Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

io VASÁRNAP. 1970. AUGUSZTUS 30. Az elmúlt két évben a társadalom- és történeti tu­dományok művelői, ír$k, költők, művészek a maguk sajátos eszközeivel számos kiváló" alkotással állítottak maradandó emléket az 1918 —1919. évi magyarországi forradalmaknak. E művek sorát gazdagítja az a kitűnő helytörténeti kiadvány, amely az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsá- . . , Kának határozata alapján Gaál Endre szerkesztésében jelent meg A Csongrád me­gyei munkásmozgalom 1917 —1919. augusztus 1. címmel. A munka a Válogatott doku­mentumok Csongrád megye munkásmozgalmának törté­netéből című több kötetre tervezett — országos tekin­Munkásmozgalmi dokumentumok Nagy értékű kötet Szeged és a megye munkásainak harcairól \ tárházát adják: az olvasó a azt követelte, hogy a szociál- patainak megszállása alá dokumentumokban található demokrata párt „...a szo- került: a román övezetben cializálás felé igen erélyesen május első napjaiban szá­haladjon, a nagy vagyono- molták fel a proletárhatai- ' a Zambézi" szülőhelyét Fel- tőségű kutató útjaira. Tér ^^•nagyon sok egyéb tényt és összefüg­Aki megtalálta a vizek anyját Pontosan 120 évvel ezelőtt hozzáadja feleségül lányát, érkezett el Magyar László, a Ina Kullu Ozorót. Hozomá­regényes életű Afrika-kutató nyul pedig 300 válogatott életének nagy napja: meg- testőrt adott mellé. „Ennek tal,áltf a nagy afrikai folyók f k te sereg._nek a kísé_ bölcsőjét, a fekete földrész ° ' ° vízválasztóját, a Kongó és relében indult el nagy jeli­gést is megismerhet belőlük, kat egy bizonyos, a jó meg- mat. A megye harmadik A közölt anyagból kitűnik, élhetéshez szükséges hogy a megye munkásmoz- gen felül kártérítés galmi fejlődésének Szeged volt a központja: az itteni mozgalom befolyást gyako­rolt a megye városaiban és vegye köztulajdonba." A munkások 1918—1919 telén kemény harcokban hódítot­tak meg mind többet és töb tetben is szinte egyedülálló- eseményekre is. adványso- Elegendő, ha a szegedi kom­megjelent rnunisták egyik vezetőjének, Honti Genál Tibornak a te­vékenységére utalunk, • oldalas amellyel a proletárforrada­könyv Szeged és a megye iom győzelmének napjaiban — szoros kapcsolatban álló a hódmezővásárhelyi és a — munkásmozgalmának fő szentesi forradalmi szervek kérdéseit mutatja be a pol- kiépítését, munkájuk elin­gári demokratikus és a pro- dítását segítette, letárforradalom időszakában. községeiben lejátszódott for- bet a hatalomból. A hata­an impozáns — kiadványso­rozat elsőként kötete. A mintegy 600 lomban való részesedésük a megye városaiban különbö­ző mérvű, az elfoglalt pozí­ciók megszerzésének módja is eltérő volt. Az árnyala­tokat meggyőzően szemlél­teti a kötet. A közölt doku­mentumok annak elemzésé­re Is módot adnak, hogy a földkérdésben a mokrata párton össze- övezete az a terület volt, nélkül amely augusztus elejéig nem került megszállás alá: itt — a Tanácsköztársaság fennállása idején — mind­végig munkáshatalom volt. A megszállt területek mun­kássága — különösen a sze­gedi proletáriátus — a ked­vezőtlen viszonyok között is elszántan harcolt: a hősies júniusi általános sztrájk nagyszerű dokumentumait olvashatjuk a kötetben. A Szeged környéki községek népe is kitartott a Tanács­szociálde- köztársaság mellett. Az belül me- egyik július közepén írt de­A szerkesztő a dokumen- gyénk területén is különféle tektívjelentés megállapítja: Gaál Endre tömör bevezető tumokat — a forradalmak nézetek éltek, az ortodox tanulmánya áttekinti az 1918—1919-es Időszak legje­lentősebb szegedi és megyei eseményeit, kulcsot adva ez­menetének megfelelően — állásponttól