Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-08 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 158. reám 1970. JÜLIUS 8., SZERDA Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Losonczi Pál fogadta a finn vendégeket A magyar delegáció látogatásai Helsinkiben Losonczi Pál, az Elnöki Sebestyén Nándorné. az Or­Tanács elnöke tegnap dél- szagos Béketanács titkára, elótt a Parlamentben fogad- Jelen volt Martti Ingman ta a barátsági hét alkalma- finn nagykövet is. ból hazánkban tartózkodó Tegnap délelőtt a Helsin­finn politikai delegációt, kiben tartózkodó Kállai Gyu­élén Jaakko Numminen köz- 'a és a magyar küldöttség oktatási miniszterrel és An- tagjai közül Jakab Sándor, n i-Liisa Tiekso parlamenti az MSZMP KB osztályve­képviselőnővel. A rendkí- zetője és Mátyás László, a vül szívélyes hangulatú esz- Hazafias Népfront Országos mecserén részt vett Kisházi Tanácsának titkára a Cent­Ödön. az Elnöki. Tanács el- rum Párt székházában talál­nökhelyettese. Szilágyi Béla kozott Johannes Virolainen külügyminiszter-helyettes, elnökkel. Jouko Loikkanen Bugár Jánosné, a népfront főtitkárral, Ahti Karjalaineh főtitkár-helyettese, Garai miniszterelnökkel és a párt Róbert, az MSZMP KB kül- más vezetőivel, ügyi osztályának helyettes Ugyancsak tegnap került vezetője, dr. Trautmann Re- sor a Finn Népi Demokra­zső, nyugalmazott minisz- tikus Unió székházában a ter, a népfront budapesti bi- magyar politikai delegáció zottságának elnöke, Barati és az FNDU vezetői közötti József, a népfront titkára és megbeszélésekre. (MTI) ü Thant a közel-keleti helyzetről V Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő- j titkára kedden nemzetközi kérdésekről sajtóértekezletet tartott. A főtitkár üdvözöl- ' te a közei-keleti kérdés bé- j tanfolyamon vesznek kes rendezesere eloterjesz- 1 ­A kedvezőtlen tenyezők ellenére Gazdasági fejlődésünk dinamikus tett új szovjet javaslatot és hangoztatta, hogy az a tér­ség „igazságos, tartós béké­jének helyreállítása szem­pontjából konkrét és reális élemeket tartalmaz". Az AP szerint U Thant sejteni engedte, hogy Nixon elnök közel-keleti terve nem gyakorolt rá nagy ben.vo­Több napos továbbképző részt Szegeden a Csongrád me­gyei kisipari és háziipari szövetkezetek elnökei és párttitkárai. Az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságá­| nak kezdeményezésére Új­I szegeden, a pártiskola épü­; letében szervezett tanfolya­mon a résztvevők előadáso- áprilisban is. Tehát ménsék­| kat hallgatnak gazdaságpoli- leadott az ingadozás. A szó­tikánk. a szövetkezeti ipar. vetkezeti iparban ez az inga­Or. Komócsin Mihály előadása 81 százalékban származott a termelékenység és 19 száza­lékban a létszám növekedé­séből. Csongrád megyében a termelékenység emelkedése jelentős volt. meghaladta az országos átlagot és a termelés­növelés nagyobb részének volt forrása mint országosan. A gazdasági reform beve­zetése óta a várttal szemben számottevően emelkedett a • , HJnn- , - — ow.