Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

VASÁRNAP, 1970. AUGUSZTUS 10. 3 Teraszos ház Szegeden A negyedik ötéves terv ide- zík majd feltehetően az szült. Mint a makettről ké­jén a lakótelepi építkezés Arany János, Dózsa György, szült fényképen is látható, mellett az eddiginél nagyobb Kazinczy és Berzsenyi utcák az ide kerülő házak modern gondot fordítanak Szegeden által határolt háztömb, formaalakítása a városkép a városrekonstrukcióra. El- melyben csak két régi ház díszére válik majd, külp­sosorban a sugárutak s a — a Molnár Farkas-féle nősképpen a Dózsa György Nagykörút mentén álló föld- „üvegház" és a Dózsa utca és Arany János utca szintes, elavult épülettöm- György utca 19. számú lakó- sarkára tervezett teraszos bök helyére kerülnek majd épület — marad meg. A be- ház építészeti megoldása ér­többszintes bérházak, főként építést a Csongrád megyei dekes. Mellette, az Arany a házgyári elemek felhasz- tanácsi tervező vállalat két János utca és a Berzsenyi nálásával. Emellett néhány építésze Darvas Imre és utca sarkára a CSOMITFRI belvárosi háztömböt is át- Hainfart Márton tervezte. A szándékozik új székházát építenek. Ezek közé tartó- beruházási program is elké- felépíteni. Taggyűlések 1971. január /-tői: Érvénybe lépnek a közgazdasági szabályzórendszer fejlesztésének irányelvei ' A kormány felhatalmazá- függően erőteljesebben dif- állam hitelt, illetve kedvez­sa alapján a Gazdasági Bi- ferenciálódjanak, ezért a ményeket. A kamatokat úgy zottság határozatot hozott a többi között az eddiginél ha- kell meghatározni, hogy azok közgazdasági szabályozó- tékonyabb alapbérrendszert alkalmazkodjanak a hitelfor­rendszer, ezen belül a vál- kell bevezetni a termelő- rások költségeihez és ne ie­lalati és a személyi jőve- ágazatokban. lentsenek burkolt állami tá­• delemszabályozás általános Az irányelvek második ré- mogatást. rendszere, az egyes gazda- sze egyes speciális területek A további rész a külkeres­sági tevékenységek eltérő eltérő szabályozásával fog- . szabályai, a hitelrendszer és lalkozik. A belkereskede- kedelmi szabalyozok to­s külkereskedelmi szabályo- lemben például fokozottan vábbfe.ilesztésével foglalko­zók továbbfejlesztésének kell ösztönözni a lakosság zik Kimondja hogy a gaz­irányelveiről jó áruellátására, a választék daságosabban exportáló vál­A GB megállapította, hogy bővítésére, a biztonságos , , , „ , az 1968 óta alkalmazott köz- készletgazdálkodásra. Az új lalatok szamara meg kell te­gazdasági szabályozórend- szabályozás lehetővé teszi, remteni a gyorsabb' fejlődés szer megfelel a követeimé- hogy a forgalom emelkedé- lehetőségeit, ugyanakkor a nyeknek, alapvető változta- se esetén a vállalatok kész- szabálv0zóknak korlátozniok tasara nincs szükség. Az letenket is nagyobb anyagi , .,,,,. , , ... alapelveket azonban követ- terhek nélkül növelhessék. A kel1 a feilodest a kedvezot­kezetesebben kell érvénye- kereskedelmi dolgozókat az- len devizakitermelésű válla ­síteni, a vállalatokat erő- zal teszik érdekeltebbé a latoknál. Azok a vállalatok, teljesebben kell ösztönözni a forgalom növelésében, hogy amelyek állami visszatérítés hatékonyság növelésére és bérszínvonaluk a teljes és ,, .., ... . , arra, hogy a termelés fóko- az egy főre jutó forgalom nekul jövedelmezően expor­zottan igazodjék a szükség- alakulásától függ majd. tálnak, megfelelő feltételek letekhez, szilárduljon a nép- A közlekedést érintő esetén adókedvezményben ré­gazdaság egyensúlya, a jö- irányelvek a többi között szesíthetők. A vámtarifát a vedelmek elosztásában fo- kimondják, hogy a tömeg- .... ^ ,,, , kozottan jussanak érvényre igényeket kielégítő városi "egyedik ötéves terv céliai­a tervelőirányzatok. közlekedést továbbra is nak megfelelően korszerusí­A