Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-05 / 156. szám

{9GGSB ^yCHSCSB" ürügj Négy jelentős vására van az országnak r egy országos és nemzetközi (Budapesti Nemzetközi Vásár), egy országos (Budapesti öszi Vásár) és két területi, vagy mondhatjuk vidékinek is: a szegedi és a pécsi. A szegedi huszonötödikként tartja számon magát, a pécsi másodikként. Ez a második idén hogy, hogy nem, néhány héttel megelőzte a huszonötödiket Ezért azután elmentem és szétnéztem Pécsett, hátha másban is megelőzték Szegedet. Plakát és embléma A pécsi utcákon csaknem annyi plakát hirdeti a Pécsi Ipari Vásárt, mint a szegedit A pécsi plakáton fehér alapon négy cseppformából összeálló kör látható, a sze- elhelyezése némileg szerengedin egy élére állított négy- csésebb, bár nem sokban zet Túlzás lenne azt állítani különbözik a miénktől. A hogy hasonlítanak egymásra! széP- parkos-szökőkutas Közde tervezőik fantáziája min- társaság teret szemeltek ki denesetre hasonlóképpen a célra, s most csatoltak hozgyér volt. „Blickfang" va- zá egy utcát és két iskolát is. tik szükséges rossznak. Pécsett a filmre — melynek Baranyát kellett volna bemutatnia „a sajtó igen tisztelt képviselőinek" — hosszú percekig kellett várni egy levegőtlen, fülledt teremben, ahol még elegendő ülőhelyről sem gondoskodtak. A „tájékoztató" nem tájékoztatott semmiről, s az újságírók közbelépésére volt szükség ahhoz, hogy a vásár megnézésére ne kelljen a sajtófogadás után még egy órát várakozni. Tavaly, az első pécsi vásárt, úgymond, társadalmi munkával szervezték és rendezték. Idén a városi idegenforgalmi hivatal lett a gazda. mint ahogy néhány év óta Szegeden is az. A vásár lamd különösen vonzó, szemet vonzó ötlet nincs egyikben sem. a pécsit az emeli legfeljebb a szegedi folé, hogy plakátszerűbb. kompoIgy 101 hazai és 34 jugoszláv kiállítót tudtak fogadni. A kiállítók jözül jó néhány ismerős Szegedről is, például a Parnytnyomóipari Vállalat zíciója zártabb, fegyelmezel- és a Fővárosi Kézműipari tebb. Vállalat. Ezeknek, valamint Igaz, a pécsi vásár még a Tiszai Vegyiműveknek és csak második éves, ám már a Szigetvári Konzervgyárnak tavaly, az első alkalommal is állandó mintaboltja műeltalálták emblémáját, a várost századok óta jelképező öt torony látható rajta, alatta egy fogaskerékkaraj és egy szárnyaskerék, középen egy M betű. Minden rajta van hát, amit szimbolizálnia illik, mégsem zsúfolt, túlmagyarázó. De nem is ködik a Kossuth Lajos utcában, a Pécsi Kárász utcán. Kiállít még többek között a fésűsfonó, a kőbányai textil, a selyemipar, a VIDEOTON, a Kontakta, a Lampart. a Villamosberendezés és Készülék Müvek. Pécsre jött (!) a kecskeméti vasműszaki érthetetlen, nem dolgozik nagyker, a debreceni Hajdúkülön magyarázatot igénylő, "sági Iparművek, a békéscsanem létező jelképpel, mint az idei szegedi vásár emblémája, melyen senki sem érti a városháza sziluettjét körülölelő ívek jelentését. A város főterén (ez is Széchenyi tér) zászlóerdő. Tibai vasipari szövetkezet. Végül is a pécsi vásáron élelmiszeripari. építőipari, gépipari és ruházati cikkeket láthat (és részben vásárolhat) a közönség, önálló profil kialakítására, szakmai hogy megelégedtek azzal, ami jött. örömmel fogadtak mindenkit. Ez tulajdonképpen érthető is. Hogy miért, arról még lesz néhány szó. Rendezés és résztvevők A kiállítást