^.h^—.. •..... . . elnyeli ipfliuaii a, ni^a- foglalkoztatottak létszáma. ^^„"„„„"ÍOLÍT „I ' mozgalom .időszerű kérdései- dozas jóval nagyobb volt. Természetesen ez nem a vál­j ről. Kedden délelőtt d r. mint a tanácsi, vagy a mi- lalatok önkényes elhatározá­I Komócsin Mihály, a me- niszteri iparban. Például ta- sából eredt. Nagy hatással : gyei pártbizottság titkára valy januárban az egész évi voltak erre a közgazdasági és tartós békét illeti az ói tartott előadást Időszerű gaz- havi átlaghoz mérten a ter- szabályozók. Az idén lelas­szoviet indítvány ói és konk ! dasáeP°'itikai feladataink melés csak 66 százalékot ért sult a létszám növekedése, és rét elemeket tartalmaz" I cimmeL Eladásának első re- el januárban, az idén ugyan csak 1.4 százalékkal maga­A főtitkár saitóértekezte ! szeben foglalkozott a gazda- már 74-et. de márciusban sabb. mint az előző év ha­tén Smolt arról is, hogy Sl^^^iT viszont már 126 szazal<*-- *<>nló időszakában volt. Gunnar Jarring svéd diplo- f®^ í nak mondhato a havi telje" Csongrád megyeben viszont ! lemaival. A többi kozott el- s,Wnv 2 .százalékkal emelkedett a létszám, míg a munkáslét­szám változatlan maradt. javaslat összehasonlítása ré­vén kinyilvánítani vélemé­nyem" — mondotta. ..Min­denesetre, ami az igazságos­matával telefon-összekötte tést létesített. Telefonbeszei- . getésük során mindketten ! egyetértettek abban, hogv „legalábbis egyelőre nincs ! alap Jarring közel-keleti missziójának felújítására". , mondotta, hogy a fejlődés dinamikusnak mondható annak ellenére, hogy löhb kedvezőtlen té­nyező befolyásolta mun­kánkat. Az árvízkárosultakért A MÁV nagyobb vagonparkkal segit i A hosszúra elhúzódó, ke­mény, csapadékos tél nehe­zítette a szállítást, az építő­munkát. Az év első negye­dében különösen március­ban. majd később áprilisbán is belvíz, ezt követően pe­dig az árvíz akadályozta az Két nappal ezelőtt a me­gye vezetői arra kérték az építésügyi minisztert, hogy Szabolcs megyéhez hason­loan támogassák Csongrád megyét. Időközben felmér­ték. hogy melyik Csongrád megyei vasútállomásra mennyi építőanyag-szállí­tásra van szükség. Nemcsak az Építésügyi Minisztérium, hanem a MÁV is készsége­sen segít. Kedden Szegedre látoga­tott Linner József, a MÁV vezérigazgató-helyettese, s az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottságának székhá­zában a segítés módjáról ta­nácskozott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbi­zottság titkárával. Az eszme­cserén jelen volt Kiss Ká­roly, a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának vezetője is. Elmondotta a vezérigaz­gató-helyettes, hogy a szük­séges építőanyagot soron kívül szállítják a megje­lölt állomásokra Szegedre, Hódmezővásárhelyre. Al­győre, Makóra, Apátfalvára és Mindszentre. Ezeken a vasútállomásokon biztosított a gyors kirakodás lehetősé­ge. Azt kérte, hogy ahol nincs elegendő gépi felsze­relés, ott a megyei vállala­toktól kölcsönvett rakodó­gépekkel segítsék elő a gyors kirakodást, hogy mi­nél jobban lerövidítsük a vagonfordulót. Sajnos Sza­bolcs megyében van olyan nap. hogy 2000—2200 vagon áll kirakatlanul. Érjük el, hogy Csongrád megyében ne álljanak kirakatlanul a szállító vállalatok telephely­re irányított vagonokon kü­lön megjelölik, hogy ezeket más célra nem használhat­ják. csak a Csongrád megyei szállítások lebonyolítására. Építőanyag a Szovjetunióból sítmény. Érdekes és figyelemre mél­tó jellemzője