Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970. AUGUSZTUS 20. 105 Gyorsmérleg ünnepi hetekről Ülést tartott a Fesztivál Intézőbizottság Tegnap délelőtt — egy nappal a játékok mai, utolsó előadása előtt — a városi tanács székházában megtartotta hagyományos évadértékelő záróülését a Fesztivál Intézőbizottság. Beszámolót Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, az intézőbizottság elnöke mondott. Részt vett az ülésen dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára is. Az ünnepi hetek idei rendezvényeire, mint ismeretes, rendkívüli körülmények között készültünk fel — hangsúlyozta a tájékoztató referátum. Az árvízveszély, a szokatlan időjárás és nem utolsósorban dr. Tari Jánosnak, a játékok igazgatójának halála nemcsak az előkészületekre és a lebonyolításra hatott kedvezőtlenül, hanem magától értetődőleg az eredményekre is. Mindennek ellenére a tervezett programoknak és műsoroknak legalább 95 százalékát sikerrel lebonyolítottuk, s bár annyi előadást, mint az idén, még egyetlen évben sem mosott el, illetve zavart meg az eső, mégis az előadásokat — beleszámítva a mai záróelőadást is — 65 ezer néző tekintette meg. Ez ugyan jóval kevesebb, mint a tavalyi vagy a megelőző esztendők nézőszáma. De volt a szabadtérinek ennél rosszabb évadja is: 1964-ben mindössze 52 ezren nézték végig a bemutatókat. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy az idei esztendőt is sikeresen zártuk, érdemes volt a fesztivált idén is megrendezni. A most. záruló évad másik sajátos vonása, hogy nem négy hétig tartott mint az ünnepi hetek általában, hanem ötig. Ezzel sikerült azt a rendezvény-zsúfoltságot, amelyet az elmúlt években többször bíráltak, jelentősen csökkentenünk. Az első héten, még a szabadtéri kezdéte előtt, a fesztivál több nagy rendezvényének a lebonyolítására, illetve megkezdésére sor került. A szabadtéri előadások közül a nyitódarab, a Háry az idén is nagy közönségsikert ért el. De mivel már több év műsorában szerepelt, ismételt felújítását egyelőre nem tervezik. A Trójai nők nem aratott nagy közönségsikert — látogatottsága alig emelkedett az 50 százalék fölé —, művészi eredménye és sikere annál jelentősebb volt. A Csipkerózsika elmaradt a várakozásoktól, nem sikerült igazi szabadtéri produkcióvá válnia. Az operabemutató, a Parasztbecsület és a Bajazzók jó színvonalú előadás. A Vitézi énekre a jegyek elővételben elkeltek, a műsor azonban mégsem keltett osztatlan elismerést. Az első két rész színvonalas és szép vállalkozás volt, a harmadik részben előadott Tóbiás című tánckomédia azonban egész egyszerűen nem való a szegedi szabadtérre. Elemezte a beszámoló az úgynevezett kiegészítő rendezvényeket is, amelyeket a szokatlanul szeszélyes időjárás nem zavart meg anynyira, mint a szabadtérit. Idén is kiemelkedő sikere volt a nemzetközi néptáncfesztiválnak, az új évtizedet kezdő Nyári Tárlatnak, a kéttagozatossá bővült Nyári Egyetemnek és az ifjúsági napok nak is. Ez utóbbi megrendezésénél azonban változatlanul probléma a karneváli menet, amelynek jövőre új utakat kell keresnie, szegedibbé és érdekesebbé kell válnia. Az illetékesek — több más tervet mérlegelve — arra is gondolnak, hogy a jelenlegi formánál szerencsésebb lenne vízi karnevált rendezni a Tiszán. Ezután rámutatott a beszámoló, hogy azok a sikeres zenei események, mint az orgonahangversenyek és az idén először rendezett Muzsikáló udvar, arra mutatnak, hogy érdemes lenne a fesztiválnak ezt a jellegét a jövőben tovább erősíteni. Annyira, hogy ezek a koncertek önmagukban, a