Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

19 SZOMBAT, 1970. AUGUSZTUS 29. Pályaudvar korszerűsítése Október végén megkezdő­dik a budapesti Déli pálya­udvar nagyarányú fejleszté­se és korszerűsítése. Az első szakaszban alakítják ki a Metró-állomast és a pálya­udvart összekötő lépcsősort. Kitüntetések Pénteken a Belügyminisz­tériumban átadták a kitünte­téseket azoknak a belügyi dolgozóknak, akik az árvíz idején a védekezésben, az élet- és vagyonmentés szer­vezésében. irányításában, végrehajtásában, valamint az újjáépítésben bátor és példamutató helytállást ta­núsítottak. Az ünnepségen felolvasták a belügyminiszter napipa­rancsát, mely a többi között megállapította: a Belügymi­nisztérium parancsnokai és beosztottjai az árvízvédelmi munkálatokban szorosan együttműködtek a lakosság­gal, a vízügyi és tanácsi szervek vezetőivel, munka­társaival; nagy szervezett­séggel hangolták össze tevé­kenységüket a társfegyveres testületek tagjaival, vala- j mint a szovjet katonákkal. Kezdettőt fogva helytálltak a közrend. a közbiztonság | fenntartásában. Ezt követően Rácz Sándor rendőr vezérőrnagy, belügy­miniszter-helyettes átnyúj­totta a kitüntetéseket. Tizen­hatan a Vörös Csillag Ér­demrend, 43-an a Kiváló Szolgálatért Érdemrend ki­tüntetésben részesültek, 16­an a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát, ketten Árvízvédelmi Emlék­érmet kaptak. Ünnepi pohárköszöntőjé­ben Rácz Sárjdor belügymi­niszter-helyettes a miniszté­rium vezetői nevében gra­tulált a kitüntetetteknek és elismerését fejezte ki a belügyi dolgozóknak, akik a nehéz napokban derekasan helytálltak. A magyar néphadsereg klubjának nyári helyiségé­ben pénteken délután ünne­pélyesen kitüntették a Tisza­völgyi árvízvédekezésben kivált vízügyi dolgozókat. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke tolmácsolta a párt Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a Miniszter­tanács elismerését azoknak a vízügyi dolgozóknak, akik különösen hősi munkával járultak hozzá a védekezés sikeréhez. Ezután Dégen Im­re átnyújtotta a kitüntetése­ket. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta tizen­egy, az ezüst fokozatot negy­vennégy és a bronz fokoza­tot negyvenhat vízügyi dol­gozó. Pártonkívüli elmélkedés Gyermek­város I.lTI-fotő — Mező Sándor felv. — KS A moszkvai magyar kiállítás alkalmával a gyermekekre is gondoltak — „gyermekvárost" rendeztek be nekik, ahol magyar játékokkal és a pesti bábszínház előadásain szó­rakozhatnak. Milyen az építők ebédje? Az építőipar nemcsak vezetője a következőket írta munkahelyen is megfordul­szakmai követelményei, ha- az aznapi csontlevesröl: tunk. Mindenképpen tisztáz­nem a vele járó mostoha „emberi fogyasztásra alkal- ni szerettük volna, vajon az körülmények miatt is nehéz matlan". A rövid közvéie- ellátási osztály vezetőjének, mesterség. A munkások ménykutatas kérdéseire Ács vagy a dolgozóknak van iga­többnyire a szabadban dol- Imre, tarjántelepi vezető- zuk. Jártunk az MTÁ bioló­szerelő mindezt azzal toldot- giai intézet építkezésén, a ta meg, hogy „a minőség dolgozók ebédlőjében, a igen rapszodikus, az egyik Tarjántelepen, s véleményt goznak, s bizony kényelmü­ket rendszerint nem szol­gálják a gyárakban, üze­központi telep, házgyár „fo­is. Kiderült, mekben található szociális nap kitűnő a koszt, a má- kértünk a intézmények. Különösen ne- sik nap szinte ehetetlen." valamint a héz biztosítani a kifogásta- Vagy tizen a túlságosan is gyasztóitól" élelmezést, „egyhangú étlapszerkesztést" hogy mindenütt az egyhan­időről idő- emlegették. s