Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

SZERDA, 1970. AUGUSZTUS 19. 3 Gyárbővités, 3 milliárd forintos költséggel Befejeződött a Péti Nitrogénművek mintegy három milliárd forintos költséggel végrehajtott bővítése. Ebből az alkalomból Kisgergely Lajos, a gyár igazgatója a sajtó munkatársainak elmondotta többek között, hogy a Gazdasági Bizottság döntése alapján 1965-ben kezdték meg a bővítést. Üj, napi 420 tonna kapacitású ammóniaszin tézi s-üze met építettek angol berendezésekkel. az Európában alkalmazott legkorszerűbb technológiák alapján. Növelték a salétromsav-üzem és a Pétisó-üzem kapacitását is. Mindezek eredményeképpen évente 220 ezer tonna nitrogén műtrágyával többet ad a mezőgazdaságnak a vegyigyáróriás. Űj termékkel is növelték a választékot, évente 100 ezer tonna koncentrált nitrogén műtrágyát — karbamidot — állítanak elő. Ez a talajtáplálék csaknem kétszer annyi hatóanyagot tartalmaz, mint a pétisó. A nagyszabású munkálatokban 26 magyar vállalat vett. részt. Az építő és a szerelő vállalatok Péten dolgozó munkásainak száma meghaladta az 1700 főt A beruházás ideje alatt a meglevő üzemek zavartalanul termeltek. Növelték a cukorbetegek édesítőszere, a szorbit mennyiségét Jelenleg befejezéséhez közeledik a Nehézvegyipari Kutató Intézet technológiája alapján felépülő összetett műtrágyagyár kialakítása; ebben nitrogént és foszfort egyaránt tartalmazó talajtáplálékot állítanak majd elő. A három milliárdos bővítés befejezésével csaknem egyidőben a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a Péti Nitrogénművek további fejlesztésére. Ennek értelmében a következő ötéves tervben nyolc és félmilliárd forintos beruházással itt építik fel Közép-Európa egyik legnagyobb nitrogén műtrágya gyárát. Termelése meghaladja majd a jelenlegi összhazai nitrogén műtrágyatermelést. Elismerés a MÁV Szegedi Igazgatósága dolgozóinak Tegnap, kedd délután Sze- közti versenyben — hazánk időnek 0.3 órával való asökgeden. a Tisza Szálló kon- felszabadulásának 25. évfor- kentésére s általában a mi; certtermében ünnepségre dulóját köszöntve — méltán nőségi mutatók javítására gyülekeztek a MÁV Szegedi érdemelték ki a vezérigaz- irányulnak. Igazgatóságának vezetői, dol- fiatói dicséretet. A rakodási problémákkal gozói. Abból az alkalomból — Nagyra értékeljük azt a kapcsolatban megemlítette az került erre sor. hogy a vas- mozgalmat, amely az árvíz igazgatóság vezetője, hogv útigazgatóságok idei verse- okozta károk, termelési és megoldásukhoz jó segítséget nyében a szegedi ismét szép szállítási kiesések pótlására nyújt a Gazdasági Bizottság eredményt — második helye- irányul — hangsúlyozta Kiss határozata. Ez azonban — zést ért el. S mivel az első- Károly —. Az éves célkitű- fűzte hozzá — a vasút fei ségtöl oly ke\ és. mindössze zések maradéktalan teljesítő- lelÖ6ségét sem csökkentette, j 0,21 százalék, választotta el sére újabb felajánlásokat sőt növelte. Nagyobb körülI a szegedi igazgatóságot. — s tettek az igazgatóság dolgo- tekintéssel, jobb együttműméltánylóst érdemeltek az zói is töretlenül folytatjók a ködéssel időben és maradék; árvízvédelem és helyreállí- munkaversenyt pártunk K. talanul biztosítani kell a tás nehézségei, erőfeszítései kongresszusa tiszteletére. vállalatok által megrendelt 1 is — a MÁV Vezérigazgató- Több mint 15 ezer vasutas kocsikat, a ki- és berakás vasága. a Vasutasok Szakszer- dolgozó igyekezetét, törekvé- lamennyi feltételét, vezete elnökségével egvetér- seit fogja keretbe ez a ver- Prémiumként és iutalomtésben vezérigazgatói dicsé- seny. A vállalások — bal- ként. közel két és fél millió j retben részesítette őket. esetmentes szolgálatvégzés forintot, oszthattak ki ebből I Ácsai Mihály, a vasutas mellett — az éves szállítási az alkalomból a szegedi vasszakszervezet területi bizott- terv ötszázezer tonnával va- útigazgatóság dolgozói kösógának titkára köszöntötte ló túlteljesítésére, az önkölt- zött. s 120-an kapták meg a az ünnepség résztvevőit, köz- ségnek egv százalékkal, az szakma