Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

Napirenden a szövetkezeli törvény Az egységes szövetkezeti törvény előkészítésének időszerű szövetkezetpolitikai és jogi kérdéseit vitatták meg pénteken a Szövetkezeti Tudományos Tanács ülésén, amelyen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdei Ferenc akadémikus, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Dr. Szép György, a szövetkezeti kodifikációs bizottság elnöke, az Igazságügyminisztérium főosztályvezető-helyettese tartott beszámolót. A résztvevők is hangsúlyozták. hogy az egységes törvénynek önállóan és teljeskörüen kell szabályoznia a szövetkezeti mozgalom alapvető elveit, a szövetkezetek társadalmi és gazdaságpolitikai céljával kapcsolatos legáltalánosabb kérdéseket, valamint mindazokat az egyéb jogi problémákat, amelyek egyformán jelentkeznek valamennyi szövetkezetnél. (MTI) Elutaztak hazánkból a külföldi katonai A fakadó,szivárgó vizek pusztításai, árvízkárok Dr. Dimény Imre miniszter a Csongrád megyei mezőgazdasági problémák megoldásáról vezetők L t. Jakubovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint a Magyarország területén július 1 és 9 között tartott törzsgyakorlatot megtekintő Angel Canev, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagja, Martin Dzur vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, továbbá a gyakorlaton részt vett más magas rangú külföldi katonai vezetők elutaztak hazánkból. Mióta elmúlt az árvízveszély, s a folyók visszahúzódtak medrükbe, az újjáépítő munka folyó.iában támadnak újabb és újabb hullámok. Mint a gátak védelmének időszakában, most is a párt és a tanács megyei vezetői az első számú irányítók, szervezők a helyreállító munkában. Kezdeményezésükre látogatnak megyénkbe miniszterek, orszá; gos hatáskörű szervek, inj tézmények vezetői, hogy se' gítsenek a többi között az újjáépítés hullámainak csillapításában. a munka egészséges mederbe terelésében, az időközben hozott határozatok. rendelkezések értelmezésében. Ezt tette dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is Csongrád megyei látogatása alkalmával. A miniszter a i szó szoros értelmében munkalátogatást tett Szegeden. Makón, és sok vitás kérdésben segített eligazodni a he| lyi tanácsi, vízügyi szakemberek, az Állami Biztosító képviselőinek vitájában. Szükség is volt erre. hiszen ezek a hosszúra nyúlt viták már-már fékezték az újjáépítő munkát. A miniszter már korábban is jól ismerte a Csongrád megyében kialakult, helyzetet. Tudta, hogv eredményes esztendőt zártunk 1969-ben. Sok kitüntetett gazdaságunk nyújtotta hosszabbra a fejlődés lépteit, és kezdett nagyobb beruházósokba. Most ennek vetett gáncsot az, árvíz. s az ezt követő jégverés. Ma mór tisztán látható: ez az 1970-es esztendő nagyon nehéz lesz Csongrád megyében. Kipusztult 16 ezer hold búza — bár a megyében nem vett olyan drámai fordulatot a helyzet, mint Szabolcsban. Nagyok az árvízkárok. A kárfelmérő és helyreállító alSMKI Somogyi Károlyné felvétele bizottságok tevékenységét fékezte a vita, amely a tevékenységüket szabályozó határozat körül alakult ki. A biztosító, a vízügyi igazgatóság emberei az értékelésben ahhoz a megfogalmazáshoz ragaszkodtak, amely kimondja: „Belvíz által okozott kár: az olyan károsodás, amelyet a medrükben maradt folyók, patakok, a felszíni vizek elvezetésére szolgáló nvilt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgóé, felszíni vízborítás okoz." A tanácsi szervek képviselői. a gazdaságok vezetői viszont azt vallják, hogy a folyók magas vízállásával, „árvizével" összefüggésben keletkezett fakadó (szivárgó) vizek által okozott károk nem belvízkárok, hanem árvízkárok. és ekként kell őket tekinteni és