szabadtéri előadásoktól függetlenül is vonzóerőt jelentsenek. A jövő évi műsorral foglalkozva az intézőbizottság elnöke egyebek közt elmondotta, hogy a már Ismert program kibővítéseként foglalkoznak Hacsaturján Spartacus című balettjének előadásával is, a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének tolmácsolásában. Húszévesek a tanácsok • » Ünnepség, kitüntetések átadása A hármas jelentőségű ün- plaketteket és jutalmakat a át Mónus Ernőnek, a váronep előtt bensőséges gyűlés- minisztérium, illetve a me- si tanács mezőgazdasági és re jöttek össze tegnap, szer- gyei tanács által arra érde- élelmezésügyi csoportja vedán délután Szegeden a me- mes dolgozóknak. A Nép- zetőjének a Mezőgazdaság gyei tanács tanácsterfnében köztársaság Elnöki Tanácsa a megye, a járás és városaink régi Gáspár Lászlónak, a kerestanácsainak képviselői, kedelmi osztály főelőadójádolgozói. A tanácsok nak nyugdíjba vonulása alKiváló dolgozója tést. kitüntemegalakulásának huszadik kalmából a Munka Érdemévfordulóján ünnepi értekez- rend bronz fokozatát adoleten köszön tót te • O adóbb munkásait tanács. legoda- mányozta, a mezőgazdasági Eredményes munkásságáért tüntettek ki tizenkilenc népművelőt tegnap Szegeden, a megyei tanácsmegyei és élelmezésügyi miniszter házán. Hantos 'Mihály, a meKivaló Dolgozó kitüntetést gyei tanács vb elnökhelyetDr. Paczuk István, a me- adományozott 13 tanácsi dol- tese nyújtotta át a Szociagyei tanács vb elnökhelyet- gozónak és kettőt részesített usta Kultúráért érdemérmet tese emlékezett meg az idei minisztériumi dicséretben. A egyebek között Acs Zoltánév legjelentősebb eseményei- megyei tanács végrehajtó bi- nak; a szegedi járási tárói, ünnepeiről és köszöntöt- zottságának elnöke a városi, nács vb művelődésügyi oszte az ünnepség vendégeit, járási, községi, illetve me- tály vezetőjének Hugyecz akik közül az elnökségben gyei tanács dolgozói közül Andrásné üllési tanács vbfoglalt helyet Rózsa István, 29-nek adott Kiváló Dolgozó elnöknek, Karsai Árpádnéa megyei pártbizottság tit- kitüntetést. Húszévi folya- nak a szegedi járási KISZkára, ^dr. Biczó ^György, ^ a matos ^ ^ munkaviszonyuk bizottság titkárának. Lajkó „i _ * . Lajos ásotthalmi tanítónak, Petres József forráskúti és Szilágyi János kisteleki műSzeged városi tanács vb el nöke és Bíró Lajos, a Közalapján a tanácsi államigazgatási munkáért emlékplaalkalmazottak Szakszerveze- kettet és oklevelet 52 dőlte megyei bizottságának titkára is. A tanácsok megszületéségozonak adtak at. Az ün- velődési ház igazgatónak nepseg után Torók László, Miniszteri dicséretet Rakon- a megyei Pártbizottság és a czai Janos rúzsai tanító, és ról. két évtizednyi fejlődé- megyei tanács nevében fo- pauló Lajos, a megyei műséről, jelenéről és jövőjéről gadásra hívta vendégül a velődésügyi ' módszertani Hantos Mihály, a megyei ta- kitüntetetteket. központ főelőadója kapott. Hantos Mihály ezek után nács vb elnökhelyettese emlékezett meg. A két évtized Dr. Biczó György, a vámegyei kulturális vezetőktanulságait összegezve meg- rosi tanács vb elnöke teg- nek adott át jutalmat közállapította, hogy a tanacsi nap délelőtt az alkotmány .... , „ apparátus megfelelt a vele ünnepe alkalmából minisz- tuk dr' OUvay Ferenc sze' szefnben támasztott követül- teri kitüntetéseket adott át Sedi levéltár-igazgatónak és ményeknek, mert végrehaj- kiemelkedő eredményekkel Miklós Sándornak, a megyei totta a párt politikáját, meg- dolgozó szegedi népművelők- művelődésügyi módszertani tanulta az államigazgatást, nek. A kitüntetések átadá- ^ „, „„„„.