vállalati és a személyi olyan állami támogatásban teni kell. A vámjogszabályo­jövedelemszabályozás álta- kell részesíteni, amely a kat feim kej[ vizsgálni 6 lános rendszerén belül az minimális nyereségképződést „, . „,„„„„. • ' . irányelvek foglalkoznak a is lehetővé teszi. A távolsá- azokat ™a«asszmtu. egyse" nyereségadózás, a vállalati gi és a helyi személyszál- fies jogszabályba kell fog­alapok képzése és a támo- lítás javítását, a zsúfoltság lalni. gatások kérdéseivel. To- csökkentését, egyszóval a _ , . . vábbra is fennmarad a nye- kulturáltabb közlekedést a A Gazdasági Bizottság reségmegosztáson nyugvó költségvetésből évenként nö- utasította az ílletekes fohato­adózási és érdekeltségi alap- vekvő összegekkel támogat- ságok, illetve minisztériumok képzési rendszer, amely kel- iák. A lakosság részére nyúj- vezetőit, hogy az érdekeltek­lő biztonságot nyújt a fo- tott szolgáltatásokat tovább- k l együttműködve 1970. gyasztas es a felhalmozas ra is íelentceen preferálták. ' arányának szabályozásához, Az e szolgáltatások árbevé- szeptember 30-ig salat teru­a pénzügyi egyensúly fenn- telével arányos fejlesztési létükre dolgozzák az 1971. ja­tartásához, fokozottan ösz- nyereségrészt, teljesen adó- nuór 1-től érvényes szabá­tönöznek azonban az elő- mentessé teszik, csökkentik a .....,,. munka hatékonyabb fel- kommunális szolgáltatások- Ivozoeszkozok konkrét merte­használására. Az érdekeltség ból keletkező fejlesztési nye- két. és a jogszabálytervezete­fokozása érdekében a része- reségrész adókulcsát. Gon­sedési nyereségrész adójá- doskodni kell arról, hogy a ket­nak progressziója mérsékel- lakosság részére javítást." tebb lesz. Az új irányelvek szolgáltatást végző vállala­lehetővé teszik, hogy a jö- toknál, kisipari szövetkeze­vőben a vállalatok a nyert- teknél a többi ágazathoz ha­ségnövekménynek a jelenle- sonlóan nőjenek a bérek. A ginéi nagyobb hányadát for- kulturális tevékenységhez és díthassák a személyi jöve- szolgáltatásokhoz nyújtott A Répcelaki Szénsavgyár tesz a patronigények kielé­delmek emelésére. A bér- eddigi dotációkat, mentessé-1 fennállása óta ezekben a na- gítésére. Nemrég megkezd­P ártunk egy-egy kong- kai szellemmel vizsgálják resszusának meghatá- az alapszervezet tevékeny­rozó és különleges segét, ez meghozza gyümöl­jelentősége van társadal- cseit a vitában is. munkban. Teljesen természe- S hogy van mit vitatni tes és magától értetődő hát. minden pártszervezetben, hogy a X. kongresszus kö- arra éppen az elmúlt négy zelsége óriási politikai pezs- esztendő célkitűzései, izgal­dülést okozott máris, elsősor- mas vállalkozásai, s új re­ban magában a pártban, de ményeink a tanúk. Nem az az egész közéletben ls. És a eredmények szimpla leltá­politikai várakozás nem cse- rára van ugyanis szükségük kély: feleletet várunk a leg- a kommunistáknak — sok­magasabb pártfórulntól az kai inkább a problémák előző kongresszuson hozott summázására, természetük határozatok végrehajtására, felderítésére, megoldásuk az utóbbi négy esztendőben kidolgozására termett új gondokra, s a Sokat változott a társada­szocialista társadalom építé- lom a IX. kongresszus óda, sének további irányára, üte- akár az alapvető osztályok mére. Olyan eseményre ké- helyzetét és egymáshoz va­szül a kommunisták közös- ló viszonyának fejőldését te­sége, amely az egész társa- kintjük, akár a gazdasági dalom, az egész nemzet to- életet. A dinamikus változá­vábbi sorsának keretét ha- sok pedig magukkal hoztak tározza meg, s a politika egy sereg ellentmondást is. folytonosságának megőrzésé- A gazdaságirányítás új vei magasabbra tűzi a tár- rendjében példul sok alap­sadalmi célt megfogalmaz- szervezet nem találta m za az eddigi eredmenyeken alapuló, még hatékonyabb magát kellokeppen. A