Gáspár Sándor nyitotta meg, s ez kétzenkét-tizenkét zászlóból álló specializálódásra itt sem tósorok néznek szembe egy- rekedtek. Talán nem is kümással. Valamennyin fehér lönösebb túlzás azt állítani, alapon a vásár kék színű emblémája. középen még három zászló, a nemzetiszin. a városé és ismét csak a vásáré. A trafikban a Mecseken kívül Pécsi Ipari Vásár cigaretta is kapható, az illatszer boltban pedig hasonló nevű parfümszappan. Persze Szegied nevével már évek óta kapható alkalmi cigaretta és szappan. Éppen az a lehangoló, milyen egysíkú. uniformizált a propaganda: -cigaretta, szappan, esetleg! segteleniil rang. A vásár bonbon. Ha kell. Szombat- idején szakmai napokat renhely, ha kell, Székesfehérvár vagy Szeged, Pécs, Debrecen. Miskolc. Tápióbikityújfalu s persze Budapest felirattal. Több ötlet nincs. Fantáziánkból másra, újabbra, érdekesebbre nem ffltja. A pécsi utcák fölé sok transzparenst feszítettek „Pécsi Ipari Vásár VII. 3—13." felirattal. Közöttük néhol még egy vászon, a HÓDGÉP-é (Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító). A sajtómegnyitón dr. Németh Lajos, a városi tanács vb elnökhelyettese külön, megemlítette, hogy köszönik az „árvízsújtotta" vidékek részvételét a vásáron, . olyan fontos a zágrábi és az újvidéki, mint a belgrádi. Budapest Városligete fuldoklik a vásártól (art olvastam, hogy nincs még egy vásár a világon olyan szép környezetben, mint a BNV, s nincs még úgv tönkretett park világvárosban, mint a Városliget), képtelenek számára új helyet berendezni. Egy új vásárváros felépítése persze a Népligetben vagy Lágymányoson semmivel sem kerülne kevesebbe, mint Szegeden vagy Pécsett. De ne legyünk telhetetlenek, egyetlen vidéki városnak sincs még meg az a „hátországa", mely alapot adna egy nemzetközi vásár megrendezésére. Sem az ipar, sem a kereskedelem, sem> a vendéglátás nem áll a szükséges szinten. (Talán az utóbbi a legszomorúbb, mivel a má^ meglevő idegenforgalmat is megbénítja, fejlődését megakadályozza a szállodahiány.) Szegedet azonban mindenképpen kiemeli a sorból, hogy nyaranként olyan kulturális programot tud nyújtani, amilyet még a külföldi vásárvárosok sem. Pedig hát ismervén például a lipcsei vásárok programját, másutt igen sokat adnak a szellemi igények kielégítésére. A

a •• " r.a a lovo utjai Ha tehát a BNV-t. mint elérhetetlent elejtjük, még mindig szembenézhetünk a Budapesti öszi Vásárral, s hiszem is, hogy erre mind a szegedi, mind a pécsi vásár rendezői gondoltak már, ha még nem is merték hangosan kimondani. Hogy miért nem? Szeged most rendezi 25. vásárát, s amint talán az eddig elmondottakból is kiderülhetett, Pécs két év alatt körülbelül megcsinálta ugyanezt. Felfóghatju'k úgy is a dolgot, hogy jelenleg ez van. vidéken ilyen jellegű (avagy jellegtelen) vásároknak van létalapjuk. Feladatuk az. hogy reprezentálják a helyi ipart, s adjanak némi terét az országos jelenlétének is. Ha emellett, mintegy véletlenül, néhány üzletkötés is becsúszik, hát jó, ha nem. az sem baj. Saját erőből, úgy látszik, egyelőre magasabb mérce feltevésére, nagyobb cél kitűzésére, többre deznek, amikor a vállalatok nem telik. Más propaganda Ha már szóba került a sajtótájékoztató: nem olyan „belügy" ez. mint sokan hinnék. Az újságírók nem a maguk Kedvéért, hanem a közönségért mennek el rá. Azért, hogy az ott szerzett ismereteket, gondolatokat továbbadhassák. A Szegedi Ipari Vásár sajtótájékoztatóján mindig az az érzésem volt, hogy nem elégíti ki a kollégákat, hogy kényelmetlen, hogy nincs megrendezve, a BNV-n sem kerítenek neki nagy feneket — nem is kell —, mégis mindig flottul megy, nem tekinzavartalanul köthetnelt egy mással üzletet. Kérdés, hogy az Ilyen üzletkötés mennyire valóságos vagy látványos. Üj üzet vagy csupán a szokásost időzítették, A kiállítóknak 4 nagydíjat, több különdíjat. 