-:•. . .. sán jelen volt dr. Ozwald kozpont vezetojenek. Az unImre, a városi pártbizottság népségén részt vett Forgó titkára. Pál, a megyei pártbizottság Szocialista Kultúráért jel- osztályvezető-helyettese is. vényt kapott Delley József életpályául, hivatásul választotta az államigazgatási tevékenységet, megértette, hogy így is lehet szolgálni a lakosság érdekeit és lépést tartott a követelményekkel, amit a továbbiakban is el lehet tőle várni. Beszédes szám az, hogy az apparátus 50,2 százaléka több mint tíz éve dolgozik tanácsi munkahelyén. A mostani ünnepen a megyé- velődési Otthon ben 701-en kapták meg tíz- vezetője. Gergye évi és 195-en húszévi államigazgatási munkájukért az emlékérmet. Török László, a Csongrád megyei tanács vb elnöke adMagyarság Európában E

zer évvel' ezelőtt — dett lakosság munkájára nak nálunk fejlettebb terfeltehetően 970. au- alapozódó földművelés és melőerőkkel rendelkező, mogusztusában - szüle- állattartás módszereit, az dernebb technikai színvonatett I. István, az Arpád-ház állam felépítésének szerve- ion álló országok, de állam első koronázott királya. A zett rendjét és a katolikus és politikai rend szerint, altörténelmi múlt idézésének vallást, mint az elnyomott kotmányosságunk és szociaaz a különös szerepe van, nép szellemi fékentartásának lista demokráciánk mai álhogy tanulságtételt végez- e zközét. Kiépítette az ál- lapotában így is felülmúl zünk. Áttekintjük útunk lam nemzetközi és egyházi minden európai tőkés orszá egy-egy szakaszát; milyen kapcsolatait; ahhoz, hogy got, mert több annál és fő pályát'futottunk be, hol tar- Európában létezni tudjunk, leg európai módon kellett államiságunkat és termelési viszonyainkat elrendezni. Nagy, hódító feudális államok szomszédságában alkalmazkodni kellett az akkori viszonyokhoz. Ezt tette, mi tény. ilyen magyar államot te- A „szentistváni" auguszremtett I. István király, tus 20 tartalma is új érteiOlyant tehát, amely biztosi- met nyert. Nem a csodatevő totta Magyarország létezé- „szent jobbot" ünnepeljük, sét Európában, és képes volt hanem szocialista alkotmamegvédeni az állam füg- nyunkat, államrendszerüngetlenségét, évszázadokon ket, az ezt fenntartó munkeresztül. kás-paraszt szövetséget es Mondjuk ki bátran, hogy az új életet jelképező új I. István király nélkül nincs kenyeret. A szabad munka tunk, s merrefelé haladunk. Nemzetünk múltjának helyes elemzése a jelen nemzedékei nevelésének, történelemszemlélete formálásának fontos alkotó eleme. A múlt helyes vizsgálata önbecsülésünk, nemzeti büszkeségünk egyik forrása. Ezért lényeges számunkra I. István király születése millenniumáról megemlékezni. Nem igaz, hogy I. István csak a múlt uralkodó osztályaié volt, hogy csak a latifundiumok urainak hatalmát teremtette meg, melyemberibb tartalmú. A magyarság a más népekhez fűződő szocialista szövetségi rendszerben egy új eszméken nyugvó haladó társadalmi formációt képvisel Európában. Ez ma történeinek fényében ezer éven át Európában Nél" I -1 1 In o hiinn \r r\rr nmmilr onr . küle a hunok, az avarok sorsára jut akkor a Kárpát-medencébe vándorolt magyarság. Ebben áll István királynak, az államférfinak, a politikusnak korszakos jelenszervezés történelmi tényét a mi pártunk mindig helyesen, a marxista történelemszemlélet mértékével mérte, sütkéreztek — mint az istváni örökség folytatói. A miénk, a ma élő embereké is 1. István, és ezt nemzeti öntudattal hirdetjük. Mi nem az egyház által szentté tősége kövített uralkodót látjuk Az államalapítás és benne, hanem az erőskezű