étkeztetést tartják a leg­panaszok, Tesléri Jánosnak, az ellá- nagyobb hibának. A központ hol a mennyiséggel, hol az tási osztály- és Tarjányi dolgozói is elmondták, hogy étel minőségével van baj. Györgynek, munkásellátási az étlapon szereplő savanyú­lan ebédet, az Az építőiparban re visszatérnek a Memrég a DÉLÉP dolgo- csoportvezetőnek viszont ságot, gyümölcsöt stb. nem zóitól érkezett kérés: emel­jünk szót étkeztetésük meg­javításáért. más véleményük volt. Sze- kapják meg, vagy tésztához rintük jó az étkeztetés, el- van gyümölcs, húshoz pedig enyésző számban fordul elő nincs stb. Űtunk először a vállalat jogos kifogás. Sőt Tarjányi A DÉLÉP és az ebédfo­Bocskai utcai központjába György egy vizsgálatot idé- gyasztó közösen 10 forint vezetett. Jártunk irodákban, zett, amely szerint ugyanaz 21 fillért fizet egyetlen ada­beszélgettünk az étel csak tizenkilenc (!) gért. Tehát nem keveset. napra rá fprdult elő a me- Kivétel nélkül úgy vélik a konyhában, az ebédre váró emberekkel. A tiszta abrosszal leterített nüben. az emberek; ennyi pénzért Ennyire elfogultak lenné- még a tömegétkeztetéstől is azt hallottuk, hogy nek az emberek; ok nélkül választékosabb ételeket vár­sem panaszkodik, marasztalják el a DÉLÉP nak! Jogosan. munkásait etető Szegedi Meggyőződtünk arról, ebédlőben sürgölődő kiszol­gálótól senki mindenki elégedett. A pa­naszkönyv viszont másról Áfész-konyhat? árulkodott: augusztus máso hogy a felsorolt hibák elle­- . nére az áfész-konyha kaló­A DELEP ellatasi eloado- riadús, a fizikai munkások dikán az ellenőrzési osztály jávai, Borsos Györggyel több szájaízének jobban megfele­lő ételeket főz. Lehet, hogy Budapesttől New Yorkig A Baftók-ün r*ep eseményei Á Bartók jubileumi év alkalmával idehaza és kül­földön sorra kerülő ünnepi események — emlékülések, hangversenyek. kiállítások, tudományos konferenciák és színpadi bemutatók — elő­készületeit vette számba a Bartók Emlékbizottság. A gazdag hazai program szeptember 25-én, Bartók Béla halálának negyedszáza­dos évfordulója előestéjén kezdődik." Az emlékbizottság Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter elnökletével ünnepi ülést tart a Magyar Tudo­mányos Akadémián, ahol a zeneszerző kortársai méltat­ják a nagy magyar zeneköl­tő életművét. Ugyanezen a napon a Fővárosi Tanács, a Zeneművészeti Szövetség és a Hazafias Népfront koszo­rúzási ünnepséget rendez Bartók Béla emléktáblájá­nál. a Szilágyi Dezső téren. Elhelyezik a megemlékezés virágait -a baráti országok zenem ű vész-szó vetségeinek képviselői is. Este az Erkel Színházban Bartók-díszhangversennyel indul az a koncertsorozat, amelynek keretében 40 alka­lommal neves külföldi és magyar karmesterek, előadó­művészek, együttesek tolmá­csolásában hangzanak fel Bartók művei. Az Erkel színházbeli gálahangversenyt az Eurovízió és az Intervízió is sugározza. Szeptember 26-án nyílik meg a Bartók életét, mun­kásságát bemutató reprezen­tatív kiállítás a Várban, a Történeti Múzeumban. Este az Állami Operaházban Bar­tók három színpadi műve — A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin — a legkiválóbb magyar művé­szek előadásában, felújítás­ban kerül színre. Kiemelke­dő zenei esemény lesz szep­tember 26-án a Zeneakadé­mián. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zene­karát Lehel György vezény­li. Közreműködik Korács Dénes hegedűművész. A mű­sorban Bartók Hegedűver­seny és Concertója hángzik el. Határainkon túl is adózik a művészvilág Bartók Béla emlékének. A Kulturális Kapcsolatok Intézete mint­egy 30 országban rendez Bartók-dokumentumkiállí­tást. Hatalmas méretű tablók idézik fel Bartók Béla élet­űját. Az anyagot partitúrák, kéziratok, könyvek, hangle­mezek, levelek, fényképek és más tárgyi emlékek egészí­tik ki. A magyar UNESCO­bizottság felkérésére Bartók­megemlékezéseket iktattak programjukba a nemzeti UNESCO-bizottságok is. December 10-én, az embe­ri jogok napján, az ENSZ New York-i palotájában is tisztelegnek Bartók Béla emlékének. az íróasztalnál ülőknek ez ta­lán nem a legkedvezőbb, de kétségtelenül jobb így, mintha fordítva lenne. Vé­gigjárva a tisztán tartott ét­kezdéket, meghallgatva a véleményeket, bebizonyoso­dott, hogy az építőmunkások étkeztetésével nincs nagy baj. A panaszok aránylag könnyen orvosolhatók: ha az áfész-konyha dolgozói s az étel szállítását végzők fi­gyelmesebben végzik mun­kájukat, ha ötletesebben tervezik meg az étkeztetési programot, a menüt — tu­lajdonképpen kijavítottak minden hibát. Matkó István a az irányelvekről közélet műkedvelő szemlélői rendszerint elég ko­moly fáziseltolódással dolgozzák fel magukban a pozitív tüneteket, jelenségeket. Ha valahol hiba csúszik a menetrendbe, azt — irgalmatlanul csúnya, ma­gyartalan kifejezés, de ezúttal leírom — azonnal „lerea­gálják", a pozitívumokat természetesnek tartják, azokról lényegesen kevesebbet beszélnek. Egyszerű kis példa: ami­kor fekete volt a kenyerünk, az emberek lépten-nyomon erről beszéltek, amikor megfehéredett, s megszokták a fe­héret, a minőségben kerestek hibát, s napjainkban fel­í'elvetődik a kérdés, mért nincs a boltokban elég — barna kenyér. Amikor éles volt még társadalmunkban a pártta­gok és pártonkívüliek differenciálódása, a közéletben, munkahelyeken mindenki jellemzésekor megjegyezték, hogy párttag, vagy pártonkívüli, a politikai fórumokon — akármilyen kis poszton — szereplőkről szinte minden esetben azt mondták: nagy pártember. Most, hogy végigolvastam a KB irányelveit a X. párt­kongresszusra, amit minden lapunk közölt, elsőként az a gondolat ütött meg, vajon milyen közéleti légkörben ke­rül majd sor ezeknek az irányelveknek „törvénybe iktatá­sára", mennyire a párt és mennyire az egész nép ügye mindaz, amit a nyolc fejezetben, s negyvenkilenc pontban a továbblépés érdekében összefoglalt a Központi Bizott­ság. S itt visszakanyarodom a párttagság és> a pártonkívü­liek csoportjának jelenlegi viszonyára. Az irányelvek tár­sadalmunk ideológiai, kulturális állapotát tárgyaló feje­zete így kezdődik: „Az általános haladással erősödtek ha­zánkban a közgondolkodás szocialista elemei..." majd: „A szocialista társadalom politikai egységének erősödése és aktivitásának fokozódása a párt által vezetett harcban ment végbe. A párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. Ez segítette a fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását és kedvezően befolyásolta a szocia­lista közgondolkodás terjedését". Érdemes e kérdés ma már történeti realitásként el­könyvelhető elemeinél egy kicsit elidőznünk. Napjaink­ban a dolgozó társadalomban alig vetődnek fel a párttag­ság és pártonkívüli tömegek differenciálásának motívu­mai. A válaszfalak, amelyek korábban a két társadalmi kategória között szinte szemmel láthatóan megvoltak, em­ber és ember megítélése tekintetében teljesen eltűntek. Ma a közéletben, a szocialista nemzeti egységpolitika he­lyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása következtében együtt dolgoznak mindazok, akik dolgozni akarnak, nin­csenek privilégiumok és elmarasztalások egyik oldal irá­nyába sem. Az irányelvekből kitűnik, hogy a párt a konszolidáció