Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

Gazdagh István VÁLTOZÓ FALVAINK u - * Varsák Horváth Dezső EMBER IS KELL AZ ARATÁSHOZ örvendetes módon változik a Szeged környéki községek ar­culata, s ez a fejlődés különös­képpen intenzív volt a harma­dik ötéves terv idején. A falu határa, a közös birtok ma már gondtalan megélhetést biztosit a mezőgazdaságban dolgozó embe­reknek. A gazdálkodás fellendü­lésének hatása szemmellátható­an változtatja meg a falusi kör­nyezetet. Küllemben is mások ma már a községek, mint hajdaná­ban. Üj utcák, összkomfortos la­kóházak, vízmüvek, iskolák, or­vosi rendelők, üzletek épültek nagy számban. A falusi csalá­dok életkörülménye egyre köze­lebb kerül a városéhoz. Ezek a változások törvényszerűen meg­követelik a falvak üzleti, keres­kedelmi hálózatának korszerűsí­tését is, a növekvő igények tel­jes kielégítését. A szegedi járási tanács ke­reskedelmi csoportja nemrégi­ben egy jelentést terjesztett a végrehajtó bizottság elé, amely­ben pontosan összegezi a járás kereskedelmi ellátásának helyze­tét és a negyedik ötéves terv­ben várható fejlesztését. Érde­mes néhány megállapítását köz­readni és tájékoztatni olvasóin­kat azokról az elképzelésekről, amelyek a következő öt eszten­dőben valósulnak meg, s újabb gyarapodást hoznak a Szeged környéki községeknek. Kiderül a számadatokból, hogy a szegedi járás 30 községé­ben 389 üzlet van összesen. Sok ez, vagy kevés? Soknak semmi esetre sem sok. Néhány község­ben éppen elegendő, másutt azonban kevés. A legtöbb üzlet Kiskundorozsmán található, ahol naponta 47 bolt húzza fel a ró­lóját. Ezekből 13 élelmiszert, ket­tő ruházati cikkeket, hét vegyes­i párcikkeket árusít, a vegyes­boltok száma tíz, ezenkívül 3 lüzelőanyag-telep, 4 vendéglő, hat italbolt és két presszó van a szomszédos Kiskundorozsmán. Kisteleken 37 üzlet, Sándorfal­ván 25, Üllésen 21, Algyőin 20, Mórahalmon 19, Szatymázon 17, Szőregen 16 bolt van összesen. Akadnak persze községek, ahol alig találunk üzletet. Dóc köz­ségben mindössze 2 vegyesbolt és egy Italbolt, Gyálaréten pe­dig csupán egy vegyesbolt és egy Italbolt jelenti az egész üz­lethálózatot. Struktúrájában ls nagyot vál­tozott a falusi kereskedelem. Va­lamikor alig vásároltak élelmi­szert a családok, szinte teljesen önellátásra rendezkedtek be, a ruházati és tartós fogyasztási cikkeket pedig a közeli nagy­községben, de leggyakrabban Szegeden szerezték be. Ma más a helyzet, a legfontosabb élelmi­szereket; kenyeret, zsírt, lisztet, húst a boltban keresnek, s min­den más áruféleséget is szívesen megvásárolnak — megvásárolná­nak! — helyben. Az adatokból kitűnik, hogy csupán a tavalyi évben az élelmiszer, a háztar­tási és vegyi áruk forgalma 18 százalékkal növekedett az előző esztendőhöz viszonyítva, s össze­sen 241 millió forintot hagytak ezekben az üzletekben a falusi emberek. Az élelmiszer-ellátásból az új gazdasági mechanizmus bevezeté­se után jobban kiveszi részét a helybeli gazdaság — állapítot­ták meg a tanács szakemberei. Bordányban a téesz pékséget nyi­tott, Zsombón ugyancsak hely­bea megsütik a falu kenyerét. Kiskundorozsmán, Algyőn, Rösz­kén, Kübekházán. Üllésen, Sán­dorfalván a helybeli téeszek zöld­ség* és gyümölcsüzleteket nyitot­tak. Ruházati cikkekre és vegyes­ipari cikkekre a szegedi járás­ban 300 millió forintot költöt­tek tavaly. A kereslet az ol­csóbb, de divatos áruk iránt na­gyon élénk. A kínálat sajnos nem mindenben kielégítő. Felso­rolják, hogy a ruházati cikkek­nél továbbra is hiányzik a nylon­harisnya, a terliszter szövet, s a . szőnyegáruk, kartonok, flanell­anyagok, paplanok, csipkefüggö­nyök nagyobb választéka. Vál­tozatlanul nem kielégítő a gyer­mekcipők kínálata, különösen rossz az ellátás a 35—38-as szá­mú leánykacipőkből, gyermek­szandálokból és nagyon sok a hibás, gyenge minőségű cipő. A mórahalmi cipőbolt például négy hónap alatt 16 ezer forint árú cipőt küldött visza, mert rossz volt a minősége. A vendéglátás forgalma min­den esztendőben nagyobb lesz, tavaly 125 millió forint értékű italt és ételt fogyasztottak a já­rás falvainak vendéglőiben. A kocsmákban nincs áruhiány, le­het kapni bőségesen bort, sört .