első magyar királyt, aki felismerve az európai társadalmi viszonyok parancsát, megszervezte — apja, Géza fejedelem alkotását folytatva—a magyar államot. Miért fontos ez számunk- az őt megillető ra? Mert azok a népek, és elismeréssel, amelyek a megfelelő időben nem hozták létre saját önálló államukat, azok feloldódtak más népekben, vagy elpusztultak, eltűntek a történelem viharában. Elég hivatkozni az avarokra, a hunokra, a besenyőkre, vagy ez észak-amerikai indiánokra. És mi, magyarok kibírtuk a és alkotás országa vagyunk, ahol az emberi cselekedet legfőbb értékítélete a társadalmi hasznosság. Szocialista államunk az elmúlt húsz esztendőben sikerrel teljesítette a korábbitól minősé-' gileg eltérő funkcióit. Megvédte a nép új életét és szabadságát a reakciós belső- és külső erők meg-megújuló támadásaitól, szervezte a dolgozó tömegeket a társaerre nevelte népünket, s ezt dalom forradalmi átalakítáteszi a jövőben is. Ezért emlékezünk meg I. Istvánról. tisztelettel N épünk történelme rán — mint ezt más népek is — európai módon, társadalmi fejlettségétől és uralkodó osztályának állapotától és felkészültségétől függően teljesítette'mindazt, jól, roszsára, a gazdasági építőmunkára, a kultúra elsajátításara. Európa és a világ békéjének védelmére, ápolta népünknek a testvéri szocialista országokhoz fűződő szötették vétségét. A húsz évvel ezelőtt megalakuló tanácsaink jól képviselték és erősítették nénünk hatalmát. Szocialista alkotmányunk óvja hazánk fejlődését az emberi • szabadságjogok és kötelességek egységét. Szészul, amit a helyzet reá történelem sodrását — nem mért. Hozzáadtuk Európa ieseda demokráciánk biztois akárhol, nem is akármi- kultúrájához a miénket, át- sjtja a szocialista ember jo-' lyen időkben. Megőriztük vettük más népektől mind- gajb a törvényességet. Erre magyarságunkat, nyelvünket, azt, ami haladó volt, s ezek az államrendre kell ma viszokásainkat Európában — az elemek sajátunkká vál- gyáznunk és megvédenünk a népek és államok nagy tak. Eltük az európai népek ellenségeink nyílt vagy orvtörténelmi elrendeződésének sorsát és életét, dicső évtize- támadásaival szemben folyamatában." Több mint dek és bilincsbe vert százaegy évezred bizonyítja, a úok vonultak el felettünk. Olykor Európa népeinek élvonalában haladtunk, máskor nagyon elmaradtunk attól. Voltunk védőpajzs és magyar államiság létezésé nek realitását. Ezt ne vallaná magáénak munkásosztályunk, népünk? Nos, eme létezésünk Géza fejedelemtől és fiától I. István királytól veszi kezdetét 1 magyar államiság és ^ az államélet legfőbb kérdéseit pártunk X. kongresszusa megvitatja és a hozott döntések alapján ütközőpont — mikor mit ho- kerül sor az 1949-ben elfozott reánk Európa népeinek és államainak erőcsoportosuHogy egy ázsiai nomád ván- lása. A forradalmi népmozdornépből államilag megalapozott és saját magát fenntartani képes európai néppé legyünk — ennek elkezdése adja az istváni mű valóban történelmi mércével mért nagyságát. E

lső István vaskézzel és határozottsággal, nem egyszer véres galmak útját jártuk 1848— 49-ben és 1918—19-ben. Az első államalapítástól — sok viharon, küzdelmen' és vereségen át — a Szovjetunió oldalán és segítségével eljutott népünk a második, a proletárdiktatúra, a mungadott Alkotmányunk továbbfejlesztésére. Ennek következtében szocialista államiságunk fejlődésének egy újabb szakaszába lép: a szocializmus teljes felépítésének végső stádiumába. Gazdasági fejlődésünk révén hazánk és népünk er^je anyagi és kultúrszínvonala tovább növekszik, hirdetve. osztály