megtérítésük során az utóbbira vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A miniszter a tanácsiak, a gazdaságok vezetőinek álláspontját tartja helyesnek, más szóval a (akadó, szivárgó viz okozta károk — árvízkárok. S a kártérítés megállapításánál is ezeket így kell kezelni. Ezeket a károkat tetézte a jégverés. Pitvaros. Ambrózfalva s a szentesi járás néhány gazdaságóban mintegy 29—30 ezer katasztrális holdon 20—100 százalékig terjedő kárt okozott. Előzetes számítások szerint több mint félmilliárdos kár érte a megye mezőgazdaságát. Ezzel sok termelőszövetkezetben pénzügyi problémák jelentkeznek, még a többszörös Kiváló címmel kitüntetett makói Üttörő Tsz-ben is. Ezek a gazdaságok segítséget várnak. Nemcsak rövid lejáratú hitel, üzemviteli hitel formájában. hisz a megkezdett beruházások elhúzódása külön problémát jelent. Biztosítani kell. hogv ne essenek el az állami támogatástól, mivel nem önhibájukból húzódik e1 a beruházás. Sok gazdaságban tönkre mentek az utak. mert annak idején nem a nehéz árvízvédelmi gépek forgalmára építették őket. Óvnunk kell attól, hogy készleteiket csökkentsék, például kevesebb műtrágyát stb. használjanak, mert ezzel a következő esztendők jó termését teszik kétségessé. Ezek a gazdaságok az árvízvédelemhez adott gépeik javítását. alkatrészellátását szorgalmazzák. Több gumira. alkatrészre van szükség. Általában szóvá teszi'k. hogy az ipari munkások átlagbérüket kapták a védekezés időszakában, például a TöVÁLL alkalmazottai csak 5 forint 50 filléres órabért. A pénzügyi kormányzat gyorsan segített és 15 millió forint óvadékot helyezett letétbe a pénzügyi zavarba jutott gazdaságoknak segítésére. A miniszter elmondotta, ha ez a pénz kevés, azonnal intézkednek újabb óvadék léteibe helyezésével: Ezentúl biztosítják a már megkezdett sertéstelepek építésének zavartalanságát a termelőszövetkezetekben. az állami gazdaságokban. Dr. Dimény Imre miniszter hangsúlyozta: azoknak a gazdaságoknak, amelyek várhatóan veszteséggel zárjók az évet. de remélhetőleg a következő évben már gazdaságos lesz a termelés, óvadék nélkül adhatnak hitelt. Ha úgy látszik, hogy az árvízkárok miatt több évre veszteséges lesz a gazdaság, akkor is megvan a módja a segítésnek. A tagság és alkalmazottak bérezésére külön hitelt vehetnek fel. Jövő év márciusában dől majd el. hogy mi lesz ezen hitelek sorsa. A szövetkezetek tagjainak az elmúlt két esztendő kereseti átlagának 80 százaiékát kell biztosítani. Felhívta a miniszter a megyei vezetők figyelmét arra, hogy a tsz,-tagság biztonságérzetének erősítésére az olyan gazdaságokban is igyekezzenek munkalehetőségeket teremteni, ahol éppen az árvízkár miatt nem tudják munkával ellátni a tagokat. Ahol a háztáji földeket vitte el a víz. ott a lehetőség szerint cseréljék meg a földet bevetett területtel. Teremtsenek újabb kooperációt ipari üzemekkel, adjanak kölcsön munkaerőt, ha a isz-tagokat nem tudják foglalkoztatni a mezőgazdaságban. De sehol se fizessenek ki munka nélkül pénzt. A konzervgyárak. élelmiszer-feldolgozó vállalatok adjanak minél több munkát a gazdaságoknak. például a hagymapucolásban, gyümölcsfelezésben stb. Üzemviteli hitelekkel biztosítsuk a jövő évi gazdálkodás jó feltételeit, szerezzenek be minél több vetőmagot, takarmányt. A takarmányszerzésben térjünk viszsza a tavaly elhagyott módszerekhez. gyűjtsünk minél több tőreket. polyvát, árpaszalmát. kukoricaszárat, silózzuk be ezeket, s a minisztérium intézkedik, hogy a cukorgyáraktól több répaszelet. melléktermék kerüljön takarmányként Csongrád megyébe. Néhány napon belül intézkedik a minisztérium abban is, hogy minél több fűkasza, s rendre arató gép kerüljön a megyébe, jusson elég