50 első, 50 második és 50 harmadik díjat adtak ki, s vásárzáráskor 9 közönségdíjat is kiosztanak majd. Gyakorlatilag tehát minden kiállító cég hazavihet legalább egy díjat. Nem vagyok egészen tisztában vele, hogy mit jelent a vállalatoknak egy-egy díj. bár az a gyanúm, hogy csak az igazgatói irodák falát gazdagítja. Az azonban bizonyosra vehető, hogy a vásár színvonalát nem emeli az ilyen dicsőségdömping. A részvételért talán elegendő lenne egy-egy emléklapot adni. Ha ugyanis a vállalatnak megérte a fáradságot, költséget akkor az üzletkötésekből eredő haszna sokkal vonzóbb és elismerőbb számára, mint mondjuk a negyvenkettedik harmadik díj birtokosának lenni. Sehol a világon nincs törvény rá, hogy a vásárokat a fővárosban kell megrendezni. Olyannyira nincs, hogy az NDK-ban most is Lipcse. Franciaországban Lyon, az NSZK-ban Frankfurt, Lengyelországban Poznan, Svájcban Zürich, Csehszlovákiában Bmo, Bulgáriában Plovdiv a nagy vásárok helye. Jugoszláviában is legalább Kevésnek mondani, lebecsülni azt, amit e két város eddig produkált, mégsem lehet, Különösen Szegiedé a kezdeményezés érdeme, s most, hogy majd a 25. vásáron egyúttal a felszabadulás óta eltelt huszonöt év eredményeit is bemutatni készül, törekvése tiszteletet és elismerést érdemel. Ügy hiszem, mégsem róható fel, hogy a hibákról, a nehézségekről beszéltem, hiszen ezek felismerése és megszüntetése teszi majd lehetővé a további fejlődést. Mert megállni sem a második, sem a huszonötödik év után nem szabad. Ez az, amivel a pécsi vásár leginkább tanúiságul szolgál. Fehér Kálmán Kinevezések az orvostudományi egyetemen Az egészségügyi miniszter 1970. évi július hó 1. napjával a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a következőket nevezte ki: dr. Fényes György egyetemi tanárt, a II. számú sebészeti klinika tanszékvezetőjévé, dr. Varró Vince egyetemi tanárt, a II. számú belgyógyászati klinika tanszékvezetőjévé, dr. Bara Dénes docenst egyetemi tanárrá a Kórbonctani és Kórszövettani Intézethez, dr. Sávay Gyula docenst, egyetemi tanárrá az Anatómiai, valamint Szövet- és Fejlődéstani Intézethez, dr. Zalányi Sámuel adjunktust, megbízott intézetvezetőt docenssé az Egészségügyi Szervezéstani Intézethez, dr. Cserháti István adjunktust, docenssé az I. számú belgyógyászati klinikára, dr. Oláh Ferencné és dr. Béládi Ilona tudományos főmunkatársat, docenssé a Mikrobiológiai Intézethez, dr. Szabó Lajos adjunktust, docenssé a Gyermekgyógyászati Klinikára, dr. Tanos Béla tudományos munkatársat, docenssé az I. számú sebészeti klinikára; dr. Morvay József adjunktust, docenssé a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikára, dr. Vass Zoltán osztályvezetőt az egyetem főtitkárává nevezték ki. Dr. Láng Imre tanszékvezető egyetemi tanár, a II. sz. sebészeti klinika igazgatója 1970. évi június hó 30. napjával nyugalomba