Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

I Tarjón István A falábú herceq A tengerészek hangulata a kölök közötti fuvarozás le- honfitársaink sorsuk lobbra tíz nap alatt nem romlott, hetősége igen korlátozott, fordulására. A körülményeik Hajósok számára, akik meg- Továbbá: „Vörös-tenger— egyre rosszabbodtak. Külöszokták a várakozást, ez nem Földközi-tenger fuvardíjak ÜQ nősen a hőség miatt sokat hosszú Idő. Csak a hazaté- százalékkal emelkedtek Afri- szenvedtek. A kabinokban résük időpontjának bizony- ka megkerülése miatt, Bőr már éjszakánként sem bírtalansága volt kellemetlen, shipperek fuvardíj-különbö- ták ki. ezért a fedélzeten Az a tudat viszont, hogy «et térítését fela jánlották... sátrakat vertek, ezek alatt rádiótávírón állandó össze- Kérem megfontolni Afrika próbáltak aludni. Végül mar köttetést teremthettek mun- megkerülésének gondolatát, a sátor is meleg volt, fálkaadójuk, a DETERT veze- mely Be jrútig kb. 12 600 mér- feküdtek hát a raktárak tetetőségével, s utóbbi a leu- földet és kb. 60 napot jelen- lére. Rádióztak — a magyar messzebbmenőkig gondosko- tene. Itteni információ* alap- '"ádió Szülőföldünk című műdott hozzátartozóikról és tö- ., , . . , sorát mindig meghallgattak lan Afrika megkerülesenek B beszélgettek; így tarjavaslata kedvezőbb." tották magukban, egymásban Hosszú heteknek kellett a lelket. még eltelniök, amíg a Szé- Egyszer csak elfogyott az kesfehérvár megkaphatta a lvófvJzdk- « « élelmiszert is „ „. . potolniok kellett. A kapitany „Via Cape! -parancsot. Az radi6n révkalauzt kért a kiAfrlka-kerülő útnak ugyanis kötőből, hogy addig hadd több akadálya volt. A köthessenek ki, amíg feltöiDETERT-nek engedélyt, kel- tik életüket. lett kérnie a Leningrádban A pilot- miután megüre—„ „a- ., ., . , . . , . , _ sedett egy hely a rakparton Pilányt. holott a hivatalos ^oviselet el Bu. _ motorcsónakon felkereste dapesten is rendelkező, ugv- a Székesfehérvárt, s bevetaviratozas során mindig ma- nevezett reEÍÍ,zter hivataltól, zette a kikötőbe. gaztak egymást. hogy a csak beltengert köz- t Negyven körüli hatalmas Ami a „hosszú táviratot ,H,„I„„ ,.,,,„ , termetű, vöröses skot férfi Illeti: a Székesfehérvár pa- h * SÍT T" Volt' aZ°kban a napokban Mn,„nn,„ „„„ , , rr l1as hajó kifuthasson az In- várta hazájából a feleségét, ranesnoka előző nap közölte diai_óceánra. majd „atvitor. Nagyon összebarátkozott a a haiozasi kozpont vezér- iazzon» az Atlantira Ráadá- magyarokkal. amiben szereigazgató-helyettesével. hogy sul a lőubi óceánon « 1ótez°tt az is. hogyszen„jelenlegi megítélése szerint monszun sT úralkTtt (az ^ bélye"V<53tö lévé" a Szuezi-csatoma megnyltá- arab „mauszim" szó évszasanak Ideje kilátástalan, kot jelent), amely a halókra amelyet massawai ügynök rendkívül veszélyes. Akadálv információja is rödött velük is, megnyugtatta őket. Süveges László kapitány június 20-én még ezt is olvashatta; „Sok boldog névnapot ' kívánok. Hosszú táviratod tárgyalás alatt, ölel Bores Feri." E táviratban az volt az érdekes, hogy a kereskedelmi osztály vezetője tegezte a kabélyeggel magyar megajándékozták. Többször is felkereste a hajót, s olyankor magával vitte nagydarab, csúnva kutyáját. amelyet merev lábai miatt a tengerészhumor ÁZ megerősít, volt az is. hogy a kapitány utalva hajók Vörös-tengerről nem rendelkezett több. mint való útirányára." másfél száz tengerészeti tér- nyomban elkeresztelt falábú Tájékoztatta felettesét ar- képpel, amelyek nélkül gon- hercegnek, ról is. hogy a rakomány dőlni sem lehetett a hosszú A forrrisaK miatt bűzlő Massu-aban történő kiraká- útra bőrszállítmánytól és egyéb sa esetén a vörös-tengert ki- így hat tovább vártak Skoí Seít mígsz^dulni Massawa kikötőjében a Székesfehérvár. A hajó darujával végezték a rakomány kirakását, amely — Süveges László táviratában olvashatóan — ..az ügynökség szerint 7—8 napot vesz igénybe". Hét nap múlva tettek pontot a munka végére. Ezalatt a kapitány több táviratot is váltott a feletteseivel. Az utóbbiak közölték. hogy elfogadtak egy üzletet: ventillátorokat, tranzisztoros rádiókat, tv-készülékeket. papucsokat 6tb. kell a hajónak Adenbe szállítania. Egy hatalmas japán hajón volt korábban a szállítmány, de az angoloktól való függetlenségért harcoló Aden dokkmunkásai három hétig tartó sztrájkkal vettek részt a küzdelemben, nem rakták ki egyetlen ha.ió rakományét sem. Nippon tengerész fiai nem sokat teketóriáztak, felhajóztak az etiópiai kikötőbe. s ott megszabadultak szállítmányuktól. (Folytatjuk) űrrepülés sugárzási szolgálata A Szojuz—9 űrhajó útvo- Indítás előtt két héttel olyan nalan a sugarzusi szint igen készítményeket fogyasztanak cseké y volt. Maga az űrhajó amelyek csökkentik a szermegbízhato sugárzási véde- vezet sugárzási érzékenysélemben részesült. Ez utóbbi gét. Az orbitális kamrában az űrhajósokat érő sugárzás levő kis patikában olyan premennyiségét a repülés egész parátumok vannak, amelyek ideje alatt a megengedhető- megóvnak a sugárzástól, tőnél sokkal kisebb mértékűre vábbá sugár elleni gyógyszorítja le. szerek is találhatók. A Szojuz—9 — mint isme- Az űrhajó fülkéiben, valaretes — június elsején star- mint Nyikolajev és Szetolt. A sugárzási szolgálat vasztyjanov űrruháján sumér jóval a repülés előtt Sárzásmérők voltak elhelyezhosszú távú előrejelzést adott ve- A távmérő berendezés a naptevékenységről és a le- rendszeresen továbbította a hetséges sugárzási szintről a Földre ezeknek az állását. A Szojuz—9 jövendő kozmikus r 'Sárzás ellenőrző csoport útvonalán. Az ilyen előrejel- szakemberei, orvosok és razés azokat az adutokat hasz- diobiológusok elemezték ezenálja fel, amelvek a Szbvjet- k ' az adatokat, s az analiunió, a szocialista és más or- ?is alanián következtetéseszágok földi állomásaitól ket vontak le a sugárzásnak futnak be. A rádiócsillagá- az űrhajósok szervezetére szati és geofizikai obszerva- gyakorolt hatásáról. tóriumok gondosan figyelemmel kísérik a Nap tevékenységét. A naptevékenység előrejelzését nagyban elősegíti a légkör magassági szondázása. valamint a kozmoszsorozat néhány szputnyikjától nyert adatok. Az űrrepülés közben a napszolgálat továbbra is ellenőrzi a naptevékenységet. A repülés irányító központjában működő operatív-műszaki vezetőség ülésein egyre-másra hallgatják meg a jelentéseket arról. milyen a sugárzási helyzet az űrhajó útvonalán és a kabin belsejében. Az űrrepülés radiációs biztonságának nagy figyelmet szentelnek. Az űrhajósok az (TASZSZ) Svájci tájak, emberek Külföldi mozaik e letű A 41 ezer 300 négyzetkilométeres terüSvájcban a kisés a nagyvárosok — a mi fogalmaink szerint községei, falujai nincsenek — rendkívül tiszták, korszerűek, s kétségtelenül jólétet fémjeleznek. Szép kirakatok, sokféle áru mutatja magát, viszont a vásárló kevés Szembetűnik az is. hogy mi, magyarok, nők és férfiak általában csinosabban öltözködünk. A világon itt a legjobb az életkörülmény és ugyanakkor a legdrágább ország is. Körülményeit — közismerten — alapvetően a semlegesség magyarázza. A világégések elkerülték, áramlott és áramlik ide a külföldi tőke, kamatozik a bankban, vagy a vállalkozásokban. A két világháborúban Svájc — minthogy az Imperialista hatalmaknak érdekében ls állott; sok rablott, harácsolt értéket ide mentettek, a színfalak mögött ügyeskedtek — semleges maradhatott. A világháborúk alatt nemzeti jövedelme megsokszorozódott. Ezzel párosul a svájciak szorgalma, tehetsége. Történelmi korokon át alakult ki Svájc, amely a földgolyó legszebb és legváltozatosabb magas hegyvidékét, a Teli-legendát, a tavak. folyók sorát is