kiváló dolgozója kitük dr. Varga Dezsőt. az átlagos kocsitartózkodási tüntetést. MSZMP Szeged városi bizottságának titkárát. Molnár Györgyöt, a vasutas szak' szervezet központi vezetőségének titkárát és dr. Holló i Lajos szakosztályvezetőt, aki a MÁV vezérigazgatóságának képviseletében iött el az ünnepségre. Ezután Kiss Károly. a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője elemezte az első félévi eredményeket és a soronlevő feladatokat. A félév adatai magukért beszélnek: összesen 4 millió 37 ezer tonna árut továbbítottak. az áruszállítási tervet jelentősen, a tavalyihoz képest 21.1 százalékkal teljesítették túl az igazgatóság dolgozói. 17 millió 200 ezer utast, szállítottak, ez az eredmény 6,8 százalékkal jobb az Időjárás-megfigyelés szovjet szputnyikokkal Á szovjet meteorológiai a gigászi munkát Á szputmüholdak állandóan egy nyik minden adásában „beezer kilométer szélességű táplált" információkat közsávban végzik megfigyelései- vetít, amelyek egyszerűen ket. a Föld által kibocsátott rekonstruálható képet nyújrádió- és hőhullámok meg- tanak az atmoszféra állapofigyelésére szolgáló műsze- tárói. rek azonban 25 000 kilométernél nagyobb térközt is képesek bemérni. A szputA fedélzeten elhelyezett automata megfigyelő berendezések jelentést adnak a nyik a számok nyelvén tart felhőzet alakjóról és elhekapcsolatot a Földdel és ezt lyezkedéséröl, a hó és jégolyan sebességgel teszi, hogy takar, állapotáról, a felhők felső határának és a Föld. . földi partnerei kizárólag eloiranyzatnal. A tavalyihoz eiektromkus számítógépek felszín nyitott szakasza. így kepest b ezer 674 perccel lehetnek Két operator író- az óceánok felszínének hőcsökkent a késés. Ami a me| netrend betartását illeti, a 198 százalékos célkitűzéssel i szemben 98.48 százalék a teljesítmény. Fél év alatt 30 í négytengelyes és 33 kéttengelyes személykocsival gazj dagodott az igazgatóság koj csiparkja. továbbá két hati részes motorvonattal, amelyek április óta vesznek részt | a forgalomban. Az első félévi önköltségterv 99.2 százalékos eredI mén ve is kedvező, a megtaI karítás 2 millió 891 ezer fo' rinttal egyenértékű. S ; lehetne sorolni a iavulás többi adatát, de ennyiből is i összeáll a kép: elismerésre ! méltó munkát, végeztek a > vasutasok; Az igazgatóságok nyitása alatt, ezek végzik el mérsékletéről. Négyszáz űj élelmiszeripari termék Négyszáz új élelmiszeripari Dr. Vajda Ödön, a Magyar termék jelent meg a közel- Élelmezésipari Tudományos múltban a hazai piacon — Egyesület tagja elmondta: a közölték a Vas megyei élei- hazai fogyasztás több mint a még i miszertermelő és feldolgozó felét az élelmiszeripar adüzemek keddi sárvári ta- ja. Az ágazat 38 kutatóinténácskozásán. amelyet a Sár- zettel rendelkezik, s ezekben vári Cukorgyár háromnegyed másfélezer kutató tevékenyévszázados fennállása alkal- kedik a még jobb hazai el mából rendeztek. Tejet csak ebedre? Bajok vannak a tejszállítással Néhány hónapja még a hajnali városképhez ugyanugy hozzátartoztak a boltok elé magasodó tejesládák és kannák, mint az első villamosok vagy az utolsó bárvendégek. Még az is megesett olykor-oivkor. hogy az utóbbiak a „talált" tejjel gyógyították másnapos gyomrukat. Mostanában már nehezen tehetnék, mert egy idő óta késik a tej. s nemhogy reggelihez, de csak a tízóraihoz vehetik meg a csalódott háziasszonyok. Alsóvárosban és Móravárosban például egy hete, 10én boltnyitás helyett kilenc óra felé vitték ki a tejet, 11— 12-én 8—9 között. 