volt az első félévi termelőmunkának, a gazdasági helyzetnek, hogy a belföldi és a külföldi ke­reslet nem lanyhult. A tavalyi, a vártnál ma­gasabb szintű kereslet alap­ján arra számítottunk, hogy az idén némi visszaesés kö­vetkezik be. Erre nem ke­rült sor. Láthatóan azért, mert sikerült javítani a ter­ütemes termelőmunkát. Ma mekösszetételt. következés még nem tudjuk teljes pon­tossággal felmérni az árvíz okozta károkat, előzetes szá­mitások szerint ezek a ká­képp a kínálatot, ezért a ta­valyi szinten maradt a ke­reslet. illetve annak kielégí­tése. Közismert, hogy azélel­fírvendetes jelenség, hogy 8,3 százalékkal emelke­dett az értékcsilés. Ez azt mutatja, hogy az iparban nem raktárra, hanem a keresletre, vagyis a fo­gyasztásra termelnek. Ez alapvető változást jelent a korábbi evek gyakorlatá­val szemben, amikor is at készletek évről évre gyorsab­ban nőttek, mint az értékesí­tés. Ez év első felében tehát sikerült fordulatot elérni. A lakosság pénzbevételé­nek alakulásában kétirányú tendenciát figyelhettünk meg. Nem nőtt a lakosság jö­vedelmének névleges értéke. rok meghaladják a 3 milliárd miszeripar tevékenysége min­forintot. R az ° nesyedevben a ' . , ., . leggyengébb. S ha ezt ki­Csongrad megyeben is 6ZŰrjük a nagv egészből, ak­nagy anyagi, emberi eroíe- kor megállapíthatjuk, hogv Egy évvel korábban 10 szö­szi teseket követelt az arviz- az elŐ2Ő év hasonlo idősza- zalékos volt az emelkedés, veszély elharitasa. A ved e- kához mérten a termelés 8.3 most 8. Ez azonban megfelel kezesben reszt vettek az uze- 6zázaIékkal nőtt. 23 százalék- a tavalyi értéknek, mert az mek. termelőszövetkezetek kal emelkedett az exportár- elmúlt esztendő első feleoen dolgozol is. Ezért termesze- tékesítése is. viszont lénve- gyorsabb ütemű volt az ár­tes, hogy ez zokkenot oko- gesjen magasabb arányban, 32 emelkedés. Ezért a vásárió­zott a termelesben. Sainos. százalékkal nőtt az import, érték azonosnak mondhato a igen Jelentős az anyagi kar Az orszagos tapasztalatok tavalyival, A bér és bérjel­ís. Az előzetes lelmeresek Csongrád megyére is vonat- legü jövedelmek 3,6 száza­szennt ez meg nem végleges koznak A termelés növeke- lékkai emelkedtek. Ezek el­osszeg de a kar meghaladja désében eltérő jelenségeket maradtak a mezőgazdasági a masfe milliárd forintot. is tapasztalunk. Megyénk pénzbevételek növekedese Ennek ellenere mind orsza- ipari termelési növekedési mögött, amely 10 százalékos gosan. mind Csongrád me- üteme 1968.ig mindig maga- volt. Nagyobb arányban nőtt gyeoen a gazaasagi ieuoaes sabb volt az országos átlag- a társadalmi juttatások már­nál, amely 6—7 százalékos ve. Ma már elmondhatjuk, emelkedést mutatott. A me- hogv a mezőgazdasági dolgo­gyében évi 10—12 százalék- zók jövedelmi színvonala ei­kal fejlodott az ipari terme- érte a bérből és fizetésből tos. élőkét, ez azonban nem je­Tavaly azonban az orszá- lcnti azt- hofiy az életszi,n­, , . vonal is azonos. A szociális gos atlag alatt maradt, es juttatások színvonala ugyanis lényegében stagnált az ipa- még nem éri el a bérből és rí termelés fejlődése. Ez év fizetésből élőkét. A közvetett első felében azonban is- juttatásokról elmondhatni. A Szovjetunió útépítő anyagot, cementet