gaz­előrehaladás feltételeit. daságvezetők önállóságának A kommunisták érthetően növelése mellett nehezen többet gyűléseznek mosta- tudta föllelni a maga. politi­nában. Egymás után két fon- kai irányító szerepét. A po­tos taggyűlést is tartanak a litikai munka fontosságát nyár végén, s tulajdonkép- "em lehet ugyanis eléggé pen mindkettőt a kongresz- hangsúlyozni az új körülmé­szus előkészítésének szán- "yek között, a politikai ér­ják. Egyiken azt elemzik, dekek első számú letétemé­hogy miként dolgozott az n.vese pedig mindenütt és alapszervezet és a vezető- mindenkor a párt. Jól tud­ség; hogyan jutottak ér- iuk, mégis születhettek he­vényre a IX. kongresszus lyenként a legfontosabb po­határozatai a kisebb közös- litikai céloknak ellenható ségekben; betöltötte-e politi- gazdasági döntések is. Hány kai hivatását az alapszerve- helyen kellett és kell vere­zet; mit kell tökéletesíteni a kedni a politikai ráhatás pártszervezet munkájában — eszközeivel ma is a minden­a másikon majd a Központi áron való nyereségszerzés Bizottságnak a X. kongresz- ambícói ellen; mennyivel szusra kidolgozott irányéi- éberebb figyelemre van veit és a szervezeti sza- szükség a népgazdasági, vál­bályzat módosításának ter- ialati és egyéni érdekek vét vitatják, s új vezetőséget harmóniájának megteremt.é­választanak. sében és helyes sorolásában! Most az első fordulónál De akár arról is beszélhe­tartunk. Jó néhány taggyű- tünk, hogy a pártmunka eré­lés már le is zajlott, más jyével gazdasági szabályta­alapszervezetekben még ez- lanságokat vagy visszaélése­után következik a fontos ket is meg tudtunk volna vizsgálódás. Altalános ta- akadályozni jó néhány he­pasztalatokról korai lenne iyen. Jóllehet nem az alap­beszélni, a taggyűlések jó szervezeti vezetőség dolga, előkészítésének módszerei hogy miből mennyit termel­azonban most is kézenfek- jenek a gyárban vagy a vők. Mondhatnánk nyugod- termelőszövetkezetben — a tan, hogy a beszámolón mű- termelés, a munka, az üze­lik legtöbb. Ha a vezetősé- mi közélet számtalan szál­gek igazán gondos, körülte- lal kötődik a politikához, az kintő munkával, alapos emberi közérzethez, aminek elemzéssel, megfelelő kriti- alakítása viszont elsőrendű feladatuk az alapszerveze­teknek. Van bőven vitatni való, akár hová nyúlunk az ak­tuális problémák özönében, és ezek elől nem térhetnek kl sem a beszámolók, sem a hozzászólók. A pártélet fejlődése, gazdagítása épp­úgy megköveteli, hogy bá­tor, nyílt fórumai legyenek az elemző taggyűlések a kommunista közösségeknek, mint az együttes társadalmi érdek. Mert össztársadalmi témáknál is jól el lehet időzni a vita során — külö­nösképpen amikor a kong­resszusi irányelvek kerülnek napirendre: hol tartunk a szocialista társadalom épí­tésében; mik a fölépült szo­cializmus kritériumai; mi­lyen a munkásosztály hatá­sa és kisugárzása az egész társadalomra; hogyan ér­telmezzük azt, hogy nő az értelmiség társadalmi szere­pe? stb. — mind-mind a mai élet izgalmas elméleti és gyakorlati kérdései, amelyek az alapszervezeti vitákból elindulva, a maga­sabb pártfórumokon kikris­tályosodhatnak. P oroblémakereső, elem­ző, élénk és vitázó taggyűlések segíthet­nek bennünket igazán ered­ményes pártértekezletekhez, majd alkotó kongresszushoz. S minthogy pártunk elen­gedhetetlennek tartja a párt­demokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztését en­nek útjait is az alapszerve­zetekben kell taposni elő­ször. A taggyűlések szelle­me kisugárzik az egész kö­zösségre, a pártélet stílusa és módszerei igen széleskö­rűen hatnak az egész köz­életben. A kommunisták fe­lelőssége úgy teljes, ha te­vékenységük, magatartásuk, társadalmi törődésük hatá­sát is számításba veszik. S minthogy a közelgő kong­resszus nemcsak a kommu­nisták dolga, hanem