gépalkatrész. Kapjon több száritógépet a megye, hogy egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek pedig olyan feladatot adnak, hogy vizsgálja meg. milyen talajmechanikai munkára van szükség a vízállásos területen. Sok fontos kérdésben itt helvben. Csongrád megyében intézkedett a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Hisszük, hogy az illetékes tanácsi, vízügyi szakemberek. az Állami Biztosító képviselői most már megtalálják a közös hangot és nem akadályozza felesleges hullámverés az újjáépítés munkáját. Nagy Pál Alivá nyerdő között Az utolsó simításokat végzik a szegedi hídfőn. Fent a járdát csinálják, lent a pilléreket szabadítják ki az állványerdőből. Hamarosan — ez remélhetőleg a fesztivál kezdetét jelenti — szabadon csodálhatjuk a karcsú, szépivü, tucatnyi vasbeton pillért. Az árvízkárosultakért A megyén kívüli ktsz-ek 200 lakóházat építenek újjá Algyön. Tápén, Mindszenten. Apátfalván. Makón é6 szerte a megyében a 400 km hosszú véd töltések mentén sok lakóház pusztult el az elmúlt hetekben. Ezek helyett most új telkeken épülnek fel a családi házak. Az építkezés a tervezettnél nagyobb építőipari kapacitást igényel. Az allami vállalatok vezetői az EM támogatásával szervezik a lakóházépítést. Segítenek ebben a szövetkezetek is. Erről a segítségről tanácskozott Szegeden Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese is. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságénak székházában tai-tott, megbeszélésen dB. Komocaat Mihailt, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta az OKISZ elnökhelyettesét a kisipari szövetkezetekre háruló nagyobb feladatokról s végül megegyeztek abban, hogy a Csongrád megyei ktsz-ek 160. a megyén kívüli kisipari szövetkezetek pedig 200 lakóházat építenek ujjába megyeben. Vasutasok napja A

hagyományoknak megfelelően a mai napon, ebben az esztendőben is megünnepeljük a vasutas dolgozók ünnepét, a vasutasnapot. Alkalom ez a számvetésre, ar. eredmények és fogyatékosságok összegezésére. Elmondhatjuk, hogy közlekedésünk jelenleg mennyiségi vonatkozásban — kellő tartalékok biztosítása nélkül — általában kielégíti a szállítási igényeket. Minőségi tekintetben azonban — különösen a személyszállításban — a közlekedés szolgáltatásai , még nem megfelelőek. Eddigi tapasztalataink — a helyenként meglevő nehézségek ellenére — általában kedvezőek. Csak a legfontosabbakat említjük: igazgatóságunk területén a törzshálój zatot, a legnagyobb forgalmat lebonyolító fővonalakat, korszerű, hézag nélküli pályára átépítettük. Ezeken a vo| nalakon az utazási sebességet 100 km/órára felemeltük. Több korszerű Diesel-vontató járművet és űj vasúti kocsit kat szereztünk be. A munkafolyamatok végzését több heI lyen gépesítettük. A vasúti közlekedés biztonságát fokozI tuk. A fontossági sorrendnek megfelelően folyamatban van | az automatikus fénysorompók megépítése. Az 1969. évi állóeszköz-fejlesztési tervünk megvalósi, tása során 276 millió forintot fordítottunk fejlesztési célra. A cegléd—szegedi vonal átépítésére 42 millió forintot, a kiskunhalas—bótaszéki vonal átépítésére 121 millió forintot. A közelmúltban üzembe helyeztük a szatymazi és a lökösházi integra Dominó biztosító berendezést, valamint a tiszatenyö—lökösházi térközbiztosító berendezést. Elkészült a kiskunhalasi és a szentesi távbeszélő-központ. Megvalósult Békéscsaba, Kiskunhalas és Mezőtúr állomások teljes térvilágítása. Kiskunhalas csomóponton új üzemi konyha, új orvosi rendelő, a vontatási főnökségnél öltöző és mosdó létesült. Befejeződött Szegeden az SZVSE pálya átépítése, elkészült a szegedi munkásszálló. E

