Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam. 199. szám 1970. AUGUSZTUS 26., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Közös Jarring megkezdte memorandum í tárgyalásait A huszonöthatalmi genfi leszerelési értekezlet keddi ülésén 12 el nem kötelezett ország közös memorandumot terjesztett elő. Ez indítványozza, hogy egyidejűleg tiltsák be a vegyi- és biológiai fegyverek előállítását. valamint tárolását. \z Argentína, Burma, Brazília, Etiópia, India, Marokkó, Mexikó. Nigéria, Pakisztán, az EAK. Svédország és Jugoszlávia képviselői által kidolgozott memorandum hangsúlyozza, hogy az ellenőrzést az egymást kölcsönösen kiegészítő nemzeti és nemzetközi ellenőrzési gépezettel kell biztosítani. Az EAK, Jordánia és Izrael közvetett kapcsolatfelvétele Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti közvetítője, kedden megkezdte a tárgyalásokat a konfliktusban érdekelt felekkel: Izrael, az Egyesült Arab Köztársaság és Jordánia nehezen tető alá hozott közvetett kapcsolatfelvétele ezzel megindult. Jarring — az arab—izraeli közvetett tárgyalások első felvonásaként — kedden 45 perces eszmecserét tartott Tekoah-val, Izrael ENSZnagykövetével. A két diplomata a keddi napon meg egyszer találkozott. majd Tekoah hazarepült, hogy tanácskozzék kormányával. Gunnar Jarring második látogatója Abdul Hamid Saraf, Jordánia washingtoni nagykövete, a jordániai ffi képviseletével megbízott diplomata volt; kettejük tanácskozása 25 percig tartott. Jarring harmadik vendége II szegedi pedagógusok élei- és munkakörülményei Az iskolareform megvalósítása az elmúlt években mipden tekintetben növelte az iskolával, a pedagógusokkal szemben támasztott igényeket Szegeden is. A város sajátos helyzetéből következően a pedagógusok létszáma és össszetétele általában kedvező. Az egyes területeken jelentkező gondok ellenére az összehasonlítás az ország más városaival Szegedre előnyös. A város óvodáiban 135 szakképzett óvónő működik, egy-egy óvodai csoportra átlagosan 1.46 óvónő jut, több mint a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. A foglalkoztatási idő meghosszabbításával kapcsolatos igények kielégítése azonban csak az óvónők létszamának növelésével lenne megoldható. Sajnos, erre a következő éiekben nem sok remény van. mert már eddig is előfordult. hogy a tartósan távollevő óvónők helyettesítését csak szaképzetlen munkaerővel tudták megoldani. Az általános iskolai nevelök száma és szakképzettsége kiemelkedően jó. Meg a tartós helyettesítések nagy részét is szakképzett tanerők látják el. A 665 kinevezett általános iskolai pedagógus 30 százaléka nő. Nagy számban dolgoznak a szegedi általános iskolákban egyetemi végzettségű tanárok. Ez a tantestületek szaktárgyi színvonalát általában kedvezően befolyásolja, azonban az ország sok középiskolájában tanerőhiányt okoz a városi általános iskolák elszívó hatása. Szegeden 90—95 főt teszi ki azoknak a pedagógusoknak a száma, akiket itt csak alkalmi helyettesítéssel foglalkoztatnak, holott falusi iskolákban véglegesen alkalmaznák őket, de családi és más körülménvekre hivatkozva nem vállalják a vidéki munkahelyeket. A középiskolákban 413 pedagógus dolgozik. Vi szakmunkásképző iskolák főhivatású tanerőinek száma 165, az óraadók száma 130. A pedagógusok bérezése az utóbbi években elmaradt több más dolgozó rétegétől. Az 1966-ban bevezetett bérrendszer előnyei és eredményei ma már nem hatnak. A folyamatos, évi 1—2 százalékos bérfejlesztést. egyéb fedezet hiányában, jórészt új feladatok megoldására kellett fordítani. A pedagógusok bértejlesztésének rovására javítottak valamelyest az intézmények technikai dolgozóinak bérezésén, mert a fluktuáció, különösképpen az óvodákban, a múlt években mér csaknem a működés akadályává vált. Így azután a szegedi pedagógusok bérezése még a budapestieknél vagy a debrecenieknél is gyengébb. Többségük Semmiféle pótlékot nem kap, a túlórázás lehetősége is minimális. kivéve a dolgozók iskoláiban tanító középiskolai tanárokat. A pedagógusok lakáshelyzete Szegeden alapjában véve nem rossz. Igaz, hogy ebben szerepe van annak az adminisztratív megszorításnak. hogy pedagógus munkakörbe csak lakással rendelkező szakembereket alkalmaznak. Anyagi helyzetüket tekintve viszonylag hátrányosabb körülmények közt élnek a nem kinevezett, hanem meghatározott időre szerződtetett. pedagógusok, akiknek száma évről évre nagyobb. A szerződéses nevelök helyzetét a tanács vb művelődésügyi osztálya a pedagógusok szakszervezetével közösen megvizsgálta, s helyzetük javítására néhány részintézkedést tettek. E dolgozók érdekeit azonban az szolgálná legjobban, ha állandó helyettesként státusba kerülhetnének. A városi tanács végrehajtő bizottsága tegnapi ülésen egyebek között megtárgyalta a Szegeden dolgozó pedagógusok helyzetét, ideológiai és szakmai továbbképzésüknek lehetőségeit és azokban a kérdésekben, melyekben helyileg is előrehaladás érhető el, határozatokat hozott. De feltétlenül