és más fontos anyagot szállít a magyarországi árvízkárok helyreállítá­sához. A Iluszt és Nagyhódos közti határátkelő helyen egy­mást érik az építőanyaggal m egrakott szovjet teherautók. egyenletesnek mondható. Az ipari termelés nem kí­vánatos velejárója évek ota a negyedév eleji visszaesés és a harmadik hónapban tör­ténő felfutás. Az elmúlt év­ben az egesz évi havi átlagot figyelembe véve januárban a termelés 91 százalékosnak volt mondható. Az idén ugyanezen időszakban 95 szá­zalékos...Februárban már na­gyobb, márciusban még en­' nél is magasabb a termelés szintje. 1969 márciusában 102 százalékosnak, az idén pedig, ehhez mérten 109 százalékos­nak mondható a termelés inét meghaladtuk szagos átlagot. az or­A fejlődés 9.2 százalékos. Je­lentősen nőtt a szövetkezeti ipar termelése, meghaladja az állami iparét és a szövet­hogy gyorsabban emelked­nek. Ez nem egészséges je­lenség. hiszen a bér közvet­lenül a termeléshez kopcso­lódik. Tehát közvetlen hatás­sal lehet a termelőmunkára. Éppen ezért a mai arany szintje. Ilyen hullámzás volt kezeti ^r^oT átlagát nem felel m<* * kívánalom­nak. Nem sikerült feloldani a beruházási piac feszültségét. Milliárdok kulturális célokra tapasztalható a második ne- . . ,, ... gyedév első hónapjában, bar ,A szövetkezeti ipar ter­lényegesen. többet termeltünk ben 17,9 százalékkal nőtt. A összegezték a művelődés- irányelvek határozottan és seket támogatjuk. Nagy a fe­ügy gazdasági szakemberei egyértelműen leszögezik: a lelősség azért is, mert az ál­az elmúlt év tapasztalatait kultúra sohasem válhat áru- lami költségvetésnek jelentős és a következő időszak leg- cikké, mindenkor a közügyet részével rendelkezünk: a fontosabb feladatait. Erről kell szolgálnia. Számunkra, a kulturális ágazat Költségve­dr. Nagy Sándort, a Műve- művelődésügy gazdasági tése 1970-ben 12,4 milliárd lődésügyi Minisztérium pénz- szakemberei számára ebből forint — mindez lehetővé ügyi és ellenőrzési főosztá- egyértelműen adódik a fel- tgszi h eredményesen fel­lyának vezetője egyebek kö- adat: anyagi-pénzügyi esz- ' ' vasúti vagonok. A MÁV igé- zott megállapította: közeinkkel mindenkor az én- hasznaiva ri, hogy az építőanyagokat | A művelődéspolitikai tékes, progresszív torekvé- megvalósuljanak. célkitűzéseink tanácsi iparé 16,2, a minisz­Még mindig nagyobb i ke­reslet. különösen az építő­tériumi iparé pedig 7,5 szá- ipari kapacitás és anyagok zalékkal. A gazdasági fejlődés, a ha­tékonyság jelentős növekedé­sével járt együtt. A gazda­ságirányítás új rendszerének első két esztendejében a ha­tékonyság növekedése nem volt érzékelhető. Az idei első félévi tapasztalatok viszont azt bizonyítják, hogy az eredmények kezdenek Ideér­ni. Hosszú idő óta most ér­keztünk el ismét oda. hogy a termelésnövekedés forrasa iránt, mint amennyit juttatni tudunk, A külkereskedelmi forgalom alakulása passzív jellegű. Nagyobb aranyban nőtt a behozatal, mint a ki­vitel. A költségvetési kiada­ook is nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bevéte­lek. Ennek ellenére elmond­hatjuk, hogy a gazdaság fej­lődése dinamikus. A sok ne­hézség, probléma ellenére is népgazdaságunk egészsége­sen fejlődik. 1

Next

/
Thumbnails
Contents