vonult. Az egészségügyi miniszter a Semmelweis-ünnepély alkalmával dr. Szabó Imre adjunktust „Érdemes orvos", dr. Tóth László adjunktust „Érdemes gyógyszerész", Bódi Szilveszterné osztályvezető ápolónőt az „Egészségügy Kiváló Dolgozója" círh kitüntetésben részesítette. * « Ünnepelnek v a szövetkezők Minden év július első va- ágazataiban működő termesárnapján megünneplik a lési, fogyasztási és értékesíszövetkezők a szövetkezetek tő szövetkezetek és szövetsénemzetközi napját. Az idén geik ezekben a napokban emlékeznek a Szövetkezetek emlékeznek me» a szövetkeNemzetközi Szövetsége meg- zeti nap jelentőségéről. a alakulásának 75. évforduló- szövetkezeti mozgalom' előtt jára is. álló feladatokról. A szövetséghez 60 ország- Ünneplés közben gondolban működő tagszövetkeze- nak arra, hogy megyénk szötek közel 256 millió tagottö- , . árvízkárokból merítenek soraikba. Az erő- Vetkezetel 32 a™izkarokbol södő és fejlődő SZNSZ — eredő károk helyreállításákülönösen az utóbbi években ban egy emberként a szö— sokat tett azért, hogy a vetkezőkhöz méltóan nyújszövetkezeti mozgalom matanak segítséget. Ezért támogatják és részt vesznek abban a munkaversenyben. nemzeti jövedelem növelése. HunyadkUrti Lajos, a MÉSZÖV elnöke gáénak vallja a népek közötti együttműködést, a béke fenntartását és megszilárdítását. mert a társadal- amelynek célja a mi, gazdasági fejlődés enélkül akadályokba ütközik. Vallják a szövetkezeti mozgalom hívei, hogy a kölcsönös előnyök alapján áruforgalmi kapcsolatot tartanak fenn egymással, s segítik, támogatják a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmának kialakulását, előrehaladását. A 75 éves évforduló alkalmával a SZNSZ kérte a tagszövetkezeteket, hogy hatékonyabban segítsék a fejlődő országok szövetkezeteinek fejlesztését, a lakosság, a tagság jobb élelmiszer-ellátását és a fogyasztói igények jobb kielégítését, a szolgáltatási ellátás javítását. Hazánkban az elmúlt 25 év alatt a szövetkezeti mozgalom megerősödött és a népgazdaság különböző ágaiban jelentős feladatokat oldanak meg, az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjára hozott határozata új perspektívát nyitott meg a szövetkezetek, a szövetkezők előtt. Az elmúlt években lezajlott szövetkezetelméleti viták tisztázták a szövetkezetek helyét és szerepét a szocializmust építő országunkban. A különböző típusú szövetkezetek fejlesztési elvei, gazdasági szerepük tisztázódtak és megoldódtak a felügyeleti és az ágazati irányítás problémái is. A jövőre megalkotandó szövetkezeti törvény pedig véglegesen rendezi a szövetkezetek és szövetségeik helyzetét. Megyénk különböző Olcsó a barack, drága a paradicsom Az őszibarack után, amely- szövetkezet jelent meg: csir-» nek ára néhány nap alatt kétől a fejeskáposztáig egy felére" csökkent, tegnap meg- tucat fajta árut kínált. A jelent a piacon a sárgaba- legtöbb őszibarackot a dorack is: 4—6 forintos áron, maszéki szakszövetkezetszálvalamirit — ugyancsak ol- lította: kétszáz kilót. Volt csőn — a nyári alma. Ha bőven csirke is, legalább hátavalyi július eleji árakkal rom és félezer darab Leghasonlítjuk össze .az ideiket. olcsóbban a Móra Tfiz adta akkor azonnal szembetűnő, hogy milyen olcsón lehet főzelékféléket venni. A legdrágább — a karfiol ós a spenót — kilója is öt forint körül van és a többi sem drága. A tavalyi év