szövetségére épülő szocialista államalapításhoz. kegyetlenséggel számolt le Ezzel a tettével ismét felkepolitikai, hatalmi és vallási rültünk Európa népeinek élellenfeleivel, szervezte meg vonalába. Tagja lettünk a az áUamot védte és erősí- országot magába foglal6 tette a magántulajdont, hoz- . , . , ta létre az uralkodáson és szocialista népek csaladjáelnyomáson nyugvó feudális nak és szövetségének. Vanállamot. Az államj fennmaradás útja a nép számára akkor a szolgaságon keresztül vezetett. A X. század közepén Bizánc császára még azt írta rólunk, hogy „a türköknek (a magyaroknak) nyolc törzse nem engedelmeskedik a maga fejedelmeinek". Ennek helyébe I. István király fegyelmezett, kegyetlen törvényekre és erőszakra, valamint a feudális tulajdonra támaszkodó, a lakosságot kíméletlenül adóztató államot szervezett. A „szent jobbot" éppen ezért akár „véres jobb"-nak is nevezhetnénk. Felhasznált mindent, ami Európában ezidőben haladó volt: más országok haditechnikáját éppen úgy, mint a letelepekásosztály és a parasztság hosy a magyar nép Európa békéiének és biztonságának szerény. de következetes képviselője. Az ezredforduló váltásának mérlege: népünk nem maradt adósságban sem Európa, sem a történelem előtt. DR. ÁGOSTON JÓZSEF zongoraművész, főiskolai adjunktus és Fazekas István, a városi tanács művelődésügyi osztályának munkatársa. Miniszteri dicséretben részesült Kovács Istvánná, a November 7. Műgazdasági Gyula, a Móra Ferenc Művelődési Ház igazgatónelyettese és Papp János, a Somogyi Könyvtár munkatársa. A városi tanács vb elnöta át az okleveleket, emlék- ke ez alkalommal nyújtotta Szovjet ipari termelés A Szovjetunióban túlteljesítették a januártól júliusig terjedő időszak ipari termelésének tervét. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az ipari termelés 8,3 százalékkal, a munka termelékenysége pedig 7,3 százalékkal emelkedett — közölte a statisztikai hivatal. A Szovjetunió valamennyi szövetségi köztársaságában 102—105 százalékra teljesítették a héthavi ipartermelési tervet. Előkészületek az új tanévre Tudnivalók a javítóvizsgákról, a pótbeíratásról A hét végén véget ér a pedagógusok számára a nyári szünidő. Az 1970—71- i indokolatlanul es oktatási év rendjéről szóló miniszteri utasítás értelmében ugyanis a tantestületi kollektívák tagjainak legkorábban augusztus 24-én kell bemenniük az iskolákba, hogy ellássák a tanév előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. A tanévnyitó értekezletet augusztus utolsó hetében az igazgató által megjelölt napon tartják mind az általános, mind a középiskolákban. Ugyancsak augusztus utolsó hetében bonyolítják le a javító- és az osztályozóvizsgákat. Ezek pontos időpontját az igazgatók határozzák meg, s az iskola hirdetőtábláján is közzéteszik. A vizsga idejéről és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról az iskolák értesítik a tanulók szüleit. Az a diák, aki a javítóvizsgát elmulasztja, tanulmányait csak az osztály ismétlésével folytathatja. A javítóvizsgákat követően kerül sor a tanévnyitó ünnepség előtti munkanapon — az idén augusztus 31-én, hétfőn — a pótbeírásokra. Ebben azok a tanulók érdekeltek, akik valamilyen ok miatt a júniusi beíratások alkalmával ez irányú kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni. Ez egyébként csak azokat érinti, akik most kezdik általános, vagy középiskolai tanulmányaikat. A tanévnyitó ünnepségeket országszerte szeptember 1én, kedden tartják az általános és középiskolákban egyaránt. Szeptember 2-án megkezdődik az oktató-nevelő munka.