a helyi sajátos­„Űgy Rcszketeleo. mint Kis­kundorozsma község lakos­három fő részbe csoportosít- ságokat is szem előtt tartó ságának alsóbb osztálya tel­ja. Az anyag tisztáz egy se­reg helyi problémát, ezzel a helyesebb felfogásig. jesen a bolsevizmus A munkásegység alapján sőt Kiskundorozsma híve, község zel a közölt 334 dokumentum forradalmak országos törté- március 22-én már Szegeden lakóinak mintegy 70 száza­értékeléséhez. E dokumentu- netének még pontosabb és a megye területén is lét- léka nyíltan be is vallja". mok. amelyek kevés kivétel- megrajzolásához járulhat tői eltekintve most Jelennek hozzá. Számos dokumentum meg először kötetben, köz- szemlélteti Szeged és a me­vetlen élményt nyújtanak a szakot megismerni kívánók­gye ipari- és földmunkásai­nak, azok hozzátartozóinak a szegedi forradalmi szer­nak útmutatást adnak a to- eiső világháború alatti nél- vek: „Minden proletár érde­vábbl kutatáshoz és a kér- fcülözéseit. szenvedéseit. Be- kében cselekszünk." A hata­lomra jutott osztály nevében „vasfegyelmet, tiszta öntuda­tot, becsületes munkát" kö­dések még behatóbb tanul- mutatja, hogy a polgári de­mányozásához. A kötet a helyi és orszá­gos levéltárakban, könyvtá­rakban és múzeumokban végzett nagyarányú adatfel­táró munkán alapul. A szer­kesztő az 1917—1919-es évek szegedi és megyei történeté mokratikus. még Inkább a proletárforradalom milyen jelentős változásokat hozott veteltek „minden vonalon" életkörülményeik alakulásé- A forradalom szervei Csong­rejött az új hatalom, amely A megye különböző terü­az ipari és a földmunkások letelnek ez a differenciált osztályának hatalma volt. helyzete Csongrád megyét Joggal írták kiáltványukban egyedivé teszi a Tanácsköz­társaság idején. A kötetben feltűnnek a mozgalom nagy­szerű vezetői, az ismertek és a ma már kevésbé ismertek. A dokumentumok azonban elsősorban a forradalom fő szereplőit, a tömegeket áb­rázolják, mindenekelőtt a ban. Jól kirajzolódnak a do- rád megyében is hatalmas kommunista vezetés alatt kumentumokból demokratikus a polgári erőfeszítéseket tettek a tö­forradalmat megek nyomorának enyhité­megelőző két év szegedi és sére, egészségügyi helyzetük, re vonatkozó valamennyi megyei mozgalmainak típu- ellátásuk, keresetük javítá­forradalmasodott munkássá­got, a forrongó katonákat, nincsteleneket. A régi rend lerombolására és az új tár­irott és nyomtatott, helyi és sai: ösztönös lázongások az sóra és a forradalmi kultúr- sadaimi rend alapjainak le­központi forrástípust, vala- ellátás javításáért, valamint mint a forradalmárok visz- a szociáldemokrata szerve­szaemlékezéseit is szómbavé- zetek által vezetett harc a ve válogatta ki a közölt jobb életkörülményekért, a politika megvalósítására. A kötet kellő súllyal dokumen­rakására és megvédésére irá nyúló harcaikról szóló do­tálja a párt- és szakszerve- kumentumokból fél évszázad anyagokat. A dokumentu- politikai jogok kiterjesztésé­eiő- mm ért és a békéért. Az anya­tárgyi, ezen belül gok azt ls bizonyítják, hogv csoportosítása a helyi forradalmi erők 1918. mok közlésre való készítése időrendi Gaál Endre szerkesztői mun- november eleién káját dicséri. A kötet rend- 1919. márciusában kívül gazdag jegyzetappará­tusa és a közölt dokumentu­mokhoz fűzött megjegyzé­zetek helyzetét, agitációs és propaganda tevékenységét. Bőséges és kiváló anyaggal ad tiszta képet az 1919. ápri­lis végi makói és hódmező valamint vásárhelyi Szegeden Megrajzolja évi történetének sajátossá­gait is. Egyebek közt azt. és Csongrád megyében is csak a fővárosi munkások győzelmének eredményeként sek minden lényeges tudni- teremthették meg a polgári valót elmondanak. Sok