és pálinkát. Legfeljebb szive^eb­'ben vennék az olcsóbb hazai sert, mint a drágább külföldit Tavaly Domaszéken, öttömösön, Forráskúton, Pusztamérgesen, Mórahalmon és Zsombón nyitot­tak új vendéglöket. Ezek az új vendéglő^ szépek, megfelelnek a mai követelményeknek. Mind­egyik új vendéglőben lehet me­leg ételt kapni, s ha a dóci vendéglő is megoldja a konyha átalakítását, akkor a szegedi já­rás községeiben — Gyálarét ki­vételével — mindenütt tudnak meleg ételt felszolgálni. S mit hoz a jövő? A fogyasz­tási szövetkezetek célkitűzése igen figyelemreméltó. Körüloclül 65 millió forintért építenek új üzleteket, áruházakat, illetve kor­szerűsítenek meglevő boltokat. Lássuk azt a tizennyolc közsé­get. ahol a negyedik ötéves terv idején fejleszteni kívánják a ke­reskedelmi, vagy a vendéglátó hálózatot Algyő községnél tekintetbe vet­ték, hogy a falu déli része job­ban fejlődik, összesen 1,7 millió forintot költenek a kereskedelmi hálózat bővítésére. Átalakítják a 4. számú vegyesboltot, bővítik a 7. számú vegyesboltot, új önki­szolgáló élelmiszer-üzletet nyit­nak. A Géza utcában is megnyí­lik egy élelmiszerbolt, az új pi­actéren pavilon épül. s a 7. szá­mú italboltot átalakítják, hogy meleg ételekkel is szolgáljanak. Asotthalom község külterületi boltjait rendbehozzák. A baksi önkiszolgáló üzletnek bővítik a raktárhelyiségét, és új hűtőgépet állítanak a boltba. Balástyán 1 millió forintért egy kis ÁBC­áruházat építenek, a régi üzlete­ket pedig 200 ezer forintért fel­újítják. Bordányban bővítik az élelmiszerboltot. Csengelén ház­tartási és vegyianyagokat árusító üzletet nyitnak, a presszót pedig új helyen találják a csengeleiek. Deszken korszerűsítik a meglevő húsboltot és a vendéglőt, az ön­kiszolgáló üzletet pedig bővítik. Domaszéken a Kossuth-kúti üz­letet és italboltot 600 ezer fo­rintért teljesen újjáépítik. A szomszédos Kiskundorozsma kereskedelmi ellátásának javítá­sára közel 12 millió forintot köl­tenek a fogyasztási szövetkezet kasszájából. A község központjá­ban egy ABC-áruház épül, ezen­kívül bútorcsarnokot létesítenek, a község északi részén egy élel­miszer-üzletet nyitnak, a szikvíz­üzem mellé egy bambiüzemet építenek. Ilyen tervek is szere­pelnek- még a dorozsmai prog­ramban : péküzem 2 millióért, bir­kacsárda 1,1 millióért, s a megle­vő üzletek fejlesztésére 2 milliót fordítanak. A másik nagyközség­ben. Kisteleken, 19,4 millió fo­rintot szánnak a fejlesztésre. 10 millió forintért építik fel az új iparcikk-áruházát. 5 millióért pe­dig éttermet létesítenek. Mórahalom községiben 5 millió­ért építenek áruházat Öttömöj 1 millióért kap üzletházat. Puszta­mérgesen ABC-áruházat tervez­nek. s kialakítanak egy vágóhidat is. Röszkén szerényebb a terv, mindössze új hűtőpultot kap az élelmiszerbolt. Rúzsán másfél milliós költséggel átalakítják az üzletházat bővítik a presszót, és egy TÜZÉP-telepet létesítenek. Sövényházán felvásárló telep, törpe benzinkút, büfé és vendég­lő építése. Illetve felújítása sze­repel a programban. Sándorfal­va szépen gyarapodik majd a kö­vetkező ötéves tervben, körülbe­lül 8,5 millióért terveznek új áru­házat, tartósító, tészta- és húsfel­dolgozó üzemet, valamint a meg­levő TÜZÉP-telepet bővítik és jelentős összeget fordítanak az üzletek