magáénak vallhatja. A középkor óta három különböző nyelvet beszél a nép- a német, a francia es az olasz az állami nyelv. Mitterlandban példaTipikus svájci város, St. Gallen látképe A berni városháza és terc Miért nem? Pokol az életem a férjemmel; hazudozó, aljas, zsugon, szoknyavadász, iszákos, önző, lu-stu, lomha és veszckedős! Miért nem hagyod ott? Hogyisne! Boldogtalanná tett, amióta csak összeházasodtunk. és most én tegyem boldoggá!? Az oroszlánbőgéstől a gittegyletig Szólásmondásaink zömét vünkbe és először az 1694-es nincsen kas"-t általában idötlen-idök óta használja, csíki tatárbetörést elmesélő mint Szigligeti egyik vígjáformálja a nepnyelv és leg- krónikában szerepel ilymó- tékának címét tartják szátöbbjük eredete homályba don, Udvarhelyi Szeles Já- mon, Dugonics András azon* vész, vagy több. rendszerint nos fogalmazásában: egy ban már jóval előbb feljejóval keletkezésük után ki- székely ember látta, hogy gyezte. mint régi szólástalált magyarázat között vá- megúnt, gonosz feleségét egy mondást a szegény, de gazlaszthat, akit a kifejezésmód tatár katona maga előtt dagot játszó emberre vonatforrása érdekel. Van azon- hajtja, megkönnyebbülten kozólug. A „ludas a dologban szólásmondásainknak felsóhajtott: „Szegény tatár, ban" kifejezés nem függ egy kisebb csoportja, ame- ha tudnád kit viszel, bizony össze Fazekas Mihály Ludas lyet valamilyen irodalmi nem kapnál úgy rajta". O. Matyijéval, mint oly sokan mű vitt a köztudatba és ez Nagy Gábor szólásmagyará- hiszik. Görög, latin szóhuszesetben már pontosan „visz- zó könyve felsorolja a törté- nélatból került át nyelvünkszalupozhatunk" a keletke- net későbbi feldolgozásalt is, be először az eredeti „hamis • -1 1. L 21 1 1 — --1.4;4- ( vm ., »/-] ÍrócÁkh zésig. amelyekből aztán a szólás esküt tevő", majd később ... .... ,. „ eljutott mostani népszerűsé- jelentésmódosulással „hibás, Helyes a boges oioszlan éh elterjedtségéhez. A bűnös, csínytevő" értelemszokás mondám, ha élénkén ?eldolgozók ^ra Kazinczy val ben. egyetértünk valakinek vala- £ melv ki ielenlésével lavas- KezaomK, aKinez latéval. Nos, beszédünknek ty. a fordulata Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának szövegéből való, Vörös- S végül két újabb iromarty és Kisfaludy Károly dalmi eredetű szólésmoncsatlakozik. dás: ha valamely jelenA „csapot, papot otthagy" téktelen intézményt akaforrása Petőfi Sándor „Cso- runk jellemezni, akkor a Pál konai" című versének utolsó utcai fiúkból vett kifejezéspontosán azokkal a szavak- eiőtti sora: „Csapot-papot sel „gittegvlet"-nek nevezkal, ahogy azt Arany János mindent felejtett (Csokonai zük, Molnár Ferencet idézmagyarra fordította. A „szegény tatár" kifejezés világjáró anekdotából került nyelA DÉLMAGYARORS/AÜ 1970. SZERDA, JÚLIUS 8. Vitéz Mihály." Az „eb ura ve, ha pedig valakinek ábfakó" szólásmód először egy rándos, meg nem valósítható 1678-ban íródott magyar elképzeléséről szólunk, akdráméban fordul elő, s ez- kor Ady nagvszerű versének után a Habsburg trónfosztást címét használjuk szólásként. ,„„_ . ... bar az eredeti értelmétől elkimondo 1707-es őnód! or- ^ iflt1ük ,e b?. szággyűlés emelte történelmi SJfeieető partnerünket, hogy rangra. A „Fenn az ernyő, „álmodik a nyomor!" ul németül beszélnek, de ha a Genfi-tó tájára érkezünk, ott már francia szót hallani. Hatmillió ember — franciák, némete,k és olaszok élnek Itt szövetségben. Svájc 24 államocskából, kantonból tevődik össze. A kantonoknak saját alkotmányuk, kormányuk van, őrizve a történelmi sajátosságokat. Tulajdonképpen a kantonokban zajlik a közélet. amely mulatja, hogy a polgári demokrácia legfejlettebb fokán állnak. Svájc killönös ellentmondások jegyét is viseli. Például: a nők köréből ls vannak orvosok, logászok stb., de a nőknek máig sincs szavazati joguk. A nők a közéletből ilyenformán lényegében kirekesztettek. A svájci lankákon, völgyekben fejlett az állattenyésztés, de ennél jelentősebb az ipara. Finom műszereket .