sztárjait csupán a paradicsom és a paprika idézi: a töltenivalót még mindig adják két 28 forintjával, legdrágábban a kisteleki baromfikereskedő, 32 forintjával. Aru Ara zöldbab, kg zöldborsó, kg f őzötök, kg karfiol, kg fejeskáposzta, kg kelkáposzta, kg forintért is. a paradicsomot meg kilónként tizennyolcért. A legnagyobb választékkal ezen a szombaton a szegedi Móra Ferenc TermelőLángálló ruha A láng- és hővédő „ruha- követelményeinek megfelecsalád" újabb, az eddigiek- lően készítették el. A három nél tetszetősebb garnitúrája rétegű — polieszter szövetkészült el a Kenderfonó és bői, műanyag és alumíSzövőipari Vállalat újszege- niumfóliából összedolgozott di gyárában. Ezt az „öl- ~ ™ha útrészét úgy alakí,„ ... • , „ „ tottak ki. hogy a lelegeztetonyt elsosorban a hoero- tő készülék is jól hozzá Uművek melegkazán-javítá&i ieszkedjen. spenót, kg újburgonya, kg uborka, kg sárgarépa, csomó gyökér, csomó karalábé, csomó vöröshagyma, csomó fokhagyma, kg saláta, kg hegyes zöldpaprika, db 0,50— 0,1 tölteni való paprika, db 1,50— 2,00 (-tói -lg) 3,50— 4,00 4,50— 5,00 1,50— 2,00 4,(T0— 6,00 1,20— 2,00 3.50— 4,00 4,00— 5,00— 3,00— 4,00 3.00— 6,00 1,20— 1,50 1,20— 1,50 1,50— 2,00 1.20— 1,50 16,— 1/20— 1,50 paradicsom, kg sárgabarack, kg őszibarack, kg cseresznye, kg meggy, kg málna, kg ribizli, kg egres, kg tojás, db 16,00—18,00 4,00— 6,00 8,00—12,00 6,00—12,00 5,00—12,00 20,00—22,00 18,00—22,00 6.00— 7.00 1,10— 1,20 NAPI KISLEXIKON a készültségről A harmadfokú készültség a Tisza déli szakaszán tegnap véget ért. A második fokozat lépett életbe. Vajon mit jelentenek a készültség fokát jelző számok? • Első fokú? Neve: őrkészülteég. Szegednél 650 centiméter fölötti vízállásnál lép életbe. A készültség elrendelésekor a szakaszvédelem vezetője átveszi a szakasz nyilvántartásait és védelmi terveit. bejárja a szakaszát, megvizsgálja a védőműveket. a zsilipeket és a gátőrök mellé legalább egy segédőrt rendel. Az őrkészültség idején nappali megfigyelő szolgálatot kell tartani, a vízállásokat naponta legalább kétszer le kell olvasni és feljegyezni. # Másodfokú? A tényleges védekezés. Szegednél 750 cen•timéter felett kerül rá sor. A vízügyi igazgató egyéb kötelezettségei mellett a megyei és városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét arra is felkéri, hogy a védekezéshez beosztott dolgozók szolgálatba állításáról gondoskodjék. Ilyenkor — a tényleges védelem elrendelésétől kezdve — minden gátőr mellé legalább három segédőrt kell beosztani. Tartama alatt a védővonalon éjjel-nappali őrszolgálatot tartanak. A vízálláAt — ha máshogy nem rendelkeznek — naponként négyszer kell leolvasni, feljegyezni, és a vízügyi igazgatónak jelenteni. O Harmadfokú? A fokozott védekezés. 800 centiméter felett lép életbe. Ilyenkor a gátőrök mellé legalább hat segédőrt állítanak szolgálatba. A szivárgások, csurgások, átázások és buzgárok állandó megfigyeléséről éjjel-nappali szolgálat gondoskodik. Ha a szakaszvédelem vezetője a védelem szempontjából szükségesnek látja, köteles a szükséges munkaerőt, anyagot és felszerelést időben igényelni. A vízügyi igazgatónak ekkor kötelessége az igényelt segítséget azonnal megadni. Ha a megfelelő segítség nem áll rendelkezésre. akkor más erők is igénybe vehetőek: például a közerő. és a honvédség. VASÁRNAP, 1970. JÜLIUS 5. DÉLMAGYARORSZÁG 7* t