korszerűsítésére. Szaiy­mazon új helyre kerül a vágó­híd. bővítik a vegyesboltot, új felvásárló telepet építenek és korszerűsítik a vendéglőt. Szöreg is ABC-áruházat kap 3 millió forintért. Tápén áthelye­zik a kisvendéglőt jobb épületbe, felújítják a cukrászdát és egy büfépavilont állítanak fel. Új­szentivánon a vendéglőt és a presszót modernizálják 600 ezer forintért. Üllésen kereken 4 mil­lió forintot szánnak egy vendég­látó, „kombinát" létesítésére. Zá­kányszéken TÜZÉP-telep és bol­ti raktár épül. Zsombón pedig újjáépítik az élelmiszer-üzletet. Reméljük, hogv ezek a szép ter­vek, amelyeket a fogyasztási szö­vetkezetek határoztak el. mind megvalósul a következő öt( év alatt, s ezzel tovább javul a Sze­ged környéki községek kereske­delmi ellátottsága. Valamikor azt mondtuk, nehéz az aratás nagyon. Annál csak a cséplés a nehezebb. Most azt mondjuk, ez volt. Ma a gépek dolga az aratás. Nem egészen így van ez. Közepes nagyságú homoki gaz­daságban számlálgattuk, hányan dolgoznak új kenyerünk előte­remtésén, mielőtt malomba ke­rül a gabona. Két kombájn harap most bele az árpatáblába, és két aratógép. Ha bírják, végig dolgoznak. A kombájnokat egyenként két em­ber szolgálja ki, ennyi kell az aratógéphez is. A szalmát két traktor húzza össze, összesen négy ember az igénye, ugyan­annyi, mint a szalmabálázóknak — eddig 16. A két aratógép után 12-en rakják a keresztet, húsz kocsis és húsz rakodó hordja be és rakja asztagba a kévéket. Ho­mokon nehezen jár a kombájn, a B ikavezetővé vedlettek át egy napra a tehenészek. Lehet ez legénykedés is egy kicsit, mert ide erő és ügyes­ség annyi kell, hogy azt érdemes megmutatni, ha van, egy kis ki­kapcsolódásnak is jó, mert a fe­jős tehén csendesebb jószág, unalmasabb is, ellenben a hízó­bika elvezetése pár száz méterre a mázsaházig és vissza több iz­galmat ad részvevőnek és néző­nek, mint az idegek felajzására született akármilyen más műfaj. Azért is jó nézni ezt a téesz majorban rendezett bikaviadalt Balástyán, mer t előítéleteinknek rögtön az ellenkező oldalára áll­hatunk át. Statisztikákból kiol­vastuk, hogy öregedő emberek közös gazdasága a termelőszövet­kezet — biztosan igaz a statiszti­ka! — hozzátesszük elmélkedé­seinket, hogy a 8 órás munkaidő, a szabad szombat, a garantált ünnep, a jobb szociális ellátás, korábban érkező és jobb nyug­díj, a presszó, városi környezet, és az aszfalt hódítja el a mező­gazdaságtól a fiatalokat. Itt pe­dig, éppen ott, ahol nincsen se szombat, se vasárnap, se kará­csony, se újév külön, a falu is kilométerekkel odébb esik, itt csupa fiatalember viaskodik a bikákkal. Találomra szólítok meg közülük egyet. Most újra el le­het téríteni eredeti pályájukról fenntartásainkat. Mert könnyű messziről azt mondani, hogy mégis csak az marad itt, aki erős ugyan, ügyes is annyira, hogy túljár a bika kacskaringós eszén, laposon könnyen el is süllyed, a vízfoltok miatt elég tarkán, lép­csőzetesen érik a gabona, 40 ré­szesarató is kell tehát 200 hold­hoz, húsz kaszapárral. Nagy ta­nyavilágban még vállalkoznak rá, tartja magát a régi törvény; a kenyeret nyáron keresse meg az ember. A 15 százalékos rész­hez holdakénti egy mázsa szal­ma is számítódik, a háztáji álla­tok tartásánál ez is fontos szem­pont. Már 108-nál tartunk. Két cséplőgép, két bandát kíván, egyik a háztájit csépeli, másik a közöst. Húsz ember. A vetőmag­tisztítás négy ember dolga, napi 100 mázsával végeznek. Ha gé­pek is dolgoznak, kilenc szerelő áll haptákban egész idő alatt, két kováccsal és két bognárral együtt. A mezőgazdasági gépsze­relők univerzális emberek, min­den előforduló gépi hibára meg­találják az orvosságot, ha van de másutt mégsem állná meg a helyét. Körösi István puszta