15-én pedik a Belvárosöan a palackos te.i késett másfél órát. Ez a hét sem kezdődött jobban.: 17-én Alsóvárosba érkezett meg kétórás késéssel a tejszállítmány. Pedig — ahogy azt a tóvárosi hirek is bizonyítják — ezen a forró nyáron még több is elfogyott volna, mint máskor. Szóval, bajok vannak a tejjel annak ellenére, hogy éppen az új üzem felépültétől várta volna az ember a jobb ellátást. S hogy nemcsak a tejjel vannak bajok, hanem a tejföllel, a juhtú- az elkövetkező napokban lóval, a sajtokkal is. abból reggelire lehet tejet inni Alújabb következtetéseket le- sóvárosban. Móravárosban het levonni. A Csongrád is és kevesebb háziasszony megyei Tejipari Vállalat bosszankodik, hogy főzeléke szállítási nehézségekre hivat- tejfel nélkül maradt. Az kőzik. arra. hogy az AKÖV, ünnep után azonban ismét a konzervipari szállítási vál- hétköznapok jönnek, amikor lalat meg a belkereskedelmi ugyanilyen fontos lenne, szállítási vállalattól hiába hogy — elsősorban a gyerevórnak segítséget, a tanács kek. a nagycsaládok — mánáltal kezdeményezett megbeszélésen azonban kiderült, hogy nincs is szerződésük a den vásárló időben hozzájusson a tejhez. Az. hogy minél több tejszállítókkal, saját kapacitá- termék fogyjon el, nemcsak suk pedig nem elég. Mégis ígéretet tettek, hogy auguszegészségügyi érdek. A tejipari vállalatnak vélhetően tus 20-ra mindenből ellát- gazdasági érdekei is fűződjék a boltokat. Ez azonban azért is nehéz lesz. mert a nének ahhoz, hogy többet adjon el. Másfél évvel ezraktárkészletek az elmúlt előtt éppen ezért kötött sovány hónap alatt nagyon kimerültek. olyan szerződést a kereskedelemmel. hogv a fölös árut A belkereskedelmi szállí- visszaveszik' a boltokból. Éptó az ünnep előtt egy autó- pen ezért az új modern val segítségére sietett a tej- üzemhez korszerű szállítást ipari vállalatnak. Állítólag is kellene tervezni, ha saját — ezt a boltok vezetői most erőből nem megy. akkor már tartózkodóan fogadják szerződésekkel. Mert hivat— javul az utóbbi időben él- kőzni lehet rossz autókra, vezhetetlenül rossz juhtúró alapanyagra, más. a trösztön minősége is, mert friss alap- belüli üzemek hibájára. De nem lehet Különösen anyag érkezett. Az olcsóbb hivatkozásból sajtok közül már csak há- megreggelizni, rom fajta hiányzik: a kömé- akkor nem. ha az is csak nyes. a túra- cs az óvári, ebédre erkezik. S meg az is megeshet, hogy % mlátásért és az export javításáért. Dr. Bélák Sándor profeszszor. a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora az élelmiszeripari és mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolatok időszerű kérdéseiről. a szerződéses termeltetésről tartott előadást. Hangsúlyozta: egyenrangú szocialista partneri viszonyt kell kialakítani a termelő mezőgazdasági és a feldolgozó élelmiszeripari üzemek között. Ezt a magyar élelmiszergazdaság mind a 14 iparágában mes kell valósítani. A korreferátumokban és a vitában is sok szó esett a termelő és feldolgozó üzemek együttműködéséről. (MTI) Üdülök és vállalatok A

kedvezményes szakszervezeti és vállalati üdültetés olyan szociális vívmány, amelyet — joggal — a mi társadalmi rendszerünkben hagyományosnak és kötelezőnek tekintünk. Amikor a gazdaságirányítás mostani rendszere lépett érvénybe, sokan féltették e vivmányt, arra gondolván, hogy a vállalatok a nyereségcentrikus vonalvezetés mellett megfeledkeznek majd a szociális kiadásokról, illetve mérsékelik azt. Nem így történt, sőt a vállalatok részesedési alapjaiból egyre többet áldoznak például üdülők építésére, fenntartására, vagy a dolgozók üdültetésének támogatására. E pozitív tendenciától és tényektől függetlenül nagyon örvendetes, hogy a szakszervezeti szervek fontos kérdésként kezelik az üdültetés egész rendjét és annak a pénzösszegnek a felhasználását, amelyet a vállalatok kassuáiból áldoznak e célra. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának tegnapi elnökségi ülésén is élénk vita kísérte ezt az aktuális témát. Érdemes felidézni egy-két adatot is. Hazánkban több mint 300 ezer felnőtt és gyermek részesül évente kedvezményes szakszervezeti üdültetésben, s az állami támogatás összege meghaladja a 200 millió forintot, mivel az állam fedezi a szakszervezeti szervezett üdülés költségeinek 72 százalékát. Szeged és Csongrád megye üzemeinek, intézményeinek dolgozói is szívesen veszik igénybe a szakszervezeti beutalókat ég töltenek el két hetet valamelyik SZOT-üdülőben. Környezetünk bérből és fizetésből élő dolgozóinak átlagosan 6—7 százaléka jut ei SZOT-üdülőbe. Az üdültetésnek ez a formája azonban csak egy a