társa­dalmi ügy — az érdeklődési körbe értsük bele az egész együttdolgozó közösséget, a tovább gyűrűző vitákban is a kommunisták legyenek kezdeményezők. A pártélet idei legnagyobb eseményé­nek, a kongresszusnak ezek együttes számbavételével és gyakorlásával tudunk meg­felelni. Sz. Simon István Patronrekord és személyi jövedelemszabá- geket és egyéb támogatásokat lyozási rendszert úgy Kell is fenntartják, továbbfejleszteni, hogy az A hitelrendszer továbbfej­növelje a vállalatok érde- lesztéséről szóié fejezet a kéltségét az élőmunka ha- többi között kimondja, hogv tékonyabb felhasználásé- erőteljesebbé kell tenni a ban. A közgazdasági szabá- beruházási hitelkérelmek kö­lyozóknak ösztönözniük kell zötti versenyt. A cél ugyanis arra, hogy a személyi jöve- az, hogy a leghatékonyabb delmek a teljesítményektől beruházásokhoz nvújtson az pókban állítja elő a legtöbb ték a szárazjég gyártását, szifonpatront. Három műsza- először a tragikus üzemi konként 1,5—1,6 millió ké- baleset óta. A rekordterme­szül a gyár töltőműhelyé- lés mellett tiszta és mellék­ben. Ez félmillióval több, íz nélküli a patronokba töl­mint az eddigi csúcs. Jelen- tött széndioxid. Űjból meg­leg mintegy másfél millió kezdték a patron exportálá­szifonkészülék van forga- sát, miután az itthoni igen lomban, több, mint valaha, magas igényeket folyamato­A gyár nagy erőfeszítéseket san kielégítik. A Haladás Tsz gazdáinak két évtizede Jubileumi közgyűlésre ül- Dr. Csizmás Sándor, a tek össze tegnap este a Ti- termelőszövetkezet elnöke sza Szálló koncerttermében szólt a közös gazdaság el­az újszegedi Haladás Tsz múlt két évtizedéről. Mi ta­tagjai. A kedves ünnepségen gadás, voltak szerencsésebb, megjelent dr. Varga Dezső, bővebb esztendők is a gaz­az MSZMP Szeged városi daközösség tagjaira, mint a bizottságának titkára, dr. mostani. De ismét- a felfelé Kovács Lajos, a Szeged Vá- ívelödést teremtheti meg a rosi-Járási Rendőrkapitány- Haladás, ha élve a lehető­ság vezetője, dr. Hovorka ségekkel, egyesül a szőregi István, a városi tanács vb Egyetértés Termelőszövetke­osztályvezetőjq is. zettel. Alkotmányunk 21. évfor- A jubileumon három mi­dulóját, az államalapító Ist- niszteri kitüntetést, tíz kivá­. , . ,, , „ ló jelvény, 27 oklevelet ad­van király szerepét dr. Var- ' J' tak át a „törzsgárda" tag­ga Dezső méltatta. jainak; azoknak a szövet­kezetieknek, akik 20, 15, 10 éve tevékenykednek a kol­lektívában. A kitüntetések mellé 80 ezer forint pénzju­talmat osztottak ki a törzs­gárda tagjainak. Bódi János, a területi tsz­szövetség titkára átadta a szövetség ajándékát, vörös selyemzászlót. A meghívot­takat, s a téesztagságot a közgyűlés után ünnepi kul­túrműsor szórakoztatta. Magyar­gépipari együttműködés Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és M. Ivanov bolgár gépipari mi­niszter Budapesten egyez­ményt írt alá, amelynek alapján tovább fejlesztik a két ország gépiparának együttműködését. A két miniszter megálla­pította, hogy a magyar—bol­gár gépipari árucsere-forga­lom a harmadik ötéves terv időszakában megkétszerező­dött, s az eddigi tervegyez­tetések alapján a negyedik ötéves terv időszakában a forgalom ismét kétszeresére emelkedik. További lehel ö­ség nyílik az együttműkö­désre a szerszámgép elemek és tartozékok, felvonók és felvonóalkatrészek, különfé­le műszerek, számítástech­nikai berendezések, belső anyagmozgatásra alkalmas szállítóeszközök, az állatte­nyésztés gépesítését szolgá­ló berendezések gyártásé ban és kölcsönös szállításában. A most aláírt egyezmény szerint a két minisztérium közvetlen gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködést épít ki, szoros össz­hangban a kormányszinten megkötött egyezményekkel és a KGST ajánlásaival.

Next

/
Thumbnails
Contents