jelenléte eleven kontra erre a tévhitre, de bármelyikkel lehetne cáfolni. Most 29 éves, 8 évet telefonsze­relőként dolgozott már a postán, és eküdözött közben, hogy onnan megy nyugdíjba. Nem rúgták ki, nem tanácsolták el, csak eljött tehenésznek a Móra Tsz-be. Fe­hér hollónak mondhatnánk, ha nem lenne itt közöttük egy má­csik ember, Jójárt Sándor, aki megbecsült fémcsiszolóként dol­gozott azelőtt, és ha nem pályáz­na ide újabb valaki a telefonsze­relők közül. A romantikus állatszeretet ke­vés magyarázatnak. Igaz, hogy aki itt dolgozik, gyerekkori isme­rője a tehén természetraj zának, •de az nem minden. Körösi István példájából kiin­dulva az kell hozzá először, hogy nősülés előtt álljon a fiatalem­ber. Akkor már gyakrabban for­gatja fejében, hogy jobb lenne itthon maradni, mint három me­gye határát járni. Akkor gondol arra is, hogy lakás is kellene. A szövetkezet ad szolgálati lakást. A házassághoz a biztos kereset ígérete is kell. Van az is. Az el­múlt hónapban 4000 fölött kere­sett a hajdani telefonszerelő. Ed­dig ugyan húzta a szíve a gé­pekhez, könnyű- és nehézgépke­zelői vizsgája is van, de ezt a szenvedélyét is kiélheti. Ha el­romlik a fejőgép villanymotorja, vagy a vákuum-szivattyú, akkor elegendő alkatrész. Mivel nincs, egy állandó beszerzőt is ide kell számítanunk. A kombájntól két traktor szál­lítja be a magot, a billentéshez, a pótkocsik ürítéséhez is kell két ember — máris 150 a létszám. Fúvószerkezet viszi a padlásra jövő évi kenyerünket, két lapátos elegendő az egyengetéshez és forgatáshoz, hogy egyformán szá­radjon mindenütt. A szalmaka­zalnál nyolcan ügyelnek arra, hogy a bálaszalmából is meg a cséplőgép szalmájából is mutatÓ6 kazal legyen, be ne ázzon. Üzemi konyha nincsen, csak a cséplés idején főznek a csapat­nak, két asszonynak ad ez egész napos elfoglaltságot. A mozgó­bolt személyzetét azért ne szá­mítsuk ide, mert a fogyasztási szövetkezet egy fuvarral több gazdaságot is kiszolgálhat. Nem biztos, hogy minden em­bert számításba vettünk, de ha a nagy számoszlopot aláhúzzuk és összeadjuk, 162 a végeredmény. A szkeptikusok fölkiálthatnak azonnal, hol itt a fejlődés akkor, ha még mindig szükség van eny­nyi ember kezemunkájára? Aki most arat, könnyen adja rá a választ; próbálta volna meg ré­gen! Mert a java munkát azért a gép végzi. egyszerre mondják a többiek: majd a Pista! Naponta hat óra munkaidő, reggel 3 és délután 3. A takar­mányt előkészítik mások, nekik arra nincsen gondjuk. A felesé­gek besegítenek a fejésnél, több­nyire együtt végezték a gépi fe­jés téli tanfolyamát, tehát ők sem maradnak munka nélkül. Kitalálták már, hogy legyen vál­tótársuk a heti egy pihenőnap biztosítására, be is állt az illető, de maguk kérték, hogy térjenek vissza a régi rendhez, mert nem tudnak mit kezdeni a szabadnap­pal. Nagyüzemi állattenyésztésünk sokáig import emberekkel dolgo­zott. Ahogy hallom, itt a Mórá­ban már 90 százalékuk helybeli. Könnyű kitalálni, hogy aki szo­ba konyhás szolgálati lakásban kezdi a házaséletet, az előbb­utóbb saját házra vágyik, ha jól keres. Mérik a házhelyeket a kövesút túlsó oldalán, 50 házas kis falut terveznek oda. Olcsó a telek, segíti az építkezést a szö­vetkezet, közel a munkahely, jó fizetéssel, egyre nagyobb megbe­csüléssel, készül majd a külön kultúrház — mi következhetne más ebből, mint az, hogy ide akarnak építeni saját házat. Annyit mondhatunk erre csak, hogy építsenek is minél hama­rabb. Mezőgazdasági nagyüze­meink akkor lesznek igazán na­gyok. ha a legkorszerűbb istál­lók mellett az állatgondozóknak is modern életlehetőséget kíriál­nak, és azt meg is tudják adni. D. H. TELEFONSZERELŐBŐL LETT TEHENÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents