Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

VASÁRNAP. 1976. AUGUSZTUS 16. 10 Külpolitikai REFLEKTOR A megelőző héten, amikor méltattuk a szovjet—nyu­gatnémet szerződés parafálásának jelentősegét! még nem tudta a világ, hogy néhány nap múlva Moszkvában Brandt kancellár és Koszigin miniszterelnök kormányfői kézjegyével ls ellátja a történelmi okmányt. ünnepélyes elismerés Mert annak nevezhetjük: az 1970. augusztus 12-1 ak­tus a Kremlben lényegeben egy hosszú, nehéz vita es bo­nyolult tárgyalássorozat eredménye, váratlanul gyors, magas szintű befejezési akkordokkal. Bár Brandt kancel­lár az aláírást követően óvva intette a népes tudósító­gárdát a túlzó jelzőktől — neki erre meglehet az oka — az esemény mégis olyan változást hozhat Európában, amely örökre kizárja az erő ulkalmazását. Az első és a második világháborút Németország rob­bantotta kl — a harmadik világháború elkerülhetőségét « szocialista világrendszer erején kívül a szovjet—nyugat­német szerződés is biztosíthatja. Többször leírtuk ezeken a hasábokon: 20 éven át Nyugat-Németország vezetői és nyugati partnerei mindent megkíséreltek, hogy vitássá te­gyék a Hitler felett aratott győzelem eredményét. Hu­szonöt éven át a revansista politika volt az egyik fő oka a hidegháborúnak Európában. A mai nyugatnémet veze­tőknek azonban, úgy látszik, megvan a szükséges tisztán­látásuk és realizmusuk, hogy felismerjék, ez a politika halálra ítélt. Eljutottak odáig, hogy ünnepélyesen elis­merjék kontinensünkön kialakult új és megváltoztatha­tatlan realitásokat, a jelenlegi európai határok sérthetet­lenségét, hogy létezik egy másik német állam, az NDK. amellyel békében együtt kell élni. Kötelezi magát sz NSZK, hogy lemond a revans álmáról, a Szovjetunióval szemben. Idézzük ezzel kapcsolatban Brandt egy monda­tát: „Van bátorságunk új lapot nyitni a történelemben szolgálja ez mindenekelőtt az ifiú nemzedék javát, amely békében a múltért való felelősség nélkül nőtt fel..." Es Koszlgfn szavait: „Reméljük, hogy a szerződés aláírását követően nem váratnak magukra a gyakorlati lépések a Szovjetunió és az NSZK kapcsolatainak fejlesztésében, különböző területeken. A Szovjetunió kész erre és abból tndul kl, hogy a békés egymás mellett élés elvei jelentik M egyetlen ésszerű perspektívát kínáló alapot a Szovjet­unió és az NSZK. s általában a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban." Összefüggő láncolat Figyelembe kell azonban venni azt ls. hogy a fontos szerződés aláírása még nem vezet automatikusan egész Európa országainak együttműködéséhez, bár következmé­nye lehet. Ehhez mindenekelőtt éberségre van szükség azokkal az egyáltalán nem elhanyagolható erőkkel szem­ben. amelyek az NSZK-ban nem akarnak belenyugodni háborús törekvéseik kudarcába. Ezenkívül a lehető leg­gyorsabban le kell vonni a szerződésből eredő legfonto­sabb következtetéseket. A szerződés fényében szembeszö­kő anakronizmussá vált az NDK elismerésének az eluta­sítása. közelebb került az NSZK—Lengyelország közötti megállapodás megkötése, a diplomáciai kapcsolatok ki­szélesítése. Az Atlanti Szövetségnek nevezett háborús gé­pezet fenntartása viszont egyre Igazolhatatlanabbá válik, és jelentősen előre léptünk az európai biztonsági értekez­let létrejöttéhez. A két német állam felvétele az ENSZ-be napjaink kérdésévé vált: a szovjet—nyugatnémet szerző­dés hatása rövid és hosszú távon kiterjedő, teljes felbe­csülésére később válik lehetőség. A Nyugat-Berlin helyzetéről folyó négyhatalmi tár­gyalások remélhetően — búr kompromisszumos —, meg­egyezéssel végződnek, s ez ugyancsak összefügg az enyhü­lő láncolattal. A két