rre az évre szintén közel 300 millió forint áll rendelkezésünkre beruházási hitelre. Ebből többek között jelentős összeggel tovább korszerűsítjük a cegléd—szegedi vonalat. A kiskunhalas—bátaszéki vonal átépítesére több mint 100 millió forintot áldozunk. Megkezdtük Fülöpszállás állomás felvételi épületének újjáépítését, amely előreláthatólag 1972-ben fejeződik be. Várhatóan elkészül a Szegedi Felsőfokú Vasűtforgalmi Technikum tanszéki épülete és tornaterme. Kelebián befejezzük a szociális létesítmény építését. Hódmezővásárhelyen szintén szeretnénk befejezni és rendeltetésének még ez évben átadni az öltözőt és mosdót. Mezőhegyesen megkezdődött az orvosi rendelő építése, öltöző és mosdó létesítése. Várhatóan ez év augusztusában Szegeden 15 lakást adunk át dolgozóinknak. Ezek a példák bizonyítják: arra törekszünk, hogy üzemi létesítményeinket fejlesszük, a szociális igényeket a lehetőségekhez képest kielégítsük. A műszaki fejlesztéssel, a technológiai folyamatok tökéletesítésével párhuzamosan javult a vasutasok élete, javultak a munkakörülmények. Jelenleg igazgatóságunk területén az összes dolgozóknak 32 százaléka heti 44 órás munkaidővel dolgozik. Az 1970. évre módosított kollektív szerződés alapján a napokban a fordulószolgálatot végző dolgozóknál az eddigi havi 240 órás kötelező munkaidőről átálltunk a napi 8 órás munkaidőre. Komoly erőfeszítéseket teszünk az utazószolgálatot teljesítő dolgozók túlmunkaidejének csökkentésére, a törvényes munkaidő következetes betartására. Tavaly a tervezett 2 százalékkal szemben 3,6 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. Béremelésben részesült az összes dolgozók 33 százaléka. Az életés munkakörülmények az utóbbi időben javultak ugyan, de a fejlődés üteme a népgazdaság más területeihez képest elmaradt. Ez különösen abban nyilvánult meg, hog.v a vasúti dolgozók bérében nem jutott megfelelően kifejezésre | a munka veszélyessége, a nagy felelősség, a forgalom kor| szerüsödésével együttjáró nagyobb szellemi leterhelés, a i szakmai felkészültség. Ennek megfelelően folyó év március | 1-vel jelentős bérpolitikai intézkedést hajtottunk végre. Az i intézkedés éves bérkihatása területünkön közei 40 millió [ forint, amely átlagosan 11,6 százalékos béremelést jelent, i A dolgozóknak 90 százaléka — a központi szolgálat és az ! adminisztratív dolgozók kivételével — részesült béremelésI ben. Az 1970. január 1-től bevezetett bértömeg-gazdálkodás | további lehetőséget ad a bérfejlesztésre. Az 1970-es év folyamán tovább emeljük az árufuvarozással, valamint a személyszállítással kapcsolatos szolgáltatások színvonalát is. A zöldség- és gyümölcsszállitás meggyorsítása érdekében a fővonalakon újabb express tehervonatokat közlekedtetünk. A személyszállításban a kényelmes, kulturált, menetrendszerű utazás megvalósítása a célunk Ez kifejezésre jut már az új menetrendben is. Javítottuk az utastájékoztatást, utaskiszolgálást, jegykiadást, korszerűsítettük a csomagmegőrzést. F

eladataink végrehajtásában, intézkedéseink megtételekor soha nem feledkezünk meg arról, hogy a nagyarányú műszaki fejlesztés ellenére a vasút lelke, mozgató, ja és szervezője továbbra is a vasutas dolgozó marad. A becsületes helytállás, a vállalt kötelezettség teljesítése, az akarat és bátor cselekedet jellemzi vasutasainkat. A legnehezebb körülmények között helytálltak az árvíz elleni küzdelemben, részt vesznek a helyreállításban. Bárhogy is sűrűsödnek a gondok, nem engedik legyőzni magukat. Töretlenül küzdenek tovább egymásért, az űj társadalomért, és ezen belül elsősorban a szocialista vasút megteremtéséért. Ehhez kívánok indannyiuknak sok sikert, jó erőt, egészséget és személyes boldogságot KISS KAROLY, a szegedi vasútigazgatóság vezetője SZOMBAT. 1970. JŰLIUS 11. DÉLMAGYARORSZÁG 3