— órákat, precíziós berendezéseket — készítenek, s jelentős a vas- és a textilipar A svájci munkás magasan képzett, termelékenyen dolgozik. A szakképzettséget nem kívánó munkát itt dolgozó Idegenek, főként olaszok végzik. Kedves svájci útikalauzunk, a hazánkban és Szegeden is többször járt és itt felejthetetlen napokat töltő, St. Gaallenben lakó Charlte Rohner és Ulrich Spielberger mesélt egy adomát. Ez érzékelteti, hogy a kereskedelem és az Idegenforgalom itt a „vérben" van. Az adoma: mikor az isten a népeknek osztotta a világot, a svájci kért és kapott hegyet, völgyet, folyókat, tavakat. A rétekre meg tehenet. A svájci megfejte a tehenet. Ízlett a tej és az isten is kért egy litert belőle. Mire a svájci így szólt: „Egy frank 35 rappan az ára". St. Gallen kanton. Ide, kolostorába is — mint Ismeretes — elkalandoztak a mi őseink. Erről a kalandról a 70 ezer lakosú St. Gallenben — a Bódeni-tótól 10 kilométerre terül el — bő feljegyzések vannak. Bármerre jártunk, tapasztalhattuk, hogy a svájciak korrektek, udvariasak, viszont azt is. hogy sokkal nehezebben válnak közvetlenekké, mint a magyarok. Szórakozásuk kulturált, szinte lépten-nyomon kisebb-nagyobb szállók, éttermek. Éjszaka háromnegyed 12-kor azonban mindenütt kezdődik a záróra, még a mulatókat ls el kell hagyni éjfélre. Ezután egy órára elcsendesednek az utcák, nem zajongnak „z autók sem. Kis számmal élnek Svájcban magyarok is. Olyanok, akik a fasizmus elől ide menekíthették magukat; olyanok, akik negyedszázada, vagy 15 éve érkeztek, szerencsét próbálni. Svájcban ebben a gazdag országban különösen jelentkezik a vénz hatalma, mindenhatósága. A fenséges hegyek és völgyek, a szép városok, utcák, a napsütötte tavak partján ez is vibrál a levegőben, és a közérzetet is meghatározza. A pénz tempót diktál, nem kíméletes. St. Gallenben a Webergassén sétálva egy kis cipő javító műhely cégérén magyar feliratot fedeztünk fel. Bementünk. A „mester", Dombovárl Ferenc — aki 58ban a soproni Cipész Ktsz-t otthagyva tántorgott külföldre és kötött ki Svájcban — itt cipőket talpal, javít. — Hogy él itt? — Tisztességgel megélek a családommal. Elmondta azután, hogy a betegségi biztosításért itt igen nagy összegeket kell fizetni. Pár hetes betegség a munkásembernek nagyon nagy csapás. — Nem hiányzik a szülőföld? Nem felel, csak mélyeket szippant a cigarettájából, s jól jön „témafelejtőül", hogy közben egy asszony érkezik a kijavított cipőért. Később kérdés nélkül arról beszél, hogy pár hete meghalt az édesanyja. Nem volt ott a temetésén. — Pénzem lett volna odaés visszautazni, meg napokat otthon eltölteni — így mondta. — De nem hagyhatom magára a műhelyt... élnem kell! Mikor távozunk, hálálkodott, hogy bekukkantottunk hozzá, megkínáltuk Fecskével, magyar szót hallhatott. Morvay Sándor Százéves a dobsinai jégbarlang 1870 júliusának első felében Ruffinyi Jenő bányamérnök hatolt be elsőnek a Magas-Tátrától délkelet irányban mintegy 30 kilométernyire fekvő Ducsa-hegy oldalában levő titokzatos üregbe. Ő fedezte fel Szlovákia legnagyobb jégbarlangját. amelyet ma dobsinai Jégbarlang néven ismerünk A jégbarlang létrejöttét a barlang belsejének e téli időszakban történő lehűlésével magyarázzák. A szakemberek hozzávetőleges számításai szerint a legelső jégréteg valószínűleg 7 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A jégréteg vastagsága évente 3—5 milliméterrel npvekszik. A dobsinai jégbarlang jegének tömege jelenleg több mint 140 ezer köbméter, a jégréteg vastagsága egyes helyeken eléri a 25 métert. A jégbarlang hosszúsága 140 méter, magassága 80 méter. \