világhatálom. a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok úgynevezett SALT-tdrgyalásainak második szaka­sza, négyhónapos megbeszéléssorozat után ért véget a hé­ten. A stratégiai fegyverek elterjedésének korlátozása döntően befolyásolhatja egy esetleges világméretű atom­háború kizárását. A bécsi tanácskozást mindkét fél ered­ményesnek tulálta, erről szól a kiadott záróokmány, sőt Smfth. az amerikai küldöttség vezetője azt ls kijelentette a záróünnepségen, hogy „jelentős haladást" értek el. Le­hetséges. hogy a november 2-án, Helsinkiben folytatódó tárgyalás után már döntés ls születik a világ javára. Ingatag tűzszünet * A közel-keleti „tűzszünet a tflzszünetben" viszont máris Ingatag. Egyrészt azért, mert Izrael többször meg­szegte nzt. másrészt azért, mert az agresszor elkezdett is­mét vádaskodni Egyiptom ellen. Állítását — hogy az EAK légvédelmi rokétaállásait közelebb telepitette a Szuezi­csatornához — még n nagy szövetségese, az USA sem tá­masztotta alá. A panasz tulajdonképpen Ürügy, a háttér­ben az a törekvés dominál, hogy Izrael akadályokat gör­dítsen az ENSZ-megbfzott, Gunnar .Tarring megbízatása elé. .Tarring még nem ls kapott választ, kl mikor és hol lép érintkezésbe izraeli részről U Titánt személyes meg­bízottjával. Tel Aviv magatartősával lefékezte a tárgyalások gé­pezetét, s elmélyítette a gyanakvást a szembenálló felek közótt. Markoviig Tibor Üj szovjet kormány­deiegátus Pekingben • Peking (TASZSZ) Leonyid Iljlcsov, szovjet külügyminiszter-helyettes, akit kineveztek a szoviet— kínai tárgyalásokon résztve­vő szovjet kormányküldött­ség vezetőjévé, szombaton Pekingbe érkezett. Vaszilij Kuznyecov, aki orvosi javaslatra tért vissza Moszkvába, mint a szovjet külügyminiszter első helyet­tese Ismét megkezdte mun­káját. Ultimátum • Porto Alegre (AFP) Egy uruguayi rádióadó közlése szerint a gerillák újabb ultimátumban követe­lik a brazil kormánytól, hogy gyakoroljon nyomást az uruguayi kormányra a 183 letartóztatott gerilla szabadonbocsátása érdeké­ben. Ha a brazil kormány nem teljesíti követelésüket, kivégzik Dias Gomide braztl konzult. Az ultimátum 72 órás határidőt szab a vá­laszadásra. A rádióadó szerint az uru­guay gerillaszervezet üzene­tét egy Porto Alegre-i pos­taládában találták meg. Je­lenleg illetékes szervek vizs­gálják hitelességét. Tel Aviv-i lassítás # Jeruzsálem, Kairó (UPI, AFP) Mordekai Gazlt, az izraeli külügyminisztérium főtitkára szombaton kijelentette: az izraeli kormány fontolóra vette, hogy „lelassítja" Gun­nar Jarring közel-keleti ENSZ-megbízottal létesített kapcsolatokat mindaddig, amig nem válaszolnak arra a vádra, amely szerint Egyiptom „két ízben is meg­sértette" a Szuezi-csatorna mentén kihirdetett tűzszüne­tet. A kairói rádió hírmagya­rázója szombaton képtelen­ségnek minősítette azt az izraeli vádat, amely szerint Egyiptom a tűzszünet kihir­detése után légvédelmi raké­tákat telepített volna a Szu­ezi-csatorna közelébe. „Izrael képtelen állításainak bizo­nyítására, mivel a Szuezl­csatorna mentén semmi olyasmi nem történt, ami bizonyítást igényelne" — hangoztatta a kommentátor. Dangét letarftózfatffák • Üj Delhi (PTI, MTI) Mint a PTI indiai hírügy­nökség jelenti, Uttar Pra­desh állam hatÓ6Úgai Lakh­nau várónában letartóztatták Dangét, az Indiai Kommu­nista Párt. elnökét és nyolc más kommunistát, köztük Uttar Pradesh állam tör­vényhozó gyűlése kommu­nista frakciójának vezetőjét. A PTI szerint a kommu­nistákat azért tartóztatták le, mert tiltakozó jelszava­kat kiáltoztak a gyűlésekés tüntetések betiltására vo­natkozó rendkívüli törvény bevezetése ellen. Fontos kül- és belpolitikai kérdéseket érintett Indira Gandhi szombati beszédé­ben. Az Indiai miniszterel­nök-asszony a Delhi óváro­sának közepén emelkedő Vörös Erőd szószékéről be­szélt a nemzeti ünnep alkal­mából: a Vörös Erődben húzták fel először 1947. au­gusztus 15-én az Indiai Köztársaság zászlaját. „India békésen — a meg­becsülés és méltóság megőr­zésével — kívánja rendezni problémáit szomszédaival" — mondotta az Indiai kc{F­mányfő nyilvánvaló célzás­sal Kínára és Pakisztánra. Éreztette azonban, hogy In­dia nem hajlandó engedmé­nyekre az említett országok­kal szemben. A miniszterelnök-asiszony beszéde nagyobb részét bel­politikai kérdéseknek szen­telte. „India óriási gazdasági átalakuláson fog keresztül­menni; ez nemzeti hagyo­mányainkhoz híves békés eszközökkel, erőszak nélkül történik majd" — mondta bár óvatosan szólt a kom­munisták és szocialisták földfoglaló kampánváról. Gandhi asszony megjegyez­te: ..Igazságtalan, hogy a földpk nagyobb része ma­roknyi személy tulajdoná­ban van". Hozzátette, hogv „akármilyen módszert al­kalmazzunk ls, lehetetlen mindenkinek földet adni" Az indonéz függetlenség 25 éve [Unja egyik legfontosabb HíőlŰ országában, Indo­néziában kikiáltották a köz­társaságot. Ez a negyedszá­zad előtti fordulat a máso­dik világháború közvetlen következménye volt. A tá­vol-keleti háború első sza­kaszában a hollandok által gyarmatosított szigetvilág Japán megszállás alá került. Á japán impérium bukása után az Indonéz nemzeti függetlenségi mozgalom ha­talmas erővel tört felszínre — Immár a holland gyarma­tosítók ellen. A „Merdeka" — Szabadság — kiáltás elő­ször Jáván harsogott végig. Ezen a legfontosabb és leg­nagyobb lélekszámú közpon­ti szigeten már 1945 augusz­tus 17-én kikiáltották az In­donéz Köztársaságot és csak néhány hétig tartott, amíg Szumátrán. Borneón és a távolabbi szigeteken ls meg­alakították a köztánsasági nemzeti bizottságokat. líécííhh 1043 és 1950 kö­nC5UUU Zött a holland, majd az angol—holland ka­tonai és politikai Interven­ciók egymást követő hullá­mai öntötték el az országot, így az Indonéz Köztársaság ténylegesen csak 1950-től él­hetett a szuverénltásával. Am az ezt követő másfél évtizedben Is történtek fegy­veres kísérletek az ország egyik vagv másik részének elszakítására, v Indonézia sorsára szeren­csétlen hatást gyakorolt a későbbiekben a kínai veze­tők külön hatalompolitikai vonalának befolyása. A kí­nai politikai hatás megmu­tatkozott olyan lépésekben, mint a Malaysiával való úgynevezett „szembenállési politika" túlhajtása, vagy iz Egyesült Nemzetek Szerve­zetéből való kilépés. Mind­ebben vitathatatlan felelős­sége volt Szukarno elnök­nek, akinek élete összeforrt az indonéz függetlenségi harccal — a mozgalom té­vedéseivel és hibáival egy­aránt. A kínai orientáció erősödése végül is lehetet­lenné tette Szukarnónak. hogy folytassa egyensúlypo­litikáját a hatalmas ország­ban működő különböző tár­sadalmi erők közötti feszült­ség csökkentésére. Ilv módon erősödött az ellentét az el­nök által képviselt politika és RZ ország életében nagy iútszó hadsereg. miltff07 korlátlan lehe­millugí tőségeket terem­tett a CIA, az amerikai tit­kosszolgálat száméra, amely a hatvanas évek első felé­ben egyre erőteljesebben fo­kozta tevékenységét Indoné­ziában. Végül bekövetkezett 1965. október 1-én az ismert és tragikus fordulat, amelynek pontos, megbízható lefolyá­sát máig sem tárták fel. Csak az eredmény világos. Indonéziában gyakorlatilag a hadsereg vette át a hatal­mat, amely eltűrte, sőt bá­torította a kommunisták és a baloldali erők tömeges le­mészárlását, majd ennek le­zajlásával párhuzamosan Szukarnot fokozatosan ki­szorította a hatalomból. Un az Indonéz Köztár­saség kikiáltása után huszonöt esztendővel ez a hatalmas és lebilincselően érdekes szigetbirodalom to­vábbra is az ázsiai politika egyik nagy és megoldatlan kérdőjele. Az országban Szuharto tábornok vezetésé­vel katonai rezsim kormá­nyoz. Ugyanakkor ez a rendszer mindmáig — lega­lább ls nemzetközi kérdé­sedben — tudomásul vette a ténvleges erőviszonyokat Egyelőre nem változtatott hivatalosan az ország külpo­litikáiénak el nem kötelezett jellegén, s igyekszik meg­őrizni józan és korrekt kap­csolatait a szocialista orszá­gokkal. Mindez arra mutat, hogy az állami lét első hu­szonöt esztendejében meg­erősödtek azok a belső erők amelyek számára" töretlenül elsőrendű feladat marad In­donézia független állami lé tének biztosítása. Ezeknek az erőknek a hatását még az 1965-ös fordulat utáni tragikus vérveszteségek sem tudták megsemmisíteni. I. E. flKPD betiltásának évfordulója M iközben a nemzetközi figyelem a Szovjet­unió és a Német Szö­vetségi Köztársaság között létrejött és Moszkvában alá­írt szerződésre irányul, ki­emelve, hogy a bonni kor­mány végre elindult az eu­rópai realitásokat figyelem­be vevő úton — augusz­tus 17-én egy olyan évfor­dulóhoz érkezünk, amely egészen más oldalról világít­ja meg a hivatalos nyugat­német politikát. Ezen a na­pon tizennégy éve, hogy a kérlsruhel alkotmányjogi bí­róság törvénytelennek nyil­vánította Németország Kom­munista Pártját, (KPD) azaz betiltotta a párt működését. Nyugat-Németországban ez­után tizenkét évig nem volt legális szervezetük a kom­munistáknak. A Kommunis­ta Párt betiltásét durva és gátlástalan politikai terror követte. A párt tagjait és ve­zetőit üldözték, börtönbe ve­tették, szervezeteit szétver­ték, a működéshez szükséges felszereléseket elkobozták, megsemmisítették. Ugyanak­kor a bonni kormány sem­mit nem tett az újfasiszta, militarista, revansista szer­vezetek burjánzása ellen, sőt hivatalosan vagy félhivatalo­san támogatta is azokat. Közben a világ sokat vál­tozott. letelt az adenaueri korszak is. Az illegalitásban dolgozó kommunisták fokoz­ni tudták harcukat a töme­gek érdekében, a demokra­tikus szabadságjogok kiter­jesztéséért, A küzdelemben érték vereségek is a demok­ratikus tömegmozgalmat, a fejlődést azonban nem lehe­tett feltartóztatni: 1968. szeptemberében a Német Kommunista Párt (DKP) néven megalakult a kommu­nisták új harci csapata. A küzdelem azonban nem fejeződött be a Németország Kommunista Pártját betiltó bírósági döntés megsemmisí­téséért, mert az a döntés antidemokratikus és tör­vényellenes. A német kom­munisták az új párt meg­alakítása óta sem törődnek bele a karlsruhei betiltó ha­tározatba, hanem folytatják küzdelmüket a kommunista mozgalom cselekvési sza­badságának kiharcolásáért: teljes szolidaritásunkkal tá­mogatjuk őket ebben a har­cukban. Visszatartót! algériai utasok • Algír AFP. Reuter) Tel Avlv-ban egy brit utasszállító gép fedélzetéről két algériai utast visszatar­tottak. Mint később kiderült, egyikük Khatlb Dzselul. Bu­medlen elnök közeli munka­társa, a miniszterelnökségi hivatal főtitkára. A két al­gériai kihallgatását meg­kezdték. 1 Algériai részről ugyanakkor megtették a szükséges lépéseket: Nagy­Britannia Tel Avlv-i nagy­követe máris felvette a kap­csolatot az illetékes Izraeli hatóságokkal, kérve, hogy a két átutazó algériait bocsás­sák azonnal szabadon. Algé­ria U Thant ENSZ-főtitkár segítségét is kérte. Csak nálunk kapható! Jugoszláv import műanyag nöi szandál 76,—-Tt 79 - Ft 91 - Ft A KOMPLETT RUHÁZATI VÁLLALAT ELIT, TIP-TOP, CIKTA. TISZA CIPŐSZAKÜZLETEIBEN SZEGEDEN. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, MAKÓN. SZENTESEN Olcsó ár! Jó vásárlási alkalom! kompcett j «ntnttttírmnn» HK. 492.

Next

/
Thumbnails
Contents