látni kell. hogy a pedagógusok helyzetének. élet- és munkakörülményeinek lényeges javítása központi intézkedésektől függetlenül nem oldható meg. i az ..első körben'' Hasszán El-Zajjat, az EAK képviselője volt. Zajjat arra a kérdésre, vajon lehetséges-e a 90 napos tűzszünet meghoszszabbítása, ezt válaszolta az újságíróknak: „Emberek, akik hat nap alatt képesek háborút csinálni, bizonyosan megállapodásra juthatnak kilencven nap alatt." Az izraeli megbízott, Tekoah „reményt keltő kezdetnek" nevezte a megbeszélést. Mint közölte, Izrael álláspontjának „alapelveit" fejtette ki U Thant megbízottjának. Tekoah kijelentette még, hogy „békét kötni egy 22 éve tartó konfliktus után sok nehéz probléma megoldását követeli meg". Jordánia megbízottja. Saraf nagykövet „gyümölcsöző találkozónak"' nevezte megbeszélését Gunnar Jarringgal. Saraf a találkozó után kijelentette: „Dr. Jarringban megvan minden jószándék és eltökéltség ahhoz, hogy elörevigye a tárgyalások ügyét." El-Zajjat a 40 perces találkozó után ezt mondotta: ..Ha a béke jó dolog, akkor árának is kell lennie. A békére való őszinte törekvésünkben hajlandók vagyunk megfizetni ezt az árat." Zajjat a továbbiakban nyomatékosan rámutatott, hogy öt nevezték ki Egyiptom fődelegátusává a Jarring vezette tárgyalásokra. Mahmud Riad külügyminiszter ugyan a jövő hónap elején Neww Yorkba érkezik, ez azonban nem jelenti azt — mondotta —, hogy ő csak „időközi"' tárgyalófél. Az egyiptomi kormány szóvivője az izraeli—egyiptomi—jordán tárgyalásokról (Folytatás a 2. oldalon.) Egyenlőtlenségek az egészségügyi dolgozók bérezésében Az idén megjavították az egészségügyi középkáderek fizetését, ennek hatására máris csökkent az elvándorlás. Az egészségügyi dolgozók körülményei, keresete között azonban továbbra is nagyok a különbségek, vannak még bérfeszültségek — ahogy a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén többen is megállapították. Nagyon nehéz körülmények között végzi munkáját a megyében az a 125 védőnő, akinek átlagkeresete havi 1500 forint, s ötévenként kapnak egy esőköpenyt, háromévenként egy ruhát. Nagy a fluktuáció a rendelőintézeti asszisztensnők között, mert fizetésük igen alacsony: 1260 forint átlagosan, s hasonlóan rosszul fizetik a bölcsődei gondozónőket (1362 forint a megyében az átlagkereset). Nagy gondot okoz, hogy az alacsony fizetés miatt nincs kisegítő munkaerő: 1968-ban 137-en, 1969-ben 217-en hagyták ott állásukat. Mindez már csak azért is érthető, hiszen a kevesebb kereset mellett az egészségügyi intézményben gondosabb és nehezen megszokható munkát kell végezniük. Az orvosok bérezésében is vannak egyenlőtlenségek, amelyek azt eredményezik, hogv az államigazgatási, közegészségügyi-járványügyi állások egy részét nem is tudják betölteni: anyagi lehetőségeik, előrehaladásuk meg sem közelíti az ilyen helyeken kollégáikét. Az orvosok életkörülményeinek alakulásában meghatározó szerepe van annak, hogy hol dolgoznak. A kórházi munkához való ragaszkodásnak egyik oka az. hogy ott végezhető jelenleg a legmagasabb szintű orvosi tevékenység, de — ahogy sokan megerősítették már — nem mellékes az sem, hogy a betegek honorálják ezt a tevékenységet. Amikor kórházi orvost rendelőintézetbe akarnak áthelyezni, valószínűleg van ilyen oka is ellenvetéseiknek, hiszen az utóbbiban nem alakult ki a honorárium rendszere. A körzeti orvosok fizetése átlagosan 3-100 forint, de magángyakorlatból és a honoráriumokból szerzett jövedelme legalább ilyen értékű. Az is igaz, hogy munkakörülményeik viszonylag a legkedvezőtlenebbek. Mellékfoglalkozása vagy másodállása az orvosok 70 százalékának van, a körzetiek 61, a többiek 57,5 százalékának van autója, saját háza az orvosok 24.5 százalékának van. Kereseti lehetőségeikre az ülésen többször elhangzott megállapítás illik rá: kevesen keresnek sokat, sokan pedig keveset. Sajnos, a munkahelyi körülmények sem a legjobbak, csak egyes kórházak egyes osztályain. Vannak olyan kórházi osztályok, ahol nincs öltöző és van olyan rendelő (Vásárhelyen), amelynek már körülményei tűrhetetlenül rosszak. Az egészségügyi dolgozók helyzetének, életkörülményeik javulásának érdekében Szentesen és Makón, most pedig Hódmezővásárhelyen építenek 44 személyes nővérszállást, a szentesi megyei kórházban .pedig orvosszállást hoznak létre. Kiállításunk Moszkvában A Szabad Magyarország 25 éve jubileumi kiállításunknak. igen . nagy a sikere Moszkvában. Áruinkat nemcsak a moszkvaiak, hanem a szovjet fővárosba a Szovjetunió küUínböző területeiről érkezők is megtekintik. A szovjet/szakemberek, akárcsak a kiállításunk más látogatói. elismeréssel szólnak különféle termékeinkről. Képeink „ízelítőt" adnak kiállításunkról. * fi "mmmmrnm. A Magyar Hajó- és Darugyár termékeit reprezentáló működő modelleknek a nap minden órájában sok csodálója akad vrtiwmniiai ívfflrii: < Italparádé élelmiszeriparunk bemutatóján A HUNGAROTEX divatbemutatóiban napról napra gyöJ nyörködik a közönség