jegy- demokratikus rendet, illetve a városban működő zet egy-egy kisebb cikknek a proletárdiktatúrát. Sokszínű, után ls átsüt az akkor küz­dők világforradalmas lelke­sedése, felelősségteljes, mély humanitása, ellenségeik gyű­lölete. A közölt dokumenijj­eseményekről. mok az eseményeket árnval­a megye 1919. tan. sokoldalúan tárják fel. A megye városai, községei 1918—1919. évi jelentőségük­hogy a Szegedet 1918 végétől nek megfelelő súllyal kap­megszálló francia katonaság tak helyet a kötetben, mely­felel meg. A jegyzetanyag e gazdagsága és lapaljra tör- kanunk az delése is olyan tényező, működő munkástanácsokról. amellyel a szerkesztő a for­ráspublikáció terén új uta­kat keresett. A jegyzetekben említett kiadványok meg­könnyítik, hogy az olvasó a a KMP szegedi nek megalakulásáról és har­cairól, egves szakszervezeti csoportokról, azok forradal­forra­dalmi szerveket — öt napi gazdag képet tevékenység után — távo­1918—1919-ben zásra kényszerítette, a vá­ros környékét is megszállva szervezeté- francia övezetet alakított ki. amelyben április elejétől már nem volt proletárhata­lom. Szegeden — francia tá­helyi dokumentumokat or- eszmék térhódítása után. masodásáról a kommunista mogatással — megindult, a szágos összefüggésekben lát­hassa. Az anottációk emel­lett a helyi munkásmozgal­Különösen figyelemre méltó tésére szeged! festőmunkások dalmí szakszervezete, amely 1919. Tanácsköztársaság megdön­irányuló ellenforra­szervezkedés. Április végén a megye tiszántúli ré­mi fejlődésnek valóságos február 10-i ülésén például sze a román királyság csa­nek anyagát a jól kiválasz­tot illusztrációk is színesttik. Gaál Endre könyve általá­ban a helytörténeti munká­nak, ezen belül az 1918— 1919-es forradalmak hely­történetírásának országos mércével mérve is kiemelke­dő alkotása. A kötetet előállító Szegedi Nyomda a könyv tartalmá­hoz méltó magas színvonalú nyomdai munkát végzett. Soős Katalin fedezését így örökíti meg képei, feljegyzései nyomán naplójában: „Nem hiszem, neve csakhamar ismert lett hogy földünkön sok ilyen, ... . . _ . földrajzilag érdekes pont Nyugaton - írja Petur léteznék. Innét ered a telje- László, a Földgömb hősei sen ismeretlen hatalmas című munkájában. Az őser­Kasszai folyam, amely észak dők mélyén című életrajzi ^ítja1^" innét T^kad^kí ~gény előszava megállapít­a Zambézi folyamot alkotó Ja, hogy felfedezéseihez je­rengeteg vízér... Én ezt a lentőségében csak Livings­geogrófiai pontot méltán ne- tone és Stanley kutatásai vezem a „Vizek Anyjá"-nak. mérhetők Magyar Lászlói a Persze sok víz folyt le a messzeségbe szakadt, senki Zambé'zln? am^TszoSbat! ™ "^"T, ^ helyi cselédlány törvényte- Syar utazó e két felfedező­ien fia elnyeri a bihéi néger vei egyenrangú úttörője a fejedelem lányának szívét, közép-afrikai vízrajzkuta­majd első európaiként eljut t^nak" Afrika szívébe, a nagy víz­választóhoz. Magyar László a betűve­tést Dunaföldváron, a „Nem­zeti Oskolában" tanulta meg, majd a kalocsai gimná­ziumban tanult tovább, s végül pedig sikerrel elvé­gezte a fiumei tengerészeti iskolát. Egy osztrák posta­hajón vállal szolgálatot, ez­zel a hajóval jut el Brazili­ába; de a császári tengerész­kadét a távoli tengerek, is­meretlen országok bűvöleté­ben él; a partmenti hajó­zás helyett elhajózik Afri­ka nyugati partjaira, s el­jut Indiába is. Dél-Ameri­kába való visszatérte után élete a meghökkentő kalafi­dok sorozatává válik, s bi­zonyára nemzetközi sikerű tv-sorozat készülhetne belő­le. La Plata állam (Argen­tína) flottájának hadnagya­ként részt vesz az Uruguay elleni háborúban, s csak a szerencse menti meg a ha­difogságba esett Magyart a