sok közül. A vállalatok és intézmények saját erejükből is megpróbálnak üdülési, pihenési lehetőségeket teremteni. Így aztán vannak hétvégi vikendházak, öltözők, kabinok, a vállalatok által bérelt üdülőházak, vagy szobák, s végül nem egy vállalatnak van saját üdülője. A szegedi és a Csongrád megyei vállalatok többségének van valamilyen hétvégi pihenőháza a Tisza, a Körös vagy a Maros partján, Szentesen, Mártélyon, Szegeden, Makón, Csongrádon. Az elmúlt években egyre több vállalat bérelt épületet, vagy néhány szobát a Balaton partján. S ehhez a bérleményi rendszerhez lenne egy-két megjegyzés. Durván így is fogalmazhatnánk: ki teszi zsebre a vállalatok üdültetésre szánt pénzét? Válasz: a Balaton-parti villák tulajdonosai. Hihetetlen összegeket kérnek és kapnak egy szobáért, csak a szezonra 7—8—10 ezer forintot utal át a vállalat az épület tulajdonosának. Néhány példa: a gabonafelvásárló egy szobát bérel 7500 forintért, a paprikafeldolgozó 3 szobát 25 ezerért, a RÖVIKÖT négy szobái 40 ezerért, es így tovább. Tizenöt szegedi és megyei vállalat 185 férőhelyért egy-egy nyári szezonban több mint félmillió forintot fizet bérleti díj címén magánosoknak közvetlenül, illetve az IBUSZ útján. Drága üdültetés ez, pláne akkor, ha nincsenek is kihasználva a szobák, s némelyik bérlemény csak jóindulattal nevezhető szobának, a kényelmes üdülésnek még a minimumát sem biztosítja. A summázat kézenfekvő, s a szervezett dolgozók megyei legfőbb fóruma ugyancsak egyetértett a konklúzióval, egyesíteni kellene a vállalatok elfolyó pénzét, és együttes erővel fel kellene építeni kisebb vagy nagyobb üdülőket a Balaton partján. De elképzelhető, hogy az ország más tájain, gvógyvizes lehetőséggel rendelkező helyeken. Egyszerű számtani feladvány csupán, hogy bizonyítsunk: az évenként „elúszó" félmilliókat egysitve komoly üdülőszállókat lehetne építeni. Persze ebben is rendet kellene teremteni. A SZOT-nak van egy olyan állásfoglalása, amely szerint nem lehet 100 férőhelyes szállónál kisebbet építeni a Balaton partján. Ez rendben levő dolog, de akkor fogjon össze egy-egy iparág több vállalata és epítsen fel 100 személyt befogadó szállót. Jobban jön ki, mintha évente bérel szobát borsos áron Sorolni lehetne a példákat, hogy szegedi vállalatok bérleményei sokkal többe kerülnek, mintha összefogás árán közösködnének társvállalatokkal. Ismert építőipari vállalatunk bérel Balatonfüreden egy maszek épületben három szobát. A tulajdonos feleségét alkalmazza, mint gondnokot, 1200 forintos havi fizetéssel, s elküldi címére az évi nyereségrészesedés reá eső penzumát is. Az aszszonyka ezért a fizetésért a saját kétholdas szőlőjüket műveli, s vezeti a családja háztartását. Ha veletlenül a vállalat alkalmazottai közül valakinek kedve támad egy füredi kirándulásra, akkor gondot okoz. hogy a ház tulajdonosa kirakja rokonait, alkalmi szállóvendégeit a szobákból, s helyet adjon a bérlő vállalat beutaltjainak. Ki érti ezt? Azok a vállalatok cselekednének helyesen, nkik társakat keresnek iparágukban és összeaunák pénzüket egy közös üdülő felépítésére. E

lképzelhető lenne, hogy több vállalat anyagi erőit összefogva építenének üdülőt száz. vagy száznál kisebb férőhellyel, s a közelfekvő üdülők közösen fenntartanák az üzemi konyhát, éttermet, hogy a beutaltaknak ne okozzon gondot az étkezés. Általános tapasztalat. hogy a fizikai munkások száma egyre csökken a SZOT-üdi.lökben. Vannak, akik azt mondják, hogy hiába kérik őket, nem mennek el üdülni. De más okokat is fel lehetne sorakoztatni. Olyan változásokra ienne szűkség, amelyek megfelelnének a dolgozók anyagi helyzetének és igazságét zetének is. Gazdagh István Eg és föld között Az Országos Bányagépgyártó Vállalat szakemberei befejezték a jánoshegyi Libegő—102 í'elvonószékének szerelését és augusztus H-án megkezdték a teherpróbát. Ennek során emberek helyett először homokzsákok kerülnek az ülőalkalmatosságokba. Augusztus 19-én adják át a rendszeres forgalomnak a kötélpályát. Képünkön: A szerelók kipróbáljak a Libegöt