda- Ára; pesten 90 fillérért, vagy en- Aru: -tói ig Alma, kg nél is olcsóbban lehetett kap- Burgonya, kg 2.80— 3.20 Körte, kg ni. Sárgarépa, kg A görögdinnyét Szegeden Vöröshagyma, kg 1.50—2 forintért árulták. Fejeskáposzta, kg míg Budapesten 1,80—3.60- Kelkáposzta, kg ért. A múlt héten is sokat Karfiol, kg keresett gyökér átlagára a Főzőtök, kg fővárosban 1,60—6 forint Zöldpaprika, kg volt. nálunk csak 5—6 fo- Saláta, db rintért lehetett találni. Pes- Uborka, kg ten viszont a paradicsom drá- Zöldbab, kg Nagy festők tanítványa Egy párizsi magyar művésznő Szegeden Egyre több külföldre sza- állításon. Párizsba, érett iga- hogy nem szabad egy stíluskadt magyar csodálkozik rá zi művésszé. Tizenhét éves nál megállapodni. Ha valaújra hazáiára, egyre több korában vágott neki a nagy- mi megvan, akkor már nem külföldi büszkeségünkre né- világnak azzal az eltökélt érdekes — állítja, zünk tártabb szemmel. E szándékkal, hogy megtanul- így élt. így alkotott minkölcsönös újrafelfedezés ie- ja a festészet minden titkát, dig. Beszélgetés közben keze. gyében rendezik meg a bu- 1924-ben ment. Bécsbe, de- amely ma is rezzenéstelenül dapesti Műcsarnokban a kül- korációt tanult és díszletter- fiatai, lefesti egész életét: a földön élő magyar származá- vező volt a Burg Színházá- tanulóéveket, az ellenállást, sú festők kiállítását. Az ban. majd egy Lipcse és a szerelmet és a gyászt. Azt egyik meghívott, a Párizs- Drezda közötti hercegség mondia. tartást vár a képban élő-alkotó Lengyel- színházában dolgozott. Né- tői. lelki tartást. Erre taníBraun Vera. Budapest előtt methoni nagy élmény volt, totta az élet. Illusztrált — Szegedet, látogatta meg, hogy hogy Berlinben találkozott pénzért — gyerekkönyveket, találkozzon elhunyt férjének Andre Gide-del. akinek alapított férjével együtt kicsaládiával. egyik művét néhány hozzá adóvállalatot 1952-ben. CorBraun Vera. akinek öt ké- hasonló fiatal művésszel vina volt a neve. Volt a páegyütt először ők adták elő. rizsi magyar asszonyok szö— Az igazi művészi stú- vetségének titkára. ÍEV iárt diumok — vallja — mégis Magyarországon 1949-ben. Párizsban kezdődtek. 1928- Akkor ismerte meg Szegeban. Első mesterem Andre det. S húsz év után ismét Lhot volt. de tanultam Le- meglátogatta a várost, ami gernek, a híres kubista fes- férjére, Lengyel Lászlóra emtőnek az iskolájában is. lékezteti. Budapest után isUtolsó munkásábrázolásait mét Párizs következik, ahogy én nagyítottam fel. amikor félszázada. Most is ugyanmár nem bírta a megerőltető olyan fiatal szívvel vág neki munkát. Lhot nagyszerű ta- az útnak. A festészet — nár volt, Leger kevésbé, ahogv mosolyogva mondta. Mindenkit a maga hasonla- miközben keze hullámos vocosságára szeretett volna át- nalat írt le a levegőben formálni. Bécs. Berlin. Párizs. Aztán Spanyolország. Mégis: első kiállítás Londonban volt a Storren-galériában. Postimpresszionista képek voltak azok. ma már nagyon eltávolodott stílusuktól. Vasarellyvel ellentétben a dramatikus, lelki festészet az ideálja, de az a véleményg. Veress Miklós pe látható a budapesti kikg 3.50— 4.00 Őszibarack, kg 3.00— 4.00 Szilva, kg 4.00— 4.50 Szőlő, kg 5.00— 6.00 Sárgadinnye, 0,80— 1.00 Dió. kg 4.00— 5.00 Mák, literje 1.00— Csirke, kg 2.00— 5.00 Pecsenyekacsa, kg 4.00— 5.00 3.00— 7.00 3.00— 4.50 6.00— 8.00 2.00— 3.00 14.00—15.00 24.00—25.00 26.00— 21.00—22.00 a festészet, fiatalít. A Magyarok Világszövetsége rendezésében szombaton ünnepélyesen megnyílt a külföldön élő magyar származású képzőművészek gyűjteményes kiállítása a Műcsarnokban.