haditörvényszéktől. Különös sorsa ézután Afrikába veti, ahol a calabári szultán flo­tillájának parancsnoka­ként rozoga ágyúnaszádok­kal portugál emberkereske­dőkre vadászik Később de­reglyén behatol a Kongó torkolatába, s az első utazók egyikeként eljut Bomáig. Afrika legnagyobb rabszol­gatelepéig. Az ott tapasztalt, szinte elképzelhetetlen bor­zalmakat szemléletesen, nagy megjelenítő erővel írja le. A nagy kaland következő fel­vonása a bihéi néger király udvarában játszódik le. Ka­jája Kajángula, a hatalmas fejedelem, a „Dühös Orosz­lán" , kegyébe fcgadja, sőt Aszódi János: II kriminalisztika kalandos története 24. Picasso festette mintegy huszonötezer képnek csaknem a fele még a műkereskedők raktáraiban rejtőzik, és csak korlátozott szám­ban kerül forgalomba" ...A festmény-kereske­delem központja az Amerikai Egyesült Államok, mert a műalkotások vásárlói főleg amerikaiak. „Ha ön amerikai és szabadulni akar a kérlel­hetetlen amerikai fiskustól, íme, egy csalhatat­lan recept: rövid európai utazást tesz és né­hány festmény vásárol a fontosabb tárlatokról. Viszatértekor semmiféle vámot nem fizet. .. Azután megvárja, amíg az árak emelkednek és néhány festményt felajánl valamely múzeum­nak. Meg is tarthatja őket, a múzeum türelme­sen vár, amíg ön meghal... S még valami: ha a szakértő a festményeket mondjuk 500 000 dol­lárra becsülte, ezt az összeget ön levonhatja adó alá eső jövedelméből... S végül, ha ön jutá­nyos áron néhány hamisítványt vásárol, s azo­kat a múzeum a „szakértői" vélemény alapján kétszeres vagy háromszoros áron fogadja el, az üzlet kivételesen jövedelmezőnek bizonyult". Az Interpol tagországaiban fokozódik a bű­nözés. Az ütem országonként változó, de a sta­tisztikák mindenütt erre mutatnak. Egyenesen döbbenetesek az Amerikai Egye­sült Államokból érkező adatok: a bűncselekmé­nyek száma alig hét év alatt, 1960 és 1967 kö­zött, csaknem megkétszereződött. Ebben az időszakban a lakosság szaporulata mindössze tíz százalék volt, ami azt jelenti, hogy a bűnö­zés a népszaporulatnál kilencszer gyorsabban nő. Az FBI jelentései szerint az USA-ban 1967 során minden harminc percben meggyilkoltak valakit, minden 19 percben erőszakot követtek el, minden 2,7 percben egy rablást, minden 20 másodpercben egy betörést, minden 30 másod­percben egy gépkocsilopást követtek el és így tovább. A szándékos emberölések száma 1967­ben elérte a 12 700-at (1960-ban 8000 volt), a sebesüléssel járó fegyveres támadásoké pedig a 231 800-at, ami körülbelül ötszöröse a japán és franciaországi, s hétszerese az angliai bűnözés­nek. A nyugat-európai kriminalisták általában nem látnak okot az aggodalomra, mert náluk a bűnözés növekedési üteme távolról sem köze­líti meg az Amerikában már rég elért kritikus színvonalat. Az Interpol embereit viszont két­ségbeejti ez az önmegnyugtatás és türelmüket veszítve kemény kifejezésekkel hívják fel a figyelmet „az európai gengszterizmus áradatá­ra", mint ténylegesen létező, fenyegető jelenség­re. Az európai kriminalisták és kriminológu­sok nyugalma valóban érthetetlen, hiszen az európai és az amerikai bűnözés társadalmi gyö­kerei ugyanazok, a nemzetközi bűnözés pedig szintén csak a polgári társadalmi rend felté­telei közepette fejlődhetett ki. Az Interpol munkatársai tehát a tényleges helyzetet ve­szik számba, amikor a tagállamokhoz intézett felhívásaikban hangsúlyozzák: mindent el kell követni „a nemzetközi bűnözés rohamosan fel­ívelő görbéjének megfékezésére". A társadal­mi egyenlőtlenség, a lakosság egyes rétegei­nek a nyomora, a törvények fogyatékosságai, illetve az ügyvédek visszaélései e törvények gyengeségeivel, a nagyméretű korrupció, a