jelenlegi állapotát nem tartja, s nem is tarthatja véglege­sen megnyugtatónak. Az ötödik fejezet huszonkilencedik pontjának második bekezdésében ugyanis a következőket olvashatjuk: „A kommunista eszmék térhódítása mellett azonban a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még jelen vannak, hatnak s részben újra­teremtődnek reakciós, nacionalista, idealista nézetek, a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei­politikai egységének megerősödését". A közélet iránt érzékeny, párton belül és párton kívül, az egészséges jövőért küzdő honpolgár mindezt nagyon tisztán látja. De aki gyakran megfordul emberek között, azt is tapasztalhatja, hogy e társadalmi-politikai problé­mák gyökereit a pártonkívüliek tekintélyes többsége is egybehangzóan negatívumként. ítéli meg. Általában: a ka­pitalizmussal szimpatizálók köre egyre szűkebbre szorul, az áruval telített üzletek, az életszínvonal folyamatos emelkedése, az itt-ott észlelhető átmeneti zökkenők ellené­re is felnyitotta a szemeket. Szocialista utunk helyességét a természetes, az életből fakadó tények igazolják. Az irányelvek őszinteségüknél, bátorságuknál, embe­riességüknél fogva az élet minden területére kiterjedően az egész társadalom egyetértésével találkoznak. Biztos, hogy a nemzeti egység boltozata alatt összeforrott .dolgozó emberek sokat beszélnek majd róluk, viták is teremnek az egyre egészségesebb politikai, közéleti fórumokon — de a párt várja is a tömegek észrevételeit, hiszen, amint az irányelvek második fejezetének ötödik pontjában kinyilat­koztatja: szövetségi politikája nemzeti egységbe tömö­ríti társadalmunk dolgozó osztályait, a munkásokat, a pa­rasztokat, az értelmiségieket, a kispolgárokat, a különböző világnézetű embereket, kommunistákat, pártonkívülieket, hívőket és nem hívőket; egységbe tömörít mindenkit, aki vállalja a közös célt: a szocialista Magyarország ifelépité­sét". végül néhány gondolat arról, hogy az előbbieken túl miért érzik magukénak a pártonkívüliek is az irány­elveket. Azért, mert a párt helybenhagyásukhoz nemcsak a párttagok, pártszervezetek, hanem az egész nép közreműködését várja. A záró részben felkéri a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek, a Szövetkezeti Tanács, a ma­gyar nők, a KISZ Központi Bizottsága, a Tudományos Akadémia hatókörébe tartozó közéleti, tudományos érde­keltségű személyeket, testületeket, hogy vitassák meg az irányelveket, s véleményüket juttassák el a Központi Bi­zottsághoz. Tehát a Központi Bizottság a nép elé bocsátja a fej­lődés következő szakaszát megszabó irányelveit, a nem­zeti egység megbecsülését ennél jobban semmivel se doku­mentálhatná. ORMOS GERÖ s Orvosmeteorológia Á gyógyászatban mind na­gyobb tért hódít az orvos­meteorológia — közölték pénteken a Magyar Meteo­rológiai Társaság Szombat­helyen ülésező 15. vándor­gyűlésének második napján. Dr. Predmerszky Tibor, az Országos Frederic Joliot Cu­rie Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet •igazgatóhelyettese beszámolt erről. Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet például orvosmeteorológiai prognózi­sokat ad ki — mondotta az előadó. Dr. Kérdő István, az Or­szágos Reuma és Fürdőügyi Intézet főorvosa. a klinika biometeorológia és a gyógy­hely klimatológia időszerű kérdéseiről tájékoztatta a vándorgyűlés résztvevőit. Agyáram­vizsgálók Az ÉMG esztergomi gyá­ra 16 nyolccsatornás elektro­nikus agyáramvizsgálót szál­lított a hozzá tartozó fotósti­mulátorokkai és fonostimulá­torokkal a brazíliai klini­kákra. )

Next

/
Thumbnails
Contents