ha­gyományos erkölcsi értékek hanyatlása, a bűnö­zés bizonyos formáival — szerencsejátékok, prostitúció — szembeni elnéző magatartás, a szexuális ráhatással megvalósított visszaélések, a társadalmi berendezkedés, amelyben a siker mértéke a gyors meggazdagodás bármi áron, a negatív társadalmi mintaképek, vagyis a gyors meggazdagodáshoz vezető törvénytelen módsze-­rek népszerűsítése — íme, csupán néhány a pol­gári társadalom bűnözést szülő tényezői kö­zül. ' 1887-ben jelentek meg George W. Wallingnak, a New York-i rendőrség főfelügyelőjének em­lékiratai, amelyek rendkívül tisztánlátással vi­lágítanak rá a fokozódó bűnözés társadalmi vonatkozásaira az USA-ban. így például a kor­rupt politikusokról szólva, Walling megálla­pítja: „Mindaddig, amíg az effajta politikusok be­folyást gyakorolhatnak a rendőrségre, korrum­pálják és megbénítják annak gépezetét, amely­nek pedig a polgárok tulajdonát és becsületét kellene védelmeznie... Nálunk minden lehet­séges. Ennek ellenére, lehetetlennek tartom, hogy egy milliomost felakasszanak, még ha szörnyűséges gaztettet követett is el. Azok kö­zül, akiket a ml nemzedékünk élete során fel­akasztottak, egy sem rendelkezett pénzzel, sem pedig politikai barátokkal..." És az, ami csaknetn egy évszázaddal ezelőtt érvényes volt, ma is maradéktalanul érvényes. Mégpedig jóval nagyobb arányokban. „A nagy üzletemberek ma Amerkia legnagyobb szél­hámosai — írta W. Z. Foster 1950-ben. — Borzalmas bűntetteket követnek el, de az ügy­védek egész serege védelmezi őket, ezért majd­nem lehetetlenség börtönbe juttatni valamelyi­küket. Minél szegényebb egy társadalmi osztály minálunk, annál több képviselője van börtö­nökben, jóllehet a bűnözés aránya alacsonyabb náluk, mint a gazdagok körében." (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a tartási szerződésről Napjainkban is élő probléma az Idős. kevés vagy nyugdíjjal egyálta­lán nem rendelkező em­berek életviszonyainak megoldása. Ennek egy.k módja, — leggyakrab­ban a földdel, házzal, lakással rendelkezők körében —. hogy tartá­si szerződést kötnek. 0 Lényege? A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet sa­ját háztartásában meg­felelően eltartani. A mi­niszteri indokolás hane­súlyozza ennek mérté­két. tehát nem szűkös tartüst kell biztosítani. Az eltartó kötelezheti magát az élelmezésen, ruházaton, lakáson kí­vül gondozásra, gyógyít­tatásra. ápolásra és el­temettetésre. Az eltar­tott ennek felében a tu­lajdonában levő Ingat­lant átruházza eltartói­ra. A tartási szerződést írásban kell megkötni, és az illetékes kerületi tanács végrehajtó bi­zottságának igazgatási osztályán kell felmutat­ni. Érvényességéhez ha­tósági jóváhagyás szük­séges. A helvszíni vizs­gálatok alapján az igaz­gatási osztály megta­gadhatja a jóváhagyást. Határozatáról hatvan napon belül értesíti a szerződő feleket. 0 Nehézségei? E jogviszony alapján idegen emberek kerül­nek közös háztartásba. Az eltartókat nem em­berbarátság. hanem anyagi érdek vezeti. A szerződő felek nem egyenlő erejűek, az el­tartott bizonyos érte­lemben kiszolgáltatott. De az érték-ellenérték viszonva is változhat a szerződés után. A tartás költségei meghaladhat­ják — hosszú élet ese­tén — a kapott ellenér­téket. de növekedhet az ingatlan értéke is. ami lóval túlhaladhatja a szolgáltatásokért. Ilyen­kor előfordul, hogv a felek valamelyike felkí­vén.ia bontani az egyez­séget. 0 A megoldás A kijátszás veszélye ellen a iog védelmet biztosít. Lehetőséget ad békéltetés után a tartási szerződés módosít/sára. életjáradéki szerződéssé alakítására, illetve meg­szüntetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents